Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-05-05 / 281. szám
szerint 26 pfttal, a nyersnek mázsája pedig 16 pfttal fog beváltatni. Debreczen, april 28-án 1849. Az ország kormányzó elnöke Kossuth Lajos. Határozat, rögtön Ítélő hadi s polgári vegyes bíróságok felállítása, szerkezete, eljárása, és ítélete alá tartozó esetek meghatározása tárgyában. 1. §. A honvédelmi bizottmány felhatalmaztatik,hogy, hadi munkálatok, táborozások vagy rendes katonai parancsnokságok működése helyén — s általában ott, hol a körülmények megkívánnák — rögtön ítélő, hadi s polgári vegyes biróságot alakíthasson. 2. §. Ezen bíróság, melly az alább meghatározandó esetekben, úgy katonai, mint polgári egyének felett ítél, öt tagból fog állani. 3. §. Az elnök lehet akár polgári, akár katonai egyén, — a közbirák közül pedig kettő mindig polgári, s kettő katonai leend — kiket, az országgyűlési testület tagjainak kivételével, — alkalmas egyénekből, a honvédelmi bizottmány nevez — egyszersmind egyik vagy másik tagnak törvényes akadályozása esetére a bíróságnak helyettesítés által nyomban lehető kiegészítéséről — valamint a bírósági tagok illető napi dijjairól is gondoskodik. 4. §. Közvádlot, ki a vádlott ellen a közállomány nevében eljár, a honvédelmi bizottmány nevez. 5. §. A 18 éven aluliak — őrültek és terhes asszonyok kivételével, — ezen rögtön ítélő biróság ítélete alá tartozik sors- és nem-különbség nélkül, a magyar haza polgárai és lakosai közül, legyen az polgári, egyházi vagy katonai egyén. a) Ki a magyar haza, annak polgári alkotmánya, független önállása, s területi épsége ellen valósággal fegyvert fog — vagy másokat illy cselekvésre izgat. b) Ki az ellenséggel czimborál — annak szabad akaratból — tettleges kényszerűtég nélkül, bármi szolgálatot tesz, — kémül szolgál, eleséget, fegyvert, pénzt visz — zsoldosokat szerez, utat és ösvényt mutat — írott vagy szóbeli utasítással segedelmére van. — c) Ki az ellenség rendeleteit, intézkedéseit s csábító felhivásait ellenállhatlan kényszerítés közbejötte nélkül— foganatba veszi s terjesztgeti. d) Ki Magyarország katonáját s bármelly más polgárát, — úgy szintén bárminemű fegyvert, lőport, s egyéb hadi szereket az ellenség kezébe szolgáltat. e) Ki ellenállhatlan kényszerítés közbejötte nélkül az ellenségtől hivatalt, vagy bárminemű megbizatást elfogad — s annak érdekében működik. — f) Ki az ország hadseregét, vagy annak osztályát — vagy szolgálatban eljáró bármelly hivatalnokát, biztosát, futárát szándékosan tévútra vezeti, ezek működéseit tettleg gátolja, vagy személyeiket utazásaik közben letartóztatja. g) Ki az ország seregének élelemmel, zsolddal, szállásuk ellátását, vagy tovább szállítását tettlegesen és szándékosan akadályozza. h) Ki az országgyűlés, annak határozatai, s rendeletei s intézkedéseinek tettlegesen ellenszegül vagy tettleges ellenszegülésre határozottan izgat. i) Ki magánál, tudva, ellenséges katonát vagy kémet rejteget. 6. §. önkényt értetik, hogy a törvényhozó test tagjai sem vizsgálat alá, sem pörbe nem fogathatnak, ha csak a ház minden előforduló esetre különös felhatalmazást nem ad — melly rendelet kiterjesztetik a felsőház mindazon tagjaira is, kik vagy személyesen az országgyűlés helyén lévén, mint a törvényhozó testület résztvevő tagjai tekintetnek, vagy kormányi kiküldetés, és a felház engedelme folytában vannak távol. 7. §. Rögtöni rajtakapás esetében az illy bűnösök bárki által elfoghatók, — de az illető vagy polgári vagy legközelebbi katonai hatóságnak személyes bántalom nélkül általadandók. — 8. § A rögtön ítélő vegyes biróság eljárása következő: a) A vádlott egyén általadása után legfeljebb 24 óra alatt a biróság elébe állítandó. b) A biróság azonnal összeül, s jelen szabályok felolvasása után, a tagok egyenként következő esküt tesznek le: „Esküszöm az élő Istenre, hogy minden kedvezést, félelmet és gyülölséget, s bármi személyes tekintetet félretévén, egyedül a vizsgálatból kifejlő okok s erősségek nyomán s a felolvasott szabályok értelmében, benső meggyőződésem szerint szabadon s igazán itélendők.“ c) A biróság az egész eljárásról kisütendő rendes jegyzőkönyv vezetésére saját tagjai közül jegyzőt választ. d) A vádlottnak az általa megnevezendő bírósági tag ellen törvényes kifogást tenni szabadságában állván, azon esetben, midőn a kifogás alá esett tag alapos okoknál fogva ítéletileg elmozdítatott, a bíróság a 3. §. értelmében kiegészíttetni fog. e) Ha a bíróság elé való állítás valamey feladás következtében történik, a feladás, és a feladónak neve a vádlottal és védőjével mindenesetre és azonnal közöltessék. f) A vádlott önmagát védheti vagy tetszése szerint védőt nevezhet; ha azonban ezt a biróság általi felszólitatásától számítandó 6 óra alatt nem tenné, részére védőt a biróság rendel. g) A vádlott sem vallomásra, sem bárminemű nyilvánitásra nem kényszeritethetik; — ha azonban önkényt nyilatkozni kíván, — ebbeli szabad nyilatkozata tulajdon szavaival, az egész biróság jelenlétében, pontosan feljegyeztetik, melly előtte felolvastatván, általa, ha kívánná, a bíróság valamennyi tagja által pedig mindenesetre aláiratik. h) A tanuk és pedig elsőbben a vádlóé, úgy a vádlotté, mindenkor az összes bíróság előtt, szemben a vádlottal, a köt vádlónak, és a vádlottnak vagy védőjének jelenlétében körülményesen kihallgatandók. i) Mind a közvádló, mind a vádlott és annak védője, mind a bíróságnak tagjai tehetnek a tanuknak kérdéseket. k) A tanuknak előadása, és a kérdésekre adott minden felelet azonnal feljegyeztetik, s nyomban felolvastatván, a biróság tagjai által aláiratik. l) A tanuk kihallgatása után kívánhat a közvádló bővebb vizsgálatot is, melly miatt az eljárás felfüggeszthető, de 12 óránál tovább nem halasztható. m) Ellenben, ha a vádlott kívánja az eljárás felfüggesztését azért, hogy ellenpróbáit megszerezhesse, a bíróság szótöbbséggel fogja meghatározni az időt, meddig az eljárás felfüggesztetik, figyelmezve különösen arra, hogy az időnek rövidsége a próbák megszerzését lehetlenné ne tegye. Illy esetben köteles a bíró mindent elkövetni, hogy a vádlottnak ártatlanságát netalán bebizonyítható ellenpróbák megszereztessenek. n) Ha azonban a vádlott a vádbeli tetten éretett, vagy ha az ellene felhozott és általa meg nem gyengített bizonyítványok olly erősek és nyilvánosak, hogy a vádnak valósága kétségtelen, és a személynek ugyanazonossága is bizonyos, a bíróságnak joga leend az eljárás felfüggesztését teljesen megtagadni. o) Ha az eljárás fel nem függesztetek, vagy a felfüggesztési idő lefolytával ismét megkezdetett, és a közvádlónak s vádlottnak tanúi rendesen kihallgattattak, a közvádló röviden előadja ismét a vádat, annak próbáit, azután pedig a vádlott vagy védője mondják el azt, mit a védelemre szükségesnek látnak, mellyek után a biróság külön szobába vonulva, okokkal támogatott ítéletet hoz, s az ítéletet minden tag aláírja. p) Az eljárás minden esetre nyilvános leend. Ha azonban az álladalom érdekében felmerülő fontos okok a nyilvános eljárást károsnak mutatnák, a bíróság az eljárást ezen okok megszűntéig elhalaszthatja. g) A vádnak bebizonyítására mélhatlanul szükséges a vádlottnak a körülményekkel összehangzó elismerése, vagy ennek hiányában legalább két kifogás nélküli teljes hitelű tanúnak szinte a körülményekkel egybevágó határozott bizonyítása, avagy végre hasonló hitelességű eredeti okiratok. r) A vádlottnak akár elmarasztalására, akár teljes felmentésére minden tagnak egyhangú beleegyezése szükséges. s) Elmarasztalás esetében csak halálos büntetést mondhat a biróság, melly mindenkor puskapor és golyó által hajtatik végre — felmentés esetében pedig a vádlott azonnal szabadon bocsátandó. t) Ha a vádlott sem el nem marasztaltatott, sem teljesen ártatlannak nem találtatott, a köztörvény szerinti rendes bíróságnak általadandó. a) A rögtönítélő bíróság ítéletétől sem fellebbvitelnek, sem kegyelemért folyamodásnak helye nem leend, hanem a vádlottra kimondott halálos ítélet a vádlottnak azonnal kihirdettetik, s 3 óra múlva a bíróság egyik tagjának jelenlétében végrehajtatik. v) A végrehajtásnál jelen volt birótag, a biróságnak, melly folyvást együtt van, jelentést tesz a végrehajtásról Ezen szóbeli jelentés is jegyzőkönyvbe igtattatik, s ekkép a jegyzőkönyv befejeztetvén, a biróság minden tagja által aláiratik s az igazságügyi ministeriumnak megküldetik.) A rögtönitélő biróság eljírásának minden egyes esetre nézve, az eljárás megkezdésétől az ítélet végrehajtásáig számítandó háromszor 24 óra alatt teljesen be kell fejezve lenni; kivétetnek ezen szabály alól azon esetek, mellyekben az eljárás az m) alatti szabály értelmében a vádlott kérelmére, vagy a p) pont szerint birói határozat folytán ideiglenesen felfüggesztetett. A vádlott kérelmére tett felfüggesztés esetében a háromszor 24 óra az eljárás ismétl megkezdésétől számíttatik. z) A rögtönítélő bíróság tagjai az ezen törvényben megállapított szabályoknak szoros megtartásáért szigorú felelettel tartoznak, azoknak áthágása esetében az igazságügyi ministérium által kereset alá vétetendvén. 9. §. A felőbb elősorolt vétségi esetekben csak a jelen szabályok értelmében mondathatik ítélet, minélfogva azokra nézve minden más rendkívül felállított bíróságok s kiadott rendeletek megszüntetnek. 10. §. Nem-katonai egyének egyéb e szabályokban nem érintett vétségekért a hazai köztörvények szerint lévén megbüntetendők, a hadügyministeriumnak f. év január 28-ról 121. és 126. sz. a. rögtönitélő törvényszék iránt kiadott rendeletei alól ezennel kivétetnek. Kelt Debreczenben a képviseleti háznak 1849-dik évi február 13-kán tartott üléséből. Almásy Pál m. k. jegyző Irányi Dániel m. k. alelnök, jegyző. Pest, május 3-dikán. A története tapasztalat, a jelen s jövő legbiztosabb iránytűje. Boldog azon nemzet, melly saját jövője előkészítésekor, multját nem feledte el. Nincs nemzet, mellynek múltja, jövőjére nézve, annyi hasznos és oktató tanúsággal bírna, mint a magyaré. Magyarhon örökös harcz, és pártküzdelmek színtere volt, s alig hihetni, hogy történhessék itt valami, mellyen már a magyar nemzet, kevés változtatással keresztül ne ment volna. A sötét s vészterhes századokat mellőzve, Magyarhont legközelebb is igen nagy vész fenyegető, háromszázados ármány s zsarnokság bérenczei akarák leigázni ......de gyalázattal kikorbácsoltattak. Jelenben Magyarhon egy pusztító és piszkos vizáradattól megszabadult kies liget, mellynek gyönyörű virányai közt az áradat iszapjától megkövérített mérges dudvák üttek fel itt-ott ocsnány fejeiket. A kormánynak, mint ügyes és okos kertésznek kötelessége tehát a liget virányait kitisztítani, de egyszersmind felette vigyázónak kell lennie, nehogy avatlan kezeket használva , vagy a még zöld leveleiből ki nem fejlett virágokat dudvák helyett ki ne vágassa, vagy pedig túlbuzgalmával az egész liget nagyobb részét le ne gázoltassa. Asszonyos engedékenységnek, s elleneink által már kinevezett nagylelkűségnek a hon ügyében soha barátai nem voltunk, ésannyira, hogy ki merjük mondani, miszerint inkább egy ártatlant is feláldoznánk, mint két honárulónak valaha megkegyelmezni tudnánk. Legyen tehát a kormány a honárulókra nézve szigorú , kérlelhetlen, mint maga a boszuló istenség, de a terrorizmustól óvakodjék, ezelőtt nyolcz hónappal lett volna annak ideje, most a magyarnak arra szüksége nincs. Sokan ugyan azon balhiedelemben vannak, mintha az úgynevezett vésztörvényszékeknek czéljuk a terrorismus volna. Terrorismus az, midőn valaki csupán véleménykülönbségért halálra üldöztetik, — de ha valaki a haza ellen tettleg elkövetett hűtlenségéért lakói, — ez nem egyéb büntető eljárásnál. S ha a vésztörvényszékek olly egyéneket ítélnek halálra, kik az ellenséggel czimborálva, a hon érdeke ellen tettleg működtek, ebben mást criminális eljárásnál senki józan észszel nem láthat, — de ha olly egyéneket ítélnének el, kiknek egyedüli vétkök abból állana, hogy a magyar kormány némelly véleményét nem pártolták, akkor véleményünk szerint a terrorizmus vádja alá esnének, mert ez esetben s az illy egyének ellen inkább kegygyel kell föllépni. A német gyalázatos kormány ostobábbat, ügyünkre nézve pedig hasznosabbat nem tehetett, mint midőn áltaános amnestia helyett terrorismussal kezdte meg működését. Nem tartanók ugyan helyesnek azt, ha azon elv mondatnék ki, miszerint „mindenki, ki a német kormánynak hódolt, s a német kormány alatt hivatalt viselt, honárulónak tekintessék.“ Mert a német tüstént kész volt a kötéllel és golyóval, s terrorismus által sok különben jó hazafit tudott valamire kényszeríteni. De az önkénytesen hódolóknak s hivatalt vállalóknak vagy keresőknek megkegyelmezni csakugyan haza elleni bűn lenne. Ezt mondja az igazság. Igazság nélkül pedig ország fen nem állhat. Ezt mondja a józan ész és történészet. — V. Antal,Ii Az amerikai egyesült státusok függetlenségi nyilatkozata *) (Az 1776. évi julius 4 én tartott congressusból.) Ha az emberi események folyamában egy nép kényszerittetik ama politicai kötelékeket, mellyek azt eddig más néppel egyesiték, felbontani, s a földi hatalmasságok közt azon elkülönzött és hasonló állást, mellyhez a természet alkotója s törvényei által van jogosítva , elfoglalni, az emberi nem véleményei irányában tartozó tisztelet megkívánja , hogy e nép nyilvánosan hirdesse az elválást eredményező okokat. Mi a következő igazságokat világosaknak (self-evident) s próbára nem szorulóknak tartjuk, jelesül, hogy minden ember egyenlőnek született; hogy az alkotótól bizonyos elvitázhatlan jogokkal ruháztatott fel; hogy ez életnek szabadság s boldogság utáni törekvés fő kelléke; hogy e jogok biztosítására olly kormányok szükségesek, mellyeknek teljhatalmai a kormányzottak beegyszéséből származnak; hogy mindenkor, ha valamelly kormányrendszer e *) Adjuk e nyilatkozványt, hogy a benne foglalt vádpontoknak hazánk sérelmeivel összehasonlításából rögtön átlátni lehessen, mennyivel súlyosabbak, egy nemzet épségét mennyi ,vei fenyegetőbbek, türelmét mennyivel fárasztóbbak a tények, mellyek nemzetünket a Habsburg-lothringiai dynastiától elszakadásra kényszeríték. Ha a nyilatkozványunkat kidolgozó választmány olly részletes akar lenni, mint az amerikai congressus , tartalmának a mostaninál még egyszer hosszabbra kellett vala terjednie. Különben az amerikai nyilatkozvány vádpontjaiból alig van egy-kettő — s ez is csak a státusok geographiai helyzeténél fogva — melly hazánk sérelmeivel ne volna annyira öszhangzó, hogy a commentálás is feleslegessé válik. Olly undok bűnöknek pedig, millyeket a nevezett dynastia ellenünk elkövetett, a szabad státusok nyilatkozványában árnyéka sincs. B. 88