Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-04-02 / 17. szám

Vasárnap April 2.1848. 17, Megjelenik e’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, négyszer küldve pedig 7 h­ 12 kr pengőben. — Előfizethetni tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr. utczai Horváth-házban 5­ 3.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi föpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Pest, april 1-jén. Az események gyors fejlődése között nem csoda, ha gyakran változnak érzeményeink. A reményt aggodalom, s ezt ismét öröm váltja föl, így vagyunk a független, felelős magyar kormány alakulásával. Tegnap keserű indignátiót fejezünk ki azon gyalázatos kísérlet fölött, mellyet a megdöntött bureau­­cratia maradványai a királyi szó kijátszására tőnek; most nem titkolhatjuk el örömünket az újabb leirat, eredménye fölött azon udvari tanácskozmánynak, mellyben királyunk először élt illy fontos ügyben kizárólag magyar kormány­férfiak s olly férfiak tanácsával, kiket a nemzet bizalma kisért magas állásukra. Ez újabb királyi válasz tartalma, mint lapunk tegnapi mellékletében közöltük, következő: „Kedves öcsém, fönséges főherczeg nádor úr! A függet­len felelős ministérium alakítása iránt készült s az országos KK. és RR. által f. hó 23-án kelt felírásukkal királyi jóváha­gyásom alá bocsátott törvényczikkre nézve, f. hó 28-án kelt legfelsőbb válaszom folytán, királyi jóváhagyásomat atyai szándékom újabb bizonyságául az országosan egybegyült KK. és RR-nek azon határozott kijelentéssel kívánom tudtukra adatni, miként a fölterjesztett törvényczikk 1. §-sa érintett válaszom értelmében e szavakkal: „szent és sérthetetlen“ vé­geztessék; a 2. § pedig igy fejejeztessék be: „s ez esetben a mostani nádor cs. kir. főherczeg Istvánnak személye hasonló­képen sérthetetlen;“ a 3d-ik­t­ust illetőleg, az érseknek, püspökök, prépostok s apátoknak az illető magyar minister ellenjegyzései melletti kinevezését átruházhatlan apostoli ki­rályi hatóságomhoz számítom, s azt, valamint az ország zász­lósainak kinevezését, a kegyelmezés jogának gyakorlását, a nemességnek , czimeknek s rendeknek osztását is mindig az illető magyar felelős minister ellenjegyzése mellett, egyenesen magamnak fentartom.­­ Ennek folytában tehát a 18-ik sza­kasz után külön szakaszban kimondandó lesz, hogy a fennem­­lített s egyenesen magamnak fentartott tárgyakat, a szeme­­mélyem mellé rendelt felelős miniszer a mellette levő állodalmi tanácsokkal és személyzettel fogja kezelni. A 6-ik §-t illetőleg pedig arra kívánni a hü KK. sRR-ket felszólítani , hogy addig is, míg azon közállodalmi költségek aránya iránt, mellyek az összes birodalmat közösen érdeklik, kölcsönös értekezés után a jövő törvényhozás királyi meg­egyezésemmel intézkednék, királyi udvaromnak fentartásához s a közös diplomatához és a magyar hadsereghez megkiván­­tató különbféle katonai testületek ellátására szükséges költ­ségekről jövendő beszámítás iránt, jóváhagyásom mellett, ideiglenes rendelkezés tétessék. — Végre a honvédelmi mi­­nistériumot illetőleg, valamint a honvédelmi szerkezet s a környülállások szükségéhez képesti hadi ajánlatok körüli ren­delkezést a törvényhozás köréhez , a rendes katonaságnak az országbani elhelyezését s béke idejében alkalmazását pedig a kir. helytartónak, a felelős magyar ministérium utján gyakor­­landó kormányzatához tartozónak elismerem ; úgy viszont a hit Ki. 8 RB.-nek királyi házam s a pragmatica sanctióval szen­tesitett birodalmi kapocs iránti hit ragaszkodásuktól bizton várom , miként önként átlátandják, hogy a­ magyar hadsereg­nek az ország határain kívüli alkalmazása, nemkülönben a katonai hivatalokra a kinevezések, a szükséges birodalmi ösz­­hangzás végett egyenesen csak legfelsőbb királyi elhatározá­somtól függhetnek, az ez esetekbeni ellenjegyzés tehát a foly­vást királyi személyem körül leendő ministerre leszen bí­zandó. S ezek azon észrevételek, mellyekhez a felterjesztett tör­­vényczikket alkalmaztatni kívánom.“ Bécs, mártius 31-kén 1848. Ferdinánd s. k. A kormányrendszer, melly e sorokban fejedelmünk által jóváhagyatott, minden következményeiben kifejlőd­ve s megszilárdulva, bennünket az európai nagy nemze­tek sorába állitana. S kifejtése, megszilárdítása e rend­szernek tőlünk, azon országgyűléstől függ, melly nem a rendiség attribútumainak megtartásából, nem a közép­kornak az ujjak­ összeházasitásából születik, hanem tiszta valódi képviseletéből a nemzet minden egybeolvadott osztályainak. Addig is azonban szükség a nemzetnek egész részvét­tel csatlakozni e rendszerhez; szükséges tisztába jőnünk a közlött k. válasz értelme fölött, mi körül annyi dalma­gyarázatok hallatszanak. Mindazon jogokat, mellyeket a fejedelem válasziratá­ban magának fentartott, csak a ministérium ellenjegyzése mellett gyakorolhatja ő felsége. A ministérium ezentúl a többség kifolyása leend; minél fogva, ha a fejedelem olly egyént akarna kinevezni bármelly hivatalra, ki az ország többségének nem tetszik, e kinevezést a magyar felelős miniszer nem fogja ellenjegyzeni merni, mert különben ellene a legközelebbi országgyűlésen bizalmatlanságot szavazunk, s le kell lépnie. A pénz- és hadügyre nézve forgott fenn legnagyobb nehézség. E ministériumok most teljes hatáskörükkel bír­nak. Az ország minden pénzforrásai használatára állanak pénzügyi ministerünknek, s a királyi háztartás és diplo­­matia költségeit meghatározni a jövő nemzeti gyűlésnek van föntartva. Mi a hadi ministériumot illeti: ennek ellenjegyzése mellett fog eszközöltetni minden, mi béke idején a hadü­gy körül történik. Közös háború idején ez ügyben a fejede­lem rendelkezik ugyan, de — ne feledjük — ismét csak a személye körül levő magyar minister ellenjegyzése mel­lett. S e minister szintúgy kénytelen lelépni, ha ellene bizalmatlanság nyilatkozik a nemzet többségében, mint bármelly más tárc­a kezelője, míg az összes hadügyre nézve a költségek megszavazásánál is tetemes befolyást gyakorol a nemzetgyűlés. Nem hisszük, hogy valaki azok után, mik az egyenlő­ség elvének életbeléptetésére csak eddig is történtek, a czimek és a nemesség osztásának a fejedelem részére fön­­tartásában keresne erősséget a kir. válasz megtámadá­sára. Ha találkoznának, kik illyképen okoskodnak , em­lékezzenek meg, hogy e jogok gyakorlása is csak minis­­teri ellenjegyzés mellett történhetik. Nincs tehát ok ez újabb leirat ellen zúgolódnunk. Ki ezt teszi, vagy nincs fogalma az alkotmányos formákról, vagy rész szándékból folytatja az izgatást, hogy ne­­szi­lárdulhasson meg a kiküzdött alap, mellyre az általános dissolutió között mielőbb szükséges építenünk. Viszonya­ink rendezése végett nélkülözhetlen az új kormány mun­kás és erélyes eljárása. Ez erély, e munkásság iránt ke­zességet nyújt nemzeti kormányunk tagjainak ismert ha­­zafisága, képessége, s teljes bizalommal vagyunk a nem­zet értelmisége és józansága iránt, hogy őket e nehéz munkában támogatni fogja. ORSZÁGGYŰLÉS. 48-ik országos ülés a föRBnél, márt. 25. d. e. 11 órakor. Elnök : országbíró. Ez ülésnek következő tárgyai voltak : 1) Felolvastatván a ne­nzíai őrsereg iránti törvényjavas­latra kelt válaszüzenet, kinyomatni rendeltetett. 2) A jászkun kerületekről és 3) A hajdú kerületről szóló törv.javaslatok minden észre­vétel nélkül elfogadtattak. 4) A községi választásokra nézve javaslatba tett, három rövid­­­ből álló törvényczikknek csak egyetlen szava módosít­tatott. T. i. némelly községeknek rendezett tanácsosai felru­házását, mint igen fontos dolgot, nem mint a javaslatban volt, a belügyminiszerre, hanem a ministériumra bizandónak véli e tábla. — A 3-ik §-ra, melly szerint az első bírósági hatósága rendezett tanácsosai el nem látott községek­ben, az elöljárók választása iránt, ideiglenesen a megyék fognak intézkedni . gr. Cziráky Jáno­snak azon ész­revétele volt, hogy e részben jövő országgyűlésig a fennálló szokáson kívü­l máskép intézkedni nem volna szükség, mivel a községi választások úgyis novemberben történnek, s akko­­rig bizonyosan országgyűlés fog tartatni. Gr. Andrássy György s utána többen kifejtették , hogy az eddigi szo­kás fenmaradását általában kimondani nem lehet, mivel az úrbéri viszonyok megszüntetvén, azokkal a földesúri befolyás is a községi választásokra megszüntetett. Előadták egyszers­mind, hogy sok olly viszonyok vannak, mellyek iránt az úr­­bér megszüntetésével nyomban intézkedni kell, mint például az árvák vagyona, a községi számadások, a telkek eldara­­bolása stb. — Ezekre vonatkozólag abban állapodtak meg a főRt., hogy a BRet felszólítják, törvények javaslatára mind­azon tárgyakra nézve , mellyek eddig a földesúri hatóság ál­tal intéztettek el. 5) Törvényczikk Fiume és Buccari szabad tengerkeres­kedési kerületekről. Kiss Pál tengermelléki kormányzó­nak a 3. § ra két észrevétele volt: először szükségesnek tar­totta, hogy a főkormányzónak közgyűlésekeni elnöklési joga (a javaslatban e jog az alkapitánynak adatik) fentartassék, nem azért hogy rendesen, hanem hogy csak kivételesen néha elnökösködhessék; mivel a két hatóság közt, mellyek egy­mással sokszerü súrlódásban vannak, a közbenvető elemre el­­kerülhetlen szükség van. És ő ez állásban valamint múltjára, úgy jövőjére nézve is elvállalja a felelősséget. Másik észre­vétele , hogy a BR. nem gondoskodtak helyettes elnökről, ha az alkapitány akadályoztatnék. — Helyeseltetvén észrevéte­lei, végzés jön: a 3. §-ban illy kifejezés használtatik: „ren­des elnök az alkapitány,a melly eszme a főkormányzó hatás­köréről rendelkező 10. §-ban is kifejeztetik ; a BR. pedig fel­­szólittatnak , hogy elnökről gondoskodjanak azon esetre, ha az alkapitány akadályozva volna. — A 21. §. tartalma az­, hogy az alatt, míg a törvény máskép rendelkezendik, e tör­vény szerint csak a kerületi bírák választatnak, és illetőleg 3 évről 3 évre nyittatnak meg; a többi tisztviselők addig viselt hivatalaikat megtartják. A tengerin, kormányzó kivonatára még hozzáadatott, hogy az ürességben levő hivatalok is ek­­kér töltessenek be. — Bevégeztetvén az egész törvényjavas­lat tárgyalása, Busán H. Horvátország követe, azon ok­nál fogva, mivel Buccari H.országhoz tartozik, s nem gondolja hogy az országos rendek e viszonyokat megszüntetni akarnák, az 1. §. elé az utósó e.gy. Útmutatása szerint e záradékot kíván­ja tétetni: „az 1790. 58. tcz. fenmaradván.“........Egy hang sem emelkedett a különös kívánat pártolására; gr. Erdődy Sándor fölhivá a követurat, hogy mivel itt a Buccari és Horvátország közti viszonyok kérdésbe vonva nincsenek, áll­jon el kivánatától, s a n. m. országbíró is megjegyzé, mikép az nem lehet, hogy mindenütt, hol a törvényben Buc­­cariról van szó, hivatkozás történjék az említett viszonyokra s előbbi törvényekre. Busán Hermán kijelenté, miszerint ha az ártatlan záradék el nem fogadtatik, kénytelen azon óvást tenni, hogy e rendelkezés által azon viszony, mellyben Buccari Horvátországgal áll, ne sértessék. 6. A turopolyai kerületet illető törvényjavaslat felolvas­tatván : Busán Hermán ismét ugyanazon óvást tette. Nem fognak ugyan sírni — úgymond — a kapcsolt részek, ha e kerület Zágráb megyétől elszakíttatik , de mivel a porták iránt e törvényben semmi rendelkezés nincs, fentartja a tarto­mányi gyűlésnek azok iránti eddigi rendelkezési jogát. Az országbíró is osztá azon észrevételt, hogy e törvény nem merít ki mindent, mi iránt elkerülhetlenül intézkedni kellene, mint p. o. a porták és a porok fölebbvitele; mivel a kerület Zágráb megye hatósága alól minden tekintetben kivétetvén, nem tudatik, hogy az eddig a törvényszékre fölebbvitetni szo­kott perek hova fognak ezentúl fölvitetni. — Ezek folytán a BR. figyelmeztettetvén arra, hogy az 1. §. az utósóval ellentét­ben áll, a mennyiben a turopolyai kerület Zágráb megye ható­sága alól minden tekintetben kivétetik , az utósóban pedig a közigazgatás formái és módja az eddigi gyakorlat szerint meg­­hagyatik, — felszólittatni fognak , hogy az itt előhozott vi­szonyokra nézve kimerítőbb javaslatot terjeszszenek elő. 7. Áthozatott a BB-nek a sajtótörvény tárgyábani másod­­üzenete, melly az előbbi szigorú szabályok helyett némileg szelidebbeket javal. 8. A három rövid §-ból álló törvényjavaslat a magyar egyetemről egy kis vitát idézett elő. Kimondatván abban a szabad tanítás és tanválasztás elve, ezek alkalmazása a tör­vényhozás rendelkezéséig a ministériumra bizatik. B. Bar­­kóczy Jánosnak nehézsége volt illy általános, föltétlen, korlátlan elvkimondásban; az országbíró csak azon kí­­vánatát fejezi ki, hogy ez elveket a ministérium addig, míg a törvényhozás nem rendelkezik, életbe ne léptesse. B. Eötvös J­ó­z­s­e­f közoktatási ministerjelölt ebben nem látott mást, mint a statusquo kimondását jövő országgyűlésig; ezt a tör­vényhozás elhatározhatja , ha azt tartja róla , hogy igen jó, hanem akkor e szakban a ministériumra semmi felelősség nem háramlik. Gr. Teleki L. kérdezi : miért a status quót jövő országgyűlésig épen e tekintetben kimondani, hol olly sok javítandó van ? A hitelintézet tervének elkészítésével s több mással megbizatott már a ministér­ium, s csak e tekintetben ne bízatnék meg semmivel ? Ha ez elfogadtatnék (mivel azt nem hiszi, hogy e tábla a növelés ügyében változtatást ne akarna) , ollyannak volna tekintendő, mintha e tábla a bizo­dalmát, mellyel a BB. a ministérium iránt viseltetnek , nem osztaná; nem volna az egyéb, mint már egy bizodalmatlan­­sági volum. Országbíró kijelente, hogy attól távol van. Gr.B­atthyány K. is úgy látta, hogy bizodalmatlanság nyilat­­koztatása volna, a ministérium kezeit annyira megkötni, mi­kép az a nevelés ügyében a sürgetősbb intézkedéseket meg ne tehesse , s jobb karba ne helyezhesse azt, mint eddig volt. Gr. Teleki Domokos bízik a ministériumban,hogy a jövő törvényhozás intézkedéseit megelőzni nem fogja, de reméli, hogy ha az egyetem egy erélyes kormányférfi kezébe adatik , ez által a tudományosság fel fog ébresztetni. b. Vay Lajos nem egyedül contestátiót, hanem tettleges bizonyí­tását óhajtotta a ministérium iránti bizalomnak. — A jobb­oldal sürgetéseire s különösen gr. Szécsen javaslatára, a kér­désben levő 2 §. elvégre igy módosíttatott : „Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve , hogy egy részről a tanuló arra nézve, melly tant s mellyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen, másrészről hogy a rendes tanáro­kon ki­vül más jeles egyének is, a miniszér­um által ideiglenesen meghatározandó, később pedig törvény által megállapítandó feltételek mel­lett oktathatnak , törvényesen kimondatik.11 . B. V­a­y Lajos megjegyzi, hogy e módosításban épen az van ki­mondva , mi különben is a 3. §-ban foglaltatik. 9. Az öt §-ból álló törvényjavaslat a színházakról elfo­gadtatván , gr. Ráday Gedeon indítványára a nem­zeti színház kivétetett azon szabály alól, miszerint az elő­adások a helybeli hatóság felügyelése alatt állanak s enge­­delmétől függenek; kivétetett pedig azért, mert e színház­­nak úgyis országos felelős igazgatója van, ki mindenesetre nyújt rend és erkölcsiség tekintetében annyi biztosítékot, mint a városi bíró.60

Next