Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-07 / 1048. szám

követkamarai üT 1 5e 1. S a­u z e­t elnök egy órakor meg­­nyitá az ülést; valami 300 követ volt jelen. Az ülés per­­m­anensn­ek nyilvánitá magát. Nem sokára érkezett a’ La­jos Fülep’ lemondása. 1­­/2 órakor azon hir terjedt, el, hogy az Orleans herczegné mindkét fiával, Mária T­erézia’ módjára, a’ kamerában meg fog jelenni. Kevés idő múlva csakugyan megjelent fiaival ’s Nemours herczeggel. Elő­­ször a’ fiatal párisi gróf mutatá magát, kézen veze­tve egy ember által. A nemzetőr­ tisztekkel és katonákkal teli félkörön csak nehezen törhetett át. Jelenléte élénk moz­glmat szült a’ gyülekezetben. A’ halastónál ekkor zaj keletkezik. Nem szabad bejőniök; nincs ahhoz joguk ! kiáltanak. Mind e’ mellett több, a’ kamarához nem tartozó személy lépett a’ terembe, ’s a’ széhely előtt megállották. Egy pillanat mulva Orleans herczegr­é lépett be, ’s, fiaival mega mellett, egy székre leült. Csaknem egyszerre meg­teltek a’ folyosók emberekkel és nemzetőrökkel. Ekkor a’ herczegné és fi­a elhagyták a­ félkört, ’a a’ középosztályi első padba vonultak, az elnöki és széhelylyel szemközt. A’ teremben élénk ingerültség volt. D u p i n, a’ fővá­ros’ jelen helyzetében, ’s a’ nehéz körülmények között, mellyekben az ország van, a’ kamarának rögtön össze kel­lett ülni. A’ király lemondott. (Hatás). A’ koronát uno­kájára hagyd, Orleáns herczegné­ kormányzósága mellett. (Majd minden padon ’s a’ karzat’ némelly részében : Bra­vó. Egy hang a’ karzaton : Már késő!) Erre leirhatlan ingerültség uralkodott a’ teremben. A’ herczegné és fi­i számos követ által voltak környezve. Nemzetőrök állták övét körül. Nemours herczeg Orleans herczegné és fiai megett állott. Marie sokáig volt a’ széhelyen, mielőtt szóhoz ju­hatott, végre igy kezdé : Urak! Pdr a’ jelen helyzetében sür ető kötelességünk olly lépést tenni, melly némi hatást gyakoroljon a’ népre. R­egel óta iszonyú ha­ladást ten a' b*j. Melyik párthoz állanak önök? Most Orleáns herczegné nevezte­ ezt kormányzóvá, de a’ tör­vény Nemours h rézeget teszi azzá, ’s önök e’pillanatban neki alkothatnak törvényt. Jeleni­g ideiglenes kormányt kell kinevezni (helyes), nem, hogy intéz­mén­yeket adjon, hanem, hogy a’ két kamarával a’szükség felett tanács­kozzék, az ország’ kivánatait kielégítse. Cré­m­ieux A közjó’ érdekében nagy lépésre van zükség. Ne tegy­ü­k úgy, mint 1830 ban, mert az akkor történteket 1848 ban újra kellett kezdeti (Helyeslés) Nevezzünk ki ideiglenes kormányt, naia’ jövőre, hanem rendet hozni be. Nagy tisztelettel vagyok Orleáns herczegné iránt, ’s épen most vezetém kocáiba a’ kir. családot, melly azt elvitte. (Egy hang : Jó utat! Morgás). A’ párisi nép benső tisztelettel van a’ király’ szerencsétlensége iránt, de mi, kik koráb­ban küldettü­k törvényt alkotni, nem sérthetjük meg azo­kat. Nem hiszi szó ok, hogy a’kor­mányzóságról szóló törvényt e’ pillanatban meg lehet szüntetni. Ha már for­radalomra jutottu­k, miközben csak a’ politica’ egyszerű változását óhajtottuk, bizzunk az országban. Öt tagból álló id­eglenes kormányt indítványozok. (A’ karzatokon: Pártoljuk!) Odilon Barrot ekkor lépvén be, a’ jelenlevők’ kívánságára átengedi neki Genouds a’ szóhe­lyet. Sohasem volt hideg vérre és hazaszeretetre nagyobb szükségünk. Menekülni akar a’ polgárháborútól. A’ nem­zetek nem halnak meg, tudom, de gyöngítik magokat bel­­viszályok által, s Francziaországnak sohasem volt min­den eleven erejére ’s fiai’ mindegyikének közremunkálá­­sára nagyobb szüksége. Kötelességünk tisztán áll. A’ ju­dusi forradalom egy gyermek’ és egy nő’ fején nyugszik. (E­ánk helyeslés a’ kamara’ nagyobb részében; ellenzés a’ karzatokon). Egy hang: Már késő ! 1830 ban is vol­tak nők és egy gyermek. Orleáns herczegné fölkel, s néhány érthetlen szót mond. A' korötteállók leülésre kérik. B a r r o t. Hazánk’ politicai szabadságának, a’ rend és egyesség’ mindenki által megismert szükségének nevében, mellynek minden jó polgárok között uralkodni kell, kérem minden követtársamat, a’ júliusi forradalom’ ezen kettős képviselete körül gyülekezn­i. (Új h­elyeslés és ellenzés.) Ezerszer adnám életemet, hogy ezen ügy győ­­zedelmeskedhessék, mert ez a’ szabadság’ ügye hazám­ban. Avagy kérdésbe akarjuk azt tenni, mit a’ julián forradalom eldöntött ? (Mozgás különböző értelemben és élénk ingerültség.) Uraki a’ munka nehéz, megismerem; de a’ nagyságnak, nemeslelküségnek és józan értelemnek annyi eleme van hazánkban, hogy elégséges ezekhez szó­zatot bocsátani, miszerint az egész népséget ezen zászló körül lássuk gyülekezni. (Mozgás a’ karzaton.) Itt egye­sül minden eszköz az ország’ szabadságát és jogait, a’ rend kellékeit biztosítani. Egyesítsük tehát erőnket, ezen nagy kísérleten dolgozni! kötelességünk egyszerű; a’ törvény és becsület kijelölik. Ha erélyesen és bátran nem teljesít­jük, nem tudom, mi lehet a’ következés. Legyenek önök meggyőződve , hogy kinek elegendő bátorsága volna a’ polgárháború" felelősségét az országban magára venni, mindenekfelett büntetésre méltó volna hazája elleni bű­néért. Mi engem­ illet, én illy terhet nem akarok elvállalni. Orleans herczegné’ kormányzósága ’s a’ legalkalmasabb nézetű ministérium­, ’s azután hivatkozás az országra, ez az, mire a’ jelen helyzetben szükség van. Lar­o c­hé­ja­cquel ein’ beszéde’ közben számos nép nyomul be, fegyveres nemzetőrök, polgárok, kékür­ges nép, caákós és sisakos fővel, kardokkal, puskákkal fegyverkezve és zász­lókat lobogtatva. Az elnök, az ülés’ felfüggesztése’ szokot­­telen’, felteszi kalapját. Erre kiáltozás támad : L? a’ ka­lappal, elnök! E közben nemzetőrök és polytechnicus nö­vendékek elfoglalják a’ szóhelyet. L­e d r­u­­ R­o 11 i n a’ zajt tulhatva: Ur­ak! a’ nép’ nevében csendet kérek. Ek­kor a’ követek visszavonul nak; az elhagyott padokat nép foglalja el; a’ zaj legfőbb fokra jut. Végre Ledru Rol­ 1 i n hallgatást nyer. A’ nép’nevében, mond, ellenmondók a’ kormányformának, melly önöknek al­ám­­utatott. (Igen! Igen! B­avo! Nagy kiáltozás!) Az 1789 iki alkotmányról beszéltek önöknek; tartok azonban tőle, hogy ezen alkot­mányt ’s különösen az 1791-it elfeledték. Ez nem először van, hogy ellenmondok; már 1842-ben visszakivántam az 1791 iki alkotmányt. (Helyeslés) E­en alkotmány azt kívánja, hogy a’ népre történjék hivatkozás, midőn kor­mányzói törvényről van szó. (Nagy tetszés.) Edenemon­­dok tehát a’ kormánynak, mellyet fel akarnak állítani; ’s ezt a’ polgárok" nevében teszem, kik itt vannak, két nap óta küzdenek, ’s még ma este is küzdeni fognak. (Fegy­verzetei között: Igen! Igen!) Hosszas zaj, ’s a’szóhe­lyen több ember , kik egyszerre beszélnek és kiáltoznak. Ledru-Rollin. A' nép’ nevében ideiglenes kormány’ kinevezését kívánom. (Igen ! Igen!)Lamartine. Ideig­lenes kormányt kíván, melly a’ vért csendesítse, ’s a’ pol­gárháborút megakadályozza (Tetszés.) E’ pillanatban is­mételt nagy dörgés egy karzati ajtón, mellyen nem sokára számos fegyveres ember nyomul be, kik puskáikat a’ gyü­lekezetre irányozzák. Ekkor Orleans herczegnét, ki egész eddig a’ teremben volt, kíséretével együtt, a’ balszél mel­lett, egy ajtón eltávolítják. Saure­t elhagyja az elnöki széket, és számos követ elmegy helyéről. A’ rendetlenség legnagyobb fokra hág. Néhány pillanat múlva Dupont (de l’ Eure) legidősebb követ, elfoglalja az elnöki széket, Lamartine és Ledru-Rollin megjelennek a’ szó­helyen, de a’ csend nem akar visszatérni. Nehány nemzet­őr és más a’ kamarához nem tartozó személy hasztalanul igyekszik szóhoz jutni. A karzatokon zajgás­dLamartine! Limartine! ki szóhoz jutván, ezt mondja: Ideiglenes kor­mány fi­g kikiáltatni! (Éjen és. A' neveket!) A' z­­ miatt Dupont nem juthatván szóhoz, a’ nevek papírra írattak,’s egy puska’ szuronyán köröztetett e’­ap a’ teremben. Ledru-Roll­­ina’ zajt áthatva. Ideiglenes kormányt nem olly könnyű rendezni. Felolvasom a' neveket, 's önök jóvá fogják azokat hagyni, avagy elvetni. Felolvasván szónok a’ neveket a’ zajban, a’ zavar tetőpontra ért. Min­den követ elment. A’ terem néppel és nemzetőrrel volt tele. Ledru-Rollin. Az ülést kénytelenek vagyunk eloszlatni, mert kormány-ülésbe kell menni. Minden felől: A’ városházhoz! Éljen a’ köztársaság! ’s ekkép’ za­varos lármában az ülés 4 órakor eloszlatott, ’s a’ tömeg szétment. A’ pak­kamarában B­o­i­s­s y marquis a’ rendszabá­lyok’ megsértéséről panaszkodott, hogy tegnap nem en­gedtetett meg neki Paris’ ügyeiről szólást. E felett hosz­­szu vitatkozás jön, ’s ezután a’ kamara a’ gyarmatügyről folytatta egy törvényjavaslat’ tárgyalását. Négy órakor ezen utósó pak­kamarai ülés eloszlott. Midőn Orleans herczegné a’ követkamara’ teremébe lépett, pillanatra csend jön. A’ szóhelyre törekedvén, hogy szólhasson, ez lehetlen volt. Ekkor pisztoly lö­vések történtek, ’s erre állották körül pártolói. A’ teremből egy levelező szerint az ablakon ment. E pil­lanatban azt hiszik, fiaival együtt a’ hadastyánok’ lakta­nyájában van. Nemours herczeg két ezreddel elhagyta Parist. Lajos Filöp még a’ Tuileries palotában volt, mi­dőn a’ felkelők már a’ palota" egy részében voltak, ekkor nejének karját nyújtva, gyermekeik által kisértetve, gyalog végigmentek a’Tuileries’kertén. A’ Concordia-térre érvén, a’ király egy pillanatra meg akart az obelise mellett állani, a’ tömeget megtekinteni. Itt veszélyben volt élete, ’s Delebecque követ védelmezte meg. Egy bérkocsis előállittatott, mellybe az ex királyi család beülvén, védő és fenyegető nép által környezve, a’ kis, félórányira levő Nt­uliybe ment, honnan Eu­felé utaztatását remé­­tették Lajos Fülöpnek néhány óra múlva. Febr. 25 én Londonba azon hir érkezett, hogy az ex franczia király az nap délután Folkestone­ban kiszállott. Lodonban Mivarts hotelben, szállást rendeltetvén ma­gának, másnap­on váratott Lajos Fülöp. Legújabb hirek: A’ J jurn. d. Deb. február’ 25-ről is megjött. Az ideiglenes kormány’ tagjai közt említi a’ következőket is : Récurt, Calesidiére et Sobrier. Az Alig. Int. uj­ab hírei 26. esti 11 óráig terjednek. Minden erősségek a’ republicánusok’ kezeiben. A’ nyilvános épületek’, intézetek’ felírásai a’ republicánu­­sok’ szótárából vett szavakkal cseréltetnek föl. Az előbb dynasticus ellenzéki lapok a’ köztársaság mellett kezdenek nyilatkozni; ellenkező szózat nem hallatszik. Az ideigle­nes kormány nagy munkásságot fejt ki, a’ félbe­­szakadt munka miatt szükséget szenvedő dolgozó osztály’ élelme­zésében. Rothschild nagy ragaszkodást tanúsít az ideigl. kormány iránt. A’ sebesültek’ számára 50,000 fokot irt alá; Girardin Emil 10,000-et, a’ bank lövezetet; febr. 26 án éjjel a’ város ünnepélyesen ki van világítva. ’S ezek sze­rint nem valósul a’ hir, mintha a’ köztársaság le volna győzve. D­a­a­i f­i­i­á­r­­­á­i. Mártius’ 6 ár reggel 8 órakor 9­­2 0­7­0 fölütt Szaih esti: Csen­gery A ft -i. 1048. száza. Hivatalos tudósítások. Mart. 7-én 1848. (3°D Haszonbérlet. 3) A’ somlgn­i k. adv. kamara rendeléséből a’ megörült váczi püspökség részéről ezennel közhírré tétetik , hogy az alább megnevezett földes úri haszonvételek, mellyek iránt a’ fenálló haszonbéri szerző­dések a’ folyó év végével megszünendnek, az 1819-iki évi január 1-se napjától számítandó három egy­más után következő esztendőkre, a' folyó 1848-iki május 27-én délelőtti 10 órakor Váczon az igazgatói épületben levő uradalmi irodában felsőbb jóváhagyás fentartása mellett tartandó közárverés útján újabban bérbeadandók lesznek, jelesül: a) Nagyszárhegyben Vácz mellett az úgy nevezett Bodor árkában malomkövek készítésére alkal­matos kőbánya. b) A’ verőczei határban fekvő úgy nevezett magyar-mályi kőbánya. c) Ugyanazon hatá­ran fekvő úgy nevezett károlyvölgyi kőbánya. Végre d) A’ nógrádi két patak-malom. Bérleni kívánok a’ felyebb kitett helyre ’s időre a’ szokott száztól számítandó tiz kamatos bánat­pénzekkel, ’s biztosítékul lekötendő értékükről szóló hiteles bizonyítványokkal ellátva, azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a’ bérfeltételek Váczon az igazgatói hivatalnál árverés előtt is bármikor megtekint­hetők, és hogy a’ m­egigért árak és bánatpénzek kész ezüst pénzben lesznek leteendők. — Kelt Váczon február 1-én 1848 0266) Országos vásár határidejét áttevő hirdetmény. (36 3) Sz. k. Debreczen városában folyó évben tartandó Sz. György napi országos vásár határideje a’ nap­­nyugoti szentegyházbeli minden felekezetű keresztyéneknek Husvét ünnepével együvé esvén, egyéberánt ugyan ezen időben ülvén az izraeliták is Husvét ünnepeket; ezen indoknál fogva az érdeklett országos vásárnak különben április hó 24-ére eső határideje a’ nagyméltóságu magyar királyi helytartótanácsnak folyó évi február hó 1-ső napján 4360. szám alatt kelt k. intézvénye által adott engedmény­ rendelete folytán folyó évi május hó 1-ső napjára áttétetik D3) Kötelezvény-semmisítés. 1373) 2878 Sáros vármegye felírása folytán Péchy Ferdinándnak folyamodása következtében 1100 pontról kiadott, ’s a' mondott folyamodót szenvedőleg, Poltz Borbálát pedig keresőleg illető, már kifizetett, de kitáblázás előtt elveszett kötelezvény megsemmisítése országszerte ezennel kihirdettetik. Kelt Boldog­asszony hó 25-dikén 1848. Tribl János Károly elleni csőd. (3­3) 5786. Torontál vármegyének törvényszéke jelentvén, hogy csőd alá került Tribl János Károly nagyszent-mikósi kereskedő hitelezőinek összejövetelére i. é. april 25. 26 ’s 27-ik napjai tűzettek ki újabb határidőül, ’s tömeggondnokká Dániel János aladószedő, perügyelőül pedig Botka Ferencz tiszti első alün­yész neveztetett, melly is olly hozzáadással hirdettetik ki, miszerint az előbb törvényszékig 1847. december 5-dike és következő napjaira kitűzve volt, de országszerte ki nem hirdettetett határidőre meg­jelent hitelezők ezen uj határidőben megjelentteknek vétetni fognak ’s követeléseik az előtt említett na­pokra nézve is elfogadtatnak Kelt Bejtelő hó 8­ kán 1848. (315) Váltósemmisitési hirdetmény. (2.) Branda Tamásnak folyamodására, melly szerint két elveszett váltót megsemmisitetni két, ezennel közönségesittetik, miszerint a’ következő elveszett két váltók iránt : Pesth den 24. Februar 1846 P. fi. 2310 in GM. am 24. Februar 1847. Zahlen sie gegen diesen Prima Wechsel an die Ordre meiner eige­nen, die Summa von Gulden zweitausenddreihundertzehn in C. M. 3 Stück 20­ ger­­ fl. den Werth in Baaren, und stellen es auf Bericht — Herrn Stephan v. Szily in Pesth zahlbar. — Branda Tamás m. k angenommen Stephan v. Szily m.k. — Pesth den 24. Februar 1846 P. fl. 2310 in C.M. am 24. Februar 1846 Zahlen sie gegen diesen Prima Wechsel an die Ordre meiner eigenen die Summa von Gulden zweitausend­dreihundertzehn in C­M. 3 Stück 20­ ger­­­fl. den Werth im Baaren, und stellen es auf Rechnung — Bericht — Herrn Stephan von Szily. — In Pesth­zahlbar. Branda Tamás m. k. angenommen Stephan v. Szily m. k — ezen váltóknak jelenlegi birtokosai felszolittatnak, hogy magokat a’ mai naptól számítandó 45 nap alatt e’ vtszéknél jelentsék, külömben az érintett váltók, megsemmisitetteknek fognak kijelentetni. Kelt Pesten a’ kir. e b. vtszéknek 1848. évi február 24-én tartott üléséből. (267) B i­r­ó i á r v e r é s. (3,3) Lancelotti Ed várd urnak és hitvesének Rózsa Anna asszonynak felperessége alatt­­. Rácsay László ur és hitvese Büchler Cornelia asszony ellen lefolyt szóbeli perében hozott ítélet következtében bírói foglalás alá vett 21 köblös szántóföldek f. évi április 17-én a’ többet igérés utján el fognak adatni. — Eger február 19-én 1848. Pápai Vratarics József, __________________Heves ’s kül. Szolnok t. e. vármegyék alszolgabirája. (272) P­á­l­y­á­z­a­t . (3,3) 1805. Zágrábban felállítandó tanitó-képző-intézet egyik tanszékére az illető tantárgyakból úgymint: átalános tanitás-tudományból, részletes tanmódszerből, helyes és szép­iratból, számvetésből, földleírásból, természet­történettanból, természettanból, mezei gazdaságtanból, kézmű­tanból és urbér magyarázatából folyó évi április 27-én a’ zágrábi tankerületi főigazgatóság előtt uj pályázat fog tartatni. — Kelt Budán Bejtelő hó 19-én 1848.____________________________________________________________________ (23) Részvény-semmisítés. (2, 3) 5613. Pest város tanácsa Darnóczy Ludovika folyamodása következtében a’ pesti czukorgyár­­egyesület által Kirchmeyer József nevére 200 po­ntról kiadott, ’s ez által Kirchmeyer született Katona Franciskára, ez által pedig a’ mondott folyamodóra átruháztatott és tőle ellopott részvénynek megsemmi­sítését országszerte kihirdettetni kérvén, mivel az illető Irományokból kitetszett , miként a’ kérdéses el­lopott részvény a’ fennemlitett folyamodónak csak ugyan kétségtelen tulajdona, annak megsemmisítése ezennel kihirdettetik. Kelt Bőjtelő hó 8-án 1848. D. Balazsházy János csődpere megszüntetése. (3,3) 1895. Debreczen város tanácsának Jelentése szerint Balazsházy János hitelezőivel kiegyezvén, az el­lene indított csőd megszüntetett. — Mi is az 1847-ik évi martius 16-án 11905. szám alatt Innét kelt körlevél folytán ezennel tudtul adatik. Kelt Boldogasszony hó 25-dikén 1848.

Next