Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-09-01 / 149. szám

Péntek KQNIV-t.’ TARA 149. Mígjei«Bfi *• n ap rautde* nap, hétfít kivét* Félévi előfizetés a' két fívárosban házhozhordással bérit. nélk. 6 frt 30 kr., a Kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 1 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pesten, szabad sajtd-utezai szabadsajtdudvarban ŐS 3. sz. a. a' kiadóhivatalban, egyebütt min-PESTI BIBUP September I. 184®. éta k. .Mtetóratakfl. — ks »««tr. ki Tsirlenyka ’s egyéb külf. tart Miá Bjekba küldetni kívánt péld. iránt a' megrefldai és csak a' bécsi cs. fíposta-hivatal utjin történhetik. Mindenféle hirdetmények felvéleznek, ’s egy 4-szer hasábozott apró feetüjli serért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a’ kettős hasába serért pedig le pengő krámíttatik. Hivatalos rovat. A „K ö sö ny“ után. Rendelet. A megyék főispánaihoz, a kerületek főkapitányaihoz, a székek főkirálybíráihoz és főtiszteihez. A két ház által megajánlott hadsereg összeírása tüstént megkezdendő lévén, mihelyt önök e rendeletet olvassák, sietve menjenek a megye, szék, vidék székhelyére, hol találandják és szükséges utasítást a teendők iránt. Ugyanazon utasító rendelet ugyanakkor elment a városok elnökeihez is. Budapest, aug. 29-én. Szemere Bertalan, belügyminister. Nádor kir. helytartó ő fönsége, a belügyminister előterjesztésére Szentkirályi Móriczot ismételt kérése folytán az ilvidékeni kir. biztosi hivatalától felmentvén, hasonló hatáskörrel helyébe Beőthy Ödönt, Bihar főispánját nevezte ki. Ugyancsak ő fensége a belügyminiszer előterjesztésére, az ország éjszakkeleti részében legújabban mutatkozni kezdő mozgalmak fékezésére , Máramaros, Ugocsa , Beregh, Ung, S Szathmár, Középszolnok, Kővár és Krasznamegyékbe és apsa Ildik oláh ezredbe királyi biztosul Mihály Gábort kiküldötte. — — A belügyminiszer rendeli, mikép a váczi siketnéma ntézetbe 120 pft. évdij fizetése mellett, a rendes növendékek közzé izraeliták is, ha kívánnak, Boroztassanak. Nem hivatalos rész. Pest, aug. 31-én. A Márczius Tizenötödike szorul szóra ezt írja: „A nemzetőrök általán roszul viselik magukat. Szent Tamás né nem vételét egyenesen a nemzetőröknek tulajdonítják. Előre küldött Bechtold 500 sorkatonát, utánok kétezer jászkunt ; az ötszáz katona bement Szent Tamásba, s a kétezer híres verekedő s nagyszájú nemzetőr nem követi őket. E sorkatonákból sok elveszett, a egy szakaszt úgy mondják el is fogtak? Nálunk pedig midőn Turiánál a saját magunk igyai megszólaltak, egynéhány század nemzetőreink futásnak eredtek, pedig még egy hang sem ott Turiából.“ „Borjasnál három rácz átúszott a Tiszán, s meggyujtotta a falut, hol két ezer csongrádi nemzetőr volt, azaz megfutott, mert a túlpartról valami 35 ■rácz lövöldözni kezdett.“ „Nálunk katonáknál e szó pecsovics nem létezik, e helyett már „nemzetőrt“ használunk.“ Márczius Tizenötödikének ezen adatai szerint, mi magyarok — mert hiszen többnyire belőlünk áll a nemzetőrség — csaknem olly gyávák vagyunk, mint az anectodában a hét sváb, kiket egy nyúl megszalasztatott,és úgy lesülyedünk , hogy a boldog emlékezetű insurrectiónak Győr körül folytatott hadi dolgait egy classicus kor vitézségének tekinthetjük. Feltegyem-e, miként Pálfi Albert barátom, hinni szokta azt, mit lapjaiban kinyomat ? Danton tanácsoló: legyünk rosz elővéleménynyel azemberek iránt, mert száz közül 99 ámító és gyanús. Én undorodom e maximától, és szorgalmatosan tartom mnagamat a keresztyén morálnak azon régi dátuma, de azért enég tán el nem viselt elvéhez, hogy t. i. felebarátainkról jót higyjünk mindaddig, mig roszaságukat tettekkel nem bizonyítják be. Ennélfogva, bátor vagyok a Márczius érdemdús szerkesztőjéről feltenni, hogy rágalomnak s költeményeknek sem képzeli saját hirlapjának czikkeit. Isten tartsa meg őt e hitében ! Mert különben .... megcáfolhatná azt, mit ezentúlakarok mondani. Pálfi a kenyértörés politikusa. Ő minden bokorból egy forradalmat szeretne kiugratni. Hideglelést kapna, ha a zágrábiaknak valami kívánata teljesíttetnék. Első kötelességnek gondolja, függetlenségi háborúba keveredni Ausztriával. Mondja , hogy ha a német követeléssel merészelne a magyarok ellen föllépni, előbb jól felkösse SAZt, ami neki nincs. Szóval, Pálfi a barrkadok és humoruk journalistája. Azonban ne higyjék olvasóim, hogy a vasgyúróknak is ne volnának gyönge pillanatai. Minden hajszálnak van árnya, ezt tanultam egy magyar közmondásból. Nincs nagy ember, ki gyarlónak ne látszanék komornyikja előtt, jegyzé meg egy elmés franczia iró. Ezen arany szavakat, hogy tulszigoru s igazságtalan vádakra ne ragadtassam, nyilvános jellemeink megbiránásában, örökké szemem előtt tartom, ennélfogva meg sem ütköztem, midőn Pálfi barátom — kiben némi autotipográphiai hajlam kezd mutatkozni — értesité a közönéget, hogy ő 27-én 28-án és 29-én egy ragadvárnyos betegsége esett, mellyet minisztriálisffectiónak nevez, s mellyben a ki sinylik, igy szokott óbégatni: roszul vagyunk, kutyául vagyunk!! !!—mint remélem,—e nyavalyából hamar kigyógyult, i ’. Már 30-kan jelenti, hogy fris egészségben van, s a régi forradalmi ember. 5* y* Miért ? Talán valami új okot talált ki a forradalomra, valami új reményt merített annak sikere felől ? Természetesen. S miből áll felfedezése ? Azon észrevételből nemzetőreink vitézsége iránt, mellyet czikkem elején szorul szóra közöltem. Hogy áll tehát politikája az általa igazaknak hitt tényekhez? Minő összefüggésben van az ő theóriája a gyakorlati életből összeszedett adataihoz? A nemzetőrök általán roszul viselik magukat; tehát a sátán nagyapjától sem félhetünk, s menjünk neki akárminek. Provokáljunk magunk ellen küzdésre minden elemet; mert, hogy Szent Tamás is be nem vétetett, egyenesen a nemzetőröknek tulajdoníthatni. A horvátokat támadjuk meg, mert a mi nemzetőreink ha saját magunk árgyai megszólalnak, mielőtt az ellenség lőne, futásnak erednek, mint Turiánál ,történt, s különösen a verekedő és nagyszájú kunokat arra sem lehet rávenni, hogy a sorkatonaságot kövessék. A német pedig jól kösse fel azt, ami neki nincs, mert ha a Tisza balpartján 35 ember lövöldözni kezd, a Tisza jobbpartjáról kétezer nemzetőr szalad meg, mint Borjasnál ,történt. Üssünk minél több forradalmat, mert a pecsovics nem szereti a forradalmat, ezze pedig: pecsovics, annyit jelent, mint nemzetőr. S kik a nemzetőrök ? Törvényeink szerint, minden nemes ember, ha egy gubája sincs, s minden honpolgár, ha legalább egy negyedrész úrbéri telke van sat. Tehát a kolduson és szoros értelemben vett proletáriuson kívül majd nem az egész ország? Azonban a gyakorlati élet szerint most, mint nemzetőr harczol, a fentebb említett cathegóriákból leginkább a magyar faj. Minthogy pedig e faj általában pecsovics; azonkívül, ha a Tisza balpartján lőnek, a jobb parton megszalad, ha álgyúzni kezdenek, a maga álgyujától elfut, ha ostromot parancsolnak, nem kiséri a sorkatonaságot, ezen eminens tulajdonainál fogva különösen hivatva van a forradalmi politikához, s a győzedelmi babérokon kívül egyébre számot sem tarthat. Uly bypomokhonon nyugszik saját vallomása szerint Pálfi barátomnak politikai doctrinája és hírlapszerkesztői eljárása. S hogy ezt őszintén megvallotta, azért lett ő augusztus 30-án vigyá, azért gyógyult ki ama ragályos nyavalyából , melly három napig kinzá, ezért nem mondja ő többé ,hogy kutyául vagyunk. — Kérges. (A pénzügyminister jelentésének kivonata). (Folyt.) Ez elveket elöbocsátva, részletes javaslataira tér át a pénzügyminister, mellyek következők: I. Az eddigi adózókra a mostani hadiadó egy évi összegének két, vagyis 1,098,811 fogytokrt indítványozza, s ennek a törvényhatóságok közti felosztását*), valamint az erre vonatkozó következő törvényjavaslatot bemutatja: Törvényjavalat a folyó évi november és december hónapokra kivetendő adóról. A jelen országgyűlés t. 1. czikkében megállapított uj adórendszer jövő 1849-ki év kezdetével fogván életbe lépetni, s a közigazgatási év adózás tekintetében is a rendes napévvel egyesittetvén, nehogy a folyó év két utosó hónapja adó nélkül maradjon , határoztatik: 1. §. Magyarország s a kapcsolt országok (Erdélyt ide nem értve) azon lakosainak, kik a hadi pénztárba eddig is adóztak , s azon tárgyak után, mellyektől adóztak, folyó évi november és december hónapokra fizetendő országos adóilletőségük 1,098,811 fiban 63/16 krban állapittatik meg. 2. §. Ezen adóösszeg a folyó 1847/8-ik évi hadiadónak negyedrészét tevén , — a törvényhatóságok közt megállapított felosztás következtében — egyénenként, minden új öszszeirás és rovatolás nélkül, akként vettetik ki, hogy mindenki azon összegnek, melly reá a folyó 1847/80 évre hadiadó *) E szerint a magyarországi kerületek, és erdélyi részek adója. . . 1,068,943 ft 14/ie Horvátországé.................... 23,394 ft 48 gi6 „ Az elszakasztott részek adója az 1802 ki kivetés szerint . . 6,137 ft 28 3/1 6 „ A komáromi vár részére elfoglalt telekre esik ...................... 835 ft 4918/16 „ Összesen 1,098,811 ft 6 3/b kr gyanánt kivetve volt, egy negyedrészét tartozzék november és december-hónapokra — a szokott adószedés utján — megfizetni. 3. §. Ellenben a katonaság termesztménybeni élelmezésének kötelezettsége folyó évi octóber végével megszűnik , s a hadiadó nevezete is megszüntetik. 4. §. A megyék háziadóját illetőleg a megyéknek azon lakosai, kik a múlt törvényhozás által minden úri adózásoktól felszabadított urbériségeket bírnak, az illető megyék házi pénztárába folyó évi háziadójuknak szintúgy egy negyedrészét fogják , jövő november és december hónapokra illetőségül fizetni; a többi adózók pedig ezen időre, csak egy házi illetőséget, vagyis egész évi illetőségüknek tizenketted részét fizetendik. 6. §. A megyék házi pénztárának innen eredő hiánya avagy fölöslege a jövő évi adókivetésnél fog felegyenlíttetni. 6. §. A szabad kir. városok és szabad kerületek adózó tagjai, háziadó gyanánt, november és december hónapokra, folyó évi háziadó illetőségüknek egy hatodrészét fizetendik. 6. §. Az országnak azon részéről, melly ekkorig Erdélynek neveztetett, s a honnak eddig adómentes lakosairól külön törvény intézkedik. II. Azokra nézve, kik s a mitől eddig nem adóztak, két mód közt lehet választani : a) bizonyos összeget a törvényhatóságok közt fölosztani, b) mérsékelt jövedelmi adót határozni. Az idő rövidsége miatt mindkettőnek vannak nehézségei. Az első talán a kivetésben kevesebb bajjal járna, ha a törvényhatóságokban ezúttal még a nemesi telkekre jelenleg fönnálló kulcs szerint vettetnék ki, de annál több nehézség és kevesebb süker van a behajtásban. Először, mert nincs adat reá, mennyit bír meg e honpolgárok összege, s micsoda arányban lehet ezt a törvényhatóságok közt felosztani. Másodszor , mert az egyéni kivetésben az úrbériségből szedett javadalmak is foglaltatnak , mik a földesuraktól egészen elestek ; tekintetbe vévén különösen azt is, hogy évkorig a nemesi terhek kivetésénél gyakorlati elv volt, a kincstár javait lehetőleg terhelni, mellyeknek most már az adózásból ki kell maradniok, hacsak az ország önmagát szmleges bevételekkel áltatni nem akarná. A másik sok gyakorlati nehézséggel jár, de mellette szól az, hogy a törvényhozás akként vetheti ki, miként az elviselhető, például, hogy a tiszta jövedelem 3°/0-ját tegye, és hogy Erdélyre nézve más kivetés ez idő szerint lehetetlen. Elvet azonban egyikben sem látván, a pénzügyminiszer nem akarja véleményével a törvényhozás akaratát megelőzni, s azért mindkettő iránt tervét **) bemutatja. Az első iránti törvényjavaslat következő : Törvényjavaslat, a hon eddig adómentes osztályainak folyó félévi adójáról. A hon jelen rendkívüli szükségeinek tekintetéből, folyó évi julius l-ső napjától december végéig számitott fel évre, Magyarországnak s a kapcsolt országoknak — Erdélyt ide nem értve — mind azon lakosaira, kik ekkorig rendes adót nem fizettek , s azon tárgyakra, mellyektől adót nem fizettek 4.000,000 pengő forint országos adó vettetik ki. 1. §. Ezen négy millió pft a törvényhatóságok közt — a jelen törvényhozás állapodása szerint — feloszlatván, a törvényhatóságok által az eddigi adómentes honpolgárokra azon kulcs szerint fog kivettetni, melly a nemesi terhekre nézve gyakorlatban van ; az ország saját kincstári javai az adófizetés alól kivétetvén. 2. §. A kivetést úgy, miként a beszedést is a törvényhatóságok — ezen egy alkalommal még az eddigi mód szerint — eszközlendik. A kivetést azonban tartozandnak a jelen törvény szentesítésétől számított 6 hét alatt végrehajtani, s a kivetési lajstromok egyik példányát a pénzügyministernek azonnal beküldeni, mivel a törvényhatósági elnökök, hivatalukból elmozdítás terhe alatt, felelősek. A beszedésre nézve , a pénzügyminister arra hatalmaztatván fel, hogy ahol a beszedést hanyagul eszközöltetni tapasztalandja, külön beszedőket is rendelhessen, kiknek az illető törvényhatóságok minden nemű végrehajtási segélyt nyújtani köteleztetnek. 3. §. A beszedők jutalomul, a behajtott s a pénzügyminiszer által minden törvényhatóság számára kijelölendő ország kincstári pénztárába beszolgáltatandott adónak két százalékát fogják kapni. 4. §. Az országnak azon részéről, melly ekkorig Erdélynek neveztetett, külön törvény intézkedik. (Folytattatik.) ORSZÁGGYŰLÉS. Előleges közlés. Augusztus 31-én a képviselőházban 1848-ban még remélhető bevételek közt tárgyaltatott a **) Az elsőnek elfogadása esetére a pénzügyminister az ekkorig adómentes személyekre s tárgyakra (Erdélyt oda nem értve) Juhostól december végéig 4,000,000 pftnak kivetését indítványozza , mellynek a törvényhatóságok közti elosztását is közli. Ennek nyomán : A magyarországi megyékre . 3,798,103 ft. 16 kr. ,, ,, városokra . 88,168 » ft »» Horvátországra...................... 113,728 „ 38 „ esnek összesen 4,000,000 pft. — — Ez esetben azonban a tőkepénzek megadóztatására, valamint az absentismusra is külön intézkedést indítványoz.