Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-24 / 8. szám
óta telepedve vannak, és kis városban 200, középvárosban 400, nagy városban 600, Pestvárosban 800 ft biztos jövedelmet, keresetük vagy tőkeértékük után, kimutatni képesek. 7. §. A 6. §. a) pontja alatt kiszabott birtoklási idő nem kívántatik meg azon esetben, ha valaki a képesítő ingatlannak birtokába örökség útján jut. 8. §. A választási jogot senkitől, ki a 6. §-ban leírt képességgel bír, megtagadni vagy elvenni, semmi szín alatt nem lehet. 9. §. A 6. §-ban körülírt képességgel bíró választók a tisztviselőket és városi képviselői testület tagjait fogják választani, a tisztújító székeken. 10. §. A választási jogot gyakorolni, csak személyesen lehet.e)a tisztújítás megtartásáról. 11. §. A jelen törvény kihirdetése után a polgármester azonnal közös és nyilvános ülésben egybegyűjti az eddigi tanácsot és választott polgárságot. E gyűlésben a tisztújítószék megtartására a gyűlés tagjai által elnök, egyszersmind küldöttségek választatnak, a választók összeírása végett; továbbá intézkedések léteznek az összeírási eljárás végrehajtása és a választás helye és ideje körül. 12. §. A választás napján, a választott elnök elős ülése alatt, szinte nyilvános ülés tartatik , és e gyűlésben 13. §. Mindenekelőtt küldöttségek választatnak a gyűlés tagjai által, a szavazatok összeszedésére és a kijelölés feletti intézkedésre, titkos szavazás által, legalább tíz tagból, az összeírt választók közül alakítandók. 14. §: Szinte e gyűlésen, a tiszti karnak és választott pol gárságnak tagjai eddig viselt hivatalaikról lemondanak, a választási elnök pedig a választás idejére kapitányt, tiszti ügyészt és jegyzőt helyettesít. A tisztikar választásáról. 15. § A tisztviselők közül a polgármester, főbíró, kapitány és alkapitányok, tanácsbeliek, jegyzők, tiszti ügyészek, levéltárnok telekbíró, számvevő, tiszti főorvos, fősebész és főmérnök megválasztatnak. A választás kijelölés mellett, a kijelölés a kijelölő választmány által, a választási elnök közbejöttével, történik. 16. § A számadással tartozó hivatalnokok ezúttal a városi törvényhatóságnak részletes elrendezéséig, eddig viselt hivatalaikban meghagyatnak ugyan; a pénz- és egyéb tárakra leendő felügyelés azonban a jelen törvény szerint választandó tanács felelőssége alá helyheztetik, melly, hogy ebbeli felelősségének teljes mértékben eleget tehessen, egyszersmind azon hatalommal ruháztatik fel, hogy tapasztalandó bármelly visszaélés, vagy hanyagság esetében, a számadókat a körülményekhez képest azonnal elmozdíthassa, sőt le is tartóztathassa, és bűnperbe idéztethesse , helyettük ideiglenesen más kezelőket nevezhessen, és általánosan a pénztárak biztosítása iránt minden szükséges intézkedéseket megtehessen. Képviselők választásáról: 17. § A képviselő testület tagjai kijelölés nélkül választatnak. 18. § Ezen választásnak mikénti eszközlése, a választóknak a választás könnyítése tekintetéből kerületekrel elosztása, a szavazatok összeszedése és minden egyéb, a választás körül előfordulható teendők iránt, azon közös gyűlésben létezik intézkedés, mellyben a választók összeírása határoztatik el. 19. § Az alatt, míg a törvény máskép intézkedene, képviselőül a város bármelly telepedett lakosa , valláskülönbség nélkül, megválasztható. 20. § A képviselő testület kis városokban legalább 30, középvárosokban legalább 82, nagy városokban legalább 157 tagból áll. 21. § A képviselők száma, a legkisebb számon felül az állandó lakosok számához képest következőleg emelkedik : a) Kis városokban az első 1500 számon felül, minden 200 lakos után, az első 30 képviselőhez adatik egy képviselő. b) Középvárosokban az első 12,000 számon felül, minden 400 lakos után, az első 82 képviselőhez adatik egy képviselő. c) Nagy városokban, az első 30,000 számon felül, minden 800 lakos után, az első 157 képviselőhez adatik egy képviselő. 22. § A képviselők a közgyűléseken személyenként tanácskozási joggal és határozó szavazattal bírnak. 23. § Minden választásokra a szavazás a választók által titkosan történik. A tanács- és közgyűlésekről. 24. §. Az alatt, míg a törvény részletesen intézkedene, a tanács azon hatósággal ruháztatik fel, mellyel jelenleg a megyei kisgyűlések bírnak, — a közgyűlés pedig ugyanazon hatósággal, mellyel a megyei közgyűlések vannak ellátva, kivéve azon kérdéseket, mellyek szoros értelemben bírói eljárást igényelnek, vagy bírói zár megrendelését foglalják magukban. 25. § Mind a közgyűlésnek, mind a tanácsnak ülései nyilvánosak. 26. § Az ülésekben a hallgatóságnak a tanácskozásokat megháborítani nem szabad. A csendet fentartani az elnök kötelessége, és e részben különösen e czélból a tanács által választandó csendtisztek vezérlete alatt a nemzeti őrsereg ügyel. 27. § Az állandó szakbizottmányok hatósága, miilyenek : az árvái, gazdasági, szépítési és egyéb bizottmányok, jelen állapotban megtartatik, a bizottmányok közvetlenül a tanácscsal, a tanács által pedig a közgyűléssel állnak összefüggésben. 28. § A közgyűlés áll a városi tisztviselőkkel együttvéve, — elnöke a polgármester, vagy akadályozása esetében a legidősb tanácsbeli. — Határozat hozatalára pedig kis városokban legalább 20, középvárosokban legalább 30, nagy városokban legalább 40 tag együttléte szükséges. 29. § Közgyűlést tartani kell minden hónapban legalább 252 egyszer, lehet ezenkívül többször is, valahányszor ezt vagy a közgyűlés előre megrendeli, vagy a tanács , illetőleg polgármester, sürgető körülmények miatt szükségesnek tartja. Tövényczikki javaslat, az ősiség eltörlése körüli részletes intézkedések. — A fekvő magánbirtok biztosítására, a törvény részletesebb rendelkezéséig, határoztatik : 1. §. Minden keresetek, mellyek joggyökösségből (ex radicalitate juris), vagy az örökvallások bármelly czim alatti érvénytelenítésére, az eddig fennállott törvények erejénél fogva támaszthatók lennének, megszüntetnek. 2. §. Kivételnek azonban : a) A folyamatban levő azon perek , mellyekben a birói odaítélés (adjudicatoria sententia) már közbejött. b) Keltek napjától számítva 32 évet meg nem haladott ollyaton örökvallások, mellyekre nézve csel vagy csalárdság bebizonyítható. 3. §. A teljes törvényes kort el nem ért, gyámság s gondviselőség alól fel nem oldott személyek által tett és teendő örökvallások, az eddigi törvényekhez képest ezentúl is, a törvényes elévülési esztendők alatt félretehetők. 4. §. A zálogok és ideiglenes érdemdijazások (inscriptió), mellyeknek ideje még le nem folyt, ha ennek kitelte után egy év alatt per utján vissza nem követeltetnek, a birtokosok örök tulajdonivá válnak. 5. §. A melly zálogok és ideiglenes érdemdíjazások ideje már kitelt, de irántuk eddig per nem indíttatott, azok örök tulajdonként maradnak a mostani birtokosok kezei között. 6. §. De a már megindított perek is csak azon esetben folytathatók , ha azokban eddig bírói odaítélés jött közbe. 7. §. A 6-dik §-ban említett zálogos perekbeni nyertes fél, ha a zálog régi, vagyis a kikötött évek letelte után 32 esztendő múltával vétetett követelés falá, a földbirtok mostani valódi bocsárát, az ujabbi zálogokban pedig a zálogos öszveget, és ezen felül mind a két esetben minden befektetéseket, építéseket és javításokat megtéríteni tartozik. 8. §. Az eddigi birói zálogok, jelen törvény kihirdetésétől , az ezentúliak pedig a végrehajtástól számítandó három évek alatt visszaválthatók, azontúl a birtokos kezén örök tulajdonként maradnak. 9. §. Az eddigi öröködések, mellyek megnyíltak után 32 évek alatt per utján nem követeltettek, elévülteknek tekintendők. 10. §. Kivételnek azon öröködések, mellyek iránt jelenleg folyamatban levő perekben odaítélés jött közbe. 11. §. E törvény kihirdetése után megnyílandó öröködések, ha 10 évek alatt törvény útján nem kerestetnek, szinte elévülnek. 12. §. Kiskorúak, kik gyám és gondviselés alatt vannak, törvényes kedvezéseiket e részben is megtartják. 13. §. A királyi ügyvéd öröködése, negyedízbeli vérrokonok létében, vagy végrendelet esetében, jelen törvény kihirdetése után megszűnik. 14. §. A királyi ügyvéd az eddig kinyílt öröködést sem követelheti, ha az iránt eddig pert nem indított. 15. §. A királyi ügyvéd, vagy annak jogát képviselő, semmi esetben sem nyerheti meg az ollyan javakat, mellyek örökvallás mellett leiratnak. 16. §. A ministérium megbizatik , hogy az ősiségnek minden ágazataiban mi módon leendő megszüntetése iránt a jövő országgyűlés eleibe részletes törvényjavaslatot terjeszszen. Törvényczikkely a vallásbeli különböző felekezetűek polgári egyenlőségéről. — A különböző hitvallások tekintetéből létező jogi és kötelességi különbségeknek megszüntetése végett, a zsidó valláson levőkre nézve rendeltetik. 1. §. Ő felsége magyar ministériuma által a zsidó valláson levők belállapotait kebelekből és egyéb vallásbeliek közül is meghívandó egyének közbejöttével megvizsgáltatni, s az e tekintetben szükséges reformokra nézve a lelkiismeret teljes szabadságának alapján a legközelebbi országgyűlésének törvényjavaslatot előterjesztetni fog. Addig is: 2. §. A zsidó községek polgári tekintetben teljesen megszüntetnek, és annak tagjai a község rendes elöljáróságának minden tekintetben alávettetnek, s illetőleg a községbe teljesen beleolvasztatnak. 3. §. A zsidó és keresztyén valláson levők között kötendő vegyes házasságok, a házasságból származó polgári viszonyokra és következményeikre nézve, ezennel, mint polgári kötések, törvényeseknek ismertetnek. 4. §. Illy házasságok megyékben az alispánok előtt, a Jászkun-és Hajdú kerületekben a főkapitány, a fiumei és bukkari kerületben a tengermelléki kormányzó, a szepesi 16 városokban és túrmezei kerületben a kerületi gróf, szabad kir. városokban a polgármester előtt nyilvánítandók az által, hogy a házasságra lépők négy bizonyságaikkal a nevezett tisztviselők előtt megjelenvén, házassági szándékukat kijelentsék, és a házassági szerződést aláírják. 5. §. Az illető tisztviselő a házassági szerződésre, a házasságnak előtte tett nyilvánításáról bizonyítványát ráírja, ugyanezen szerződésnek két eredeti példányát a törvényhatóságnak, a törvényhatóság pedig egy példányt a ministériumnak fog felterjeszteni. 6. §. A zsidók és keresztyének között kötendő házasságokból születendő gyermekek, a keresztyén szülő hitvallásában lesznek nevelendők. 7. §. A belügyminiszer rendeléseket teend, idegen zsidóknak más országokból beköltözését meggátolni. Pest, márt. 23-án. Pestváros követei által az országgyűlésről leküldött sajtótörvény-javaslat tegnap, d. u. 3 órakor a város tanácstermében tartott közgyűlésben rendkívüli ingerültséget idézett elő. A temérdek hallgatóság , melly még a szomszéd termeket, előcsarnokokat, sőt a felvezető lépcsőzeteket is elfoglala, még felolvasás közben, tehát tárgyalás előtt zajosan kivonta azon javaslatnak a szabadság teréni megégetését. — Szólottak a tárgyhoz Irinyi, Pulszki, Petőfi, Irányi,Egressi G., Farkas János, Vasvári, Nyáry Pál és Klauzál. —■ A szónokok egy része egyenesen úgy tekinté e törvényjavaslatot, mint reactiót márt. 15-ke irányában. Mások onnan magyarázák ki jelen körülmények közt illy törvényjavaslat keletkezését, mint fájdalmas következményét annak, hogy az országyűlés nem volt itt a haza szívében, nincs fogalma az itten történtekről, s nem ismeri az új mozgalmak szellemét. A viták rendkívüli izgatottság között főleg azon pontok körül forgottak, mellyek a pestmegyei választmány határozatában kiemeltettek. *) Inditvány létetett, hogy a kérdéses sajtóügyi munkájat égettessék meg. A szólók közül ezen demonstrátiót a többség ellenezte. Többek közt Vasvári fiatal polgártársunk oda nyilatkozott, hogy noha ez országgyűlés bennünket nem képvisel, míg a corpus juris áll, ilyen demonstrációktól tartózkodjunk. Úgy is van a jelen országgyűlésnek egy része , mellyel méltányolnunk kell stb. Hasonló értelemben szólott Nyári Pál, s inditványozá, hogy Pulszki polgártársunk futárkép azonnal induljon Pozsonyba a ministerelnökhöz, megvivén annak egy levélben s szóval is Pestváros hangulatát és végzését. E közben kiáltás hallatszik a teremben: „nézzetek a szabadság terére, már ég a törvényjavaslat!“ S valóban úgy volt. Nem sokára elkészült a ministerelnökhöz intézett levél, melly e közgyűlés végzését magába foglalja ekképen : „Gróf Batthyányi Lajos ministerelnök urnak Pozsonyban. Ministerelnök ur! Mit e város lakossága a sajtó felszabadításával március 15-én dicsően kivívott, azt a törvényhozás a sajtótörvény javaslatával, mellyet e város követei f. h. 21-én kelt levelek kíséretében megküldenek, tökéletesen lerombolni indul. Ezen törvényjavaslat maga olly helytelen , hogy ellene városunk minden lakosa azon diadal érzetével szólal fel, mellytől visszalépés többé nem lehet. Midőn tehát ezt önnek ministerelnök úr kinyilatkoztatni kötelességünknek ismerjük , egyszersmind hazafias bizodalommal kérjük önt miniszerelnök úr ! méltóztassék ezen elfogadhatlan törvényjavaslat visszavételét eszközölni, azzal együtt, hogy addig is, míg e nemzetnek valódi képviselői által, a szabadság és reform szellemében más sajtótörvény fog hozatni, a helytartótanácsnak a sajtóvétségekre vonatkozólag a hatóságokhoz leküldött ideiglenes rendelete szolgáljon szabályul, olly módosítással azonban, miszerint az abban foglalt ideiglenes bíróság helyett a vétségek felett esküdtszék ítéljen, és hogy a hírlapokra nézve a cautio , kiállíthatása tekintetében könnyebb, mennyiségére nézve pedig mérséklettebb legyen. Nem akarunk mélyebben az érintett törvényjavaslat birálatába bocsátkozni, osztozván Pestvármegye közgyűlésileg megbizott választmányának velünk közlött alatti észrevételeiben és aggodalmaiban , mellyet e megkereső levelünk átadására kiküldött követünk s polgártársunk Pulszki Ferenc már bővebben fog szóval is előterjeszthetni. Miniszerelnök ur, tisztelt polgártársunk ! Az idő peretei drágák, intézkedjék ön, hogy az intézkedés késő ne legyen. Kelt Pesten 1848-dik évi mártius 22-én tartott városi közgyűlésünkből stb.a Az alatt, mig e levél elkészült, Hajnik Pál, mint a Pozsonyba küldött petitionális küldöttség szónoka szóval számot adott eljárásukról. Elmondá, hogy mart. 19-én Pozsonyba megérkeztek, hol azon örvendetes hirt vevék, hogy gr. Batthyány Lajos ministérium alakításával bízatott meg. Elment a küldöttség ezután Kossuth Lajoshoz, ki is kieszközölte , hogy 12 órakor az országgyűlés előtt testületileg fogadtattak, s az általok felvitt mindkét petitió felolvastatott. Előbb azonban nádor ő fensége kivonatára nála tisztelkedvén, tőle azon kijelentést vevők , miszerint az előzmények után nem tartja már szükségesnek a küldöttség Bécsbe menetelét. Márt. 20-án a ministerelnöknél tisztelkedtek küldötteink, s miután hire járt, hogy a ministériumba némelly régi népszerűtlen nevek is bejutnának, továbbá, hogy a ministériumnak nem lenne minden ága kiegészítve: kötelességüknek tatták ebbeli aggodalmukat kijelenteni. Mire a ministerelnöktől azon feleletet vevék, hogy elvei ismeretesek, s ha a ministérium csak egy ágában megcsonkittatnék, visszaadja azonnal a tárczát. —Végre nádor ő fensége is nyilvánító, miszerint azt akarja, hogy a felelős ministérium minden ágára nézve teljesen független legyen. Továbbá, hogy őszinteség és bizalom jelen körülmények közt a legjobb politika. Végre hogy nemsokára ő fensége is megjelen közöttünk. Mindezen előzmények után küldötteink elállottak a Bécsbe meneteltől sat. Ugyancsak a ministerelnökhöz irt levél elkészülte *) Az események halmaza miatt nem kísérhetjük e sajtóügyi munkálatot hosszas commentárral. Alig van szakasz, mellyre észrevételünk ne lehetne. Csak a 33. §-t említjük, melly szerint minden lap tartozik a közelebbi számban ingyen bevenni válaszát mindenkinek, ki a lap valamellyik czikkében megneveztetett vagy jelöltetett. E rendelkezés maga lehetlenné tesz minden szerkesztést. — Sze rk.