Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-19 / 3. szám

Vasárnap 3*_­1 Martius 18. 1848. Megjjelenik a’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a* két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai H­orváth-házban 533.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek 3 helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. ő fölsége Magyarország­ nádorát királyi személye képviselőjéül nevezte ki. Rendkívüli előfizetés a „Pesti Hírlapra“ a szabadsajtó napjától tart. 17-kétől kezdve, folyó 1848-ik évi december utójáig. Hetenként 4-szer postánküldéssel 10 ft 48 kr, hetenként 3-szer postánküldéssel 9 ft 36 kr. — Buda­pesten házhozküldéssel 7 ft 30 kr pengőben. Előfizethetni Pesten a szabadsajtó-utczában (ezelőtt hatvani-utcza) Horváth-ház a kiadóhivatalban._________________________________________________________ Legújabb, nagyfontosságu hir! Ist­van főherczeg, országunk tisztelt nádora, következő sorokat intézte gr. Batthyányi Lajoshoz: „Kedves gróf Batthyányi! Ezennel tudósítom önt, hogy ö fölsége meg lévén győződve, miként a fenforgó körülmények sü­rgetőleg megkívánják, hogy azon felelős magyar Illillistériu­mi, mellynek alakí­tásában ö fölsége mai napon kelt k. k. leirata által megegyezett, haladéktalanul összeszerkesztessék és activitásba lépjen, engem felhatalmazni méltóztatott, hogy önt a törvények értelmében független magyar m miniszériuma elnökévé kinevezvén, ön m­iniszertársait belátása szerint akként és olly számban tegye legfelsőbb­­. megerősítés végett ja­vaslatba, a­mint azt a ministérium feladatához a miniszer társai törvények útján meghatározandó hatásköréhez és saját felelősségéhez képest szükségesnek ítéli. Egyébiránt legnagyobb hajlandósággal maradok Méltóságodnak legszívesebb jó akarója István m. k. nádor.“ TARTALOM. Bécs, márt. 16-án. Pest, márt. 18-án. A fővárosi mozgalmak. — Komárom. Hont. Szepes. K­ü 1­ f­ö­l­d. Bécs. Prága. — Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY, Bécs, márt. 16. Az országos küldöttség, ’s különösen Kossuth Lajos beirkatlan pompával fogadtatott a bécsiek ál­tal. A’ nádor kocsija pedig a polgárok által vitetett a belvá­rosba. Kossuth lelkes szónoklatokat tartott a bécsi polgárok­hoz. Legújabb hír szerint ő felsége is igen jól fogadta az or­szágos küldöttséget, s a nádort ruházta föl teljes hatalommal intézkedni. A ministérium alakítására gróf B­atthyányi Lajos már fölhivatott. Pest, márt. 18-án. A magyar fajnak nem lehet többé két hazája. Iszonyú anacronismus volna ezentúl Erdélyről , mint testvér honról beszélem. Feledjük a régi elnevezéseket, küszöbén egy uj kor­szaknak, mellynek más szükségei és más veszélyei vannak. Erdély nem testvérünk többé, hanem magunk, szintúgy mint Bihar és Szabolcs, melly egy darabig nem volt kezeink közt, szintúgy mint a partiam, melly 1832/e jött vissza hozzánk. Ha Erdély továbbra is csak testvérünk akarna ma­radni , akkor m­i nem lehetnénk olly erősek, mint vele egyesülve, gyorsan fejteni ki alkotmányos és nemzeti életünket, ő pedig eléggé gyönge volna rögtön össze­­roskadni. Az unió korigény Budapesten , életkérdés Kolozsvárt. A magyar ministérium tudandja hivatását, s nem fog késni az előleges intézkedésekről törvényjavaslatot ter­jeszteni hongyülésünk elé. Addig is felszólítjuk hazánkfiait, kik a királyhágón túl laknak , hogy nyilatkozzanak határozottan és fér­fiasan az unió mellett. Tűzzék melleikre Magyarország három színét : a zöldet, fej­éret és vöröset. Han­goztassák ajkaikon : egyesüljünk jóra, roszra! De agitátióikat jellemezze : rend- és béke­szeretet. Senki nagyobb ellensége nem lehet sem a sajtósza­badságnak, sem az associatiós jognak, mint az, ki ezen hatalmas eszközökkel visszaél. Hazánkfiai a királyhágón túl­ mutassátok meg, hogy fentartani tudjátok a rendet a szabadságban. Hazánkfiai a kir­ályhágón túl­­ egyesüljetek velünk. Legyen közös jövendőnk jóban, roszban ! Milly szinetlen volt eddig életünk. Apró remények és apró félelmek közt hányatunk. A sikert csak névről ismerők. A reform csupán vezérczik­­kek élén állott s nem az életben. Egy tespedő politika, melly a korkövetelésekkel al­kudozni is ritkán akart, nem érte az idő jeleit. Békétlen kedélyüeknek tartatának azok, kik a bekövetkezett nagy idők előérzetével birtak , és ábrándozóknak neveztettek, kik az újjáalakulás egyedül lehetséges módszerét, a par­lamenti kormányt sürgették. Most kisült, hogy mi valánk a gyakorlati élet embe­rei , és kisült, hogy ellenfeleink, — a boldog emlékezetű practicus emberek — voltak az ábrándozók, még pedig óriás kiadásban. Sok keserű labdacsot nyeletett el velük tegnapelőtt, egyik volt vezérök , t. i. a Nemzeti Újság szerkesztője." Helyesen teve. Jobb orvosnak mint betegnek lenni. Mi szivünkből üdvözöljük új elvbarátunkat. A régi dolgokat rég elfeledtük. Mert egyesülésre van szüksé­günk a jövendő számára, s nem emlékekre a múltakból. S hála az égnek, mostanig teljes öszhangzás van kö­zöttünk. Megszűntek a pártok a nemzeti háromszin uralkodása alatt. Ősi jogaiba soha egy száműzött örökös sem helyeztetek gyorsabban vissza, mint e háromszin. A hon legmagasabb hivatalnokaitól kezdve, mindenki mellén vagy sövegén hordja azt. A város­háza rögtön kitűzte a nemzeti zászlót, s a helytartótanács szintén a kezdeményezők közé tartozott. A k. kamarai hivatalházról eltűnnek az ausztriai szi­­nek, s helyükön már a magyar háromszin van. Egyáltalában a világmozgalmak közt alig mutathat föl Európa kormánytestületeket, mellyek a közvélemény­nyel olly öszhangzásba igyekezték volna hozni minden lépéseiket, mint most a fővárosunkban lakó országos és helyi hatóságok. De viszont, idézzetek nekünk fővárost, mellyben a békés forradalom vezetői nagyobb mérsékletet fejtettek volna ki, szilárd czéljaik keresztülvitelében , s nagyobb erélyt a rend fentartása körül, mint Budapest ? S mi már teendőnk ? Teendője a kormánynak, rendeleteket küldeni minden törvényhatóságokhoz, hogy összegyűjtve a legnépsze­rűbb embereket, együtt, egy solidaritásban őrködjenek a rend fölött , folytonos összeköttetésben tartván magu­kat a központi kormánynyal. Öszpontosítani kell a mozgalmat, különben nem sza­bályoztathatik. A honpolgárok teendője pedig, egész erővel, minden áldozattal felügyelni a rendre , pártolni a kormányható­ságokat éjjel és nappal, munkálkodva és őrködve, hűn és engedelmesen. Ha nincs bennünk abnegátió , ha a közügyért nem mondunk le magunk kényelméről vagy hiúságáról, ak­kor e dicső napok, mellyek felmelegiték keblünket, és egy szép hontavaszt ígérnek, — nyom nékül vagy kár­tékonyan enyészendenek el. Minő ernyedetlen buzgalommal, milly példás tevé­kenységgel jár el a középponti közcsendi bizottmány ket­tős feladatában : megóvni a főváros nyugalmát, s irányt adni a mozgalmaknak, — mutatják az eddigieken kívül még következő nyomtatásban megjelent felszólításai is. Hazafiak ! Az önök által választott bizottmány, a hozott ha­tározatok végrehajtása s a közbátorság fentartása körül, több alválasztmányokban szakadatlanul működni kényteleníttetvén, ezen czél elérésére végett pedig csendes tanácskozásra mul­­hatlanul szüksége lévén , az ülések jelenleg magányban fog­nak tartatni, hanem a határozatok falragaszok által azonnal közhírré fognak tétetni. Polgártársak! Önök becses bizodal­ma emelt azon diszpoletra, mellyen állunk; mi annak meg fo­gunk felelni. Kelt Pesten, 1848. évi márt. 17-én. A bizott­mány megbízásából Klauzál Gábor, helyet, elnök. Irá­nyi Dániel, hely. jegyző. Egy másik falragasztvány igy szól : Minden házbirtokos, iparűző és családatya, a szabadság­­koszorúzta közbátorság nevében felszólittatik, s mint egyes polgár felelőssé tétetik arra, miszerint a) minden hozzátartozandóit (jelesül gyermekeit, legényeit, tanítványait, cselédeit) e jelen időben, minden csoportozások­tól s lármás békezavarásoktól tartóztassa vissza; s egyúttal b) világosítsa fel a felett, hogy egyike is, a mostani átala­kulás biztos és békés kifejlődését, illetlen magaviselet által ne veszélyeztesse. — Pesten, 1848-ki márt. 17-én. A rend és közcsendi választmány által, Rottenbiller Leo­pold, elnök. Ezen intézkedéseken kívül főfigyelmét fordítja a vá­lasztmány jelenleg a polgárőrség organizálására. Az e részben kiadott rendelet így­ hangzik : Kik a polgárhuszárokhoz akarnak állani, a Ferencziek ud­varán , Kik a dragonyosokhoz akarnak állani,a Szerviták udvarán, Kik a magyar gyalogsághoz akarnak állani, a Ferencziek terén, a Curia udvarán. Kik a vadász és gránátos osztályokhoz akarnak, állani a reboutteremben holnap reggel , azaz márt. 18-kán tíz órakor, fognak megjelenni. Ugyanott jelenjenek meg az illető osztályok parancsnokai, tisztei és altisztei. Az állandó választmány részéről kiküldendő tagok, a pa­rancsnokokkal és tisztekkel egyetértve, fogják a tagok vá­lasztását gyakorolni. Az ujdon beállók számához képest, ha ötven embert meg­haladnak, a szükséges tiszteket és altiszteket, maguk sorából, rögtön meg fogják választani. Az ujdon beállók a polgár­őrhad soraiban vegyesen fog­nak felállíttatni. Ennélfogva az ujdon választandó tisztek nemcsak az uj­don beállottaknak, hanem az egész osztálynak is lesznek tisztei , valamint az ujdon beállottak is minden fölebbvaló tisztnek alá lesznek rendelve, és engedelmességgel tartoznak. Az osztályok főparancsnokai a mostani parancsnokok ma­radnak. Ideiglenes ezredese az egész őrseregnek Rottenbiller Lipót ur lesz. A sorokba ekkér beállott uj polgárőrök balkarjokra kötve nemzeti szalagot, s lövegyökre tűzött nemzeti rózsát fognak viselni, s a zászló alá rögtön fel fognak esküdni. Az őrségen és az állandó választmány tagjain kívül , nemzeti szalagot bal­karján viselni másnak nem szabad. Az újdon beállott polgár­őröknek, ha nem akarnak, egyenruhát készíttetni nem szük­séges. A fegyverek kiosztásáról külön fog történni rendelkezés. Minden megválasztott őr tulajdon fegyverét használhatja. Az ifjúság saját választott tisztei alatt, kik az állandó választmányi kiküldött tagok befolyásával fognak választatni, a közezredes alatt fog ugyan állani , de külön csapatot fog alakítani, s önrendezésére hasonlóan holnap a museum belső udvarán fog összegyűlni. Kelt Pesten, márt. 17-én 1848.— Az állandó választmány megbízásából Klauzál Gábor s. k. helyettes elnök, Irinyi József s. k. helyettes jegyző.

Next