Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-07 / 1048. szám

is helyezendő — országgyűlési tárgyalásainkban közvetlen résztvegyenek, ’s f­elséged’ királyi szándéka iránt az ország’ rendeit tájékozva, ’s a’ kellő felvilágosításokat és kimuta­tásokat a’ kormány’ részéről, különösen a’ pénzviszonyok’ te­kintetében is megadva, a’ fenforgó fontos kérdések’ megoldá­sát olly sikerrel előmozdítsák , miszerint a hozandó üdvös törvények mihamarébb felséged’ kegyelmes helybenhagyása alá terjesztethessenek, ’s általuk a’ jelen körülmények’ bármi váratlan fordulatának esetére is biztosítva legyen hazánkban a’ béke, megszilárdítva a’ bizalmas nyugalom, ’s ezeknek alap­ján kifejthető azon szellemi erő és anyagi tehetség, mellyben felséged, tán ton­that­lan hűségünk mellett, a’ bizonytalan jöven­dő’ minden eseményei között, királyi székének legrendithet­­lenebb támaszát fogja feltalálhatni. Kik egyébiránt ’stb. ■» Ezekből áll alázatos indítványom, méltóztassanak a­ t. RE. tanácsot kérni a’ körülményektől, hivatásuktól ’s fele­lősségüktől , és határozzanak e’ haza’ sorsa felett. Az indítvány egy szóellenmondás nélkül, általános lel­kesüléssel fogadtatott el, ’s a’jegyző megbizatván, hogy a’ felirásjavaslat’ szerkezetét mielőbb elkészítse, még ez napon d. u. 5. órakor tartatott a’ 69-ik kerületi ülés, mellyben a’ felirásjavaslat egy szóváltoztatás nélkül elfogadtatott, ’s másnap az országos ülésben is hasonló lelkesedéssel keresztülment. Országos ülés a’ Kin­él, m­ártius’ 4-ikén 9 órakor. G­h­i­c­z­y kir. itélőmester felolvasván az országgyűlési te­endők’ tárgyában tegnap hitelesített felirási javaslatot, kir. személynek ő nagysága következőleg nyilatkozott: Van­nak olly dolgok és körülmények , mellyekröl ezélszerű minél kevesebbet vitatkozni, és a’ határozatokat­ a’ lehe­tőségig közértelemmel megállapítani. Úgy látszik, hogy a’ tekintetes JRRet, a’ jelen felirási javaslatra nézve, ezen te­kintet vezérlé, melynek én is hódolva, nézeteimet, a’jelen tárgyra nézve , röviden és a' legnagyobb átalánosságban mondom ki. A’ legújabban kifejlett események’ tekintetéből megkü­löböztetem azon eszközöket , mellyek a’ veszélynek rögtöni és közvetetlen elhárítására szolgálnak, — azon intézkedésektől, mellyek közjogi tekintetben az alkotmány, a’ trón és állodalom’ szilárdítását eszközük és biztosítják. Ezeket mondom, megkülönböztetni szükségesnek látom, és míg amazok iránti készséget a’ fölirásban nyilvánítanám, ezekről említést nem tennék, nehogy úgy tűnhessék fel a’ dolog, mintha a’ közjogi institutiók’ kinyerése a’ veszélyek ellen hozandó áldozatok’ árán szándékoltatnék előmozdíttatni. És pedig igy a’ dolog nem állhat, mert a’ fenyegető rész — értem a’ forradalom, az erőszakos felforgatás’ szellemének lábrakapása és terjedése — csak olly veszélyes a’ nemze­tekre, mint a’ dynastiákra nézve, sőt reánk veszélyesebb, mint sok más nemzetre nézve , már csak azért, mert mi illy szerencsétlen catastrophe alatt, mitől az isteni gondviselés óvjon meg, nemzetiségünket ’s igy politikai tételünket is elveszthetnék. Nekünk tehát nemcsak azon hűségnél fogva, mellyel a’ felséges királyi dynastiához viseltetünk , de önmeg­tartásunk’ tekintetéből is, az illy veszély’ elhárítására mindent elkövetni , mulhatlan kötelességükben áll. És így a’ köteles­ség már magában sokkal hathatósbb ösztönt foglal, sem hogy annak teljesítésére szükséges volna, közjogi engedélyek által lelkesittetni. Nem kívántam volna én a’ felírásban érdeklett politikai institutiókat e’ helyen megemlíteni azért sem, mert a’ mini­­stérium’ felelőssége , a’ népképviselet, a’ honvédelmi rend­szer érdekegység’ alapján, olly eszmék, mellyek hazánkban, ha akkér’ hozattatnának be , mint azok az újabb alkotmá­nyokban divatoznak , eddigi institutióink’ tökéletes meg­változtatását vonnák magok után. Ha pedig ezen eszméket más alakban kívánnák a’ t. KK. és ER. törvénykönyvünkbe igtatni, úgy szükséges lett volna annak alkalmazását is elő­adni, hogy igy in concreto lehetett volna a’ tárgyakat feje­delmi jóváhagyás alá terjeszteni , miután magát az eszmét in abstracto akár elfogadni , akár elvetni igen nehéz. Végre t. KK. és RR. — úgy, mikép’ én a’ józan politikát felfogom , a’ birodalom’ többi nemzeteinek közjogi viszonyait, kivált a dolgok’ jelen állásában, érintetlenül kellene hagyni. Mert fel kell tennünk a’ kormányról, hogy ha a’ politikai institutiók’ tágítása a nemzet’ közéletének valódi szükségéből merül fel, ha az a’ nemzet’ komoly óhajtásán alapul, akkor azt úgy is meg­­adja, — ellenkező esetben pedig felszólalásunknak sem tulaj­doníthatunk annyi erőt, hogy ez által a’ kívánt siker eszközöl­tethetnék; én az összes bizodalom’ egyes országai’ autonómiájá­nak szabad mozgását és sérthetlenségét az által látom bizto­sítva, hogy egyik ország a’ másiknak belviszonyiba nem avat­kozik. Igaz az, hogy a­ mit a’ KK. és RR. a’ többi örökös tar­tományokra nézve kívánnak, t. i. az alkotmányos institutiók’ megadása, felette korszerű kívánat, és felteszem, hogy illy beavatkozást a’ többi örökös tartományok sem veendnek rész néven, — de a’ beavatkozás’ elve csakugyan gyakorlatba van véve, és ezen elvnél fogva, egy birodalombeli más nemzet a’ magyar viszonyokat illető kérelmét hasonló joggal felterjeszt­hetné e fölsége’ elibe, és bizonyosan nem volna ránk nézve kellemetes, ha egyik vagy másik örökös tartomány hazai bel­­ügyeinkre nézve kívánná gyakorolniaz a’ reá nem bizott köz­benjárói szerepet; a’ befolyás a’többi örökös tartományok’ bel­­dolgaiba, mindenesetre egy új tér, mellyre a’ magyar tör­vényhozás eddigelé még nem lépett, és azért ezen új lépés minden oldalról megfontolandó, annyi bizonyos, hogy a’ meny­nyit e’ tekintetben mi igényelünk magunknak az örökös tar­tományok’ irányában, annyit azoknak is engedünk a’ mi nem­zetünk’ irányában (maradjon). És ezekből állanak észrevéte­leim, mellyeket, mivel látom, hogy a’ KK. és RR- e’ felirási javaslatuk mellett megmaradnak, inkább csak érinteni, mint­­ kifejteni akartam. Annyiban egyébiránt a’ t. KK. és RR-el­­ teljesen egyetértek, hogy több olly tárgyalások vannak meg-­­­kezdve, mellyeknek még ezen országgyűlésen leendő befejezése fölötte kívánatos; osztom a’ t. KK. RR. azon nézetét is, mi­szerint a’ fenforgó rendkivüli körülmények’ tekintetéből, a’ tárgyalások’ siettetése szükséges volna, de én erre nézve is legbiztossabbnak látnám, ha azon utat követnek, mellyet az ország rendei 1805. évben megkezdettek, a’ felhívott példát akkép’ vélném ugyanis alkalmazandónak, hogy az ország’ren­dei mielébb azon tárgyak’ sorozata felett, mellyek még ezen országgyűlés alatt elintézendők, magok közt megállapodván, a’ tárgyalásnak minden stádiumbani siettetése és a’ dolgok’ mielőbbi elintézése iránt ő cs. kir. főherczegségének az ország’ nádorának hathatós pártfogása és közbenjárása kikéretnék.“ Ekként elfogadtatván a’ felirási javaslat , B­ó n i­s S. a’ több idő óta távollevő barsi követek iránt intézett kérdést az elnökhez, hogy a’ ki e’ távollétnek oka, a’ törvény’ értel­mében büntetés alá vettessék ; erre a’ kir. személynök azt je­lenti: a’ barsi követek lemondtak, ’s lemondásukat vele tudat­ták is, de annak okát, hogy a’ kér­ ülésekben meg nem jelen­nek, ő sem tudja. B­ó­n is S. tehát folytatólag kijelenté, hogy követnek addig, mig küldői a’ kötelességtől fel nem old­ják, eltávozni joga nincs, ’s hasonló értelemben nyilatkoztak G­á­b­r­y (Abauj) és Kossuth L. is, az illy engedelem nélkül eltávozó ’s a’ megyét képviselet nélkül hagyó köve­teket törv. kereset alá veendőknek jelenték ki B­e­r­n­á­t­h Zs. pedig a posonyvárosi követek iránt interpellálta az elnök­séget, mire a’ személynök biztositá a’ rendeket, hogy Posony városa már idézve van, ’s az ítélet legközelebb meghozatik. Továbbá szinte G­h­i­c­z­y K. itélőmester felolvasá még a JöRB-nek különféle és ugyan négy rendbeli válaszszene­­teit, u. m. a m. nyelv és nemzetiség, a' nyomor’ elhárítása, a honosítási törvény s a’ közös teherviselés’ tárgyában , a mellyek a’ kér. ülésekre utasittattak, így az orsz.ülés befejeztetvén, némellyel-e a’ RR. közül a’ 10­­/2 órára rendelt kér­ ülést azonnal meg akarták kezdeni; de mások azon véleményben voltak, hogy a’ küldőket a’ nap’ nevezetes eseményeiről tudósitni kell, ’s azért a’ kér.­gyűlés el lenne halasztandó. Ezt indítványozta V i­d é­s s J. (Vas) ’s Kossuth L. is reáállott olly feltét alatt, hogy a’ tábla, békét hagyván a’ bachanáliáknak, farsang’ végnapjaiban ülé­seket tartson. T­arnóczy K. (Nyitra) ellenző az elha­lasztást, ’s a’ tolongó események közt , midőn az országgyű­lésnek nem sokára vége szakadhat, minden perczet használni akart a’ nép javára. B­ó­n i­s. Úgy hiszi , hogy hanyagság­gal senkit sem lehet vádolni a’ táblánál , ’s legkevésbbé az indítványozó vasi követet, ki híven meg szokta ülni a’ mag­a’ helyét , akkor is, midőn némelly követurak, meleg napokon, szépen elvonulnak. T­arnóczy e’ vádat magára nem veszi, ’s megjegyzi, hogy Nyitramegye sohasem maradt képviseletien. — Az ülés csakugyan eloszlott , — miután Szentkirályi M. délutáni 5 órára a’jászkun— kerület — rendezési, Bernáth Zs. pedig a’ horvátügyi vá­lasztmányt hivta össze. Visszatéröleg a’ mart. 3. d. u. 5 órakor tartott kér. ülésre, meg kell még említenünk, hogy a’ felírás’ czime Kos­sut­h’ indítványára,igy változtattak­ :fe­l­irás az országgyű­lés’ teendői iránt. — Az országgy. ifjúság petitiót adott be igen számos aláírással, mellyben a’ sajtószabadságnak a’ felírásban nyílt megemlítését sürgeté — ez azonban felolva­­satlan a’ petitionális választmányhoz utasittatott. & V L­A T Ö L II. FRaNCZIAORSZÁG. Az események vidámsebes­­séggel fejlődnek. — Múlt számunkban febr. 24-től esti 11 óráról volt a’ telegraphi sürgöny, melly Odilon Barrot’ ministerségéről szól; miből az látszik, hogy vagy két kor­mány is alakult, vagy hogy legalább a’telegraph az alkot­mányos monarchia’ embereinek kezeiben volt ekkor. Febr. 24-től éjjel 13/4 órakor (állani kellene tulajdonképen febr. 25) már ezen telegráphi sürgöny érkezett Strass­burgba . Az ideiglenes kormány’ megbízottja a­ profethez. Ideiglenes kormány alakíttatott. Dupont (de l'Eure) el­nök. Arago tengerészügyminister. Lamartine külügymi­­nister. Crémieux (zsidó!) igazság , Subervic vezér had , Ledru-Rollin bel , Marie kereskedésügyminister. Garnier Pagés párisi m­aire.­­ Ezen tudósítás szerint Odilon Bar­rot már vagy elmellőztetett, vagy pedig mivel már két órakor akkuit a’fölebbi ideiglenes kormány, valósággal nem is volt minister, valamint az Orleans herczegné kor­mányzósága sem lépett életbe, bármit mondott is 13/4 órá­val előbb a’ telegráph. — Az ideiglenes kormány’ tagjai mind részint a’ balszélhez, részint a’ köztársasági párthoz tartoznak. Dupont (delEure), a követkamara’legidő­sebb tagja, közel nyolczvanas ősz, a’júliusi forradalom utáni első Laffitte-kormányban igazságügy minister volt, nagy személyes tisztelettel bir, nem tehetségéért, hanem mint jellem. Ő az 1848 i Lafayette. Arago a’ híres csil­lagvizsgáló és természettudós. Garnier Pagés és Marie a’ National’ szerkesztőségéhez tartoznak; Liam Rollin eze­ken még túl van, ’s már a’ communismust érinti. A’ két utóbbi egyszersmind ügyvéd, ’s a’ reformlakomákban is nagy részt vettek. Lam­artine-t, ki néhány év előtt legiti­mista, későbben kormánypárti conservativ ’s végre ellen­zéki tag lön, a’ Girondistákról írott könyve emelte ezen ideiglenes kormányba, mellyről Chateaubriand ezt monda. Lamartine megsranyozá a’ guillotine-t. Lamartine egy­szersmind az angol szövetségnek nagy embere, ’s ennél­­ fogva a’ kormány hihetően igyekezni fog minél hamarabb­­ Angliával lépni viszonyba, ’s Anglia, ha a’ mozgalom bizo­nyos határokat szab, hihetően nem is fog soká késni ezen kormány’ megismerésével. Pénzügyminister nincs említve. A febr.24 i Journ. des Débats az egész komoly fordulatot a’ d. u. 5 órakor lecsillapodott mozgalom után annak tulajdo­nítja, hogy febr. 23-án este 9­­2 órakor a’ nép a külügymini­­steri lak elé menvén, roppant tömegben és fegyvertelenül, macskazenét adni Guizotnak, az ott levő katonaság, mi­kép a Journa des Débata állitja, azt hívén, hogy őt meg akarják támadni, a’ népre lőtt, és szerinte valami 20, a’ National szerint 52 ember elesett, melly a’ nép elleni áru­lásnak tekintetvén ez által, iszonyú dühösséget és boszu­­ságot gerjesztett. Névaellyek azt állítják , hogy a’városi főparancsnok, Bugeaud marsal, maga adatott tüzet. A’ nép erre rögtön szétfutott, de ebből kelt ki a’ küzdelem, melly L­oós Fülöpöt trónjától megfoszta. Az esti hivata­los lapban sora lévén egyéb, mint az, hogy a király Mole grófot hivatta,’s nem lévén arról említés téve, hogy meg­bízta volna kormányt alakítani, az ingerültség ismét fel­gerjedt. Mindez csak komédia, mondák: Guizot le sem lép! ’s ekkor kezdődtek először a’ király elleni kikelések, ’s éjfélig peregtek a’ dobok, jöttek elő a’ nemzetőrök, ki­ket a’ nép az egész mozgalom a­tt a M­arseillaise syréni dallal kisér, közbekiáltozván : ..Éljen a’ nemzetőrség! él­jen a’ reform!“ A katonaságot is mindenütt jól fogadja a’ nép, ’s gyűlöli egyedül a’ községi öröket (garde munici­pal). A Moniteur febr. 25-iki számában az ideiglenes kormánynak következő szózata van a franczia néphez: A’ franczia nép’ nevében. A’retrograd és olygarchi- CU8 kormány a’ párisi nép hősisége által meg van buktat­va. A’ kormány megfutott, vérnyomokat hagyva maga után, mellyek neki örökké megtiltják, valaha visszatér­hetni. A nép’ véve folyt, mikép’ júliusban , de ez alka­lommal nem fog e’nemes vér megesalat.­­ Nemzeti és nép­szerű kormányt vívott ki, melly ezen nagy ég nemeslelkü nép’jogaival, haladásával és akaratával megegyez. Az ideiglenes kormány, felkiáltás ’s a’ pillanat’ szüksége ál­tal, a’ nép’ akaratából és a’ départementi követek’ ülésé­ből febr. 24-én alakulva, rögtön megbizatott a’ nép’ győ­zelmét rendezni és biztosítani. Ezen kormány­ tagjai: Du­­pont (da F Eure), L­martiné, Crémieux, Arago, Ledru- Rollin, Garnier-Pages, Mikne. A kormány’ titkárai: Ar­mand Marrast (múlt számunkban hibásan áll: Marradt), Louis Blanc, Ferdinand Fiocon és Aubert. Ezen polgárok pillanatig sem kétkedtek a’ hazafias megbízatást elfogad­ni, melly rajok a’ pillanat’ szüksége áltsd adatott. Ha Frantziaország’ fővárosa lángban van, az ideiglenes kormány­ feladata a’ közjólétben áll. Egész Franczia­­ország reá fog hallgatni, ’s gyávaolitani fogja hazafiuságá­­val A’ népszerű kormány alatt, mellyet az idiglenes kor­mány felállít, minden polgár tisztviselő. Francziák­­ adjá­tok azon példát a’ világnak, mellyet Pária adott Franczia­­országnak ; készüljetek rend által és bizalomhoz szem erőteljes intézményekhez, mellyeket ti magatoknak adni hívat­va lesztek. Az ideiglenes kormány köz­társaságot akar, a’ franczia nép’ jóváhagyási jogá­nak fentartásával, melly azonnal meg fog kérdeztetni. Egysége a’ nemzetnek , melly már min­den osztályában művek, mellyekből áll; szabadság, egyenlőség, testvériség alapelvek gyanánt; a’ népjelv (devise) ée jelszó gyanánt, ez a’ democraticus kormány, mellyel Francziaország ma­gának tartozik , ’s mellyel törekvésünk tudand neki bíz­ta­­tani. Aláírva. Második szózat: A’ franczia nép’ nevében, A’ nemzetőrséghez. Polgárok! Az utóbbi és nagy napok alatt úgy viselték önök magokat, mint szabadság’ küzdelmeiben hosszú ideig gyakorlott fér­fiaktól várni lehetett. Köszönet az önök’ testvéri egyessé­­gének a’ néppel, iskolásokkal, a’ forradalom be van vé­gezve. A’ hasa hálás fog ezért önöknek lenni. Ma minden polgár a’ nemzetőrséghez tartozik; mindenkinek mun­kásnak kell lenni az ideiglens kormánynyal, a’ közsza­­badság’ győzelmében Az ideiglenes kormány számol az önök buzgóságára , hűségére, hogy nehéz feladati törek­vésében , mellyet a’nép reá bizott , gyámolitani fogják. Alá*.cva. Harmadik szózat. A’ franczia nép' ne­vében. Az ideiglenes kormány rendeli: Dupont (de­n Eure) a’ tanács’ ideiglnes elnökévé neveztetik tárc­a nélkül; Lamartine ideiglenes külügyminis­­terré; Crémieux ideiglenes igazságügyministerré; Le dru-Rollin ideiglenes belügyministerré; M­ir­ebel Goudeiaux ideiglenes pénzügyministerré ; Francois Arago ideiglenes tengerészügyminis­­terré ; Carnot ideiglenes közoktatás ügyministerré ; Bet­hmont ideiglenes kereskedelmi­ ügyministerré; Mari­e ideiglenes közmunkaügyministerré; Csorignac vezér Algír’ kormányzójává. A’ községi őrség (garde mu­­nicipale, Párisváros’ rendőrhat­ósága) feloszlatok. Gar­nier Pagés Pária’ raairejévé neveztetik. F­r­o­t­a­r­d főtitkárrá neveztetik. A’ többi párisi maire ’s ezek’ segé­dei ideiglenesen meghagyatnak. A’ rendőri parancsnokság Pária’ mairejétől függ. Párisváros’ bátorlétének fentar­­tása a’ nemzetőrség’ hazafiságára bizatik . Cour­­t­a­i­s ezredes’ főparancsnoksága alatt. A’ nemzetőrség­gel egyesittetik az első katonai osztály (igy neveztetik a’ Párisban tanyázó sorkatonaság). Aláírva. — A’ fran­czia nép’ nevében. A követkamara fel van osz­latva. A’ pairkamarának megtiltatik Összeülni. Nemzeti Szülés fog összehivatni, mihelyt az ideiglenes kormány a’ minden polgár’ szavazásához megkivántató rend- és rend­őri szabályokat megállapitá. Aláírva. — A’ franczia nép’ nevében. [Az ideiglenes kormány rendeli: Az ex pair kamara’ tagjainak megtiltatik összeülni. Aláírva, mind: Paris, febr. 24. 1848. Ugyanezen Moniteur terjedelmesen közli a’ febr. 24-i 38* 191

Next