Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-05-04 / 47. szám
csütörtök 49. Május 4. 1148. Mgjelenik e’ lap minden^héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és ponta^^Fél^viTitéssetés a* két fővárosban hárholhordással boríték nélkül ft ft, postán borítékban hetenként kétsiar küldve 6 ft 74 kr, s ígyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben.__Előfizethetni Pesten, szabadsajW^utc.fai síörv^-házban 5£3.J*.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—A* ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi ^irományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi csíröposONktál’-üijíin történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, '• egy 4 szar hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért ftWnjjAj^ift p( k 9/ttös hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. sas--------magaa---- -- un ... —......" --’*** r Hivatalos rovat. Belügyministeri értesítések. I. A pozsonyvárosi erőszakosságok megtorlására nézve a következő rendelet bocsáttatott ki: Miután mind hivatalos, mind magán-uton akkér vagyok ütesitve , hogy f. hó 23-án és 24-én Pozsony városában az i"aeliták személy- és vagyonbátorsága a legerőszakosb megy megtámadtatván, úgy személyeikben, mint vagyonaikban ölló vadsággal károsittattak meg, sőt a felingerek sokaságá,al még a tanoda sem kiméltetett meg. Miután a kormány nem hagyhatja megtorlatlanul azt, úgy a szabadság és jogegyenlőség korában, bármi ürügynél adva, egy néposztály jogai letiportassanak, s korlátoltassékon jogok gyakorlatában, miket az a törvényhozástól nyert, akily egyedül oszthatja és veheti vissza a jogokat. Miután okom van hinni , hogy azon botrányos rablások ,erőszakosságok nem hajtathattak volna végre, ha a polgári ügybeli hatóság annak idejében és kellő erélylyel teljesíti a rendfentartó, élet- és vagyonvédő egyik legfőbb tisztét. Miután törvény és igazság igényli , kívánja , követeli, pgy a ki mit elkövetett és mások által elkövettetett , avagy Blnös elmulasztása által megtörténni engedett, az lakoljon a krint, a mint érdemli, s a büntetlenség másokat hasonló trvény elkövetésére ne ingereljen . Mönt kormánybiztosul ezennel kiküldőm a végett, hogy sísz Pozsony megyére kiterjesztvén munkássági körét, külöösebben tegyen nyomozást a Pozsony városában az izraeli ellen elkövetett rablói merényre nézve, és tegyen intéztést a tettesek és okozók törvényes bírói megfenyítésént is. [ Egyúttal figyelmét fogja fordítani a helybeli városi hatór ez ügybeni eljárására, mint szinte az iránt is nyomozást ind, valljon a nemzeti polgárőrsereg tisztét teljesítette-e, és nnem, valljon feloszlatásának nincs-e oka és helye ? !f Midőn e szerint teljes hatalommal felruháznám úgy e megy kinyomozása és megfenyittetése , mint általában a rendjecsend fentartása és a károsodottaknak szerzendő elégtétel teett, rendelkezésére bízván mind azon eszközöket, mellyel ő a törvényes czél elérésére szükségesnek ítél; midőn jobbá önt a miniszeri országos ideiglenes bizottmány f. Kórd e tárgyban kelt körrendeletére utasítanám, egyszersmind 181 is értesítem, miképen a Pozsony megyében és városban , és a Pozsonymegyébe és városba ez alkalommal rendelt nonaság, a hadügyministeri tárczát vivő ministerelnök ur , 11 oda van utasítva, hogy ennek parancsait haladék nélkül szigoruan teljesíteni tisztének ismerje. Xltelt Budapest, ápril 25. 1848. Belügyminister Szemere Bertalan. rólEnnek folytában, katonaság még azon éjjel gőzhajón kilittatott Pozsonyba és vidékére. . n. * 811848. ápril 28-ról. Tarnóczy Kázmérnak biztosi köre Ivyszombat, Modor, Bazin és Szentgyörgyvárosokra is terjesztetett, miután azon vidéken rombolások és hulámn nemcsak az izraeliták ellen követtettek el, hanem a 1.viselők lakói is megtámadtatok. E veszélyes irányú rogalmaknak rendkívüli eszközökkel is leendő megfé 9éése a biztos kötelességébe tétetett. III. 8)1848. ápril 26-tól. Ghéczy Péter küldetett ki vizslt és megfenyittető királyi biztosul, Zólyom-, Honthifllárs megyékbe és Beszterczebánya, Selmecz, Körmöcz, Spom, Libetbánya, Bakabánya, Újbánya, Breznóbánkakosokba, miután a bányamunkások titkos szöveteik által ingereletnek engedetlenségre s a személy- és 30 ron bátorság megtámadására , miután e merények elejtésére a népfaji különbségek is ingerlőleg, bűnös fotelokkal felhasználtatnak. Biztost segédül Beniczky 3 és neveztetett ki. A katonaság oda van utasítva, mind a biztos parancsait haladék nélkül teljesítse. IV. jrntézkedés történt, hogy a hol a papság az ország okte zavarait, a türelmetlenséget hirdető és ez értelemsklázitó beszédeket tartott a szószékből, a maga utján thálat és fenyiték alá vonattassék. Az egyházi szószék ist lehet más, mint a béke és testvéri türelem és egyeties igéjének szószéke. V. i.z izraeliták elleni lázongás több helyen mutatkozván ttt mindig , a szabadság és jogosság szégyenére s a tények tilalmas letiprásával, Kassa és több városok, szigorúan tiltó rendelet kiadatott. Hinni akarom, hogy a szabad városok szabadi polgárai a törvényt fölibe teszik az önkénynek, a jogszerűséget a szenvedély rut kicsapongásainak. És ha törvényellenes tettekkel felriasztanák a törvény nyugovó szigorát, a következések terhes súlyát tulajdonítják maguknak, kik, mivel igazságosak lenni nem tudnak, a szabadságra sem érdemesek. VI. A Jász-Kun és Hajdú-kerületekre nézve kell s az uj törvények értelmében bekövetkező berendezésre vonatkozó utasítás az illető főkapitányoknak megküldetett. VII. Fiume és Buccarira nézve is elküldetett az utasítás, melly két kerület egymástól öndolgaira nézve függetlenebb állást s belfejlődésére nézve szabadabb életet nyer az 1848: XXVII-ik cz. értelmében. Vili. Azon kívül, hogy minden ministérium hivatalaira a Horvátországban lakók a Magyarországbeliekkel egyenlőképen alkalmaztatnak, közöttök semmi különbség sem lévén, az igazság- és belügyi ministériumban Horvátország ügyeire nézve is egy külön horvát — osztály fog felállittatni, mellynek főbb tagjai, az ottani viszonyok ismerete és a nyelv tudása miatt, horvátországbeliekből fognak kineveztetni. IX. : Miután úgy a hatóságoknak, mint a magánosoknak tudniok kell, a tárgyak a különféle ministériumok közt miként osztattak el, s úgy a hivatalos jelentések, mint a folyamodások hova intéztessenek; addig is, mig mindenik ministérium a maga hivatalágát s annak formáit külön és részletesben rendszerezné, szükségesnek tartatott általánosságban kihirdetni, mellyik tárgy, mellyik ministérium körébe van jelenleg osztályozva. Tartozik: Az igazságügyi ministériumhoz: Felügyelés a büntető törvénykezésre, esküttbiróságokra, börtönökre és az úrbéri törvénykezésre, — Kegyelmezések. Felügyelés a polgári törvénykezésre, ideértve a szentszéki, bányászati, váltói bíróságokat. Felügyelés a hiteles helyekre, a közvádlókra, az ügyvédi kar viszonyaira, a korengedély, a protestánsoknak a házassági akadályoktóli felmentése. Rövid visszahelyheztetési bíráskodás, törvénykezési formahibák miatti folyamodások, az eddig az udvari kancellária által kiadott bírói parancsok, bírói delegációk, bírói zár iránti kérdések. A büntető és polgári ítélőszékek rendezése, a törvénykezési eljárás, az ügyvédi kar elrendezése, büntető polgári és bányászati törvénykönyv kidolgozása. A belügyi ministériumhoz: Országgyűlés rendezése, úgy a tanácskozás menetelére, mint a két tábla közti viszonyra nézve. — Követválasztási ügy. — Megyei, kerületi, községi rendszer és népképviseleti rendszer kidolgozása. — Részek visszakapcsolása. — Unió Erdélyei. — Határvidéki polgári viszonyok rendezése. — Az ország határkérdései. — Népgyűlés, Közigazgatási ügy. — Tisztújítások. — Megyei, kerületi, községi gyűlések. — Árvaügy. — Névváltoztatás. — Honosítás. — Levéltárak. — Megyei határkérdések. Ki- és beköltözködések. — Polgári alapítványok. — Zálogház. — Zsidók ügye. — Polgári és büntető rendőrség. — Nyomda. — Színház. — Termés és inségügy. — Útlevelek. — Vándorkönyv. — Mérték. — Dolog és lelenczház. — Süketnéma, vakintézet, tűz, viz, jégkártérítő intézetek. Kormányi hivatalos lap. — Statisticai hivatal. — Országos levéltár. Nemzetőrség (miután rendszereztetett, mit előbb a honvédelmi minister eszközrend). A földművelés, ipar- és kereskedési ministériumhoz. Földművelés. — Gazdasági intézetek. — Az úrbéri tartozások megbecsültetése. Iparügy és az iparűzők összes állapota és viszonyai. — Iparintézetek. Bel- és külkereskedés. — Harminczad. — Vám. — Magánbankok és takaréktárak. — Kereskedői intézetek. Postaügy. Az egészségi ügy általánosan és a kórházak. A közmunka- és közlekedési ministériumhoz. Kőutak és hidak. —Vaspálya. Vizek szabályozása. — Középitések és középületek. A pénzügyi ministériumhoz. ürült papi javak. — Erez és sóbánya. — Mindenféle közadóügy.— Minden státusjövedelmek és kiadások és azok feletti ellenőrködés.— Állodalmi költségvetés elkészítése. — Pénzintézetek. A vallás és közoktatási ministériumhoz. Egyházügy. — Egyházi k. és tanulmányi alapítványok. — Iskolák s minden nevelő és tudományos közintézetek. — Könyvtárak, múzeumok. — Nemzeti régiségek és emlékek összegyűjtése és fentartása. A honvédelmi ministériumhoz. Sorkatonaság.— Az országos biztosi hivatal.— Fegyvertárak. — Várak és erősségek. — Ludoviceum. Ezeknek folytában úgy a törvényhatóságok, mint a magánosok oda utasittatnak, hogy 1) Jelentéseiket, illetőleg folyamodásaikat, a kitett tárgyosztályozat szerint mindig egyenesen az illető ministerhez intézzék. 2) A hivatalos jelentésekre nézve kívántatik, hogy a különböző, bár ugyanazon minister köréhez tartozó tárgyak a mennyire lehet, külön jelentésbe foglalva terjesztessenek fel. A részletes utasítás mindenik minister részéről ezután fogván kiadatni. Kelt Budapesten april 29. 1848. Belügyminister. Szemere Bertalan. X. A hivatalos levelezésbeli czimzések iránt folyvást érkezvén a tudakozó felhívások, ennél és a szükséges egydedségnél fogva is, részemről ezt tartom egyszerűsége miatt czélszerűnek, például: Kívül: .............megyétől. Magyarország Belügyministerének. Hivatalból: ............. Belől: Belügyminister marad. Lenn egyszerűen a névaláírás. Részemről, a néven, hivatalon kívül minden más czimet elhagyván, a legegyszerűbb módot választom, péld.: Kívül és belől: N. N. megye egyetemének, vagy. .... Fő- vagy Alispán urnak, a szövegben az ön, Önök kifejezéssel élvén. A mellyek ollyan természetűek , hogy egyenesen velem közlendők , azon levelek nevem kitételével hozzám intézendők. Mit válaszul és illetőleg utasításul kijelenteni szükségesnek véltem. Budapest, ápril 29-én 1848. Belügyminister Szemere Bertalan. Nem hivatalos rész. Barabástól Walczer nyomdájában megjelennek a napokban a ministérium összes tagjainak arczképei egy lapon. Tartsunk szemlét a horvátországi mozgalmak fölött. Ki tagadni merné, hogy az összes magyar törvényhozás a lejalitás és méltányosság alapján nem tett meg mindent Horvátország irányában, hogy az ottani kedélyeket megnyugtassa, az tényeket tagadna, mellyek hangosabban szoknak, hogysem azokat egyes féktelenkedők lázas dühöngései képesek lennének elnémítani. Az alsótáblának vezérszónoka ünnepélyesen kinyilatkoztata, mikép a törvényhozásnak soha nem volt szándékában a horvátokra a magyar nyelvet erőszakolni, használják ők szabadon anyanyelvüket belügyeik kezelése s intézése körül, csak a törvényes kapocs, melly a horvátokat Magyarországgal egybeköti, legyen magyar. És egyetértésre, testvéri szeretőire hivá fel horvát polgártársait. E nyilatkozat országos végzés erejére emeltetett, s a felelős független magyar ministérium utján a horvátokkal közöltetett is. Történtek még az országgyűlési kölcsönös egyezkedések utján Horvátországra nézve egyéb kedvező intézkedések is, mellyekre épen a most elégedetlen töredéknek az alsótáblánál jelen volt képviselője, Bunyik József, háláját fejezé ki küldői nevében. Majd a pesti középponti bizottmány külön felhívást intézettt a horvátokhoz, kijelentvén, mikor a magyarok a horvát nemzetiséget tisztelik, azt épségben kivánják tartani, s testvérhez illő őszinteséggel hivá fel őket a magyarokhoz! hű ragaszkodásra, testvéri egyetértésre. Végre a középpontból külön küldöttség rendeltetett Horvátországba, a magyarok érzelmeit élő szóval is tél- Kincstári és koronái és fiscalitási uradalmak.— Meg- tlmácsolandó, s megviendő azon biztosítékokat, mellyek 90