Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-19 / 3. szám
Vasárnap 3*_1 Martius 18. 1848. Megjjelenik a’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a* két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 533.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek 3 helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. ő fölsége Magyarország nádorát királyi személye képviselőjéül nevezte ki. Rendkívüli előfizetés a „Pesti Hírlapra“ a szabadsajtó napjától tart. 17-kétől kezdve, folyó 1848-ik évi december utójáig. Hetenként 4-szer postánküldéssel 10 ft 48 kr, hetenként 3-szer postánküldéssel 9 ft 36 kr. — Budapesten házhozküldéssel 7 ft 30 kr pengőben. Előfizethetni Pesten a szabadsajtó-utczában (ezelőtt hatvani-utcza) Horváth-ház a kiadóhivatalban._________________________________________________________ Legújabb, nagyfontosságu hir! Istvan főherczeg, országunk tisztelt nádora, következő sorokat intézte gr. Batthyányi Lajoshoz: „Kedves gróf Batthyányi! Ezennel tudósítom önt, hogy ö fölsége meg lévén győződve, miként a fenforgó körülmények sürgetőleg megkívánják, hogy azon felelős magyar Illillistériumi, mellynek alakításában ö fölsége mai napon kelt k. k. leirata által megegyezett, haladéktalanul összeszerkesztessék és activitásba lépjen, engem felhatalmazni méltóztatott, hogy önt a törvények értelmében független magyar m miniszériuma elnökévé kinevezvén, ön miniszertársait belátása szerint akként és olly számban tegye legfelsőbb. megerősítés végett javaslatba, amint azt a ministérium feladatához a miniszer társai törvények útján meghatározandó hatásköréhez és saját felelősségéhez képest szükségesnek ítéli. Egyébiránt legnagyobb hajlandósággal maradok Méltóságodnak legszívesebb jó akarója István m. k. nádor.“ TARTALOM. Bécs, márt. 16-án. Pest, márt. 18-án. A fővárosi mozgalmak. — Komárom. Hont. Szepes. Kü 1 föld. Bécs. Prága. — Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY, Bécs, márt. 16. Az országos küldöttség, ’s különösen Kossuth Lajos beirkatlan pompával fogadtatott a bécsiek által. A’ nádor kocsija pedig a polgárok által vitetett a belvárosba. Kossuth lelkes szónoklatokat tartott a bécsi polgárokhoz. Legújabb hír szerint ő felsége is igen jól fogadta az országos küldöttséget, s a nádort ruházta föl teljes hatalommal intézkedni. A ministérium alakítására gróf Batthyányi Lajos már fölhivatott. Pest, márt. 18-án. A magyar fajnak nem lehet többé két hazája. Iszonyú anacronismus volna ezentúl Erdélyről , mint testvér honról beszélem. Feledjük a régi elnevezéseket, küszöbén egy uj korszaknak, mellynek más szükségei és más veszélyei vannak. Erdély nem testvérünk többé, hanem magunk, szintúgy mint Bihar és Szabolcs, melly egy darabig nem volt kezeink közt, szintúgy mint a partiam, melly 1832/e jött vissza hozzánk. Ha Erdély továbbra is csak testvérünk akarna maradni , akkor mi nem lehetnénk olly erősek, mint vele egyesülve, gyorsan fejteni ki alkotmányos és nemzeti életünket, ő pedig eléggé gyönge volna rögtön összeroskadni. Az unió korigény Budapesten , életkérdés Kolozsvárt. A magyar ministérium tudandja hivatását, s nem fog késni az előleges intézkedésekről törvényjavaslatot terjeszteni hongyülésünk elé. Addig is felszólítjuk hazánkfiait, kik a királyhágón túl laknak , hogy nyilatkozzanak határozottan és férfiasan az unió mellett. Tűzzék melleikre Magyarország három színét : a zöldet, fejéret és vöröset. Hangoztassák ajkaikon : egyesüljünk jóra, roszra! De agitátióikat jellemezze : rend- és békeszeretet. Senki nagyobb ellensége nem lehet sem a sajtószabadságnak, sem az associatiós jognak, mint az, ki ezen hatalmas eszközökkel visszaél. Hazánkfiai a királyhágón túl mutassátok meg, hogy fentartani tudjátok a rendet a szabadságban. Hazánkfiai a királyhágón túl egyesüljetek velünk. Legyen közös jövendőnk jóban, roszban ! Milly szinetlen volt eddig életünk. Apró remények és apró félelmek közt hányatunk. A sikert csak névről ismerők. A reform csupán vezérczikkek élén állott s nem az életben. Egy tespedő politika, melly a korkövetelésekkel alkudozni is ritkán akart, nem érte az idő jeleit. Békétlen kedélyüeknek tartatának azok, kik a bekövetkezett nagy idők előérzetével birtak , és ábrándozóknak neveztettek, kik az újjáalakulás egyedül lehetséges módszerét, a parlamenti kormányt sürgették. Most kisült, hogy mi valánk a gyakorlati élet emberei , és kisült, hogy ellenfeleink, — a boldog emlékezetű practicus emberek — voltak az ábrándozók, még pedig óriás kiadásban. Sok keserű labdacsot nyeletett el velük tegnapelőtt, egyik volt vezérök , t. i. a Nemzeti Újság szerkesztője." Helyesen teve. Jobb orvosnak mint betegnek lenni. Mi szivünkből üdvözöljük új elvbarátunkat. A régi dolgokat rég elfeledtük. Mert egyesülésre van szükségünk a jövendő számára, s nem emlékekre a múltakból. S hála az égnek, mostanig teljes öszhangzás van közöttünk. Megszűntek a pártok a nemzeti háromszin uralkodása alatt. Ősi jogaiba soha egy száműzött örökös sem helyeztetek gyorsabban vissza, mint e háromszin. A hon legmagasabb hivatalnokaitól kezdve, mindenki mellén vagy sövegén hordja azt. A városháza rögtön kitűzte a nemzeti zászlót, s a helytartótanács szintén a kezdeményezők közé tartozott. A k. kamarai hivatalházról eltűnnek az ausztriai szinek, s helyükön már a magyar háromszin van. Egyáltalában a világmozgalmak közt alig mutathat föl Európa kormánytestületeket, mellyek a közvéleménynyel olly öszhangzásba igyekezték volna hozni minden lépéseiket, mint most a fővárosunkban lakó országos és helyi hatóságok. De viszont, idézzetek nekünk fővárost, mellyben a békés forradalom vezetői nagyobb mérsékletet fejtettek volna ki, szilárd czéljaik keresztülvitelében , s nagyobb erélyt a rend fentartása körül, mint Budapest ? S mi már teendőnk ? Teendője a kormánynak, rendeleteket küldeni minden törvényhatóságokhoz, hogy összegyűjtve a legnépszerűbb embereket, együtt, egy solidaritásban őrködjenek a rend fölött , folytonos összeköttetésben tartván magukat a központi kormánynyal. Öszpontosítani kell a mozgalmat, különben nem szabályoztathatik. A honpolgárok teendője pedig, egész erővel, minden áldozattal felügyelni a rendre , pártolni a kormányhatóságokat éjjel és nappal, munkálkodva és őrködve, hűn és engedelmesen. Ha nincs bennünk abnegátió , ha a közügyért nem mondunk le magunk kényelméről vagy hiúságáról, akkor e dicső napok, mellyek felmelegiték keblünket, és egy szép hontavaszt ígérnek, — nyom nékül vagy kártékonyan enyészendenek el. Minő ernyedetlen buzgalommal, milly példás tevékenységgel jár el a középponti közcsendi bizottmány kettős feladatában : megóvni a főváros nyugalmát, s irányt adni a mozgalmaknak, — mutatják az eddigieken kívül még következő nyomtatásban megjelent felszólításai is. Hazafiak ! Az önök által választott bizottmány, a hozott határozatok végrehajtása s a közbátorság fentartása körül, több alválasztmányokban szakadatlanul működni kényteleníttetvén, ezen czél elérésére végett pedig csendes tanácskozásra mulhatlanul szüksége lévén , az ülések jelenleg magányban fognak tartatni, hanem a határozatok falragaszok által azonnal közhírré fognak tétetni. Polgártársak! Önök becses bizodalma emelt azon diszpoletra, mellyen állunk; mi annak meg fogunk felelni. Kelt Pesten, 1848. évi márt. 17-én. A bizottmány megbízásából Klauzál Gábor, helyet, elnök. Irányi Dániel, hely. jegyző. Egy másik falragasztvány igy szól : Minden házbirtokos, iparűző és családatya, a szabadságkoszorúzta közbátorság nevében felszólittatik, s mint egyes polgár felelőssé tétetik arra, miszerint a) minden hozzátartozandóit (jelesül gyermekeit, legényeit, tanítványait, cselédeit) e jelen időben, minden csoportozásoktól s lármás békezavarásoktól tartóztassa vissza; s egyúttal b) világosítsa fel a felett, hogy egyike is, a mostani átalakulás biztos és békés kifejlődését, illetlen magaviselet által ne veszélyeztesse. — Pesten, 1848-ki márt. 17-én. A rend és közcsendi választmány által, Rottenbiller Leopold, elnök. Ezen intézkedéseken kívül főfigyelmét fordítja a választmány jelenleg a polgárőrség organizálására. Az e részben kiadott rendelet így hangzik : Kik a polgárhuszárokhoz akarnak állani, a Ferencziek udvarán , Kik a dragonyosokhoz akarnak állani,a Szerviták udvarán, Kik a magyar gyalogsághoz akarnak állani, a Ferencziek terén, a Curia udvarán. Kik a vadász és gránátos osztályokhoz akarnak, állani a reboutteremben holnap reggel , azaz márt. 18-kán tíz órakor, fognak megjelenni. Ugyanott jelenjenek meg az illető osztályok parancsnokai, tisztei és altisztei. Az állandó választmány részéről kiküldendő tagok, a parancsnokokkal és tisztekkel egyetértve, fogják a tagok választását gyakorolni. Az ujdon beállók számához képest, ha ötven embert meghaladnak, a szükséges tiszteket és altiszteket, maguk sorából, rögtön meg fogják választani. Az ujdon beállók a polgárőrhad soraiban vegyesen fognak felállíttatni. Ennélfogva az ujdon választandó tisztek nemcsak az ujdon beállottaknak, hanem az egész osztálynak is lesznek tisztei , valamint az ujdon beállottak is minden fölebbvaló tisztnek alá lesznek rendelve, és engedelmességgel tartoznak. Az osztályok főparancsnokai a mostani parancsnokok maradnak. Ideiglenes ezredese az egész őrseregnek Rottenbiller Lipót ur lesz. A sorokba ekkér beállott uj polgárőrök balkarjokra kötve nemzeti szalagot, s lövegyökre tűzött nemzeti rózsát fognak viselni, s a zászló alá rögtön fel fognak esküdni. Az őrségen és az állandó választmány tagjain kívül , nemzeti szalagot balkarján viselni másnak nem szabad. Az újdon beállott polgárőröknek, ha nem akarnak, egyenruhát készíttetni nem szükséges. A fegyverek kiosztásáról külön fog történni rendelkezés. Minden megválasztott őr tulajdon fegyverét használhatja. Az ifjúság saját választott tisztei alatt, kik az állandó választmányi kiküldött tagok befolyásával fognak választatni, a közezredes alatt fog ugyan állani , de külön csapatot fog alakítani, s önrendezésére hasonlóan holnap a museum belső udvarán fog összegyűlni. Kelt Pesten, márt. 17-én 1848.— Az állandó választmány megbízásából Klauzál Gábor s. k. helyettes elnök, Irinyi József s. k. helyettes jegyző.