Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-07-22 / 918. szám
Csütörtök Julius 22. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’« egy 48 7 er hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 3 pengő kr, a' kettős hasábu sorért pedig 10 p.kr számíttatik. JfCíik* Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Hiv. közrem. Tájékozás a’ vál. jog’ mezején. VIII. (Census.) Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Békésből (közgyűlés’ folyt.) Nógrád (hála). Erdélyi országgyűlés. — Tiszaszabályozási ügy. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő fölsége özvegy báró Forray, született gróf Brunswik Julia főudvarmesternét grófi ranggal, fiára is átszállandóval diszesiteni kegyelmesen méltóztatott. A’ nmlgy magy. kir. udv. kamara a’ Rudloff Frigyes’ nyugalmaztatása által Stavnán megüresült kamr. erdőőri állomásra Streitsek József ó-kemenczei erdészt; a’ Vinodolán megüresült kamrai kerületi erdészségre pedig Leutter Alajos, polhorai kamarai erdészt alkalmazta. — (B.—P. H.) Tájékozás a’ választási jog’ mezején. VIII. *) (Census.) Az olvasó, tudom, szives leszen, még nehány számon keresztül némi figyelemmel kisérni fejtegetéseimet a’ választási jog’ általános elvei körül; hiszen mindaddig, mig az emberek fel nem találandották azon sublimis alchymiát, melly a’ vegykatlanba vetett fonák elvből egészséges eredményeket képes keletkeztetni, — mindaddig a’ helyes elvek’ kinyomozására, az eszmék’ rectificatiójára szánt időt lehetetlen volna üdvösebb, gyümölcsözőbb czél’ megközelitésére fordítanunk. A’ B .P. Híradó’ dolgozótársai doctrináinkban egyezernél többször Rotteck’ doctrináit vélték feltalálhatni. Ezen körülmény arra mutat, hogy ők a’ freiburgi professor’ tanait ’s a’ mieinket egyiránt nem ismerik. Mi az alkotmányos élet’ szemléletéből, a’ képviseleti kormánynyal biró nemzetek’ eljárásából abstraháltuk tanainkat, ’s ennélfogva természetes, hogy nem sokat bíbelődünk Németország’ kamaráinak és professorainak politicai bölcseségével. Ki akarná az érvelés’ physiologiáját a’ párisi morgueban, az alkotmányos élet’ lüktetéseit Karlsruheban vagy Stuttgardban tanulni ? Elmondjuk egyszer mindenkorra : mi a’ legmelegebb rokonszenvvel viseltetünk azon buzgalom, sőt mondhatni azon cultus iránt, melly Kotteckkel és tanítványaival oltárt emeltetett a’ jogosság’ elvének, de az általuk ezen básisra fektetett rendszert nem ismerjük a’ magunkénak. Mi olly véleményben vagyunk, hogy azon belső valótlanság, melly több politicai íróink’ dolgozataikat jellemzi, nagy mértékben onnan ered, mert Anglia’ és Francziaország’ publicistái irodalmát nem ismerve, irányukat és eszközeiket kizárólag Rottecktől kölcsönözték, ki jó szándékának érzetében magát akkor is haladónak hitte, mikor háttal fordult a’ haladás’ ösvényének. Annak idejében ’s annak helyén bővebben fogjuk okadatolni ezen állításunkat, jelenleg a’ szőnyegen levő tárgyra kell szorítkoznunk. Rotteck azon elvből indulva ki, hogy a’ követ nem az öszves nemzetet, hanem csak közvetlen küldőit képviseli; azaz : egyenes ellentétbe helyezvén magát az angol és franczia alkotmányosságnak mind elméletével, mind gyakorlatával, — osztályok ’s magán — vagy legalább különérdekek szerinti képviseletet ajánl, még pedig ollyformán, hogy a’ nagyobb fekvőbirtok nagyobb nyomatéku szavazattal ruházza fel választás’ alkalmával tulajdonosát, ’s hogy a’ nagyobb gyárosok és kereskedők is illyetén nagyobb nyomatéku szavazattal láttassanak el, feltéve, hogy óhajtják! Bocsánatot kérek a’ nemes férfiú’ árnyékától, de a’ milly nevetséges ezen „feltéve,molly veszedelmes ’s egyenesen a’ feudalismus’, sőt a’ kaszta-rendszer’ örökítését maga után vonó azon elv, mellyen ő országos képviseleti rendszert vél alapíthatni, ’s mellyből soha, de soha, provincialismusnál és kiváltságosságnál egyéb nem fog keletkezhetni. ’S ezen jó németek , kik illyes dolgokat ajánlgatnak, ’s a’mi jó magyarjaink, kik politicai ismereteiket illyes forrásokból meritgetik, a’ legundokabb pénzaristocratiát látják a’ franczia választási törvénynek alapul fekvő elvben, azon elvben, melly nem tartományokat, nem osztályokat, hanem az ország’ érdekeit rendelvén képviseltetni a’ kamarában, természetesen nem képviselteti külön a’ gazdagabbat, külön a’ szegényebbet, külön a’ földbirtokost , külön az iparost, külön az iskolát, külön az egyházat, külön a’ pásztort, külön a’ szántóvetőt ’stb., mint ezt Rotteck egész komolysággal óhajtja, — hanem a’ kit képviseltet, azt alázatos szerénységgel és egyszerűséggel csak mint ollyast képviselteti, kiről tudja, hogy franczia, ’s kiről felteszi, hogy esze, szive van. Az olvasó nem fog engemet félreérteni. Minapi czikkelyemből is láthatta, hogy a’ franczia választási törvényt nem tartom kielégítőnek , ’s látni fogja a’ következőkből is; de annyi áll tagadhatatlanul, hogy a’ franczia chartának elvét nagyobb joggal mondhatjuk haladási elvnek, mint a’ Rotteckét, ’s hogy a’ német alkotmányosság’ tanait nehéz volna a’ P. Hírlap’ hasábjaiban feltalálni .... .... Mondottuk korábbi czikkelyeinkben, hogy választási joggal akarjuk mindazokat felruházni, kik elégséges észbeli és erkölcsi biztosítékot nyújtanak. Mondottuk azt is, hogy az észbeli biztosíték rendesen erkölcsi biztosítékot is foglal magában. Ez oknál fogva, kivált az észbeli biztosíték’jelenségeinek megállapítására kell törekednünk. Illyés jelenséget láttunk mindenekelőtt az úgynevezett capacitásokban, mellyekről a’ hatodik és hetedik czikkelyben szólottunk. Másik jelensége az észbeli biztositéknak a’ vagyon, a’ birtok ’s az ezen alapuló census. A’ törvényhozó tudja, hogy a’ kinek birtoka van, annak módja és oka van szert tenni az észbeli biztosítékra, ’s felteszi ennélfogva, hogy szert tett reá valósággal. Ezen praesuppositumon alapul a’ censualitas’ eszméje. Egyesekre nézve hibás lehet, de a’ tömegre nézve csalhatatlan a törvényhozónak következtetése, már pedig, mint egy korábbi czikkelyben megjegyzettük, a’ törvényhozó sehol sem individualisálhat, neki egész rétegeket kell szükségképen számba vennie, ő ollykor-ollykor a’ valószínűségek’ calculusából is kénytelen kiindulni, ’s mindaddig , mig az értelmiség’ kitudásának közvetlen módjára nem oktattatik, be kell elégednie a’ közvetettnek alkalmazásával. Midőn a’ birtokban az észbeli biztositék’ jelenségét látjuk , akkor természetesen nem teszünk különbséget fekvő ’s ingó birtok között. Kik a’ választási jogot csak a’ fekvőbirtok’ alapján adják meg, azok a’ birtokban nem az értelmiség’jelenségét, hanem a’ stabilismus’ támaszát keresik , ’s a’ választó categoriák’ felállítása által ezen stabilismus’ megőrzését veszik czélba. Semmi kétség, hogy jól rendezett állodalom — mint már a’ név is mutatja — nem képzeltethető stabilitási elemek nélkül, de nem képzeltethető mozgalmi elemek nélkül sem , ’s valamint a’ mozgalom alatt nem értjük a’ szenvedelmek’, az erőszak’ vad hullámzásait, úgy a’ stabilitás alatt sem szabad a’ veszteglés’ megkövülését érteni , hanem értenünk kell az érdekeknek egymáshoz mérséklését, a’ békés utáni fejlődést, ellentétben a’ forradalmival. Hogy az ekkép’ értelmezett stabilitás inkább állana érdekében a’ fekvőbirtok’ tulajdonosainak , mint a’ természeténél fogva tökéletesen megsemmisithető ingó vagyonainak , credat judaeus Apella. Napjaink’ történetei , az iparkirályok’ érdekében fenntartott európai béke, ’s azon körülmény, hogy Francziaországban a’ júliusi dynastia, a’ boltosok’ mérőserpenyőjében találta fel sulyegyenét, — mindez egyébre mutat. De vannak , kik a’ „stabilismus“ szót nem úgy értik, mint mi felebb értelmeztük, hanem önmagokat, a’ fekvőbirtok’ mindenhatóságát értik alatta, ’s hogy ezek igen következetesen okoskodnak, midőn az ipar’, az ingó vagyon’ jogkörének megismeréséből saját portékáik’ depreciatióját következtetik , az nem szenved kétséget, de jobb lesz nekik, inkább megbarátkozniok e’ gondolattal, mint odvas theoriák’ pajzsa alá vonulni. — Ismételjük : midőn a’ birtokról, mint a’ választási képesség’ egyik jelenségéről szólunk, akkor különbség nélkül ingó ’s ingatlan birtokot értünk alatta. ’S most lássuk , mint tudhatni ki azokat, kik elégséges biztosítékot nyújtó vagyonnal birnak; azaz : fejtsük meg azon kérdést : honnan induljunk ki a’ census’ megállapításánál, az adónak-e, vagy a’ jövedelemnek mennyiségéből ? — De ezen nagyfontosságú kérdést bővebben kell tárgyallanunk, ’s ennélfogva megfejtését más számra halasztjuk. — Sz. L. Fővárosi újdonságok. A’ lapok’ szorgalmas olvasói előtt bizonyosan ismerve lesz a’ B. Híradó’ hirharangozójának azon modora , hogy egy eszmét kikapva, egy pár tárgyat kiszemelve, azt naponként különféle alakban, új körülmények közé helyezve mondogatja el. Ilyen például, hogy a’ hidvámszedők gorombák , a’ zsemlék kicsinyek, a’ házbér minden évnegyeddel emeltetik. Nekünk a’ modor ellen nem lehet kifogásunk , sőt a’ journalistica’ lőfegyverének ismerjük az illyen fáradhatlan ismétléseket; azonban mellőzhetlen feltételül mindannyiszor megkivánjuk , hogy az alap , mellyre ezen anecdottázások esnek, helyes legyen, különösen akkor, ha a’ dolognak komoly szine van. A’ hirharangozó legújabban a’ mint látszik a’ pesti új építési rendszert akarja ostora alá venni, az erre vonatkozó két első tréfa , hogy a’ falak egy tüsszentésre szétdőlhetnek, ’s hogy a’ falba vert szeg a’ túlsó oldalon kijő, halljuk, elég nevetőkre talált. Meglehet, lesznek azon lap’ olvasói között ollyanok is, kik az illy három emeletes házak alatt elmenve, titokban, köpenyeg alatt keresztet is vetnek magokra. Azonban e’ rész épitési vád épen nem áll. A’ mostani házak hasonlíthatlanul erősbek , mint például csak a’ tizenöt, húsz év előtt épültek is, mellyek mind a’ mellett ama’ nagy próbát, az árvizet, szerencsésen kiállották. A’ mostaniakban az épitési mód, a’ kiszámítás , helyes elrendezés, kerülése minden gyöngitésnek , teszi a’ főerőt. Az uj házak merő oszlopokból állanak, a’ sűrű ablaksorok csak úgy alakulnak , hogy az oszlopok könnyű ívvel köttetnek össze. Aztán nem ártana ezen oszlopokat kissé jobban megvizsgálni, kissé közelebbről tekinteni meg , mert ha az ember az utczán elsiet , ’s csak történetesen pillant fel, a’ szem könnyen megcsalatik. Illyenkor a' földszinti, körülbelől félötnyi fal’ erőssége, előleges figyelmeztetés nélkül, nem mindig tűnik fel. Látni kellene, mi szépen , előrevigyázólag vannak a’ kövek lerakva, ’s még e’ mellett mennyi vaskapcsolatok terjednek el minden irányban. Jobb megtekintés után láthatnánk még ezen épületekben egy erős közfalat is, azt tudniillik, melly a’ szobasorokat ketté osztva, párhuzamban nyúlik az épület’ homlok vonalával ’stb. — A’ váczi siketnéma-intézet’ növendékeinek próbatétele augusztus’ első napján megy végbe. A’ vasúti kényelem ajánlkozván, számos látogatót kivánunk. — A’ pestváczi vasútvonal’ megnyittatása óta egy év telt el. Előttünk a’ társaság’ hivatalos jelentése, mellyből kitűnik, hogy ezen 17,800 folyó ölnyi vasúton a’ forgalom igen kedvezőleg mutatkozott. Az 1846 julius’16-tól — 1847. júl. 15-ig ment a’ vasúton mindössze 302,862 személy és 59,589 mázsa különféle szállítmány. — A’ bevételek tettek : személyvitel-bér : 97,098 pft 40 kr. A’ szállítmányokért bejött 7,914 pft. Különféle bevételek 1,078 pft 37 kr, összesen : 106,091 pft 17 kr. —A’ múlt héten ugyanezen vasúton ment le és fel összesen 6,511 személy. — Egy magyar utazó, Bécsből jul. 17-én kelt levelében körülményesebben tudósit bennünket Havi és Szabó’ dalszinésztársaságának szerencséjéről. A’ levél’ keltéig a* társaság hatszor lépett fel, ’s daczára a’ júliusi napoknak, midőn a’ bécsi vagyonosabb osztály a’ körülfekvő gyönyörű falukban lakik, a’ színház mindig megtelt, a’ dalok közül azok tetszenek leginkább, mellyek a’ szó’ teljes értelmében népdalok. Mi azonban legkitűnőbb szerencse, az előadást felséges királyunk ’s az uralkodó család’ több tagjai is megtisztelék magas jelenlétökkel. Csak egy van e’ társaságban, mi tudósítónknak nem tetszik : az, hogy ének után, elferdített ’s jelleméből kivetkőztetett magyar tánczok következnek, mellyek a’ tánczmutatványokban nagyon is elkényesitett külföldet épen nem képesek kielégíteni. — Múlt számunkban a’ pest-szolnoki pályáról szólván, megemlítettük, hogy szükség’ esetében a’ mozdonyok már járhatnának, ezennel örömmel értesítjük a’ közönséget , hogy a’ mit mi lehetőségnek mondtunk akkor, egy pár nappal előbb már megtörtént. Múlt szombaton az igazgatóság’ tagjai közül némellyek kin lévén elfoglalva, haza a’ vasúton jöttek. A’ menet tartott három óráig, minthogy a’ szolnoki határon a’ kavicsolás’ hiánya miatt csak lassan lehetett haladni. Terv szerint, bele számítva a’ gyakori állomásoknál töltendő késedelmeskedést, a’ tizenkét mértföldnyi menet 2 óra és harmincz perezre van számítva, miből kitűnik, hogy a’ felhasználható sebességnek , biztosság’ okáért, mintegy harmadrésze van igénybe véve. A’ pályaudvar Szolnokon a’ Tisza’ partjára van építve. Ez ’s a’ raktárak már fedél alatt vannak. A’ Duna és Tisza e’ szerint tettleg össze vannak kötve. A’ megnyitási időt némellyek aug. 20-ára, István főherczeg’ nevenapjára teszik, mások pedig ’s ezek legkésőbbre, septemb. 1-jére. — Lapjaink’ 910. számában az academiai közlésben hibásan volt mondva, hogy azon titkos jelekkel irt 49 levél, mellyeket orvosdoctor és tbiró Ötvös Ágoston ur Károlyfejérvárt a’ Batthyány-könyvtár’ iratgyűjteményében talált, II. Rákóczy Györgytől vannak. Azon levelek, mint a’ tisztelt orvos ur által felvilágosittatánk, I. Rákóczytól származnak legnagyobb részint; H. Rákóczytól valami 3—4 van csupán. E’ gyűjtemény históriai tekintetben is fontos okiratokat foglal magában. I. Rákóczy’ *) Lásd a’ 847., 864., 869., 873., 881., 899. és 908. számokat.