Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-10-28 / 199. szám

Szombat Melia­lesik e’ táp miniden nap , hétfőt kivéva. féléri előfizetés a* két fővárosban házhozhor­­­ással borit. nélk. 6 frt 30 kr, a' kiaddhí­­rítalból elhordva 6 ft, postán borítékban he­genként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­­tit, szabadsajtó-utczai szabadsajtdudvarban SS 5. m. a. *’ kiaddhivatalban, egyebütt min-October 28. 1848. den k. poatahiv­i­l­íl. — As­ticutr. birséi lomba 's egyéb külf. tart.fia Hyekha VaLit’,a kivánt péld. iránt a’ megrendelás utak «' bé­csi cs. főposta - hivatal utján Vartra Berk. Mindenféle hirdetmények felvétenek, ’s egy 4-szer hasábezett aprd befSIM sexért, van essek feelyoiri5 kr, a' kettős fe# * sika serért pedig 10 petjA te­r/«fcUifc. Hivatalos rovat. Stólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek a honvéd 30-dik zászlóallj parancsnokául s őrnagyul Ziccó János, 3-ik honvéd zászlóallj­beli százados. A honvéd­ 17-dik zászlóalljbeli parancsnokául s őrna­gyul Pribék Ferencz, 60-dik számú sorezredbeli százados. A honvéd 42-dik zászlóalljhoz őrnagyul Gedeon László, 7-ik honvéd zászlóalljbeli százados. Liptómegyei nemzetőrségi zászlóallj parancsnokául s őrnagyul, Keresztes László 4-ik honvéd zász­­óalljbeli százados. A szolnoki felkelő nemzetőr sereghez ideiglenes őr­nagyul Bódy Imre. Torontálmegyében felkelő néphez, vezérül s czimre­­es őrnagyul Bogdanovics Vilibal­d, nem­­zetőrségi tiszt. Udvarhely széki nemzetőrségi őrnagyul Cseh Sán­­dor , százados Erdélyben, lakik sz. Kátolnán. Mind ezen kinevezések s előléptetések, rang s illet­ményre nézve folyó évi oct. hó 16-tól számítandók. Pesten, october 19-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. — A honvédsereghez kineveztetnek százados o­­c­k 1. A honvéd 37-dik zászlóalljhoz Ferencsik József, mit főhadnagy. A honvéd tábori karhoz May János, 5 dik sorezred­­e­si tüzérhadnagy. Pesti honvéd szállítmány­ parancsnokul s századosul Farkasányi Mihály, ugyanazon testületi főhadnagy. A honvéd 14-ik számú (ezelőtt Lehel) lovas ezredhez másod rangú századosul Seidl János, Ferdinand huszár ezredi főhadnagy. — A 13-dik számú hunyadi lovas ezred főtiszti étszáma, Lenkey János alezredesen kívül, ki a h önvédelmi bizottmány által neveztetett ki, következő: Őrnagyok: Kupa Hümér és Sebő Alajos. Számvevőtiszt­­hadnagy: Szalay Alajos. Századosok: Villiám Gyula, Diósy Dienes, Talián Endre, Nagy Lajos, Móricz Ká­­oly, Kutassy Pál, Pálinkás Samu é, Simoncsics József másod századosok, Rákóczy János számfeletti dij nélkül. — Fö­l­dmi­ve­l­és-, ipar- és kereskedési ministériumból. Az országos honvédi bizottmány olyó éri october 26-án 1798. szám alatt kelt rendelete zerint Pesten egy külön, kizárólag csak a cholerával fglalkozandó, s Pólya József orvostudor elnöksége alatt, Bauer Ignácz és Eckstein Frigyes urakból álló bizottmány neveztetvén ki, Magyarhon minden hatóságainak tiszti­rvosai ezennel oda utasittatnak, miszerint magukat a hótéra tárgyában mind magokra, mind pedig az általuk elhívandó magánorvosokra nézve a most nevezett bizott­­lánynak alárendeljék, s hivatalos levelezéseik által má­sukat egyetértésben tegyék, hogy e szerint a járvány ,delőbbi megszüntetésében egybehangzóig működhes­sek. — Budapesten , october 27-én 1848. Nem hivatalos rész. Pest, oct. 27-kén. Bécset Windischgrätz ostromolja. Ostromolja pedig elzáratás­i árgyáztatás által! E gondolatnál nem tudjuk leírni, mi vérfagyasztó ér­ii rezgi át lelkünket. Bécs, a birodalom büszkesége, a német művészet és tudomány egyik legkitűnőbb gyülke­­se, az ipar és kereskedés, annyi nagy értékű gyűjte­mények , annyi kincsek lakhelye — ostromoltatik ! E nagyszerű időben, midőn a birodalmi főváros bátor okossága minden népek szabadságának élethalál-csatáját s­­zdi a dynastia absolutisticus törekvése ellen, ideje ann­ak is, hogy kiki számot vessen lelkében, hogy ne in­i­dozzék senki elszántságában, s a lélek mély meggyőz­ődéséből merítsen erőt a megrendült szív a nehéz csatá­sz, melly sötét felleg gyanánt saját légkörünk fölött idzevonul. Miért ostromoltatik Bécs ? Miért vettetik olly könnyen annyi ezrek élete oda ál­­szatul? Miért dobatik koczkára annyi vagyon, annyi kincs, jó szorgalom , művészet, tudomány, századok hangja­­it inkáj­a Összehalmozott ? Miért tétetnek rommá annyi hű polgárok fényes há­­z­a, miért legyenek koldussá annyi ezrek, miért egy vir­ágzó főváros ínség s nyomor laktanyájává ? Miért mind­ez ? Tán megtagadta Bécs a hűséget a Habsburg-lob­a­­g­gi háznak, vagy épen kiűzte a császárt falai közül ?­­ Vagy a császárt uj engedmények adására fegyverrel knyszeriteni akarta ? Vagy elűzte erőszakkal a ministériumot, melly ané­­­k szabadsága ellen szövetkezék? Vagy mi isten bosszúját kiáltó bűne van Bécsnek, sgly annyi ártatlan vér folyjon, annyi ártatlan bünhöd­­­ falai közt? Semmi mind­ezekből. Bécs october 6 án elleneszegült, nehogy Jellachichnak, a szabadság közellenségének, on­nan segély küldessék. Bécs népének szenvedélyes­jei meggyilkolák gr. La­­tourt, ki becsületszavát adá nyilván, s titkon összees­küdött a szabadság ellenségeivel, s fejévé tette magát a reactió táborának, azt felszereltette, vezérelte s igazgatta. Bécs megőrizte hűségét az alkotmányos császár iránt. Bécs új alkotmányán túl mit sem követel , csak annak biztosítékául népszerű ministériumot. Bécs nem támadta meg sem az uralkodó házat, sem a katonaságot, sem a fennálló alkotmányt. És mégis ostromoltatik ! Tán gr. Latour élete olly becses, miért ártatlan ezrek életének kell esni véráldozatul, s egy fővárosnak rommá lenni, mint Sodom­a s Gomorkának ? Nem világos-e, napfénynél világos­ , hogy nem Bécs oktober 6-ki eseményei, de a szabadság az, mivel kibé­külni halálig nem tudnak. Ők Bécset, az absolutismus régi fényű tanyáját szeretik ; Bécset, a német szabadság szemfényét nem szívelhetik. Előbb eltörlenek a föld szí­néről, hogy sem szabadnak lássák e fővárost. Hogy van a dynastia Magyarországgal ? Tán megtagadta Magyarország a hűséget V. Ferdinánd törvényes királyának? Vagy megtámadta törvényes ministériumcát, s fegy­vert fogott ellene ? Isten mentsen; mindent elkövetett, hogy megtartsa. Vagy meg nem elégelve az új alkotmány formáit, bő­vebb engedményekért fogott fegyvert ? Épen nem. Miért áll tehát 10, mond tíz külön tábor a csatában?­­ Mert Magyarország a király által szentesített alkot­mányt meg akará tartani, s mert abból semmit elvétetni nem akar. A király esküt ten rá, hogy az ország integritását megvédi, hogy az ország törvényeit megtartja és meg­tartatja. És ime­n ráczok és szerbek uj , eddig ismeretlen szerb vaj­daságot állitnak, patriárchát választanak, s a Magyar­földből Bácsot s a Bánátot király nevében megtámadják, s elfoglalással fenyegetik. Horvátország és a végőrvidék felmondja Magyaror­szágnak az engedelmességet, a bécsi ministériumtól vesz parancsokat, s a király nevében felbont minden függést Magy­arorsz­ágtól. Sőt Horvátország felfüggesztett bánya seregeket gyűjt, halálbüntetés alatt fölkelést rendez, s egy rablóhaddal be­ront Magyarországba, mind ő felsége a király nevében. Mi védelmeztük hazánkat, megtámadott fajunkat, fe­nyegetett alkotmányunkat. Kértük a királyt, parancsolja ki hazánkból a dúló csoportot, melly az ő nevében rabol és pusztit. És nem mondá, hogy nem teheti, nem mondd, hogy ez pártütő ellene, mint hű népe ellen, hanem segítséget adott ellenünknek saját seregeiből, s midőn megvertük és megfutamodott Teljhatalmú biztossá nevezte őt ki, Magyarországot ostromállapotba helyezte. Bosszúval fenyegette azokat, kik Magyarország in­tegritásáért, alkotmányáért, fajunk megmentéséért fegy­vert fogtak. És már most mivé lett országunk , a szép Magyar­­ország ? Az erdélyi hadiparancsnok Puchner, kijelenti, hogy ő megragadja a polgári kormányzás gyeplőit, haditör­vényszéket hirdet a Királyhágón túl, mindenkit, kinek a commandó-konnény nem tetszenék, rögtönitélet bitófá­jával fenyeget. A király nevében urává teszi magát a hajdani Erdélynek — egy Puchner. Az aradi várparancsnok Aradot teszi ostromállapotba, befogatja a polgármestert, kizsebeli a pénzeket, feltöri a leveleket, s urává akarja tenni magát a vidéknek. A temesvári várparancsnok ostromállapotot hirdet, hat ember találkozását megtiltja, elfoglalja még a magán­­pénztárt is, s urává teszi magát Temesnek. Egy szabad alkotmányos országnak, mellynek a király sem korlátlan ura, — korlátlan urává teszi egymásután Lamberget, Jellachichot és Windischgratzet. Míg végre mint egy bitang hóditmányt foltonként foglaljad egy-egy várparancsnok. Ez most tényleges állása Magyarországnak. És mi lábra állíttatott nálunk a közerkölcsiség ?­­ Mi hűséget esküdtünk a királynak és alkotmánynak. Escen esküt elmondattuk minden katonáinkkal. És már most országunkat, az alkotmányt királyunk seregei támadják meg, s hűségünket ellentétbe hozák. Az ország hazaárulónak nyilvánitá — mint igazság— mindazokat, kik a haza ellenségeinek segítségére vannak, annak engednek és engedelmeskednek. A király lázadóknak nyilvánitá, kik b. Jellachichnak, a haza ellenségének, nem engedelmeskednek. Minden magyar polgár tehát okvetlen Vagy áruló a haza ellen Vagy lázadó a király ellen. Szabad-e — ki istenben hiszen — a közerkölcsiséget illy alternatívákba hozni? Az-e a polgári társulat vég­­czélja, hogy választás gyanánt csak az álljon , valljon, a király vagy saját polgártársai által akasztassák fel. Ide jutottunk. Ebből csak egy, de biztos menedék van. És ez, ha különbség köztünk nincs. Vagy mind áruló, vagy mind lázadó, máskép nem lehet. Itt könnyű a választás. Álljunk csak mind egy szálig résen, isten, ki megeléglette e nép szen­vedéseit, most méri reánk utósó kísértetét; álljuk ki ezt is férfiasan, a révpart nem messze. A harcz megindult, az álgya dörög. Bécs ostromoltatik!­­s.— Még egy szavunk van a császári rendeletre, melly Windischgratzet az osztrák birodalomban Jellachichehá nevezte ki. Egy okirat ez arról, hogy ellenségeinknek milly fo­galma van az alkotmányos kormányról, a felelős mini­­sterről. S természetesen a szabadságról is, melly ama formák­ban keresett volna, az istenadta, biztosítékot. Ebből okulhatnak a népek , mit tartsanak ama phra­­sisokról, mellyek egy szabad, erős Ausztriáról papolnak. Tudniillik : Magyarország törvényei felfüggesztetnek , Jellachich több hatalommal ruháztatik fel, mint a minővel bir maga a király. Ki lesz a vakmerő halandó,ki ezt ellenjegyezni merje? Nem nagy baj. Récset írja alá, a ministerelnök, mig a nevét leirja. Windischgrätz Bécsnek és az örökös tartományoknak meghóditására küldetik. Nem kell messze menni ministerért; ott van Weeren­­berg­, kiről Bécsben mit sem tudnak, ellenjegyezze. Epén Scakspeare bánik így játékaiban némelly jel­lemekkel. A mint oeconómiája kívánja, felkapja őket, és a színre dobja; s a mint velők dolgát végezte, eltünteti őket; és nem tudja senki, mi lett belőlök. Bizony a dynastia kegyetlenül gazdálkodik a felelős ministerekkel. A­kiknek a többség bizalmából kellene kipattanni, a többség által nem is ismertetnek. A­kiknek az országgyűlés előtt kellene állani, az or­szágban sincsenek. Honnan interpelláltatnak aztán az i­lyen ministerek? És micsoda telegraph által felelnek a megcsalt ha­zának ? Lajos Fülöp is megkisérte polgárkirály korában ezt a kegyetlen tréfát. Akkor mondá Thiers ur­amaz emlékezetes tant, hogy ha a király egyebet is akar, mint országolni, az esetben ő nem fogja soha átlépni a Tuilleriák küszöbét. S lám a camarilla, melly a mi beteg királyunkat megigázta, többre vitte. A mint elkészül terve , egy egy sirja a szabadságnak, a rendelet formába öntetik, s előkap egy nevet, és az irat ellenjegyezve van. Aztán búsuljon , a ki otthon maradt. Irtózatos eljárások ezek , miket mi megértünk. Vissza akarták állítani az absolutismust, s annyi játé­kot űztek a király nevével, hogy magát a királyságot koczkára­ vetették, s a monarchia cultusát kioltották az emberek szivéből. Alkotmányosoknak akarának látszani, s a felelős mi­­nisterségből bábot csináltak és nevetségessé tették. Mintha csak arról akarnák meggyőzni az embereket, hogy ezen felelős kormány sem tökéletes biztosíték. Mintha csak arra agitálnának, hogy a népek más kormányformát keressenek. Isten látja lelkünket, s látja a világ eljárásunkat, mi bizony nem tettük republikánussá a népet, vágyni sem mertünk ennyire. Azt hittük , a felelős kormány meg­nyerése elég lesz a mi életünkre , s ehhez politikai hitünk egész erejével ragaszkodunk, annál szorosabban, minél többet írtunk és beszéltünk érte, még mikor mások nem írtak és beszéltek róla a mi hazánkban. A nemzet ennyivel beérte volna , s a felelős minister­­séggel elkövetett minden bábozások mellett, e kormány­formával megelégedett vala.­­ Azonban ki tehet róla, ha a dynastia nem akar or­szágaim, s önmaga ellen agitál. s Kiki követi csillagzatát, —a.— Megmondá a National, hogy ügyünk győzni fog, ügyünknek győznie kell, mert ott a diadal, hol a szabad­ság. És úgy leszen, mint a National mondá. íme ügyünk igazsága naponként nyer terjedtebb elis­merést. Daczára a hazug proclamátióknak, mellyek még a fejedelem nevében is intéztettek a népekhez; daczára minden ármányoknak s nehány felbérelt külföldi jour­­nalistáknak , kik mondva csinált rágalmazó czikkek­­kel elöntik ellenünk Európát ; daczára a pánszláv propa­ganda folytonos izgatásainak,­­ a szabadság-kedvelő né-

Next