Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-04-02 / 17. szám
Vasárnap April 2.1848. 17, Megjelenik e’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, négyszer küldve pedig 7 h 12 kr pengőben. — Előfizethetni tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr. utczai Horváth-házban 5 3.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi föpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Pest, april 1-jén. Az események gyors fejlődése között nem csoda, ha gyakran változnak érzeményeink. A reményt aggodalom, s ezt ismét öröm váltja föl, így vagyunk a független, felelős magyar kormány alakulásával. Tegnap keserű indignátiót fejezünk ki azon gyalázatos kísérlet fölött, mellyet a megdöntött bureaucratia maradványai a királyi szó kijátszására tőnek; most nem titkolhatjuk el örömünket az újabb leirat, eredménye fölött azon udvari tanácskozmánynak, mellyben királyunk először élt illy fontos ügyben kizárólag magyar kormányférfiak s olly férfiak tanácsával, kiket a nemzet bizalma kisért magas állásukra. Ez újabb királyi válasz tartalma, mint lapunk tegnapi mellékletében közöltük, következő: „Kedves öcsém, fönséges főherczeg nádor úr! A független felelős ministérium alakítása iránt készült s az országos KK. és RR. által f. hó 23-án kelt felírásukkal királyi jóváhagyásom alá bocsátott törvényczikkre nézve, f. hó 28-án kelt legfelsőbb válaszom folytán, királyi jóváhagyásomat atyai szándékom újabb bizonyságául az országosan egybegyült KK. és RR-nek azon határozott kijelentéssel kívánom tudtukra adatni, miként a fölterjesztett törvényczikk 1. §-sa érintett válaszom értelmében e szavakkal: „szent és sérthetetlen“ végeztessék; a 2. § pedig igy fejejeztessék be: „s ez esetben a mostani nádor cs. kir. főherczeg Istvánnak személye hasonlóképen sérthetetlen;“ a 3d-iktust illetőleg, az érseknek, püspökök, prépostok s apátoknak az illető magyar minister ellenjegyzései melletti kinevezését átruházhatlan apostoli királyi hatóságomhoz számítom, s azt, valamint az ország zászlósainak kinevezését, a kegyelmezés jogának gyakorlását, a nemességnek , czimeknek s rendeknek osztását is mindig az illető magyar felelős minister ellenjegyzése mellett, egyenesen magamnak fentartom. Ennek folytában tehát a 18-ik szakasz után külön szakaszban kimondandó lesz, hogy a fennemlített s egyenesen magamnak fentartott tárgyakat, a szememélyem mellé rendelt felelős miniszer a mellette levő állodalmi tanácsokkal és személyzettel fogja kezelni. A 6-ik §-t illetőleg pedig arra kívánni a hü KK. sRR-ket felszólítani , hogy addig is, míg azon közállodalmi költségek aránya iránt, mellyek az összes birodalmat közösen érdeklik, kölcsönös értekezés után a jövő törvényhozás királyi megegyezésemmel intézkednék, királyi udvaromnak fentartásához s a közös diplomatához és a magyar hadsereghez megkivántató különbféle katonai testületek ellátására szükséges költségekről jövendő beszámítás iránt, jóváhagyásom mellett, ideiglenes rendelkezés tétessék. — Végre a honvédelmi ministériumot illetőleg, valamint a honvédelmi szerkezet s a környülállások szükségéhez képesti hadi ajánlatok körüli rendelkezést a törvényhozás köréhez , a rendes katonaságnak az országbani elhelyezését s béke idejében alkalmazását pedig a kir. helytartónak, a felelős magyar ministérium utján gyakorlandó kormányzatához tartozónak elismerem ; úgy viszont a hit Ki. 8 RB.-nek királyi házam s a pragmatica sanctióval szentesitett birodalmi kapocs iránti hit ragaszkodásuktól bizton várom , miként önként átlátandják, hogy a magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazása, nemkülönben a katonai hivatalokra a kinevezések, a szükséges birodalmi öszhangzás végett egyenesen csak legfelsőbb királyi elhatározásomtól függhetnek, az ez esetekbeni ellenjegyzés tehát a folyvást királyi személyem körül leendő ministerre leszen bízandó. S ezek azon észrevételek, mellyekhez a felterjesztett törvényczikket alkalmaztatni kívánom.“ Bécs, mártius 31-kén 1848. Ferdinánd s. k. A kormányrendszer, melly e sorokban fejedelmünk által jóváhagyatott, minden következményeiben kifejlődve s megszilárdulva, bennünket az európai nagy nemzetek sorába állitana. S kifejtése, megszilárdítása e rendszernek tőlünk, azon országgyűléstől függ, melly nem a rendiség attribútumainak megtartásából, nem a középkornak az ujjak összeházasitásából születik, hanem tiszta valódi képviseletéből a nemzet minden egybeolvadott osztályainak. Addig is azonban szükség a nemzetnek egész részvéttel csatlakozni e rendszerhez; szükséges tisztába jőnünk a közlött k. válasz értelme fölött, mi körül annyi dalmagyarázatok hallatszanak. Mindazon jogokat, mellyeket a fejedelem válasziratában magának fentartott, csak a ministérium ellenjegyzése mellett gyakorolhatja ő felsége. A ministérium ezentúl a többség kifolyása leend; minél fogva, ha a fejedelem olly egyént akarna kinevezni bármelly hivatalra, ki az ország többségének nem tetszik, e kinevezést a magyar felelős miniszer nem fogja ellenjegyzeni merni, mert különben ellene a legközelebbi országgyűlésen bizalmatlanságot szavazunk, s le kell lépnie. A pénz- és hadügyre nézve forgott fenn legnagyobb nehézség. E ministériumok most teljes hatáskörükkel bírnak. Az ország minden pénzforrásai használatára állanak pénzügyi ministerünknek, s a királyi háztartás és diplomatia költségeit meghatározni a jövő nemzeti gyűlésnek van föntartva. Mi a hadi ministériumot illeti: ennek ellenjegyzése mellett fog eszközöltetni minden, mi béke idején a hadügy körül történik. Közös háború idején ez ügyben a fejedelem rendelkezik ugyan, de — ne feledjük — ismét csak a személye körül levő magyar minister ellenjegyzése mellett. S e minister szintúgy kénytelen lelépni, ha ellene bizalmatlanság nyilatkozik a nemzet többségében, mint bármelly más tárca kezelője, míg az összes hadügyre nézve a költségek megszavazásánál is tetemes befolyást gyakorol a nemzetgyűlés. Nem hisszük, hogy valaki azok után, mik az egyenlőség elvének életbeléptetésére csak eddig is történtek, a czimek és a nemesség osztásának a fejedelem részére föntartásában keresne erősséget a kir. válasz megtámadására. Ha találkoznának, kik illyképen okoskodnak , emlékezzenek meg, hogy e jogok gyakorlása is csak ministeri ellenjegyzés mellett történhetik. Nincs tehát ok ez újabb leirat ellen zúgolódnunk. Ki ezt teszi, vagy nincs fogalma az alkotmányos formákról, vagy rész szándékból folytatja az izgatást, hogy neszilárdulhasson meg a kiküzdött alap, mellyre az általános dissolutió között mielőbb szükséges építenünk. Viszonyaink rendezése végett nélkülözhetlen az új kormány munkás és erélyes eljárása. Ez erély, e munkásság iránt kezességet nyújt nemzeti kormányunk tagjainak ismert hazafisága, képessége, s teljes bizalommal vagyunk a nemzet értelmisége és józansága iránt, hogy őket e nehéz munkában támogatni fogja. ORSZÁGGYŰLÉS. 48-ik országos ülés a föRBnél, márt. 25. d. e. 11 órakor. Elnök : országbíró. Ez ülésnek következő tárgyai voltak : 1) Felolvastatván a nenzíai őrsereg iránti törvényjavaslatra kelt válaszüzenet, kinyomatni rendeltetett. 2) A jászkun kerületekről és 3) A hajdú kerületről szóló törv.javaslatok minden észrevétel nélkül elfogadtattak. 4) A községi választásokra nézve javaslatba tett, három rövidből álló törvényczikknek csak egyetlen szava módosíttatott. T. i. némelly községeknek rendezett tanácsosai felruházását, mint igen fontos dolgot, nem mint a javaslatban volt, a belügyminiszerre, hanem a ministériumra bizandónak véli e tábla. — A 3-ik §-ra, melly szerint az első bírósági hatósága rendezett tanácsosai el nem látott községekben, az elöljárók választása iránt, ideiglenesen a megyék fognak intézkedni . gr. Cziráky Jánosnak azon észrevétele volt, hogy e részben jövő országgyűlésig a fennálló szokáson kívül máskép intézkedni nem volna szükség, mivel a községi választások úgyis novemberben történnek, s akkorig bizonyosan országgyűlés fog tartatni. Gr. Andrássy György s utána többen kifejtették , hogy az eddigi szokás fenmaradását általában kimondani nem lehet, mivel az úrbéri viszonyok megszüntetvén, azokkal a földesúri befolyás is a községi választásokra megszüntetett. Előadták egyszersmind, hogy sok olly viszonyok vannak, mellyek iránt az úrbér megszüntetésével nyomban intézkedni kell, mint például az árvák vagyona, a községi számadások, a telkek eldarabolása stb. — Ezekre vonatkozólag abban állapodtak meg a főRt., hogy a BRet felszólítják, törvények javaslatára mindazon tárgyakra nézve , mellyek eddig a földesúri hatóság által intéztettek el. 5) Törvényczikk Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről. Kiss Pál tengermelléki kormányzónak a 3. § ra két észrevétele volt: először szükségesnek tartotta, hogy a főkormányzónak közgyűlésekeni elnöklési joga (a javaslatban e jog az alkapitánynak adatik) fentartassék, nem azért hogy rendesen, hanem hogy csak kivételesen néha elnökösködhessék; mivel a két hatóság közt, mellyek egymással sokszerü súrlódásban vannak, a közbenvető elemre elkerülhetlen szükség van. És ő ez állásban valamint múltjára, úgy jövőjére nézve is elvállalja a felelősséget. Másik észrevétele , hogy a BR. nem gondoskodtak helyettes elnökről, ha az alkapitány akadályoztatnék. — Helyeseltetvén észrevételei, végzés jön: a 3. §-ban illy kifejezés használtatik: „rendes elnök az alkapitány,a melly eszme a főkormányzó hatásköréről rendelkező 10. §-ban is kifejeztetik ; a BR. pedig felszólittatnak , hogy elnökről gondoskodjanak azon esetre, ha az alkapitány akadályozva volna. — A 21. §. tartalma az, hogy az alatt, míg a törvény máskép rendelkezendik, e törvény szerint csak a kerületi bírák választatnak, és illetőleg 3 évről 3 évre nyittatnak meg; a többi tisztviselők addig viselt hivatalaikat megtartják. A tengerin, kormányzó kivonatára még hozzáadatott, hogy az ürességben levő hivatalok is ekkér töltessenek be. — Bevégeztetvén az egész törvényjavaslat tárgyalása, Busán H. Horvátország követe, azon oknál fogva, mivel Buccari H.országhoz tartozik, s nem gondolja hogy az országos rendek e viszonyokat megszüntetni akarnák, az 1. §. elé az utósó e.gy. Útmutatása szerint e záradékot kívánja tétetni: „az 1790. 58. tcz. fenmaradván.“........Egy hang sem emelkedett a különös kívánat pártolására; gr. Erdődy Sándor fölhivá a követurat, hogy mivel itt a Buccari és Horvátország közti viszonyok kérdésbe vonva nincsenek, álljon el kivánatától, s a n. m. országbíró is megjegyzé, mikép az nem lehet, hogy mindenütt, hol a törvényben Buccariról van szó, hivatkozás történjék az említett viszonyokra s előbbi törvényekre. Busán Hermán kijelenté, miszerint ha az ártatlan záradék el nem fogadtatik, kénytelen azon óvást tenni, hogy e rendelkezés által azon viszony, mellyben Buccari Horvátországgal áll, ne sértessék. 6. A turopolyai kerületet illető törvényjavaslat felolvastatván : Busán Hermán ismét ugyanazon óvást tette. Nem fognak ugyan sírni — úgymond — a kapcsolt részek, ha e kerület Zágráb megyétől elszakíttatik , de mivel a porták iránt e törvényben semmi rendelkezés nincs, fentartja a tartományi gyűlésnek azok iránti eddigi rendelkezési jogát. Az országbíró is osztá azon észrevételt, hogy e törvény nem merít ki mindent, mi iránt elkerülhetlenül intézkedni kellene, mint p. o. a porták és a porok fölebbvitele; mivel a kerület Zágráb megye hatósága alól minden tekintetben kivétetvén, nem tudatik, hogy az eddig a törvényszékre fölebbvitetni szokott perek hova fognak ezentúl fölvitetni. — Ezek folytán a BR. figyelmeztettetvén arra, hogy az 1. §. az utósóval ellentétben áll, a mennyiben a turopolyai kerület Zágráb megye hatósága alól minden tekintetben kivétetik , az utósóban pedig a közigazgatás formái és módja az eddigi gyakorlat szerint meghagyatik, — felszólittatni fognak , hogy az itt előhozott viszonyokra nézve kimerítőbb javaslatot terjeszszenek elő. 7. Áthozatott a BB-nek a sajtótörvény tárgyábani másodüzenete, melly az előbbi szigorú szabályok helyett némileg szelidebbeket javal. 8. A három rövid §-ból álló törvényjavaslat a magyar egyetemről egy kis vitát idézett elő. Kimondatván abban a szabad tanítás és tanválasztás elve, ezek alkalmazása a törvényhozás rendelkezéséig a ministériumra bizatik. B. Barkóczy Jánosnak nehézsége volt illy általános, föltétlen, korlátlan elvkimondásban; az országbíró csak azon kívánatát fejezi ki, hogy ez elveket a ministérium addig, míg a törvényhozás nem rendelkezik, életbe ne léptesse. B. Eötvös József közoktatási ministerjelölt ebben nem látott mást, mint a statusquo kimondását jövő országgyűlésig; ezt a törvényhozás elhatározhatja , ha azt tartja róla , hogy igen jó, hanem akkor e szakban a ministériumra semmi felelősség nem háramlik. Gr. Teleki L. kérdezi : miért a status quót jövő országgyűlésig épen e tekintetben kimondani, hol olly sok javítandó van ? A hitelintézet tervének elkészítésével s több mással megbizatott már a ministérium, s csak e tekintetben ne bízatnék meg semmivel ? Ha ez elfogadtatnék (mivel azt nem hiszi, hogy e tábla a növelés ügyében változtatást ne akarna) , ollyannak volna tekintendő, mintha e tábla a bizodalmát, mellyel a BB. a ministérium iránt viseltetnek , nem osztaná; nem volna az egyéb, mint már egy bizodalmatlansági volum. Országbíró kijelente, hogy attól távol van. Gr.Batthyány K. is úgy látta, hogy bizodalmatlanság nyilatkoztatása volna, a ministérium kezeit annyira megkötni, mikép az a nevelés ügyében a sürgetősbb intézkedéseket meg ne tehesse , s jobb karba ne helyezhesse azt, mint eddig volt. Gr. Teleki Domokos bízik a ministériumban,hogy a jövő törvényhozás intézkedéseit megelőzni nem fogja, de reméli, hogy ha az egyetem egy erélyes kormányférfi kezébe adatik , ez által a tudományosság fel fog ébresztetni. b. Vay Lajos nem egyedül contestátiót, hanem tettleges bizonyítását óhajtotta a ministérium iránti bizalomnak. — A jobboldal sürgetéseire s különösen gr. Szécsen javaslatára, a kérdésben levő 2 §. elvégre igy módosíttatott : „Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve , hogy egy részről a tanuló arra nézve, melly tant s mellyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen, másrészről hogy a rendes tanárokon kivül más jeles egyének is, a miniszérum által ideiglenesen meghatározandó, később pedig törvény által megállapítandó feltételek mellett oktathatnak , törvényesen kimondatik.11 . B. Vay Lajos megjegyzi, hogy e módosításban épen az van kimondva , mi különben is a 3. §-ban foglaltatik. 9. Az öt §-ból álló törvényjavaslat a színházakról elfogadtatván , gr. Ráday Gedeon indítványára a nemzeti színház kivétetett azon szabály alól, miszerint az előadások a helybeli hatóság felügyelése alatt állanak s engedelmétől függenek; kivétetett pedig azért, mert e színháznak úgyis országos felelős igazgatója van, ki mindenesetre nyújt rend és erkölcsiség tekintetében annyi biztosítékot, mint a városi bíró.60