Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-21 / 5. szám
Kedd 5. Marlius 21. 1848. «„_• .p_ik o’ Inn minden héten négyszer vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve fi ft 24 kr, néffvster küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 53.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal' utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek ‘ 1 helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Rendkívüli előfizetés a „Pesti Hírlapra“ (azok részére t. i., kik e lapokra még ekkorig nem fizettek elő) a szabadsajtó napjától mart. 17-kétől kezdve, folyó 1848-ik évi december utójáig. Hetenként 4-szer postánküldéssel 10 ft 48 kr, hetenként 2-szer postánküldéssel 9 ft 36 kr. — Budapesten házhozküldéssel 7 ft 30 kr pengőben. Előfizethetni Pesten a szabadsajtó-utczában (ezelőtt hatvani-utcza) Horváth-ház a kiadóhivatalban, Pest márt. 20-án. Mártius 14-ével végződött a régi magyar világ, a szolgaság kora. Most kezdjük élni az új magyar világot, a szabadság korát. E régi világban, szeliden kell emlékeztetnünk honfiainkat , hogy az ember nem csupán kenyérből él, hanem nemesebb szellemi táplálékra is szüksége van. Most az általános lelkesedés között legyen szabad emlékeztetni őket az élet prózájára; legyen szabad emlékeztetni, hogy az ember nemcsak nemesebb szellemi táplálékokkal, hanem kenyérrel is él. Szóljunk az anyagi érdekekről. A szabadság kora Magyarországon a jó-ét kora is leen, egyszersmind , s pedig nemcsak az eddigi úrbéri birtokosokra , hanem az ország mindennemű birtokosaira nézve. A földesurak nemcsak kárpótlást kapnak az úrbéri tartozások fejében a státus részéről , hanem más erélyes intézkedések által jövedelmeik és birtokaik becse is nőni fog. és" A franczia köztársaság el fog ismertetni az európai hatalmak által, s mi reméljük, hogy nemcsak a magyar, hanem az ausztriai alkotmányos kormány sem késend az elismeréssel. A német státusok, valamint az ausztriai tartományok, Gallicziát s a lombard—velenczei királyságot sem véve ki, alkotmányokat kapnak. Nagy tehát a valószínűség, hogy az európai béke fenn fog tartatni. A financz és pénzcrisis megszűnik. Az ipar és kereskedés , nemkülönben a vasutügy is új lökést nyerene. Az uj magyar kormány s különösen a közmunkák és kereskedés ministere , a financzministerrel kezet fogva, Magyarországon mindent el fognak követni, földmivelésünk és iparunk fejlesztésére s kereskedésünk előmozdítására. Meg vagyunk győződve, hogy nem lesz szükség, a szabad sajtónak emlékeztetnie őket e kötelességekre. S ekkép kő- és vasutak, csatornák építtetnek, a birtokviszonyok tisztába hozatnak. Pénz és hitelintézetek alakíttatnak. A vásár élénkül, s növekedő ingert nyújt a termesztésre, s az olcsóbb pénz által lesz módja a birtokosnak czélszerű beruházásokra, a közlekedési eszközök magukkal hozzák a földbirtok jövedelmezésének s a birtok becsének emelkedését. Ezt tapasztaljuk nemcsak a külföldön, hanem nálunk is a szolnoki vasút hosszában. Mindezeknek pedig szükséges eredménye a jólét emelkedése s a földbirtokos osztály helyzetének tetemes javulása. Ismételjük azért , hogy Magyarországon a szabadság fölkelő napja idézi elő egyszersmind a jólét hajnalát ! --------------Pozsony, márc. 18-án, este 10 órakor. Az ülések folytonos permanentiában vannak. A nap folytában többször, egymást váltogatva, tartatott kerületi, országos és főrendi ülés. A törvényjavaslatok s határozatok rögtön szerkesztetnek, s közértelemmel, egyetértve, vagy csak részleteket s egyes kifejezéseket illető rövid vita után, úgy egyik, mint a másik tábla által helybehagyatnak. Az országgyűlés, mélyen érezvén az idők komolyságát s szent feladatának fontosságát, mindent megtesz, amit csak az összes nép szabadon választott képviselőinek gyülekezete tehetne. És nevét örökre megbélyegző bűnt követne el hazája ellen, ki e perezekben bizalmát a törvényhozó testtől, melly azt legnagyobb mértékben kiérdemli, megvonni akarná, vagy e bizalom megingadoztatására működni elég botor, elég meggondolatlan lenne. Az országgyűlés magát constituanttá alakította. Olvassátok nyilatkozatát. Ha a teendők közt 2-ik sz. alatt említett pont, t. i. az országgyűlésnek képviseleti alapra fektetett szerkesztése már életbe lépett, s ha a mostani országgyűlés az összes képviselt magyar nép kifolyása volna is, csak ezt tehetné, csak így működhetne a nép érdekében, s nem jobban, nem erélyesebben. Bizodalmát tehát a törvényhozó test iránt! — Ti, kik századokig tudtátok tűrni egy idegen, részakaratú, ellenséges kormány méltatlanságait , most, midőn saját, nemzeti és a nemzet tiszteletét s bizalmát tettekkel kiérdemlett férfiakból álló kormány van alakulóban, — midőn az országgyűlés törvényszerű orgánuma olly irányban működik, mint nyilatkozata, az itt közlendő törvényjavaslatok bizonyítják, — nem tudnátok-e annyi nyugalommal s férfiassággal birni, hogy a dolgok fejlését s szilárdulását elvárjátok ? Ki e perezekben a magyar nemzetéletnek legszentebb, legfontosabb perczeiben, midőn a régi hatalmak megszűntek, az újak még rendezve nincsenek, az országgyűléstől, ez egyetlen törvényszerű hatalomtól, melly teljes erőben hat és munkálkodik, megvonná bizalmát, s esztelen tulhajtásban lelné gyermekes örömét: a szabadság édes áldásai helyett, mellynek oltárán hű kezekkel dolgozunk, véres és átkos anarchia magvait hintené el az újjászületett országban. Még egyszer: bizalmat a törvényhozás iránt! melly mai üléseiből a közelebbi számban már közlött nyilatkozatot intéz a nemzethez, s következő törvényjavaslatokat terjeszt azonnali szentesítés alá: Törvényczikkely a közös teherviselésről. Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai , minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik. 1. § Ő felsége, felelős magyar ministériuma által, a törvényhatóságok meghallgatása mellett, ki fogja dolgoztatni ideiglenesen az adózási kulcsot, és ezen kulcs szerint a kivetés már a legközelebbi közigazgatási évtől, úgymint az 1848- dik évi nov. 1-jő napjától veszi kezdetét. 2. § Az ideiglenesen kidolgozandó kulcs, a legközelebbi országgyűlésének mindenesetre bemutatandó. 3. § A fennkitett határnapig a már kivetett közterhek behajtása elrendeltetik. Törvényczikkely, az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot) , dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 1. § A törvényhozás a magánföldesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi. 2. § a fölsége a magánföldesuraknak akkénti kármentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal felérő tőkeérték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyűlésének részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministériuma által előterjesztetni. 3. § Olly helyeken, hol eddig az úrbéri rendezés, vagy legelő-elkülönzés még meg nem történt, a fajzásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik. 4. § Az úri törvényhatóság megszüntetik, — ideiglenesen, míg a törvény kiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, azt, polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bírósági hatóságii tanácsok nincsenek, a szolgabirák, — büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni. 5. § Olly földbirtokos ellen, kinek birtokához e törvény kihirdetése előtt úrbériség volt kapcsolva, a kereskedési viszonyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelések, a törvény további rendeletéig fel nem mondhatók, és csupán a törvényes kamatok nem fizetése iránti követelések hajtathatnak be ellene bírói eljárás útján. Határozata a KK. és RR-nek az országgyűlési követek szavazatáról. A KK. és RR. elhatározták: 1) A megyéknek, Horvátországnak, sz. kir. városoknak, szabad kerületeknek és egyházi rendnek követei a jelen országgyűlésen egyenlő szavazatot fognak személyenként gyakorolni. 2) A karok és rendek táblája, üléseit folytonosaknak nyilvánítja, mind addig, mig meg lesznek alkotva azon törvények, mellyek a jelen körülmények között a szabadságnak, rendnek, önálló alkotmányosságnak és népérdekeknek biztosítására addig is szükségesek, mig a törvényhozási munka egy, a népképviselet alapján összehívandó uj képviselő-testület által folytattathatik. Törvényczikkely a papi tized megszüntetéséről. Az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nélkül lemondván, az ország rendei ezen , a haza oltárára letett áldozatot örök emlékezete okáért törvénybe iktatják , egyszersmind ezen lemondásnak nyomán elhatározzák . 1§. A papi tized, akár természetben, akár a természetbeni kiszolgáltatás helyett készpénzben teljesíttetett, és pedig akár közvetlenül az egyházi rendnek, akár haszonbérlőknek fizettetett, akár örökös szerződés mellett, akár királyi adomány által szereztetett, ezennel örökre megszüntettetik. 2. §. Mennyiben a tized megszüntetése a kisebbrendü papság némelly tagjainak jövedelmeit is érdekli, s e tekintetből azoknak ellátásáról gondoskodni minden esetben szükséges leend, ő fölsége egyszersmind a kisebbrendü bármelly vallásfelekezeten levő papságnak illő ellátása iránt általánosan is, magyar ministériuma által részletes törvényjavaslatot fog az ország rendeinek előterjesztetni. 3. §. Mennyiben a papi tized magáncsaládok birtokába akár örökös szerződés , akár királyi adomány által jutott, a tulajdonos magáncsaládoknak, a közállodalom által leendő kármentesítése iránt ő felsége, magyar ministériuma által, a legközelebbi országgyűlés eleibe részletes törvényjavaslatot fog előterjesztetni. Mindezen tárgyak saját országos küldöttség által vitettek Pestre, a kedélyek megnyugtatása tekintetéből, mint lapunkban már közölve volt. A m. f.RR. is összegyűltek a d. u. 2 órára hirdetett országos ülésre, s várták a t. RRtől átküldendő üzeneteket. Egy negyeddel 4 óra után jött nádor ő fensége a terembe , s a közlelkesedés hangos kitörése közt foglalta el elnöki helyét. A tRB-től átküldött fentebbi nyilatkozat egyhangú felkiáltással elfogadtatván, nádor ő fensége a Pestre menendő küldöttség tagjaiul, a főrendi tábla részéről kinevező Keglevics Gábor, Károlyi György, Batthyány Imre, Batthyány Kázmér és Almássy Dénes grófokat s Podmaniczky Frigyes bárót. A közös teherviselésről szerkesztett törvényczikk szinte közfelkiáltással elfogadtatott. — Ezután szólt Majáth (orsz.biró). Megengedik a főRB., úgymond, hogy egy tárgyra visszatérhessek, melly az utósó főrendi ülésben már bevégeztetett, s mellyhez akkor részszerint gyöngélkedő egészségem miatt, részszerint azért nem szólottam, hogy az akkoriban szőnyegen levő sürgős tárgynak elintézését ne tartóztassam. — Értem a KK. és RB-nek, az országgyűlési tárgyalásoknak siettetése iránt hozzánk küldött üzenetét. Nem szándékom ennek érdemleges tárgyalásába bocsátkozni, vagy a főm. tábla határozatához , mellyben magam is megnyugodtam, szólam, egyedül az izenetnek azon része iránt, mellyben a tárgyalásnak elhalasztása azoknak tulajdonittatik , kiket a fönséges nádor távollétében az elnökség illet , felvilágosítást adni kötelességemnek tartom. Elő fogom adni a tényeket röviden, tisztán, minden polémia nélkül. A márt. 4-én tartott ülésünkben, mikor a kérdéses felírást a KR. és RR-től általvettük, szerencsém volt jelenteni a mlzgos főRR-nek, hogy ő fensége a nádor, ezen tárgynak, maga tulajdon elnöklete alatt leendő tárgyalására az ülés napját maga fogja kitűzni, melly jelentésemben a mlzgos főRR. is megnyugodtak ; két nappal későbben a nádor ő fönsége távollétében, a t. RR. a kerü leti elnökök által azt a kívánságukat nyilvánították előttem, hogy a kérdésben levő felírás a mlrgos főRRnél hova hamarébb tárgyaltassék, — miután ő fenségének fentebb említett szándéka előttem és a mlrgos főRR. előtt tudva volt, én az ez iránt márt. 4-én tartott ülésünkben általam tett kijelentés után azon felszólításra nem tehettem egyebet, mint a KK. és RR. kívánságát ő fönségének feljelenteni, s további kegyelmes utasítását bevárni, mit azonnal meg is tettem , — és ez volt eljárásomnak első stádiuma. — Időközben vettem nádor ő fönségének rendeletét, melly által felséges urunk meghagyásából Bécsbe hivattam, — ezen rendeletet azonnal teljesíteni, törvényes kötelességemnek tartottam,— nem hiszem, hogy ezen fem. gyülekezet előtt szükség legyen fennálló számos törvényeinket felhozni annak megmutatására, hogy a fejedelemnek ehhez teljes joga vagyon, nemcsak , hanem hogy mikor így cselekszik, a törvényes ösvényen jár, — ami pedig a gyakorlatot illeti, nemcsak régi időkből, de öntapasztalásom után is, sok példákat hozhatnék fel, hol ez így történt, nemcsak országgyűlésen kívül, de országgyűlése alatt is, — megtörtént velem is több ízben , legújabban pedig a mizgos főRR. emlékezetében lesz, hogy a múlt országgyűlése alatt több ízben, utószor pedig, a magyar nyelv iránt készített törvényjavaslatnak felterjesztése után, több heteket kellett magamnak Bécsben illy végből tölteni, melly egész idő alatt itt országos ülések nem is tartottak. Hasznára voltam e hazámnak, vagy kárára ezen foglalatosságban ? (éljen !) azt megbírálni nem az én dolgom, ezt az utókornak részrehajlatlan ítéletére bízom, és itt csak annak példájára hozom fel a tényt, hogy valamint a legrégibb időkben, úgy a legújabbakban is ezen eljárás foly-48