Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-10-28 / 199. szám
Szombat Melialesik e’ táp miniden nap , hétfőt kivéva. féléri előfizetés a* két fővárosban házhozhorással borit. nélk. 6 frt 30 kr, a' kiaddhírítalból elhordva 6 ft, postán borítékban hegenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pestit, szabadsajtó-utczai szabadsajtdudvarban SS 5. m. a. *’ kiaddhivatalban, egyebütt min-October 28. 1848. den k. poatahivilíl. — Asticutr. birséi lomba 's egyéb külf. tart.fia Hyekha VaLit’,a kivánt péld. iránt a’ megrendelás utak «' bécsi cs. főposta - hivatal utján Vartra Berk. Mindenféle hirdetmények felvétenek, ’s egy 4-szer hasábezett aprd befSIM sexért, van essek feelyoiri5 kr, a' kettős fe# * sika serért pedig 10 petjA ter/«fcUifc. Hivatalos rovat. Stólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek a honvéd 30-dik zászlóallj parancsnokául s őrnagyul Ziccó János, 3-ik honvéd zászlóalljbeli százados. A honvéd 17-dik zászlóalljbeli parancsnokául s őrnagyul Pribék Ferencz, 60-dik számú sorezredbeli százados. A honvéd 42-dik zászlóalljhoz őrnagyul Gedeon László, 7-ik honvéd zászlóalljbeli százados. Liptómegyei nemzetőrségi zászlóallj parancsnokául s őrnagyul, Keresztes László 4-ik honvéd zászóalljbeli százados. A szolnoki felkelő nemzetőr sereghez ideiglenes őrnagyul Bódy Imre. Torontálmegyében felkelő néphez, vezérül s czimrees őrnagyul Bogdanovics Vilibald, nemzetőrségi tiszt. Udvarhely széki nemzetőrségi őrnagyul Cseh Sándor , százados Erdélyben, lakik sz. Kátolnán. Mind ezen kinevezések s előléptetések, rang s illetményre nézve folyó évi oct. hó 16-tól számítandók. Pesten, october 19-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. — A honvédsereghez kineveztetnek százados ock 1. A honvéd 37-dik zászlóalljhoz Ferencsik József, mit főhadnagy. A honvéd tábori karhoz May János, 5 dik sorezredesi tüzérhadnagy. Pesti honvéd szállítmány parancsnokul s századosul Farkasányi Mihály, ugyanazon testületi főhadnagy. A honvéd 14-ik számú (ezelőtt Lehel) lovas ezredhez másod rangú századosul Seidl János, Ferdinand huszár ezredi főhadnagy. — A 13-dik számú hunyadi lovas ezred főtiszti étszáma, Lenkey János alezredesen kívül, ki a h önvédelmi bizottmány által neveztetett ki, következő: Őrnagyok: Kupa Hümér és Sebő Alajos. Számvevőtiszthadnagy: Szalay Alajos. Századosok: Villiám Gyula, Diósy Dienes, Talián Endre, Nagy Lajos, Móricz Káoly, Kutassy Pál, Pálinkás Samu é, Simoncsics József másod századosok, Rákóczy János számfeletti dij nélkül. — Földmivelés-, ipar- és kereskedési ministériumból. Az országos honvédi bizottmány olyó éri october 26-án 1798. szám alatt kelt rendelete zerint Pesten egy külön, kizárólag csak a cholerával fglalkozandó, s Pólya József orvostudor elnöksége alatt, Bauer Ignácz és Eckstein Frigyes urakból álló bizottmány neveztetvén ki, Magyarhon minden hatóságainak tisztirvosai ezennel oda utasittatnak, miszerint magukat a hótéra tárgyában mind magokra, mind pedig az általuk elhívandó magánorvosokra nézve a most nevezett bizottlánynak alárendeljék, s hivatalos levelezéseik által másukat egyetértésben tegyék, hogy e szerint a járvány ,delőbbi megszüntetésében egybehangzóig működhessek. — Budapesten , october 27-én 1848. Nem hivatalos rész. Pest, oct. 27-kén. Bécset Windischgrätz ostromolja. Ostromolja pedig elzáratási árgyáztatás által! E gondolatnál nem tudjuk leírni, mi vérfagyasztó érii rezgi át lelkünket. Bécs, a birodalom büszkesége, a német művészet és tudomány egyik legkitűnőbb gyülkese, az ipar és kereskedés, annyi nagy értékű gyűjtemények , annyi kincsek lakhelye — ostromoltatik ! E nagyszerű időben, midőn a birodalmi főváros bátor okossága minden népek szabadságának élethalál-csatáját szdi a dynastia absolutisticus törekvése ellen, ideje annak is, hogy kiki számot vessen lelkében, hogy ne inidozzék senki elszántságában, s a lélek mély meggyőződéséből merítsen erőt a megrendült szív a nehéz csatász, melly sötét felleg gyanánt saját légkörünk fölött idzevonul. Miért ostromoltatik Bécs ? Miért vettetik olly könnyen annyi ezrek élete oda álszatul? Miért dobatik koczkára annyi vagyon, annyi kincs, jó szorgalom , művészet, tudomány, századok hangjait inkája Összehalmozott ? Miért tétetnek rommá annyi hű polgárok fényes háza, miért legyenek koldussá annyi ezrek, miért egy virágzó főváros ínség s nyomor laktanyájává ? Miért mindez ? Tán megtagadta Bécs a hűséget a Habsburg-lobaggi háznak, vagy épen kiűzte a császárt falai közül ? Vagy a császárt uj engedmények adására fegyverrel knyszeriteni akarta ? Vagy elűzte erőszakkal a ministériumot, melly anék szabadsága ellen szövetkezék? Vagy mi isten bosszúját kiáltó bűne van Bécsnek, sgly annyi ártatlan vér folyjon, annyi ártatlan bünhöd falai közt? Semmi mindezekből. Bécs october 6 án elleneszegült, nehogy Jellachichnak, a szabadság közellenségének, onnan segély küldessék. Bécs népének szenvedélyesjei meggyilkolák gr. Latourt, ki becsületszavát adá nyilván, s titkon összeesküdött a szabadság ellenségeivel, s fejévé tette magát a reactió táborának, azt felszereltette, vezérelte s igazgatta. Bécs megőrizte hűségét az alkotmányos császár iránt. Bécs új alkotmányán túl mit sem követel , csak annak biztosítékául népszerű ministériumot. Bécs nem támadta meg sem az uralkodó házat, sem a katonaságot, sem a fennálló alkotmányt. És mégis ostromoltatik ! Tán gr. Latour élete olly becses, miért ártatlan ezrek életének kell esni véráldozatul, s egy fővárosnak rommá lenni, mint Sodoma s Gomorkának ? Nem világos-e, napfénynél világos , hogy nem Bécs oktober 6-ki eseményei, de a szabadság az, mivel kibékülni halálig nem tudnak. Ők Bécset, az absolutismus régi fényű tanyáját szeretik ; Bécset, a német szabadság szemfényét nem szívelhetik. Előbb eltörlenek a föld színéről, hogy sem szabadnak lássák e fővárost. Hogy van a dynastia Magyarországgal ? Tán megtagadta Magyarország a hűséget V. Ferdinánd törvényes királyának? Vagy megtámadta törvényes ministériumcát, s fegyvert fogott ellene ? Isten mentsen; mindent elkövetett, hogy megtartsa. Vagy meg nem elégelve az új alkotmány formáit, bővebb engedményekért fogott fegyvert ? Épen nem. Miért áll tehát 10, mond tíz külön tábor a csatában? Mert Magyarország a király által szentesített alkotmányt meg akará tartani, s mert abból semmit elvétetni nem akar. A király esküt ten rá, hogy az ország integritását megvédi, hogy az ország törvényeit megtartja és megtartatja. És imen ráczok és szerbek uj , eddig ismeretlen szerb vajdaságot állitnak, patriárchát választanak, s a Magyarföldből Bácsot s a Bánátot király nevében megtámadják, s elfoglalással fenyegetik. Horvátország és a végőrvidék felmondja Magyarországnak az engedelmességet, a bécsi ministériumtól vesz parancsokat, s a király nevében felbont minden függést Magyarországtól. Sőt Horvátország felfüggesztett bánya seregeket gyűjt, halálbüntetés alatt fölkelést rendez, s egy rablóhaddal beront Magyarországba, mind ő felsége a király nevében. Mi védelmeztük hazánkat, megtámadott fajunkat, fenyegetett alkotmányunkat. Kértük a királyt, parancsolja ki hazánkból a dúló csoportot, melly az ő nevében rabol és pusztit. És nem mondá, hogy nem teheti, nem mondd, hogy ez pártütő ellene, mint hű népe ellen, hanem segítséget adott ellenünknek saját seregeiből, s midőn megvertük és megfutamodott Teljhatalmú biztossá nevezte őt ki, Magyarországot ostromállapotba helyezte. Bosszúval fenyegette azokat, kik Magyarország integritásáért, alkotmányáért, fajunk megmentéséért fegyvert fogtak. És már most mivé lett országunk , a szép Magyarország ? Az erdélyi hadiparancsnok Puchner, kijelenti, hogy ő megragadja a polgári kormányzás gyeplőit, haditörvényszéket hirdet a Királyhágón túl, mindenkit, kinek a commandó-konnény nem tetszenék, rögtönitélet bitófájával fenyeget. A király nevében urává teszi magát a hajdani Erdélynek — egy Puchner. Az aradi várparancsnok Aradot teszi ostromállapotba, befogatja a polgármestert, kizsebeli a pénzeket, feltöri a leveleket, s urává akarja tenni magát a vidéknek. A temesvári várparancsnok ostromállapotot hirdet, hat ember találkozását megtiltja, elfoglalja még a magánpénztárt is, s urává teszi magát Temesnek. Egy szabad alkotmányos országnak, mellynek a király sem korlátlan ura, — korlátlan urává teszi egymásután Lamberget, Jellachichot és Windischgratzet. Míg végre mint egy bitang hóditmányt foltonként foglaljad egy-egy várparancsnok. Ez most tényleges állása Magyarországnak. És mi lábra állíttatott nálunk a közerkölcsiség ? Mi hűséget esküdtünk a királynak és alkotmánynak. Escen esküt elmondattuk minden katonáinkkal. És már most országunkat, az alkotmányt királyunk seregei támadják meg, s hűségünket ellentétbe hozák. Az ország hazaárulónak nyilvánitá — mint igazság— mindazokat, kik a haza ellenségeinek segítségére vannak, annak engednek és engedelmeskednek. A király lázadóknak nyilvánitá, kik b. Jellachichnak, a haza ellenségének, nem engedelmeskednek. Minden magyar polgár tehát okvetlen Vagy áruló a haza ellen Vagy lázadó a király ellen. Szabad-e — ki istenben hiszen — a közerkölcsiséget illy alternatívákba hozni? Az-e a polgári társulat végczélja, hogy választás gyanánt csak az álljon , valljon, a király vagy saját polgártársai által akasztassák fel. Ide jutottunk. Ebből csak egy, de biztos menedék van. És ez, ha különbség köztünk nincs. Vagy mind áruló, vagy mind lázadó, máskép nem lehet. Itt könnyű a választás. Álljunk csak mind egy szálig résen, isten, ki megeléglette e nép szenvedéseit, most méri reánk utósó kísértetét; álljuk ki ezt is férfiasan, a révpart nem messze. A harcz megindult, az álgya dörög. Bécs ostromoltatik!s.— Még egy szavunk van a császári rendeletre, melly Windischgratzet az osztrák birodalomban Jellachichehá nevezte ki. Egy okirat ez arról, hogy ellenségeinknek milly fogalma van az alkotmányos kormányról, a felelős ministerről. S természetesen a szabadságról is, melly ama formákban keresett volna, az istenadta, biztosítékot. Ebből okulhatnak a népek , mit tartsanak ama phrasisokról, mellyek egy szabad, erős Ausztriáról papolnak. Tudniillik : Magyarország törvényei felfüggesztetnek , Jellachich több hatalommal ruháztatik fel, mint a minővel bir maga a király. Ki lesz a vakmerő halandó,ki ezt ellenjegyezni merje? Nem nagy baj. Récset írja alá, a ministerelnök, mig a nevét leirja. Windischgrätz Bécsnek és az örökös tartományoknak meghóditására küldetik. Nem kell messze menni ministerért; ott van Weerenberg, kiről Bécsben mit sem tudnak, ellenjegyezze. Epén Scakspeare bánik így játékaiban némelly jellemekkel. A mint oeconómiája kívánja, felkapja őket, és a színre dobja; s a mint velők dolgát végezte, eltünteti őket; és nem tudja senki, mi lett belőlök. Bizony a dynastia kegyetlenül gazdálkodik a felelős ministerekkel. Akiknek a többség bizalmából kellene kipattanni, a többség által nem is ismertetnek. Akiknek az országgyűlés előtt kellene állani, az országban sincsenek. Honnan interpelláltatnak aztán az ilyen ministerek? És micsoda telegraph által felelnek a megcsalt hazának ? Lajos Fülöp is megkisérte polgárkirály korában ezt a kegyetlen tréfát. Akkor mondá Thiers uramaz emlékezetes tant, hogy ha a király egyebet is akar, mint országolni, az esetben ő nem fogja soha átlépni a Tuilleriák küszöbét. S lám a camarilla, melly a mi beteg királyunkat megigázta, többre vitte. A mint elkészül terve , egy egy sirja a szabadságnak, a rendelet formába öntetik, s előkap egy nevet, és az irat ellenjegyezve van. Aztán búsuljon , a ki otthon maradt. Irtózatos eljárások ezek , miket mi megértünk. Vissza akarták állítani az absolutismust, s annyi játékot űztek a király nevével, hogy magát a királyságot koczkára vetették, s a monarchia cultusát kioltották az emberek szivéből. Alkotmányosoknak akarának látszani, s a felelős ministerségből bábot csináltak és nevetségessé tették. Mintha csak arról akarnák meggyőzni az embereket, hogy ezen felelős kormány sem tökéletes biztosíték. Mintha csak arra agitálnának, hogy a népek más kormányformát keressenek. Isten látja lelkünket, s látja a világ eljárásunkat, mi bizony nem tettük republikánussá a népet, vágyni sem mertünk ennyire. Azt hittük , a felelős kormány megnyerése elég lesz a mi életünkre , s ehhez politikai hitünk egész erejével ragaszkodunk, annál szorosabban, minél többet írtunk és beszéltünk érte, még mikor mások nem írtak és beszéltek róla a mi hazánkban. A nemzet ennyivel beérte volna , s a felelős ministerséggel elkövetett minden bábozások mellett, e kormányformával megelégedett vala. Azonban ki tehet róla, ha a dynastia nem akar országaim, s önmaga ellen agitál. s Kiki követi csillagzatát, —a.— Megmondá a National, hogy ügyünk győzni fog, ügyünknek győznie kell, mert ott a diadal, hol a szabadság. És úgy leszen, mint a National mondá. íme ügyünk igazsága naponként nyer terjedtebb elismerést. Daczára a hazug proclamátióknak, mellyek még a fejedelem nevében is intéztettek a népekhez; daczára minden ármányoknak s nehány felbérelt külföldi journalistáknak , kik mondva csinált rágalmazó czikkekkel elöntik ellenünk Európát ; daczára a pánszláv propaganda folytonos izgatásainak, a szabadság-kedvelő né-