Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-04-04 / 19. szám
Kedd Pozsony, ápril. 1-jén. A k. leirat következtében, mellynek kieszközlése s ezáltal a polgári háború szörnyeinek megelőzése, Deák Ferencz nyílt elismerése szerint is, főképen a nádor főherczeg becsületes és erélyes eljárásának eredménye , — a nádor tiszteletére határozott hálaünnep , az országgyűlés részéről ma tartatott meg. Az alsó tábla tagjai, többnyire legfényesb nemzeti diszöltözetben, 10 órakor jöttek össze saját teremükben, s tegnap estvei határozatukat, hogy t. i. a nádornak, Kossuth L. ékesszóló ajkai által, hálájukat jelentsék, a felső táblának is tudtára adván—miután ez azt örömmel fogadá, s felkészülésre egy órai időt kért — 11 órakor indult meg a fényes menet az országháztól a Grassalkovich-palota felé. A nemzeti őrsereg, melly napról napra jobban betanul a hadi gyakorlatokba, előlment lobogó zászlóival. Tisztelkedés után, mellyet Kossuth L. szivragadó szónoklata tett érdekessé, a főherczeg szemlét tartott a nemzetőrség felett. Kossuth L. lángszavai ekkér rendültek meg: „Fönséges ur! Magyarhonnak s kapcsolt részeinek országgyűlési egész testülete jövünk fönségedhez, hálát s köszönetét mondani a hi honszeretetért, a fáradhatatlan buzgalomért, a férfias küzdelmekért, hazánk szabadsága ügyében ; hálát s köszönetét az eldöntő súlyért, mellyet fenséged a nemzet sorsának mérlegébe vetett. — Félévvel ezelőtt, midőn fenséged a magyart hazája minden vidékein házi tűzhelyénél meglátogatá, az ország behinté fönséged útjait a legszebb remények virágaival, a népnek milliói, kik akkor még a szabadság templomán kívül állottak, letörték egy pillanatra homlokukról az öröklött szolgaság kinveritékét, s robotmunkájuk közben megállva, felörvendettek fönséged látásának, mintha nyílni látnák az Ígéret földének kapuját, hosszas szenvedés után; a múlt novemberben ez országgyűlés eljegyzette fönségedet e hon boldogságának, e hon szabadságának , e hon dicsőségének , a bizalom szent gyűrűjével. — Azóta egy rövid félév múlt el, s az ország szabad a nemesség, e honnak elsőszülötte, osztályra bocsátá a jog és szabadság kincseit, a fenségedet, szabadalmazott osztályzatok helyett, egy szabad nemzet környezi, melly sorsának, jövendőjének urává lön. — Örvendjen fönséged mi velünk, s ha látandja, miként e hon a szabadság napjának éltető sugárai alatt paradicsommá virul, dobogjon fel fönséged szive magasan azon mennyei gondolattól, hogy fönséged e honnak megváltója lett. (Éljenzés.) Mi, az átalakulás szerény munkásai, sok gondban, sok munkában, sokan osztozánk. Istennek az eseményekben nyilatkozott hangja a szolgaság sírjából feltámasztá a nemzetet a szabadság napjára; de ezen tömérdek esemény között egy dicsőség egyedül fönségedé, azon dicsőség, hogy a tegnapi nap — ha Isten úgy akarja, mint mire hont polgári vérözöntől mentette meg. — A népek istenének áldása szálljon ezért fenségedre; a népek istene adja meg fenségednek a menyei ürömlét , hogy ős Buda várából sokáig lássa a nemzet óriásilagnövekedendő boldogságát. —Végezze fönséged hasonló nemesi határozottsággal, ami még hátravan. Legyen eszközlője akirály előtt, hogy a honpolgári jogok szentesítésében aprólékos vonalozások ne zavarják a közelégedés lelkesült hangulatát. — Támogassa fönséged a trón előtt ama szent igazságot, hogy a lehető legnagyobb számnak elégedése a stabilitásnak legrendithetlenebb támasza, s hogy azon trón áll legszilárdabban, mellynek alapját a szabadságban egygyéolvadott milliók erysége teszi. — És ha ezzel a jelen országgyűlés nagy munkáját szerencsésen bevégezé, fönséged azon magasztos érzéssel illand meg a törvényszentesités perezében a körünkbe sokáigva várt kegyes fejedelmünknek, herczegséged felséges bátyjának királyi széke mellett, hogy Magyarhont önállóvá, szabaddá, boldoggá tette , s Magyarhon szabadságával az ausztriai háznak fényét, hatalmát, dicsőségét magasbra emelte, s tandihetlenebbé tette, mint valaha volt. — E nemzetben nem fog a király, nem fönséged megcsalatkozni. — Isten áldja, Mén éltesse a királyt! isten áldja, isten éltesse Magyarhon filjhatalmu királyi helytartóját!“ (Éljenzés.) Erre királyi helytartó ő fensége következőleg válaszolt: „Uraim! hogy az országos rendek olly nagy szívességgel kiismerik közbenjárásomat: azon meggyőződésem,hogy szeretett hazámnak szép jövendője törekvésemmel is biztosittatik, arányosan a legnagyobb és legszebb jutalmam ; legszebb jutalmam főképen azért, mert az által, mit urunk királyunk gügyelméből nyertünk, remélem — s velem együtt bizonyosan ország is reméli — hogy a tántorithatatlan hűség ő felsége a mint, és azon kapocs, mellyel az összes birodalomhoz csatolva ügyünk, csak megerősödik. (Éljenzés.) Legyen szabad még a országos rendekhez azon kérést intéznem, miszerint mint tr vényhozó testület, minden erővel azon igyekezzünk, hogy a rend és csend nemcsak itt , hanem az egész országban fenn vitassék, mert csak akkor fogunk ő felségének, urunk, kirá-ynk atyai szándékának megfelelni, s csak akkor fogjuk tö- kevéseinknek sikerét, fáradtságainknak gyümölcsét látni és jeezni“. I Délután 5 órakor a főrendeknél s 6 órakor az alsó láb . 19. April 4 1848. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévj.előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-frTakai elpi.váfi-házban 583.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. PEST fánál is ülések tartattak. — Az alsó táblán Kossuth L. a görög nem egyesültek vallásos viszonyait illető törvényjavaslatot mutatott be. — A civil lista még nem jött tanácskozás alá; ez iránt a ministérium fog előbb tanácskozni. A felelős független miniszereket illető törvényjavaslatnak a márt. 31-iki leirathoz képest módosított szerkezete felolvastatott, s helybenhagyatott. Rövid közlés. A feBnek ápril 1-jén d. u. 5 órától 9-ig tartott ülésében a népképviseletről a törvényjavaslat némelly észrevételekkel keresztülment. Legtöbb időt vont el (! ) az utósóelőtti szakasz, mellyben a követeknek 5 ft napidij határoztatik. Limitátióról is volt szó. — A sajtótörvény iránt az egyesség megtörtént; az őrseregről szóló törvényjavaslatra még van némi nehézség. — Közelebb részletesen. A márt. 27-iki ülések részletei. A képviseleti törvény tárgyában tartott conferentia után, 12 órakor kerületi ülés lett, hol Szentkirályi a túrmezei kerület rendezéséről szóló törvényjavaslat újabb szerkezetét olvasá fel; Kossuth L. pedig Bilicz és Biala sziléziai városok részéről egy üdvözlő iratot mutatott be, mellyben a szomszéd nép részvétnek s testvériségnek érzelmeit fejezi ki a magyarok iránt, — megjegyezvén, hogy szerencséjének tartja ez irat bemutatása által jelét adhatni, hogy nincs a különböző fajú s nyelvű nemzetek közt erősb kapcsolat, mint a közös szabadság. A részvétnek e meleg nyilatkozata örömmel fogadtatván, a ministérium bizatik meg, hogy a magyar nemzet testvéri rokonszenvét az üdvözölni jött városoknak a nemzet nevében jelentse ki. — Ezután Kossuth L. megújítván azon már egyébkor is tett indítványát, hogy az eddig tárgyalt országgyűlési indítványok s munkálatok felett szemle tartassák, s azok, miket a tábla szükségesnek tart törvénybe iktatni, kiszemeltessenek, és sanctió alá, styláris tekintetben is, előkészíttessenek, — az összes kér.jegyzői kar kéretett meg e munkára. A nagyon beteg (azóta meg is halt) Szabó Miklóst pótolja követtársa Vidoss József. A délután 5 óra tartott kér ülésből, mellynek tartalmát már közlöttük, kiegészítésül még némellyeket megemlítünk Pestváros követe Károlyi I. küldőinek legújabb utasítását terjesztő elő, miszerint 1) a hivatalból kimaradandó városi tisztviselők ne egész fizetéseikkel nyugdíjaztassanak, hanem a nyugdíj mennyiségének meghatározása a városi hatóságokra bizassék ; 2) a ministérium üléseit mindig Budapesten tartsa; 3) az uj ministériumnál ne nyerjenek szükségképen alkalmazást a régi kormány emberei, s ne tartsák meg egész fizetéseiket, — a mennyiben pedig fizetésük egy részét megtartják is, ez a czimek- és taksákból gyűlt bécsi pénzalapból fizettessék. — A BR. e pontokat, mint ollyanokat, mellyeken már túlestek, elmellőzék. — A Metternich exminister megbélyegeztetését illető borsodi indítvány folytán tett előadások közül megemlítjük még a következőket. Madarász, igaz, hogy a Jae 9-us szerint senkit kihallgatás nélkül elitélni nem lehet, de vannak nyilvános és bevégzett tények, mik minden további vizsgálatot szükségtelenné tesznek, s illyen tények Metternich bűnei. Ezen ember, kinek az indigenek közé sorolása csak alacsony hizelkedés volt, Magyarország felvirulását makacsul gátolta, neki köszönhetni az 1811-ki eseményeket, Magyarországot azon rendszer által, mellyet követett, megrabolta, s azon számos milliókból, mit a francziák egyesek kármentesítésére fizettek, Magyarországnak semmit sem adott; Magyarországba titkos policziát akart becsusztatni, több ízben erőszakkal s terrorismussal lépett fel stb. És e nyilván levő tényekről ismeretes bűnöst Nyitra követe a Jae 9nus szerint akarja elitélni ? de hiszen ugyan e törvény szerint rajna- melléki jószágait is birói zár alá kellene venni, sőt magát, hogy el ne szökhessek, befogni, ami lehetetlen. Legillőbb s nem is hallatlan mód tehát, hogy az indigenek közül kitöröltessék. Hasonló értelemben volt Bükk Zs. Szerinte sem kell ahhoz corpus juris, hogy Metternich felett ítéljünk, miután nemcsak hazánk, de egész Európa ítélt felette, s kárhoztatást mondott fejére nemzetünk s más nemzetek istene. Asztalos Pál Pest követének szelidebb modorát pártolja ugyan, miszerint akkor, midőn elvek s rendszerek küzdenek, egyes emberekkel bíbelődni s a magasztos események fényére boszu árnyékát vetni nem kell; azonban kijelenti, hogy, ha a Borsod által indítványozott lépéssel Metternich lelkiismerete mardosásait nevelni lehetne, arra szívesen ráállana, de a bukott miniszer tetteit sokkal roszabbaknak tartja, mintsem azokhoz valamit toldani lehessen, s azért csak hosszú életet kíván neki kínszenvedéseihez. Ahasver, az örökké bolygó zsidó, szálljon nyugalomra, s helyét Metternich foglalja el, s büntetése az legyen, hogy lássa, mint nőnek fel a szabadság gyermekei az absolutismus gyermekeinek sírjain. Szentkirályi M. ismételt felszólalásaival adott szelidebb irányt a tanácskozásnak. Kiemelő átszellemült beszédében , hogy a jelen események tündöklő fényén, a szabadság rendszerének az absolutizmuson vett győzelmén, csak folt lenne az egyes megsemmisült ember ellen intézett boszu. Ha boszu terére lépünk, nem lehet kiszámítani, meddig terjednek s milly sokakat érhetnek még annak nyilai stb. Szentkirályi argumentumai csakugyan győztek, s a békésebb érzelmek túlnyomását elősegité a Kossuth L. által kihirdetett sürgöny, melylyet már említünk, — mellyet azonban a későbbi fejlemények ismét megczáfoltak. A márt. 28-iki ülések részletei. A délelőtti két ülésben Yidos s J. vasi követ érzékenyen jelenté derék követtársa, az ifjú Szabó Miklós halálát, s nevében hálát mondva a háznak , búcsút vett annak tagjaitól. — Későbben Kossuth L. a baráti részvétnek meleg szavait hangoztatván azon társ felett, kia szabadság küzdelmeiben együttfáradott ugyan, de annak biztosított napját nem látható — a temetési rend iránt történt intézkedés. Sztanaczky A. Szathmár németi követe, az ottani népgyűlés bizalomnyilatkozatát jelenté ki. A pesti 12 pont Szathmáron is elfogadtatott. E fölött kívánják , hogy a papi, szerzetesi s alapítványi jószágok a nemzet rendelkezése alá tétessenek. Ezt Rengey is pártolá. — Szentkirályi M. azonban figyelmezteté a táblát, hogy uj tárgyakba ne kezdjen, s ez helyeseltetett. Urbányi L. Temesvár követe, a megye és városi tanács hozzájárulásával isten szabad ege alatt tartott temesvári népgyűlésnek petitióját mutatá be. Az országgy. iránt bizodalom, a 12 pont elfogadása, s még azon a 12 ponthoz adott toldalék képezik annak tartalmát, hogy a „határőrvidékek a bécsi hadi tanács és katonai szolgálat alól felmentetvén, a m. municipiumok hasonlatosságára rendeztetvén, Magyarországba bekebeleztessenek.“— A petitió, a mint már a többire nézve is elrendeltetett, a ministériumhoz utasittatik. Kubicza P. a pálinkafőzés meggátlása tárgyában nyújtott be petitiót. Marsó A. Szerém követe , Szerém megye magyarul nem tudó népének a magyar nemzet s ez által kivívott uj intézkedések iránt nyilvánított ragaszkodását tolmácsolá. Ha magyarul nem tudnak is, mindenfelé kiabálják : éljenek a magyarok. Ismét uj jelenség , hogy a közös szabadság legerősb forrasztója a népeknek. — Zomborcsevics, Szabadkának határtalan bizodalmát jelenté a törvényhozó test iránt. Szerényi F. (Krassó) : miután a BR. különben is nagy áldozatkészséget tanúsítottak a nép iránt, tetézzék ezt azzal, hogy az országgyűlés költségeit egyedül a volt kiváltságos osztály által viseltessék. — Elhangzott. — Szmercsányi J. Árvamegye az országgy. eljárását helyesli s magáévá teszi. Babarczy A. küldői részéről jelenti, hogy a békés átalakulást örömmel üdvözlik, s a benne mint követben vetett bizalmat azzal tetőzik, hogy felhatalmazták az o. gy. végnapjaiban mindent tenni, mint a haza javára hasznosnak gondolnak. — Baranya tehát visszahitta régi követeit, s az uj levegőbe új képviselőket küldött; Cso n grád* követeivel együtt csak kénytelenségből engedve a dolgok fordulatának , megtartá a kényszeritett szabadelmüség képviselésére a kényszeritve-szabadelmü egyéneket. Szentkirályi M. következő irományokat hitelesíttetett 1) második izenet a m. egyetem tárgyában (215-ik sz.) , 2) második izenet a színházak iránt (216-ik sz.) 3) második izenet a túrmezei kerület iránt (217-dik sz.). 4) válaszizenet a földesúri hatóság által intéztetni szokott ügyek folytatásáról (218. sz.) 5) Második izenet Buccari és Fiume kerületek elrendezése tárgyában (219. sz.). Kossuth indítványát, a kapcsolt részek lakosaihoz intézendő miniszeriális proclamáció iránt röviden már közlöttük. íme annak motivációja: Ha Magyarországnak Horvátországgal a békés és barátságos viszonyai megzavartattak — úgymond — ez csak két oknak lehet következése. Első az, ha Magyarország a szabadság napján Horvátország iránt kellő méltánylattal nem viseltetik, a másik, ha egyes rosz emberek az ottani népet bujtogatják, s az országgyűlést megelőzik abban, hogy a nép felvilágosittassék. Szóló úgy van értesülve, hogy a m. országgyűlés lépései a horvát nép által mindenütt hálával, lelkesedéssel s ha ragaszkodás nyilatkozmányaival fogadtattak; de van ott nehány egyén, kik a zavarosban halászni szeretve, készek lennének Horvátország nyugalmát, szabadságát, alkotmányát feláldozni szennyes nagyravágyásuknak s mellékes czéljaiknak. Horvátország szabadsága s jóléte csak a Magyarországgal szoros kapcsolatban rejlik, és ezt jól érzi az ottani nép, mert tud szóló esetet, hogy ahol a Magyarországtóli elszakadásra ingerlő tentativák tétettek , a nép tömegestől szegült azoknak ellene; — de tudja azt is , hogy a horvát nemesség csak úgy remélhet elvesztett úrbéri javadalmaiért kármentesítést , ha Horvátország M.országgal kapcsolatban marad. Szóló itt is kiemeli az örvendetes igazságot, hogy a közös szabadság a nemzeti különbségeket s ellenszenveket biztosan kiegyenlíti ,s ebben bízva, nem tart Horvátország népétől. De jónak tartja azt megnyugtatni a felől, hogy M.ország a horvát nemzetiséget respectálni fogja. Indítványozza a nádori s miniszerelnöki proclamátiót az ottani néphez alkalmazott alakban s modorban, s igy bizton reméli, hogy a szabadsági mozi 62