Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-24 / 8. szám

óta telepedve vannak, és kis városban 200, középvárosban 400, nagy városban 600, Pestvárosban 800 ft biztos jöve­delmet, keresetük vagy tőkeértékük után, kimuta­tni képesek. 7. §. A 6. §. a) pontja alatt kiszabott birtoklási idő nem kívántatik meg azon esetben, ha valaki a képesítő ingatlan­nak birtokába örökség útján jut. 8. §. A választási jogot senkitől, ki a 6. §-ban leírt ké­pességgel bír, megtagadni vagy elvenni, semmi szín alatt nem lehet. 9. §. A 6. §-ban körülírt képességgel bíró választók a tisztviselőket és városi képviselői testület tagjait fogják vá­lasztani, a tisztújító székeken. 10. §. A választási jogot gyakorolni, csak személyesen lehet.e)a tisztújítás megtartásáról. 11. §. A jelen törvény kihirdetése után a polgármester azonnal közös és nyilvános ülésben egybegyűjti az eddigi ta­nácsot és választott polgárságot. E gyűlésben a tisztújítószék megtartására a gyűlés tagjai által elnök, egyszersmind kül­döttségek választatnak, a választók összeírása végett; to­vábbá intézkedések léteznek az összeírási eljárás végrehajtása és a választás helye és ideje körül. 12. §. A választás napján, a választott elnök elős ülése alatt, szinte nyilvános ülés tartatik , és e gyűlésben 13. §. Mindenekelőtt küldöttségek választatnak a gyűlés tagjai által, a szavazatok összeszedésére és a kijelölés feletti intézkedésre, titkos szavazás által, legalább tíz tagból, az­­ összeírt választók közül alakítandók. 14. §: Szinte e gyűlésen, a tiszti karnak és választott pol­­ gárságnak tagjai eddig viselt hivatalaikról lemondanak, a vá­lasztási elnök pedig a választás idejére kapitányt, tiszti ügyészt és jegyzőt helyettesít. A tisztikar választásáról. 15. § A tisztviselők közül a polgármester, főbíró, kapi­tány és alkapitányok, tanácsbeliek, jegyzők, tiszti ügyészek, levéltárnok telekbíró, számvevő, tiszti főorvos, fősebész és fő­mérnök megválasztatnak. A választás kijelölés mellett, a ki­jelölés a kijelölő választmány által, a választási elnök közbe­jöttével, történik. 16. § A számadással tartozó hivatalnokok ezúttal a városi törvényhatóságnak részletes elrendezéséig, eddig viselt hiva­talaikban meghagyatnak ugyan; a pénz- és egyéb tárakra leendő felügyelés azonban a jelen törvény szerint választandó tanács felelőssége alá helyheztetik, melly, hogy ebbeli felelős­ségének teljes mértékben eleget tehessen, egyszersmind azon hatalommal ruháztatik fel, hogy tapasztalandó bármelly vissza­élés, vagy hanyagság esetében, a számadókat a körülményekhez képest azonnal elmozdíthassa, sőt le is tartóztathassa, és bűn­­perbe idéztethesse , helyettük ideiglenesen más kezelőket ne­vezhessen, és általánosan a pénztárak biztosítása iránt min­den szükséges intézkedéseket megtehessen. Képviselők választásáról: 17. § A képviselő testület tagjai kijelölés nélkül válasz­tatnak. 18. § Ezen választásnak mikénti eszközlése, a választók­nak a választás könnyítése tekintetéből kerületekrel elosztása, a szavazatok összeszedése és minden egyéb, a választás körül előfordulható teendők iránt, azon közös gyűlésben létezik in­tézkedés, mellyben a választók összeírása határoztatik el. 19. § Az alatt, míg a törvény máskép intézkedene, kép­viselőül a város bármelly telepedett lakosa , valláskülönbség nélkül, megválasztható. 20. § A képviselő testület kis városokban legalább 30, középvárosokban legalább 82, nagy városokban legalább 157 tagból áll. 21. § A képviselők száma, a legkisebb számon felül az állandó lakosok számához képest következőleg emelkedik : a) Kis városokban az első 1500 számon felül, minden 200 lakos után, az első 30 képviselőhez adatik egy képviselő. b) Középvárosokban az első 12,000 számon felül, min­den 400 lakos után, az első 82 képviselőhez adatik egy kép­viselő. c) Nagy városokban, az első 30,000 számon felül, min­den 800 lakos után, az első 157 képviselőhez adatik egy képviselő. 22. § A képviselők a közgyűléseken személyenként tanács­kozási joggal és határozó szavazattal bírnak. 23. § Minden választásokra a szavazás a választók által titkosan történik. A tanács- és közgyűlésekről. 24. §. Az alatt, míg a törvény részletesen intézkedene, a tanács azon hatósággal ruháztatik fel, mellyel jelenleg a me­gyei kis­gyűlések bírnak, — a közgyűlés pedig ugyanazon ha­tósággal, mellyel a megyei közgyűlések vannak ellátva, kivéve azon kérdéseket, mellyek szoros értelemben bírói eljárást igé­nyelnek, vagy bírói zár megrendelését foglalják magukban. 25. § Mind a közgyűlésnek, mind a tanácsnak ülései nyil­vánosak. 26. § Az ülésekben a hallgatóságnak a tanácskozásokat megháborítani nem szabad. A csendet fentartani az elnök kötelessége, és e részben különösen e czélból a tanács által választandó csendtisztek vezérlete alatt a nemzeti őrsereg ügyel. 27. § Az állandó szakbizottmányok hatósága, miilyenek : az árvái, gazdasági, szépítési és egyéb bizottmányok, jelen állapotban megtartatik, a bizottmányok közvetlenül a tanács­csal, a tanács által pedig a közgyűléssel állnak összefüggésben. 28. § A közgyűlés áll a városi tisztviselőkkel együttvéve, — elnöke a polgármester, vagy akadályozása esetében a leg­­idősb tanácsbeli. — Határozat hozatalára pedig kis városok­ban legalább 20, középvárosokban legalább 30, nagy váro­sokban legalább 40 tag együttléte szükséges. 29. § Közgyűlést tartani kell minden hónapban legalább 252­ ­ egyszer, lehet ezenkívül többször is, valahányszor ezt vagy a­­ közgyűlés előre megrendeli, vagy a tanács , illetőleg polgár­­mester, sürgető körülmények miatt szükségesnek tartja. Tövényczikki javaslat, az ősiség eltör­lése körüli részletes intézkedések. — A fekvő magánbirtok biztosítására, a törvény részletesebb rendelkezéséig, hatá­roztatik : 1. §. Minden keresetek, mellyek joggyökösségből (ex ra­­dicalitate juris), vagy az örökvallások bármelly czim alatti ér­­vénytelenítésére, az eddig fennállott törvények erejénél fogva támaszthatók lennének, megszüntetnek. 2. §. Kivételnek azonban : a) A folyamatban levő azon perek , mellyekben a birói odaítélés (adjudicatoria sententia) már közbejött. b) Keltek napjától számítva 32 évet meg nem haladott ollyaton örökvallások, mellyekre nézve csel vagy csalárdság bebizonyítható. 3. §. A teljes törvényes kort el nem ért, gyámság s gond­­viselőség alól fel nem oldott személyek által tett és teendő örökvallások, az eddigi törvényekhez képest ezentúl is, a törvényes elévülési esztendők alatt félretehetők. 4. §. A zálogok és ideiglenes érdemdijazások (inscrip­­tió), mellyeknek ideje még le nem folyt, ha ennek kitelte után egy év alatt per utján vissza nem követeltetnek, a bir­tokosok örök tulajdonivá válnak. 5. §. A melly zálogok és ideiglenes érdemdíjazások ideje már kitelt, de irántuk eddig per nem indíttatott, azok örök tulajdonként maradnak a mostani birtokosok kezei között. 6. §. De a már megindított perek is csak azon esetben folytathatók , ha azokban eddig bírói odaítélés jött közbe. 7. §. A 6-dik §-ban említett zálogos perekbeni nyertes fél, ha a zálog régi, vagy­is a kikötött évek letelte után 32 esztendő múltával vétetett követelés falá, a földbirtok mosta­ni valódi bocsárát, az ujabbi zálogokban pedig a zálogos öszveget, és ezen felül mind a két esetben minden befekte­téseket, építéseket és javításokat megtéríteni tartozik. 8. §. Az eddigi birói zálogok, jelen törvény kihirdetésé­től , az ezentúliak pedig a végrehajtástól számítandó három évek alatt visszaválthatók, azontúl a birtokos kezén örök tu­lajdonként maradnak. 9. §. Az eddigi öröködések, mellyek megnyíltak után 32 évek alatt per utján nem követeltettek, elévülteknek te­kintendők. 10. §. Kivételnek azon öröködések, mellyek iránt je­lenleg folyamatban levő perekben odaítélés jött közbe. 11. §. E törvény kihirdetése után megnyílandó örökö­dések, ha 10 évek alatt törvény útján nem kerestetnek, szinte elévülnek. 12. §. Kiskorúak, kik gyám és gondviselés alatt vannak, törvényes kedvezéseiket e részben is megtartják. 13. §. A királyi ügyvéd öröködése, negyedízbeli vérro­konok létében, vagy végrendelet esetében, jelen törvény ki­hirdetése után megszűnik. 14. §. A királyi ügyvéd az eddig kinyílt öröködést sem követelheti, ha az iránt eddig pert nem indított. 15. §. A királyi ügyvéd, vagy annak jogát képviselő, sem­mi esetben sem nyerheti meg az ollyan javakat, mellyek örök­vallás mellett leiratnak. 16. §. A ministérium megbizatik , hogy az ősiségnek min­den ágazataiban mi módon leendő megszüntetése iránt a jövő országgyűlés eleibe részletes törvényjavaslatot terjeszszen. Törvényczikkely a vallásbeli különböző fele­­kezetűek polgári egyenlőségéről. — A különböző hitvallások tekintetéből létező jogi és kötelességi különbségeknek meg­szüntetése végett, a zsidó valláson levőkre nézve rendeltetik. 1. §. Ő felsége magyar ministériuma által a zsidó valláson levők belállapotait kebelekből és egyéb vallásbeliek közül is meghívandó egyének közbejöttével megvizsgáltatni, s az e tekintetben szükséges reformokra nézve a lelkiismeret teljes szabadságának alapján a legközelebbi országgyűlésének tör­­vényjavaslatot előterjesztetni fog. Addig is: 2. §. A zsidó községek polgári tekintetben teljesen meg­szüntetnek, és annak tagjai a község rendes elöljáróságának minden tekintetben alávettetnek, s illetőleg a községbe telje­sen beleolvasztatnak. 3. §. A zsidó és keresztyén valláson levők között kötendő vegyes házasságok, a házasságból származó polgári viszo­nyokra és következményeikre nézve, ezennel, mint polgári kötések, törvényeseknek ismertetnek. 4. §. Illy házasságok megyékben az alispánok előtt, a Jászkun-és Hajdú kerületekben a főkapitány, a fiumei és buk­­kari kerületben a tengermelléki kormányzó, a szepesi 16 vá­rosokban és túrmezei kerületben a kerületi gróf, szabad kir. városokban a polgármester előtt nyilvánítandók az által, hogy a házasságra lépők négy bizonyságaikkal a nevezett tisztvise­lők előtt megjelenvén, házassági szándékukat kijelentsék, és a házassági szerződést aláírják. 5. §. Az illető tisztviselő a házassági szerződésre, a házas­ságnak előtte tett nyilvánításáról bizonyítványát ráírja, ugyanezen szerződésnek két er­edeti példányát a törvényha­tóságnak, a törvényhatóság pedig egy példányt a ministé­­riumnak fog felterjeszteni. 6. §. A zsidók és keresztyének között kötendő házassá­­gokból születendő gyermekek, a keresztyén szülő hitvallásá­ban lesznek nevelendők. 7. §. A belügyminiszer rendeléseket teend, idegen zsidók­nak más országokból beköltözését meggátolni. Pest, márt. 23-án. Pestváros követei által az országgyűlésről leküldött sajtótörvény-javaslat tegnap, d. u. 3 órakor a város tanácstermében tartott közgyűlésben rendkívüli ingerült­séget idézett elő. A temérdek hallgatóság , melly még a szomszéd termeket, előcsarnokokat, sőt a felvezető lépcső­­zeteket is elfoglala,­ még felolvasás közben, tehát tárgya­lás előtt zajosan kivonta azon javaslatnak a szabadság teréni megégetését. — Szólottak a tárgyhoz Irinyi, Pulszki, Petőfi, Irányi,Egressi G., Farkas János, Vas­vári, Nyáry Pál és Klauzál. —■ A szónokok egy része egyenesen úgy tekinté e törvényjavaslatot, mint reactiót márt. 15-ke irányában. Mások onnan magyarázák ki jelen körülmények közt illy törvényjavaslat keletkezését, mint fájdalmas következményét annak, hogy az országyűlés nem volt itt a haza szívében, nincs fogalma az itten történ­tekről, s nem ismeri az új mozgalmak szellemét. A viták rendkívüli izgatottság között főleg azon pon­tok körül forgottak, mellyek a pestmegyei választmány határozatában kiemeltettek. *) Inditvány létetett, hogy a kérdéses sajtóügyi munká­jat égettessék meg. A szólók közül ezen demonstrátiót a többség ellenezte. Többek közt Vasvári fiatal polgártár­sunk oda nyilatkozott, hogy noha ez országgyűlés ben­nünket nem képvisel, míg a corpus juris áll, i­lyen de­­monstrációktól tartózkodjunk. Úgy is van a jelen ország­gyűlésnek egy része , mellyel méltányolnunk kell stb. Hasonló értelemben szólott Nyári Pál, s inditványozá, hogy Pulszki polgártársunk futárkép azonnal induljon Pozsonyba a minister­elnökhöz, megvivén annak egy le­vélben s szóval is Pestváros hangulatát és végzését. E közben kiáltás hallatszik a teremben: „nézzetek a sza­badság terére, már ég a törvényjavaslat!“ S valóban úgy volt. Nem sokára elkészült a ministerelnökhöz intézett le­vél, melly e közgyűlés végzését magába foglalja ekképen : „Gróf Batthyányi Lajos minister­elnök urnak Pozsony­ban. Minister­elnök ur! Mit e város lakossága a sajtó fel­szabadításával március 15-én dicsően kivívott, azt a törvény­­hozás a sajtó­törvény javaslatával, mellyet e város követei f. h. 21-én kelt levelek kíséretében megküldenek, tökélete­sen lerombolni indul. Ezen törvényjavaslat maga olly helytelen , hogy ellene városunk minden lakosa azon diadal érzetével szólal fel, mellytől visszalépés többé nem lehet. Midőn tehát ezt önnek minister­elnök úr kinyilatkoztatni kötelességünknek ismerjük , egyszersmind hazafias bizoda­­lommal kérjük önt miniszer­elnök úr ! méltóztassék ezen el­­fogadhatlan törvényjavaslat visszavételét eszközölni, azzal együtt, hogy addig is, míg e nemzetnek valódi képviselői ál­tal, a szabadság és reform szellemében más sajtótörvény fog hozatni, a helytartó­tanácsnak a sajtó­vétségekre vonatkozó­lag a hatóságokhoz leküldött ideiglenes rendelete szolgáljon szabályul, olly módosítással azonban, miszerint az abban fog­lalt ideiglenes bíróság helyett a vétségek felett esküdtszék ítéljen, és hogy a hírlapokra nézve a cautio , kiállíthatása tekintetében könnyebb, mennyiségére nézve pedig mérsék­­lettebb legyen. Nem akarunk mélyebben az érintett törvényjavaslat birá­­latába bocsátkozni, osztozván Pestvármegye közgyűlésileg megbizott választmányának velünk közlött alatti észrevé­teleiben és aggodalmaiban , mellyet e megkereső levelü­nk át­adására kiküldött követünk s polgártársunk Pulszki Ferenc m­ár bővebben fog szóval is előterjeszthetni. Miniszer­elnök ur, tisztelt polgártársunk ! Az idő peretei drágák, intézkedjék ön, hogy az intézkedés késő ne legyen. Kelt Pesten 1848-dik évi mártius 22-én tartott városi köz­gyűlésünkből stb.a Az alatt, mig e levél elkészült, Hajnik Pál, mint a Pozsonyba küldött petitionális küldöttség szónoka szóval számot adott eljárásukról. Elmondá, hogy mart. 19-én Pozsonyba megérkeztek, hol azon örvendetes hirt vevék, hogy gr. Batthyány Lajos ministérium alakításával bíza­tott meg. Elment a küldöttség ezután Kossuth Lajoshoz, ki is kieszközölte , hogy 12 órakor az országgyűlés előtt testületileg fogadtattak, s az általok felvitt mindkét peti­­tió felolvastatott. Előbb azonban nádor ő fensége kivona­­tára nála tisztelkedvén, tőle azon kijelentést vevők , mi­szerint az előzmények után nem tartja már szükségesnek a küldöttség Bécsbe menetelét. Márt. 20-án a minister­­elnöknél tisztelkedtek küldötteink, s miután hire járt, hogy a ministériumba némelly régi népszerűtlen nevek is bejutnának,­­ továbbá, hogy a ministériumnak nem lenne minden ága kiegészítve: kötelességüknek tatták ebbeli aggodalmukat kijelenteni. Mire a minister­elnöktől azon feleletet vevék, hogy elvei ismeretesek, s ha a ministéri­um csak egy ágában megcsonkittatnék, visszaadja azon­nal a tárczát. —Végre nádor ő fensége is nyilvánító, mi­szerint azt akarja, hogy a felelős ministérium minden ágá­ra nézve teljesen független legyen. Továbbá, hogy őszin­teség és bizalom jelen körülmények közt a legjobb poli­­tika. Végre hogy nem­sokára ő fensége is megjelen kö­zöttünk. Mindezen előzmények után küldötteink elállot­­tak a Bécsbe meneteltől sat. Ugyancsak a minister­elnökhöz irt levél elkészülte *) Az események halmaza miatt nem kísérhetjük e sajtó­ügyi munkálatot hosszas commentárral. Alig van sza­kasz, mellyre észrevételünk ne lehetne. Csak a 33. §-t említjük, melly szerint minden lap tartozik a közelebbi számban ingyen bevenni válaszát mindenkinek, ki a lap valamellyik czikkében megneveztetett vagy je­löltetett. E rendelkezés maga lehetlenné tesz min­den szerkesztést. — S­z­e r­k.

Next