Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-07-22 / 918. szám

Csütörtök Julius 22. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’« egy 4­8 7 e­r hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 3 pengő kr, a' kettős hasábu sorért pedig 10 p.kr számíttatik. JfCíik­* Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Hiv. közrem. Tájékozás a’ vál. jog’ me­zején. VIII. (Census.) Fővárosi újdonságok. Tör­vényhatósági dolgok: Békésből (közgyűlés’ folyt.) Nógrád (hála). Erdélyi országgyűlés. — Tiszaszabá­­lyozási ügy. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő fölsége özvegy báró Forray, született gróf Brunswik Julia főudvarmesternét grófi ranggal, fiára is átszállandóval diszesiteni ke­gyelmesen méltóztatott. A’ nmlgy magy. kir. udv. kamara a’ R­u­dlo­ff Frigyes’ nyugalmaz­­tatása által Stavnán megüresült kamr. erdőőri állomásra Streitsek József ó-kemenczei erdészt; a’ Vinodolán megüresült kamrai kerületi erdészségre pedig Leutter Alajos, polhorai kamarai erdészt alkal­mazta. — (B.—P. H.) Tájékozás a’ választási jog’ mez­e­­j­é­n. VIII. *) (Census.) Az olvasó, tudom, szives le­szen, még nehány számon keresztül némi figyelemmel ki­sérni fejtegetéseimet a’ választási jog’ általános elvei kö­rül; hiszen mindaddig, mig az emberek fel nem találan­­dották azon sublimis alchymiát, melly a’ vegykatlanba vetett fonák elvből egészséges eredményeket képes ke­letkeztetni, — mindaddig a’ helyes elvek’ kinyomozására, az eszmék’ rectificatiójára szánt időt lehetetlen volna üd­­vösebb, gyümölcsözőbb czél’ megközelitésére fordítanunk. A’ B .P. Híradó’ dolgozótársai doctrináinkban egy­ezernél többször Rotteck’ doctrináit vélték feltalálhatni. Ezen körülmény arra mutat, hogy ők a’ freiburgi profes­sor’ tanait ’s a’ mieinket egyiránt nem ismerik. Mi az al­kotmányos élet’ szemléletéből, a’ képviseleti kormány­nyal biró nemzetek’ eljárásából abstraháltuk tanainkat, ’s ennélfogva természetes, hogy nem sokat bíbelődünk Né­metország’ kamaráinak és professorainak politicai bölcse­­ségével. Ki akarná az érvelés’ physiologiáját a’ párisi morgueban, az alkotmányos élet’ lüktetéseit Karlsruhe­­ban vagy Stuttgardban tanulni ? Elmondjuk egyszer mindenkorra : mi a’ legmelegebb rokonszenvvel viseltetünk azon buzgalom, sőt mondhatni azon cultus iránt, melly Kotteckkel és tanítványaival ol­tárt emeltetett a’ jogosság’ elvének, de az általuk ezen básisra fektetett rendszert nem ismerjük a’ magunkénak. Mi olly véleményben vagyunk, hogy azon belső va­lótlanság, melly több politicai íróink’ dolgozataikat jellemzi, nagy mértékben onnan ered, mert Anglia’ és Francziaország’ publicistái irodalmát nem ismerve, irá­nyukat és eszközeiket kizárólag Rottecktől kölcsönözték, ki jó szándékának érzetében magát akkor is haladónak hitte, mikor háttal fordult a’ haladás’ ös­vényének. Annak idejében ’s annak helyén bővebben fogjuk ok­­adatolni ezen állításunkat, jelenleg a’ szőnyegen levő tárgyra kell szorítkoznunk. Rotteck azon elvből indulva ki, hogy a’ követ nem az öszves nemzetet, hanem csak közvetlen küldőit képviseli; azaz : egyenes ellentétbe helyezvén magát az angol és franczia alkotmányosságnak mind elméletével, mind gya­korlatával, — osztályok ’s magán — vagy legalább kü­­lönérdekek szerinti képviseletet ajánl, még pedig ollyfor­­mán, hogy a’ nagyobb fekvő­birtok nagyobb nyomatéku szavazattal ruházza fel választás’ alkalmával tulajdonosát, ’s hogy a’ nagyobb gyárosok és kereskedők is illyetén nagyobb nyomatéku szavazattal láttassanak el, feltéve, hogy óhajtják! Bocsánatot kérek a’ nemes férfiú’ árnyékától, de a’ milly nevetséges ezen „feltéve,m­olly veszedelmes ’s egye­nesen a’ feudalismus’, sőt a’ kaszta-rendszer’ örökítését maga után vonó azon elv, mellyen ő országos képviseleti rendszert vél alapíthatni, ’s mellyből soha, de soha, pro­­vincialismusnál és kiváltságosságnál egyéb nem fog ke­letkezhetni. ’S ezen jó németek , kik illyes dolgokat ajánlgatnak, ’s a’mi jó magyarjaink, kik politicai ismereteiket illyes forrásokból meritgetik, a’ legundokabb pénzaristocratiát látják a’ franczia választási törvénynek alapul fekvő elv­ben, azon elvben, melly nem tartományokat, nem osztá­lyokat, hanem az ország’ érdekeit rendelvén képvisel­tetni a’ kamarában, természetesen nem képviselteti kü­lön a’ gazdagabbat, külön a’ szegényebbet, külön a’ föld­­birtokost , külön az iparost, külön az iskolát, külön az egyházat, külön a’ pásztort, külön a’ szántóvetőt ’stb., mint ezt Rotteck egész komolysággal óhajtja, — hanem a’ kit képviseltet, azt alázatos szerénységgel és egysze­rűséggel csak mint ollyast képviselteti, kiről tudja, hogy franczia, ’s kiről felteszi, hogy esze, szive van. Az olvasó nem fog engemet félreérteni. Minapi czik­­kelyemből is láthatta, hogy a’ franczia választási törvényt nem tartom kielégítőnek , ’s látni fogja a’ következőkből is; de annyi áll tagadhatatlanul, hogy a’ franczia chartá­nak elvét nagyobb joggal mondhatjuk haladási elvnek, mint a’ Rotteckét, ’s hogy a’ német alkotmányosság’ ta­nait nehéz volna a’ P. Hírlap’ hasábjaiban feltalálni .... .... Mondottuk korábbi czikkelyeinkben, hogy vá­lasztási joggal akarjuk mindazokat felruházni, kik elég­séges észbeli és erkölcsi biztosítékot nyújtanak. Mondottuk azt is, hogy az észbeli biztosíték rendesen erkölcsi biztosítékot is foglal magában. Ez oknál fogva, kivált az észbeli biztosíték’jelensé­geinek megállapítására kell törekednünk. Illyés jelenséget láttunk mindenekelőtt az úgynevezett capacitásokban, mellyekről a’ hatodik és hetedik czikkelyben szólottunk. Másik jelensége az észbeli biztositéknak a’ vagyon, a’ birtok ’s az ezen alapuló census. A’ törvényhozó tudja, hogy a’ kinek birtoka van, annak módja és oka van szert tenni az észbeli biztosítékra, ’s felteszi ennélfogva, hogy szert tett reá valóság­gal. Ezen praesuppositumon alapul a’ censualitas’ esz­méje. Egyesekre nézve hibás lehet, de a’ tömegre nézve csalhatatlan a­ törvényhozónak következtetése, már pe­dig, mint egy korábbi czikkelyben megjegyzettük, a’ tör­vényhozó sehol sem individualisálhat, neki egész rétege­ket kell szükségképen számba vennie, ő ollykor-ollykor a’ valószínűségek’ calculusából is kénytelen kiindulni, ’s mindaddig , mig az értelmiség’ kitudásának közvetlen módjára nem oktattatik, be kell elégednie a’ közvetettnek alkalmazásával. Midőn a’ birtokban az észbeli biztositék’ jelenségét látjuk , akkor természetesen nem teszünk különbséget fekvő ’s ingó birtok között. Kik a’ választási jogot csak a’ fekvőbirtok’ alapján adják meg, azok a’ birtokban nem az értelmiség’jelenségét, hanem a’ stabilismus’ támaszát keresik , ’s a’ választó categoriák’ felállítása által ezen stabilismus’ megőrzését veszik czélba. Semmi kétség, hogy jól rendezett állodalom — mint már a’ név is mutatja — nem képzeltethető stabilitási elemek nélkül, de nem képzeltethető mozgalmi elemek nélkül sem , ’s valamint a’ mozgalom alatt nem értjük a’ szenvedelmek’, az erőszak’ vad hullámzásait, úgy a’ sta­bilitás alatt sem szabad a’ veszteglés’ megkövülését ér­teni , hanem értenünk kell az érdekeknek egymáshoz mérséklését, a’ békés utáni fejlődést, ellentétben a’ for­radalmival. Hogy az ekkép’ értelmezett stabilitás inkább állana érdekében a’ fekvőbirtok’ tulajdonosainak , mint a’ természeténél fogva tökéletesen megsemmisithető ingó vagyonainak , credat judaeus Apella. Napjaink’ történe­tei , az iparkirályok’ érdekében fenntartott európai béke, ’s azon körülmény, hogy Francziaországban a’ júliusi dynastia, a’ boltosok’ mérőserpenyőjében találta fel suly­­egyenét, — mindez egyébre mutat. De vannak , kik a’ „stabilismus“ szót nem úgy értik, mint mi felebb értelmeztük, hanem önmagokat, a’ fekvő­birtok’ mindenhatóságát értik alatta, ’s hogy ezek igen következetesen okoskodnak, midőn az ipar’, az ingó va­gyon’ jogkörének megismeréséből saját portékáik’ depre­­ciatióját következtetik , az nem szenved kétséget, de jobb lesz nekik, inkább megbarátkozniok e’ gondolattal, mint odvas theoriák’ pajzsa alá vonulni. — Ismételjük : midőn a’ birtokról, mint a’ választási képesség’ egyik jelenségéről szólunk, akkor különbség nélkül ingó ’s ingatlan birtokot értünk alatta. ’S most lássuk , mint tudhatni ki azokat, kik elég­séges biztosítékot nyújtó vagyonnal birnak; azaz : fejtsük meg azon kérdést : honnan induljunk ki a’ census’ meg­állapításánál, az adónak-e, vagy a’ jövedelemnek mennyi­ségéből ? — De ezen nagyfontosságú kérdést bővebben kell tárgyallanunk, ’s ennélfogva megfejtését más számra halasztjuk. — Sz. L. Fővárosi újdonságok. A’ lapok’ szorgalmas olvasói előtt bizonyosan ismerve lesz a’ B. Híradó’ hirharangozójának azon modora , hogy egy eszmét kikapva, egy pár tárgyat kiszemelve, azt na­ponként különféle alakban, új körülmények közé helyezve mondogatja el. Ilyen például, hogy a’ hidvámszedők go­rombák , a’ zsemlék kicsinyek, a’ házbér minden év­negyeddel emeltetik. Nekünk a’ modor ellen nem lehet kifogásunk , sőt a’ journalistica’ lőfegyverének ismerjük az illyen fáradhatlan ismétléseket; azonban mellőzhetlen feltételül mindannyiszor megkivánjuk , hogy az alap , mellyre ezen anecdottázások esnek, helyes legyen, külö­nösen akkor, ha a’ dolognak komoly szine van. A’ hir­­harangozó legújabban a’ mint látszik a’ pesti új építési rendszert akarja ostora alá venni, az erre vonatkozó két első tréfa , hogy a’ falak egy tüsszentésre szétdőlhetnek, ’s hogy a’ falba vert szeg a’ túlsó oldalon kijő, halljuk, elég nevetőkre talált. Meglehet, lesznek azon lap’ olvasói között ollyanok is, kik az illy három emeletes házak alatt elmenve, titokban, köpenyeg alatt keresztet is vetnek ma­gokra. Azonban e’ rész épitési vád épen nem áll. A’ mos­tani házak hasonlíthatlanul erősbek , mint például csak a’ tizenöt, húsz év előtt épültek is, mellyek mind a’ mellett ama’ nagy próbát, az árvizet, szerencsésen kiállották. A’ mostaniakban az épitési mód, a’ kiszámítás , helyes el­rendezés, kerülése minden gyöngitésnek , teszi a’ főerőt. Az uj házak merő oszlopokból állanak, a’ sűrű ablak­sorok csak úgy alakulnak , hogy az oszlopok könnyű ívvel köttetnek össze. Aztán nem ártana ezen oszlopo­kat kissé jobban megvizsgálni, kissé közelebbről tekin­teni meg , mert ha az ember az utczán elsiet , ’s csak történetesen pillant fel, a’ szem könnyen megcsalatik. Illyenkor a' földszinti, körülbelől félötnyi fal’ erőssége, előleges figyelmeztetés nélkül, nem mindig tűnik fel. Látni kellene, mi szépen , előrevigyázólag vannak a’ kö­vek lerakva, ’s még e’ mellett mennyi vaskapcsolatok terjednek el minden irányban. Jobb megtekintés után láthatnánk még ezen épületekben egy erős közfalat is, azt tudniillik, melly a’ szobasorokat ketté osztva, párhu­zamban nyúlik az épület’ homlok vonalával ’stb. — A’ váczi siketnéma-intézet’ növendékeinek próba­tétele augusztus’ első napján megy végbe. A’ vasúti ké­nyelem ajánlkozván, számos látogatót kivánunk. — A’ pestváczi vasútvonal’ megnyittatása óta egy év telt el. Előttünk a’ társaság’ hivatalos jelentése, mellyből kitűnik, hogy ezen 17,800 folyó ölnyi vasúton a’ forgalom igen kedvezőleg mutatkozott. Az 1846 julius’16-tól — 1847. júl. 15-ig ment a’ vasúton mindössze 302,862 sze­mély és 59,589 mázsa különféle szállítmány. — A’ bevé­telek tettek : személyvitel-bér : 97,098 pft 40 kr. A’ szál­lítmányokért bejött 7,914 pft. Különféle bevételek 1,078 pft 37 kr, összesen : 106,091 pft 17 kr. —A’ múlt héten ugyanezen vasúton ment le és fel összesen 6,511 személy. — Egy magyar utazó, Bécsből jul. 17-én kelt levelé­ben körülményesebben tudósit bennünket Havi és Szabó’ dalszinésztársaságának szerencséjéről. A’ levél’ keltéig a* társaság hatszor lépett fel, ’s daczára a’ júliusi napoknak, midőn a’ bécsi vagyonosabb osztály a’ körülfekvő gyö­nyörű falukban lakik, a’ színház mindig megtelt, a’ dalok közül azok tetszenek leginkább, mellyek a’ szó’ teljes ér­telmében népdalok. Mi azonban legkitűnőbb szerencse, az előadást felséges királyunk ’s az uralkodó család’ több tagjai is megtisztelék magas jelenlétökkel. Csak egy van e’ társaságban, mi tudósítónknak nem tetszik : az, hogy ének után, elferdített ’s jelleméből kivetkőztetett magyar tánczok következnek, mellyek a’ tánczmutatványokban nagyon is elkényesitett külföldet épen nem képesek ki­elégíteni. — Múlt számunkban a’ pest-szolnoki pályáról szól­ván, megemlítettük, hogy szükség’ esetében a’ mozdo­nyok már járhatnának, ezennel örömmel értesítjük a’ kö­zönséget , hogy a’ mit mi lehetőségnek mondtunk akkor, egy pár nappal előbb már megtörtént. Múlt szombaton az igazgatóság’ tagjai közül némellyek kin lévén elfog­lalva, haza a’ vasúton jöttek. A’ menet tartott három óráig, minthogy a’ szolnoki határon a’ kavicsolás’ hiánya miatt csak lassan lehetett haladni. Terv szerint, bele számítva a’ gyakori állomásoknál töltendő késedelmeske­dést, a’ tizenkét mértföldnyi menet 2 óra és harmincz perezre van számítva, miből kitűnik, hogy a’ felhasznál­ható sebességnek , biztosság’ okáért, mintegy harmad­része van igénybe véve. A’ pályaudvar Szolnokon a’ Tisza’ partjára van építve. Ez ’s a’ raktárak már fedél alatt vannak. A’ Duna és Tisza e’ szerint tettleg össze vannak kötve. A’ megnyitási időt némellyek aug. 20-ára, István főherczeg’ nevenapjára teszik, mások pedig ’s ezek legkésőbbre, septemb. 1-jére. — Lapjaink’ 910. számában az academiai közlésben hi­básan volt mondva, hogy azon titkos jelekkel irt 49 levél, mellyeket orvosdoctor és tbiró Ötvös Ágoston ur Ká­­rolyfejérvárt a’ Batthyány-könyvtár’ iratgyűjteményében talált, II. Rákóczy Györgytől vannak. Azon levelek, mint a’ tisztelt orvos ur által felvilágosittatánk, I. Rákó­­czytól származnak legnagyobb részint; H. Rákóczytól valami 3—4 van csupán. E’ gyűjtemény históriai tekin­tetben is fontos okiratokat foglal magában. I. Rákóczy’ *) Lásd a’ 847., 864., 869., 873., 881., 899. és 908. szá­mokat.

Next