Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-05-05 / 48. szám

éntek 481j Május 5. 1848 'jelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és/#étro^e^‘'¥&4yi elöfixetés a’ ket fővárosban háxholhordással boríték nélkül ft ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 5*4 kr, * y e * e­r küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Elöfixethetni Pesten, s^b^dkájth­-ufc^^Horváth-bárban d­S.n.aa kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ansd­ríni birodalomba ’s egyéb külföldi .­mányokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek ,­­s egy 4­­­í * r hasábozoti apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért kr, kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Hivatalos rovat. Rendelet. ket perczig sem késett e hon minden fajú népeivel test­vériség megosztani. Nem kétszeres bün­e tehát az idegen zászlók alatt kö­zelebbi időkben elkövetett izgatás ? A közállomány elleni vétkes merényé­s jut hálátlanság a magyarok ellen. Elitélt ügy az erkölcsiség birói széke előtt. Innen van , hogy ez esztelen izgatás saját czéljaiban nem talál elég ingert. A birtokvágyat, a vagyonkapzsiság tiltott utakoni kielégítését használja föl hazánk több vi­dékein, hogy lázadásra birja az ámított tömeget. S a felbőszült tömeg nem vizsgálja a szineket, mely­­lyek a ház vagy csűr felett lobognak, hol gazdag zsákmá­nyokra van kilátás. A magyarság ellen felszított inge­rültség a németek ellen is kitör mindenütt. Megtanulhatják ebből a magyar és erdélyországi és mindazon németek, kik a Lajtán túl lakoznak, mennyi­re áll érdekükben örvendeni a magyarországi szláv moz­galmak, szakadási törekvések fölött ? Előttük a kikindai eset s a bácsi és bánsági példák. E példák nem állanak isolálva. Mit nálunk tesznek a szlávok a német elem irányában : ugyanazt látjuk ismé­telni mindenütt, hol a szláv faj a némettel összeütkö­zésbe jő. Ott van Csehország és Galliczia.­­ Vidéki hírek: Erdélyt az unió kérdése s a következő országgyűlési választások foglalkoztatják . Székváros részéről a má­jus 2­9-én tartandó országgyűlésre, közfelkiáltással b. Wes­selényi Miklós, szavazás utján Nagy Károly választattak meg követekül. Vízaknáról: Szász Károly tanár és Szász János, mind­kettő egyhangú felkiáltással. Hunyadmegyében Nopcsa László ő méltósága a főispánságról lemondott. Országgyűlési követekké közfelki­áltással gróf Kun Gothárd és Kakucsi Elek választattak. A hátszegvidéki nemesség példásan viselte magát. C­s­i­k s­z­é­kben , rendes követekké közakarattal Mikó Mihály és Bialis Ferencz, azon esetre pedig, ha valamellyik tisztében gázoltatnék, pótló követté Mikó Antal kikiáltattak. Háromszé­ken : Szentiványi György és Berde Mó­zes rendes, Donáth József és Hankó Dániel pótló követekké választattak. Fogarasvidék az uniót magáévá tevén , Bene­dek István és ifj. Boér Antalt követeiül elválasztó. Aranyosszéken követek lettek Csipkés Sán­dor 369, Gyarmati Samu 349 szavazattal. Utasítás : „egye­sülés minden áron. Jó A Királyföldön is lelkesedéssel fogadják az uniót. Az egy Szebenszék kivétel. Segesváron a Sieb. Boté unió elleni számait megégették. Brassóban az universitás azon határoza­tára, hogy a szászok Frankfurtba menjenek uralomért, álta­lános volt az ingerültség. Erősen keltek ki a határozat ellen. — Győrmegye, május 1-jén. Törvényhirdető s egyszersmind az állandó bizottmányt és középponti választ­mányt alakító közgyűlésünk, a helységek képviselőinek rész­vétével , a szabadban s minden rendbontás nélkül tartatott meg. Balogh Kornél követi végjelentését megtévő. A törvé­nyek közfigyelem kíséretében olvastattak fel. A megye vá­lasztó­kerületekre felosztásának tervkészítésével megbízott vá­lasztmány munkálata elfogadtatott. Az állandó bizottmány 160 tagból, minden község bírójából s a tisztviselőkből ala­kult. A középponti választmányba 28 tag választatott meg. Az e gyűlést megelőző tegnapelőtti tanácskozmányban,Balogh Kornél annak kijelentésével, hogy az események illy ragadó hatalma mellett, a tisztviselőt hivatalában csak a közbizo­­dalom tarthatja fenn, és így őt alispáni székében még a többség ereje sem tarthatja meg. Ígéretet ten az állandó bizottmány első ülésében alispáni székét elhagyni, e leköszönésével tartozván a megye nyugalmának. A férfiú sza­vának szentsége kezesül szolgál a nyugalom, a béke teljes meghonosulására. — Főispánunk leköszönt. Nekünk, uraim, radicál, tisztán radicál főispánra van szükségünk. Ha nye­rendő főispánunk tökéletesen tisztán nem képviselendi azon elveket, mellyekért küzdtünk mindeddig mi is, s mellyeknek megadó győzelmét az ég, akkor a főispán megérkeztével keb­lünket méltán fogja eltölteni a nyugalom miatti nehéz aggály is. — Rend. 1 e­v. — Pozsony. Ma 25-kén a nemzetőrség a polgári őr­­sereggel egyesülve járja keresztül a város minden részeit, az rabolt holmik beszedése végett házvizsgálatokat tartván. A városi hatóság e tekintetbeni figyelmeztetése folytán , sokan önként beviszik a holmikat a városházhoz, mások pedig saját lakukban adják azt által a vizsgálóknak önkénytelen, a kik pedig eltagadják , s vizsgálat után nálok valami találtatik, mint tolvajok bekisértetnek. Már most kérdjük, ki oka ezen gyalázatos és borzasztó eseményeknek; kik felelősök azon iszonyú pusztitásárt, melly nemcsak a személy- és vagyonbátorságot olly förtelmesen láb­bal tapodta, hanem még az iskola szent falait sem kímélte ? Azon polgárok, kik olly régidő óta üldözésök tárgyául tűzték ki a zsidókat, s kik a zsidók elleni engesztelhetlen gyülölsé­­göket még ezen szomorú catastroph után is nyílt homlokkal, s az emberiség jogait gúnyolva vallják be, kik midőn segé­lyére kellett volna sietni a megtámadottaknak , azt mondták, hogy ők nem fogják a zsidókat védelmezni. Hogy mennyire meggyökerezett a zsidók elleni gyülölség a pozsonyi polgárokban , igazolja következő adat. Bizonyos Schick Lipót nevű egyén, a bécsi Humoristban ezen legújabb zsidóüldözésről egy czikket közöl, mellyben Hanna János, Kampfmüller Ferencz és Rheinhar Károly János uraknak ér­demeit a zsidók védelmezése körül kiemeli. Erre megsértve érzik magokat a megdicsért urak, és sajtó utján a Pannónia egy mellékletében kijelentik , hogy ők a rend, személy- és vagyonbátorság fentartását saját városukban kötelességöknek tartják ugyan, de nagyon csalatkoznék a czikk írója, ha azt hinné, hogy a jelenleg létező ártalmas zsidóságnak barátai volnának, és hogy azokat védelmezni fognák, sőt inkább foly­tatandó czikkekben nézeteiket elő fogják adni, a polgári tár­saságnak ezen rákfenéire nézve. Tehát már annyira jutottak ezen urak, kik pedig a személy- és vagyonbátorságról ember­­szerűleg gondolkoznak, s annak fentartására közre is munkál­tak, hogy szégyenítőnek tartják tisztes nevekre nézve, ha mint az emberiség egyik osztályának védelmezői említtetnek, s az ellen, hogy a zsidóságnak védelmezői volnának, nyíltan óvást tesznek! Azon mesterinasok, kik a kicsapongást kez­dették, mind megannyi családot képviseltek , s érzelmeiket s vakmerőségüket bizonyosan nem más szülte, mint a mesterek oktatása és izgatása. A dolgok kezdete azon lövészteremi gyűlés határozata, melly által a zsidók kiűzetése a városból elhatároztatott. Megérdemlenék, hogy legalább a történt ká­rok megtérítésével bűnhődjenek, kik e határozat hozatalában résztvettek. A nyilvános izgatók még súlyosabban lakóijá­nak. Ezeken fekszik a roppant felelősség terhe azon fol­­ért , melly e szellemileg ugyan nem, de törvényileg magyar város becsületén ejtetett. A külföld Magyarország egyik vá­rosáról fog beszélni, hol az alacsony szűkkeblüség, a gyaláza­tos kenyéririgység olly borzasztólag mutatta ki foga fejérét. A hazánkat nem ismerők előtt e tett is a magyaroknak fog felrovatni. Mi azért ünnepélyesen óvást teszünk az egész vi­lág előtt, ha az állíttatnék — a­mint hír szerint Bécsben már állíttatik is — hogy a történt gyalázatosságban magyarok is részt vettek. Hogy pedig a magyar név tisztán s mocsoktala­­nul álljon a mivelt világ előtt, kérjük a ministériumot, hogy annak idején, tétesse közhírré a vizsgálat eredményét minden külföldi lapok utján, neveikkel együtt azon egyéneknek, kik tettesek és okozói valónak a rablásnak. Különben szégyen­­lenek magunkat Pozsony város lakosinak nevezni. Az első közlésünkben közhírré tett vandalismusi adatokat még azzal kell pótolnunk, hogy a felbőszült népdüh még a halottak nyugalomhelyét sem kímélte, 8 a zsidótemetőt égbe­kiáltóig feldúlta, a benne volt épületet lerombolta, 8 a sír­köveket széthányta. Azonban itt van már az erélyes miniszeri rendelet, Tar­­nóczy Kázmér nyitrai első alispán urnák kormánybiztossá lett kineveztetése iránt. A nyárspolgárok prüszkölnek tőle, és se­hogy sem fér fejekbe, hogy a Bürger-Miliz még fel is oszlat­ható. De hiába, fejét kell már törni azon minden képzelhető aristocraticus szellemnél roszabb kasztszellemnek, melly olly gyönyörűen producálta magát a napokban. Csak azt sajnáljuk, hogy a vétkesekkel a becsületes polgároknak is kell lakolniok a közvélemény előtt. Figyelmet érdemlő a rablás napján hozott azon tanácsi határozat is, melly által a városból minden zsidók 24 óra alatt kiparancsoltatnak , mennyiben azon határozat olly formán hangzik, mint,­ha a tanács annak hozatalára kényszerítve lett volna. Továbbá, hogy kik voltak azon küldöttek, kik azt követelték a tanácstól, hogy a lerombolt zsidótanodára íras­sák reá, miként az a nemzeti tulajdon ; és hogy ezen küldöt­tek, kik által voltak küldve, a­mennyiben a küldők azt mond­ták, hogy akkor a további rombolás megszűnik, ha a követelt felírás az épületen lesz? Végre, hogy miért nem rendelkezett a tanács a rablás napján a polgár katonasággal, a nemzeti őr­sereggel és a rendes katonasággal a dúlás megakadályoztatása végett; s mikor már a rablás megtörtént, miért nem akadá­lyoztatta a kapuknál a rablott holmik kivitelét a városból, és miként nézhette, hogy a rablók a városház előtt hordják el zsákmányaikat; s miért nem ment ki a tanács a felbőszült nép csillapítására ? A statárium is ki van már hirdetve, s kiterjesztve egész Pozsony megyére. Alig kezdődtek meg ugyanis a siralmas demonstrációk Pozsonyban, már másnap Bazinban is feldúlták a zsidók la­kóit; ugyszinte Nagyszombatban dúlások s rablások követ­tettek el a felbőszült tömeg által Bazinkat pozsonmegyei fő­szolgabíró ellen. Harmadnap pedig Szentgyörgyön a főbirót, Barabás Istvánt és Hatvani tanácsnokot tették le hivatalá­­­­ból, midőn a törvény kihirdetetnék, és a ministeri rendeletek, 91­­ A külügyminiszer előterjesztése szerint, ugyanazon mistériumhoz általam ezennel kineveztetnek : t. Állodalmi altitkárrá : Pulszky Ferenc­z. ). Osztályfőnökké, az állodalmi tanácsosok:­­ Bartal György és Platthy Mihály jelenleges fizeté­sikéi. ( A volt udvari tanácsosok :­­ Gróf Teleki Ferencz, Stettner Máté, Beöthy Sán­­, Torkos Mihály, Zsedényi Eduárd, Najmajer Ferencz Várady József jelenleges fizetésükkel, — és a volt isteretbeli udvari tanácsosok: gróf Zichy János s Re­ Líházy József fizetés nélkül, az 1848.3. t.cz. 22. §. sze­­., mint állodalmi tanácsosok Buda-Pestre tétetnek át. Titoknokokká: eSzegedy Lajos, Csergheő Lőrincz, Szalay Ágoston, se Kálmán jelenleges fizetésükkel. Kelt Budapesten, május hó 3-án 1848. istván, nádor s. k. kir. helytartó. H. Eszterházy Pál s. k. tW m­inisteri közlemény a budapesti éhfiatalság panaszai tárgyában.­­Miután számosabb, budapesti czéhek fiatalsága több, jáhügyekre vonatkozó panaszokat és kivonatokat ter­mett elő, é­s óhajtva a fenforgó czéhbajokat mielőbb torolni, miszerint e tekintetben mind a két részrőli éz­éknek kellő méltánylásával lehessen intézkedni, en­­yigva a budai és pesti városi közönséghez rendelet juttatott, meghagyólag, hogy a rendelet vétele után map a czéhelőljárók egybegyüjtessenek, — ezek közül okal, kiknek czéhfiatalsága már folyamodott, az illető saszok közöltessenek , — azok pedig, kiknek ifjúsága " még nem ten folyamodást, oda utasittassanak, hogy 3 . segédeiktől ezeknek netalánt panaszaikat legfölebb 1 c nap alatt vegyék át; mindnyájan pedig köteleztesse- 1, hogy, birván már a fiatalságnak kivánatait, legfő- 12 nap alatt czéhgyűlést tartsanak, ebben a beadott sorok iránt, valamint azon saját kivánataik felől is, miszerint ők óhajtanák a fenforgó czéhbonyodalmakat ezenliteni, nyilatkozatot készítsenek, s azt a városnak b­téktalanul s annál bizonyosabban benyújtsák, mert elesendő ebbeli nyilatkozatok azontúl tekintetbe nem ásk vehetők. — Az ekképen begyülendő czéhi nyilat­­ívok végre a város által azonnal föl lesznek terjeszten­­i miszerint mind a fiatalság panaszait, mind a czéhek fokozatait az időközben úgy mesterekből, mint mes­­ev­édekből ministerileg kinevezendő véleményező Ki­­lilány tüstént tárgyalás alá vehesse,­­ a hozandó intéz­ések iránt javaslatot készíthessen. 3. Kelt stb. * I Nem hivatalos rész. felszólitás. Minden Budapesten megjelenő it tisztelt szerkesztőit és kiadóit kérem , szíveskedje­­r pénteken május 5-én d. u. 5 órakor szállásomon (Fel­­icor, Yodianer-ház) közös tanácskozmányra megye-I Tárgy : az ujságlapok postabérének leszállítása le­l-kelt Pesten, május 4-én. — Trefort Ágoston, Pest, május 4-én. hisszük, hogy minden népfajok, mellyek e ha­si laknak, bármelly nyelven imádják az istent, egy­­üstszabadok, egyenlők és vagyonosak kívánnak lenni. Új idő meghozta az institutiókat, mik által azokka­l ciak. Közös érdekünk, ez intézeteket minden bel- és Bű­nség ellen megvédeni. E lvégett azonban erő és egyetértésre van szükség, s az egyetértés nem képzelhető státusegység nélkül. Brő státusegység föltétele ismét az egy politicai nemze­­s az egy státus-nyelv. S e nyelv csak azon faj nyelve­­n melly e hazát vérrel szerzé, s nevéről tette ismere­­tü Európában; azon fajé, melly e földön, hol élnünk i k kell, vagyon, értelmiség és innen származó pol­­ekilásánál fogva , minden más elemek fölött hivatva­­­.ijeszteni a civilisátiót. ag'igen ajkú polgártársainknak tehát, hol a közállo­­mságal érintkezésbe jönek, magyaroknak kell lenniök,­­ se terjed minden követelésünk irányukban.Ám tart­­.pég, ha úgy tetszik, saját házi, egyházi, községi és ifi­ólai dolgaikban fajuk nyelvét; mi őket e részben odiboritandjuk. Előttünk az elsassiak példája. Tudjuk, jó­i­k jó németek, jó protestánsok, s a mellett mégis rrffranczia hazafiak. Kövessék e példát az idegen ajkú jogok is. .­. Magyar elem nélkülük küzdé ki a jogokat, mellye­

Next