Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-04-08 / 23. szám
hatásköre meg van szabva. Részletekbe bocsátkozni felesleges. Több teendőnk nincs, mint a megyék irányában annyit határozni, ami okvetlenül is megkívántatik, és a jelen országgyűlés missiójához tartozik, mert csak így maradhat meg a megye az újabb institutió mellett. Hogy minden, mit a ministérium akar, teljesüljön, ebben ugyan gát a municipium; azonban, ha a ministérium csak törvényest akar, a törvényesnek meg fog tanulni engedni a nemzet, melly az eddigi rendszer mellett engedetlenségben látta az erényt. Ezekben látja a kiegyenlítést a municipiumok és felelős kormány között. A közhivatalnokok irányában a jövő orsz gyűlésig ki kell mondani azt, hogy elmozdíthatók legyenek ; ha itt a ministérium szabadon nem mozoghat, a közigazgatás meg fog akadni, annálfogva kimondatni kívánja, hogy aki nem bíró, elmozdítható. Olly kicsinységekről, mint az örökös főispánság, intézkedni most szükségesnek nem látja, e miatt az országos béke és közigazgatás meg nem bomlik. A törv.javaslat csakugyan elfogadtatott, és kinyomatása il rendeltetett. Ezután Szentkirályi M. A mártius 11-kén jött kir. leirat iránti felirásjavaslatot olvasá fel, mi a láz által természetesen elfogadtatott, s rögtön nyomatni határozhatott, ezt azonban a jegyző ellenző, s a szerkezet bővebb megfontolását kívánta. Mit Kossuth L. nagyrabecsülését s tisztelését jelentve ki jegyző s követtársa szerénységének, nyomatás alá , mielőbb felküldendőnek tovább is sürgetve igy szólt ,,miután annyi áldozatot hozott, hozza most szerénységét is áldozatul, hiszen nem törvényczikk, csak elírás forog szóban.“ Miután még egyszeri felolvasást s hogy ez hasztalan ne legyen, hozzá csendet kért volna a köztiszteletű jegyző, a mondott felírás figyelem kíséretében elolvastatván, kitörő éljenek közt elfogadtatott. Kub inyi F. (Nógrád): El lévén fogadva a fölirás, egy czélt érjünk, szükség, hogy a civillistát is szóba hozzuk, s bár ennek mennyisége iránt határozottan nem szólhatunk, ő biztosítékul szolgál, hogy be fog számíttatni, annálfogva jövő országgyűlésig, midőn a beszámítás is eszközlésbe vendő, ha netalán mostani ajánlatunkban fölösleg leendőne,deiglenesen a tudvalevő czélokra 3 millió pftnyi sommát inllványoz. Pázmándy D. (Komárom.) Megszerezvén a nemzet jogot pénzügyeiről rendelkezni, e jogot most veszi gyakoriba. Más alkotmányos országokban a budgetet mindig az sóház határozza meg a nélkül, hogy a felsőház leszállithási vagy felemelhetési joga elismertetnék. A nógrádi indutágra mindaddig, mig az illető minister elő nem terjeszti az iszág jövedelmeit, határozottan szólni nem mer. Midőn a ciilista Angliába 1688-ban behozatott, az angol udvar költsége :200,000 pfiban állapíttatott meg, s ebből tartozott fizetni aiiatalnokokat is. 1715-ben, ámbár sok fizetéstől mentetett fel udvar, s a civillista mégis 20 millió pftra határoztatott, az telvén okul, hogy az udvar költségeire a státusjövedelem 1/32 -sze fordíttassék. Francziaországban a forradalom előtt civilista nem volt, s a revolutió szinte nem adott, mert respublia idézett elő. — Napóleon ragadván kezeibe a hatalmat, 32 illió frankra, a státusjövedelem x/21 részére emeltetett a illista, mit kevés különbséggel X. Károly is megtartott, Flöp Lajos udvartartása 18 millió frankba, vagyis a státusjvedelmek 160 részébe került. Innen világos, hogy a civilica az alkotmányos országokban változott , s a história igazja, hogy azt minden kormányforma-változtatás alábbszálozta, vagy egészen eltörlite. Nagy Fridrik okosan tett, mint udvartartására nem többet mint 330,000 pstot kívánt, írt ez által trónját biztosította. Nekünk általános summát leszavazni nem lehet, mert hihető, hogy, ha a finanszmiter a jövedelmet előterjeszti, az alap meg fog maradni,azután leszállítani csak nehezen lehet, hanem ki kell ondani, hogy amit ajánlunk , csak ideiglenesen és benyitás mellett tesszük. A bajorok a civillistát kitörülaz alkotmányos törvények közül, úgy határozták meg indául a civillistát, hogy míg a mostani uralkodó él, előljöjjön. Ámbár Magyarország státusjövedelmeit nem isad , de miután Magyarország 13 részét teszi a birodalom, , Francziaországhoz mérve, hol hasonlíthatlanul több az idejem, és mégis 18 millió fizettetett, ha a mi fejedelmünk llános civillistája 6 millióra létetik, ebből M.országra 2 ilió fogna esni. Az udvartartást egyéb költségektől megküdöztetni óhajtja, miért a közös diplomatia és egyéb hadi fületek fedezésére 1 milliót, s ekkép összesen 3 millió Untot ajánlana. Végre a nádori fizetés iránti intézkedésre felhívja a ház figyelmét; törvényeinkben az áll, hogy a náci fizetése iránt a királylyal egyezkedjék; de most, miután a vort és királyt egyaránt a financzminister fogja fizetni, innedni szükség, nehogy zavart csináljon ez állapot. H Kossuth : A Nógrád ker. által felhozott kérdésnél a körülmény nagy figyelmet érdemel. Nem gondolja szóló, kellő adatokkal bírnánk, akár a kir. udvartartás, akár a 608 más katonai testületek költségeire nézve, miért csak János sommát lehet kivetni, s ez csak addig marad, mig a törvényhozás intézkedik, mikor az vagy beszámittatik, s ha elegendő nem volna, kipótoltatik. S ebben fekszik a nulla. Az előzményekben Komárom követével egyetért, de megkülönböztetést főleg adatok hiányában nem szereti, mert ,zz, hogy több, lehet hogy kevesebbe fog kerülni, azért ő felsége is kivánja, ideiglenesen beszámítás mellett csak bános összeget ajánlhatunk. Részéről a jövő törvényhozása három tárgyra nézve, rövid forrást intézne ő felségéhez, Boán kitenne 3 milliót. A nádori fizetés iránti intézkedésha szükség, nincs ellene, de úgy tudja, hogy az nincs határozva , mikép egyenesen a bécsi castából fizettessék. Inben is erre nézve ő fölsége és a nádor közt törvényszegngyezkedésnek van helye. Ha most volnánk a nádorvásás perezén , de nádorunk van , kinek fizetése iránt az egyezkedés már megtörtént, s azt mint transactiót vesszük át. Ha látni fogja az ország, hogy nem felel meg a magyar alkirály diszének a nádor fizetése, gondoskodni fog, de ő még most mulhatlanul nem szükséges. — Lónyay G. (Zemplén) A komáromi ajánlat mellett nyilatkozik, miszerint a kir. udvar s egyéb költségeket, tekintve Fr.országházi állásunkat, 6 millióban véli meghatározhatónak az egész birodalomra nézve, azonban ez iránt intézkedni a jövő törvényhozásnak tartja föl. — Madarász L. (Somogy) Pest megye követének azon kiejtése, hogy a nádori fizetést úgy vettük át, mint egyesség által kötöttet, s igy azt fedezni kell, és annak leszállításáról nem, hanem csak fölemeléséről lehet szó, benne aggodalmat ébresztett. Szóló ezt nem úgy érti, hanem úgy, hogy ha a nemzet akarja s szükségesnek látja, annak a leszállítási jogot fenhagyja; valamint joga lesz meghatározni azt is, ha a m. financzia virágzó állapotra jut, hogy az felebb emeltessék, de ez elvvel összeköti, hogy tehát az le is szállítható. A 3 milliónál, ha kevesebbet adunk is, ezért érünk, mert be fog számíttatni. Ha adunk , minél kevesebbet adjunk, mert ez fog irányul szolgálni, s ha basirozva lesz, ennek bebbszállitása, mint Bajorországban, nálunk is csak nehezen lesz eszközölhető. Komárom követe kimondá, hogy M.ország hasonlíthatlanul szegényebb és kisebb is Francziaországnál, azért ő a 6 millió ft. általános összegbe bele nem egyezhetik, mert a civillistának mindenesetre a jövedelemhez kell alkalmaztatni, ha p. o. M.ország jövedelme 40 millió lenne, úgy 1 millióra szavazna, ha pedig többet adunk mint lehet, 1,500,000 ö fölsége, 1,500,000 a másnemű költségek fedezésére ajánl. Kossuth L. Ha a calculusnak alapja nincs, mint jelenben, nem tanácsos beleereszkedni, mentőszer ez ellen egyedül az, hogy calculust tenni nem kell, miután beszámítás alapján intézkedünk, azon veszteni nem lehet. Francziaországban a budget 1 milliárdot halad, de abban minden bennfoglaltatik, s ha M.ország 28 millió jövedelméhez, a megyei administrátiós papi jószágok s más jövedelmek hozzászámíttatnak, 100 milliós szintig megfog haladni, de ezt bizgatni nem tartácsos. A 4 vagy 2 millió mellett ugyanazon okokát lehet föl-' "Foznij"mellyek a 3 millió mellett is harczolnak , részéről az első ízben inditványzott 3 mlliót fogadja el. A nádori fizetésre nézve határozatra nincs szükség, s mit e részben félebb mondott, nem azért, mert a fejedelem egyezkedett, de mert a törvény mondja, hogy egyezkedjék, mondá, s intézkedni kell e törvény eltörléséről, vagy visszaható törvény alkotásáról. Nádorválasztáson túlvagyunk , s úgy vesszük át a szerződést, mint az köttetett. Azon kérdésre, hogy az általános sommára nézve határozat hozassák, avagy felírás küldessék, azt jegyzi meg, mikép a komáromi ajánlatra figyelmezni fog, ha az országgyűlés elrendezéséről lesz szó, most csak annyit jegyez meg, miszerint a franczia vagy angol alsóház nem azért határozza meg a budgetet , mintha e jogot a charta adná, de, mert ha a kormánynak az alsóházban nincs többsége, s a kellő költséget meg nem adja, a ministérium lelép ; ha pedig megadja, akadályt senki nem tehet. A charta csak azt tűzi ki, hogy a dolgot hol kelljen initiálni? s ebben fekszik az erő. Magunkra térve, felírás által adjuk tudtára ő felségének az intézkedést, s ugyanezt a nádornak is alá kelletvén írni, a felső táblához szükség mielőbb átküldeni. Reméli, hoy a főrendek juris publici kérdések vitatásába nem ereszkednek. A nógrádi indítvány tehát a pesti commentátióval határozatképen kimondatott, sidóss, mint jegyző, az általa elkészített felírási javaslatot is felolvasván, helybenhagyatott. Csupán Bernáth Zs. (Ungh) tette azon észrevételt, hogy megemlítendő lenne a felírásban , hogy a nálunk forgásbanlevő bécsi banknóták is elfogadandók lesznek, de észrevétele elhangzott. Végre gr. Ráday G. a nemzeti szinházról" Jelentése"’s több rendbeli petitió mutattatván be , a kér. ülés országossá változott, és némelly üzenetek s egyéb tárgyak hitelesíttetvén, illetőleg elfogadtatván, a főrendekhez áttétettek. Az ülésnek vége. Pest, ápril 7-én. Folyó hó 5-én a városi választmánynál Érsekújvár és Makó, ma pedig a megyénél Izsák és Szatmár-Németi küldöttei jelenték ki küldőik nevében a középponti mozgalmakhoz való csatlakozását. Makó egyik küldötte, Sánta Sándor, hatásos szavakkal nyilvánítá, hogy küldői vérrel is készek áldozni a szent szabadságért. — Ápril 6-án a megye választmánya által Pozsonyba sebes futárként küldetett föl Kendelényi Károly polgártársunk. Tapasztalá ugyanis a választmány, miszerint az úrbéri terhek megszüntetéséről alkotott törvényczikk az országban már is különfélekép magyaráztak. Némelylyek t. i. a betűt veszik alapul, s a felszabaditás jótékonyságából kizártaknak hisznek, p. minden szerződéses jobbágyokat, úgynevezett taxalistákat. A dézma-eltörlést is sokan csak a papi dézmára kívánnák érteni, nem egyszersmind a földesúrnak fizettetni szokott szőlődézmára is. Pestmegye választmánya úgy hiszi ugyan,hogy mindezen kérdéseket törvénykihirdetés alkalmával tisztába hozza az illető ministernek egy felvilágosító kísérő levele. De tekintetbe veszi más oldalról azt, hogy a municipiumok még fennállanak, s ha, mint Zemplén tévé, a többi megye is maga módja szerint beleereszkedik a magyarázatba, a mi- nistérium állása megnehezíttetik. Említett polgártársunk tehát fölkéri a miniszerelnököt, hogy, ha lehet, a törvénynek fentebbiek szerint világosabbá tételét eszközölje. De azért az országgyűlés befejezése semmi áron ne gátoltassék. • A miniszeri bizottmány egy körlevelet bocsátott a megyék elnökeihez, az iránt, hogy az izraeliták ellen sok helyen nyilvánuló gyülölség tettleges erőszakká ne fajuljon. A ministeri bizottmány e tekintetben sokat vár a felvilágositástól, sokat a nemzeti őrség erélyességétől; azonban igaz marad az is, hogy nekik magoknak is közremunkálni kell e részben. Figyelemre méltó az, mit Nyári Pál mondott, hogy a zsidóknak a separatismust kell mindenekelőtt levetkezni. A XIX. század — úgymond — elkülönözést nem tűr. Tehát a zsidóság és aristocrátia sorsa egy. — Legközelebb Kunevalder nem birta csak azon nyomorúságos reformot is keresztülvinni, hogy szombat helyett vasárnapot ünnepeljék. — A bécsi egyetemi ifjúság, egyen kivül, ma hagyá el fővárosunkat. Ápril 5-kén a nemzeti színházban kedvűkért külön előadás rendeztetett, — a színházban a háromszinü és fejér zászló hasonló szalagokkal összekötve tűzettek ki a színpad elé. A színház ki volt világitva, s vendégeink számára két külön páholy lobogókkal. Tegnap megjelentek a népgyülés előtt amuzeum terén. Estve a casino vendégelte meg őket. — Egy franczia ifjú, Pesten lakó többi honfitársaihoz e következő felhívást intézi : Français ! Á la vue de tant de choses sublimes accomplies, à 1* aspect de tant de résolution digne d’admiration, il n’ y a aucun parmi nous, à ce que je sache, dont le coeur n’ a pas tressailli de joie et d’ enthousiasme, et loin d’être égoistement froid, chacun faisait des voeux pour la prospérité de la cause hongroise, qui est celle de la liberté et de 1’ indépendance. Cependant il y a pour nous français dans cette péripétie un intérêt d’un tout autre genre. Retenus loin du théâtre des mouvemens de notre chère patrie nous venons d’être témoins du même spectacle, majestueux par son attitude â la fois calme et résolue, où un peuple brise d’un souffle le joug de la tyrannie. En face de pareils événements il importe que nous déclarions à la jeune Hongrie, à la Hongrie régénérée, combien nous sympathisons avec tout ce que vienne de s’ accomplir de grandiose, et là où bat un coeur français, c’ est pour fraterniser avec le peuple hongrois. J’ ai donc 1’ honneur de proposer, que tous les Français résidant à Pest voulussent bien se réunir à un certain temps donné pour voter : 1) Une addresse au gouvernement hongrois, signée par tous les Français pour exprimer notre sympathie. 2) Un drapeau national ceint d’une écharpe aux couleurs hongroises, portant inscription fraternité. Pour subvenir aux frais chaque Français aura à contribuer 1 fr. dont le reste sera mis à la disposition du maire pour les pauvres, si pauvre y est. Un citoyen français. Most vettük a következő nyilatkozatot. Sietünk közrebocsátani . Ámbár csekély személyem a jelen eseménydús időben figyelmet alig gerjeszthet, kénytelennek érzem magamét, a sajtóhoz — mellynek szabad mozgalmától a tiszta öntudat nem retteg — fordulni , miszerint azon ellenem fölhozott állítást , hogy hivatalomróli lelépésem után a nemzet újabb időben föltűnt óhajtásai ellen alattomos után törekedtem legyen, ezennel visszautasítsam, becsületérzetem és jellemem nem tűrvén azon balvéleményen alapult vádat, mintha bármelly ügyért is — ha mellette nyilt sisakkal többé föl nem léphetek, alacsony fondorkodásra vetemedni képes volnék. E nyilatkozatomat, mellyel erkölcsi állásomnak és mind azoknak tartoztam , kik azt becses figyelmükre méltatni ,miveskednek, azzal fejezem be , miszerint felséges királyunk és hőn szeretett hazánk iránti hűségemhez képest, politikai elveimet, mellyekkel polgártársaim javát és a közjó előmozdítását hittem legbiztosabban elérhetőnek, és mellyeket mindenkor nyíltan és határozottan bevallottam volt, a tények erejének alárendelni kötelességemnek tartom annyira, miszerint mindazon törekvéseket,miktől jelen nehéz körülményeinkben — átalakulásunk szerencsés megoldása, az élénk mozgalmak lecsillapítása s a nélkülözhetlen rend helyreállítása várható, nehezíteni nem akarhatom , sőt a legéberebb buzgalommal hivatva érzem magamat, a magánélet engedte körben, azoknak elősegítésére mind azt teljesíteni, mire a becsületérzet és polgári hűség kötelez. Remélem az érdemes szerkesztőség méltányosságától, hogy ezen soroknak legközelebbi lapjában helyt engedend. Bécsben, ápril 5-én 1848. Ifj. gr. Apponyi György. 309 KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Nem lehetvén a választói névsort elég korán elkészíteni, a nemzeti gyűlés határideje május 4-re halasztatott, a választásoké pedig ápril 23-ra. OLASZORSZÁG. Azon hir, mintha Radeczky marsal ismét elfoglalta volna Milánót, vaklir s egyedül börzejátékra számított fogás volt. Bécsben ugyan még 80,000 emberrel akarják növelni az olaszországi tábort, de ezen segély már későn jó, Lombard-Velencze sohasem fog többé ausztriai járom alá visszaesni. Ha pár hónappal korábban más politikát kezdett volna Ausztria Olaszországban követni, engedményeket, alkotmányt adott volna. Lombard-Velencze megmaradandott, vagy legvégső esetben elfogadott volna fejedelmének az ausztriai háznak mellékágaiból valakit, néhány száz millió státusadósság átvállalása mellett, Ausztria azonban nem tudja elég korán felfogni a nemzeti érzelmeket, halogat, akadályoz, midőn tenni, engedni kellene, s most fülébe van dörögve az Európaszerte nevezetes mondat . Már később LombardVelencze elvesztésénél már most sincs megállapodás.Tirolnak olasz ajkú lakosai is forronganak, s azt kívánják, hogy 66.