Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-29 / 975. szám
kormányt, nemhogy veszekedjék, hanem hogy élőszóval értekezzék és kérdezősködjék egymástól; kinek nem telik kedve pusztán a’ kormány’ bevádolgatásában, hanem annak nyilván hirdetett mentségét és okait is kivánja ismerni és meglatolni; ki óhajtja, hogy a’ kormány’ diaetáni jelenléte által a’ törvényhozói tanácskozás alaposb , nemesb, magasb typust nyerjen , annak óhajtania kell, nem bizonyos párt, nem bizonyos elvek, nem is egyoldalúlag a’ kormány, sem nem a’ nemzet’ jogai, hanem az alkotmány’ nagy érdekében, hogy a’ diaetai tanácskozásokban a’ kormány saját megbízottai által képviseltessék. A’ követi szék helyett e’ kormány-képviselői szék az, minek kieszközlését és elfoglalását ajánlom a’ nemes grófnak. És benne senkit nem üdvezel ennél szívesebben a’ nemzet. Alkalmasint a’ kormány sem. ’S egyenlő hálával fog tartozni érette mindkettő, mert hatalmából nem vesztett bár egyik sem, de , az alkotmányos élet, mind a’ kettőnek közjavára, rendkívül nagyon fogott tökéletesedni. És ha csakugyan elfoglalhatja e’ széket a’ nemes gróf, tartsa meg örök emlékül , mert csak ezen és ennélfogva lehetséges a’ nemzet és kormány közti bizodalmát visszaidézni és megtartani. — Szemere Bertalan. A’ mi tisztelt barátunk, úgy látszik, nem méltatta kellő figyelemre azon körülményt, hogy a’ mit ő óhajt, ’s miről a’ borsodi jeles követutasítás’ egyik pontjában is létetik említés, miszerint kormánybiztosokat lássunk elvégre az alsótáblánál, gróf Széchenyi Istvánnak általa rászallott lépése által hatalmasan közelittetik meg. Eddigelé, ha az ellenzéki követ, kínjában már nem tudta, kihez, nem tudta, mihez forduljon, hogy felvilágosítást nyerjen a’ kormány’ szándékai, czélja, politicája iránt, — felhivta a’ vele együtt történetesen követeskedő királyi tisztviselőket: adjanak számot, miután ők is tagjai a’ kormánynak, mi szándéka, mi nézete van a’ kormánynak erről, amarról. ’S mi történt ? A’ felhívott követ válaszában elmondta , hogy ő nem a’ kormány , — olly dolog, mit tökéletes lelkiismeretességgel állíthatott, — hogy ő itt csak mint X. megyének követe ül, ’s hogy neki magának is, neki, kit kormánynak kereszteltek! — panaszai vannak a’ végrehajtó hatalom ellen, mert az ő utasitása már 1825 óta sürgeti Gallicziának bekebeleztetését, sürgeti azon gravamennek, miszerint valaki pro audiendo verbo regio a’ fejedelem’ elébe hivatott, megszüntetését, sürget több illyetén, a’ milly dicsőséges, olly korszerű dolgokat, így voltunk eddig kormányképviselők’ dolgában ! ’S lássuk most, mit remélhetni e’ tárgyban, gróf Széchenyi’ eljárásának következtében. Nem hallottuk, hogy gróf Széchenyi István alsótáblai tagságának idejére kormánytiszte alól magát fölmentette volna, de más részről tudjuk, hogy ő excja nemcsak kir. tisztviselő , hanem valóságos tagja a’ helytartótanácsnak, ollyan, ki a’ kormány’ eljárásának megállapításában hihetőleg résztvett, ’s ki tehát ezekért némileg moraliter felelős. Innen mi következik ? Des deux choses l’ une , mint a’ franczia mondja. Vagy az, hogy a’ kormány abban meg fog nyugodni, mit gróf Széchenyi István a’ közigazgatás’ elveiről, szándékairól az interpellatiokra mondandó leszen, ’s akkor elértük azt, mit Borsodmegye óhajt, ,,a’ kormánynak felhatalmazott biztosa leszen jelen.“ Vagy pedig az fog történni, hogy a’ kormány nem elégedvén meg azzal, mit Széchenyi a’ közigazgatási viszonyokra nézve magyarázatok, elvek, ígéretek’ dolgában nyilvánítani fog, ’s kártékony hatását valóságos kormánybiztos’ kineveztetése és követté választatása által sietend paralysálni. Világos, hogy mindkét esetben az fog történni, mi hogy történjék, mindnyájunknak közös óhajtása. Ennyit a’ mi tisztelt barátunk’ megnyugtatására. De miután ez alkalommal az alsótáblánál helyet foglalandó kormánybiztosokról tettünk említést, nem késünk egyúttal kinyilatkoztatni, hogy mi azon doctrinának, melly szerint a’ kormánybiztosok csak azonképen lennének jelen, mint a’ hogy jelen voltak a’ porosz diaetának curiáiban, ’s a’ hogy több német tartomány’ képviselő kamarájában jelennek meg, azaz: csak mint kormányképviselők , ’s nem mint választott követek egyszersmind, — ezen doctrinának, mondjuk, nyilt ellenei vagyunk és leszünk. Constant Benjamin azt mondá egy ízben, miszerint Angliának alkotmányát az mentette meg nehéz időkben, hogy a’ ministerek úgyis, mint az alsóház’ tagjai vezérelhették , mérsékelhették, módosíthatták a’ tanácskozásokat. ’S Constantnak tökéletesen igaza van. Kormánybiztosság követség nélkül valóságos „fausse position“ minden viszonyok között, ’s ezen fausse positionnak csak úgy vehetni elejét, ha a’ biztos’ ministeri kötelezettségéhez, a’ korona’ jogait védeni, még hozzájárul követi kötelezettsége, a’ nemzet’ jogai felett őrködni. — Ismételjük és újra ismételjük: szükség, hogy követ legyen a’ kormánybiztos. A’ tábla’ tanácskozásaiban csak annak van joga résztvenni, ki a’ táblának tagja, ’s igy természetes, hogy azon esetre, ha a’ kormánybiztos nem követ egyszersmind , felelhet ugyan az elébe tálalt kérdésekre, de nem tehet indítványt, nem léphet fel módosítványnyal, azaz: nem eszközölheti azt, minek eszközöltetését tisztelt barátunk is, mi is, a’ kormánybiztosok’ jelenlététől várjuk. Isten mentsen tehát, hogy valaha a’ mellett nyilatkoznánk, miszerint minister ne lehessen követ. Ezen állítás következményeiben olly gyászos, mint ama’ másik, melly azt tartja, hogy követ nem válhatik ministerré. Ez annyit jelent, mint antagonismusba helyezni egymással nemzetet és kormányt. Törvényhatósági dolgok VESZPRÉMMEGYÉBEN oct. 18-án követválasztási ünnepély volt. E’ nap eredményezte Hunkár Antal és Sebestény Gábor táblabiró uraknak követekké lett megválasztatását. Az első ugyan közfelkiáltással, a’ másik pedig, Á— I— ur’ irányában , csak 25 szavazattöbbséggel lett a’ megye’ képviselője. Másnap a’ választmány által véleménykép’ kidolgozott utasítások jöttek a’ közgyűlésen tárgyalás alá, de előbb a’ megyének azon végzése, miszerint a’ tisztviselőből választandó követ hivataláról új elválasztásig lemondani köteles volt, indítvány és többség’ akarata’ folytában eltöröltetett. Jött azután indítvány a’ követek mellé veendő írnokok’száma’ megszaporitása iránt, azonban ezt, mivel költségszaporitásról volt szó, a’ buktatás’ szerepelői, jelesen az uradalmak’ képviselői, legyőzték. A’ választmányi munkálat’ nyomán az utasítások a’ léleknek szabadabb forrásaiból folynak és merülnek. Egészen azonban és egyszerre minden tárgyra vonatkozólag, a’ haladási tanok’ hangjai, még viszhangra nem találhattak. De ha igaz az, hogy az idő mindent megérlel, akkor nem kell tartani attól, hogy a’ számolást a’ jelen megnehezitse. Legkivált midőn az alispáni széket olly egyén üli. Az utasitások’ főbb tárgyai következők : 1) A’ szólás’ törvényes szabadsága’ érdemében, a’ hallgatóság’ irányában a’ követek törvényt kívánva, indítványt tegyenek. 2) Nádornak István főherczeget válasszák , elhunyt fenséges atyja’ megválasztatása’módja szerint. 3) Országgyűlési újság’ létrejövetelét szorgalmazzák. 4) Az egyházi rend törvénytelen megrovatását szüntessék meg. 5) Az adót leszállítani ’s a’ kapcsolt tartományok’ portáit a’miénkkel egyenlően terheltetni, ’s általában a’ porták’ megigazittatását eszközöltetni igyekezzenek. 6) A’ Ludoviczeának megnyitását vagy pedig műegyetemi ’s egyéb intézetrei fordíttatását szorgalmazzák. 7) Hogy a’ magyar nyelvben jártas tisztek alkalmaztassanak. 8) ’S hogy minden sérelmek orvosoltassanak. 9) Horváth országra nézve a’ reformátusok iránti törvény szüntettessék meg. 10) A’ postahivatalnokok hazafiak legyenek, és a’ postabér országgyűlésen határoztassék meg. 11) A’ forgásban levő rézpénz számszerinti értékű és a’ magyar pénzek Magyarország’ czimerével diszesittettek legyenek. 12) Ő felségének Magyarországba jövetele és lakása sürgettessék. 13) A’ só’ árának tárgyalása és ennek fölemelt árából mázsánként egybegyült 11 krajczároknak hovafordifása iránt számadás kivántassék. 14) A’ honosítottak, ha eddig dijjaikat le nem tették, kitöröltessenek. 15) Országgyűlés’ helye Pest legyen. 16) Ennek rendezése sürgetendő. 17) A’ görög nem egyesült vallásuak’ sérelmei orvosoltassanak. 18) Bányatörvények’ alkotása szorgalmaztassék. 19) Az állandó katonaság’ tartásából eredő veszteség iránt törvény hozassák. 20) A’házi adónak fele részbeni viselését a’ nemességre áttenni, úgy 21) A’hon’ közszükségeire fordítandó terheket elvállalni — a’ mennyiségre való beleszólás’ fenhagyásával — a’ követek igyekezzenek. 22) Az ősiség eltöröltessék. Melly érdemben jövőre minden juris perek megszüntetendők, az eddigiek azonban kiszabandó bizonyos ideig folyandók. Minden adásvevésből származó szerződések felbonthatlanoknak mondassanak. Azonban idegeneknek jószágot vásárlani szabad ne legyen. A’ hazafiasitott idegenek, ha az országban az év’ 3/s részében nem laknának, a' kivetendő adót hatszorosan fizessék, valamint azon hazafiak is, kik lakásukat külföldön tartják, különben pedig a’ honosítottak évi jövedelmeik’ 1/s részét a’ megyei országos pénztárba befizetni köteleztessenek. — A’ birtoknak elzálogolását jövőre csak 10 évre lehessen terjeszteni, mit ha a’ szerződési idő’ elteltével 1 év és 1 nap alatt az elzálogoló ki nem váltana, azt a’ zálogban biró tulajdonának törvény szerint tekinthesse. Az eddigi elzálogosított birtokokra is ugyanezen szabály terjedjen ki, mindazáltal a’ szerződési évek’ eltelte után legyen az 1 év és 1 nap értelmezendő. Minden birói zálogok jövendőre szinte 1 év és 1 nap alatt elidősülteknek tekintessenek. A’ telekkönyvek’ behozatala eszközöltessék. — Végre a’ hitrebizottsági jószágok is eltöröltessenek, úgy mindazonáltal, hogy a’ mostaniaknak jogaik épségben tartatván, ezeknek elhunytával utódaik közt az öröködésnek közönséges rende tartassák meg, ’s addig idegenek’ irányában a’ a’ birói foglalásokra nézve az illy jószágoknak hitrebizottsági természete semmi akadályul ne szolgáljon. 23) A’papi tizedek, illő kárpótlás mellett, az 1836: 34. t. értelmében, haszonbérbe vevési elsőbségi joggal, az adózóra ruháztassanak. 24) A’ királyi városok ne szaporittassanak. 25) A’meglevőknek rendezése sürgettessék. Nekiek 16 szavazat adassék, ’s felügyelő csak annyi legyen, a’ hány egész szavazat lesz megállapítva. 2(1) A követek annak, hogy a’ kir. személynöknek utasításaikat bemutassák, — ellentmondjanak. 27) Vámrendszer’ felállítását sürgessék, valamint . 28) A’ censura’ eltörlésével, sajtótörvényt is igyekezzenek hozni. 29) A’ bécs-trieszti vasút ne pártoltassék. A’ fiúméinak ellenben létesítésére minden mód elkövettessék. 30) A’ tisztujitási kicsapongások és vesztegetések iránt czélszerű törvény alkottassék. És a’ megyék’ rendezése is tárgyaltassék. 32) A’ káptalanoknak szavazat adassék. 33) Schema taxarum országgyülésileg dolgoztassák ki. 34) Főispáni uj eskü alkottassék. 35) A’ váltóképesség egyedül bejegyzett kereskedőkre szorittassék. 36) A’ héberek ne emancipáltassanak, mig confessio fideit nem mutatnak. 37) A catholicus papoknak más vallásra átmenetele — a’ törvény által kikötendő föltételek’ teljesítése után— lehessen csak szabad. 38) A’ magtárak iránt törvény hozassák. 39) Erdélynek Magyarországgal leendő egyesitése és a’ visszakapcsolt részekre nézve fennálló törvény’ végrehajtása eszközöltessék. 40) Elhunyt József nádor ő fönségének hivataloskodása’ idejében szerzett érdemei beczikkelyezendők ’stb. A’ választmányi szerkezet — a’ közgyűlésen kevés változtatással keresztülmenvén — helybenhagyatott. ’S a’ tárgyalás’ végeztével, a’ választmánynak B.K. főbíró úr által köszönet szavaztatott. Minek folytában jövő évre a’ gyűlések és törvényszékek’ tartása iránti rend következő sor szerint lett megállapítva: Február’ 3-án közgyűlés, febr. 14. emlék, törvényszék; márt. 13. közgyűlés; máj. 1 jén emlék, közgyűlés; máj. 15. törvényszék; jan. 19. közgyűlés; auguszt. 1. közgyűlés; auguszt. 28. emlék, törvényszék; septemb. 11. közgyűlés; novemb. 6. emlék, közgyűlés; novemb. 27. törvényszék; decemb. 11. közgyűlés. — Levelező. SZABOLCSBÓL. Sz.-Gy.-Ábrány, oct. 21-én. Tiszt, barátom! Rendes leveződ távol kénytetvén lenni megyei székvárosunktól, megbízásából, én fogok tollat, tudósítandó téged’ a’ tegnap befejezett közgyűlésünk’ eredményéről. A’ közgyűlés egyedül követválasztás ’s utasítás végett lévén hirdetve, csak e’ két tárgyra akarom tudósitásomat szorítani. Első nap, oct. 18-án, közfelkiáltással követekül Bónis Sámuel tb. ’s Kállai Menyhért első alispán választattak. A’ követutasitás’ főbb ’s országos érdekkel biró pontjai kivonatban a’ következők : 1) István főherczeg, kijelölés’ mellőztével, az országgyűlési szavazattal biró tagok’ felkiáltásával, — Magyarország’ nádorává választassák. 2) Újabb törvények’ hozatala előtt, követurak nyilatkoztassák ki e’ megye’ elégedetlenségét. Ennek főindokaiul mutassák be az administratori rendszer’ törvény nélküli behozatalát; a’ részek’ vissza nem kapcsoltatását ’s a’ horvát ügyekben tett eljárását. 3) A’ nemzet’ anyagi ’s szellemi kifejlődésbeni hátramaradtának, minden gyökeres orvoslást igénylő bajainak és sérelmeinek legfőbb okát e’ megye abban találván, hogy nincs — mint törvény szerint is lenni kellene — alkotmányos felelős nemzeti kormányunk, e’ czélnak elérését követurak szem előtt tartva, minden adandó alkalmat igyekezzenek felhasználni, melly annak megnyerhetéséhez ’s valósitásához bár részletekben , de mi közelebb viszen. 4) A’ szabad sajtó’ ügye pártoltatik, ’s az országgyűlési szabad hirlapok’ létesítése előlegesen sürgettessék. 5) A’közterhekbeni osztozkodásra nézve az eddig egyedül adózott nép’ terheinek megkönyitését követulak főbb kötelességöknek ismerjék, ’s alkotmányos biztosítékokat ezekre nézve és mindnyájunk’ számára gyarapitani törekedjenek. De az ország közszükségeinek eddig el nem látott fedezésénél a’ czélok’ országyülési meghatározását, számadást és felelősséget föltétül kössék. 6) Az ősiség az „úti possidetis’’ elve szerint eltöröltetik, ’s csupán a’ még le nem járt’s birói zálogokra esztendő ’s egy nap alatt kezdendő zálogváltási ’s a’ rövidutáni öröködési esetekbeni kereset marad fenn. 7) Az úrbéri örökváltságra nézve : — a’ földesurakra mondassék ki a’ kényszerítés’ elve, kiterjesztetvén ez az urbériségen felül minden lakosokkal megtelepitett belső telkekre is. A’ jobbágyokra nézve pedig a’ státus’ közbenjöttével részletes törlesztésre alapítandó financz operatio inditványoztassék. 8) A’ honosítás ’s absentismus’ ügye, a’ következő főelvek szerint intéztessék el : a) Csak ki 10 évig folytonosan a’ hazában lakik, magyarul tud, ’s a’ m. király ’s haza iránti hüségesküt leteszi, lehet honosítandó. b) Külföldön csak 3 évig szabad tartózkodni; és pedig az első minden megrovás nélkül maradván, a’ 2-ik ’s 3-ik években a’ jószágbirtokos rendes adójának négyszeres mennyiségét viselje. De kivétetnek azok, kik műve 280