Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-07 / 1048. szám
Kedd 1848. Martius ?. 1848. Megjelenik eg«pinden héten négyezer, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi elöfizetés a’ két fővárosban házhozhordéssal boríték nélkül 5 ft; postál borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr ■ egisier küldve pedig 7 ft 12 kr pengében. — Előfizethetni Pesten , hatvani-utczai Horváth-házban 583. st. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’• egyéb külföld tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történtek. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 mr hasábosat 1 apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért ft pengő kr, a’ kettős hasába sorért pedig 10 p. kr számíttatik. feúsz" Előfizetési felhívás. Folyó évi április’ 1-je napjával kezdődő szokott évnegyedi előfizetés a’ „Pesti Hirlap’n‘ ápril-juniusi folyamára Budapesten boríték nélkül 2 ft 48 kr, postán borítékban hetenként 11-szer küldve: 3 ft 42 kr, hetenként 4-szer küldve: 4 ft 6 krral pengőben elfogadtatik Pesten, a’kiadóhivatalban (hatvanful ez a Horváth-ház 583. sz.) és minden kir. postahivatalnál. LANDERER LAJOS, a’ Pesti Hírlap’ kiadótulajdonosa. TARTALOM. Kinevezés. Halálozás. — Pestvárosi hir-detmény a’bankjegyek iránt. — Pest, márt. 6-án. — Országgyűlés. 68. kerületi ülés márt. 3-kán. Országos ülés a’ BB-nél márt. 4-én (felirás a’ békés átalakulás’ ügyében. — Külföld. A’ franczia forradalom’ fejlődése ; a’ respublica’ alakulása. Legújabb hirek. — Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Nádor ő cs. kir. főhgsége alsóviszti Fogarassy Jánost , eddig kir. váltó-feltörvényszéki tanácsjegyzés a’ magyar tudós társaság’ r. tagját nádori hivatala’ titoknokául kinevezni kegy méltóztatott. A’ rm. magy. ad. kincstár a’ rosenbergi ideiglenes kincstári kerületi felügyelőségnél megürült számvevőségre Hutter József dobral kir. harminczadost alkalmazá. Bécsben, febr. 28-án balatoni Fejes Antal udv. tanácsos és államtanácsi előadó , előbb Magyarországon a’ kis, ügyek’ igazgatója, életének 59-ik évében jobblétre szenderült — Pozsonyban , f. évi febr. 29-én esti 83/4 órakor Korda Lőrincz Szathmár megyének első alispánja és országgyűlési első követe, életének 66 évében,májkeményedési betegségben él,ms megszűnt. Tudomására jutván Pest város’ tanácsának, hogy a’ helybeli lakosságban olly aggodalom támadt, mintha a’ bankjegyek többé nem váltatnának be teljes értékük szerint; ezen aggodalom’megszüntetéséül közhirré téve, hogy nagyobb mennyiségben Budán egész nap, sőt kivételesen ma (vasárnap) is beváltatnak , — holnaptól kezdve pedig kisebb bankjegyek itt Pesten a’ város’ házánál szinte be fognak váltatni ezüst pénzzel.— Pesten, az 1848-ik évi márt. 5-kén tartatott tanácsülésből. Pest, márt. 6-kán. Vannak eszmék, mellyeknek nem lehet ellenállani, mert testesitésök olly szükséges a’ nemzetek’ alkotmányos életében, mint az eső a’ termés’ processusában. Illyenek közzé soroztuk mi, mióta e’ lapokat kezeljük, és sorozzuk jelenleg is az önálló, nemzeti parlamenti kormányt. Negyed éve immár, hogy általunk, a’ sajtó’ ismert viszonyai között, a’ parlamenti kormány a’reformok’ mezején vezéreszméül állíttatott fel, melly körül a’ haladó pártnak csoportoznia kell, mellyet a’ finarczügytől kezdve, minden reformkérdésbe akkép’ óhajtónk beszőni, mint a’ vörös fonalt szokták az angol haditengerészetnél. Olly lényeges biztosítéka ez az alkotmánynak, hogy hol ez nincs meg, ott valódi alkotmány sem létezik. Független törvényhozás parlamenti kormány nélkül nem egész alkotmány. ’S az alkotmányos eszmék’ e’legéletrevalóbbika mégis lehangoltatott; mi, ez eszme’ leghívebb terjesztői, doctrinaireknek, ábrándozó theoréticusoknak kiáltatánk ki, még az ellenzéki táborban is találkozván, kik ez eszmét részint ellenkezőnek álliták a’ magyar geniuszszal, részint, ha elismerék is az elvet, annak jövendőt nálunk csak félszázad múlva ígértek. Mit szóljunk elleneinkről? Még az olvasó termekben hevernek a’ BP. Híradó’ azon számai, melylyekben ez eszme viszonyaink között agyrém gyanánt mutattatik föl. ’S ime mi történik? Törvényhozásunk’ alsó táblája nem többséggel, hanem egyhangúlag, egy szívvel lélekkel ekkép’nyilatkozik a’ békés átalakulás iránt ő fölségéhez intézett föliratában : „Meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk’ kifejtésére ’s nemzetünk’ szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal minden más befolyástól független, nemzeti kormány lesz megbízva, melly a’ többség’ alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása — ’s ezért collegiális kormányrendszerünknek, magyar felelős ministériummá átalakítását minden reformjaink’ alapföltételének ’e lényeges biztosítékának tekintjük.« Ezen számtalanszor ismételt és számtalanszor félreértett nézetünket az alsó tábla által olly egyértelműig elfogadva látni : reánk nézve nem csekély diadal. Ezt tőlünk senki sem fogja eltagadhatni, míg a’Hírlapból, amely általunk kezeltetett, egy példány lesz található. Olvashatótok ott nem egyszer : „hogy a’ reform hazánkban csak a’ kormányzó hatalom’ öszpontositása ’s vele kapcsolatban a’ kormányi felelősség’ életbe léptetése mellett eszközöltethetik.« Vagy, hogy ,,a’ czél, mellyet magunknak ki tűzénk, az, hogy miután valósággal alkotmányos nemzet, alkotmányos végrehajtó hatalom nélkül nem képzelhető, mi is, más alkotmányos nemzetek’ módjára, parlamenti kormányt vívjunk ki magunknak.« Ki lapjaink’ régibb számait megtekinteni resteli, ám olvassa meg egyik dolgozótársuk’,Re form« ’s egy másiknak „Publicistai dolgozatok« című munkáját, mellyekben egyéb hasznos dolgok mellett, vezérczikkeink’ egy része is foglaltatik , részint egy egészszé alkotva, mint a’ „e formáb ’, részint eredeti alakokban. A magyar törvényhozás a parlamenti kormány’ követelése által bebizonyitá, hogy képes a’ körülmények’ magas álláspontjára fölemelkedni, ’s nagyszerű hivatásának meg tud felelni. Önálló, nemzeti, felelős ministérium nélkül a reform nálunk sem lehetséges. E rendszer’ el-, fogadása nélkül az ország’ erejét zsibbasztó súrlódásokat, a’ kormány és nemzet , ’s Magyarország és a’ monarchia között megszüntetni lehetetlen; állásunk e’ nélkül örökös hányatás alkotmányos és alkotmányellenes irány között. Ellenben, ha életbe lép és megszilárdul náluk a’ parlamenti kormányzás’ rendszere , nemcsak a’ reform’ kérdései lesznek azonnal könnyen megoldhatók, hanem az ország’ anyagi és szellemi kifejlődése által e’ rendszer’ következtében a’ monarchia is erősbülend, ’s nagyobb tekintélyre emelkedik az európai státusrendszerben ; a’ fölséges uralkodó ház pedig uj igényeket fog nyerni a’ hivségre és szeretetre. Hisz’ azon rendszer, melly mellett most szavát emelte törvényhozásunk, ugyanaz, melly nagygyá és hatalmassá tévé Angliát, melly Európa’ szép déli országait pacificálta ’stb. Miután tehát törvényhozásunk illy bölcs javaslattal lépett föl, pontosítsuk össze minden törekvéseinket, hogy e’ javaslat törvénynyé váljék; szorítsuk háttérbe a’személyes ellenszenveket; mondjunk le aprólékos küzdelmeinkről; felejtsük el a’ csekély véleményi különbségeket; használjunk fel minden törvényes eszközöket e’ czél’ elérésére; példával tanúsítván, hogy a’ tiszta alkotmányos életre valóban érettek vagyunk. ORSZÁGGYŰLÉS. 68-ik kerületi Ülés, márt. 3-ikán. Elnökök, mint tegnap; jegyző : Szentkirályi M. tárgy : Kossuth indítványa az országgyűlési teendők ’s a’ békés utáni átalakulás’ biztosítása’ tárgyában. Roppant számú hallgatóság , fuladásig tömött karzatok, remegő várakozás. Az elnökség kitűzvén tanácskozás’ tárgyául a’ tegnapelőtt bejelentett győri indítványt, Balog K. következő indítványt ten : Visszatekintve Európa’ azon pénzbonyodalmaira, mellyeket a’ franczia forradalom idézett elő, ’s mellyek’ következései a’ magánviszonyokra nézve még élénk emlékezetben vannak, ’s figyelmezve az újabb eseményekre is, mellyek a’ pénzügyre már is befolyást gyakorolnak, küldői’ keblében aggodalom ébredt a’ forgalomban levő bankjegyekre nézve. A’ tárgy felett azonban hosszas vitatkozást előidézni nem akar, mert czélja, nem a’ hitel’ megrázkódtatása, hanem az aggodalom’ megnyugtatása. Azért egyszerűen indítványozza : keressék meg ő felsége, hogy a’ bank’ állása’s különösen a’forgalomban levő bankjegyek’ mikénti fedezése iránt a’ nemzetet felvilágosítani ’s megnyugtatni méltóztassék. — Ezután Kossuth L. emelte fel hatalmas szavát, következőképen : Kossuth: Köszönettel fogadom Gyór vmegye’ követének indítványát. Ámbár meg lévén győződve, hogy a’ fenforgó rendkívüli körülmények speciális tárgyakon felülemelkedni parancsolnak, indítványát csupán alkalmul kívánom használni, hogy a’ t.RR-et felkérjem, miszerint a’ perczek roppant felelősségének érzetében, az országgyűlés’ politikáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, melyet az idő élénkbe szab. E’ szempontból indulva, a’ bécsi bank’ viszonyainak részletes taglalatába ezúttal nem bocsátkozom. Nem fejtegetem azon tévesztett politikát, miszerint ezen banknak ujnemü papirospénz’ kibocsátására intézett institutiója, már eredetében olly lépés vólt, melly roppant financziális áldozatokkal vásárolván azt meg, mit a’ kormány ezen áldozatok nélkül biztosabb sikerrel eszközölhetett volna, már eredetében annak magvát viselé, hogy a’ birodalmi közállomány nemcsak adósságaiból kibonyolodni nem fog, — mit különben 1817—1825 eszközölni igen könnyű volt volna, sőt újabb meg’ újabb terhek’ áldozatába fog bonyolódni. Azon viszonyok’ taglalatába sem akarok bocsátkozni, mellyek a’ forgásban levő kamatlan bankjegyek ’s a’ birodalom’ kamatos kölcsönei közt annálfogva fenforognak, mivel ez utóbbiak’ kötelezvényei nagy részben az elsőbbek’ fedezését képezik, azoknak tehát árcsökkenései az elsőbbek’ hypothecáját is csökkentik. És pedig két oknál fogva nem akarok ezeknek fejtegetésébe bocsátkozni. 1-ször azért, mivel meg vagyok győződve, hogy a’ bankjegyek értékvalósága iránt megindult nyugtalanság Győr vmegyének egyszerű felszólalásával összekötve, elég arra, hogy a’ fejedelem érezze, miként ha a’ magánosok’ birtokviszonyaiba olly mélyen beszövött financziális institutió iránt, minő a’ bécsi bank, legkissebb bizalmatlanság kezd a’ közönségben lábrakapni, ezt rögtön el kell oszlatni , különben a’ következések kiszámithatlanok. Eloszlatni pedig sem leszavazások , sem bármiként ürügyeit titkolózások által nem lehet, hanem csak az által , ha a’ dolgok’ állása nyíltan, tartózkodás nélkül és sikeresen a’ közönség’ elébe terjesztetik. Hogy ezt a’ kormány ekként fogja fel, biztosításul veszem azon körülményt, miszerint a’ bankigazgatás’ részéről ma reggel már többekkel a’ követi kar közül a’ bank’ állapotáról hiteles kimutatások közöltettek, mellyek a’ 91 millió forint mértékig kibocsátott bankjegyeket fedezetteknek ’s azonkívül még mintegy 30 millió forint activértéke mutatják. Akarom hinni , hogy a’ kormány érezni fogja annak szükségét, miszerint ezen megnyugtató kimutatást hiteles alakban a’ közönséggel hivatalosan is tudatni saját érdekében mulaszthatlan kötelessége, mit igen nagy hiba volna azon ürügy alatt akarni elmellőzni, hogy a’ bécsi bank privát vállalat, mellyről a’ kormány felelősséggel nem tartozik, mert a’ közönség igen jól ismeri azon solidaritást, mellyben a’ bank a’ kormánynyal áll, miszerint a’ bankjegyek’ kibocsátására nézve ezen intézet nem egyéb, mint a’ birodalom’ financziális kormányrendszerének egyik, bár hibás alapú, de kiegészítő institutiója. Másik okom, miért e’ viszonyok’ mélyebb taglalásába bocsátkozni nem akarok, az, mert tudom, hogy a’ mennyiben a’ státuspapirosok’ börzei kerete a’ bank’állásának fokmérőjéül tekinthető, 1830-ban még roszabbul állott, mint most, ’s általában én akként vagyok meggyőződve, hogy a’ bécsi bank jelenben még alapos nyugtalanságot okozható veszélyben nincs, hanem veszélybe csak az által jöhetne, ha a’ kormánypolitia tovább is folytattatnék, ’s ez által a’ státus, mellynek financziái már rendes viszonyok közt is, folytonos deficitben vannak , napról napra több áldozatokba sodortatnék, mellynek okvetlenül egy újabb banquerott lenne kikerülhetlen következménye. Ha ezen politica gyökeresen megváltoztattatik, akkor, nézetem szerint, a’ bank’ iránt nyugottak lehetünk, ’s azért én azon szempontokra kívánom a’ KR. és RR. figyelmét intézni, mellyek a’ közbajok’ veszélyének növekedését elháríthatják. Általában véve, akként vagyok meggyőződve, hogy miután látjuk, miképen az ausztriai financziális viszonyok pénz-és értékviszonyainkra minő hatást gyakorolhatnak, nekünk a’ bank’ kimutatásának kívánásánál nem lehet megállapodnunk, mert ez csak egy részlet, melly az egésznek következménye, hanem nekünk a’ magyar státusjövedelmek és státusszükségek’ számbavételét, az ország’ financziájának alkotmányos kezelés alátételét, szóval önálló magyar finanezministeriumot kell kívánnunk, mert különben a’ rólunk nélkülünk intézkedő idegen hatalom , pénzviszonyainkat véletlen zavarokba bonyolíthatja, ha ellenben felelős finanezministériumunk lesz, a’ királyi szék díszéről, hazánk szükségeiről ’s minden jogszerű kötelességeink’ teljesitéséröl, okszerű gazdálkodással gondoskodhatunk, ’s polgártársaink’ pénzviszonyait, minden veszélyes fluctuátiók ellen biztosságba helyeztetjük. — A’ bankviszonyokról tehát csak annyit akarok szólani , miként hiszem, hogy a’ nélkülözhetlen két lépésre, a’ szüséges lépések már is megtétettek, mellyeknek egyike az, hogy a’ közönség a’ bank’ állapota iránt, hivatalosan megnyugtathassék , másika’ pedig, hogy a’ bankjegyeknek ezüst-pénzzeli beváltására, az ország minden részeiben sikeres intézkedések tétessenek,és ha ehhez a’ kormánypolitikának iránya okszerűen megváltoztatik, remélem , hogy a’ bizalom helyreáll , mellyet helyreállítani saját zsebeink’ érdeke, de a’ dynastia’ érdeke is mulhatlanul megkívánja.- És azért én a’ bajok’ kútfejének taglalatára ’s a’ mentő szerek’ kijelölésére intézem előadásomat. Már midőn ez országgyűlés’ elején a’ válaszfeliratot indít-38