Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-18 / 2. szám

Szombat Martius 18. 1848. 2. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozh­ordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. —Az ausztriai birodalomba ’s egvéd külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betűjü sorért vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. ’ TM 1 TARTALOM. Igazítás. Uj főlov.mesteri helyettes. Pest, márt. 17. (vezérczikk). — Pest, márt. 17. (fővárosi mozgal­mak). — Nyilatkozata a követi karnak küldőihez. — Gróf Batthányi körlevele. — Pozsony, márt. 14-én, 15-én. — Határozat. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Igazitás. Közelebbi számunk 224-ik lapján a 3-ik hasábon közlött bécsi hírek között mindazt, mi a zavarban F­r­i­d­r­i­k főherczegről íratott, Albert főherczegre kérjük értetni. Az sem áll, hogy a katonaság leöletett. Csak a tiszttel történt ez. Márt. 14-én, mint alább olvasható, az országyűlési ifjú­ság, a pozsonyi polgárokkal egyesülve, nagyszerű fáklyás ze­nét rendezett Kossuthnak. Több ezernyi nép volt jelen. Fé­nyesebb demonstrátióra sohasem emlékszünk. Nevezetes már csak azért is, mert első tisztelgés e nemben a jelen országyü­­lés alatt, mellynek kezdetén mindennemű nyilvános demon­­strátiók eltiltattak. A megbukott kormány ugyanis minden téren félt a közvélemény nyilatkozásától. Bilincsben tarta a sajtót, s midőn maga a hatalomszerzés minden , még kárho­­zatos eszközeit is fölhasználta, az ellenzéket a polgári tiszte­­letnyilvánítás ez egyetlen módjától is megfosztó. A fáklyás zenéket tiltó rendelet gróf Zichy Edmund főlovászmesteri helyettes aláírásával jelent meg. E rendelet fentartása a ke­délyek jelen izgatott állapotában szomorú összeütközésekre adott volna alkalmat. Lelépett tehát a nevezett gróf, miután megbukott a kormány, mellynek kezeiből a hatalmat nyeré. S miután viszonyaink között jelenleg immár egyedül ellenzéki férfiakból alakult kormány lehetséges, ő inge,az ország nádora ideiglenesen is gróf Ráday Gedeo­n­ra ruházta a fő­lovászmesteri hivatal teendőit. Pest, márt. 17-én. Az európai népek egy rövid hónap alatt roppant anyagot nyújtanak a históriának. Az absolutisticus kor­mányok rendre buknak , mindenütt diadalát üli az alkot­mányosság. Az absolutismus ezentúl Európában lehetet­len , Orosz- és Törökországon kívül. A lefolyt hónap nagyszerű mozgalmak lánc­sora. S valljon egyedül a véletlen idézte-e elő e mozgalmakat ? Ezt fogják hinni az udvari publicisták , kik egy tuczat franczia keztyüben vagy egy burnót szelenczében kere­sik gyakran a legnagyobb események szülő okát. Mi máskép vélekedünk. Mi e mozgalmak okát Páristól Pestig a népek ellen­­állhatlan szükségében,jog- és korszerű kivánataik megnyer nyerése iránt, s a kormányok bom­brozott makacsságában keressük , minélfogva e kiváltatokat jelenleg is megtagad­hatni gondold. Francziaországban megbukott nemcsak a conservativ kormányrendszer , nemcsak az orleansi dynastia, hanem maga az alkotmányos monarchia is. Miért történt ez ? Mert a kormány, valamint a kamarák többsége, már évek óta makacsan megtagadta a válasz­tási jog kiterjesztése s az egyesületi jog szabad gyakor­latát, m olly jogokat, mellyek nélkül valódi alkotmá­nyos élet, polgári szabadság nem képzelhető. Bécsben megbukott a Metternichféle politica s az absolutismus , mert 30 évi béke alatt fokonkénti politikai engedmények helyett, csak adósságokat tudott csinálni. S fővárosunk is mozgásba jött, mert a birodalmi kormány drótbábja, gróf Apponyi, ki státusférfiúi tehetlenségét három tör­vényjavaslatban olly kiáltólag bebizonyító, alkotmányos fejlődésünket hátráltatni akarta; s mert a legszüksége­sebb reformok, a legkisebb mennyiségre reducált igé­nyek iránti szelíd felszólalásaink sem juthattak felső be­folyás alatt álló főrendeink többsége miatt szeretett feje­delmünk elébe, s mert végre az alsó tábla egy része sem birt az osztályi érdekek és előítéleteken fölül emelkedni. Illy viszonyok között igen természetes, ha Pesten, hazánk fővárosában is nagyszerű mozgalmak történtek. S a nagyszerű mozgalom minden rendetlenség, minden ki­csapongás nélkül ment véghez, így illett alkotmányos életre valóban érett férfiakhoz. De kérdés már most, mi­ként kell a pillanatnyi sikert állandóvá tenni ? Mert törté­neteink e legfényesebb szakában, midőn a legtisztább örömet fejezzük ki, melly csak akkor dobogtatja túl a fér­fiú kebelét, ha már közel látja az olly soká forróan óhaj­tott czélt; midőn jelen az óra, melly után e nemzet három század óta epedett hasztalan; midőn e hon szabadsága és függetlensége nem egy hazafias puszta remény többé, ha­nem valóság, mellyen senki sem kételkedhetik , illy nagy időkben illő, örömérzeteink között, kötelességeinkről is megemlékezni. Azon ivadék, mellynek a végzet nagy pil­lanatokat adott, egyszersmind nagy felelősség alatt áll a jövő irányában. Dicsőség helyett méltó gyalázat vár reánk, ha a legszebb alkalmat okosan használni nem volnánk ké­pesek. Mi azt hisszük, hogy a pillanatnyi sikert csak a tör­vényhozás teheti maradandóvá. Mindkét teremben van­nak az aristocratiának hatályos egyénei, kik tökéletesen egyetértenek velünk, s az újabb események befolyása alatt törvényhozásunk, minden hibái mellett is, megbe­­csülhetlen eszköz a reformkérdések békés utáni megol­dására. Ezt tanusitja a követi karnak küldőihez intézett nyilatkozata , mellyet sietünk alább közleni, s mellyben határozatokig ki van mondva m­in­den terhe­k közös és aránylagos viselése, s hogy m­i­n­d­e­n ú­r­bé­r­i viszonyok m­egsz­ü­ntet­é­­se iránt törvény al­kottái va­n,a m­a­g­á­n­­birtokosokat a státus ká­r­mentes­í­­t­e­n­­­­i. Mutatja továbbá törvényhozásunk belátását azon határozat, melly a sajtószabadság bizto­sítása , honvédelmi rendsze­r mielőbb ala­kítása s az erdélyi unió iránt keletkezett. Illy eljárás mellett teljes bizalommal seregelhetünk a törvényhozás körül, melly m­agát már j­e­l­en állá­sában is nem külön osztályok, hanem az összes nemzet képviselőjének tekinti, és kötelességeinek körét is e mértékhez il­leszti. Az országgyűlésnek azonban, ha a mozgalmak veze­tését kezében akarja tartani, legfőbb feladata, mielőbb Pestre tenni át üléseit. S miután ez országgyűlés e pillanatban még az ali-St,O­l­átia képviselőiből áll , emlékezzék meg az aristocra­tic, hogy ideje lejárt, hogy Magyarország is a törvényes egyenlőség szakába lépett. Legbecsesebb kiváltságainkat s­em veszítjük ez­által el, sőt ezentúl státuspolgári minőség­ben még biztosbban élvezendjük, mint közjogokat. Az adó­­mentesség nem volt becses kiváltság, hanem koldushoz illő privilégium. A felelős nemzeti ministériummal, a nem­zeti képviselettel, szabad sajtóval és esküttszékekkel el­látott új Magyarországban minden egyszerű polgár sza­badabb férfia leend­ő hazának, mint eddigi elavult, tör­pe institutióink között az ország legelső mágnása volt. S a békés forradalom után nem mint phoenix , hamvai­ból fog föltámadni e haza, hanem hasonló leend a met s­zőhez , mellyen, ha a tavasz napjai eljöttek, minden ki­zöldül és virágozik ! Pest, márt. 17-én. Martius 16-kai éjjel Budapest utczái kivilágítási fény­ben úsztak. Nagyobb vendég tiszteletére ez még nem történt , s nem történik soha. Mi­után olly régen apedt annyi hő kebel — végre megérkezett a sajtó­sza­badság arany­kora. A nemzet óhajtásai, a nép öröme s bánata nem leend ezentúl csupa elnyomott só­haj, — a világ nyelve a sajtó, szolgálatára áll. — A tör­ténetíró fel fogja keresni a­­ szálakat, mellyek ez ör­vendetes változást előidézték, nekünk a történtek felszí­nén tovább kell haladnunk. — A helytartótanácsi intéz­mény, melly a censura eltöröltetését tudatja, kellő hoz­­záalkalmazás végett a nyomdatulajdonosokkal már márt. 16-án közöltetett. Mártius 17-kén pedig a sajtóügy to­vábbi rendezését tárgyazó következő helytartótanácsi intézmény olvastatott fel Pest város­házánál a központi választmány ülésében. Nemes városi tanács! A megelőző censura a törvényho­zás további rendelkezéséig megszűnvén a sajtó kicsapongásai és visszaéléseinek kellő megtorlása végett addig is, míg a tör­vényhozás rendelkezend, e következő szabályok állíttatnak fel: 1) A sajtó minden megelőző cenzura nélkül szabadon mű­ködik. Minden, akár könyvnyomtatás, akár kőnyomás által ki­adott bármellynemű irat vagy rajznak szerzője, szerkesztője, vagy készítője az iratban vagy rajzban foglaltakért felelős. 3) Minden könyvnyomtató és kőnyomó az illető irat vagy rajz kinyomása és a szerzőnek átadása után, tartozik azonnal a nyomatnak egy példányát az illető hatóság elnökének át­adni , ki 4) Köteles azon példányt a kinevezett bizottság elnöké­nek haladék nélkül felelősség terhe alatt azonnal átküldeni. 5) A sajtó utján elkövethető visszaélések és kihágások megbirálása végett rendelt ideiglenes bizottság névsora ide­­ mellékeltetik következőkép : Nyáry Pál, Klauzál Gábor, Deák Ferencz, Patay József, Fáy András, b. Eötvös József, Trefort Ágoston, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fényes Elek,­­ Szalay László, Balla Endre, Rottenbiller Leopold, b. Kemény Zsigmond, Lukács Móricz,Valero Antal, Szilágyi István gomb­kötő, Kappel Frigyes, Tóth Gáspár, szabó, Fröhlich Frigyes, Burgmann Keresztély, Irinyi József, Egressy Samu, Zlinszky János főbíró, Belaagh Antal eskütt. 6) Ezen bizottság a kinyomott iratot, vagy rajzot meg­vizsgálván, a benne talált vétség iránt véleményét kimondja, és az esetet a vétkesnek illető bíróságához további elítélés végett átküldi. 7) Ki valamelly iratot, vagy rajzot ki akar adni, köteles a nyomandó iratot vagy rajzot önkezével aláírni, és ha a nyomdatulajdonos előtt a kinyomtatást kívánó egyén ismere­­tes nem volna, köteles ugyanazonságát az illető nyomda-tu­lajdonos előtt ismeretes két tanú által bebizonyitni 8) A nyomda tulajdonosa tartozik minden legkisebb nyo­matra nevét, vagy műhelye czimét kinyomni, ha ezt elmu­lasztaná, vagy, ha az általa kinyomott iratot ismerve, a kiadó egyént általa alá nem íratta, vagy ha azt nem ismerve, annak ugyanazonságát két általa ismeretes tanukkal maga előtt be nem bizonyította; úgyszinte, ha a nyomott irat vagy rajz , a hatósági elnök kezébe azonnali általadását elhanyagolná : a kiadott irat vagy rajz tartalmáért szintúgy felelőssé válik, mint maga a szerző vagy kiadó. 9) Épen ezen felelet terhe alá esik azon hatóság elnöke is, ki a nyomda tulajdonosa által nekie átadott nyomtatványt a bizottság elnökének azonnal meg nem küldi. Mivel a városi tanács ezennel szoros hozzátartás végett értesittetik. Kelt Budán a magyar kir. helyi. tanács 1848-ik évi bőjtmáshó 16-kán tartott üléséből, a városi tanácsnak jóakarói gr. Z­i­c­h­y F­e­r­e­n­c­z m. k., Nyéky Mihály m. k. stb.“ Ezen, számtalan éljenzések közt felolvasott intézmény­ből örömmel látta mind a városi tanács, mind a jelenleg fennálló központi választmány, miszerint a sajtókörüli vétségek megbizalá­sára iwzvp . « ^ o^nyir. rx.’-VVvVozl.ovcn esküttszéki forma, mennyire lehetséges, behozatott. Nin­csen ugyan még abba a bíráknak sorsáltali választása behozva, de vannak közbizalom-övezte nevek, van­nak a különböző osztályok képviselői. Ez intézmény az ország egyéb törvényhatóságaihoz is van intézve. Visszatérve a kivilágításra : megjegyzést érdemel , hogy a nádori lak, Mátyás palotája is ki volt világítva, mi máskor nem szokott lenni. — Kitűnő volt a színháza­kon kivül Länderer és Heckenast — e lapok kiadóinak laka, hol legalább 20-ig való nemzeti zászló hirdeté nagy betűkkel a magyar sajtó szabadságát. Magok a tulajdo­nosok magyar ruhába öltözve, s nemzeti szalagokkal dí­szítve, vezeték nyomdájuk 100-nál számosabb személy­zetét, a magyar sajtónak e tiszteletreméltó munkás osz­tályát , kik mindnyájan munka közben használt kékvá­szon egyenruhát és fejeken sajátságos alakú papirsüvege­­ket viseltek, s kezükben nemzeti lobogókat tartanak. E­gy órakor egy megszámíthatlan lélekből álló tömeg állott meg ezen lak előtt. „Uraim! — mondá szónokuk — szent e hely. Itt kezdé a magyar szabad sajtó első működését, s amott (az átellenes ablakra mutatva, hol Kossut­h Lajos arczképe volt kitéve) amott van a magyar sajtónak egyik nevezetes bajnoka“ stb. — Emich Gusztáv könyv­­kereskedése előtt Petőfi Sándor költőnk transparent képe életnagyságban, alatta egy sajtó képe­s ezen fel­írás : „Szabadság, béke, egyetértés“ igen sok nézőt vont egybe. Szinte kitűnő volt az ellenzéki kör szállása is, mellyen a nemzeti lobogón kívül felirat is volt olvasható, stb. stb. Feltűnő volt azonban, hogy a magyar tudós tár­saság lakásán, hol minden ifjas kivilágítás alkalmával fel­iratok, transparentek szoktak lenni, most, midőn a saj­tó­szabadság ünnepeltetett, semmi sem volt. Tudtunkra e feliratokat a titoknak szokta rendezni. Valljon miért ma­radt el most ? A nép éjféltájig sűrűn hullámzott az utczákon, mindazáltal sehol semmi botrány, semmi rendetlenség. E körülmény di­csősége illeti először is magát a népet, mellynek jobb érzete sugallá, miként nagyobb alkotmányos ünnepet soha nem ült. Más része a dicsőségnek a központi választmányra s ennek azon tagjaira hárul, kik az éj nyugalmát feláldozva, a város­háznál fenvk­asztottak. Illyenek tudomásunkra : Rottenbiller Leopold, Nyáry Pál, Csányi László, Klauzál Gábor s még több hazafiak. A választmány rendelkezését mutatja következő falra­­gasztvány : Hazafiak! A választmány a rend és csend fentar­­tására e város kebelében következő szabályokat alkotott : 1) A rendes polgári őrsereg 5 őrtanyára oszlik a) Belsőváros; őrtanya: a városház. b) Lipótváros ; őrtanya : a Redout-épület. c) Terézváros; ) d) Ferenczváros) őrtanyák az illető albiróságok házainál. e) Józsefváros;) 45 A? A’ sajtó szabad !

Next