Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-10-15 / 967. szám

Péntek October 15. 1847. 96­. Megjelenik e­ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boriték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten , hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebült minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a'megrendelés csak a'bécsi cs. főpostahivatal' utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért K pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM Gyászhir. Követválasztások. Nehány szó a’ tiszamelléki tüzkártéritő társulatról (vége.) Törvény­hatósági dolgok: Esztergom (utasítások.) Gömör (köz­gyűlés.) Varasából (közgyűlés.) Erdélyi országgyű­lés. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ felséges uralkodóházat érzékeny veszteség érte, a’ mindenható kiszólitván ő cs. k. fenségét, F­r­i­d­r­i­k főliget, bold. eml. Károly főherczegnek harmadik szülött fiát, cs. kir. aladmirált’s tengerészeti főparancsnokot f. hó 5 — oka közti éjjel Velenczében élte huszonhetedik évében rövid betegség után e’ múlandó világból. A’ fenséges udvar a’ dicsőült halottért f. hó 11-én öltend gyászt, ’s hat hétig felváltva, t. i. az első két héten át u. m. oct. 11-kétől 24-keig bezárólag teljes gyászt, azontúl nov. 21-keig félgyászt viselend. Megyei követválasztások: Tolná­ból, October’ 12-én. A’ követválasztás közfelkiáltás utján mai napon megtörtént. Megyénk’ ismeretes jelen körül­ményei szerint a’ választás eredményét előre ki lehet ta­lálni. Az ellenzék nem kívánván vesztegetéssel fellépni, ellenben a’ másik párt részéről a’ kortesek — múltkori jóslatom ellenére — használtatván, követeket a’ con­­servativ párt jelölt ki és választott. Tolna megye kö­vetei Forster Károly főügyész és Gál Eduárd táblabiró. A’ választmányilag kidolgozott utasítás con­­servativ szellemben egész terjedelemmel helybenhagya­­tott. Bővebben máskor. — Pap Lajos. B­é­k e s m­e­g­y­e’ követei :Tomcsányi József és Tormássy János. Sz. kir. városi követválasztások. Bazinvárosban Haasz Tóbiás, aljegyző ’s helyette­sitett tanácsos. Eperjesen Podhorányi Károly, városkapitány, ’s a’ polgárok közöl Bujanovics Gyula, az itteni kerületi tábla’ jegyzője választattak országgyű­lési követekké. Nehány szó a’ Tiszamelléki tűzkár­­téritő társulatról. (Vége.) A’közelebb előadottak­ból áll rövid, de nagyon is érzem, hogy tökéletlen váz­lata azon indokoknak és felvételeknek, mellyeket a’ tervező tervének támogatásául és alapjául, annyi tárgy­­avatottsággal ’s a’ legérdekesebb adatok’ kíséretében előad. Ezután jőnek a’ több évekre terjedő alapszabá­lyok , mellyek a’ tervező’ országosan ismert rendkívüli combinativus ’s Ítélő észtehetségének ugyanannyi bizony­ságai. Azonban hely’ szűke miatt ismét csak azon nehány pontra vagyunk kénytelenek szorítkozni, mellyek az inté­zet’ alapvonásaihoz tartoznak. 1) A’ társulat — mint már emlittetett — magános tár­sulat, mindazáltal a’ már nevezett megyék’ pártfogása alatt álló, ennélfogva. 2) Elhatározandja mindenik megye, hogy az intézet’ megnyitásától kezdve, valamennyi középületet a’ közpénz­tárból ’s a’ községi házak és a’ bírák’ vagyonai — ez utób­biak e’ két évig — községi költségen ez intézetben bizto­síttassanak. 3) Elhatározza mindenik megye, hogy az elöljárók’ minden részére, ki 200­0 forintnál többet nem biztosit, a’ biztosítási becs- ajánlványt 3 pkrért elkészíteni ’s kiadni tartozzanak. 4) Kinyilatkoztatja mindenik , hogy a’ mit a’ társa­ság a’ tűzvész’ megelőzése és megoltása körül, körül­ményeinkben kivihetőt és törvényeinkkel megegyezőt javasland ’s a’ megye elfogadand , mind annak megtartá­sára hatósági tekintélyével felügyelend. 5) A’ társaság’ közgyűlésére tudósítást teendő kép­viselőket küld, és a’ társaságtól megkerestetvén, annak munkálkodásához segédkezet nyújt. És ennyiből áll a’ kapocs, mi a’ társulatot a’ megyékkel egybekötendi. A’ társaság’ organismusának alkatrészét teendik. 1) A’ közgyűlés, mellynek tagja az összes igazgató tanács és mind ollyan társasági tag, ki a’ társaságnál vagyont 1000 pft alapöszletig biztosított. Tartatni fog a’ közgyűlés évenként rendesen egyszer januárhónapban , sorban a’ pártfogó hatóságok’ valamellyikében. Rend­­kivüli gyűlést az igazgató tanács a’ két választandó hír­lap’ útján akármikor hirdethet. Az előlülést az elnök vagy annak helyettese viszi, a’ tollat a’ társaság ügyvéde vezeti. Általános többség határoz. Üléseit nyilvánosan tartja. Teendői közé tartozik : meghatározni az évi járulék’mennyi­ségét, megvizsgálni az ig. választmány’ évi jelentését ma­gyarázni és kiegészíteni az alapszabályokat, megválasztani a’ szabályok’ értelmében a’ hivatalnokokat, ’s fizetéseiket meghatározni, ’s általában mind azon módokról ’s eszközök­ről gondoskodni, mellyek az intézet’ fennállását ’s virág­­zását­ elősegitik. 2) Az igazgató tanács, mellynek állandó székhelyéül Miskolcz’ városa, mint az érdeklett megyéknek különben is legalkalmasabb középpontja jelöltetik ki, — tagjai lesz­nek az elnök , ki egyszersmind az egész társulat’ elnöke , igazgató ’s ügyvéd , ki egyszersmind tollvivő, ezen kí­vül 11 helybeli tag, a’ pártfogó megyék’ egy-egy kül­dötte , a’ kerületi képviselők és egy építész. Szükség azonban hogy mindenik biztosított tagja legyen a’ tár­sulatnak. Összeül, a’ mikor és a’ mennyiszer a’ szükség kívánja, de legalább 5 tag’ jelenléte szükséges, hogy ér­vényesen határozhasson. Két tag kívánván , titkos sza­vazással határoz. Feladata:­­ az alapszabályok’ és köz­gyűlési határozatok’ nyomán a’ társaság’ ügyeit teljes ha­talommal kormányozni, e’ szerint tehát az ügyvitel’ rend­szerét meghatározni, a’ kerületeket megalapítani, ezeknek ügynökeit, valamint a’ középponti hivatalnál a’ pénztár­nokot , könyvvivőt ’s minden segédet és írnokot meg­választani , kik tőle feltétlen függésben leendőnek. 3) A’ társaság és biztosított közt támadható kérdések fölött 3 tagból álló választott biróság itélend , mellyhez egy tagot a’ társulat, egyet a’ másik fél, elnököt pedig két tag választand. A’ 15 nap alatt választani vonakodó fél helyett, az illető törv.hatósági elnök alispán, polgármester vagy kapitány választand. E’ bíráskodásnak egyedül az évi járulék’ behajtása nem lehet tárgya, melly várakozás nélkül, mindig szuper’ utján hajtatik be, négyszáz forintig a’ bíróságtól, semmi fölebbvitelnek, bírói parancsnak, ellenszegülésnek és perújításnak helye nem leend, ezen összegen felül a’ fölebbezés birtokon kívül, csak az illető megyei, kerületi vagy városi törvényszékre engedtetik meg. Az ítélet’ foganatosítása, ha a’ vesztő fél önként eleget nem tenne, a’ városi biróság által megkeresendő közbiró által eszközöltetik ’stb. A’ biztosítás’ tárgyai: a) mindenféle köz és magános épületek, de csak éghető részeikre nézve; kivételnek azonban általában azon gyárak és műhelyek, mellyekben a’ folytonos és nagyobbszerű tűz’ alkalmazása múlhatatlanul megkivántatik. b) Mindenféle mezőgazdasági termékek, c) A’ mezőgazdasághoz szükséges marhák, d) Mindenféle gazdasági eszközök. Mind ezen ingók azonban csak a’ ki­jelölt helyen és korban tekintetnek biztosítottakul. Mind ezen vagyonok azon mérték szerint, a’ mint a’ tűzveszély­nek kitéve vannak, 4 osztályba soroztatnak. Az 1-e osz­tálybelieknek évi járuléka legfölebb 1%-re emelkedhetik; a’2-ikban foglalttak 1 és */a %-re; a’ 3-ikban 2%-re; a’ 4-ikben 3°, o-re. Az osztályozás’ ismertetésébe hely’ szűke miatt avatkoznunk nem lehet. A’ társaság’ jövedelmének két forrása van, egyik a’ tartalékpénztár, másik az évenkénti járulék. A’ tarta­léktőke főképen származik : a) minden, ki a’ társulat’ tag­jává lesz, az általa biztositott vagyonok’ osztályzati különb­sége szerint minden 100 ftnyi érték után előlegesen e’ czélra fizetend 20 krt. Azonban ki folyvást tag marad, ezt csak egyszer fizeti, ellenben ki a’ biztosítást ingatla­nokra nézve fél, ingókra nézve egy évig megszakasztja, újra belépvén mint egészen uj tag tekintetik. Ki pedig két év múlva, vagy fél, ’s illetőleg egy évi szünet után újra lép be a’ társaságba, az a’ tartaléktőkéhez 2/a % tar­tozik előlegesen járulni, b) Származik e’ tőke azon ősziés­ből, melly ha az évi járulék ’/a % nem tenne, az évi já­rulékon túl V* %-ig kivetendő, és a’ tartaléktőke’ javára beveendő, c) Az osztályzati százak után eső töredék krok’ kiegészítendő részeiből, d) Azon ősziéiből, mellyet a’ tár­saság törvénykezési után saját kártalanítására szerzend vissza. E’ tartaléki tőkének távolabbi czélja az évenkénti járulékot vagy könnyebbiteni vagy nélkülözhetővé tenni, közelebbi a’ szerencsétlenek’ kárait rögtön, midőn a’ se­gedelem legszükségesebb, megtéríthetni, az évi járulékok’ megfizetésének bevárása előtt. Az évi járulék nem egyéb azon ősziésnél, mellyel minden tag biztositott vagyoná­hoz aránylagosan járul, a’ társaság illető évi kiadásaihoz, mellyek a’ megtérítendő kár és igazgatási költségekből állanak. Meddig terjedjen határa e’ kötelezettségnek, fe­lébb mondottuk. Ezekből áll tehát t. olvasó, miket a’ terv’ megismer­tetésére megemlíteni szükségesnek véltünk, azonban ki az előadottakból ítélné azt meg, az nagyon félreértene bennünket, mert czélunk nem volt egyéb — de e’ helyt más nem is lehetett — mint figyelmet ébreszteni a’ sok tekintetben érdekes és remek dolgozatu mű iránt. Egyébbiránt már fentebb említek , hogy Borsod-, Gömör , Torna- és Abaujmegyék ahhoz hozzájárultak, minek következtében a’ társulat egy pár hó előtt, — a’ nevezett megyék’ küldötteinek jelenlétével, megalakult. Az előleges költségek’ fedezésére szükséges észletnek egy részét azonnal­ lefizeté , a’ hátralevő részére pedig aláírást nyitott. Ugyanekkor a’ szabályok’ értelmében az igazgató tanács’ tagjait ’s köztök elnökül Szemere Ber­talant osztatlan közakarattal megválasztotta. Ekként nincs egyébb már hátra, mint, hogy az intézet életpályályát megkezdje , mit legfölebb egy pár hó alatt meg is teend, miről a­ t. ez. közönség annak idejében hírlapok’ utján is kétségen kívül tudósittatni fog. Végezetül egy van még, mi fölött sajnálatunkat kell nyilvánítanunk, t. i. hogy a’ tervező által kijelölt 6 me­gye közül kettő , Zemplén és Heves, a’ társulathoz ez ideig csatlakozva nincs. Zemplénmegye ugyan tudtunkra még nem határozott, de Heves küldöttsége’ véleményé­nek ellenére visszautasította azt, és pedig, ha a’ hírlapok híven közlék a’ tanácskozásokat , szomszédtestvérhez, kivált rokonelvühez és érzelműhez épen nem illő epés kifakadások’ kiséretében. Ám hiszen­­ legyen kinek-kinek az ő hite szerint. Ha Hevesmegye — mellyet ugyan a’ kérdéses kevés számú gyűléssel azonosítani nem akarunk — saját elkülönzött állásában üdvösebben véli e’ czélt el­érhetni, akkor csak szerencsét kívánhatunk, bár sajnosan esik Őt szövetségünkben nélkülözni, de azon jó urnák, ki különben békét és szelidséget igénylő polgári állásá­ról megfeledkezve, egy megyét a’ testvéri indulat’ ’s legtisztább jó akarat’ hangján tett felszólamlásáért, rágalmakkal illetett, csupán annyit válaszolunk , hogy nem e’ hang volt, mellyet üdvözitőnk tanítványai­nak , főképen pedig apostolainak örökségül hagyott. Egyébbiránt rágalmait — mellyekért különben me­gyéjének derék első alispána által is megrovatott, ezen­nel visszautasítjuk. ’S most bezárjuk sorainkat, azon óhaj­tással, hogy ha a’ nevezett két megyében ez ügy netalán még szőnyegre jövend, olvassa meg elébb a’ munkálatot minden, ki a’ fölött ítéletet akar mondani, ’s akkor remél­jük, hogy az érdeklett hevesi t biró úrral legalább gyám­ságot emlegetni, és provinciájának érdekeit általa sérülve látni bizonyosan nem fogja. — XXX. Törvényhatósági dolgok­ ESZTERGAMMEGYÉBŐL. A’ választmány’ jelen­tése folytán szőnyegre került az országgyűlési utasí­tás, mellynek főbb pontjai következendők : 1) dicső em­lékű József magyar orsz. nádorának a’ hon felvirágzá­sára tett 50 éves hervadhatlan érdemeit a’ nemzet hálás elismerése mellett törvénybe iktatni. 2) Főherczeg István kir. helytartót, dicsőült attyának egykoron történt meg­választatása módja szerint ország nádorává választatni óhajtják. 3) Az ősiséget, melly a’ szabad tulajdont bi­lincsben tartja, eltöröltetni kívánják, azonban a’ nemze­tiség és régi tősgyökeres nemzetségek fentartására az 1723. 50. t.cz. értelmében a’ régi majorátusokat épség­ben megtartandják, sőt még uj majorátusok alkothatását is törvény által biztositatni kívánván, úgy azonban, hogy az, öszpontositott birtokból álljon, ’s a’ birtok legnagyobb, mint legkisebb mennyisége meghatároztassék. Hogy pe­dig a’ külföldiek által megvásárlandó jószágok’ jövedelme a’ nemzet’ roppant kárára az országból ki ne szivárogjon, törvényben kimondatni kívánják, hogy birtokot csak ma­gyar, vagy honosított ’s a’ honban lakó egyén bírhasson. — Ezen pontra B. J. tb. megjegyzé, miszerint az ősiség’ eltörlésével ,’s a’ majorátusok’ meghagyásával csak a’ csibéket akarjuk felpecsenyézni, azonban a’ fiastyukot megtartjuk , hogy szinte annyi és még több csibé­ket szaporíthasson; — az ősiség eltörlését a’ kor’ kivána­­tival megegyezőnek tartja; ha átláttak RR., hogy az ősi­ség a’ hitelt, a’ szabad birtoklást nyomja, a’ földmivelés és ipar kifejlését akadályozza, a’ majorátusok a’ nemzeti jobb lét eszközlését szintolly súlyosan bilincselik, azért azt is következetesen megszüntetni kívánja; — mert a’ majorátusok megtartásával, ha az ősiség el fog is törül­­tetni, mi lesz ? — majd minden szerző majorátust fog al­kotni, ’s száz év múlva az egész ország csupa majorátus­ból fog állani. Eddig ugyan az ősiségben minden fiú osz­tozott, de a’ majorátusok létre jötte által, csak egy fog­hat örökölni az atyai birtokban, és igy a’ majorátusok ál­tal természet elleni dolgokat fognánk törvény által szen­­tesittetni. J. S. tb. azonban a’ majorátusokat nemzetiségi szempontból vélte megtartandóknak ; vannak u. m. nem­zetségek, kiknek ősei fegyverrel ’s vérökkel segiték e’ hont a’ magyarnak megszerezni, ezen nevek iránt illő pietassal viseltetnünk, ’s ha a’ földhöz szabad birtoklás mellett, semmi emlékezet, sem nemzetiség nem köti a’ nemzetet, azon nemzetnek nincs nagy jövendője. A’ váltó üzlet’ behozatalával látjuk melly ingó állapotba esett a’ birtok.------Francziaországban hol a’ szabad birtokol­hatás behozatott, látjuk, mikép’ még egy ministert is meglehetett vesztegetni, mig Ángyában, hol a’majorá­tusok megállapitvák, illy eset soha elő nem fordult, mert ez büszkeséget érez családja’ nevének iszénytelen tartására, — különben is, kik a’ majorátusokat bírják, birtokaik által lekötelezve vannak a’ honhoz, ’s azt minden vészé» 62

Next