Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-07 / 1048. szám
is helyezendő — országgyűlési tárgyalásainkban közvetlen résztvegyenek, ’s felséged’ királyi szándéka iránt az ország’ rendeit tájékozva, ’s a’ kellő felvilágosításokat és kimutatásokat a’ kormány’ részéről, különösen a’ pénzviszonyok’ tekintetében is megadva, a’ fenforgó fontos kérdések’ megoldását olly sikerrel előmozdítsák , miszerint a hozandó üdvös törvények mihamarébb felséged’ kegyelmes helybenhagyása alá terjesztethessenek, ’s általuk a’ jelen körülmények’ bármi váratlan fordulatának esetére is biztosítva legyen hazánkban a’ béke, megszilárdítva a’ bizalmas nyugalom, ’s ezeknek alapján kifejthető azon szellemi erő és anyagi tehetség, mellyben felséged, tán tonthatlan hűségünk mellett, a’ bizonytalan jövendő’ minden eseményei között, királyi székének legrendithetlenebb támaszát fogja feltalálhatni. Kik egyébiránt ’stb. ■» Ezekből áll alázatos indítványom, méltóztassanak a t. RE. tanácsot kérni a’ körülményektől, hivatásuktól ’s felelősségüktől , és határozzanak e’ haza’ sorsa felett. Az indítvány egy szóellenmondás nélkül, általános lelkesüléssel fogadtatott el, ’s a’jegyző megbizatván, hogy a’ felirásjavaslat’ szerkezetét mielőbb elkészítse, még ez napon d. u. 5. órakor tartatott a’ 69-ik kerületi ülés, mellyben a’ felirásjavaslat egy szóváltoztatás nélkül elfogadtatott, ’s másnap az országos ülésben is hasonló lelkesedéssel keresztülment. Országos ülés a’ Kinél, mártius’ 4-ikén 9 órakor. Ghiczy kir. itélőmester felolvasván az országgyűlési teendők’ tárgyában tegnap hitelesített felirási javaslatot, kir. személynek ő nagysága következőleg nyilatkozott: Vannak olly dolgok és körülmények , mellyekröl ezélszerű minél kevesebbet vitatkozni, és a’ határozatokat a’ lehetőségig közértelemmel megállapítani. Úgy látszik, hogy a’ tekintetes JRRet, a’ jelen felirási javaslatra nézve, ezen tekintet vezérlé, melynek én is hódolva, nézeteimet, a’jelen tárgyra nézve , röviden és a' legnagyobb átalánosságban mondom ki. A’ legújabban kifejlett események’ tekintetéből megkülöböztetem azon eszközöket , mellyek a’ veszélynek rögtöni és közvetetlen elhárítására szolgálnak, — azon intézkedésektől, mellyek közjogi tekintetben az alkotmány, a’ trón és állodalom’ szilárdítását eszközük és biztosítják. Ezeket mondom, megkülönböztetni szükségesnek látom, és míg amazok iránti készséget a’ fölirásban nyilvánítanám, ezekről említést nem tennék, nehogy úgy tűnhessék fel a’ dolog, mintha a’ közjogi institutiók’ kinyerése a’ veszélyek ellen hozandó áldozatok’ árán szándékoltatnék előmozdíttatni. És pedig igy a’ dolog nem állhat, mert a’ fenyegető rész — értem a’ forradalom, az erőszakos felforgatás’ szellemének lábrakapása és terjedése — csak olly veszélyes a’ nemzetekre, mint a’ dynastiákra nézve, sőt reánk veszélyesebb, mint sok más nemzetre nézve , már csak azért, mert mi illy szerencsétlen catastrophe alatt, mitől az isteni gondviselés óvjon meg, nemzetiségünket ’s igy politikai tételünket is elveszthetnék. Nekünk tehát nemcsak azon hűségnél fogva, mellyel a’ felséges királyi dynastiához viseltetünk , de önmegtartásunk’ tekintetéből is, az illy veszély’ elhárítására mindent elkövetni , mulhatlan kötelességükben áll. És így a’ kötelesség már magában sokkal hathatósbb ösztönt foglal, sem hogy annak teljesítésére szükséges volna, közjogi engedélyek által lelkesittetni. Nem kívántam volna én a’ felírásban érdeklett politikai institutiókat e’ helyen megemlíteni azért sem, mert a’ ministérium’ felelőssége , a’ népképviselet, a’ honvédelmi rendszer érdekegység’ alapján, olly eszmék, mellyek hazánkban, ha akkér’ hozattatnának be , mint azok az újabb alkotmányokban divatoznak , eddigi institutióink’ tökéletes megváltoztatását vonnák magok után. Ha pedig ezen eszméket más alakban kívánnák a’ t. KK. és ER. törvénykönyvünkbe igtatni, úgy szükséges lett volna annak alkalmazását is előadni, hogy igy in concreto lehetett volna a’ tárgyakat fejedelmi jóváhagyás alá terjeszteni , miután magát az eszmét in abstracto akár elfogadni , akár elvetni igen nehéz. Végre t. KK. és RR. — úgy, mikép’ én a’ józan politikát felfogom , a’ birodalom’ többi nemzeteinek közjogi viszonyait, kivált a dolgok’ jelen állásában, érintetlenül kellene hagyni. Mert fel kell tennünk a’ kormányról, hogy ha a’ politikai institutiók’ tágítása a nemzet’ közéletének valódi szükségéből merül fel, ha az a’ nemzet’ komoly óhajtásán alapul, akkor azt úgy is megadja, — ellenkező esetben pedig felszólalásunknak sem tulajdoníthatunk annyi erőt, hogy ez által a’ kívánt siker eszközöltethetnék; én az összes bizodalom’ egyes országai’ autonómiájának szabad mozgását és sérthetlenségét az által látom biztosítva, hogy egyik ország a’ másiknak belviszonyiba nem avatkozik. Igaz az, hogy a mit a’ KK. és RR. a’ többi örökös tartományokra nézve kívánnak, t. i. az alkotmányos institutiók’ megadása, felette korszerű kívánat, és felteszem, hogy illy beavatkozást a’ többi örökös tartományok sem veendnek rész néven, — de a’ beavatkozás’ elve csakugyan gyakorlatba van véve, és ezen elvnél fogva, egy birodalombeli más nemzet a’ magyar viszonyokat illető kérelmét hasonló joggal felterjeszthetné e fölsége’ elibe, és bizonyosan nem volna ránk nézve kellemetes, ha egyik vagy másik örökös tartomány hazai belügyeinkre nézve kívánná gyakorolniaz a’ reá nem bizott közbenjárói szerepet; a’ befolyás a’többi örökös tartományok’ beldolgaiba, mindenesetre egy új tér, mellyre a’ magyar törvényhozás eddigelé még nem lépett, és azért ezen új lépés minden oldalról megfontolandó, annyi bizonyos, hogy a’ menynyit e’ tekintetben mi igényelünk magunknak az örökös tartományok’ irányában, annyit azoknak is engedünk a’ mi nemzetünk’ irányában (maradjon). És ezekből állanak észrevételeim, mellyeket, mivel látom, hogy a’ KK. és RR- e’ felirási javaslatuk mellett megmaradnak, inkább csak érinteni, mint kifejteni akartam. Annyiban egyébiránt a’ t. KK. és RR-el teljesen egyetértek, hogy több olly tárgyalások vannak meg-kezdve, mellyeknek még ezen országgyűlésen leendő befejezése fölötte kívánatos; osztom a’ t. KK. RR. azon nézetét is, miszerint a’ fenforgó rendkivüli körülmények’ tekintetéből, a’ tárgyalások’ siettetése szükséges volna, de én erre nézve is legbiztossabbnak látnám, ha azon utat követnek, mellyet az ország rendei 1805. évben megkezdettek, a’ felhívott példát akkép’ vélném ugyanis alkalmazandónak, hogy az ország’rendei mielébb azon tárgyak’ sorozata felett, mellyek még ezen országgyűlés alatt elintézendők, magok közt megállapodván, a’ tárgyalásnak minden stádiumbani siettetése és a’ dolgok’ mielőbbi elintézése iránt ő cs. kir. főherczegségének az ország’ nádorának hathatós pártfogása és közbenjárása kikéretnék.“ Ekként elfogadtatván a’ felirási javaslat , Bó n is S. a’ több idő óta távollevő barsi követek iránt intézett kérdést az elnökhez, hogy a’ ki e’ távollétnek oka, a’ törvény’ értelmében büntetés alá vettessék ; erre a’ kir. személynök azt jelenti: a’ barsi követek lemondtak, ’s lemondásukat vele tudatták is, de annak okát, hogy a’ kér ülésekben meg nem jelennek, ő sem tudja. Bón is S. tehát folytatólag kijelenté, hogy követnek addig, mig küldői a’ kötelességtől fel nem oldják, eltávozni joga nincs, ’s hasonló értelemben nyilatkoztak Gábry (Abauj) és Kossuth L. is, az illy engedelem nélkül eltávozó ’s a’ megyét képviselet nélkül hagyó követeket törv. kereset alá veendőknek jelenték ki Bernáth Zs. pedig a posonyvárosi követek iránt interpellálta az elnökséget, mire a’ személynök biztositá a’ rendeket, hogy Posony városa már idézve van, ’s az ítélet legközelebb meghozatik. Továbbá szinte Ghiczy K. itélőmester felolvasá még a JöRB-nek különféle és ugyan négy rendbeli válaszszeneteit, u. m. a m. nyelv és nemzetiség, a' nyomor’ elhárítása, a honosítási törvény s a’ közös teherviselés’ tárgyában , a mellyek a’ kér. ülésekre utasittattak, így az orsz.ülés befejeztetvén, némellyel-e a’ RR. közül a’ 10/2 órára rendelt kér ülést azonnal meg akarták kezdeni; de mások azon véleményben voltak, hogy a’ küldőket a’ nap’ nevezetes eseményeiről tudósitni kell, ’s azért a’ kér.gyűlés el lenne halasztandó. Ezt indítványozta V id és s J. (Vas) ’s Kossuth L. is reáállott olly feltét alatt, hogy a’ tábla, békét hagyván a’ bachanáliáknak, farsang’ végnapjaiban üléseket tartson. Tarnóczy K. (Nyitra) ellenző az elhalasztást, ’s a’ tolongó események közt , midőn az országgyűlésnek nem sokára vége szakadhat, minden perczet használni akart a’ nép javára. Bón is. Úgy hiszi , hogy hanyagsággal senkit sem lehet vádolni a’ táblánál , ’s legkevésbbé az indítványozó vasi követet, ki híven meg szokta ülni a’ maga’ helyét , akkor is, midőn némelly követurak, meleg napokon, szépen elvonulnak. Tarnóczy e’ vádat magára nem veszi, ’s megjegyzi, hogy Nyitramegye sohasem maradt képviseletien. — Az ülés csakugyan eloszlott , — miután Szentkirályi M. délutáni 5 órára a’jászkun— kerület — rendezési, Bernáth Zs. pedig a’ horvátügyi választmányt hivta össze. Visszatéröleg a’ mart. 3. d. u. 5 órakor tartott kér. ülésre, meg kell még említenünk, hogy a’ felírás’ czime Kossuth’ indítványára,igy változtattak :felirás az országgyűlés’ teendői iránt. — Az országgy. ifjúság petitiót adott be igen számos aláírással, mellyben a’ sajtószabadságnak a’ felírásban nyílt megemlítését sürgeté — ez azonban felolvasatlan a’ petitionális választmányhoz utasittatott. & V LA T Ö L II. FRaNCZIAORSZÁG. Az események vidámsebességgel fejlődnek. — Múlt számunkban febr. 24-től esti 11 óráról volt a’ telegraphi sürgöny, melly Odilon Barrot’ ministerségéről szól; miből az látszik, hogy vagy két kormány is alakult, vagy hogy legalább a’telegraph az alkotmányos monarchia’ embereinek kezeiben volt ekkor. Febr. 24-től éjjel 13/4 órakor (állani kellene tulajdonképen febr. 25) már ezen telegráphi sürgöny érkezett Strassburgba . Az ideiglenes kormány’ megbízottja a profethez. Ideiglenes kormány alakíttatott. Dupont (de l'Eure) elnök. Arago tengerészügyminister. Lamartine külügyminister. Crémieux (zsidó!) igazság , Subervic vezér had , Ledru-Rollin bel , Marie kereskedésügyminister. Garnier Pagés párisi maire. Ezen tudósítás szerint Odilon Barrot már vagy elmellőztetett, vagy pedig mivel már két órakor akkuit a’fölebbi ideiglenes kormány, valósággal nem is volt minister, valamint az Orleans herczegné kormányzósága sem lépett életbe, bármit mondott is 13/4 órával előbb a’ telegráph. — Az ideiglenes kormány’ tagjai mind részint a’ balszélhez, részint a’ köztársasági párthoz tartoznak. Dupont (delEure), a követkamara’legidősebb tagja, közel nyolczvanas ősz, a’júliusi forradalom utáni első Laffitte-kormányban igazságügy minister volt, nagy személyes tisztelettel bir, nem tehetségéért, hanem mint jellem. Ő az 1848 i Lafayette. Arago a’ híres csillagvizsgáló és természettudós. Garnier Pagés és Marie a’ National’ szerkesztőségéhez tartoznak; Liam Rollin ezeken még túl van, ’s már a’ communismust érinti. A’ két utóbbi egyszersmind ügyvéd, ’s a’ reformlakomákban is nagy részt vettek. Lamartine-t, ki néhány év előtt legitimista, későbben kormánypárti conservativ ’s végre ellenzéki tag lön, a’ Girondistákról írott könyve emelte ezen ideiglenes kormányba, mellyről Chateaubriand ezt monda. Lamartine megsranyozá a’ guillotine-t. Lamartine egyszersmind az angol szövetségnek nagy embere, ’s ennél fogva a’ kormány hihetően igyekezni fog minél hamarabb Angliával lépni viszonyba, ’s Anglia, ha a’ mozgalom bizonyos határokat szab, hihetően nem is fog soká késni ezen kormány’ megismerésével. Pénzügyminister nincs említve. A febr.24 i Journ. des Débats az egész komoly fordulatot a’ d. u. 5 órakor lecsillapodott mozgalom után annak tulajdonítja, hogy febr. 23-án este 92 órakor a’ nép a külügyministeri lak elé menvén, roppant tömegben és fegyvertelenül, macskazenét adni Guizotnak, az ott levő katonaság, mikép a Journa des Débata állitja, azt hívén, hogy őt meg akarják támadni, a’ népre lőtt, és szerinte valami 20, a’ National szerint 52 ember elesett, melly a’ nép elleni árulásnak tekintetvén ez által, iszonyú dühösséget és boszuságot gerjesztett. Névaellyek azt állítják , hogy a’városi főparancsnok, Bugeaud marsal, maga adatott tüzet. A’ nép erre rögtön szétfutott, de ebből kelt ki a’ küzdelem, melly Loós Fülöpöt trónjától megfoszta. Az esti hivatalos lapban sora lévén egyéb, mint az, hogy a király Mole grófot hivatta,’s nem lévén arról említés téve, hogy megbízta volna kormányt alakítani, az ingerültség ismét felgerjedt. Mindez csak komédia, mondák: Guizot le sem lép! ’s ekkor kezdődtek először a’ király elleni kikelések, ’s éjfélig peregtek a’ dobok, jöttek elő a’ nemzetőrök, kiket a’ nép az egész mozgalom att a Marseillaise syréni dallal kisér, közbekiáltozván : ..Éljen a’ nemzetőrség! éljen a’ reform!“ A katonaságot is mindenütt jól fogadja a’ nép, ’s gyűlöli egyedül a’ községi öröket (garde municipal). A Moniteur febr. 25-iki számában az ideiglenes kormánynak következő szózata van a franczia néphez: A’ franczia nép’ nevében. A’retrograd és olygarchi- CU8 kormány a’ párisi nép hősisége által meg van buktatva. A’ kormány megfutott, vérnyomokat hagyva maga után, mellyek neki örökké megtiltják, valaha visszatérhetni. A nép’ véve folyt, mikép’ júliusban , de ez alkalommal nem fog e’nemes vér megesalat. Nemzeti és népszerű kormányt vívott ki, melly ezen nagy ég nemeslelkü nép’jogaival, haladásával és akaratával megegyez. Az ideiglenes kormány, felkiáltás ’s a’ pillanat’ szüksége által, a’ nép’ akaratából és a’ départementi követek’ üléséből febr. 24-én alakulva, rögtön megbizatott a’ nép’ győzelmét rendezni és biztosítani. Ezen kormány tagjai: Dupont (da F Eure), Lmartiné, Crémieux, Arago, Ledru- Rollin, Garnier-Pages, Mikne. A kormány’ titkárai: Armand Marrast (múlt számunkban hibásan áll: Marradt), Louis Blanc, Ferdinand Fiocon és Aubert. Ezen polgárok pillanatig sem kétkedtek a’ hazafias megbízatást elfogadni, melly rajok a’ pillanat’ szüksége áltsd adatott. Ha Frantziaország’ fővárosa lángban van, az ideiglenes kormány feladata a’ közjólétben áll. Egész Francziaország reá fog hallgatni, ’s gyávaolitani fogja hazafiuságával A’ népszerű kormány alatt, mellyet az idiglenes kormány felállít, minden polgár tisztviselő. Francziák adjátok azon példát a’ világnak, mellyet Pária adott Francziaországnak ; készüljetek rend által és bizalomhoz szem erőteljes intézményekhez, mellyeket ti magatoknak adni hívatva lesztek. Az ideiglenes kormány köztársaságot akar, a’ franczia nép’ jóváhagyási jogának fentartásával, melly azonnal meg fog kérdeztetni. Egysége a’ nemzetnek , melly már minden osztályában művek, mellyekből áll; szabadság, egyenlőség, testvériség alapelvek gyanánt; a’ népjelv (devise) ée jelszó gyanánt, ez a’ democraticus kormány, mellyel Francziaország magának tartozik , ’s mellyel törekvésünk tudand neki bíztatani. Aláírva. Második szózat: A’ franczia nép’ nevében, A’ nemzetőrséghez. Polgárok! Az utóbbi és nagy napok alatt úgy viselték önök magokat, mint szabadság’ küzdelmeiben hosszú ideig gyakorlott férfiaktól várni lehetett. Köszönet az önök’ testvéri egyességének a’ néppel, iskolásokkal, a’ forradalom be van végezve. A’ hasa hálás fog ezért önöknek lenni. Ma minden polgár a’ nemzetőrséghez tartozik; mindenkinek munkásnak kell lenni az ideiglens kormánynyal, a’ közszabadság’ győzelmében Az ideiglenes kormány számol az önök buzgóságára , hűségére, hogy nehéz feladati törekvésében , mellyet a’nép reá bizott , gyámolitani fogják. Alá*.cva. Harmadik szózat. A’ franczia nép' nevében. Az ideiglenes kormány rendeli: Dupont (den Eure) a’ tanács’ ideiglnes elnökévé neveztetik tárca nélkül; Lamartine ideiglenes külügyministerré; Crémieux ideiglenes igazságügyministerré; Le dru-Rollin ideiglenes belügyministerré; Mirebel Goudeiaux ideiglenes pénzügyministerré ; Francois Arago ideiglenes tengerészügyministerré ; Carnot ideiglenes közoktatás ügyministerré ; Bethmont ideiglenes kereskedelmi ügyministerré; Marie ideiglenes közmunkaügyministerré; Csorignac vezér Algír’ kormányzójává. A’ községi őrség (garde municipale, Párisváros’ rendőrhatósága) feloszlatok. Garnier Pagés Pária’ raairejévé neveztetik. Frotard főtitkárrá neveztetik. A’ többi párisi maire ’s ezek’ segédei ideiglenesen meghagyatnak. A’ rendőri parancsnokság Pária’ mairejétől függ. Párisváros’ bátorlétének fentartása a’ nemzetőrség’ hazafiságára bizatik . Courtais ezredes’ főparancsnoksága alatt. A’ nemzetőrséggel egyesittetik az első katonai osztály (igy neveztetik a’ Párisban tanyázó sorkatonaság). Aláírva. — A’ franczia nép’ nevében. A követkamara fel van oszlatva. A’ pairkamarának megtiltatik Összeülni. Nemzeti Szülés fog összehivatni, mihelyt az ideiglenes kormány a’ minden polgár’ szavazásához megkivántató rend- és rendőri szabályokat megállapitá. Aláírva. — A’ franczia nép’ nevében. [Az ideiglenes kormány rendeli: Az ex pair kamara’ tagjainak megtiltatik összeülni. Aláírva, mind: Paris, febr. 24. 1848. Ugyanezen Moniteur terjedelmesen közli a’ febr. 24-i 38* 191