Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-07-01 / 96. szám

t . Hivatalos rovat. A „Közlöny" után Felhívás. Hazai iparvállalkozóinkhoz, a vállalataikat illető statistikai adatok beküldetése iránt. A létező állapotok bajain segíteni, hiányaikon javítani csak akkor lehetvén, ha azon bajok és hibák, általánosan pedig a helyzetek minél teljesebben ismertetnek. Hazai műiparunk mibenlétéről általánosan s egyes ipa­ros vállalataink viszonyairól különösen, eddig hivatalosan gyűjtött adatok nélkül pedig, csaknem teljességgel szű­kölködvén. Hogy az országos műipar, annak egyes ágai és ha­t— és mennyiben lehet, — egyes vállalatai iránt is czélszerűen, hathatósan , sikerbiztosan intézkedhessem . Ezennel felhívom ez országban létező minden gyárválla­latnak tulajdonosait és vezetőit, — felhívok a kézműipar kö­rében minden egyes ezédeket, testületeket és egyesületeket, — fölhívok általában minden iparost, hogy vállalataiknak , illetőleg iparágaiknak minél bővebb, részletesebb megismer­tetését , leírását készítsék meg, s illető hatóságaikhoz be­nyújtván, azokat hivatalomhoz beküldetni eszközöljék. Tudván , miképen a felvilágosítások azon hatalomnak ér­tesítéséül szolgálatidnak, melly hivatva van az ipar javára országosan intézkedni, — az illetők, remélem, őszintén, tit­kolódzás nélkül, de egyszersmind híven és kerülve a túlzást, fogják adni nyilatkozataikat, vállalatik s iparáguk minden körülményeire kiterjeszkedőleg. Tájékozásul mégis közlöm a főbb pontokat, mikre 2-s ’/. •/. alatt a táblázatokat, mik szerint válaszokat s teljes adat­gyűjteményt szükséglek. A gyáripar körében óhajtom az egyes gyárvállalatnak vállalkozóit, egyes vagy társ­tulajdonosait s a telephelyet megneveztetni. A münök-személyek tekintetében : a műigazgatót s a többi münök-munkásokat és napszámosokat, szám, nem és kor szerint megneveztetni, az utóbbi — a korrai tekintetet úgy értvén, hogy mennyien vannak 16 éven felül és aluliak 8 ezek között, jelesül mennyien münök-tanulók? A személy­zetre nézve még az is kivántatván, hogy származás tekinteté­ben , a bel- és külföldiek s ezek között a települtek száma is előadassék. A münökök havidíjai, legalább a napszámosok napibérei szinte előterjesztendők. A gyár telephelyére nézve ennek környéki viszonyai, ter­mészeti helyzetei , legalább röviden érintendők, ide értvén, hogy vidéke , népességi tekintetben, helysége , tűzi szerek, vizerő s effélékre nézve, mi kedvezményekkel vagy akadá­lyokkal van. A gyártelep minő épületekkel, minő mozgató erővel, minő gépekkel és eszközökkel bír, s ezeket hol szerzi ? A vállalatnak alap- és forgó tőkéje mennyi? Anyagzatait honnan veszi, s ezeknek megszerzésében mi akadályai, vagy mi előnyei vannak; mennyit, mennyi ér­tékben dolgoz fel évenként ? Készítményei mi neműek, mennyiségre s értékre ? meny­nyiek évenként, s megrendeléseket mennyi időrő s minő nagy­ságban kész elfogadni, képes teljesíteni? Hol van piacza ? A kézmű­iparra vonatkozólag: A széhek, testületek és egyesületek előterjesztendik tár­sulatuk fönnálltának korát, mestertársaiknak, kontáraiknak, legényeiknek, tanulóiknak számát, é­s ezt, ha lehet, a lefolyt időkre nézve , tíz-tíz évi időszakot véve, egybehasonlítva a mostani állapottal. Előadandják mesterségük netaláni akár emelkedése, akár hanyatlása okait. Kijelölendik, hogy nyers­anyagzataikat, szerszámaikat hol és honnan veszik, s körülbelől mennyit és mennyi árut dol­goznak fel évenként? Előterjesztendik, hogy készítményeiknek egy évi quantu­­ma és értéke körülbelől mennyi ? Vásárokra, vagy megrendelésekre dolgoznak, s ha az előbbi áll, hol vannak vásáraik ? Visszatérőleg személyzetekre, kiszámitandják, hogy legé­nyeik és tanulóik mennyien írástudók és rajzképesek ? Budapesten, junius 26-án 1848. Klauzál Gábor földmivelési-, ipar- és kereskedési minister. A pénz- és igazságügyi ministériumoktól. A pénz- és igazságügyi ministerek által f. é. jun. 17-én egyetértőleg kiadott rendeletnél fogva elhatározott független­sége és elkülönzése a kerületi bányaszékeknek a főbányahi­­vataloktól, szükségessé teszik , hogy, kivéve az alsó magyar­­országi kerületet, hol külön kerületi bányatörvényszék Selme­­czen már létezik, a három bányakerületben hasonló külön ke­rületi bányatörvényszékek állíttassanak fel, mi oknál fogva, a bánáti kerületben ely bányatörvényszékek felállítása, a szükséges előmunkálatok bevégeztéig függőben maradván, ezennel erőd nyittatik, egy, a felső-magyarországi kerület számára a XVI szepesi városok kerületéhez tartozó Igló vá­rosában , s egy a nagybányai kerület számára Nagybányán felállítandó kerületi bányatörvényszékek állomásaira. 4­­ Mindegyike ezen kerületi bányatörvényszékeknek egy el­nök, három ülnök és egy szinte szavazattal biró jegyzőből, — segédszemélyzete pedig egy iktatóból, ki egyszersmind levél­tárnok is lesz, és két írnokból álland. Az ülnökök egyikénél a bányamérnöki képzettség is meg­­kivántatik. Fizetése ezen bányatörvényszéki tisztségeknek következő lesz : az elnöké .... . 1200 pft mindegyik ülnöké . 800 99 igtató­s levéltárnoké 500 99 egyik írnoké . 350 99 másiké....................... 99 Az iroda­járulékoknak egy általános összegben való megálla­pításáig irodai szerek szolgáltatnak ki. Ezen állomások valamellyikét elnyerni kívánó egyének, megkivántató képzettségöket igazoló bizonyítványokkal ellá­tott folyamodásaikat, a hirdetés napjától számítandó négy hét alatt, az igazságügyi ministériumhoz adják be. Budán, junius 28-án 1848. A pénz- és igazságügyi m­i­­nistérium által. Hivatalos teendőim több időmet igénybe vevén, a velem hivatalosan értekezni kivánók elfogadását, naponként dél­előtti 11 órától 2-ig vagyok kénytelen szorítani. Vasárnap és csütörtökön senkit el nem fogadok. Országgyűlés alatt az ülések ideje fogja meghatározni, melly órákban fogadhatok. Pest, junius 29. 1848. Gr. Batthyány Lajos. (MffU 'JL.LZL JU 96 PESTI HÍRLAP. Julius 1. 1848. den k. postahivatalnál. — Az austr. biroda­lomba ’s egyéb kü­lt. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a' megrendelés csak a'bé­csi cs. főposta—hivatal útján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betlijü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a’ kettős h­a­­sábu sorért pedig 10 pengő kr számittatik. Szombat Megjelenik e’ lap minden nap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhor­­dással borit, nélk. (k fi­t 30 kr., a’ kiadóhi­vatalból elhordva­­5 frt, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt min­­ dem hivatalos rész. Követválasztások. — Pest megye dabasi kerületében Halász Boldizsár lett követ szótöbbséggel. Egyenes jellemű, tisztán gondolkodó egyén. Ellene az utczai demonstrátiókról ismert Körmöczi nevű pap lépett fel. Ujságszerte kürtölte pedig, hogy lelép a politicai térről, s va­­lahára a tudománynak él. Ideje volna. Paptársai, a­helyett, hogy korteskednek mellette, higyjék meg, hogy az illy egyé­nek ideje már lejárt. Nyugodjék babérjain , elégedjék meg vele, ha eddig, készebbek voltunk őt igen okos politikusnak tartani, hogysem bőbeszédű előadásait figyelemmel kisérjük. — Dabasi, L­i­p­t­ó­b­ó­l. Jun. 26-án véghezvitt választás alkalmá­val, országgyűlési követeknek elválasztattak és pedig: a szent­­miklósi kerületből. Szent-Iványi Márton felkiáltás­sal ; a rosenbergi kerületből J­a­k­u­b­i­k Antal; az utóbbi kerületben rettenetes vérengzések vitettek véghez. A részle­teket később közlendjük. 1—1. — Hont választókerületeiben folyó hó 26-án tartottak a követválasztások, minden ingerültség nélkül, e nehéz idők­­hez illő igazi polgári egyetértéssel. Az ipolysági kerület ré­széről Ivánka Zsigmond választatott el, általános lelke­sedés és közfelkiáltás utján. Nemkülönben a szálkai kér. ré­széről Okolicsányi Antal, s a németi kér. által Zsemberi Imre polgártársaink, mindnyájan felkiáltással. Mind­három a régi ellenzéknek volt hű és ernyedetlen tagja, a haladás melegkeblü pártolója. — K­e­t­t­e n. — Zemplén liszkai kerülete Szirmay Ödönt vá­lasztó képviselőjéül, szavazattöbbséggel. A választás második napján (jun. 25.) a rendes katonaság alkalmazása is előfor­dult, a sárospataki választók rakonczátlankodása miatt. Nép­képviselőnk h­azafisága nem márt. 15-től datáltatik. Az abso­­lut kormány ostromlója volt. Most a hegyaljai nép jóltevőjéül tekinti. A szőlődézma az ő nyomatékos föllépése következté­ben lesz megszüntetve. A mádi kerület követe B­u­d­a­y An­drás főügyész ; a medgyaszai kerületé: L­ó­n­y­a­i Gábor; a terebesiben : Molnár József; a helmecziben: Sze­n­n­y­e­i Pál; nagymihályiban: Szirmay József. Azt már tudat­tuk , hogy Kazinczy Gábor az uj helyi kerületben el­válas itatott. — Kővárvidék egyik követe, mint irtuk: K­e­­m­é­n­y Zsigmond; másik követ Pap Zsigmond, cultusmi­­nisteri fogalmazó lett. — M­á­r­a­m­a­r­o­s­huszti járása Asztalos Pált választa el. — Jászkunságban a herczegi kerületből Pap Móricz; Berény város részéről előbb Kossuth, se nem vállalván , újabban Illési János választatott el. Halas­ról: ifj. G­ó­z­o­n Imre; a szabadszállási kerületből: Nagy Károly, mint tudva van, Petőfi ellenében. — Krassóban a lugosi kerületből: M­u­r­g­u Eu­­pbini , a nagyzorlencziből: V­­­á­d Alajos ; a bogsániból : Joanneszko István. Mindnyájan az oláh vallás hívei Szakolcza követe Vagyon Antal. — Gyulán a magyarság és általában az egész értel­miség jelöltje, Stummer Lajos megbukott. A félrevezetett, kü­­lönbféle rágalmaktól elfogult nép által Bessenyei Károly választatott követté, ki mig a politicai téren működött, a fő­­pecsovicsok egyik legabsurdusabb bajnoka volt, ki eszelős ki­­fakadásairól s még eszelősebb daczoskodásáról ismerős. Azon érdemnél fogva lett megválasztva, mert maga hordta magá­nak a foghagymát, kenyeret és tejet a piaczról, mint nép em­bere. Politikai hitvallása ismételve sürgettetvén, a helyett követi készültsége magas fogalma tanúsításául, minden pos­tán küldhetendő utasítás elfogadására ajánló magát. Valljon megállhat-e az igazolásnál illy követ, ki a nemzet képvi­selőinek lévén tagja, egy váro­st­ól részén utasítást? Pest, jan. 30-án. A legcsodásabb természeti jelenségek közé kell annak tartozni, hogy a pesti magyar most rémképek nélkül hu­szonnégy óráig sem élhet. Hoffmann termékeny agya alig képzett annyi grotesk alakokat, mint a­hány nevetséges és ferde hírek ijesztgetnek minket. Most templomban, majd korcsmákban készül összeesküvés, ma Komáromban tűznek ki illr zászlót, holnap Kecskemét vagy tán Czin­­kota nyugtalankodik, s igy tovább. Könnyen megfogható hogy e bitang hírek rövidebb életűek , mint a kérész, nagy dúlást nem is okoznak az érdemes közönségnek sem étvágyában, sem életkedvében. Csak roppant mennyisége­ az, mi minden embernek okvetlenül föltűnik. Úgy látszik, valahol egy nagyszerű tervre fektetet hirgyárnak kell létezni, melly gőzgépekkel működik , melly megrendelésre állítja ki, még pedig szemkápráztat fürgeséggel, készítményeit. Vagy tán egy vidor társasá czélul tűzte ki, az év minden napjaiból április elsejét csi­nálni, hogy megmutassa, miként nincs olly higgadt en­ber, kit akárhányszor felültetni ne lehessen , s nincs ott világismerő, kit kényünk szerint ne úsztathassunk. Szóval: vagy egy terrorista, vagy egy humoris ezéd létezik nálunk. Tegnapelőtt délután hircsend volt. Senki nem akar Budapestet fölgyújtani, senki nem rejtegetett a templ­mokban fegyvert. Tabán városrész mélyen hallgatott, ez magyar olygarcha sem vegyült a prágai lázadásokba, és oroszok nem közelgettek határszéleink felé. Mi dolog ez ? Hogyan nincs valami rémítő jóslatun? Hová lettek idő­ prófétáink, kik minden közelgő baja szagát orrukban hordozzák ? Mi ördög irigyelte meg­­­lünk azon érdekes félelmet, mellynek izgató befolyása ki­­ tündérgyorsan repülnek el a perczek ? Több tisztelt egyének, kik a hirterjesztő ezek erélyi­­­ségéről meg voltak győződve, e kérdésekkel foglalkozó­­k már rég hozzászoktak az emotiókhez, s tegnap és délután, mint mondom, nem volt semmi veszély. Unalmasan telt idejök. Azonban estve­felé suttogás keletkezett. Minden utczában félivézettel szaporodott a hazáért aggódó arc­­száma. Tüstént láttam, hogy a világ megint veszedel­­ben van. Mi dolog ? tudakolom egyik ismerősemtől. Azt beszélik, — válaszolá, — hogy Kossuth bea lemondását. Talán e badar pletyka nem fog sok embert fölülre jegyzem meg. Dehogy­nem, mondá ismerősem. Sőt még az­­ emberek közül is sokan hinni és terjeszteni fogják. Ezt csak Kossuth okos ellenségei tehetik, kik száma csekély, válaszolom. Ismerősöm mosolygott, mert tudta, hogy nálunk só­ból kilenczvenkilenc, inkább elhiszen valamit, mint valamiről gondolkozzék. Úgy jön. Már tegnap Kossuth rögtöni visszavonulását bevég ténynek mondották minden kávéházban. Sokan olvas azon levelet is, mellyel Kossuth a ministériumhoz kük s igen meghatónak találták. Kevésnek jutott eszébe , hogy e perezben s­épe financzministernek lépni ki, nem volna egyéb , mint var előidézése, s mint azon alkotmányos helyzetnek,­­ a múlt országgyűlés óriás szerencséje és óriás fárada által szereztetett, könnyelmű koczkáztatása. Bizony e nevezetetes férfiút , — kitől annyit­­ haza és annyit nyert— mélyen sértették azok, kik et nem bizván szilárdságában, lehetségesnek hitték, ha tárczáját odahagyja, mielőtt finanszterveit kifejtené, í­zébe adná az országnak azon egyetlen vezérfonalát, n által bonyodalmainkból menekülhetünk. Hogy Kossuth előtt a magas hivatal, mellyre a v­­iszonyok fölemelték, nem szerencse, nem kényelem, bálványzási tárgy , ezt ki ne tudná ? De minden keserű kötelességből következik-e a lerázása ? Ne kétkedjünk legünnepeltebb férfiainkban, kik a történeteivel összekötötték nevöket. Nálok a magas gázi erényekre támaszt nyújt az önzés legtisztább , melly semmi olly tényt nem enged meg, mi veszély juthat azon ügyre , mellyben lelkök él, szivük dob melly által szellemük manifestátiót nyert. Kossuth mostani lemondása a koholmányok közt tozik. A dologban csak annyi igaz van , hogy fia ministerünk — valamint a többi minister is — hivat nem szerelmes. S ez eddig sem volt titok. De az elterjedt álhir még sem vala eredményné Általa más titkok birtokába jutottunk. A lemondásróli pletykát szentírásnak vette két lap : a vén Jelenkor és az ifjú Márczius

Next