Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-06-22 / 88. szám
Jütftrtök §8* Janim 22. ISIS. sgjelenik e’ lap minden héten hatszor : vasárnap, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 6 frt 80 kr, a’ kiadóhitalból elhordva 6 frt, postán boritékban hetenként íratszor Rmttye 8 frt, kevesebbszer küldve pedig 1 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtó udvarban 13. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir.ípuslíttírV^talhSh— Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. föista hivaltal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pigö kr számittatik. Hivatalos rovat. A „K ö zön 7“ után. I. földmivelés-, ipar- és kereskedési miniszertől. A közegészségi ügy biztosítására, a gyógyszertárak jorban tartása megkívántatván, erre nézve rendeltetik , hogy törvényhatóságok kebelében létező gyógyszertárak vizsgán évenként bizonytalan időben és díjmentesen az illető frvos által az eddigi gyakorlat szerint törvényes bizonyság itt és mindig egy részrehajlatlan, köztiszteletben álló gyógyíré.« jelenlétében, vitessék véghez , főorvosaiknak kötelessokban állván ezenkívül, magánszemlék által is, a gyógyírtárakban a rend és pontosságra felügyelni. Miről is a törvényhatóságok kellő intézkedés végett azon a hívás mellett értesittetnek, hogy az ekkér történendő vizsgátokról készítendő hivatalos jelentéseket, mindenkor cs hadék nélkül hozzámelküldeni siessenek. Budapesten, jun. 10-én 1848. Klauzál Gábor, földmivelés-, ipar- és kereskedési minister. II. A közegészségügynek jobb lábra állítása egy részben az eészségügyi egyének körül teendő sarkalatos intézkedésektől stételeztetvén, szükséges, hogy a gyógyszerészi tanítványokra pro is kellő figyelem fordittassék.— Ezek iránt rendelem, s ezerint jövőre gyógyszerészi tanítványnak csak olly egyén itessék fel, kis iskolai évet bevégezvén , a kellő előkészítő dományokkal is bir. A gyógyszerészet tanulási ideje három évre terjed, ha anban a tanítvány a 2-dik év lefolyta után magában eleindő képességet érezend , próbatételt követelhet, mit tőle eltagadni nem lehet. Ezen próbatétel pedig Budapesten a városi főorvos-, az eyetemi vegytanár-, a tanítvány főnöke-, egy más részre hajdan gyógyszerész- és egy gyógyszerész-segédből, megyeitt pedig a hatósági főorvos-, a tanítvány főnöke-, egy részreirlaslan gyógyszerész- és egy segédből alakulandó választány előtt és pedig mindenkor díjmentesen eszközöltessék. Melly ebbeli intézkedések, azon meghagyással közöltetik, hogy azokat a hatóságok köreikben köztudomásra juttatta, szigorú megtartásokra felelet terhe mellett ügyeljenek fel. Budapesten, jun. 10-én 1848. Klauzál Gábor, földmivelés-, ipar- és kereskedési minister. Hadügymínisteri értesítés. Felszólítom ezennel az illető dunáninneni és dunántúli egyeket, miszerint az illető vonalon fekvő helységeket halaik nélkül oda utasítsák, hogy Győrött, Mosonyban, Szombatilyen, Tolnán és Székesfejér várott Békefy őrnagy által a ön számára megvásárlandó s ideszállitandó lovak az átkosi állomásokon beszállásoltatván, részükre a szükséges nyugitvány mellett kiszolgáltatandó eleség is, körülbelől nagyobb int kisebb mennyiségben, készen tartassék, meg nem határtathatván az adagok száma, miután egyelőre természetesen lovak száma sem tudható. Budapesten, nyárelő 17-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. Az igazság- és pénzügyminiszerektől Addig is, míg a bányatörvényszékek a törvényhozás általánának rendeztetni, a pénz- és igazságügyi miniszerek egyetértőleg, e tárgyra nézve a következő rendeletet láták sükségesnek kibocsátani. A bányatörvényszékek állását és szerkezetét fontolóra veni , tapasztaltatott, hogy a bányatörvényszékek mindeddig nmcsak mint bíróság a bányászati tárgyakból és bányakörlésből folyó jogok , kötelességek és viszonyok kérdésében máskodtak, hanem a bányászati személyek némelly osztására nézve polgári hatóságot is gyakoroltak , sőt ezen bírói álláskörükön túl, mint az összes bányászatnak felügyelési igazgatósági orgánumai, a fennérintett közpolgári hatóság egyéb a bányászat viszonyaiból folyó és természetükhöz épest részint köztészviselőségi, részint bányagazdasági hivadi hatáskörhez tartozó közügyeket is bir. hivatalnokok minyműségében ellátják , intézik , azonkívül pedig némelly hebben a területi és uradalmi hatóságot is gyakorolják, és ezen abb nemű, illetőleg a birói állással össze nem férő foglaltságaik tekintetéből,általában a kincstári kormánytestületekek és illetőleg főhivatalosnak vannak alávetve, különös pedig a felső-magyarországi, nagybányai és bánáti kerültekben az igazság szolgáltatása ugyanazon személyek által gyakoroltatik , akik egyszersmind a kincstár ügyeit és bátyaműveit kezelik, az almagyarországi Selmeczen külön fennlló kerületi bányatörvényszék pedig az ottani főkamaragrófigi és általa a fensőbb kincstári kormánytestületek felügyelésének alája van vetve, mi a birói önállás, függetlenség és részrehajlatlanság eszméjével annál nyilvánosabb ellentétben áll, mivel mint bírák törvény útján kivül elmozdithatlanok, mint bányászati tisztviselők pedig elmozdíthatók lévén , egy személyben két ellenkező mineműséget egyesítenek, miért is rendellenes állásuk számos panaszokra s országgyűlési sérelmekre okot szolgáltatott. Noha ezen hiányos rendszer gyökeres orvoslása azt tenné szükségessé, hogy a bányatörvényszékek hatásköre a birói térre szoríttassék, a többi általuk kezelt köztisztviselőségi és illetőleg gazdasági tárgyalások pedig más hivatalok kezelésére bizattassanak , ezen elkülönítés azonban a fenforgó akadályok miatt törvényhozás útján kivül nem eszközöltethetvén, az ebbeli panaszok és sérelmek lényeges részeinek megszüntetése végett addig is, mig ez iránt a törvényhozás bővebben intézkednék , ideiglenesen rendeltetik : 1) A bányatörvényszékek ezentúl önállólag, a kir. kerületi főbánya igazgatóságtóli tökéletes függetlenségben fognak biráskodni, azért is: 2) Az almagyarországi kerületben Selmeczbányán létező és tovább is ott maradandó kér. bányatörvényszék a főkamaragrófi hivataltól minden függéstől feloldatik. 8) A felsőmagyarországi, nagybányai és bánáti kerületekben pedig, a főbányahivatalok által eddig gyakorlott bíráskodás jövőre megszüntetvén, ezentúl külön kerületi bányatörvényszékek és pedig a felsőmagyarországi kerület részére Iglón, Nagybányai kerület részére Nagybányán. A bánáti kerületre nézve pedig Oraviczán állíttatnak fel olly hozzáadással, hogy Középszolnok vármegye és Kővárvidéke a nagybányai, Zaránd és Krasznavármegyék pedig a bánáti kerülethez tartozandanak. A bányatörvényszéki helyettességek leendőnek . Almagyarországi kerületben: Körmöczön, Beszterczén, Maluzsinán , Újbányán , Bazioban és Radobojban Horvátorország részére. Felsőmagyarországi kerületben: Szomolnokon, Gölniczen és Rosnyón. Nagybányai kerületben: Kapuskor, és Borsabányán, Bánáti kerületben: Dognacskán , Szászkán, Moldován, Rézbányán , Ruszkahelyen , Boksánban, Resiczán és Kőrösbányán fenmaradnak és illetőleg felállhatnak. 4) Ezen kerületi bányatörvényszékek mindegyike álland egy elnökből, három ülnökből, kik közül az egyik bányamérnöki képzettséggel birand, és szinte szavazattal biró jegyzőből , a szükséges segédszemélyzettel együtt. A bányatörvényszéki helyettességek pedig állandanak, egy helyettes bányabiróból, egy tollnokból és a szükséges segédszemélyzetből. 5) A bányászszemélyek ellen, vagy bányász-személyek között fenforgó, de nem bányászati viszonyokra vonatkozó, személyes és értéki keresetek és ügyekről, az 1848. 23. t.cz. értelmében ezentúl a polgári hatóságok itélendnek s intézkedendnek, a bányavám kezelése s attóli mentesítésre vonatkozó tárgyalások a kincstári főbánya-hivatalok köréhez tartozandnak; a többire nézve a bánya-törvényszékek eddigi hatáskörükben ideiglenesen meghagyatnak, és 8, 9 és 10. pontokban érintett módosításokkal az igazságügyi miniszérium felügyelese alá rendeltetnek. 6) E bánya-kerületi törvényszékektől a felebbvitel a királyi s innen a hétszemélyes táblára, úgy mint eddig intézendő ; a felebbvitt bánya-pereknek a k. curiánál eddig egy k. kincstári tanácsnok általi szokásos előadása ezennel megszüntetvén, annak helyébe e főtörvényszékekhez két-két bányai tárgyakban jártas és bánya-törvénytudó tagok fognak az igazságügyi minister által kineveztetni. 7) A selmeczi kerületben az 1828. évi 23. t. sz. végrehajtása iránt támadt és a ministériumoknak bejelentett kérdések kiegyenlítésére egy bizottmány rendeltetik, és amennyiben az idézett törvényczikk életbeléptetése a bánáti kerületbeli azon bányatelepekben, mellyekben az ottani bányatörvényszékek polgári és territoriális hatóságot gyakorolnak, többféle rendezési előmunkálatok szüksége miatt rögtön nem eszközölhető, oda szinte az 1848. 24. t.cz. értelmében az illető hatóságok befolyásával javaslatot teendő bizottmány fog kiküldetni , addig pedig a mostani gyakorlat maga épségében maradnod. 8) A bányabiróságok az adományzási jog gyakorlatában akként járandnak el, hogy a benyújtott felkérések folytában, ezentúl is a törvény szerint működendőén, midőn az adományzásnak mi sem áll ellenében, vagy ahol gátló akadályok előfordulnak, azoknak a törvény értelmében történt teljes elhárítása után, az adomány kiadása végett a pénzügyi ministériumhoz tegyenek felterjesztést. 9) Míg a fentartott erdők kezelése iránti bonyodalmak bírói ítélet vagy egyezkedés útján kiegyenlíttetnek, az eddigi gyakorlat további folytatásával a bánya-főigazgatóságok megbizatnak, a bányatörvényszékek azonban egyúttal az illető ministérium által ezen gyakorlat szoros fentartására azon okból utasíttatnak és illetőleg felhatalmaztatnak, nehogy ezen rendelet félremagyarázásából az illető felek valamelyike erdőhasználati jogaiban a bányamivelés fennakadásával megsértethessék. 10) A törvényszékek ebbeli eljárásából netalán eredő kérdéseknek eldöntése a pénzügyi ministériumnak fentartatik. Az erdélyi bányatörvényszékek, a magyar erdélyországi unióból folyó érintkezéseknek az erdélyországi választmánynyal egyetértőleg eszközlendő eligazítása után, szinte ezen elvek szerint fognak elrendeztetni. Kelt Budapesten, jun. 17-kén 1848. Deák Ferenc, Kossuth Lajos, igazságügyminister, pénzügyminister. A pénzügyminister, a debreczeni BC-hivatalnál megürült ellenőri állomásra Krácz János eddigi szatmári mázsamestert, a balmágyi ellenőrködő sómázsamesterré Kvastin Mihályt, m eszéki mázsamesterré pedig Wachtel Ferencz eddigi újvidéki mázsáiét nevezte ki. Vallás-s közoktatási ministertől A tanodai ösztöndíjakban részesíttetni kívánt ifjak melletti magánfolyamodványokat illetőleg, jövőre nézve szabályul tűzetett ki, miszerint az illy folyamodványok kellő bizonyítványokkal ellátva, ezentúl a tanév befejezésétől számítandó egy hónap alatt mulhatlanul beküldessenek. Budapesten, 1848-dik évi juniushó 18-kán. ** Nem hívituiloi rési. Követválasztások ... Szatmármegyében, jun. 15-dikén tartatának a követválasztások mind a hét kerületben. Követek 1) a nagybányai kerületből Kovács Lajos. Választása diszszel és egyhangú akarattal történt. 2) Az ar. megyesi választókerületből Ternyey János, szavazati többséggel Andarkó János, g. kath. lelkész és esperest ellen. 3) A krassói választókerületben Kricsfalusi és Ujfalusy Miklós léptek föl; azonban még a választás előtt a választás helyén a két párt között kiütött vérengzés miatt a választás elmúlt, s a nép szétfutott. 4) Csengeri választókerületből Nagy Ignácz; egyhangú és csendes volt a választás ; ez a nép s ez a vidék , melly egykor olly híres vala álmos botjairól, úgy jelent meg most, hogy eljárását a szabadság cultusának lehete nevezni. 5) Nagykárolyi választó kerületből Riskó Ignácz közfelkiáltással. 6) Fejérgyarmati kerületből Botka Imre szavazati többséggel. 7) Szálkai választókerületben Ujfalusy Lajos választatott el. Innen még részletes adataim nincsenek. Az elválasztottak mindnyájan a régi ellenzék emberei, határozottan kormánypártiak. Szabocs megyében a bogdányi kerület részéről Elek Mihály, a kisvárdaiban Erős Lajos választatott el. Követek lettek még e megyéből Bónis Sámuel, Kállay Ödön, Szunyogh Rudolf. Mindnyájan a régi ellenzék emberei. Zala megye Csáktornyai kerületében Glavina Lajos választatott el; a letenyeiben Horvát József; a Zendvaiban Gyika Jenő. Itt, mint írják, botrányos véres összeütközés volt. Zarándmegye bródi felső kerületében id. Baernai Imre , a halmágyiban Bobolyi Károly lett követ. Esztergommegye dunáninneni kerületében Zsitvai József nyergesujfalusi mészáros lett követ, Huszár Zs., másod alispán ellenében, ki visszalépett A Huszár-párt folyamodványt készít a választás ellen. Kecskemétváros jun. 18-án tartá választását. Közfelkiáltással Kossuth Lajos pénzügyminister és Simonyi János választattak meg. Azonban Kossuth, mint kecskeméti közlésünk mutatja, pestvárosi követ leend. A Hajdúvárosok szoboszlói kerületében Kovács Miklós volt főügyész választatott el. Táncos Dijjczjj Mihály Békés Csaba választóinak képviselője. Azt hisszük, az országgyűlésen czélszerűbb törvényjavaslatokkal álland elő , mint közelebb lapjában. Abban semmi nyoma nincs politikai és administratív ismeretnek, semmi nyoma törvényhozói képességnek. Csak egy pár körülményt említünk. Egy része törvényjavaslatainak természetjogi phrasisokból áll. Úgy látszik , nem olvasta Bentham-et, különösen e nagy codificátornak az emberi jogok kinyilatkoztatásáról irt bírálatát. S aztán az egész ország administrátióját évenként akarja restaurálni. Egy megye igazgatására neki elég 9 tag, kik közül a főispánt is a megye választja. S e 9 tagból álló testület képezi egyszersmind a megyei törvényszéket. Táncsics megyéje egészen a régi , mellyben administrátió, bíráskodás stb. ugyanazon kezekbe halmozva stb. stb. Pest, jun. 20-án. Semmi kétség, hogy követválasztási törvényeink a helyi tekintélyeknek kedveznek. A falujegyzők, a vidéki ügyvédek, a papok és azon