Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-10-29 / 975. szám

kormányt, nemhogy veszekedjék, hanem hogy élőszó­val értekezzék és kérdezősködjék egymástól; kinek nem telik kedve pusztán a’ kormány’ bevádolgatásában, hanem annak nyilván hirdetett mentségét és okait is kivánja is­merni és meglatolni; ki óhajtja, hogy a’ kormány’ diaetáni jelenléte által a’ törvényhozói tanácskozás alaposb , ne­­mesb, magasb typust nyerjen , annak óhajtania kell, nem bizonyos párt, nem bizonyos elvek, nem is egyoldalúlag a’ kormány, sem nem a’ nemzet’ jogai, hanem az alkot­mány’ nagy érdekében, hogy a’ diaetai tanácskozásokban a’ kormány saját megbízottai által képviseltessék. A’ követi szék helyett e’ kormány-képviselői szék az, minek kieszközlését és elfoglalását ajánlom a’ nemes grófnak. És benne senkit nem ü­dvezel ennél szí­vesebben a’ nemzet. Alkalmasint a’ kormány sem. ’S egyenlő hálával fog tartozni érette mindkettő, mert hatal­mából nem vesztett bár egyik sem, de , az alkotmányos élet, mind a’ kettőnek közjavára, rendkívül nagyon fo­gott tökéletesedni. És ha csakugyan elfoglalhatja e’ széket a’ nemes gróf, tartsa meg örök emlékül , mert csak ezen és ennélfogva lehetséges a’ nemzet és kormány közti bi­zodalmát visszaidézni és megtartani. — Szemere Ber­talan. A’ mi tisztelt barátunk, úgy látszik, nem méltatta kellő figyelemre azon körülményt, hogy a’ mit ő óhajt, ’s miről a’ borsodi jeles követutasítás’ egyik pontjában is létetik említés, miszerint kormánybiztosokat lássunk el­végre az alsótáblánál, gróf Széchenyi Istvánnak általa rászallott lépése által hatalmasan közelittetik meg. Eddigelé, ha az ellenzéki követ, kínjában már nem tudta, kihez, nem tudta, mihez forduljon, hogy felvilá­gosítást nyerjen a’ kormány’ szándékai, czélja, politicája iránt, — felhivta a’ vele együtt történetesen kö­­veteskedő királyi tisztviselőket: adjanak számot, mi­után ők is tagjai a’ kormánynak, mi szándéka, mi né­zete van a’ kormánynak erről, amarról. ’S mi történt ? A’ felhívott követ válaszában elmondta , hogy ő nem a’ kor­mány , — olly dolog, mit tökéletes lelkiismeretességgel állíthatott, — hogy ő itt csak mint X. megyének követe ül, ’s hogy neki magának is, neki, kit kormánynak ke­reszteltek! — panaszai vannak a’ végrehajtó hatalom el­len, mert az ő utasitása már 1825 óta sürgeti Gallicziá­­nak bekebeleztetését, sürgeti azon gravamennek, misze­rint valaki pro audiendo verbo regio a’ fejedelem’ elébe hivatott, megszüntetését, sürget több illyetén, a’ milly dicsőséges, olly korszerű dolgokat, így voltunk eddig kormányképviselők’ dolgában ! ’S lássuk most, mit remélhetni e’ tárgyban, gróf Szé­chenyi’ eljárásának következtében. Nem hallottuk, hogy gróf Széchenyi István alsótáblai tagságának idejére kormánytiszte alól magát fölmentette volna, de más részről tudjuk, hogy ő excja nemcsak kir. tisztviselő , hanem valóságos tagja a’ helytartótanácsnak, ollyan, ki a’ kormány’ eljárásának megállapításában hi­hetőleg résztvett, ’s ki tehát ezekért némileg moraliter felelős. Innen mi következik ? Des deux choses l’ une , mint a’ franczia mondja. Vagy az, hogy a’ kormány ab­ban meg fog nyugodni, mit gróf Széchenyi István a’ köz­­igazgatás’ elveiről, szándékairól az interpellatiokra mon­dandó leszen, ’s akkor elértük azt, mit Borsodmegye óhajt, ,,a’ kormánynak felhatalmazott biztosa leszen je­len.“ Vagy pedig az fog történni, hogy a’ kormány nem elégedvén meg azzal, mit Széchenyi a’ közigazgatási vi­szonyokra nézve magyarázatok, elvek, ígéretek’ dolgá­ban nyilvánítani fog, ’s kártékony hatását valóságos kor­mánybiztos’ kineveztetése és követté választatása által sietend paralysálni. Világos, hogy mindkét esetben az fog történni, mi hogy történjék, mindnyájunknak közös óhajtása. Ennyit a’ mi tisztelt barátunk’ megnyugtatására. De miután ez alkalommal az alsótáblánál helyet fog­lalandó kormánybiztosokról tettünk említést, nem késünk egyúttal kinyilatkoztatni, hogy mi azon doctrinának, melly szerint a’ kormánybiztosok csak azonképen lenné­nek jelen, mint a’ hogy jelen voltak a’ porosz diaetának cu­­riáiban, ’s a’ hogy több német tartomány’ képviselő kamarájában jelennek meg, azaz: csak mint kormánykép­viselők , ’s nem mint választott követek egyszersmind, — ezen doctrinának, mondjuk, nyilt ellenei vagyunk és leszünk. Constant Benj­amin azt mondá egy ízben, miszerint Angliának alkotmányát az mentette meg nehéz időkben, hogy a’ ministerek úgyis, mint az alsóház’ tagjai vezé­relhették , mérsékelhették, módosíthatták a’ tanácsko­zásokat. ’S Constantnak tökéletesen igaza van. Kor­mánybiztosság követség nélkül valóságos „fausse posi­tion“ minden viszonyok között, ’s ezen fausse positionnak csak úgy vehetni elejét, ha a’ biztos’ ministeri kötelezett­ségéhez, a’ korona’ jogait védeni, még hozzájárul követi kötelezettsége, a’ nemzet’ jogai felett őrködni. — Ismé­teljük és újra ismételjük: szükség, hogy követ legyen a’ kormánybiztos. A’ tábla’ tanácskozásaiban csak annak van joga résztvenni, ki a’ táblának tagja, ’s igy természetes, hogy azon esetre, ha a’ kormánybiztos nem követ egy­szersmind , felelhet ugyan az elébe tálalt kérdésekre, de nem tehet indítványt, nem léphet fel módosítványnyal, azaz: nem eszközölheti azt, minek eszközöltetését tisz­telt barátunk is, mi is, a’ kormánybiztosok’ jelenlététől várjuk. Isten mentsen tehát, hogy valaha a’ mellett nyilat­koznánk, miszerint minister ne lehessen követ. Ezen állí­tás következményeiben olly gyászos, mint ama’ másik, melly azt tartja, hogy követ nem válhatik ministerré. Ez annyit jelent, mint antagonismusba helyezni egymással nemzetet és kormányt. Törvényhatósági dolgok VESZPRÉMMEGYÉBEN oct. 18-án követválasz­tási ünnepély volt. E’ nap eredményezte Hunkár An­tal és Sebestény Gábor táblabiró uraknak követek­ké lett megválasztatását. Az első ugyan közfelkiáltással, a’ másik pedig, Á— I— ur’ irányában , csak 25 sza­vazattöbbséggel lett a’ megye’ képviselője. Másnap a’ választmány által véleménykép’ kidolgo­zott utasítások jöttek a’ közgyűlésen tárgyalás alá, de előbb a’ megyének azon végzése, miszerint a’ tisztviselő­ből választandó követ hivataláról új elválasztásig lemon­dani köteles volt, indítvány és többség’ akarata’ folytában eltöröltetett. Jött azután indítvány a’ követek mellé ve­endő írnokok’száma’ megszaporitása iránt, azonban ezt, mi­vel költségszaporitásról volt szó, a’ buktatás’ szerepelői, jelesen az uradalmak’ képviselői, legyőzték. A’ választmányi munkálat’ nyomán az utasítások a’ léleknek szabadabb forrásaiból folynak és merülnek. Egé­szen azonban és egyszerre minden tárgyra vonatkozólag, a’ haladási tanok’ hangjai, még viszhangra nem találhat­tak. De ha igaz az, hogy az idő mindent megérlel, akkor nem kell tartani attól, hogy a’ számolást a’ jelen megne­­hezitse. Legkivált midőn az alispáni széket olly egyén üli. Az utasitások’ főbb tárgyai következők : 1) A’ szólás’ törvényes szabadsága’ érdemében, a’ hallgatóság’ irányában a’ követek törvényt kívánva, in­dítványt tegyenek. 2) Nádornak István főherczeget válasszák , elhunyt fenséges atyja’ megválasztatása’módja szerint. 3) Országgyűlési újság’ létrejövetelét szorgalmazzák. 4) Az egyházi rend­ törvénytelen megrovatását szün­tessék meg. 5) Az adót leszállítani ’s a’ kapcsolt tartományok’ por­táit a’miénkkel egyenlően terheltetni, ’s általában a’ porták’ megigazittatását eszközöltetni igyekezzenek. 6) A’ Ludoviczeának megnyitását vagy pedig mű­egyetemi ’s egyéb intézetrei fordíttatását szorgalmazzák. 7) Hogy a’ magyar nyelvben jártas tisztek alkalmaz­tassanak. 8) ’S hogy minden sérelmek orvosoltassanak. 9) Horváth országra nézve a’ reformátusok iránti tör­vény szüntettessék meg. 10) A’ postahivatalnokok hazafiak legyenek, és a’ postabér országgyűlésen határoztassék meg. 11) A’ forgásban levő rézpénz számszerinti értékű és a’ magyar pénzek Magyarország’ czimerével diszesittet­­tek legyenek. 12) Ő felségének Magyarországba jövetele és lakása sürgettessék. 13) A’ só’ árának tárgyalása és ennek fölemelt árá­ból mázsánként egybegyült 11 krajczároknak hovafordi­f­­ása iránt számadás kivántassék. 14) A’ honosítottak, ha eddig dijjaikat le nem tették, kitöröltessenek. 15) Országgyűlés’ helye Pest legyen. 16) Ennek rendezése sürgetendő. 17) A’ görög nem egyesült vallásuak’ sérelmei orvo­soltassanak. 18) Bányatörvények’ alkotása szorgalmaztassék. 19) Az állandó katonaság’ tartásából eredő veszteség iránt törvény hozassák. 20) A’házi adónak fele részbeni viselését a’ nemességre áttenni, úgy 21) A’hon’ közszükségeire fordítandó terheket elvál­lalni — a’ mennyiségre való beleszólás’ fenhagyásával — a’ követek igyekezzenek. 22) Az ősiség eltöröltessék. Melly érdemben jövőre minden juris perek megszüntetendők, az eddigiek azonban kiszabandó bizonyos ideig folyandók. Minden adásvevésből származó szerződések felbonthatlanoknak mondassanak. Azonban idegeneknek jószágot vásárlani szabad ne legyen. A’ hazafiasitott idegenek, ha az ország­ban az év’ 3/s részében nem laknának, a' kivetendő adót hatszorosan fizessék, valamint azon hazafiak is, kik la­kásukat külföldön tartják, különben pedig a’ honosítot­tak évi jövedelmeik’ 1/s részét a’ megyei országos pénz­tárba befizetni köteleztessenek. — A’ birtoknak elzálogo­­lását jövőre csak 10 évre lehessen terjeszteni, mit ha a’ szerződési idő’ elteltével 1 év és 1 nap alatt az elzálogoló ki nem váltana, azt a’ zálogban biró tulajdonának tör­vény szerint tekinthesse. Az eddigi elzálogosított birto­kokra is ugyanezen szabály terjedjen ki, mindazáltal a’ szerződési évek’ eltelte után legyen az 1 év és 1 nap értelmezendő. Minden birói zálogok jövendőre szinte 1 év és 1 nap alatt elidősülteknek tekintessenek. A’ telekkönyvek’ behozatala eszközöltessék. — Végre a’ hit­­rebizottsági jószágok is eltöröltessenek, úgy mindazon­által, hogy a’ mostaniaknak jogaik épségben tartatván, ezeknek elhunytával utódaik közt az öröködésnek kö­zönséges rende tartassák meg, ’s addig idegenek’ irányá­ban a’ a’ birói foglalásokra nézve az illy jószágoknak hit­­rebizottsági természete semmi akadályul ne szolgáljon. 23) A’papi tizedek, illő kárpótlás mellett, az 1836: 34. t. értelmében, haszonbérbe vevési elsőbségi joggal, az adózóra ruháztassanak. 24) A’ királyi városok ne szaporittassanak. 25) A’meglevőknek rendezése sürgettessék. Nekiek 16 szavazat adassék, ’s felügyelő csak annyi legyen, a’ hány egész s­zavazat lesz megállapítva. 2(1) A követek annak­, hogy a’ kir. személynöknek utasításaikat bemutassák, — ellentmondjanak. 27) Vámrendszer’ felállítását sürgessék, valamint . 28) A’ censura’ eltörlésével, sajtótörvényt is igyekez­zenek hozni. 29) A’ bécs-trieszti vasút ne pártoltassék. A’ fiúméi­nak ellenben létesítésére minden mód elkövettessék. 30) A’ tisztujitási kicsapongások és vesztegetések iránt czélszerű törvény alkottassék. És a’ megyék’ rende­zése is tárgyaltassék. 32) A’ káptalanoknak szavazat adassék. 33) Schema taxarum országgyülésileg dolgoztassák ki. 34) Főispáni uj eskü alkottassék. 35) A’ váltóképesség egyedül bejegyzett kereskedőkre szorittassék. 36) A’ héberek ne emancipáltassanak, mig confessio fideit nem mutatnak. 37) A­ catholicus papoknak más vallásra­ átmenetele — a’ törvény által kikötendő föltételek’ teljesítése után— lehessen csak szabad. 38) A’ magtárak iránt törvény hozassák. 39) Erdélynek Magyarországgal leendő egyesitése és a’ visszakapcsolt részekre nézve fennálló törvény’ végre­hajtása eszközöltessék. 40) Elhunyt József nádor ő fönségének hivatalosko­dása’ idejében szerzett érdemei beczikkelyezendők ’stb. A’ választmányi szerkezet — a’ közgyűlésen kevés­­ változtatással keresztülmenvén — helybenhagyatott. ’S a’ tárgyalás’ végeztével, a’ választmánynak B.K. főbíró úr által köszönet szavaztatott. Minek folytában jövő évre a’ gyűlések és törvényszékek’ tartása iránti rend következő sor szerint lett megállapítva: Február’ 3-án közgyűlés, febr. 14. emlék, törvényszék; márt. 13. közgyűlés; máj. 1 jén emlék, közgyűlés; máj. 15. törvényszék; jan. 19. közgyűlés; auguszt. 1. közgyűlés; auguszt. 28. emlék, törvényszék; septemb. 11. közgyűlés; novemb. 6. emlék, közgyűlés; novemb. 27. törvényszék; decemb. 11. köz­gyűlés. — Levelező. SZABOLCSBÓL. Sz.-Gy.-Ábrány, oct. 21-én. Tiszt, barátom! Rendes leveződ távol kénytetvén lenni megyei székvárosunktól, megbízásából, én fogok tollat, tudósí­tandó téged’ a’ tegnap befejezett közgyűlésünk’ ered­ményéről. A’ közgyűlés egyedül követválasztás ’s utasítás végett lévén hirdetve, csak e’ két tárgyra akarom tudósitásomat szorítani. Első nap, oct. 18-án, közfelkiáltással követekül B­ó­­nis Sámuel tb. ’s Kállai Menyhért első alispán választattak. A’ követutasitás’ főbb ’s országos érdekkel biró pontjai kivonatban a’ következők : 1) István főherczeg, kijelölés’ mellőztével, az ország­gyűlési szavazattal biró tagok’ felkiáltásával, — Magyar­­ország’ nádorává választassák. 2) Újabb törvények’ hozatala előtt, követurak nyilat­koztassák ki e’ megye’ elégedetlenségét. Ennek főindo­kaiul mutassák be az administratori rendszer’ törvény nél­küli behozatalát; a’ részek’ vissza nem kapcsoltatását ’s a’ horvát ügyekben tett eljárását. 3) A’ nemzet’ anyagi ’s szellemi kifejlődésbeni hátra­­maradtának, minden gyökeres orvoslást igénylő bajainak és sérelmeinek legfőbb okát e’ megye abban találván, hogy nincs — mint törvény szerint is lenni kellene — al­kotmányos felelős nemzeti kormányunk, e’ czélnak elérését követurak szem előtt tartva, minden adandó alkalmat igyekezzenek felhasználni, melly annak megnyerhetéséhez ’s valósitásához bár részletekben , de mi közelebb viszen. 4) A’ szabad sajtó’ ügye pártol­tatik, ’s az országgyű­lési szabad hirlapok’ létesítése előlegesen sürgettessék. 5) A’közterhekbeni osztozkodásra nézve az eddig egyedül adózott nép’ terhei­nek megkönyitését követulak főbb kötelességöknek is­merjék, ’s alkotmányos biztosítékokat ezekre nézve és mindnyájunk’ számára gyarapitani törekedjenek. De az ország­ közszükségeinek eddig el nem látott fedezésénél a’ czélok’ országyülési meghatározását, számadást és felelős­séget föltétül kössék. 6) Az ősiség az „úti possidetis’’ elve sze­rint eltöröltetik, ’s csupán a’ még le nem járt’s birói zálogokra esztendő ’s egy nap alatt kezdendő zálog­váltási ’s a’ rövidutáni öröködési esetekbeni kereset marad fenn. 7) Az úrbéri örökváltságra nézve : — a’ földesurakra mondassék ki a’ kényszerítés’ elve, kiterjesz­tetvén ez az urbériségen felül minden lako­sokkal megtelepitett belső telkekre is. A’ jobbágyokra nézve pedig a’ státus’ közbenjöttével részle­tes törlesztésre alapítandó financz operatio inditványoz­­tassék. 8) A’ honosítás ’s absentismus’ ügye, a’ következő fő­elvek szerint intéztessék el : a) Csak ki 10 évig folytonosan a’ hazában lakik, ma­gyarul tud, ’s a’ m. király ’s haza iránti hüségesküt leteszi, lehet honosítandó. b) Külföldön csak 3 évig szabad tartózkodni; és pe­dig az első minden megrovás nélkül maradván, a’ 2-ik ’s 3-ik években a’ jószágbirtokos rendes adójának négysze­res mennyiségét viselje. De kivétetnek azok, kik műve­ 280

Next