Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-10-26 / 197. szám

// Csütörtök ?er 26. 1643. den k. jjoatahivatjíiíl. ~ Az twhv. báróik lomba ’s egyéb külf. tarternásyokba Valéet­' kívánt péld. iránt a' negrendelés csak a' be­csi cs. főposta - hivatal n­tján felütik Mindenféle hirdetmények falvétetűek, s egy■ 4-szer hasábozott aprd listájü serért, vagy eassk. helyéért 3 Rengi kr. a' kait«* ha­siba serért pedig 10 fc? nifflivutU. X*jjs.eR.k «' táp miQ›l*n nap, h.5tí5t Süvíts. előfizetés a’ két fővárosban házhozhor­­dással borit, b­élk. 6 frt 30 kr, a' kiadóhi­­▼ítalbdl elhordva (» ft, postán borítékban he­tenként (1-szor küldve. 8 frt, 4-szer küldve pedig * ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­­ten, szabadsajto-utczai szabadsajttóudvarban SiS. m. a. »' kiadóhivatalban, egyebütt min­ Hivatalos rovat. Rendeletek. Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek Nemzetőrségi alezredesül: Csepy János, komárommegyei nemzetőrségi őrnagy, je­len állásában meghagyatván. Nemzetőrségi őr­nagy s parancsnokul: Perczel Sándor, tolna­megyei táborban levő önkéntes nemzetőrségi százados. H­onvédi őrnagyul: Ruzitska Antal, a honvéd 39-ik zászló­ai­jához, melly Győrben alakul. — Utólagos jóváhagyás reményében a honvéd­tüzérséghez kineveztetnek: őrnagyokul: Psotta Mór, Lukács Dénes, Makk József, honvédtüzér­ségi századosok. Mindezen kinevezések, s előléptetések, rang s illet­ményre nézve, folyó évi oct. 16-tól számítandók. Pest, oct. 19. 1848. Mészáros Lázár, had­­ügyminister. — A haza jelen állapota az egyetem általános meg­nyitásának elhalasztását kívánta ugyan, azonban más részről szükségessé tette , hogy hadi académia hiányában egy rövid tanfolyam rendeztessék, tábori orvosok és sebé­szek , kovácsok és hadi szolgálatra készülők számára. Ennek folytában a tanfolyam megindítására a szüksé­ges intézkedések megtétettek , a­mint következik : 1) A tábori orvosi és sebészi tanfolyamot kezelendő Balassa János tanár és orvoskari igazgató , segédével, s ha a tanítványok száma ki­vallja, Kovács Sebestyén Endre egyetemi titkárral. — Ezen tanfolyamra bocsáttatnak rendes hallgatókat, okleveles orvosok és sebészek, nem­különben végzett orvosnövendékek. Azon orvos és sebész­növendékek , kik ezen szak tanulmányait még el nem vé­gezték , következőleg a tábori tanfolyamra szükséges elő­készülettel nem bírnak, járhatják, mint rendkívüli hall­gatók, a tanórákat. Ezen tanfolyam megkezdetik f. évi november 15-kén, és a következő tavaszig mindenesetre bevégeztetni fog, azok, kik rendes tanulók kívánnak lenni, az illető koro­bán nov. 10-től fogva, 15-ik fogják magukat beíratni. 2) A tábori kovácsok számára rendezett rövid tanfo­lyamot kezelendő Zsámai Vilmos tanár , segédével. A tanfolyam hasonlóul nov. 15-én kezdetik meg, és tavaszig bevégeztetik. A tanulók az állatgyógytani intézetben nov. 10-kétől 15-ikig fogják magukat beíratni. Tanulók csak begyakor­lott kovácslegények lehetnek, kik erről bizonyítványaikat a beiratás alkalmával előmutatni köteleztetnek. 3) A hadi szolgálatra készülők számára: a) A géptanból Peczval Ottó , a tiszta mennyiségtan­ból Vállas Antal, a vegytanból Nendtwiek Károly egye­temi rendes tanárok s a természettanból Gelenczey Pál pénzügyminiszeri titkár , fognak hetenként külön öt órát tartani. b) Az árkászatot és hidászatot Czecz János százados, hetenként négy órán, a fegyvertant, különös tekintettel a tüzérségre és várvivásra, Petzelt József egyetemi ren­des tanár, az elemi tacticát Bognár György főhadnagy fogják hetenként külön öt órán előadni. Ezen tanfolyam is nov. 15-kén veszi kezdetét, és ta­vaszig be fog végeztetni. A beírás novem. 10-én az egyetemi épületben Vállas Antal rendes tanár által fog véghezvitetni, és novem­ 15- kén még nem záratik be azon tekintetből, hogy azok, kik a hadjárások miatt néhány napig késnének, az esetre, ha a lefolyt órákat utánpótolhatni remélik , a beírástól el ne zárassanak. Ezen tanfolyam órái nyilvánosak lesznek, és az elő­tanulmányok , mellyek ide megkivántatók, nem határoz­talak meg szabálykép a beiratásra; azonban tájékozásul a leendő tanulóknak kijelentetik, mikép arra, hogy vala­ki a fentebbi tanfolyamot jó sikerrel végezze, kívánatos, hogy belépésekor bírjon azon ismeretekkel, miket a böl­csészeti tanfolyamban meríthetni, mellyek iránt a jelent­kező tanulók bővebb tájékozására s ezen hadi tanfolyam igazgatására Vállas Antal egyetemi rendes tanár bizatott meg. Végre a vizsgálatról külön rendelet fog annak idején szólani; előre is azonban örömmel tudatom, m­ikép had­­ügyminiszer úrtól Ígéretet bírok nemcsak arra, hogy a vizsgálaton, ha lehet, személyesen, biztosai által minden­esetre meg fog jelenni, de arra nézve is, hogy a legkitű­nőbb tanulóknak főbb tiszti állásra helyezéséről is gon­doskodni fog. Utoljára különösen rendelem : 1) A beiratási órák, valamint a leczkerend is, az il­lető kezelők által az egyetemnél táblákon kihirdetesse­nek. 2) Díjak sem a beírásért, sem a vizsgálatért, sem a kiadandó bizonyítványokért nem fizettetnek. 3) Ezen tanfolyam az egyetemi tanfolyamtól egészen elkülöníttetik, és az egyetemnek általános megnyitását ki nem zárja; sőt mihelyt a körülmények engedik, az egye­tem meg fog nyittatni; de a mellett a hadi tanfolyam is folytattatni, és be­végeztetni fog. A fennebbiekben megnevezett egyetemi tanárok, kik a hadi tanfolyamban működni fognak, e rendkívüli tiszt el­­vállallása által különös szolgálatot tettek a hazának. Ezt nyilvánítani, mint szintén azon hazafiaknak, kik ugyan­ezen tanfolyamban különös szakokra vállalkoztak, a haza szine előtt köszönetét mondani el nem mulaszthatom. — Budapest, oct. 24.1848. Vallás s közoktatási ministérium, állodalmi titkár Szász Károly. — Az országos haditanács ismételve sürgetőleg kényteleníttetik a zászlóaljjparancsnokságokat oda uta­sítani , miszerint kinevezési javaslataikat , vonatkozó­lag a parancsnokságuk alatti egyénekre nézve , az or­szágos haditanácsnak haladék nélkül felterjeszteni, annyi­val inkább kötelességeknek ismerjék, minthogy különben, a már számukra ürességben hagyott tiszti állomások a kö­rülmények sürgetős voltánál fogva, egyéb folyamodók ál­tal lesznek betöltendők, s azért egyedül maguknak tulaj­­­donithatandják a zászlóaljj parancsnokságok, ha jeles, ki­képzett egyéneik mellőztetnének. Nádosy Sándor: — A honvédzászlóalljak ruházatának rögtöni kiállítása miatt, nem levén elegendő szabályszerinti barna posztó: az attilák s más ruhaneműek a honvédek részére mis­szint posztóból is rendeltettek kiállíttatni. A főtisztek mindazáltal, ruházatuk költséges kiállításánál fogva fel­­szólittatnak, miszerint egyenruhájukat csak barna posz­tóból csináltassák, miután a második felruházásnál azon zászlóal­jak is , mellyek jelenleg másszint bármeily ru­­hákkal láttatnak el, csak barna posztóból készült egyen­ruhákkal fognak elláttatni. — Pest, october 24. 1848. Nádosy Sándor: Nem hivatalos rész. Pest, oct. 25-kén. A camarilla befolyásos tagjai közt valami Voltaire­­barátnak kell lappangani, ki voltaireállás, nemcsak any­­nyiban, hogy szabadelvű, de azért is, mert ezen híres írónak munkáit most is olly elragadtatással olvassa, mintha tegnap jelentek volna meg, és a salonokba ezekből kellene tanulni divatos életeket. Ő bizonyosan egy franczia pezsgős ebéd után Can­­didban azon jelenetre fordított, hol a velenczei vendég­házban III-dik Ah­met török szultán, Iván orosz czár, Károly­ Eduárd angol trónkövetelő, Leczieszki Szaniszló lengyel király és Tódor, Corsica uralkodója, együtt ebé­deltek. Egyiknek sem volt e potentátok közül fején ko­rona , és zsebében annyi pénz , mennyi egy k­xputrockos polgárnak elégséges. A camarillk­ tagja, midőn e drasticus történeten ka­­czagott, akkor hivatokt Ferencz főherczeghez titkos ta­nácsba, hol épen a bécsi rendetlenségek lecsendesitéséről volt szó, s ő­ javasolta, Voltaire szellemétől fellovalva, hogy Windischgrätzot, a leggyűlöltebb aristocratát ruház­zák fel katonai teljhatalommal a democrátia ellen. Jól tudta ezen álarczos, hogy igy transactióról soha, de soha szó nem lehet, s midőn haza kocsizott, egész éjen át a velenczei vedégház képe lebegett szemei előtt. Ez lehet legvalószínűbb magyarázata Windischgrätz kineveztetésének. A háború, mellyet Olmützből indított meg a császár a bécsiek ellen, mert Németország valódi érdekeit és a népszabadságot egyaránt sérti, s mert a viszonyok hatal­mánál fogva okvetlenül a panszlavismus karjába — melly­­nek csak csontváza van, de izma, idege, élete még nincs — vezetendi a dynastiát: e háború, ismételjük, minden­esetre koczkáztatja az uralkodóház jövendőjét, s leginga­tagabb alapra helyezteti a már is megrombolt, elgyön­gült trónt. Továbbá e harcz hosszasan nem folyhat a nélkül, hogy a Habsburg-család magán­pénztárát a legnagyobb mér­tékben igénybe ne vegye. Hogy hol leend határa illy öngyilkolásra vezető terv következményeinek? ezt mi felszámítani nem tudjuk, s a camarilla minden késő bű­nbánatával megsiratni elégtelen. A legjobb esetben Frankfurt, vagy Frankfurt nevében Poroszország ragadja magához a dolog vezetését, s a Habsburgháztól elvett befolyás által fogja túlsúlyúvá ten­ni a Hohenzollerek hatalmát a Német Birodalom felett. De ezen, a dynastiára nézve legjobb tehetség is alig valószínű. Mi minket illet: A magyarok abból, hogy, a Radeczky seregein kívül, minden fegyveres erő főparancsnokává Windischgrätz herczeg neveztetett ki, megtudták, miként a gyáva Jel­­lachich az udvar kegyéből kicseppent. E tényre mutat az is, hogy az exbán serege teljesen feloszlattaték a Bécs kőről vont ármádiába, és Ő ked­ve­l­t­s­é­g­e semminemű vezényletre megbízva nincs. Őszintén sajnáljuk a sukorói hősnek, a retirálások nagymesterének szerencsétlenségét. Mert ellenségeinknek olly vezért kívánunk, mint Jel­­lachich. Egyébiránt Windischgrätz sem Napóleon. Aztán neki legalább három annyi erő ellen kell küz­deni. Ügyünkkel közügye van Morva és Szilézia Bécs mellé nyilatkozó nagy részén kívül, Ausztriának , Steiermark­­nak és Tirol meg Friaul olasz részeinek. Gallicziában is erős mozgalmak mutatkoznak. Legnagyobb szövetségesünk pedig azon tény , hogy a cselszövényekről lehullott az álarcz, s egész Európa többé nem kételkedhetik,hogy nem nemzetiségek és apró politikai pártárnyalatok, de a föltétlen absolutismus s a szabadság közt folyik a harcz. A szabadság legyilkolására pedig Windischgrátz erő­­telen habár neki s minden zsoldosainak kezében a Skan­­derbeg kardja volna is. Részünkről nagy szerencsének tartjuk Windischgrátz kineveztetését, habár előttünk áll a dynastia drámai sorsa. Igaznak marad a királyokra nézve is, hogy az isten nem bottal ver. —y.— A kép­viselőház ülése oct. 25-én déli 12 órakor. Felolvastatott az aradi állandó választmány jelenté­se a honvédelmi bizottmányhoz. · Tartalma következő: ^ Arad, oct. 23-án. Helyzetünk állásáról kötelessé­­­günknek tartjuk folytatólagos jelentésünket tenni. F. hó 21-én Lippa felől előre nyomult csapatunk, a Maros túl­partján Angyalkutig előhaladván, és itt ellenségünknek tetemes veszteség mellett megverésével azon álláspo­ntot vitézül elfoglalván , tegnap azaz e hó 22-én Máriási őr­nagy parancsnok más oldalról, vagy is Pécska felől előre nyomult, és már e részen a katonaság visszavonulása mellett, minden ellenállás nélkül Új-Aradot elfoglalta. Összes veszteségünk eddig mintegy 12 halott, 37 sebe­sült; a katonák részéről mint jelenték, 50 holt, köztök 4 tiszt és számos sebesült. Ezen hadi műtét alatt a vár­parancsnok városunkat reggeli 6 órától 7-ig folytonosan álgyúztatta, több házakban sérüléseket okozott, neveze­tesen a vármegyeházat számos­ lövésekkel megrongálta, több helyeken a lövések tüzet is fogtak, de ügyesen ol­tani tudó embereink által a tűz kiütése azonnal elfolyta­tott . — 8 órakor a tüzelés megszűnvén 1 órai szünet után újra megkezdetett, és majd 11-ig folytattatván, mintegy 400 — 500 lövés létetett; tetemesen megsebesült: 7 egyes, s 5 ló meglövetett. Tegnap reggel balcsapatunk Angyal­­kútról Lippára vonulván, ma pedig másik csapatunk ré­széről Új-Arad felől plenkíroztatván néhány álgyúlövés arra intéztetett, de minden siker nélkül. Általán mond­hatjuk, hogy városunkat a vár pénteki napokon nyugta­lanná leginkább, hihetőleg azért, hogy piaciunkat szét­vervén, az idegyült emberek elriasztassanak, stb. Ezután jelenté az elnök, miszerint hivatalos je­lentések szerint Simonics Gallicziából csakugyan betört, és átlépte a határokat Trencsén megyében Czaczánál. Illő elfogadására a kellő intézkedések minden tekintetben megtétettek. A lajtai táborból semmi hivatalos hír. Hazai mozgalmak : Sopron­y'5/ oct. 16-án. Talán kedvesen veendi szerkesztő úr az Óvár vidékéről megszökött és Soprony­­megyének fordult horvát zsivány-csorda ellen intézett két megtámadás körülményeiről, bár késő tudósításomat. Octóber 9 -én szólita fel Niczky Sándor kormánybiz­tos a soproni városi nemzetőrséget, a már sz. Miklós és Szerdahelynél táborozó ellenség megtámadására. Ugyan e nap 60 órakor est­e indult meg az­nap, mintegy 1250 főből álló nemzetőrség, s jó kedvvel haladott Nagy-Czen­­ken át két puska lövetnyire Vejkeig. Ekkor egy szegény kocsis az országutról, hogy nekünk akadályul ne legyen, a mellékútra térve, egy sopronyi nemzetőrnek, ki őt kémnek gondolta, megállani parancsoló szavától megret­tenve, hajtani kezdett. Erre az őr neki iramodott, s utána lőtt. Vitézkedő példáját azonnal mintegy huszán követ­ték, s a kocsis mégis elment. Ekkor a nemzetőrség közt zavar támadt. Ki előhaladni, ki visszafordulni akart, mert az ellenség, kinek tábori tüze az útról egy pompás tündérvárnak tetszett, ez által szándékunkról, mellyet titokban akarunk tartani , értesülni látszott. Valóban mintegy 900 ember vissza is ment tiszteivel együtt, egyedül Pethe főhadnagy úrral maradt mintegy 330 nem­zetőr s Pavlekovics, Ernészt ezredi főhadnagygyal 105 rendes gyalogság. Hajnalban indult e kis sereg Kövesd­­ről, és reggelre Lövőn táborba szállott. Innét egy órányi nyugvás után Nemes-Kérre indult, az ellenséget oldalról megtámadni. A nemes-kéri temetőnél állapodott meg, s félórányi nyugvás után mintegy 10 órakor vonult a lövői gazdaháznál felállított ellenség megtámadására. Némelly kiválallkozott bátor nemzetőrök a sorkatonaság főhadna­gyával együtt egészen a gazdaházhoz közelitenek, s oda, a magokat elrejtett horvátokra sűrűen lövöldöztek. Utánok nyomult a sorgyalogság rendes csatarendben, s elég élén­ken tüzelt, megbukva. Ez után állíttatott fel a fegyveres nemzetőrség, mellynek baloldalát fedezte a­ kaszás sereg. A Cscata igy tartott mintegy 14 óráig, midőn az ellenség

Next