Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-17 / 1054. szám

Péntek 1054 Martius 17. 1848. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 5­ 3. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek­ helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. 05* A* sajtó szabad! Nem leszünk.TARTALOM. Kinevezés. Josephinumi ünnepély. Pest, mart. 16-án. Pest, márt. 16-án (a’ tegnapi és mai nap). Országgyűlés. 40-ik országos ülés a’ m. főR-nél márt 14-én délután 3 órakor. Pozsony, márt. 14-én. Pozsony, márt. 13-án éjjel fél 11-kor. Rendes tudósítás 73-ik kerületi ülés márt. 10-én. — A’ kapcsolt részek’ szabályalkotási joga. III. Törvényhatósági dolgok. Szeged, márt 11-én. Abaujból, Zalából, Borsodból közgyűlések. Külföld. Legújabb hírek. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ kir. helytartótanács Kendelényi József­ előléptetése által m­eg­­üresü­lt segélydijas fogalmazó gyakornoki állomásra Nyisztor Jó­zsef eddigi díjtalan fogalom gyakorlót kinézni méltóztatott. Vasárnapon, azaz: e’ folyó évi mártiushó’ 19-én, a’ helybeli „J­o­s­e­p­h­i­n­u­m“ nevű árva-intézet’ megnyitásának­­ötödik évfordulati napja fog ugyanez árva-intézet’ kápolnájá­ban, d. e. 9 órakor, ünnepélyesen megtartatni. Pest, márt. 16-kán. Átalakulási időkhöz nagy férfiak kellenek, magas czé­­lokhoz nagy eszközök. A’ nemzetek csodálatraméltó ösztönnel birnak, a’ ve­szély’ ’s az újjászületés’ napjaiban — mert az utóbbi nem történhetik meg az első nélkül, — kitudni, kiismerni, ki­választani azokat, kiket isten arra teremtett, hogy képét másoknál is inkább viseljék. A’ nép’ szava, isten’szava, azt mondják. ’S hogy is ne volna az, v-tkhányszor jóért, szépért, nagyért lelkesül a’ nép. Innen van, hogy midőn a’ végzet’ ujja a’ nemzeti élet­nek egy erőteljesebb korszakára mutat, mindenekelőtt a’ parliament’, a kamarák’, a’ törvényhozó testület’ egybe­­gyülését szorgalmazzák mind azok, kik a’ közjót viselik szivükön. Magyarország azon szerencsés állapotban van, hogy törvényhozását tanácskozás és végzéshozatal végett most nem kell nyakra-félre összedobolnunk. Együtt van az már négy hónap óta, ’S tagjai között többen találkozik, kiket isten és em­berek előtt büszkén vallhat tolmácsainak e’ nép. De ezen törvényhozó testületre nehéz patracismus ne­hezedik. Relegálva van a’ nemzet’ kebeléből az országnak egy határszéli városába, honnan a’ hazára, a’ nemzetre hatni nincsen módja, hol a’ nemzet’, a’ nép’, a’ magyar faj’ élő ’s egyre fejlődő szelleme nem hathat elégségesen reája. Ez r63gal van igy; a’ magyar felelős kormány érteni fogja, hogy ez nem maradhat igy ezentúl, hogy az ország­gyűlést Pozsonyból Budapestre kell átszállítani haladék nélkül. A’ királyi palota ’s az országház odaát a’ hegyte­tőn, már nem győzik várni a’ napot, midőn nemzet és fö­j­­­delem előtt félszázados időköz után megnyílhatnak újra. Ez volna az első teendő, ha nem volna egy még ennél is elsőbb, —alphája és ómegája az összes alkotmányos életnek, az, hogy valamint már tettleg szabad a’ sajtó, úgy országos törvény által is a’ censura ellen örökre biz­­tositassék. E’ nélkül nincsen áldás müveinken. E‘ nélkül hiába gyürkőzünk neki az építés’ nagy munkájának ; izzadjunk bár hajnaltól napestig, emlegessük a’ hazaszeretet’, a’ szabadság’ szent igéit száz és ezer ízben, — mind ennek semmi haszna; úgy járunk, mint Bábel’ munkásai, kik nem értették egymás’ nyelvét. Alkotmányos élet ’s képviseleti rendszer sajtószabad­ság nélkül, — milly árva gondolat! mikor fogunk valaha a’ feudalismus’ pályáiból kibontakozni! Mikor és miből fogják elvégre a’ kormányok megtanulni, hogy a’ sajtó­nak lenyűgzése elmérgesitheti a’ közvéleményt, de hogy irányt csak repressiv törvényen nyugvó sajtóintézkedé­sek ’s az általuk feltételezett eredmények adhatnak neki­ Pest márt. 16-án. A­ tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demonstrátió’ színét viselő, később er­kölcsi , békés forradalommá alakult. Az események’ hire, mellyek Franczia- ’s Németországon keresztül a’ szomszéd Bécsig törtek, ’s mellyek ugyanazon egy eszme’ láncz­­szemeit képezik, nálunk is azon ösztönszerű sejtelmet idéz­ték föl, miszerint a’ törvényhozásnak társadalmi úton is egy lökést adni, ’s e’ czélból egyesülni kell. Az egyesülési eszme az ifjúi kebel’ melegágyában fogamzott meg legelőbb. Ivek indíttattak meg, egy, a’ jövő vasárnap tartandó ifjúsági reform-lakomára. Az ellenzéki körben kitüzettek az egyesü­lés’és petitió’pontjai. Ezeknek tárgyalása végett márt. 12-én ugyanott népgyűlés volt hirdetve. A’ folyamodvány’ szerke­zete Irinyi József által feltéve így hangzott: „Egész Európa mozog. Az idő félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rezgi át egész Európát : hogy a’ létező állapot tovább nem maradhat. Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, avagy épen halogatásra. Az eszmék meg vannak érve , az élet’ szüksége követeli azokat. Magyarország’ pillanatai drágák. Mi máskor csak hosszú időszak alatt fejlődhetett ki, most rövid úton ’s haladók nélkül törvénybe foglalandó. A’ monarchiát fenye­gető veszély’ elhárítására a’ fegyver nem elégséges; e’ czélra nálunk az alkotmányosság’ bővebb kifejtése ’s a’ pragmatica sanctió által velünk kapcsolatban levő népeknél annak beho­zatala az egyedüli eszköz. A’ nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel, nem várhat a’ fejlődés’ eddigi lassú menetelére. Egész alkotmányunkat kívánjuk ezúttal tisztába­­hozatni ’stb. Következnek a’ 12 pontok (lásd alább.) Mi úgy vagyunk meggyőződve — igy végződik a’ szerkezet — hogy ezekben az alkotmányosság’, a’ haza’ és dynastia’ minden ba­rátinak kívánságát fejezzük ki. Mi ezekért mindent készek vagyunk áldozni. Kérjük önöket, hogy ezen pontokat hazánk­ jólléte és dicsősége végett még ez országgyűlés alatt kiesz­közölni méltóztassanak.“ IP szerkezet ellen létettek némelly kifogások. Sokan nem tárták azt még most körülményeinkhez alkalmazottnak.­­ Márt. 14-én pedig ugyanazon kör’ köz­gyűlésében azon indítvány nyert többséget, miszerint: a’ peti­tió ne mindjárt, hanem az országos ellenzéki választmány ál­tal organizálandó agitátió’ útján kezdessék meg. Azonban még azon nap esti 19 óra tájban megérkezett a’ bécsi események’ hire. Ez felvillanyozta a’ kedélyeket. --Az ifjúság zúgolódni kezde. „Ismét a’ formák’ életörő korlátai közé szoritnak bennünket“ mondák egyértelmű­leg. „Az al­kalmat elszalasztandjuk ismét.“ — Illyés és hasonló aggo­dalmak szülték a’ multnapi, demonstrátióra számított mene­teket, mellyeket múlt számunkban röviden említénk. — A’ tömeg mentében nőttön nőtt, mint szokott a’ folyam. Ereje’ nöttével érezni kezdé, miként legelső teendője, felszabaditni a’ lelánczolt Tytánt — a’ gondolatot, így született márt. 15-én d. e. 11­­/1 órakor a’ magyar sajtónak törvényes tiszta, cen­sura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött. Egyik, a’ kivánatoknak tegnapi mellékletünkben is közlött 1­2 pontja, melly igy hangzik : Mit kíván a' magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1) Kívánjuk a sajtó’ szabadságát, censura’ eltörlését. 2) Felelős ministériumot Budapesten. 3) Évenkénti országgyűlést Pesten. 4) Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekin­tetben. 5) Nemzeti őrsereg. 6) Közös teherviselés. 7) Úrbéri viszonyok’ megszüntetése. 8) Esküdtszék, képviselet, egyenlőség’ alapján. 9) Nemzeti bank. 10) A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. 11) A’ politicai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12) Unió (Erdélylyel). Végül: E­gye­­llő­s­ég, szabadság, testvériség! Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor’ kö­vetkező lelkes költeménye: Nemzeti dal. Talpra, magyar, hí a’ haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok ? Ez a­ kérdés, válaszszatok! —­­A’ magyarok’ istenére Esküszünk , Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Rabok voltunk mostanáig­. Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek haltak, Szolgaföldön nem nyughatnak. A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer , Kinek drágább rongyélete, Mint a’ haza’ becsülete. A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk , hogy rabok tovább Fényesebb a’ láncznál a’ kard, Jobban ékesíti a’ kart, És mi mégis lánczot hordtunk! Ide veled , régi kardunk ! A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. A’ magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hitéhez, Mit rá kentek a’ századok , Lemossuk a’ gyalázatot. A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk , hogy rabok tovább Nem leszünk. Hol sírjaink domborulnak , Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A’ magyarok’ istenére Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Petőfi Sándor. Az ezernél számosabb nép fölemelt újakkal ismétlé az esküt. — Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszü­lötteket. ’S a’ hulló esőben égből látszott reájok szállani a' keresztelés' vize. Az előbb említetten kívül szólottak még a’ néphez : Petőfi, Jókay Mór (az ifjúsági menet’ vezetői) Bu­­lyovszky Gyula és mások , kiket vagy nem ismertünk, vagy állásunk­ szerinti leköttetésünk miatt nem hallhatánk. A’ be­szédeket , valamint az egész csoportozatot miveltség’ szel­leme lenge át. Még sétabotok is gyéren valának láthatók. — Délután 3 óra tájban ismét nevezetes dolgok történtek. A’ városháznál, a’ tanács’ és választó-polgárság’ jelenlétében, nyilvános közgyűlés tartván, a’ kinyomtatott pontoknak folyamodványként­ aláírása Szepessy Ferencz polgármester által megkezdetett, ’s egyszersmind a’ rend’ fentartására a’ tanácsból, választott­ polgárságból és lakosokból követ­kező 14 tagú állandó bizottmány neveztetett : Rottenbiller Leopold, alpolgármester, Kacskovics Lajos, főjegyző, Staf­fenberger István , szószóló, Molnár György szószóló-segéd, Nyáry Pál, Klauzál Gábor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Irinyi József, Petőfi Sándor, Vasváry Pál, Irányi Dániel, Hengel Alajos , Egressy­ Sámuel. Az összes nép, melly a’ beférteken kívül a’ városház’ terét is elfoglaló, mint­egy 10 — 15.000-re tehető. A’ 4 x/% órakor eloszlott gyűlés kinyilatkoztatván, hogy még ezen országgyűlésnek Pestre leendő áttételét szorgalmazni fogja a’ királynál és nádornál, küldöttséget nevezett a’ helytartó-tanács ideiglenes’ ’s a’ központi könyvvizsgáló collégium’ rendes elnökéhez : Stan­­csics Mihálynak, a’ gondolatszabadság’ mártyrjának kibo­­csáttatását, a’ censurának hivatalosan is eltörlését ’s az iránt ígéretet kívánni, hogy a’ katonaság nem fog a’ rend’ fentartásába avatkozni. Az egész nap sűrűn hulló eső, da­czára elláthatlan néptömeg kisérte a’ küldöttséget, megbíza­tásának , ha szükség, nyomatékot szerzendő, ’s a’ helytartó­tanácsi épület’ minden zugát elfoglalá. A’ helytartó-tanács’ ideiglenes elnöke végre, rövid tanácskozás után, Nyáry Pál bizottmányi taggal megjelenvén az ablakban, kimondatott, hogy a’ censura e’ pillanattól (5/2 órakor) hiva­talosan is meg van szüntetve, ’s addig is, mig torló rendszer melletti sajtótörvények hozatnának, a’ neta­­láni kihágásoknak a’ fennálló törvények szerinti megtorlására ideiglenes bíróság fog felállittatni. A’ katonaság csak akkor fog alkalmaztatni, ha Pest város’ hatósága kívánná. — Stan­­csics Mihály iránt végre oda nyilatkozott a’ helytartó-tanács, hogy ő ugyan katonai őrizet alatt van , mindazáltal saját fe­lelősségére kiküldött tagjai : gr. Almássy Móricz és gr. Török Bálint által, Sz. M. azonnali kiadására rendelést ten. Hat óra után a’ Pestről átment ’s helyben összegyülekezett temérdek nép’ örömrivalgási közben megnyíltak a’ börtön’ ajtai, ’s a’ kiszabadított foglyot szabad polgártársai sok he­lyen kivilágított ablakoknál fáklya-sorok közt hozták vissza Pestre. — A’ nép’ kivonatára a’ sajtószabadság' megünneplése végett a’ helytartó-tanácsi é­p­ü­­le­tét is ki kelle világitni. — A’ 7 órától 10’/j-ig együtt volt bizottmány’ további határozatait ma már követ­kező két (censurátlan) falragasztványokról olvassa a’ nép . Az egyik ez: Pestváros’ közönsége’ nevében alólk­ot­­tak szerencsések hivatalosan értesíteni a’ magyar nemzetet, hogy a’ mi más országokban polgárvérbe került, — a’ 44

Next