Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-21 / 5. szám

Kedd 5. Marlius 21. 1848. «„_• .p_ik o’ Inn minden héten négyszer­­ vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve fi ft 24 kr, néffvster küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 5­3.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal' utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek ‘ 1 helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Rendkívüli előfizetés a „Pesti Hírlapra“ (azok részére t. i., kik e lapokra még ekkorig nem fizettek elő) a szabadsajtó napjától mart. 17-kétől kezdve, folyó 1848-ik évi december utójáig. Hetenként 4-szer postánküldéssel 10 ft 48 kr, hetenként 2-szer postánküldéssel 9 ft 36 kr. — Buda­pesten házhozküldéssel 7 ft 30 kr pengőben. Előfizethetni Pesten a szabadsajtó-utczában (ezelőtt h­atvani-utcza) Horváth-ház a kiadóhivatalban, Pest márt. 20-án. Mártius 14-ével végződött a régi magyar világ, a szolgaság kora. Most kezdjük élni az új magyar világot, a szabadság korát. E régi világban, szeliden kell­ em­lékeztetnünk honfiainkat , hogy az ember nem csupán kenyérből él, hanem nemesebb szellemi táplálékra is szüksége van. Most az általános lelkesedés között legyen szabad emlékeztetni őket az élet prózájára; legyen sza­bad emlékeztetni, hogy az ember nemcsak nemesebb szellemi táplálékokkal, hanem kenyérrel is él. Szóljunk az anyagi érdekekről. A szabadság kora Magyarországon a j­ó-­­­é­t kora is leen, egyszersmind , s pedig nemcsak az eddigi úrbéri birtokosokra , hanem az ország minden­nemű birtokosaira nézve. A földesurak nemcsak kárpót­lást kapnak az úrbéri tartozások fejében a státus részé­ről , hanem más erélyes intézkedések által jövedelmeik és birtokaik becse is nőni fog. és" A franczia köztársaság el fog ismertetni az európai ha­talmak által, s mi reméljük, hogy nemcsak a magyar, hanem az ausztriai alkotmányos kormány sem késend az elismerés­sel. A német státusok, valamint az ausztriai tartományok, Gallicziát s a lombard—velenczei királyságot sem véve ki, alkotmányokat kapnak. Nagy tehát a valószínű­ség, hogy az európai béke fenn fog tartatni. A financz és pénzcri­­sis megszűnik. Az ipar és kereskedés , nemkülönben a vasutü­gy is új lökést nyerene. Az uj magyar kormány s különösen a közmunkák és kereskedés ministere , a financzministerrel kezet fogva, Magyarországon mindent el fognak követni, földmivelésünk és iparunk fejlesztésére s kereskedésünk előmozdítására. Meg vagyunk győződve, hogy nem lesz szükség, a szabad sajtónak emlékeztetnie őket e kötelességekre. S ekkép kő- és vasutak, csator­nák építtetnek, a birtokviszonyok tisztába hozatnak. Pénz és hitelintézetek alakíttatnak. A vásár élénkül, s növe­kedő ingert nyújt a termesztésre, s az olcsóbb pénz ál­tal lesz módja a birtokosnak czélszerű beruházásokra, a közlekedési eszközök magukkal hozzák a földbirtok jöve­­delmezésének s a birtok becsének emelkedését. Ezt ta­pasztaljuk nemcsak a külföldön, hanem nálunk is a szol­noki vasút hosszában. Mindezeknek pedig szükséges ered­ménye a jólét emelkedése s a földbirtokos osztály helyze­tének tetemes javulása. Ismételjük azért , hogy Magyarországon a sza­badság fölkelő napja idézi elő egyszersmind a j­ólét hajnalát ! --------------­Pozsony, márc. 18-án, este 10 órakor. Az ülések folytonos permanentiában vannak. A nap folytá­ban többször, egymást váltogatva, tartatott kerületi, országos és főrendi ülés. A törvényjavaslatok s határozatok rögtön szerkesztetnek, s közértelemmel, egyetértve, vagy csak rész­leteket s egyes kifejezéseket illető rövid vita után, úgy egyik, mint a másik tábla által helybehagyatnak. Az országgyűlés, mélyen érezvén az idők komolyságát s szent feladatának fontosságát, mindent megtesz, a­mit csak az összes nép sza­badon választott képviselőinek gyülekezete tehetne. És nevét örökre megbélyegző bűnt követne el hazája ellen, ki e per­­ezekben bizalmát a törvényhozó testtől, melly azt legnagyobb mértékben kiérdemli, megvonni akarná, vagy e bizalom meg­­ingadoztatására működni elég botor, elég meggondolatlan lenne. Az országgyűlés magát constituantt­á alakította. Ol­vassátok nyilatkozatát. Ha a teendők közt 2-ik sz. alatt emlí­tett pont, t. i. az országgyűlésnek képviseleti alapra fektetett szerkesztése már életbe lépett, s ha a mostani országgyűlés az összes képviselt magyar nép kifolyása volna is, csak ezt te­hetné, csak így működhetne a nép érdekében, s nem jobban, nem erélyesebben. Bizodalmát tehát a törvényhozó test iránt! — Ti, kik századokig tudtátok tűrni egy idegen, részakaratú, ellenséges kormány méltatlanságait , most, midőn saját, nem­zeti és a nemzet tiszteletét s bizalmát tettekkel kiérdemlett férfiakból álló kormány van alakulóban, — midőn az ország­­gyűlés törvényszerű orgánuma olly irányban működik, mint nyilatkozata, az itt közlendő törvényjavaslatok bizonyítják, — nem tudnátok-e annyi nyugalommal s férfiassággal birni, hogy a dolgok fejlését s szilárdulását elvárjátok ? Ki e perezekben a magyar nemzetéletnek legszentebb, legfontosabb perczeiben, midőn a régi hatalmak megszűntek, az újak még rendezve nincsenek, az országgyűléstől, ez egyetlen törvényszerű hata­lomtól, melly teljes erőben hat és munkálkodik, megvonná bi­zalmát, s esztelen tulhajtásban lelné gyermekes örömét: a sza­badság édes áldásai helyett, mellynek oltárán hű kezekkel dolgozunk, véres és átkos anarchia magvait hintené el az újjá­született országban. Még egyszer: bizalmat a törvényhozás iránt! melly mai üléseiből a közelebbi számban már közlött nyilatkozatot intéz­ a nemzethez, s következő törvényjavasla­tokat terjeszt azonnali szentesítés alá: Törvényczikkely a közös tehervi­selésről. Magyarország s a kapcsolt részek minden la­kosai , minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik. 1. § Ő felsége, felelős magyar ministériuma által, a tör­vényhatóságok meghallgatása mellett, ki fogja dolgoztatni ideiglenesen az adózási kulcsot, és ezen kulcs szerint a kive­tés már a legközelebbi közigazgatási évtől, úgymint az 1848- dik évi nov. 1-jő napjától veszi kezdetét. 2. § Az ideiglenesen kidolgozandó kulcs, a legközelebbi országgyűlésének mindenesetre bemutatandó. 3. § A fennkitett határnapig a már kivetett közterhek behajtása elrendeltetik. Törvényczikkely, az úrbér és azt pótló szer­ződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakor­latban volt szolgálatok (robot) , dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 1. § A törvényhozás a magánföldesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi. 2. § a fölsége a magánföldesuraknak akkénti kármente­sítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal felérő tőke­érték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyűlésének részletesen kidolgozandó tör­vényjavaslatot fog magyar ministériuma által előterjesztetni. 3. § Olly helyeken, hol eddig az úrbéri rendezés, vagy legelő-elkülönzés még meg nem történt, a fajzásra és legelte­tésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik. 4. § Az úri törvényhatóság megszüntetik, — ideiglenesen, míg a törvény­ kiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, azt, polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bírósági hatóságii tanácsok nincsenek, a szolgabirák, — büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni. 5. § Olly földbirtokos ellen, kinek birtokához e törvény kihirdetése előtt úrbériség volt kapcsolva, a kereskedési vi­szonyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelé­sek, a törvény további rendeletéig fel nem mondhatók, és csu­pán a törvényes kamatok nem fizetése iránti követelések haj­tathatnak be ellene bírói eljárás útján. Határozata a KK. és RR-nek az országgyűlési követek szavazatáról. A KK. és RR. elhatározták: 1) A megyéknek, Horvátországnak, sz. kir. városoknak, szabad kerületeknek és egyházi rendnek követei a jelen or­­szággyű­lésen egyenlő szavazatot fognak személyenként gya­korolni. 2) A karok és rendek táblája, üléseit folytonosaknak nyil­vánítja, mind addig, mig meg lesznek alkotva azon törvények, mellyek a jelen körülmények között a szabadságnak, rendnek, önálló alkotmányosságnak és népérdekeknek biztosítására addig is szükségesek, mig a törvényhozási munka egy, a nép­képviselet alapján összehívandó uj képviselő-testület által folytattathatik. Törvényczikkely a papi tized megszünteté­séről. Az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nél­kül lemondván, az ország rendei ezen , a haza oltárára letett áldozatot örök emlékezete okáért törvénybe iktatják , egy­szersmind ezen lemondásnak nyomán elhatározzák . 1­§. A papi tized, akár természetben, akár a ter­mészetbeni kiszolgáltatás helyett készpénzben teljesíttetett, és pedig akár közvetlenül az egyházi rendnek, akár haszonbér­lőknek fizettetett, akár örökös szerződés mellett, akár királyi adomány által szereztetett, ezennel örökre meg­­szüntettetik. 2. §. Mennyiben a tized megszüntetése a kisebbrendü papság némelly tagjainak jövedelmeit is érdekli, s e tekintet­­­ből azoknak ellátásáról gondoskodni minden esetben szüksé­­­­ges leend, ő fölsége egyszersmind a kisebbrendü bármelly vallásfelekezeten levő papságnak illő ellátása iránt általáno­san is, magyar ministériuma által részletes törvényjavaslatot fog az ország rendeinek előterjesztetni. 3. §. Mennyiben a papi tized magáncsaládok birtokába akár örökös szerződés , akár királyi adomány által jutott, a tulajdonos magáncsaládoknak, a közállodalom által leendő kármentesítése iránt ő felsége, magyar ministériuma által, a legközelebbi országgyűlés eleibe részletes törvényjavaslatot fog előterjesztetni. Mindezen tárgyak saját országos küldöttség által vitettek Pestre, a kedélyek megnyugtatása tekintetéből, mint lapunk­ban már közölve volt. A m. f.RR. is összegyűltek a d. u. 2 órára hirdetett or­szágos ülésre, s várták a t. RRtől átküldendő üzeneteket. Egy negyeddel 4 óra után jött nádor ő fensége a terembe , s a közlelkesedés hangos kitörése közt foglalta el elnöki helyét. A t­­RB-től átküldött fentebbi nyilatkozat egyhangú fel­kiáltással elfogadtatván, nádor ő fensége a Pestre menendő küldöttség tagjaiul, a főrendi tábla részéről kinevező Kegle­­vics Gábor, Károlyi György, Batthyány Imre, Batthyány Kázmér és Almássy Dénes grófokat s Podmaniczky Frigyes bárót. A közös teherviselésről szerkesztett törvény­­czikk szinte közfelkiáltással elfogadtatott. — Ezután szólt M­a­j­­­á­t­h (orsz.biró). Megengedik a főRB., úgymond, hogy egy tárgyra visszatérhessek, melly az utósó főrendi ülésben már bevégeztetett, s mellyhez akkor részszerint gyöngélkedő egészségem miatt, részszerint azért nem szólottam, hogy az akkoriban szőnyegen levő sürgős tárgynak elintézését ne tar­tóztassam. — Értem a KK. és RB-nek, az országgyűlési tár­gyalásoknak siettetése iránt hozzánk küldött üzenetét. Nem szándékom ennek érdemleges tárgyalásába bocsátkozni, vagy a főm. tábla határozatához , mellyben magam is megnyugod­tam, szólam­, egyedül az izenetnek azon része iránt, mellyben a tárgyalásnak elhalasztása azoknak tulajdonittatik , kiket a fönséges nádor távollétében az elnökség illet , felvilágosítást adni kötelességemnek tartom. Elő fogom adni a tényeket rö­viden, tisztán, minden polémia nélkül. A márt. 4-én tartott ülésünkben, mikor a kérdéses felírást a KR. és RR-től által­­vettük, szerencsém volt jelenteni a mlzgos főRR-nek, hogy ő fensége a nádor, ezen tárgynak, maga tulajdon elnöklete alatt leendő tárgyalására az ülés napját maga fogja kitűzni, melly jelentésemben a mlzgos főRR. is megnyugodtak ; két nappal későbben a nádor ő fönsége távollétében, a t. RR. a kerü­­­ leti elnökök által azt a kívánságukat nyilvánították előttem, hogy a kérdésben levő felírás a mlrgos főRRnél hova hama­­rébb tárgyaltassék, — miután ő fenségének fentebb említett szándéka előttem és a mlrgos főRR. előtt tudva volt, én az ez iránt márt. 4-én tartott ülésünkben általam tett kijelentés után azon felszólításra nem tehettem egyebet, mint a KK. és RR. kívánságát ő fönségének feljelenteni, s további kegyel­mes utasítását bevárni, mit azonnal meg is tettem , — és ez volt eljárásomnak első stádiuma. — Időközben vettem ná­dor ő fönségének rendeletét, melly által felséges urunk meg­hagyásából Bécsbe hivattam, — ezen rendeletet azonnal tel­jesíteni, törvényes kötelességemnek tartottam,— nem hiszem, hogy ezen fem. gyülekezet előtt szükség legyen fennálló szá­­­mos törvényeinket felhozni annak megmutatására, hogy a fe­jedelemnek ehhez teljes joga vagyon, nemcsak , hanem hogy mikor így cselekszik, a törvényes ösvényen jár, — a­mi pe­dig a gyakorlatot illeti, nemcsak régi időkből, de öntapaszta­lásom után is, sok példákat hozhatnék fel, hol ez így történt, nemcsak országgyűlésen kívül, de országgyűlése alatt is, — megtörtént velem is több ízben , legújabban pedig a mizgos főRR. emlékezetében lesz, hogy a múlt országgyűlése alatt­­ több ízben, utószor pedig, a magyar nyelv iránt készített tör­vényjavaslatnak felterjesztése után, több heteket kellett ma­­­­gamnak Bécsben illy végből tölteni, melly egész idő alatt itt or­szágos ülések nem is tartottak. Hasznára voltam e hazámnak, vagy kárára ezen foglalatosságban ? (éljen !) azt megbírálni nem az én dolgom, ezt az utókornak részrehajlatlan ítéletére bízom, és itt csak annak példájára hozom fel a tényt, hogy valamint a legrégibb időkben, úgy a legújabbakban is ezen eljárás foly-48

Next