Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-16 / 1053. szám

1053.­­Martius 16. 1848. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boriték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 5­3. sz.a. a’ kiadóhivatalban, egyebült minden kir. postahivatalnál. —Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 l­­­e­r hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Sför* Előfizetési felhívás. Folyó évi április’ 1-je napjával kezdődő szokott évnegyedi előfizetés a’ „Pesti Hírlap“­ ápril-júniusi folyamára Budapesten boríték nélkül 2 ft 48 kr, postán borítékban hetenként 2-szer küldve: 3 ft 42 kr, heten­ként 4-szer küldve: 4 ft 6 krral pengőben elfogadtatik Pesten, a’kiadóhivatalban (hatvaniutcza Horváth-ház 583. sz.) és minden kir. postahivatalnál. Landerer Lajos, a’ Pesti Hírlap’ kiadótulajdonosa. TARTALOM. Pest, márt. 16-án. Fővárosi újdon­ságok. — A’ kapcsolt részek’ szabályalkotási joga. II. O r­­■­zággyülés. Rövid közlés a’ márt. 11 -ki kerületi ülés­ről. — 71-ik kerületi ülés márt. 8-án. — 72-ik kerületi ülés márt. 9-én. — 39-ik orsz. ülés egyedül a’ KK. és RRnél.— 73-ik ker. ülés márt. 10. Törvényhatósági dol­gok. Szathmár, Zágráb, Temesmegyék’ közgyűlései. Kül­­f­ö­l­d. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Pest, márt. 16-án. Az európai mozgalom nem állott meg Rajna’ partjain, lüktetései a’ Dunáig terjedtek. Váratlan eseményekről tudósittatunk Bécsből. Illy rendkívüli időkben rendkívüli oliticát kell követni a’ törvényhozásnak , ’s főleg késni, alogatni nem szabad. — Felső táblánk természetesen máskép’ okoskodik, ’s hetekig váratta tárgyaltatásra a’ rendek’ feliratát az országgyűlési teendők iránt.— Eddig talán már más meggyőződést kaptak a’ főrendek Bácsből. Da az alsó táblának sem szabad ezentúl időt vesztegetni. Neki nem kell várni a’ válaszra, melly felülről a’ kérdéses föliratra érkezend; hanem rögtön munkálkodáshoz, a’ fel­iratban foglalt tárgyak’ formulázásához kell nyúlnia, ’s for­­mulázni pedig jelenleg nem úgy kellend, mint a’ tekintetes KK. ’s RR. a’ városi ügyet formulázták, hanem azon modorban, mellyet mi márt. 10-én ajánlottuk , ’s melly­­nek helyeségét a’ bécsi események bebizonyították. — „Az idő’ jellemében fekszik , hogy elvek’ megállapítá­sánál csupán nem maradhatunk, azonban részletes codificátióba sem lehet bocsátkozni. — Ha a’ körül­mények’ intését hazánk’ javára fel akarjuk használni, elégedjünk meg jelenleg a’ kérdések’ főmomentumainak törvénybeigtatásával.“ Ezt mondok márt. 10 én, ezt is­mételjük jelenleg; mert e’ modorban nemcsak a’ felirat­ban foglalt, hanem más eldöntésre váró kérdéseket is tisz­tába lehet hozni, ’s a’ codiffecttió majd a’ jövő törvényho­zás’ teendője leszen. — Ajánljuk tehát a’ t. Kir. és RB- nek a’ városok’ szavazatát, az adó’ ügyét, a’ mint mi azt kezdettől fogva javasoltuk, a’ nemességnek a’ hadi, házi adó ’s a’ felállítandó orsz. pénztárbani részesitésével együtt; ajánljuk a’ népképviseletet, a’ városokra nézve megálla­pítandó qualificátiók mellett; ajánljuk az úrbéri viszo­nyok’ tisztábahozatalát, ’s főleg minden reformok’ bizto­sítékául a’ sajtószabadság’törvénybe iktatását. De az ország’ megnyugtatására ajánljuk mindenekelőtt az idő’ kímélését, mert gyakran ki későn ad, semmit sem ad. —­­ Fővárosi újdonságok. A’ fővárosnak nem mindennapi színe van. A’ mozgal­mi szellem, melly egész nyugoton fölemelé zászlaját, itt is nyilvánulni kezd. Azon késlekedés, mellyet a’ főrendi tábla’ temporisátiója az alsó tábla’ teendőink iránti felira­tának tárgyalása körül okozott, itt is petitióra adott al­kalmat. Márt. 15-én reggeli 10 edfél órakor az ifjúság az egyetem’három szakjabeli kortársaival egyesült, kikhez még számos, minden korú ’s rangú férfiak is csatlakoztak, ’s Länderer’ és Heckenast’ nyomdája előtt megállván, kö­vetelték a’ petitió’ 12 pontjának, úgy Petőfi Sándor’ egyik költeményének rögtöni kinyomatását. — A’ nyom­da’ tulajdonosai engedtek e’kivonatnak. Az összegyűlt tö­meg pedig, daczára a’ sűrűn hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a’ censura nélkül kinyomott első magyar példá­nyok’ elkészültét, mi megtörtént i. e. 11 % órakor. — A’ nyomtatványok idegen ajkú polgártársaink iránti tekin­tetből németül is elkészültek. Ö­römmel jegyezzük fel, hogy a’ 12­­/1 óráig tartott csoportozatot legkisebb rendet­lenség sem zavarta meg. A’ kapcsolt részek’ szabályalkotási joga. H. ,, A’ kapcsolt részek’ helyhatósági szabályainak ország­gyűlési tárgyaltathatása, az emlitett általános indokok’ ellenére, kétségbevétetik többek által, mert a’ Magyaror­szág ’s Horváthon közötti jogviszonyok szerződésen ala­pulván, csak mindkét fél’ megegyezésével változtathatók. Az 1715 : 120. t.czikk a’ helyhatósági szabályokat vál­­tozhatatlannak nyilatkoztatván, ezekre nézve törvényes kivételt alapított, ’s a’ kapcsolt részek’ alapszabadságait az 1741:8. t.czikk is kiveszi országgyűlési tárgyalás alól.“ így szól az ellenvetés. Lássuk alaposságát! A’ jogtan’ ren­díthetetlen alapelve, hogy szerződési viszonyok mindkét fél’ hozzájárulása nélkül meg nem másíthatók. Igaz, de a’ kapcsolt részek’ helyhatósági jogai — mint azok Kusse­­vich’ és Farkas’ munkáiban olvashatók — nem szerződé­sen , hanem törvényeken, helyhatósági szabályokon, kb­. szabadalmakon alapulnak, ’s ennélfogva ezek’ természetét veszik fel, miért is a’ municipalitás’ egyik leghevesebb védnöke, Farkas-Vukotinovich Lajos, nyíltan felszól­v­a honosait, hogy ne szerződésekre, hanem törvényekre hi­vatkozzanak : „recedamus ab idea exquirendorum pacto­­rum et conventorum, amplectamur nostra statuta et leges, quarum si ceesaverit sanctimonia, omnem civitatem dia solvi oportet“ (Regni Slavoniae erga Hung, legális Cor­­relatio, 22. 1.); ’s ez annál kétségtelenebb, minthogy még azon esetre is, ha elismernők spalatói Tamás’ ősi szerző­désének valóságát; ha azon lényeges különbséget, melly a’ valódi Horvátország ’s a’ mai kapcsolt részek, a’ törvé­nyes értelemben vett Slavónia közt fenforog, szem elől té­veszten­ők is,’s mellőznék mindazon fontos okokat, mely­­lyeket Horvát Istvánunk felhozott az említett szerződés’ ügyében : állításunk teljes erejében maradna, mivel egy pont sincs azon szerződésben, mellyet a’ municipalitás iránt támadt vitákra alkalmazni; egy betű sem, melly­ből olly jogok iránt keletkezett vitákat, mellyeknek tárgyai akkor nem is léteztek, eldönteni lehetne. — Innen horvát atyánkfiai törvényekben keresék jogaik’ támaszát, azok­nak megerősítését országgyűlésen szorgalmazták, ’s meg is nyerék, de úgy, hogy eldődeink még a’státuyogtan­ zsönge korában is fentartották a’ törvényhozó hatalom’ elidegenithetlen jogait, mint az 1687-ik évi , nem eléggé figyelemre méltatott 22 törvényczikkből kitűnik, mellynélfogva a’ kir. hitlevélnek az országgyűlési ta­­nácskoztatás körüli záradéka (prout super eorum usu et intellectu mutuo Regis et SS. et 00. consensu diaeta­li ter conventum fuerit) a’ kapcsolt részek’ jogaira nézve is nyíltan fentartatik. Fenmarad tehát egyedül az 1715: 120.­­ czikkből vont okoskodás, mert azon állítás, mintha az 1741: 8. t.czikk által a’ kapcsolt részek’ alapjogai kü­lön nyilatkoztattak volna változhatlanoknak,magában ösz­­szedől, minthogy az emlitett törvény mind szövegénél, mind történeténél fogva csak az ország’ és kapcsolt részei­nek az I-s. R. 9. ez. ’s 1723: 6. t.czikkben foglalt sarka­latos közös szabadságairól szólván ; az 1715 : 3. t.czikket ugyan megemlíti, de az 1715 : 120. t.czikk, vagy más, a’ municipalitásról szóló törvényczikkről mélyen hallgat. De közelebbről tekintve, az 1715 : 120. törv.czikk sem szol­gáltat indokokat a’ helyhatósági szabályok’ változhatat­­lansága’ igazolására, ’s aligha a’ derék Czindery György, kinek tollából folyt,’s kiről, mint horvát követről, az öreg Bencsik megjegyzé, hogy „linguae hungaricae gnatus, adecque de Patria sua bene meritus“ képzelé magának, hogy szerkezetének valaha illy értelem tulajdonittassék. — Remekül és felmeritőleg nyilatkozott e’ tárgyban a’ múlt országgyűlésen Borsodmegye’ követe, S­z­e­m­e­r­e Bertalan: ,,A’ törvénykönyvből az 1715 : 120. t.­­czikkre szeretnek hivatkozni, mint a’ melly­ben szerintök az mondatik, hogy a’ részek’ jogai ’s municipalitásai az országgyűlési vitatások’ körén túlesnek. — Ez fontos el­lenvetés, de elbámul az ember az állítok’ bátorságán, ha megolvassa az idézett törvényt, ’s amaz értelmet benne nem­­­e­­­i. Az mondja t. i. az érintett törvény, hogy miután a’ részek’ municipális statútumainak megerősítése ’s megtartása’ alkalmával, több kérdések támadtak volna, rendeltetett : 1) hogy a’ melly municipális statútumok a’ király által egyenként ’s 2) az országgyűléstől általában megerősittettek, azok „in nullam amplius de tui validitate veniant quaestionem.“ — tehát nem az mondatik, hogy országgyűlési vitatások alá nem jöhetnek, hanem, hogy érvényeseknek ismertessenek; de kiket illet ez ? a’ királyt ’s országgyűlést nem, mert ha nem akarnák, hogy érvé­nyesek legyenek, nem erősítették volna meg, hanem illeti a’ részek’ netalán vonakodó polgárait; 3) az mondatik a’ törvényezikkben, hogy a’ melly municipális statútumok sem a’ király, sem az országgyűlés által nem erősittettek meg, ’s egy év alatt sem erősittetnek meg, azok nem bi­­randanak kötelező erővel. 4) Jövendőben minden alkotsm­dók királyi megerősítés alá terjesztessenek,’s az 5-ik pont két illyen különös statútumot egyenesen királyi vizsgálat alá utasit, mint a’ melly „prima instantia praeterita fuit,“ (Rendi napló I. k. 250­­.). — Eddig Szemere, ’s az érintett törvény’ olvasása szükségkép’ hasonló következ­tetésekre vezet mindenkit, mert azon szavakból: „in nul­lum amplius de sui validitate veniant quaestionem, a’ ki­rályi megerősítéssel ellátott szabályok’ érvényességét ugyan, — de nem országgyűlési változhatlanságát következtethetni, mert csak az változtatható, mi érvé­nyes, az érvény­tele­nt mint már magában erő nélkü­­lit országgyűlésen változtatni fölösleges volna; sőt ha az érintett szavakat a’törvény’egész szövegével, nevezetesen a’ 2. § szavaival „iu­dem pro validis et firmis habeantur“ összevetjük, ha meggondoljuk, miként sehol sem állítta­­tik : „in nullam de validitate veniant quiestionem diae­­talem“ ’s a’ „diaetalis“ szót hiában keressük a’törvény’ emlitett szakaszában, meg kell győződnünk, miként az 1715 . 120. t.cz. czélja csak a’ horvátok között a’ helyha­tósági szabályok körül létező vitályok’ eldöntése volt, mit a’ törvény’genesise is igazol, mellyről legközelebb.—# ORSZÁGGYŰLÉS. Rövid közlés. A’ mart. 13-iki ker. ülésben a’ városok’ szavazatjoga feletti vita folytattatván , számos városi követ adta elő követeléseit ’s több megyei követ e’ részbeni utasí­tását. Határozásig még nem jött a’ dolog. — A’ főrendeknél még nem tartatott meg a’ feszült kíváncsisággal várt gyűlés. II-ik kerületi ülés, márt. 8-kán. (Folytatása). Ezután a’ városi ügy’ tárgyalása folytattatott. — A’ 238. §-ra Sebestyén G-nak voltak észrevételei. Indítvá­nyozta, hogy a’ főpolgármester 1) örökös legyen, ’s csak tör­vényes úton legyen hivatalától elmozdítható. 2) Fizetését az országgyűlés határozza meg. 3) Azt a’ városi pénztárból hozza. 4) Köréhez más ne tartozzék, mint a’ közigazgatás és igazság­­szolgáltatásrai felügyelés, a’ nélkül, hogy azokban tettleg résztvegyen. 5) Utasító és követválasztó ülésekben ne elnö­­kösködhessék. 6) A’ kijelöléseket tisztujitás’ alkalmával a’ szerkezetben javasolt korlátok közt tehesse. J o a n n o­­v i c s G­y. (Temesvár): Hogy csak per’ utján legyen a’ fő­polgármester elmozditható, ezt pártolja, mert mig biztosítva nincs hivatalában, addig nem független. Kívánja azonban, hogy fizetésével a’ városi pénztár ne terheltessék. (Városok: mindnyájan) Ruttkay J. Indítványozza, hogy ha a’ vá­rosok’ bizalmatlanságot szavazna a’ főpolgármesternek, hivatalát veszitse el. Madarász L. Az 1536 : 36-ik t. cz.-ben foglalt óvószert, a’ városokra is kívánja ki terjesz­tetni. Legyen a’ főpolgármester örökös, hivatalából csak tör­vény által elmozditható, az első a’ kormánytóli függéstől, a’ másik arról biztosit, hogy velenczei podesták ne legyenek. A’ városok’ részéről sokan felszólalnak, a’ városi pénztárbeli fizetés ellen. Mátyás József (Körmöcz) a’ főpolgár­mesteri hivatalt feleslegesnek tartja. A híj ári­k J. (Újbánya) Hergeszel F. (Győr) Nagy K. (Kőszeg) Szma­­z­s­e­n­k­a F. (Szakolcza) Mangold K. (Sz. György). Ki­­vánják az által fizettetni, a’ ki kinevezi. Szavazatra fűzetvén a’ kérdés, szerkezet-e, vagy hozzáadás? a’ többség a’ hozzáadás mellett nyilatkozott. Szerkezet mellett szavaz­tak: Zemplén (gr. Andrássy Gy. nem barátja a’ per általi elmozdításnak, nem is tudja ezt az erélyes kormányzás’ esz­méjével megegyeztetni. A’ főispáni hivatalt, mire az idézett 1536 : 36. t.czikkben hivatkozás történt, elavultnak ’s épen nem ollyannak tartja, hogy cynosurául lehessen felvenni), Sáros, Nyitra, Szathmár, Sopron, Szepes, Hont, Csongrád, Győr, Torontál, Baranya, Temes, Mozson, Krassó, Pest, Árva, Bács, Pozsega, Verőcze, Szerém, Horvátország, Csa­­nád nem szavazott. A’ szerkezethez hozzáadatott, hogy az 1536 : 36. rendelete a’ királyi városokra is értetik. Mi a’ fizetést illeti , abban közakarattal megállapodtak, hogy az országgyűlésen határoztassék el a’ mennyiség. Sza­vazás történt a’ felett, kifizessen? 39 megye szavazott a’ mellett, hogy a’ kincstár fizesse a’ főpolgármestereket. Vas, Zala, Hont, Veszprém, Zólyom, Máramaros, Csongrád, Arad a’ mellett voltak, hogy a’ város fizesse. — Vége az ülésnek. ,12-ik kerületi ülés márt. 9 én. Elnökök , jegyző , mint tegnap; tárgy: az ,,országgyűlési tárgyalások’ siettetése ’ iránt“ készült üzenet’ hitelesítése ; városi törvényjavaslat: 43

Next