Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-29 / 13. szám
Szerda Martius 29, 1848 ■ Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12*kr pengőben.—Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 563.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi es. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Rendkívüli előfizetés a „Pesti Hírlapra“ (azok részére t. i., kik e lapokra még ekkorig nem fizettek elő) a szabadsajtó napjától mart. 15-kétől kezdve, folyó 1848-ikévi december utójáig. Hetenként 4-szer postánküldéssel 10 ft 48 kr, hetenként 3-szer postánküldéssel 9 ft 36 kr. — Budapesten házhozküldéssel 7 ft 30 kr pengőben. Előfizethetni Pesten a szabadsajtó-utczában (ezelőtt hatvani-uteza) Horváth-ház a kiadóhivatalban. Pest, márt. 28-án. A magyar nemzet sem kerülheti ki az emberi nem közös sorsát, miszerint mindenki kénytelen meghalni és adózni. Nem hisszük azonban, hogy a nagy fejedelem, ki ezt természet törvényének állítá, e törvényt külföldnek fizetendő tributumokra is kiterjesztette volna. Idején leszen tehát, ugyanakkor, midőn az adómentesség nyomor kiváltsága hazánkban megszűnt, a külföld által ránk rótt adót is megszüntetni. Ilyen külföldi adó a bélyegadó, mellyel Ausztria a birodalmon kivül megjelenő lapoktól velünk fizettet. S ez adó nem csekély. Ez adó fejében mi az augsburgi „Allg. Zeitung“ minden számától két ezüst krajcrárt s igy évenként minden példánytól 12 ft 10 krt fizettünk pengőben. Micsoda jognál fogva fizetteté az ausztriai kincstár velünk ez adót? Ezen kiáltó visszaélésnek minél előbb meg kell szűnni. Figyelmeztetjük rá az új ministériumot, remélvén , hogy rögtön megteendi a szükséges intézkedéseket e visszaélés eltörlésére. Tudják egyébiránt olvasóink, hogy külföldi lapokra nézve eddig kénytelenek valánk magunkat a Metternich és Sedliniczky ízléséhez alkalmaztatni. E kormányrendszer, hozzáméltó palládiumával — a censurával — gyalázatosan megbukván , most már az új ministériumnak a postahivatalokat oda kell utasítania, hogy minden külföldi lapokra fogadják el az előfizetéseket. Ez igen fontos teendő, nem csupán a journalistica érdekében. Köszönjük a bécsi policzia atyai gondoskodását, mellyel a külföldi lapokat eddig számunkra ő szemelte ki; ezentúl mi magunk kívánjuk teljesíteni e fáradtságot. Minden olvasó önmaga akarja megválasztani a lapot, mellyből tudomást szerzend a külföld dolgairól. ORSZÁGGYŰLÉS. A márt. 22-iki ülések részleteinek folytatása. A nemzetőri qualificátió meghatároztatván, a törvény többi szakaszaira nézve nem volt elércebb vita. A 12-ik §-nál Bunyik horvát követ s Szallopek verőczei és Farkas pozsegai követek kivonatára a horvátországi nemzetőrség fővezérsége, bán nem létében, a horvátországkapitányra bízatott Kossuth L. e kívánságra örömest reá állván , egyszersmind a haza szent nevében szólita fel a horvátokat, hogy félretéve minden pártnézetet, a haza közös szeretetében olvadjanak össze magyar testvéreikkel, és bár a tárgyhoz nem tartozott, kinyilatkoztató, hogy a jelen körülmények közt szívesen beleegyezik, hogy a horvátok a maguk horvát nyelvét belügyeikben szabadon használhassák, s csak a Magyarországgali kapocs legyen magyar. — A kapcs. részek tartománygyülésének rendelkezési jogkörét is tiszteletben kívánja tartani azon feltétel alatt, ha a kormány egyoldalú, törvénytelen parancsa , melly ezen tartománygyűlés alakját egészen megváltoztatá, megszüntetik. — Még csak a tisztek választására s az egyenruhára nézve voltak apró szóváltások. És ezek folytán a 154-ik sz. alatti törvényjavaslat szerkezete akként változott, mint az a 169-ik szám alatt olvasható, s 36 §-ból lett 34 §. Ezután a „független magyar felelős miniszériura alakításáról“ szóló 1.javaslatot olvasta fel Szemere B. kér.jegyző. Az 1-ső §-nál, miszerint a törvények szentesítése egyedül a fejedelmet illeti , Kende Zs. szükségesnek látta meghatározni , hányszor lehessen a nemzet kívánságát visszautasítani, s hogy a fejdelem a törvényt, harmadik felterjesztés után, megerősitni tartozik. — A BB. azt vélték, hogy ezen különben helyes megjegyzés az országgyűlés elrendezéséhez tartozik. — Kossuth L. megjegyzé , hogy a szathmári követ aggodalma csak onnét ered, mert a régi viszonyok szempontjából indul ki. Felelős ministérium mellett illy óvatosság nem szükséges , mert a ministérium az ilylyen királyi válaszokat nem contrasignálja. — A pont megmaradt. — A 2-ik §-usra Babarcz y A. csak mint magánmeggyőződését s nem is olly szándékkal, hogy vitát idézzen elő, egyszerűen kijelenti, hogy ő felsége ugyan a végrehajtó hatalmat más valakire átruházhatja, de ezen átruházást minden időre kimondani a törvényhozásnak nincs hatalmában. — A 12-ik §-nál :Ruttkay J. a tengerészetnek is külön ministeri osztályt kívánt, mire Kossuth L. kinyilatkoztatá, hogy a m. tengerészet, fájdalom, még nincs olly lábon , és a mennyire létezik , részint a honvédelmi , részint a kereskedési osztályhoz soroztathatik. — Erősebb szóváltás kell a 19-ik §-os folytán. Madarász L. Nem foghatja meg, hogyan lehet motiválni azon törvényjavaslatot, hogy a mostani kormánytisztviselők az új kormánynál alkalmaztassanak. Közsegedelemben csak koldusok részesülhetnek , ezen urak pedig , míg szolgáltak, megkapták becsületes fizetésüket, őket a státustanácsba alkalmazni, nem volna egyéb, mint az ellenforradalmat kimondani, őket, kik az összeomlott bureaucratia leghívebb vitézei voltak. A régi, elkopott bázison nem nyugodhatik a dolgok új rende, s a ministérium egy perczig sem lesz képes magát fentartani a közvéleményben , ha a törvény által ezen egyének alkalmazása reáparancsoltatik , kik, egyenesen kimondva, az által jutottak kormányhivatalba, hogy egykor utasításaikat hűtlenül megszegték, vagy a nemzeti haladás ellen szegültek. Az illy egyének törvény által parancsolt alkalmazása össze nem fér a ministérium felelősségével, s e szerint a felelős kormány nem lesz valóság; egy pár ministert pro forma kapunk ugyan , de a régi rendszer marad, s a bureaucrátia törvény által szentesittetik. Szép elv ugyan, hogy kenyér nélkül senki se maradjon, de a nemzet kincsével egyesek kedvéért igy sáfárkodni nem szabad. És ezen megjegyzéseit szóló értetni kívánja a 20, 22, 24-ik §-osokra is. Kossuth L. Máskép áll a dolog, ha más alapra tétetik. A cancelláriai tanácsosok nem a ministériumba tétettek át, s a végrehajtó hatalomban részt nem vesznek; a státustanács véleményét a ministérium kihallgatja ugyan, ha szükségesnek látja, de általa nem köteleztetik, s vele csak addig él, még felelősségével összefér. Ez tehát nem bureaucratia. Angliában is a lelépett ministerek belépnek a státustanácsba, s ott ülnek az ellenkező elemekből álló ministérium alatt is, kivévén egyes egyéneket, kik ellen valamelly törvényes kifogás van. Illy státustanács nélkül el lehetne ugyata az ország, azért nincs is az a törvényjavaslatban állandósítva; de szóló a forradalom becsületét szereti, nem akarja megkárosítni azokat, kik olly bizodalommal vállaltak hivatalt, hogy abban holtukig megmaradnak. Hasonló okoskodás szerint a földesurakat is kárpótlás nélkül lehetne hagyni az elvesztett javadalmakért. — Az ellenkező eljárás ingerlő volna, s nincs reá ok, hogy azok, kiket használni lehet, ne használtassanak. (Helyeslés.) B u n y i k. A státus tanácsban a kapcsolt részeket is képviseltetni kívánja, úgy szinte Szallopek. — Kossuth, a 21-ik §-ban a 6-ik §-os lévén idézve, ebben a horvát bán is foglaltatik. Egyébiránt restelli, hogy a kapcs. részekbeli követek még most is, minden alkalommal illy apróságokkal vesződnek. A bán jobban teszi, ha otthon Zágrábban teljesíti kötelességét, nem pedig Budán lebzsel, hol dolga nincs. Vid a 8 3 1. osztja ugyan Pest kör. nézetét, de elégnek tartaná, ha az eddigi hivatalnokok, kik az új kormánynál nem alkalmaztatnak, csak aránylagos nyugpénzt nyernének egész fizetés helyett, miként ez a 1.javaslatban van. — Maradt a szerkezet. — A 28. §-ra nézve, melly szerint a miniszerek követekké választathatnak, Madarász L. nem helyeslő véleményét mondta ki. Azt tapasztalván, hogy szándék van a képviselők számát kevésre szállítani, a követi helyek közül nyolcat ministernek adni nem akar; ha a képviselők száma nagy lesz, úgy nem ellenzi, hogy szavazattal bírjanak. Gondoskodni kell azonban, hogy a ministerek ne vesztegethessenek, s ezt is a 29. § b) pontja alatt kívánja értetni. Kossuth L. A képviselők számát még nem tudja. Neki meggyőződése, hogy 30 ezer lélek alapján kell azt meghatározni, s 40 ezer lélek után, mint a tegnapi conferentiában számíttatott, kevés képviselő lesz. — Ha az elfogadtatik, nincs mit félni attól, hogy a miniszerek követek leendnek. — Egyébiránt, ha egyszer az incompatibilitásokba megyünk, tovább is kell menni, s ez most első perczekben rose hatást szül. Szóló reméli, hiszi, sőt bizonyosnak meri mondani, hogy a magyar országgyűlés sohasem lesz olly gyáva, hogy a miniszerek titkos költségeire csak egy krajcrárt is adjon; illy dolgok ideje lejárt már 1848-ban , s ha ez nem lesz, úgy a ministériumnak sem lesz pénze vesztegetni. Babarczy a szerkezet mellett szólott. Az ellenkező korlátolná a bizodalom kifejezésének szabadságát. A ministerek, mint követek, jelenléte csak könnyíti a tanácskozást, a kérdések megoldását, mert követi minőségben jobban összesimulnak társaikkal. És ha a minister maga nem mehetne is, ugyanazon befolyással küldeni foghatna maga helyett más ministeriális követet. Hun kár. Mint Somogy követe. A kormány csak kormány, s örökké kormány, s a nemzetnek örökké óvatosnak kell lenni ellenében. Arra kell gondolni, miilyen lehet a kormány 1948-ban; a bécsi hatalom ismét lábra kaphat , s a hatalom mindenkor önérdekében, önmaga növesztésére fog dolgozni. Sem minister, sem semmi királyi hivatalnok ne ülhessen a képviselő táblán, mert ha szükséges, maradjon otthon, és nem is lesz ideje követi pályára; ha pedig nem szükséges, akkor nem is kell fizetni s tartani. Úgy a g T. Ki van elégítve a 25. § által, miszerint a miniszerek a követtáblánál ülhetnek s szólhatnak. Több jogot nekik nem adna, mert felelősek lévén, tetteiket épen a táblának kell megbírálni, L ó n y a y M. Az alkotmányos formákat legbiztosabban másolhatjuk le angol intézmények után, mert ott sokban hasonló állapot , szinte aristocrátiai alap van. Azon formák szerint a minister részt vesz az országgyűlésen, és pedig mint követ vesz részt; a többi hivatalnok azonban ki van zárva, s legközelebb is megsemmisittetett egy követ választása, mert szállítási szerződésre lépett a kormánynyal. S c h n ó e L. Mint Pozsony és Somogy. A pénzen kivül sok egyéb módja is van a ministeri hódításnak, mellyet a minister, mint követ, nagyobb részben fog gyakorolhatni. Tarnóczy K. A hatalmak veszélyes összehalmozását látja abban, ha a minister initiál, a törvényhozásba befoly, s a hozott törvényt végre is hajtja. Lónyay G. Be nem látja, miért legyen a minister követ. A bizalom theóriája vagy egész kiterjedésében áll, vagy, ha vannak incompatibilitások, ezek közt legfőbb helyen van a ministerség. Pázmándy D. Somogynak csak akkor lenne igaza, ha a képviselők száma igen csekély lenne; ellenkező esetre maga is megnyugszik a szerkezetben. Azon szempontot emeli még ki, hogy a követi állás méltósága tetemesen emeltetik a ministerek jelenléte által. És valóban minden alkotmányos országban lehet a minister képviselő, sőt kell lennie, csak a convent tesz kivételt, mellynek véres emlékezetét Somogy követe sem kívánja előidézni. 8 szavazattól nincs mit félni, de máskép áll a kérdés egyéb hivatalnokokra nézve, mert itt már 70—80 szavazatról lehet szó, s Francziaország példája áll előttünk. Somogyot pártolák még Bohus J. és Paczolay J., a szerkezetet Bónis, Tomcsányi. Maradt a szerkezet. — A 34. §-ban, Lónyay G. indítványára létetett azon módosítás, hogy a ministerség számadásait nem az országgyűlésnek, mint a szerkezetben áll, hanem az alsó táblának mutassa be. És így, ez utason kívül, minden változtatás nélkül fogadtatott el a fontos törvényjavaslat. A következett országos ülésben felolvastatott a főrendek válaszüzenete a hitelintézet s az évenkénti országgyűlés iránt. Azután a nemzetőrségről és felelős ministériumról szóló két fontos törvény tárgyaltatott. Amabban a tisztek szabad választását otalmazó Madarász, kit Schnée L. és Sárkány F. is pártoltak. Kossuth L. elvben s későbbre szinte pártolná a szabad választást, de tekintve azt, hogy ezen intézkedés úgyis csak ideiglenes, hogy statistiai adataink, stratégiai előkészületeink nincsenek, fél, hogy most eleinte nem lehetne rendet behozni, s az őrsereget kellőkép organizálni , ha az őrseregek önmaguk választanák főtiszteiket. Maradt a szerkezet. A ministériumról szóló törvény 19-ik §-sára ismét felszólalt Madarász L., s jobbnak tartá, hogy a törvény máskép rendelkezzék, miszerint az ellenszenv ne a ministériumra forduljon , hanem a törvényhozásra. Reméli, hogy ama kevély czímek tulajdonosai, amagús hivatalok hosszas ideig használói nem fognak a hazától ingyen kenyeret követelni, s ennek financziáját terhelni. Bernáth Zs. a törvényhatóságokról több tisztelettel kívánt szólni, mint a 23. §. 5 hónap előtt, úgymond, sentimentaliter köszöntük meg a bizodalmát, miszerint bennünket a törvényhatóságok követektül elválasztani méltóztattak ; most pedig kifelejtjük, s kitöröljük azokat az élők sorából. — Ezen érzékenykedés következtében, miilyen még ezer és ezer esetben fog felzajlani, ehelyett: „a törvényhatóságok eddigi törvényes hatóságukban ezentúl is meghagyassanak,“ — ezen kevésbbé 56