Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-15 / 967. szám
Péntek October 15. 1847. 96. Megjelenik e lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boriték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten , hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebült minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a'megrendelés csak a'bécsi cs. főpostahivatal' utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért K pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM Gyászhir. Követválasztások. Nehány szó a’ tiszamelléki tüzkártéritő társulatról (vége.) Törvényhatósági dolgok: Esztergom (utasítások.) Gömör (közgyűlés.) Varasából (közgyűlés.) Erdélyi országgyűlés. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ felséges uralkodóházat érzékeny veszteség érte, a’ mindenható kiszólitván ő cs. k. fenségét, Fridrik főliget, bold. eml. Károly főherczegnek harmadik szülött fiát, cs. kir. aladmirált’s tengerészeti főparancsnokot f. hó 5 — oka közti éjjel Velenczében élte huszonhetedik évében rövid betegség után e’ múlandó világból. A’ fenséges udvar a’ dicsőült halottért f. hó 11-én öltend gyászt, ’s hat hétig felváltva, t. i. az első két héten át u. m. oct. 11-kétől 24-keig bezárólag teljes gyászt, azontúl nov. 21-keig félgyászt viselend. Megyei követválasztások: Tolnából, October’ 12-én. A’ követválasztás közfelkiáltás utján mai napon megtörtént. Megyénk’ ismeretes jelen körülményei szerint a’ választás eredményét előre ki lehet találni. Az ellenzék nem kívánván vesztegetéssel fellépni, ellenben a’ másik párt részéről a’ kortesek — múltkori jóslatom ellenére — használtatván, követeket a’ conservativ párt jelölt ki és választott. Tolna megye követei Forster Károly főügyész és Gál Eduárd táblabiró. A’ választmányilag kidolgozott utasítás conservativ szellemben egész terjedelemmel helybenhagyatott. Bővebben máskor. — Pap Lajos. Bék e s megye’ követei :Tomcsányi József és Tormássy János. Sz. kir. városi követválasztások. Bazinvárosban Haasz Tóbiás, aljegyző ’s helyettesitett tanácsos. Eperjesen Podhorányi Károly, városkapitány, ’s a’ polgárok közöl Bujanovics Gyula, az itteni kerületi tábla’ jegyzője választattak országgyűlési követekké. Nehány szó a’ Tiszamelléki tűzkártéritő társulatról. (Vége.) A’közelebb előadottakból áll rövid, de nagyon is érzem, hogy tökéletlen vázlata azon indokoknak és felvételeknek, mellyeket a’ tervező tervének támogatásául és alapjául, annyi tárgyavatottsággal ’s a’ legérdekesebb adatok’ kíséretében előad. Ezután jőnek a’ több évekre terjedő alapszabályok , mellyek a’ tervező’ országosan ismert rendkívüli combinativus ’s Ítélő észtehetségének ugyanannyi bizonyságai. Azonban hely’ szűke miatt ismét csak azon nehány pontra vagyunk kénytelenek szorítkozni, mellyek az intézet’ alapvonásaihoz tartoznak. 1) A’ társulat — mint már emlittetett — magános társulat, mindazáltal a’ már nevezett megyék’ pártfogása alatt álló, ennélfogva. 2) Elhatározandja mindenik megye, hogy az intézet’ megnyitásától kezdve, valamennyi középületet a’ közpénztárból ’s a’ községi házak és a’ bírák’ vagyonai — ez utóbbiak e’ két évig — községi költségen ez intézetben biztosíttassanak. 3) Elhatározza mindenik megye, hogy az elöljárók’ minden részére, ki 2000 forintnál többet nem biztosit, a’ biztosítási becs- ajánlványt 3 pkrért elkészíteni ’s kiadni tartozzanak. 4) Kinyilatkoztatja mindenik , hogy a’ mit a’ társaság a’ tűzvész’ megelőzése és megoltása körül, körülményeinkben kivihetőt és törvényeinkkel megegyezőt javasland ’s a’ megye elfogadand , mind annak megtartására hatósági tekintélyével felügyelend. 5) A’ társaság’ közgyűlésére tudósítást teendő képviselőket küld, és a’ társaságtól megkerestetvén, annak munkálkodásához segédkezet nyújt. És ennyiből áll a’ kapocs, mi a’ társulatot a’ megyékkel egybekötendi. A’ társaság’ organismusának alkatrészét teendik. 1) A’ közgyűlés, mellynek tagja az összes igazgató tanács és mind ollyan társasági tag, ki a’ társaságnál vagyont 1000 pft alapöszletig biztosított. Tartatni fog a’ közgyűlés évenként rendesen egyszer januárhónapban , sorban a’ pártfogó hatóságok’ valamellyikében. Rendkivüli gyűlést az igazgató tanács a’ két választandó hírlap’ útján akármikor hirdethet. Az előlülést az elnök vagy annak helyettese viszi, a’ tollat a’ társaság ügyvéde vezeti. Általános többség határoz. Üléseit nyilvánosan tartja. Teendői közé tartozik : meghatározni az évi járulék’mennyiségét, megvizsgálni az ig. választmány’ évi jelentését magyarázni és kiegészíteni az alapszabályokat, megválasztani a’ szabályok’ értelmében a’ hivatalnokokat, ’s fizetéseiket meghatározni, ’s általában mind azon módokról ’s eszközökről gondoskodni, mellyek az intézet’ fennállását ’s virágzását elősegitik. 2) Az igazgató tanács, mellynek állandó székhelyéül Miskolcz’ városa, mint az érdeklett megyéknek különben is legalkalmasabb középpontja jelöltetik ki, — tagjai lesznek az elnök , ki egyszersmind az egész társulat’ elnöke , igazgató ’s ügyvéd , ki egyszersmind tollvivő, ezen kívül 11 helybeli tag, a’ pártfogó megyék’ egy-egy küldötte , a’ kerületi képviselők és egy építész. Szükség azonban hogy mindenik biztosított tagja legyen a’ társulatnak. Összeül, a’ mikor és a’ mennyiszer a’ szükség kívánja, de legalább 5 tag’ jelenléte szükséges, hogy érvényesen határozhasson. Két tag kívánván , titkos szavazással határoz. Feladata: az alapszabályok’ és közgyűlési határozatok’ nyomán a’ társaság’ ügyeit teljes hatalommal kormányozni, e’ szerint tehát az ügyvitel’ rendszerét meghatározni, a’ kerületeket megalapítani, ezeknek ügynökeit, valamint a’ középponti hivatalnál a’ pénztárnokot , könyvvivőt ’s minden segédet és írnokot megválasztani , kik tőle feltétlen függésben leendőnek. 3) A’ társaság és biztosított közt támadható kérdések fölött 3 tagból álló választott biróság itélend , mellyhez egy tagot a’ társulat, egyet a’ másik fél, elnököt pedig két tag választand. A’ 15 nap alatt választani vonakodó fél helyett, az illető törv.hatósági elnök alispán, polgármester vagy kapitány választand. E’ bíráskodásnak egyedül az évi járulék’ behajtása nem lehet tárgya, melly várakozás nélkül, mindig szuper’ utján hajtatik be, négyszáz forintig a’ bíróságtól, semmi fölebbvitelnek, bírói parancsnak, ellenszegülésnek és perújításnak helye nem leend, ezen összegen felül a’ fölebbezés birtokon kívül, csak az illető megyei, kerületi vagy városi törvényszékre engedtetik meg. Az ítélet’ foganatosítása, ha a’ vesztő fél önként eleget nem tenne, a’ városi biróság által megkeresendő közbiró által eszközöltetik ’stb. A’ biztosítás’ tárgyai: a) mindenféle köz és magános épületek, de csak éghető részeikre nézve; kivételnek azonban általában azon gyárak és műhelyek, mellyekben a’ folytonos és nagyobbszerű tűz’ alkalmazása múlhatatlanul megkivántatik. b) Mindenféle mezőgazdasági termékek, c) A’ mezőgazdasághoz szükséges marhák, d) Mindenféle gazdasági eszközök. Mind ezen ingók azonban csak a’ kijelölt helyen és korban tekintetnek biztosítottakul. Mind ezen vagyonok azon mérték szerint, a’ mint a’ tűzveszélynek kitéve vannak, 4 osztályba soroztatnak. Az 1-e osztálybelieknek évi járuléka legfölebb 1%-re emelkedhetik; a’2-ikban foglalttak 1 és */a %-re; a’ 3-ikban 2%-re; a’ 4-ikben 3°, o-re. Az osztályozás’ ismertetésébe hely’ szűke miatt avatkoznunk nem lehet. A’ társaság’ jövedelmének két forrása van, egyik a’ tartalékpénztár, másik az évenkénti járulék. A’ tartaléktőke főképen származik : a) minden, ki a’ társulat’ tagjává lesz, az általa biztositott vagyonok’ osztályzati különbsége szerint minden 100 ftnyi érték után előlegesen e’ czélra fizetend 20 krt. Azonban ki folyvást tag marad, ezt csak egyszer fizeti, ellenben ki a’ biztosítást ingatlanokra nézve fél, ingókra nézve egy évig megszakasztja, újra belépvén mint egészen uj tag tekintetik. Ki pedig két év múlva, vagy fél, ’s illetőleg egy évi szünet után újra lép be a’ társaságba, az a’ tartaléktőkéhez 2/a % tartozik előlegesen járulni, b) Származik e’ tőke azon ősziésből, melly ha az évi járulék ’/a % nem tenne, az évi járulékon túl V* %-ig kivetendő, és a’ tartaléktőke’ javára beveendő, c) Az osztályzati százak után eső töredék krok’ kiegészítendő részeiből, d) Azon ősziéiből, mellyet a’ társaság törvénykezési után saját kártalanítására szerzend vissza. E’ tartaléki tőkének távolabbi czélja az évenkénti járulékot vagy könnyebbiteni vagy nélkülözhetővé tenni, közelebbi a’ szerencsétlenek’ kárait rögtön, midőn a’ segedelem legszükségesebb, megtéríthetni, az évi járulékok’ megfizetésének bevárása előtt. Az évi járulék nem egyéb azon ősziésnél, mellyel minden tag biztositott vagyonához aránylagosan járul, a’ társaság illető évi kiadásaihoz, mellyek a’ megtérítendő kár és igazgatási költségekből állanak. Meddig terjedjen határa e’ kötelezettségnek, felébb mondottuk. Ezekből áll tehát t. olvasó, miket a’ terv’ megismertetésére megemlíteni szükségesnek véltünk, azonban ki az előadottakból ítélné azt meg, az nagyon félreértene bennünket, mert czélunk nem volt egyéb — de e’ helyt más nem is lehetett — mint figyelmet ébreszteni a’ sok tekintetben érdekes és remek dolgozatu mű iránt. Egyébbiránt már fentebb említek , hogy Borsod-, Gömör , Torna- és Abaujmegyék ahhoz hozzájárultak, minek következtében a’ társulat egy pár hó előtt, — a’ nevezett megyék’ küldötteinek jelenlétével, megalakult. Az előleges költségek’ fedezésére szükséges észletnek egy részét azonnal lefizeté , a’ hátralevő részére pedig aláírást nyitott. Ugyanekkor a’ szabályok’ értelmében az igazgató tanács’ tagjait ’s köztök elnökül Szemere Bertalant osztatlan közakarattal megválasztotta. Ekként nincs egyébb már hátra, mint, hogy az intézet életpályályát megkezdje , mit legfölebb egy pár hó alatt meg is teend, miről a t. ez. közönség annak idejében hírlapok’ utján is kétségen kívül tudósittatni fog. Végezetül egy van még, mi fölött sajnálatunkat kell nyilvánítanunk, t. i. hogy a’ tervező által kijelölt 6 megye közül kettő , Zemplén és Heves, a’ társulathoz ez ideig csatlakozva nincs. Zemplénmegye ugyan tudtunkra még nem határozott, de Heves küldöttsége’ véleményének ellenére visszautasította azt, és pedig, ha a’ hírlapok híven közlék a’ tanácskozásokat , szomszédtestvérhez, kivált rokonelvühez és érzelműhez épen nem illő epés kifakadások’ kiséretében. Ám hiszen legyen kinek-kinek az ő hite szerint. Ha Hevesmegye — mellyet ugyan a’ kérdéses kevés számú gyűléssel azonosítani nem akarunk — saját elkülönzött állásában üdvösebben véli e’ czélt elérhetni, akkor csak szerencsét kívánhatunk, bár sajnosan esik Őt szövetségünkben nélkülözni, de azon jó urnák, ki különben békét és szelidséget igénylő polgári állásáról megfeledkezve, egy megyét a’ testvéri indulat’ ’s legtisztább jó akarat’ hangján tett felszólamlásáért, rágalmakkal illetett, csupán annyit válaszolunk , hogy nem e’ hang volt, mellyet üdvözitőnk tanítványainak , főképen pedig apostolainak örökségül hagyott. Egyébbiránt rágalmait — mellyekért különben megyéjének derék első alispána által is megrovatott, ezennel visszautasítjuk. ’S most bezárjuk sorainkat, azon óhajtással, hogy ha a’ nevezett két megyében ez ügy netalán még szőnyegre jövend, olvassa meg elébb a’ munkálatot minden, ki a’ fölött ítéletet akar mondani, ’s akkor reméljük, hogy az érdeklett hevesi t biró úrral legalább gyámságot emlegetni, és provinciájának érdekeit általa sérülve látni bizonyosan nem fogja. — XXX. Törvényhatósági dolgok ESZTERGAMMEGYÉBŐL. A’ választmány’ jelentése folytán szőnyegre került az országgyűlési utasítás, mellynek főbb pontjai következendők : 1) dicső emlékű József magyar orsz. nádorának a’ hon felvirágzására tett 50 éves hervadhatlan érdemeit a’ nemzet hálás elismerése mellett törvénybe iktatni. 2) Főherczeg István kir. helytartót, dicsőült attyának egykoron történt megválasztatása módja szerint ország nádorává választatni óhajtják. 3) Az ősiséget, melly a’ szabad tulajdont bilincsben tartja, eltöröltetni kívánják, azonban a’ nemzetiség és régi tősgyökeres nemzetségek fentartására az 1723. 50. t.cz. értelmében a’ régi majorátusokat épségben megtartandják, sőt még uj majorátusok alkothatását is törvény által biztositatni kívánván, úgy azonban, hogy az, öszpontositott birtokból álljon, ’s a’ birtok legnagyobb, mint legkisebb mennyisége meghatároztassék. Hogy pedig a’ külföldiek által megvásárlandó jószágok’ jövedelme a’ nemzet’ roppant kárára az országból ki ne szivárogjon, törvényben kimondatni kívánják, hogy birtokot csak magyar, vagy honosított ’s a’ honban lakó egyén bírhasson. — Ezen pontra B. J. tb. megjegyzé, miszerint az ősiség’ eltörlésével ,’s a’ majorátusok’ meghagyásával csak a’ csibéket akarjuk felpecsenyézni, azonban a’ fiastyukot megtartjuk , hogy szinte annyi és még több csibéket szaporíthasson; — az ősiség eltörlését a’ kor’ kivánatival megegyezőnek tartja; ha átláttak RR., hogy az ősiség a’ hitelt, a’ szabad birtoklást nyomja, a’ földmivelés és ipar kifejlését akadályozza, a’ majorátusok a’ nemzeti jobb lét eszközlését szintolly súlyosan bilincselik, azért azt is következetesen megszüntetni kívánja; — mert a’ majorátusok megtartásával, ha az ősiség el fog is törültetni, mi lesz ? — majd minden szerző majorátust fog alkotni, ’s száz év múlva az egész ország csupa majorátusból fog állani. Eddig ugyan az ősiségben minden fiú osztozott, de a’ majorátusok létre jötte által, csak egy foghat örökölni az atyai birtokban, és igy a’ majorátusok által természet elleni dolgokat fognánk törvény által szentesittetni. J. S. tb. azonban a’ majorátusokat nemzetiségi szempontból vélte megtartandóknak ; vannak u. m. nemzetségek, kiknek ősei fegyverrel ’s vérökkel segiték e’ hont a’ magyarnak megszerezni, ezen nevek iránt illő pietassal viseltetnünk, ’s ha a’ földhöz szabad birtoklás mellett, semmi emlékezet, sem nemzetiség nem köti a’ nemzetet, azon nemzetnek nincs nagy jövendője. A’ váltó üzlet’ behozatalával látjuk melly ingó állapotba esett a’ birtok.------Francziaországban hol a’ szabad birtokolhatás behozatott, látjuk, mikép’ még egy ministert is meglehetett vesztegetni, mig Ángyában, hol a’majorátusok megállapitvák, illy eset soha elő nem fordult, mert ez büszkeséget érez családja’ nevének iszénytelen tartására, — különben is, kik a’ majorátusokat bírják, birtokaik által lekötelezve vannak a’ honhoz, ’s azt minden vészé» 62