Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-01-15 / 1018. szám

Péntek ÍOÉS« Januarius 14. 1848. Megjelenik c­ lapi­nden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a' kiadóhivatalban, egy­ébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartonányokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történtek. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Országgyűlés. Rövid közlés jan. 10-ről.— Országos ülés a’BBnél jan. 7-én. Törvényha­tósági dolgok. Abauj , Bereg, Jászkunság (közgyűlé­sein). Fővárosi újdonságok. Külföld. Dunaviz­­állás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. Rövid közlés. A’jan. 10 idei kér. ülésben a’ magy. nyelv iránti törvényjavaslat’ szerkezetének új átvizsgálása bevégeztetett.— Azután a’ partiumbeli folyamodók’ (első helyen: Wesselényi Miklós) petitiója mutattatott be, ’s némi vita után a’ felett, valljon azonnal felolvastassék-e, vagy a’ tábla által követtetni szokott gyakorlat szerint előbb a’ petitionális választmányhoz utasittassék — végre felolvastatott. Kossuth L. bejelenté, hogy a’ Par­ti­u­m’ ügyében, nem csupán e’ petitio’ nyomán, hanem általában ’s összesen véve, legközelebb megteendi indít­ványát. _____ 18-ik országos ülés, jan. 7-kén d. e. 11 órakor a’ KK. és RR-nél. Elnök ő maga boldog uj évet ’s az uj évre uj erőt és legjobb sikert kívánt a’ rendeknek, mire a’ rendek’ nevében báró Rudnyánszky Sámuel észt. ka­nonok válaszolt. Ezután elnök ő amlga, szükségesnek tartván régi szokás szerint a’ mélt. főrendeknek is boldog uj évet kí­vánni, e’ czélra, a’ tábla’ beleegyezésével, következő ura­kat nevezte ki : Ghiczy Kálmán nádori itélőmestert ’s ’s Ocskay Ignácz tbirót a’ t. k. tábla, báró Rudnyánszky Sámuel észt. kanonokot a’ káptalanok; Olgyay Tituszt, Tolnay Károlyt, Szentiványi Ödönt, Máriássy Ágostont, Jóny Vinczét, Bohus Jánost, Mocsonyi Pétert, Szallopek Lajost a’ megyék; Privitzer Istvánt a’ kerületek; Pitroff Józsefet, Sárkány Ferenczet, Podhorányi Károlyt ’s Komlóssy Lászlót a’ sz. k. városok’ részéről.— B­ernáth Zsigmond (Ungh) megkérte ő méltóságát, hogy maga is a’ tisztelkedő küldöttséghez csatlakozzék, minek ellené­ben Asztalos P. (Mármaros) illetlennek ’s a’ tábla’ méltóságával ellenkezőnek hivé, hogy a’ tábla’ elnöke a’ másik táblánál tisztelkedjék. Szentkirályi M. hasonló véleményben volt, mert ha ezen tábla’ elnöke át­megy a’ küldöttséggel, ennek az lenne következése, hogy a’ másik tábla’ elnöke is jöjjön ide hasonló alkalommal. Személynök ő maga kijelenté , hogy noha Ungh’ követe kétségkívül csak azon szándékból szólitá fel őt a’ küldött­ségben­ részvételre, hogy, ha nem is személye, de hiva­tala által annak dísze neveltessék, — fog maradni az ed­digi szokás. Szentiványi Ödön, mint kerületi elnök be­­mutatá a’ legutóbbi kérd ülések’ eredményét, u. m. a’ ma­gyar nyelv’ és nemzetiség’ tárgyában keletkezett felirat­os törvényjavaslatot, ’s a’ törvényjavaslat Ghiczy Kálmán nádori itélőmester által felolvastatván, Kossuth L. Mielőtt a’ törvényjavaslat szakaszon­ként felolvastatnék , kijelenti, hogy neki ezen törvényja­vaslatra több lényeges észrevételei lesznek, mellyek a’ szerkezet’ módosítását teendik szükségessé, ’s azért jobb­nak tartaná, ha a’ törvényjavaslat a’ kerületi ülésekre uta­­sittatnék vissza. Illy módosításokat tart szükségesnek: 1) a’ közoktatási nyelvre nézve; óhajtja ugyan, hogy az an­nak idejében általánosan magyar legyen, de egyszersmind a’ kivihetőség’ igényeit sem kívánja mellőzni, ’s átlátja, hogy, tekintve hazánk’ jelen viszonyait, még most a’ ma­gyar nyelvet általános elemi oktatási nyelvül behozni nem lehet; azért ezt csak a’ tudományos iskolákra nézve kí­vánja általánosan kimondatni, a’ népnevelésre nézve pe­dig a’ hatóságoknak körülmények szerinti szabad rendel­kezést hagyni fel. 2) a’ 4. § ban Pozsega, Verőcze és Sze­­rémmegyékre nézve a’ latin nyelvnek saját belügyeikben használhatása lévén kimondva, ezen nyelvnek hasz­nálatát nem engedőleg, hanem parancsolólag kívánja ki­mondatni. 3) A’ 6. és 7. §-ban kapcsolt részek’ ne­vezete használtatván, minthogy a’ tapasztalás azt bizo­nyítja, hogy ezen nevezetnek, ugyszinte Horvátország’ nevének összevissza ’s minden következetesség nélküli használásából a’ bajok’ egész özöne ered, — ezen neveze­tek’ használásában nagyobb határozottságot kiván, így p. o. Fiume is, Mária Therézia’ privilégiumánál fogva, kapcsolt résznek tekintendő, és még sem jön azon tekintet alá a’ nyelvre nézve, mint a’ 6-ik ’s 7-ik­­­­ban említett részek. Horvátország nevezettel élni szinte nem kiván, mert az jelenleg részint török hatalom alatt van, részint a’ határőrvidékben foglaltatik. 4) A’ magyar tengerpartra nézve, tekintetbe vévén, hogy ez a’ világke­­reskedés’ kapuja, nem elégszik meg azon szerkezettel, miszerint a’ m. tengerpart’ igényei a’ javaslat’4-ik §-ában Pozsega-, Verőcze- és Szerémmegy­ékkel együtt tárgy­al­tatnak , ’s amazokat elkülönözve kívánja szabályozni. 5) Végre az igazi Slavónia, azaz: Kőrös-, Zágráb- és Varasdmegyék’ irányában, semmi olly kötelezést nem akarván, melly a’ méltányosságot sértené, — az 5. §-ban kivételt akar tenni reájok nézve, hogy t. i. deák hivata­los pecséttel is élhessenek. Mindezen változtatások’ indít­ványozása végett tehát szükségesnek tartja a’ törv.javas­­latot a’ kér. ülésekre utasittatni. Osegovich M. (kapcsolt részek): Ha a’ szőnye­gen forgó tárgy a’ kerületekre utasittatik vissza, ő is oda tartja fel a’ dolog’ érdemét illető nézeteit. A’ mennyiben mégis Pest’ követe a’ visszavitelre nem azon okot hozá fel, hogy a’ törvényjavaslat’ elveit, hanem csak, hogy annak némelly pontjait kívánja módosítani, kénytelen most is ellenészrevételét tenni. Ő ugyanis épen abban látja ma­gára nézve a’ sérelmet, hogy a’ 4. §-ban említett három megye, mellyeket ő Alsó-Slavoniának tekint, a’ kapcsolt országok’ testétől elválasztatni, ’s a’ reá nézve hozandó külön intézkedés által tettlegesen elszakittatni czélozta­­tik. Hasonló kifogása van a’ tengermellékre nézve szán­­déklott újabb indítvány ellen, mert ez is azon feltevésen alapszik, mintha a’ tengermellék a’ kapcsolt részek’ ki­egészítő részét nem tenné. Legnagyobb aggodalmat oko­zott azonban neki Pest’ követének azon kijelentése, mint­ha Horvátország többé nem léteznék, minélfogva sem Horvátország’, sem kapcsolt részek’ nevezetével élni nem kiván. Szóló ebben a’ kapcsolt országokra nézve új sére­lem’forrását látja megnyílni, ’s egyáltalában meg nem egyezik, hogy az eddig használt diplomatikus elnevezések megváltoztassanak. Törvénykönyvünkben, még legújabb időkben is, Horvátország vagy pedig kapcsolt részek neveket szokott használtatni. El nem ismeri, hogy Horvátország többé nem létezik, sőt azt állítja, hogy a' kapcsolt országok’ összeségének legjobb neve a’ Horvát név , tudniillik azon nemzetnek neve, melly az 1546 : 43. és 1764 : 35. t. sz. szerint is ezen országokat lakja. Igaz ugyan, hogy a’ kapcsolt országok régi törvényekben Slavonia névvel is neveztettek, de csak rövidség’okáért, és e’nevezet a’diplomatikai: D­almát-, Horvát- és Slavonországok’ nevezetét soha ki nem zárta, minek bizonyságára szóló számos törvényeket idéz fel, mellyekből szerinte kitetszik, hogy a’ H­o­r­v­á­t nevezet alatt az emlitett három ország értetik. Az utósó 100 év alatt pedig Slavónia’ kizárólagos megjelenésének nyomát a’ törvénykönyvben nem is találni. Meg nem foghatja tehát, minő okoknál fogva kellene most egyszerre az újabb idők’ gyakorlatától elállani. — Mindezen szán­­déklott névváltoztatások, úgy szinte az egész törvényja­vaslat’ alapja ’s elvei ellen ünnepélyes óvást tesz. B­ó­n i­s S. Pest’ indítványát azon okból is pártolja, mert több megye van, melly a’ magyar nyelvre nézve egyes kivánatokat akar előterjeszteni; ha pedig a’ felírás illy általánosságban marad, akkor e’ kivánatok’ megemlí­tése elmarad, ’s alig lesz idő, azokat ez orsz.gyülés’ foly­tán előterjeszthetni. B. Rudnyánszky S. (esztergomi kápt.) Az alkotott törvénytől csak akkor várván szerencsés sikert, ha gyakorlati és kivihető, azt pedig, hogy Pozsega, Ve­­rőcze és Szerémmegyékben , hol jelenleg alig tud valaki magyarul, hat év múlva a’ közügyek magyarul vitessenek, lehetetlennek tartván, méltányos kíméletet ’s hosszabb határidőt kiván. Privitzer J. (Fiume) és Szallopek L. (Verőcze), utasításaik’folytán előadandó észrevételeiket fentartják, azon reményben, hogy a’ törvényjavaslat a’ kerületi ülésekre fog visszavitetni. Fodróczy (Kő­rös városa’ k.) Osegovich Metell’ értelmében nyilatkozván, többek közt azon kifejezéssel is élt, hogy a’ BR. a’ 4-ik, 1-dik ’s 7-dik §-usban az eszméket készakarva zavarták össze. Jozipovich A. (Turmező): Sajnálja , hogy nincsenek itt az országgyűlésen Horvátország’ követei, mert közremunkálásukkal sok jót lehetne eszközölni, jel­lemezvén a’ Horvátországban létező két pártot, a’ conser­­vativ­ilir, vagy jobban mondva, kormánypárt’azon di­csekvését, mintha ez a’ nemzetiséget akarná fentamni, alaptalannak állitá. Ezen párt nem a’ horvát nyelvet ’s nemzetiséget pártolja, — sőt épen a’ horvát-magyar párt az, melly a’ maga’ nyelvét ’s nemzetiségét szereti, de a’ magyar szent korona’ utalma alatt ’s a’ magyar testvé­rekkel kezet fogva. Az ilir párt’ fővezérei ellenben nem sokat hajtanak a’ horvát nemzetiségre, ’s nem is tudnak horvátul. Az egyik fővezér Zágrábban klastromot épít­tetvén, abban 16 dámát tart, kik a’horvát lakosság’ gyer­mekeit németül neveljék; ezen fővezérben tehát nincs szeretet a’ horvát nyelv iránt. A’ másik fővezér Német­országból került indigena, ki nem is tud horvátul. A’ harmadik előbb magyar rokonszenvü volt, ’s csak későb­ben lett illrré, azon reményben, hogy azon párton köny­nyebb lesz­ámítani, ’s versenytárs nélkül fényleni és ma­gas hivatalba jutni. És ezen pártnak szabad minket gú­nyolni , lepiszkolni , megrabolni, holott mi ellenükben hasonló szabadon nem mozoghatunk. Mind ezt majd an­nak helyén ’s idején bebizonyitni ígéri. A’ kormány igen rosz prófétákat bir ezen 3 emlitett fővezérben, de végre maga is át fogja látni, minő compániában van, midőn majd a’ nemzet’ bizodalmát e’ miatt elveszti. A’ terroris­­mus sem használ semmit, attól igazlelkű ember meg nem ijed, ’s bármit mondjon a’ Budapesti Hiradó, az igazság előbb-utóbb győzni fog. Kir. személynök: Igen sajnos, midőn olly egyének gyanusittatnak, kiknek nincs alkalmuk az elle­nük emelt panaszokat megczáfolni, és ugyanezért illy el­járás nem egyezik meg a’ méltányossággal, mert a’ vád és elmarasztalás ugyanazonosittatik.— Mi a’ tárgyat illeti: ha a’ RR. azt kívánják , hogy az a’ kerületbe visszamen­jen, részéről nem ellenzi; csak arra kéri a’ RRet, hogy az előbbi nevezéseket tovább is tartsák meg, mind azért, mivel régen be vannak véve törvényeinkbe,’s a’ diploma­tikai iratokban is előfordulnak, — mind pedig azért, mert e’ tractátusok csak folytatásai azoknak , mellyek a’ múlt diaetán a’ két tábla közt folytak ; ha most ezen ne­vezeteket a’ BR. megváltoztatják, előre lehet látni, hogy ezáltal az ügy’ érdemleges tárgyalása fog hátráltatni. Meg­nyugtatásul szolgálhat az is, hogy mind­két tábla meg­egyezett abban, miszerint bárminő intézkedés fog létetni a’ m. nyelv’ ügyében­ akár Pozsega, Szerém és Verőcze­­vármegyék, akár pedig a’ kapcsolt részekre nézve, abból azoknak állására diplomatikai argumentumot soha vonni nem fog. Ez a’ múlt orsz.gy. izenetek’ egyikében nyíltan ki van fejezve. (K o m e n d o, diakovári kápt. követk.) Törvényhatósági dolgok. ÁBAUJ. Decemb. 13-án a’ főispáni helyettes’elnöklete alatt kezdődött közgyűlésünk, egész héten által folytat­­tatottt. Eddig Abaujban nem volt rá példa, hogy a’ köz­dolgok nyers erővel határoztattak volna el; ime, a’ min­den áron többséget csináló készség’ mirigye itt is felvonta veszedelmes táborát. Az alsó tábla által elfogadott válasz­feliratot bármi áron meg kellett buktatni. A’válaszfelirat, egy ujságlapokból merített tudomás’ nyomán, elnök ő mltsága által szőnyegre hozatott, ’s kérdésbe tétetett, kivánnak-e a’rendek ez iránt tanácskozni? és midőn a’ tárgyalás körül forgott a’ vitatkozás, tanácsosabbnak látta ő mltsága — a’ még szólani kívánókra nem ügyelve — rögtön kijelenteni, miszerint, kik a’ pesti indítványt pár­tolják, balra ’s kik a’ mosonyit, jobbra vonuljanak. Min­den törekvés, szóhoz jutni, az ellenzék’ részéről hasztalan volt; a’ mosonyi indítvány a’ helyettes által végzésül ki­mondatott. Látván az ellenzék, hogy sem a’ tanácskozók’ okaira, sem a’ törvényes numericus többségre nincs figye­lem , a’ tanácskozó termet oda hagyta. Magában marad­ván a’ győzedelmes fél, jóllehet már 1 felé járt az óra, a’ választmány’ munkálatának rostálásához fogott, és dia­dala’ emlékéül, párthiveinek pedig jutalmául, a’ választ­­mányilag elfogadott háziadó helyett, a’ közös tehervise­lés’ elvén alakítandó országos pénztárt, helyettesünk’ hathatós indítványára egyetemes eljenben kitörő helyes­léssel elfogadta; mert — úgymond — Angliában fizetnek adót ’s mégis fülig adósok ; Amerikában nem fizetnek (?) ’s mégis boldogok. ’S ez jön az első nap­ dicsősége. Másnap az első napi jegyzőkönyv’ felolvasásával kez­dődök a' gyűlés, de mielőtt az hitelesítettnek elfogadta­tott volna, táblabiró Jakabfalvay András a’ tegnapi eljá­rás ellen , melly által a’ szólásszabadság megsértetett, a’ tanácskozás lehetlenné fon, óvást tett, ’s jegyzőkönyvbe iktatni kívánta. Ezt több hason értelmű nyilatkozatok követték, ’s történtek nyílt, igen nyilt ’s hű expectorá­­tiók. De helyettes ő­éltsága, ki 1838-ban, mint első al­ispán , az akkori helyettes’ eljárása ellen maga is pártolt ’s eszközlött óvást, törvénytelen , szokatlan ’s alaptalan­nak mondá a’ kivánt óvás’ bejegyzését; és köztanuságra hivatkozott, hogy részéről mindenkit kihallgatott volna, de hiszen maga sem jöhetett szóhoz, természetesen azon ellenzéknek, melly szót hiában követelt, lármája miatt. E’ nyilatkozatot számosan igazolták, azután szavazásra bocsáttatván, az óvás, 72 szóval 36 ellenében, elvettetett, a’ gyűlés pedig, késő lévén, más napra halasztatott. Harmadnap higgadtabban kezdődött a’tanácskozás a’ választmányi munkálatok felett, ’s a’ korszerű módosítá­sok figyelemre méltattattak, így a’ büntetőtörvényt ille­tőleg a’ recusatio’ eszméje, mellyet e’ megye eddig soha el nem akart fogadni, bár elnök ő­éltsága most is más véleményben volt, többséget nyert. De fájdalom, e’ nor­mális állapot nem soká tartott. Kolárcsik István főtisz­telendő úr, a’ káptalanok’ szavazati kérdését a’ városi szavazat’ megoldásával inditványozván eldöntetni, az e’

Next