Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-17 / 1054. szám

logicája is hasonló a’ többi conservative!” logicájához. Midőn az ügy ellen állott, saját pártját lövöldözte, és mi­dőn fortélyt keresett megbuvni a’ leveretés elől, az ellen­zék’ battériája’ elébe állott, és azt mondta, hogy, ha ezen ügyet elsőben választmány tárgyalta volna , üdvösebb leendett, mivel szónok a’ küldöttséget mélyebb belátásai­nak hiszi, mint az egész megyét. — Midőn tanácskozás közben a’ délutáni időt beértük, ’s elnök ő maga a’ gyűlést másnapra akarta általtenni; vagy a’szónoklatokból vég­zést, vagy szavazatot kértünk, -- így került ismét elő a’ jobboldaliak’ szokott taktikája, mindenkivel és min­dent, mi a’ tárgyhoz nem tartozik, beszéltetni ’s beszélni azért, hogy húzzák ’s halaszszák az ügyet, azon hiedelemben, hogy talán az ellenzék, türelmét veszítve, méltó ingerült­ségbe jó, ’s ezt az elnökség alkalmul használja fel a’ gyű­lés-elosztásra. — O­­lga azonban méltányosabban viselte magát, és fölkérte , hogy azon két szónok, ki, még utósó ▼olt az egész conservativ tábor’ szavazói ’s szólói közt, az ellenzéki több, mint száz szólani kívánók’ nagy többségé­nek fejet hajtva, álljon el a’ szónokolást­ól, vagy épen csak röviden szavazzon. — Ez utósóra hajlottak : az ellenzék többé nem szavazván, csak szólók’ többségével 73—20 ellenében, az indítványt végzéssé emelték. Nagy vita kezdett keletkezni másnap a’ jegyzőkönyv’ hitelesítésekor, mert az valóban nem akart megfelelni az események’ mikénti folyamának, és magát az indítványt, is, mellyet az elnökség’ kivonatára az indítványtétel után S. A’ vázlatban is előadott, egészen elferdítve, torz alak­ban formulázta az első jegyző. A’ conservativek eleinte pártolták a’ jegyzőkönyvi feltételt; felolvastatván azon­ban a’ vázlat, magok is átlátták a­ tulságot, és sikerült 11 órára a’ jegyzőkönyvet kifoltozgatni. Ezután Semsey Albert továbbfűzte a' dolgot, és a’ bevégzett ügy’ köröz­­tetését ’s ez által sérveinknek a’ test vármegyék­beli tuda­­tását indítványozta. Általános akarattal fogadtatott ezen indítvány, ’s megrendeltetett jegyzőnknek, hogy a’ gyor­saság’ kiviteléért nyomassa ki a’ körlevelet, ’s ha nyoma­tás alá n­em bocsétanák, minél több írnokokkal eszközölje a’leiratáit. Ezen esetben adjon nekünk tudomást, hogy mi, érzelmeinknek a’ testvérhatóságokkal a leggyorsabb, a’ sajtó általi közlésétől, igen nagy sérelemmel, jogtalanul visszalöketvén, tudjuk megorvosolni a’ maga’ helyén. — Ezután a’, városi ügy vétetett fel. — Úgy fi. ZALÁBÓL. A' febr. 21-én kezdett közgyűlésnek figyelmét elnök első alispán ur, követeink által jelentések mellett megküldött k. k. leiratra hívta fel. Mellynek elő­­leges tárgyalása iránt közakarat nyilatkozván, annak fel­olvasása után Horváth János kamarás emelt szót : Az ausztriai kormány, u. m. Magyarország’ kormányzásában mind a’ múlt, mind az újabb időben absolut irányt köve­tett. A’ múltra nézve aat bizonyítgatni szükségtelen. Az újabb időben két epochát különböztet meg. Az egyiket, midőn 1823 ban az országgyűlés’ mellőzésével a’megyék­től követelte az adót ’s az újon csókát. A’ nemzet fejedel­mének azon nyilatkozatában, miszerint a’ történteket fáj­lalva, az alkotmányt fentartani ígérte, bízva, azon re­ménynyel kecsegteté magát, hogy alkotmánya többé meg­sértetni nem fog. Azonban az újabb idők szomorúan ta­núsítják, miként reményében csalatkozott. Ezen második korszak’ eseményei közül hármat említ. 1) a’ részek’ visz­­szanem csatolását, t. i. az ország’ ’s fejedelem’ akarata, a’ törvény nemcsak végre nem hajtatott, sőt a’ bírói tekin­tély’ megvetésével a végrehajtás akadályoztatott. 2) A’ szerencsétlen ’s a’ kormány’ önkényes és absolut irányát magában foglaló administratori rendszert. 3) A’ horvát ügyet. Az országgyűlésen az administrátori rendszer mint sérelem tekinteteit, ’e ennek következésében a’ legjobb fejedelem engesztelő leiratot küldött az országgyűléshez. Úgy gondolja azonban, hogy mi ezen leirattal meg nem elégedhetünk. Mint értjük, az ellenzék a’ teendők iránt megszakadt; az isteni gondviselés ’s a’ patron» Hungá­riáé azonban el nem hagyta Magyarországot, ’s a’ Grömör’ értelmében­ felírás elfogadtatott. Jóllehet ezt sokkal czél­­szerűbbnek látja, mint a’ beteghit; mindazonáltal ki nem elégíti, mert tettleges orvoslást kíván. Minek előrebo­csátása után három indítványt terjeszt elő, írjunk fel ő fölségéhez, ’s hivatkozván leiratára, kérjük, hogy miután megígérni méltóztatott, miszerint a’főispánokat, hivata­laikba visszahelyeztet­ni fogja , adja vissza nekünk gróf Batthyány Imre főispánunkat, azonban nem a kormány által határozott, hanem a’ törvényes fizetés mellett. Má­sodik indítványa az, hogy követeink’állásának biztosítása végett, azon nem várt ’s nem remélt esetre, ha ő felsége az administrátori rendszert minden következéseivel együtt megszüntetni nem fogná, tagadjuk meg a’ hadi időt. Végre harmadszor, hogy követeinknek meghagyjuk, mi­szerint, ha ő fölsége az országgyűléshez tagadó választ küldene, azonnal a’ sérelmek’ részletes tárgyalásába eresz­kedjenek. Barcza Sándor : Sem a’ k. leirat, sem a’ felirat ki nem elégiti. A’ nemzet’ méltóságához az álik: ha törvény­sér­tetett, mondja ki nyíltan, hogy az sérelem. De a’ felirat­ban még ez sincs kimondva, hanem csak az mondatik, hogy aggodalmuk van ; pedig szerinte az uj rendszer valóságos sérelem. A’ feliratban nincs más, mint bók és könyörgés. Más eredményét nem várja, mint, hogy ő felsége meg fogja ígérni, hogy az uj rendszert, meg fogja szüntetni, mit a’ kormány nem fog teljesíteni. Ha szándéka volna teljesíteni , az általa kinevezett helytartóknak adhatott volna eddig már utasítást, hogy törvényes körükbe térjenek vissza. Én mégis leg-­ újabban történt Biharban, hogy a’ helytartó hat­ napi­g tanácskozás után sem monda ki a’ többséget, mert rá nézve nem lett volna kedvező. Öz tehát sem a’ feirat, sem a’ felirat ki nem elégiti, ’s követeinket oda utceittatni kívánja, hogy bevárván , fog-e teljesen orvosoltatni a’ sérelem, azon­ esetre, ha nem orvosoltatnék , a’ hadi adó­ megajánlásába addig ne bocsátkozzanak, mig a’ sérelem tüzetesen tárgyaltatván , iránta kielégítő törvény nem alkottatik. Hertelendy György : Az iránt nincs tisztában , nem felesleges-e , midőn a’ nemzet’ sérelme forog fenn , hogy ezt mi individualizáljuk. Egyébiránt ha elfogadtatok H. I. első indítványa, azt kívánja hozzáadatni, hogy a’ főis­pánnak más utasítások ne adassanak, mint a’ mellyek az 1723 . 56. t. czikken alapulhatnak; mert a’praeeidiá­­­­sokkali kormányzást veszélyesnek ’s alkotmányellenes­nek tartja. . . Jónak látja két­ tárgy iránt felszólalt. Egyik az, hogy ő az országgyűlésen a’nemzeti akarat’ nyilatkozását meggátolva látja az által, hogy ott k. hiva­talnokok ülnek mint követek. Óhajtaná, miszerint tör­vény folkottassék, melly jövőre azoknak megválasztatását tiltaná. Másik az , hogy kiknek a’ felső táblán van helyök, azok követekül a’ megyék által ne küldethetné­nek, mert ha elveink szerint jó ember az ilyen gróf’s báró, akkor a’ felső tábla meg van fosztva egy jó embertől; kit pedig a' követeknél pótolni lehetne; — ha pedig roez ember, akkor, ő ugyan azt kívánná, hogy a’ felső táblán sem foglalhatna helyet, azonban inkább üljön itt, mint a’ követek között; mert sokkal több rosz­t okozhat, midőn megye’ nevében szól, mintha személyes jogot gyakorol. Cserfán Sándor: Általános tekintetet kíván venni Magyarországnak az ausztriai kormányzás előtti múltjára ’s a’ jelen időszakra. A’ magyar 1526. előtt az alkotmá­nyos jogoknak teljes gyakorlatát élvezé. A’ fejedelem nem kezdhetett háborút, ha csak a’ nemes fel nem köté kardját; rendelkezett béke ’s háborúról, feleletre voná kormányát ’stb. Mi maradt ezen jogokból az ausztriai kor­mány alatt ? Meghagyatott az országgyűlési tanácskozás, de ennak akarata kijátszatik. Mink van tehát más, mint a’ megyei élet, ez a’ kis szabadság ; és épen ez az utósó ize a szabadságnak fáraadtatott meg legveszedelmeseb­ben az administrátori rendszer által ’s kérdi szóló, valljon ál­tala a’ fejedelem’ java czéloztatott e? Egy különbség van a’ fejedelem és kormány között. A’ fejedelem a’ hazának tiszta javát akarja ; ez az ő érdeke. A’ kormány a’ jelent teljesen kiélvezni óhajtja , a’ jövővel nem törődik, ki van küldve többs­égvadászatra 32 administrátor, hogy a’ kor­mány’ titkos czéljait elősegéljék, ’sa’t. Szinte abban a’ véleményben vad , hogy, ha a’ sérelem nem orvosoltatik, a’ hadi adó megtagadtassék. ’stb. Hozzájárul H. Gy-nek a’ k. hivatalnokok iránti indítványához ; azonban a’ mág­násokra nézve észrevétele van. Nem szereti az osztá­lyokat maég inkább elkülönözni; több erő van az egye­sülésben mint az eldarabolásban , minél fogva e’ részben indítványát nem párolja. Gravina Lajos : A’ k. szó’ szentségével biztosítta­tunk , hogy az administrator­ rendszer meg fog szüntet­­tetni. Mint ha polgár, annak hitelt adni tartozik ; azon­ban mm hiszi, hogy ő felségének is hatalmában álljon azt olly hamar megszüntetni, mint kívánatos volna. Ő tehát hozzájárul H. I. indítványához , hogy be­várván, orvosoltatik-e a’ sérelem, ellenkező esetre, tüzete­sen tárgyaltassák. Azonban a’ hadi adó’ megtagadására nézve észrevétele van. Igen gyönge többséget lát az or­­szággyűlésen, (compactable oppositióre kívánna) alig hiszi, hogy a’ hadi adó megtagadtassék, ’s talán könnyebb volna kevesebbet ajánlani. Azt gondolja, ha az adót megtagadni nem lehetne, a’ köményt számadásra kellenne vonni, ’e azt mondani, hogy mennyivel a’ kormány a’ főispánok ’e helytartók’ fizetését felemelte, tehát mintegy 230 ezer ft a’ hadi adóból levonassék. Ez magában igen törvényes ’s alapos, mert a’ nemzet többet nem tartozik fizetni, mint a’ mennyi szükséges ; ha a’ kormánynak egyéb jöve­delmeiből feleslege van, ezzel bizonyosan a’ hadi adót kell pótolni'stb. Sajnálja, hogy H. Gy. indítványaira nézve nem lehet egy véleményben. Minden alkotmányos ország­ban az alsó táblán központosulnek a’ legnagyobb észtehet­­ségek, és épen azon egyéneket, kik vagyonosságuknál fogva legtöbb eszközzel bírnak magokat kimivelni, az alsó táblának ellenségeivé tenni, veszedelmesnek tartja. A’ kir. hivatalnokokra nézve, igy nyilatkozék szóló. Nekünk átalakulási korszakunkban követnünk kell azon nemze­tek’ példáját , kiknek constitutiójok van. Francziaor­­szágban a’ ministarek hivatalból ülnek a’ kamarákban; Angliában hivatalból ülniök nem szabad, hanem meg kell választatniok, hogy az alsó házban ülhessenek; ’s nem lehet minister, hacsak követnek meg nem választatik. Ez a’ kormánynyal való összeköttetésnél fogva szükséges, mert a’ ministereknek számot ’a felvilágosításokat kell adniok. Ő Anglia’ példáját szeretné követni, hogy a’ kir. hivatalnok nem ezen minőségénél fogva , hanem mint vá­lasztott követ üljön a’ képviselők között. E’ tárgyat az országgyűlés’ rendezésére halasztatni kívánja. Szigety József: Nem kíván a’ k. hivatalnokoknak he­lyet adni. A’ mi consiliáriusaink nem ministerek, hanem a’ kormánytól függő hivatalnokok. Tudjuk, hogy Fran­­cziaországban is igyekeznek a’ ministerektől függő tiszt­viselőket a’ követek’ kamarájából kizárni. Oatterhuber József: Észrevétele van G. L. indítvá­nyára. Tudjuk, hogy az administrátorok nem a’ hadi adó­ból fizettetnek, hanem egyenesen azon 130 millió jöve­delemből , mellyel az ausztriai kormány bir. És mivel Magyarország 24 millióval járul ez összeghez, ‘s a’ 24­0 millió legnagyobb részét a’ só’ ára teszi, ennélfogva G. L. indítványát azon módosítással fogadja el, hogy miután a’ só’ felemelését előidézte „casus necessitatis“ különben is megszűnt, a’ jójövedele­m­ből vonassák le az adm­istrá­­torok’ fizetése, ’s ezen levont összeg az országos pénz­tárba fizettessék. Elnök kimondja a’ végzést, miszerint a’ BR. sem a’ leirattal, sem a’ felirattal meg nem elégesznek. Ennél­fogva követeiknek utasításul adják, miként, ha a’kir. ígéret foganatba nem vétetnék, a’ sérelmek részletesen tárgyaltassanak, ’s a’ hadi adó’ megtagadásához mint egyedüli garantiához nyúljanak. Mi pedig felirunk ő föl­ségéhez, hogy szeretett főispánunkat a’ törvényes fizetés, kötelességek ’s jogok mellett adja nekünk vissza. A’ kir. hivatalnokokra nézve a’ kir. városok iránt adott azon uta­sítás, miszerint ollyanok követekül nem választhatók, a’ megyékre is kiterjesztetik. Voltak más indítványok is, mint a’ mágnásokra nézve ’stb. Ezek iránt a’ közmeg­­állapodást úgy vette ki, hogy azok el nem fogadtatnak. Első alispán az inditványozá, miszerint e’ megye által nevelt gyors iró Árvay István, kinek ő, a’ t. RB. jóváha­gyását remélvén, engedelmet adott Pozsonyba felmenni, a’ hol most mint országos gyorsíró dolgozik — a’ jelesebb ’s a’ hírlapokban teljesen nem közölhető beszédeket a’ megyének megküldje, ’s ezen foglalkozásért megyei fize­tése meghagyassék. Ezen indítvány köztetszéssel fogad­tatott, ’s azon beszédek az országgyűlési írnokok által 6 példányban leirandók, hogy a’ megyei járások’ mind­egyikében köröztethessenek. Február 22-én. Inditványoztatott, hogy az ország­­gyűlési költségek, a’ házi pénztár szomorú állapota miatt, előleges kivetés utján még az országgyűlés’ folyama alatt a nemesek által fedeztessenek. Elfogadtatott, ’s a’ n­e­­mesi javak összeiratni, ’s előlegesen 10.000 ft. beszedetni rendeltettek. — BORSOD. Miskolcz. Mart. 12 én. Februárban évnegyedes közgyűlésünk volt, főispáni helyettesi elnöklet alatt. Első alispánunk, Szepesy László’ évi jelentésétől megértettük a’ többek közt, miként a’ múlt évben hadi pénztárunkra 59,197 ft volt kivetve, bevétetett és befu­­datott 47,441 frt. Házi pénztárunkra ki volt vetve 62,293 ft. befizettetett és előfogatokkal lerovatott 56,666. A’ kö­zelebbi országgyűlés költségei’fedezésére 24,349 ft vette­tett ki, befizettetett 11,408 ft. Árvákra kiadatott 1059 ft. A’ házaló koldulás’ eltörlésére gyűlő tőke tesz 3980 irtot. Kisdedovó intézetünk’ tőkéje 6004 ft rabdolgoztató inté­zetünké 4782 ft. Ez utóbbi 7072, napszámok által 368 ftot kimért meg házi pénztárunknak, a’ részvényesek’ szá­mára azonban mindeddig sem gyümölcsözik, ennek egyik okát az 1843-ai égésben mondják lenni. A’ Reviczky - magtárban 1264 köb. gabona, 601 köböl zab találtatik, a’ múlt ínséges évben e’ magtár szép szolgálatot tett a’ me­gyei szegénységnek. Utasításokat készitő választmányunk’ munkálatában, a’ királyi előadásokhoz mellékelt törvényjavaslatok iránt méltánylás nyilváníttatván, a’ méltánylás szót a’ köz­gyűlés kihagyatni rendelte, ’s egy napot csaknem az ezen szó feletti vitatkozás húzott ki, melly mellett most olly egyén hősködött, ki sok ideig a’ másik oldal’ elő­­harczosai közé számította magát. — A’ megyei kor­mányzás körüli újításokat tárgyszó leirat’ nyomán tett­leges megnyugtatást várunk. E’ leirat ellen a’ forma’ te­kintetéből is tétettek kifogások, jelesül, hogy nem felírat’ folytán küldetett. Követeinknek tehát úgy ezen, mint más kérdések körüli eljárásaik ia, csak helyeseltettek. — A’ n. m. helytartótanács’ intézményei között általánosabb figyelmet ébresztett az, melly a’ tiszamelléki kölcsönös tűzkártéritő társulat’ alapszabályait helybenhagyja, ez intézmény a’ pártfogó megyékkel is közöltetni,­­s az ezen ügyben tett határozásaink, nevezetesen a’ megyei és köz­­ségi épületeknek e’ társulatnál biztosítása életbe léptet­­tetni, ’s erre a’ szövetkezeti megyék is felszólittatni ren­deltettek, melly határozat nálunk már teljesedésbe is ment. Ez üdvös intézet febr. 1 se óta szép sikerrel műkö­dik , bár a’ kezdet’ nehézségei ’s közlekedési eszközök’ nyomorult állapota miatt, a’ már fenálló ügynökségeknek még csak egy harmad­ részéből küldettek be biztosítások, a’ biztosított érték immár több százezerekre rúg, ’s e’ miatt a’ középponti hivatalts a’ biztosítások’ közvetlen ke­zelésétől felmentve, Miskolczon is egy ügynökséget állí­tani, ’s az irodai tagok’ számát szaporítani kellett. Több ’s távoli helyekről, ’s igen díszes polgári állású férfiaktól érkeznek részvételt, közremunkálást ’s az ügynökség’ el­vállalását önként ajánló levelek, annál jellemzőbb sz. kir. Debreczen’ városára nézve , hogy onnan felhívás’ követ­keztében a’ városkapitány azon feleletet adta, miszerint 40,000 ember közt nem találkozott, ki az ügynökséget el­vállalja. ilyen forma más helyről is tapasztaltatok, ’s tör­ténetesen (?) az is királyi város, holott, 4 —500 lakosú falucskákban is igen tisztes helyzetű’s alkalmas ügynökök nyerettek meg. Szemere Bertalan’ szelleme e’ szép remé­nyű szülötte, valamint egyéb vállalatok fölött is, mellyek­­nek élén áll, a’ távolból ’s az országgyűlés számos gond­jai közt is éber figyelemmel őrködik. — A’ bankjegyek miatti aggodalom, zavar és nyerészkedés egy pár napig itt is érezhető volt, ’s egy gyűlés rögtönzésére szolgált al­kalmul, mellyet követeinknek e’tárgyra vonatkozó, ’s kö­szönettel fogadott tudósításuk csakhamar közvetett. KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Legelőször is meg kell je­gyezni e’ rovat’ írójának, hogy ezek az első sorok, mely­ 226

Next