Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-12-21 / 1005. szám

Kedd 1005 December 21. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’útján történtek. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­z­ö­r hasábozott apró betű­jü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. JB, ^ ^ w —- — — TARTALOM Országgyűlés. Rövid közlés dec. 17-ről. — A’ 21-ik kerületi ülés vége. 22-ik ker. ülés (ho­nosítási ügy). — A’ 11 -ik földi ülés’vége (válaszfelirati viták). — Törvényjavaslat a’ városokról (folyt.). Külföld. Dunavaállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. Rövid közlés. A’ dec. 17-iki kerületi ülésben tovább folytattatván a’ k. előadásokra adandó válasz­felirat’ tárgyában érkezett főrendi izenet’ nyomán meg­eredt viták , czáfolatok­ ’s ellenczáfolatokon kivül, leg­inkább a’ szavazásra tűzendő kérdés körül forogtak. Né­­mellyek ugyanis e’ kérdést akarák: „elfogadják-e a’ rendek a’ pesti indítványt, vagy nem?“ mások ismét: „elfogadják-e a’ rendek a’ fő­rendi izenetet, vagy nem?“ ismét mások: akarnake a’ rendek pusztán köszönő fel­írást, vagy nem? —A’ pesti indítvány­hoz, melly abban áll, hogy a’ rendek a’ válaszfeliratot deponálják, — a’ bereghi járult, melly szerint „azon hála ’s köszönet, melly a’ feliratnak a’ főrendek általi fel nem bocsáttatása miatt, feliratilag ki nem jelentethetik, ugyanazon táblái ha­tárosabban jelentessék ki, melly­ben a’depositio kimondh­a­tik.“ — Végre a’ felett kellett szavazni: ,,a’ pesti indít­vány tűzessék- e előbb szavazásra , vagy pedig azon kér­dés, mellyet Csongrád és Baranya szerint a’ conservativ rész kívánt, t. i. hogy : ,,a’ főrendi izenet elfogadtatik-e vagy nem“, vagy más szavakkal: ,,a’ válaszfelirati első szerkezet megtartatik-e vagy nem?“— A’pesti indítvány’ elsőbbségére szavaztak : Abauj, Arad, Békés, Beregh, Borsod, Csanád, Fejér, Gömör, Heves, Komárom, Liptó, M­áram­aros, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Somogy, Sza­bolcs, Torna, Trencsén, Turócz, Ungh, Ugocsa, Zala, Zemplén, Zólyom, Veszprém, Vas, tehát 28 megye ’s a’ Hajdú és turmezei kerület, 20 megye, a’ Jászkun kerület, és Horvátország ellen ; — Bihar nem szavazott; Vesz­prém’ egyik követe Sebestyén G. és Csanád’ egyik követe Pozsonyi F. szavazni szinte nem akar­tak, de követtársaik, Hunkár és Rónay J. a’ pesti indítvány’ elsőségére szavazván, mind Veszprém’, mind Csanád’ szavazataik a’ többséghez számíttattak. —A’ má­sodik szavazás a’ már most elsőbbséggel biró pesti indít­ványra , vagyis : a’ válaszfelirat’ letételére, olly formában irányoztatván: „vallyon elfogadják-e a’ BB. a’ pesti in­ditványt a’ bereghi hozzáadással, vagy nem ?“ igent mondott 25 megye, u.m. az előbbiek, Trencsén, Veszprém és Ungh’ kivételével; Trencsén és Ungh ugyanis, egye­nes utasításaiknál fogva Pest ellen szavaztak, Veszprém’ követei pedig egymást elidálták. Bars és Bihar nem sza­vazott. Nemet mondott 21 megye. Csanád’ egyik követe szavazni ismét nem akart, de a’ másik nyílt igent mon­dott, ’s a’ pesti inditvány’ részére számíttatott. 21-ik ker­ ülés (dec. 11-én) folytatása. Milkovich (Komárom). A’ felállított feltételek­hez még azt kívánja csatoltatni, hogy az, ki Magyar­­ország’ honpolgára lesz, szűnjék meg külföldi hatalmas­ságok’ alattvalója lenni. Szemere B. Horvátország’ követének nem akar bővebben felelni, mert az általa felhozott kérdés ingerült­séget támaszthatna , azt pedig kerülni akarja; kevésbbé csodálta volna , ha az érd. követ azt kiváná, hogy azok, kik Horvátországba beköltöznek, horvátul tudjanak, mert ez a’ horvát nyelv iránti sympathiát árult volna el csak, holott az, a’ mit kívánt, hogy t. i. magyarul tudniok ne kelljen , csak magyar nyelv elleni antipathiát árult el. Véleménye szerint a’ haza’ egységétől a’nemzetiség’ egy­ségét különválasztani nem lehet; arra pedig, hogy mu­nicipális jogaikat kimutassák, már a’ múlt országgyűlésen felszólította őket. — Pest’ követével egyet nem érthet, több tekintetben. A’ magyar nyelv’ tudását szükséges qualificátiónak tartja a’ honosításra , mert azon 10 vagy illetőleg 5 év alatt, melly az 5 ik §. szerint a’ honositha­­tásra megkivántatik, mindenkinek elég ideje van magya­rul megtanulni; hogy illyen qualificatio a’ külföldi törvé­nyekben nem emlittetik, természetes, mert ott minden­kiről fel lehet tenni, hogy az ország’ nyelvének tudása nélkül le nem telepedik, mert el sem fogna élhetni. — Azt pedig, hogy azon külföldi, ki a’ törvényhozás által vétetik be, már ennélfogva nemessé legyen, — egyene­sen ellenzi; ezen eszme elkésett és teljesen fölösleges, mióta a’ birtok- és hivatalképesség törvénybe iktattatott, ’s talán a’ közteherviselés is életbelép , és igy jogi tekin­tetben alig lesz némi különbség nemes és nemnemes közt; addig pedig, mig a’ közteherviselés még kimondva nincs, épen e’ tekintetből nem akarná az adómentes nemesek’ számát szaporítani. Szóló polgárokat akar, nem pedig nemeseket. Abban, hogy törvényhozási vagy abba befo­lyási jogot csak az országgyűlés adhasson, beleegyezik; ezt Francziaországban is csak a’ két kamra teheti, holott nemeseket a’ király teremthet, mennyi tetszik. B­ó n i­s S. (Szabolcs). Azon rendszert, mit Pest ajánlott a’ szerkezetben, pártolja, de a’ m. nyelvet min­den honositandóban mellőzhetlen feltételül kívánja. Mig a’ nemes és nem-nemes közt bármi kis különbség lesz, akkorig le nem mondana azon jogról, hogy nemeseket az országgyűlés is teremthessen; óhajtja ugyan a’ népkép­­viseletet, de minthogy nem tudja, keresztülmegy-e, ’s mikor megy keresztül, a' meglevő jogokról le nem mond. Gróf Forgách: Nem látja, hogy a’ m. nyelv’ betétele által a’ horvát nemzetiség meg lenne támadva, mert a’ m. nyelv’terjesztése és erősítése nem árt a’ horvát nyelv- ’s nemzetiségnek, ’s felteszi a’ horvátokról, hogy amazt ők is óhajtják. — Újra sürgeti a' „bevett val­lások­“ említését, nem ugyan vallási türelmetlenségből, mert jól tudja, hogy ha a’ maga’vallását tiszteltetni akar­ja, neki is tisztelni kell a’másokét,—hanem a’ már fennebb általa előadott okokból. — Marsó (Szerém) „magyar“ nyelv helyett „illető nemzeti nyelvet“ akar létetni. — Balogh K. (Győr) : meg kell különböztetni, hogyan legyen valaki magyarrá, é s hogyan nemessé. — G­á­b­r­y (Abauj): a’ törvényhozásnak természetes ki­folyása, hogy határozatainak ereje kiterjedjen mind azokra egyformán, kik benne képviselve vannak; nem is látja okát a’ horvátok’ idegenkedésének, midőn nekik a’ m. nyelv' tudása csak hasznot tehet, mert hiszen annak, ki a’ tartományi gyűlésen kívül magasabb régiókban is akar résztvenni, okvetlenül kell magyarul tudnia. B u n y i k (kapcsolt részek’ köv.) az 1741: 61. és 1764: 35 ik törvényt idézi annak bebizonyítására, hogy van horvát nemzet, — ’s küldői’ részére fentartja azon jogot, hogy Horvátországban külön honosíthassanak. — Ezen nyilatkozat erősebb vissza*óriásokat idézött fel ma­ga után. Tarnóczy K. (Nyitra): Meghökkent, midőn H.­­ország’ követe a’ corpus jurist felütötte, mert hiszen tudjuk , hogy abból kígyót-békát ki lehet halászni, és Horvátország’ követe jelenleg békát fogott. Hiszen az 1741-iki törvényben egyenesen az van, hogy a’ horvátok „nomine hungarorum veniunt“ — már minő hermeneutica ezt arra csavarni, hogy tehát ők horvátok és nem ma­gyarok, szóló meg nem foghatja. — Egyébiránt: az indi­­genatus-adás’ jelenleg fennálló országgyűlési módját fenn akarja tartani. A’„bevett vallások“ról szinte akar emlitést tétetni, mert noha akkor, ha ezen kérdés ex professo tárgyaltatnék, arra fogna szavazni, hogy a’ val­lás különbséget ne tegyen, most így mellesleg intézkedni nem szeretne. A’ zsidókra nézve e‘ törvényben nem kel­lene rendelkezni, hanem egészen külön; ’s általában semmivel sem nehezitné a’honositási törvényt, mi szorosan oda nem tartozik. — A’ m. nyelv’ qualificátióját, Mára­­maros’ értelmében, pártolja,’s kivánja, hogy a’ki jószá­got szerez, magyarul tudjon, mert hiszen épen azon ag­godalom adott okot e’ törvényjavaslatra, hogy az ősiség’ eltörléséből a’ nemzetiségre származható veszély elhárít­­tassék ; az iparosokra nézve azonban nem bánja, ha ki­vétel létetik. — Jobbnak tartaná, ha mindezen kérdések’ megfontolására k­ülön választmány küldetnék ki, ’s a’ ta­nácskozás nem folytattatnék itt In pleno, mert látjuk, hogy ez czélra nem vezet. Gr. Andrássy Gyula (Zemplén): A’ horvát követ által idézett törvényekből koránt sem veheti ki, hogy Horvátországnak külön törvényhozási joga legyen; ’s ha babyloni tornyot nem akarunk, egy nemzetnél csak egy diplomatikai nyelv lehet.— Osegovich Metell’ előadása szép theoria lehet, de gyakorlatban épen nálunk nem áll, mert olly összeköttetésben élünk, hogy csak nemzetiségünkkel együtt maradhat fenn alkotmányunk.— Pest és Borsod’ ellenében is vannak némelly igénytelen észrevételei. — Mondatik, hogy nem kell chinai fallal körülsánczolni magunkat; de ha ezen chinai fal nemcsak nemzetiségünket, hanem alkotmányunkat is őrzi, azóla kívánja, hogy minél magasabb legyen, ’s azért a’ magy. nyelvet, mint mellőzhetlen feltételt mondaná ki nemcsak azokra, kik magasabb honpolgári jogokat nyernek, hanem általában mindenkire, a’ ki bírni akar, kivévén az 5. §. 21k p. alattiakat; mert ha védelmet igényel egy részről az ipar, de védelmet igényel a’ földbirtokos magyarság is. — Borsod’ ellenében pedig azt kívánja, hogy a’ törvényho­zási jogot idegenekre ruházni még az országgyűlésnek se legyen joga. Angliában a’ mindenható parliament sem ké­pes valakit úgy naturalizálni, hogy a’ benszülöttekkel egészen egyenlő legyen, mert az idegen, bizonyos hiva­talok ’s a’ törvényhozás’ részese soha semmi után nem le­het, pedig Angliának nincs oka nemzetiségét félteni; a’ mi tehát ott szükségesnek találtatott, annál szükségesebb nálunk. Szóló nem akarja, a’törvényhozói (követté vá­­lasztathatási és főrendi) jognak idegenekre kiterjesztésé­vel azt koczkáztatni, hogy egy pár betanult magyar szó­val döntessék el, mit más jó hazafiak évekig építenek. jfj[S z i n t a y (Beregh). A’ honegység csak úgy ér­hető el, ha nem találkoznak olly elemek a’ m. korona alatt, kik az anyaország’ legüdvösb törekvéseit gátolják, ’s olly­­nemü követelésekkel állnak elő, mint a’horvát követek. A' valláshoz nem szeret ugyan polgári jogokat kötni, de a’ jelenleg fennálló állapotot respectálni kívánván, a’ „bevett vallásokat“ említtetni akarja. A’ m. nyelvről csak a’ gyárosokra nézve kíván kivételt. — Ő is, mint Zem­plén, óhajtja, hogy a’ beköltözött sohase bírhasson a’ tör­vényhozás’ legfelségesb jogával, mert lehetetlen, hogy a’ külföldi typunt egészen levetkőzhesse. S o m s i c b P. (Baranya): A’ horvát követek ’, eze­ket korholó magyarok’ irányában megjegyzi, hogy ha a’ fenforgó feszültséget ’s egyenetlenséget békésen megol­dani akarják, — a’ horvátok gondolják meg, hogy ha a’ felidézett törvényeknél fogva jótéteményekben részesül­nek , csak, mint integráns rész és nem különben része­sülnek, más részről pedig tekintessenek szinte méltány­­lattal a’ horvátok’ nemzetiségi törekvései.—A' szerkezet’ logicájára nézve Pest’ k. véleményében osztozik, t.i. hogy előbb állittassék fel a’ genus, és csak azután a’ spéciesek. Az indiganátusról külön törvényt akar; ez jus maiesta­­ticum­, mellyet a' nemzet megoszt királyával, 's mig van nemesítés, van a’ néposztályok közt jogkülönbség, addig ő nem tartaná jónak e’ jogról lemondani. — A’ mi a’ tör­vény' szövegét é s szerkezetét illeti, azt választmányra kell bízni. (Felkiáltás: a’ jegyzőre.) — A’ honosítás’ álta­lános feltételei közé csak a'teljeskoruságot és ál­landó bennlakást kívánja soroztatni; a’ m. nyelv’ feltétele alól kivenni a’ gyáripart ’s kereskedést. V i d o e s J. (Vas). Mindent választmányokra bízni nem tartaná jónak, a’ választmány is, mint Ny. követe a’ corpus jurisról mond ., ollyan tó, mellyből, nem tudni, mit von ki az ember. — A’ vitatásalatti törvényjavaslat is választmány’ munkája, 's ha egy uj fogna készülni, az ellen ismét lennének kifogások ’s eltérő vélemények. Leg­jobb lesz végigmenni az elveken, ’s a’ szerkezetet a’ jegyzőre bizni. E’ törvényjavaslatnak meg kell előzni az ősiségi választmány’ munkálkodását. — Paczolay (Hont) azon ritka esetbe jött, hogy Pestet pártolja; An­glia után nem akar indulni, mert az egészen más hely­zetben van; a’ m. nyelvet nem akarja általános qualificá­­tióul, mert nálunk nem elijeszteni ’s távoztatni, hanem alliciálni kell a’ művészeteket 's tudományokat. — Sz­ál­ló pék (Ver­őcze) a’magyar nyelv’ qualificatioját kiha­gyatni onajtja; a’ magyar nyelv' terjesztésére nem illyen rendszabályok, hanem azon érdek 's viszonyok’ hatalma tesznek legtöbbet, miknél fogva az, ki magyarul nem tud, tettleges részvétet ’s befolyást a’ politicai jogokban nem gyakorolhat. A’ honosításnak illyen föltételére a’ világ’ semmi országában nincs példa, ’s általa a' siketnémák, kik beszélni nem tudnak, kirekesztetnének a’ polgári jo­gokból. — Smaich (Bukkari) a’ magyar nyelv’ felté­telét a’ tengerpartra *s annak szabad kikötőire kiterjesz­teni nem lehet, mert ez által lehetetlenné tétetnék a’ sza­bad kikötőknek azon legfőbb joga, hogy ott minden nyelvű ’s nemzetű hajós kapitányok letelepedhessenek, és a’ mi zászlóink alatt hajókat birhassanak. Dalmatia’ vissza­kapcsolását kívánja az ország, de , ha illy törvényeket hozunk, úgy igen természetes, hogy Dalmatia nem fogja óhajtani a’ visszakapcsolást. Hasonló értelemben nyilat­kozott P­r­i­v­i­c­z­e­r (Fiume), Kossuth L. Mindenekelőtt az elvekre nézve kell tisztába jőni, ha ezek meg lesznek állapítva, a’ stylus a’ j­egyző’ dolga, a’ stylaris reflexiók tehát most elmaradhat­nak. — A’ kapcsolt részek’ követei folyvást emlegetik mu­­nicipalis jogsukat, de ez szólónak azon anekdotát juttatja eszébe, miszerint a’ rák a’ levélben ott volt ugyan, de a’ szatyorból kimászott. Ha az érdemes követurak olly kü­lön jogot akarnak vindi­álni, mellyet szóló csak a’ tör­vényhozás’jogának ismer, t. i. hogy a’ kapcsolt részek’ tartománygyű­lése honosithasson, ez ellen határozott óvást tesz. — Oly után hova fognak jutni a’ kapcsolt részek’ követei? mi testvéri egységet ’s egyenlőséget kivánunk, ők külön állást követelnek, ’s paritás felé irányozzák lépteiket, minek ismét részünkről az fog megfelelni, hogy mi meg’ a’ subordinatio felé irányozandjuk azokat.—Nem arról van itt szó, hogy mit kivánunk mi a’ kapcsolt ré­szek’ lakositól, ha Magyarországon birtokot vesznek, ha­nem hogy minő feltétel’ teljesítését kívánjuk meg azon külfölditől, ki a’ magyar korona alatti tartományok’ bár­­mellyikének lakosa akar lenni. Hogy a’ tengerpartra e’ részben különös figyelmet kell fordítanunk, ezt termé- 100

Next