Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-11-26 / 991. szám

Péntek 991. November 26. 1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e­ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként k­é­tsz­er küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előüzethetni Pesten, hatvanl­otczal Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — As aositrtalbirodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 1 sz­er hasáboson apró betüjü serért van, ennek helyéért 1 pengő kr, a’ kettős hasába serért pedig 10 p. kr számíttatik. ’ TARTALOM. Hiv. közl. Országgyűlés. Ötödik orsz. ülés nov. 19-én. Törvényjavaslat a’ sz. kir. városok’ rendezése körül. Törvényhatósági dolgok : Zala (közgyűlés). — Tájékozás a’ nemz. színház’ ügyé­ben. Kisfaludy-társaság. —Külföld. Dunavizállás. Hir­detések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. 5 Fölsége a’ marmarosi k. kamarai igazgatóságnál megüresült ülnök­­ségre M111 e­r Ferenc* eddigi szigeti k. kamrai tiszttartót kinevezni kegy. méltóztatott. A’magy. tengerpartvidéki kamarai jövedelemkezelésnél Otto Ká­­rolynak vizsgáló főbiztossá lett kineveztetése által a’ bécsi magyar­­erdélyországi harminczad-kiadó-hivatalnál az első kiadói állomás üres­ségbe jött. ____________ _» ORSZÁGGYŰLÉS. 5-ik országos ülés nov. 19-én 10­/a órakor. A’ ker. elnökség benyújtotta a’ csak elébb tartott és ismét a’ teg­napi kér. ülésben meghitelesitett izeneteket, ’s H­u­b­a­y Jószef országbírói itélőmester először is felolvasó a’ nádori emlék ’s adományozás iránti izenetet, mihez kir. személy­­nök ő maga maga’ részéről is örömmel járult. Ugyanazon itélőmester olvasd az országgyűlési szabad hirlap iránti izenetet. Kir. személynök: az országgyűlési hírlap’ügye gyakran előfordult már e’ táblán, ’s ő a’ naplóban ez iránt lerakott okokat ’s ellenokokat nem akarja ismételni. Csak azt jegyzi meg, hogy föltéve , miként a’ praeventiv cen­­sura’ eltörlésének ideje csakugyan itt van, a’ sajtószabad­ságot, a’ sajtóügy’ természetes fejlésének törvényei’s más nemzetek’ példája szerint is, előbb nagyobb tudományos munkákra és csak azután kell a’ röpiratokra ’s hírlapokra kiterjeszteni, nem pedig megfordítva, mint itt történnék. Főtekintetet igényelnek továbbá bel­viszonyaink, ’s kér­dés : valljon a’ praeventiv vizsgálat’ rögtöneltörlése által nem nyújtunk e tág kaput az agitatio’ egy uj nemének, melly e’ sokféle ’s heterogén elemekből álló, sokféle nem­zetiségű hazában veszélyes lehet. Egyébiránt e’ tárgy a’ polgárisult világ’ minden részében bőven volt már meg­vitatva, ’s az, ki felőle már megállapodott eszmét képzett, az itten előhozható okok által aligha fog kapacitáltatni. Most számos követ szólalt fel, részint az üzenet mel­lett , részint ellene. Kik ellene szavaztak, u. m. Sebes­tyén (Veszprém), Makay (Krassó), Jóny (Szepes), Pa­czolay (Hont), Reviczky (Esztergom), Babar­­czy (Csongrád), Szerdahelyi (Győr), mindnyájan azon argumentummal éltek, hogy az izenethez mellékelt törvényjavaslatban a’ sajtószabadság’ eszméje foglaltatik, mellyet ők csak rendszeresen, ex professo akarnak tár­gyaltatni , ’s hogy ők vagy csak naplóféle, vagy minden­esetre a’ tábla’ saját felügyelése alatt megjelenő hiteles országgyűlési lapot akarnak. Tó­th L. (Breznóbánya): Az izenet ellen szavaz, de egészen más szempontból, mint az előtte szóló követurak; ezek az izenetben foglalt kívánságnál kevesebbet akarnak, ő többet akar. — Azt hiszi, hogy a’ félrendszabályok’ ideje lejárt, ő pedig egy i­lyen külön, privilegizált országgy. lapot, miilyenre példa egész alkotmányos világban nincs, félrendszabálynak és pedig igen erőtlen és sikeretlen félrendszabálynak tart. Néhány év előtt talán még örömzajjal fogadott volna az ország illyen külön or­­szággyűlési lapot, ma alig lesz sok követ a’ táblánál és sok gondolkozó fej az országban, kit a’ sajtósza­badságnak illy miniatűr-alakja, illy homoeopathiai mér­téke kielégitne többé. Alkotmányos bajainkon illy ho­moeopathiai gyógyszer nem segít. Szóló az illyen mo­nopolizált, egyetlen országgyűlési lapra alkalmazott sajtó­szabadságot hasonlónak tartja egy üvegházi füjtött kály­hához , melly a’ házat némileg bemelegíti ugyan, de azt csakugyan nem eszközölheti, hogy benne jóizű ’s tápláló gyümölcsök érjenek; az általános sajtószabadság az éltető levegő, melegítő napsugár, termékenyítő zápor, mi nél­kül semmi sem tenyészik, ’s egész alkotmányos életünk csenevész és hervatag üvegházi növény marad. — Szóló tehát kéri a’ táblát, álljon el e’ czélra nem vezető félrend­szabálytól, ’s ölelje fel, most mindjárt előlegesen, az ösz­­szes sajtószabadság’ ügyét olly hévvel é s energiával, melly szabad, alkotmányos nemzethez illik. — Kir. személynök ő maga’ nyilvánított aggodalmaira röviden válaszol. Mi azt illeti, hogy a’ sajtószabadság’ természetes fejlése úgy kívánja, hogy az előbb nagyterjedelmű tudományos mun­kákra alkalmaztassák,’s csak későbben a’ hírlapokra, hogy ezt más nemzetek is igy tevék, ’s eljárásunk ollyas felfor­­ditott pyramieféle, — erre nézve megjegyzi, hogy a’ saj­tószabadság’ illy fokozatos fejlésének ’s categoriázásának példáját sehol sem vehetni észre azon nemzeteknél, mely­­lyek a’ szabadság’ tudományát gyakorlatilag értik, mint a’ franczia ’s főleg az angol; efféle példát csak a’ német szomszédoknál látunk, ’s ezeknél sincs belőle egyéb ha­szon, mint, hogy a’ németek legalább is huszives munkát imák, ’s azon eszméket, mellyek egy ivén ki valának fejt­­hetők, dróthuzói ügyességgel húsz ívnyire nyujták. Mi a’ másik aggodalmat illeti, hogy t. i. a’rögtön ’s általáno­san behozott sajtószabadság az agitationak egy uj veszé­lyes nemét okozhatná e’ sokféle heterogén elemekből álló, sok nemzetiségre ’s kasztra szaggatott hazában, — erre nézve szóló úgy vélekedik, hogy, miután utósó czélunk csak az igazság lehet, az igazság’ tiszta aranya pedig csak szabad sajtó által eszközlött mindenoldalú súrlódás által fejtik ki, ezen igazságot még akkor is el kell fogadnunk, ha az ta­lán egyes előttünk kedveltebb nemzetiség’ vagy casta’, vagy előjog’ rövidségével történnék. Akarjunk tehát egész sajtószabadságot, ne aprózzuk el e’ nagy tárgyat; sajtószabadság a’ nemzet’ lelkiismerete, melly annak bű­neinél hatalmasan feldobog, ’s ellátja a’ nemzetet a’ leg­nagyobb kincseset, mellyel ez bírhat — önismerettel. Szentkirályi M. Legjobb volna ugyan a’ kér. határozatot „maradjon“-nal tartani fel a’ többségnek , de vannak ásatások, miket czáfolat nélkül hagyni nem lehet. Itt tisztán az országgyűlési nyilvánosság’ ügye ’s nem a’ sajtó’ ügye forog fenn , mindazon ellenvetések tehát, mellyek a’ sajtóügy ellen általános szempontból hozatnak elő, ide teljességgel nem illenek. — Mondá ő maga, hogy a’ sajtó’ ügye a’ polgári sult világ’ minden részében meg­­vitattatott, de a’ dolognak másik részét nem említette, hogy t. i. ezen ügy ugyanott már be is végeztetett ’s de­­cidálva van , és többé nem vitattatik. A’ kormányok, a’ hatalmak is átlátták , hogy a’ praeventiv rendszer nekik magoknak sem üdvös , ’s az ítélet, mellyet felőle képeztek, egyező azon ítélettel, melly a’ közvéle­ményé. — Az agitatiónak a’ szabad sajtó által eszközöl­hető uj nemét szóló nem ismeri; illy agitatió most is gya­­koroltatik tudta szerint, csakhogy egyoldalulag. — Nézzünk körül ’s látni fogjuk, hogy az úgynevezett cen­­sura’ — vagy nem is censura — ezen a’ gondolatok’ meg­ölő betűje — engedelmével az említett agitatió most is megvan, de csupán egy irányban; holott a’ sajtószabad­ság eszközölni fogja, hogy a’ két oldalról jövő szabad vizsgálat egymás’ ellenében teljesen kifejtse az igazságot, ’s ezt tegye mindenkor annak idejében, midőn az­ eszme megért, nem mikor már elért, vagy midőn még éret­len. — E’ bajon a’ szabad sajtó’ általános behozatala se­­gitne csak; szóló ezt kívánja,’s mihelyest azt látná, hogy az izenetben és törvényjavaslatban valamiféle censura van felállítva, ’s ezáltal a’ dolog’ lényege sértve, azonnal ellene szavazna, de mivel benne censuráról, praeventiv rendszerről szó sincs, pártolja az izenetet. — Végre még megjegyzi, hogy ő hiteles hírlapot képzelni nem tud, mert magán­közléseknek hivatalos authenticitást tulajdo­­nitni sohasem lehet, — ez csak diáriumnál lehetséges; — egészen más a’ hivatalos lap, mint a’ franczia Moni­teur, mellynek jelleme nem a’ hitelességben, hanem ab­ban áll, hogy a’ kormány benne közti rendeleteit, mint nálunk a’ B. P. Híradóban a’ csődhirdetéseket. Kir. személynök: az előtte szóló által emlí­tett egyoldalúságot a’ sajtó’ kezelésében a’ kormány’ ré­széről el nem ismerheti; a’ Minsurára nézve fennálló, előtte ismert rendszabályok tersen részrehajlatlanok ’s minden pártagi nézve egyazok; egyes censorok hibázhat­tak e’ részben, de e’ hibát a’ kormánynak tulajdonitni nem lehet. Tarnóczy K. (Nyitra): A’ sajtószabadság még absolut ’s aristocraticus országokban sem veszedelmes; mellette ugyanis az­ok és ellenük kihallgattatik, az esz­mék ’s események az olvasók által minden oldalról tárgyal­tatnak ’s higgadt közvélemény képeztetik; hatása egé­szen különböző, mint valamelly utczaszögletre akasztott izgató proclamatiónak , mellynek hatása rögtöni ’s azért veszélyes lehet. — Szóló’ küldői legkisebbé sem félnek a’ szabad sajtó által eszközölhető agitatiótól, nem féltik attól a) a’ kormányt, mert hol a’ kormány törvényes té­ren áll, ott a’ s­zabad sajtó csak magasztaló tanúságot tehet jóakaratáról, ’s most, midőn a’ kormány a’ hala­dás’ terére lépett, magának is óhajtania kell a’ szabad sajtót; b) nem­ féltik a’ nemességet, miután ugyanis a’ hivatal- ’s birtokképesség a’ nemnemesekre is ki van ter­jesztve, miután küldői adózni akarnak, népképviseletet akarnak, ugyan mit féltsenek többé? illy jogegyenlőség mellett, csupán a’ nemesi czimek miatt, revolutio az or­szágban bizony nem lesz; c) nem féltik a’ m. nemzetisé­get, melly, főleg mióta királyunk is magyarul szól, olly erősen áll, hogy azt egy vagy más hirlap veszélyeztetni többé nem képes. Kossuth L. Csak azért szólal fel, hogy kimondja, miként igen károsnak és veszélyesnek tartja, ha institu­­tiók’ hibái egyes személyeknek tulaj­donittatnak, mert ebből aztáni; az a’ következés, hogy mi egyes személyeket vádolunk, ne nyúljunk magához a’ hibás rendszerhez. — Kir. személynek ő mltga, a’ magyar sajtó’ körében mu­tatkozó egyoldalúságot ’s viszszaéléseket egyes szemé­lyeknek ’s nem a’ rendszernek hajlandó tulajdonítani; de ez csak onnét magyarázható, hogy ő matga nem vesző­dött a’ censurával. De szóló évek óta él a’ censura’ járma alatt, ’s meggyőződött, hogy, már in thesi lehetetlen olly censurai szabályokat alkotni, mellyek a’ gyakorlatban részrehajlatlanok ne legyenek. De ha illy szabályok lehet­ségesek volnának is, kérdi szóló, hol vannak ezen szabá­lyok ? nem tudjuk, nem ismerjük azokat, mert a’ nemzet­tel nem közöltettek, de annyit tud szóló, hogy a’ hol az iró, az első censor’ visszaélései ellen, egész a’ trónig, vé­delmet nem talál, ott a’ hiba magában az institutióban fekszik. A’ mathesisnek megvannak saját szabályai; a’ positiv jogban ki lehet mondani, hogy, p. o. száz után hatos kamat jár, ’sat., de hogy emberi ész alkotni legyen képes ollyan szabályt, melly az emberi gondolatok’ min­den árnyéklataira nézve kimerítő legyen, ’s egyes ember’ önkényét meggátolja, ezt képzelni nem lehet, — ezen viszonyokban tehát gyökeres változtatás szükséges. — Miután azonban itt nem a’ sajtóügyről, hanem az ország­gyűlési nyilvánosságról van szó, az izenetet pártolja. Kir. személynök: A’ mondottak’ ellenében kijelenti, hogy a’ praeventiv vizsgálat’ rendszerét jónak ő sem tartja, annak rész oldalait ismeri, tudja, hogy az, az önkényt egészen ki nem zárhatja, ’s hogy csak annyi­ban szólalt fel, a­­mennyiben a’ censurai szabályokat is­mervén, azokat részrehajlatlanoknak lenni tudja. — Az üzenet mellett pártolólag szólaltak még fel Ivánka Zs. (Korpona), Károlyi I. (Pest­ városa), Darvas (Gömör), Simon (Sopron), Kubicza (Trencsén), Schnée (Heves), Zsarnay (Torna) és Asztalos (Mármaros). Ez utóbbi rö­viden igy nyilatkozott : ha a’ kérdés arról volna, mint mizgos személynök ur mondá, mennyiben alkalmas és üd­vös, jelen viszonyaink közt, a’ szabad sajtó, ha úgy állna a’ dolog, mint Csongrád’ követe mondá, hogy, ezen izenet által a’ sajtó­ kérdése eldöntetnék, ha az állana, mitől Breznó’ követe fél, hogy ez által a’ sajtó’ terén a’ to­vábbhaladás elzáratik, ha végre úgy állana, mint többen mondák, hogy a’ hírlapot országgyűlési felügyelés nélkül akarnék létesíteni, — mi nem áll, mert országgyűlési tagok’ bíráskodása van megállapítva — az izenetet nem pártolnám, de minthogy nem igy állanak a’ dolgok, pár­tolom. Az izenet ellen szavaztak, a’ már említetteken kívül: Csanád, Beregh, Sáros, Baranya, Tolna, Torontál, Árva, Temes, Bács, Fehér, Posega, Verőcze, Mosony, Szerém, Horvátország, a’ pozsonyi ’s váradi káptalan ’s a’ bakony­­béli apát. — Csanád’ követe, Rónay, ezen külön újságban kiváltságot ’s monopóliumot lát; a’ többiek pe­dig az e’ tárgyú kerületi ülésben felhozott okoknál fogva. Az újságok’ szabadabb mozoghatásának kieszközlése iránt, nádor ő fönségéhez intézendő izenet szinte fel­olvastatott, ’s az elnök az izenetek mellett mondván ki a’ többséget, az itélőmestert utasitá, hogy azokat, a’ mazgos főrendekhez szokott útón juttassa át. Szándékunk lévén a’ k. k. előterjesztések mellé kap­csolt törvényjavaslatokat egész kiterjedésűkben közlen­ olvasóinkkal, mindenekelőtt a’ szabad k. városok’ rende­zését tárgyazó törvényjavaslatot iktatjuk lapjainkba : Törvényczikk a’ szabad királyi városokról. I. R­é­s­z. A) A’városi községről általában. 1. §. Azon egyének’ összege, kik a’ város’ területében meg­telepedtek , vagy ha meg nem telepedtek is, de a’ város’ te­rületében fekvő ingatlan vagyont birnak, képezik a’városi községet.— A’ Vár­o­s­­ terü­lt. 2. §. Azon földtér, melly a' város’ határán belül fekszik, és valamint a’ bel- é s külvá­rost, úgy a’ külső telkeket is magában foglalja, teszi a’ város’ területét, azonban mind a’ koronának, mind pedig a’ magá­nosoknak tulajdonosi jogai ’s az azokból folyó jogi követke­zések magok’ épségében maradván. — Kivételek. 3. §. Külön határvonallal ellátott hadi erősségek, habár a’ város’ határán belül fekszenek, ás , a’ város’ területéhez nem taroznak. 4. §. A’ város’ területének be- vagy ki­kábelezés általi változtatása egyedül törvényhozás’ útján eszközölhető. — Telepedé­s. 5. §. Megtelepedettnek tekintetik, ki a’ város’ területében született és állandóul lakik, vagy állandó lakást feltételező önálló mesterséget, vagy más keresetmódot űz, — vagy végre ki illy keresetmód nélkül is a’ városban maradandó lakhelyet vett, és már egy év óta la­kik. 6. §. Megtelepedési szándékában senki sem tiloltatha­­tik, ki, a’ rendőri szabályok’ megtartása mellett , erkölcsi jó magaviseletét hatósági okirattal kellőkép’ igazolni képes , és­ ha jobbágy, ezeken felül a’ törvényrendelte elbocsátó-levéllel is el van látva. 7. §. A’ zsidók’ tekintetében az 1840: 29. t.cz. rendelete továbbá is a’ maga’ épségében marad. 8. §. Megtelepedetteknek semmi esetben nem tekinthetők . a) kül-8.

Next