Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-07 / 1048. szám

Kedd 1048. Martius ?. 1848. Megjelenik e\«ptn Aden héten négyezer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfiietég a’ két fővárosban házhozhordéssal bvrlték nélkül 5 fi; pestál borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 ki ■ égj gier küldve pedig 7 ft 12 kr pengében. — Előfizethetni Pesten , hatvanl-utcxal Herváth-házban 583. sí. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden klr. pestahlvatalnál. — A* ansztrlal bire dalomba ’• egyéb külföld tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a* megrendelés csak a’ bécsi cs. főpcstahlvatal’ utján történtek. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 mr hasábosat! apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért ft pengő kr, a’ k e t t < s hasába sorért pedig 10 p. kr számlttatlk. feúsr" Előfizetési felhívás. Folyó évi április’ 1-sö napjával kezdődő szokott évnegyedi előfizetés a’ „P e s t i H i r 1 a p’w‘ april-juniusi folyamára Budapesten boríték nélkül 2 ft 48 kr, postán borítékban hetenként Jí-szer küldve: 3 ft 42 kr, heten­ként 4-szer küldve: 4 ft 6 krral pengőben elfogadtatik Pesten, a’kiadóhivatalban (hatvauiuleza Horváth-ház 583. sz.) és minden kir. postahivatalnál. LÄNDERER LAJOS, a’ Pesti Hírlap’ kiadótulajdonosa. TARTALOM. Kinevezés. Halálozás. — Pestvárosi hir- j detmény a’bankjegyek iránt. — Pest, márt. 6-án. — O r­szággyűlés. 68. kerületi ülés márt. 3-kán. Országos ülés a’ RR-nél márt. 4-én (felirás a’ békés átalakulás’ ügyé­ben. — Külföld: A’ franczia forradalom’ fejlődése ; a’ res­­publica’ alakulása. Legújabb hirek. — Dunavizállás. Hir­detések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Nádor ő cs. kir. főhgsége alsóviszti Fogarassy Jánost , eddig kir. váltó-feltörvényszéki tanácsjegyzG 's a’ magyar tudós társaság’ r. tagját nádori hivatala’ tiloknokaul kinevezni kegy mélióztatolf. A’ nm. magy. nd\. kincstár a’ rosenbergi ideiglenes kincstári ke­rületi felügyelőségnél megürült számvevőségre Hutter József dob­­ral kir. harminczadost alkalmazá. Becsben, febr. 28-án balatoni F eyes Antal udv. tanácsos és ál­lamtanácsi előadó , elébh Magyarországon a’ ki', ügyek’ igazgatója, éleiének 59-ik évében jobblétre szenderült- — Pozsonyban , f. évi febr. 29-én esti 83/4 órakor Korda Lőrincz Szathmármegy ének első alispánja és országgyűlési első követe, életének 66 évében,májkemé­­nyedési betegségben él,ni megszűnt. Tudomására jutván Pestváros’ tanácsának, hogy a’ helybeli lakosságban olly aggodalom támadt, mintha a’ bankjegyek többé nem váltatnának be teljes értékük sze­rint; ezen aggodalom’megszüntetéséül közbirré tévé: hogy nagy* bb mennyiségben Budán egész nap, sőt kivételesen ma (vasárnap) is beváltatnak , — holnaptól kezdve pedig kisebb bankjegyek itt Pesten a’ város’ házánál szinte be fognak vál­tatni ezüst pénzzel.— Pesten, az 1848-ik évi márt. 5-kén tartatott tanácsülésből. Pest, márt. 6-kán. Vannak eszmék, mellyeknek nem lehet ellenállani, mert testesitésök olly szükséges a’ nemzetek’ alkotmányos életében, mint az eső a’ termés’ processusában. Illyenek közzé soroztuk mi, mióta e’ lapokat kezeljük, és sorozzuk jelenleg is az önálló, nemzeti parlamenti kormányt. Ne­gyed éve immár, bogy általunk, a’ sajtó’ ismert viszonyai között, a’ parlamenti kormány a’reformok’ mezején vezér­eszméül állíttatott fel, melly körül a’ haladó pártnak cső portoznia kell, mellyet a’ finarczügytől kezdve, minden reformkérdésbe akkép’ óhajtónk beszőni, mint a’ vörös fonalt szokták az angol hadi tengerészeinél. Olly lényeges biztositéka ez az alkotmánynak, hogy hol ez nincs meg, ott valódi alkotmány sem létezik. Független törvényho­zás parlamenti kormány nélkül nem egész alkotmány. ’S az alkotmányos eszmék’ e’legéletrevalóbbika mégis lehan­­goltatott; mi, ez eszme’ leghívebb terjesztői, doctrinai­­reknek, ábrándozó theoréticusoknak kiáltatánk ki, még az ellenzéki táborban is találkozván, kik ez eszmét részint ellenkezőnek álliták a’ magyar geniuszszal, részint, ha el­­ismerékis az elvet, annak jövendőt nálunk csak félszázad múlva ígértek. Mit szóljunk elleneinkről? Még az olvasó termekben hevernek a’ B P. Híradó’ azon számai, mely­­lyebben ez eszme viszonyaink között agyrém gyanánt mutattatik föl. ’S ime mi történik? Törvényhozásunk’ alsó táblája nem többséggel, hanem egyhangúlag, egy szívvel lélekkel ekkép’nyilatkozik a’ békés átalakulás iránt ő fölségéhez intézett föliratában : „Meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk’ kifejtésére ’s nemzetünk’ szellemi és anyagi javára ho­zandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és va­lóságot, ha végrehajtásukkal minden mis befolyástól füg­getlen, nemzeti kormány lesz megbízva, melly a’ többség’ alko’mányoB elvének legyen felelős kifolyása — ’s ezért collégiális kormányrendszerünknek, magyar felelős ministériummá átalakítását minden reform­jaink’ alapföltételének ’e lényeges biztosí­tékának tekintjük.« Ezen számtalanszor ismételt ’s számtalanszor félreér­tett nézetünket az alsó tábla által olly egyértelműig el­fogadva látni : reánk nézve nem csekély diadal. Ezt tő­lünk senki sem fogja eltagadhatni, míg a’Hírlapból, imlly általunk kezeltetett, egy példány le?z található. Olvasha­tótok ott nem egyszer : „hogy a’ reform hazánkban crak a’ kormányzó hatalom’ öszpontositása ’s vele kapcsolatban a’ kormányi felelősség’ életbe léptetése mellett eszközöl­tethetik.« Vagy, hogy ,,a’ czél, mellyet magunknak ki tüzénk, az: hogy miután valósággal alkotmányos nemzet, alkotmányos végrehajtó hatalom nélkül nem képzelhető, mi is, más alkotmányos nemzetek’ módjára, parlamenti kormányt vívjunk ki magunknak.« Ki lapjaink’ régibb számait megtekinteni resteli: ám olvassa meg egyik dol­gozótársuk’,;R e f or m« ’s egy másiknak „Pu b liei­­stai dolgozatok« cámü munkáját, mellyckben egyéb hasznos dolgok mellett, vezérczikkeink’ egy része is fog­laltatik , részint egy egészszé alkotva, mint a’ „R forrn«­­b n, részint eredeti alakúkban. A: magyar törvényhozás a' parlamenti kormány’ kö­vetelés« által bebizonyitá, hogy képes a’ körülmények’ magas álláspontjára fölemelkedni, ’s nagyszerű hivatásá­nak meg tud felelni. Önálló, nemzeti, felelős ministérium nélkül a; reform nálunk sem lehetséges. E rendszer’ el-, fogadása nélkül az ország’ erejét zsibbasztó súrlódásokat, a’ kormány és nemzet , ’s Magyarország és a’ monárcbia között megszüntetni lehetetlen; állásunk e’ nélkül örökös hányatás alkotmányos és alkotmányellenes irány között. Ellenben, ha életbe lép és megszilárdul nálu k a’ par­lamenti kormányzás’ rendszere : nemcsak a’ reform’ kérdései lesznek azonnal könnyen megoldhatók, h v nem az ország’ anyagi és szellemi kifejlődése által e’ rendszer’ következtében a’ monárchia is erősbülend, ’s nagyobb tekintélyre emelkedik az európai státusrend szerben ; a’ fölséges uralkodó ház pedig uj igényeket fog nyerni a’ hivségre és szeretetre. Hisz’ azon rendszer, melly mellett most szavát emelte törvényhozásunk, ugyan­az, melly nagygyá és hatalmassá tévé Angliát, melly Európa’ szép déli országait pacificálta ’stb. Miután tehát törvényhozásunk illy bölcs javaslattal lé­pett föl: pontosítsuk össze minden törekvéseinket, hogye’ javaslat törvénynyé váljék; szorítsuk háttérbe a’személyes ellenszenveket; mondjunk le aprólékos küzdelmeinkről; felejtsük el a’ csekély véleményi különbségeket; használ­junk fel minden törvényes eszközöket e’ czél’ elérésére; példával tanúsítván, hogy a’ tiszta alkotmányos életre va­lóban érettek vagyunk. ORSZÁGGYŰLÉS. 68-ik kerületi Ülés, márt. 3-ikán. Elnökök, mint tegnap; jegyző : Szentkirályi M. tárgy : Kossuth indítványa az országgyűlési teendők ’s a’ békés utoni átalakulás’ biztosí­tása’ tárgyában. Roppant számú hallgatóság , fuladásig tömött karzatok; remegő várakozás. Az elnökség kitűzvén tanácskozás’ tárgyául a’ tegnapelőtt bejelentett győri indítványt, Balog K. következő indít­ványt tőn : Visszatekintve Európa’ azon pénzhonyodalmaira, mellyeket a’ franczia forradalom idézett elő, ’s mellyek’ követ­kezései a’ magánviszonyokra nézve még élénk emlékezetben vannak, ’s figyelmezve az újabb eseményekre is, mellyek a’ pénzügyre már is befolyást gyakorolnak, küldői’ keblében ag­godalom ébredt a’ forgalomban levő bankjegyekre nézve. A’ tárgy felett azonban hosszas vitatkozást előidézni nem akar, mert czélja, nem a’ hitel’ megrázkódtatása, hanem az aggo­dalom’ megnyugtatása. Azért egyszerűen indítványozza : ké­ressék meg ő felsége, hogy a’ bank’ állása’s különösen a’for­galomban levő bankjegyek’ mikénti fedezése iránt a’ nemze­tet felvilágosítani ’s megnyugtatni méltóztassék. — Ezután Kossuth L. emelte fői hatalmas szavát, következőképen : Kossuth: Köszönettel fogadom Gyórvmegye’ köve­tének indítványát. Ámbár meg lévén győződve, hogy a’ fen­­forgó rendkívüli körülmények speciális tárgyakon felülemel­kedni parancsolnak, indítványát csupán alkalmul kívánom használni, hogy a’ t. RR-et felkérjem, miszerint a’ perczek roppant felelősségének érzetében, az országgyűlés’ politikáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, melyet az idő élénkbe szab. E’ szempontból indulva, a’ bécsi bank’ viszo­nyainak részletes taglalatába ezúttal nem bocsátkozom. Nem fejtegetem azon tévesztett politikát, miszerint ezen banknak ujnemü papirospénz’ kibocsátására intézett institutiója, már eredetében olly lépés vólt, melly roppant financziális áldo­zatokkal vásárolván azt meg, mit a’ kormány ezen áldozatok nélkül biztosabb sikerrel eszközölhetett volna, már eredeté­ben annak magvát viselé, hogy a’ birodalmi közállomány nemcsak adósságaiból kibonyolodni nem fog, — mit külön­ben 1817—1825 eszközölni i gén könnyű volt volna, sőt újabb meg’ újabb terhek’ áldozatába fog bonyolódni. Azon viszonyok’ taglalatába sem akarok bocsátkozni, mellyek a’ forgásban levő kamatlan bankjegyek ’s a’ birodalom’ kamatos kölcsönei közt annálfogva fenforognak, mivel ez utóbbiak’ kötelezvényei nagy részben az elsőbbek’ fedezését képezik, azoknak tehát árcsökkenései az elsőbbek’ hypothecáját is csök­kentik. És pedig két oknál fogva nem akarok ezeknek lejte­­getésébe bocsátkozni. 1-ször azért, mivel meg vagyok győ­ződve, hogy a’ bankjegyek' értékvalósága iránt megindult nyugtalanság Győrvmegyének egyszerű felszólalásával össze­kötve, elég arra, hogy a’ fejedelem érezze, miként ha a’ ma­gánosok’ birtokviszonyaiba olly mélyen beszövött financziális institutió iránt, minő a’ bécsi bank, legkissebb bizalmatlan­ság kezd a’ közönségben lábrakapni, ezt rögtön el kell osz­latni , különben a’ következések kiszámitbatlanok. Eloszlatni pedig sem leszavazások , sem bármiként ürügyeit titkolózások által nem lehet, hanem csak az által , ba a’ dolgok’ állása nyíltan, tartózkodás nélkül és sikeresen a’ közönség’ elébe terjesztetik. Hogy ezt a’ kormány ekként fogja fel, bizto­sításul veszem azon körülményt, miszerint a’ bankigaz­gatás’ részéről ma reggel már többekkel a’ követi kar kö ziil a’ bank’ állapotáról hiteles kimutatások közöltettek, mellyelr a’ 91 A millió forint <$rt<5kig kibocsátott bankje­gyeket fedezetteknek ’s azonkívül még mintegy 3U millió forint activértékó mutatják. Akarom hinni , bogy a’ kor­mány érezni fogja annak szükségét, miszerint ezen megnyug­tató kimutatást hiteles alakban a’ közönséggel hivatalosan is tudatni saját érdekében mulaszthatlan kötelessége, mit igen nagy hiba volna azon ürügy alatt akarni elmellőzni, hogy a’ bécsi bank privát vállalat, mellyről a’ kormány felelősseggel nem tartozik, mert a’ közönség igen jól ismeri azon solidali­­tást, mellyben a’ bank a’ kormánynyal áll, miszerint a’ bank­jegyek’ kibocsátására nézve ezen intézet nem egyéb, mint a’ birodalom’ financziális kormányrendszerének egyik, bár hibás alapú, de kiegészítő institutiója. Másik okom, miért e’ viszo­nyok* mélyebb taglalásába bocsátkozni nem akarok, az: mert tudom, hogy a’ mennyiben a’ státuspapirosok’ börzei kelete a’ bank’állásának fokmérőjéül tekinthető, 1830-ban még ro­­szabbul állott, mint most, ’s általában én akként vagyok meggyőződve, hogy a’ bécsi bank jelenben még alapos nyugta­lanságot okozható veszélyben nincs, hanem veszélybe csak az által jöhetne, ha a’ kormánypolitica tovább is íolytattat­­nék, ’s ez által a’ státus, mellynek financziái már rendes vi­szonyok közt is, folytonos deficitben vannak , napról napra több áldozatokba sodortatnék, mellynek okvetlenül egy újabb banquerott lenne kikerülhetlen következménye. Ha ezen po­­litica gyökeresen megváltoztattatik, akkor, nézetem szerint, a’ bank’ iránt nyugottak lehetünk, ’s azért én azon szempontok­ra kívánom a’ KK. és RR. figyelmét intézni, mellyek a’ kóz­­bajok’ veszélyének növekedését elháríthatják. Általában vé­ve, akként vagyok meggyőződve, hogy miután látjuk, miké­pen az ausztriai financziális viszonyok pénz-és értékviszonya­inkra minő hatást gyakorolhatnak, nekünk a’ bank’ kimutatásá­nak kívánásánál nem lehet megállapodnunk, mert ez csak egy részlet, melly az egésznek következménye, hanem nekünk a’ magyar státusjövedelmek és státusszükségek’ számbavéte­lét, az ország’ financziájának alkotmányos kezelés alátételót, szóval önálló magyar finanezministeriumot kell kívánnunk, mert különben a’ rólunk nélkülünk intézkedő idegen hata­lom , pénzviszonyainkat végetlen zavarokba bonyolíthatja, ha ellenben felelős finanezministériumunk lesz, a’ királyi szék díszéről, hazánk szükségeiről ’s minden jogszerű kötelessé­geink’ teljesitéséröl, okszerű gazdálkodással gondoskodhatunk, ’s polgártársaink’ pénzviszonyait, minden veszélyes fluctuá­­tiók ellen biztosságba helyeztetjük. — A’ bankviszonyokról tehát csak annyit akarok szólani , miként hiszem, hogy a’ nélkülözhetlen két lépésre, a’ szüséges lépések már is meg­­tótettek, mellyeknek egyike az, hogy a’ közönség a’ bank’ ál­lapota iránt, hivatalosan megnyugtathassék , másika’ pedig, hogy a’ bankjegyeknek ezüst-pénzzeli beváltására, az ország' minden részeiben sikeres intézkedések tétessenek,és ha ehhez a’ kormánypoliticának iránya okszerűen megváltoztatik, re­mélem , hogy a’ bizalom helyreáll , mellyet helyreállítani saját zsebeink’ érdeke, de a’ dynastia’ érdeke is mulhatlanul megkívánja. -- És azért én a’ bajok’ kútfejének taglalatára ’s a’ mentő szerek’ kijelölésére intézem előadásomat. Már midőn ez országgyűlés’ elején a’ válaszfeliratot indít-38

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék