Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)

1849-05-08 / 283. szám

8S3. Kedd Megjelenik e lap mindennap, hdifot kivéve. Félévi előfizetés a két fifvárosban házhozhor­­déssal borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadóhi­­vatalból elhordva 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtd-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden PESTI HÍRLAP Majas S. 1849. postahivatalnál. — Az ausztriai biroda­lomba s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt pék­, iránt a megrendelés csak a bé­csi cs. fdposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy■ 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős ha­­sábú sorért pedig 10 pengő kr. számitatik. gfOF* Rendkívüli előfizetés. Folyó évi ápril 25-től június végéig a „Pesti Hírlapra" ezennel előfizetés nyittatik. Előfizethetni a kiadó-hivatalban, (szabadsajtó-utcza, szabadsajtó­­udvar 583. sz. a.) és minden álladalmi postahivatalnál.—Előfizetési ár: Duda- Pesten házhozhordással 3 ft, a kiadó-hivatalból elhordva 2 ft 30 kr, postán küldve borítékban 3 ft 30 kr p. p. Hivatalos rovat. F e 1­h­i­v­á­s. Az ellenséges seregnek hazánkból űzése, s megsemmisítése a szabadságért harczoló sok honfiak megsebesülésébe kerül, nehogy gyógyulásuk ideje alatt a kórházakban valamibe hiányt szenvedjenek: a budapesti közönséget fehérneműek, nélkülözhető ágyi ruhák, tépés, rongy és az üdülni kezdőknek szükséges jó bor adakozására bátorkodom ezennel felhívni és kérni, reménylvén, hogy a tisztelt közönség vérző harczosaink állapotját tekintetbe véve, — kérésemet méltányolni s hazafius buzgalommal teljesíteni fogja.— Kelt Budapesten, május 6-án 1849. — Dr. Obonyai, törzsorvos, mint a budapesti katonai kórodák főigazgatója. Az alább következő két iromány, minden további magyarázat nélkül, ezennel közrebocsáttatik : Pest városa lakosaihoz! A budai vár tegnapi megtámadásánál a vízi városból történt roham segítségére Pestről a lánczhidfőre ágyulö­­vések történtek , mellyek első golyói mindjárt a hídfőbe ütöttek, ha a lövések 20 lépéssel rövidebbre esnek, a négy alagkemenczét gyújtották volna fel és a világ e nyol­­czadik csudája, a nagyszerű mű, a lánczhid nem volna többé! Én még eddig csak szükségből s kényszerítve feleltem a lövésekkel, de na a budai polgári házak czéltalan meg­támadása, és rongálása folytattatik, úgy megszün minden kímélet és ezen vandalismusról feleljenek azok, kik egy idegen factiónak ördögi dühével saját kebleikben dúlnak; az utóvilág átkát nem fogják elkerülni. Budán, május 5-kén 1849. H­e­n­t­z­i, vezérőrnagy és várparancsnok. Buda város lakosaihoz! Az Ausztria betört hadsereg (Invasions-Armee) egyik tábornoka, Hentzi vezérőrnagy s budai várparancsnok mai napon költ s Pest lakosaihoz intézett és általküldött egy nyilatkozványában azt állítja, mintha a tegnapi na­pon, a vízi város felől történt roham alkalmával a pesti partról ágyulövések történtek volna a lánczhíd ellen, mely­­lyek közül mindjárt az első golyók a hídfőbe estek, és ha ezen lövések csak 20 lépéssel közelebb esnek, tehát a négy alagkemencze (Minenöfen) meggyuladt volna, s a világ 8-dik csodája,a pompás mű, többé nem léteznék! mondja továbbá, miszerint eddig csupán kényszerítve és kíméle­tesen felelt ágyúzással, de hogy ha a budai polgárházak le­rombolás­ára irányzott czéltalan megtámadás folytattatik, akkor minden további kímélet megszűnik, és feleljenek a vandalizmusért azok, kik egy idegen factio ördögi dühé­vel saját belsejökben dúlnak, s hogy ezért az utókor átkát el nem kerülendik. Erre mi alólírtak, az ország kormánya s a város kép­viselői és a pesti főhadiparancsnok, budavárosi kedves testvéreinkhez következő választ küldünk. Miszerint teljességgel nem egyez meg a v­alósággal a nevezett tábornok azon állítása, mintha a pesti partról a hidra ágyulövések történtek volna, mert innen csak egyetlen egy ágyulövés sem történt. És va­lóban nemtelen, sőt vakmerő az ellenségnek azon fogása, ráfogni mi reánk és illetőleg az itteni hadi parancsnok­ságra olly tettet, melly nem történt meg, ráfogni csak az­ért, hogy Magyarország virágzó fővárosának czéltalan s istentelen lövöldözését valamelly ürügyre fektethesse. És nemtelen, sőt vakmerő azon állítás­a, mintha eddig kímé­letesen bánt volna a fővárossal, mert ezt a tegnap és ma, főleg pedig a múlt éjjel történt borzasztó ágyúzás­t az emberekben és épületekben tett tetemes károsítások égre­­kiáltólag megc­áfolják. Igen is­ az egész művelt világ, a jelen úgy, mint az utókor. Ítélni fog ezen példátlan cselek­vés fölött, mellyel egy a dunántúli részről folytatott os­tromban semmi legkisebb tettleges részt nem vevő csen­des város, az ország fővárosa ellen minden, ok és czél nél­kül követni az ellenség tábornoka nem iszonyodik. Mi pedig azon ámítást illeti, mintha a győztes magyar had­sereg egy idegen factiónak érdekében működnék, ennek ellenében büszkén rámutatunk az egész nemzetre, melly a betört ellenség ellen összesen és egyenként fölkelt, s a szabadság és függetlenség szent harczát mind­végig foly­tatni elszánva és elhatározva van. Irányi Dániel, teljhatalmú kormánybiztos. Patay István, alezredes s a pesti helyőrség főparancsnoka. Ságody Sándor, alpolgármester. Figyelmeztetés. A város­ligetbe nagy szám­mal kivonult nép közt eszközlendő rend és biztosság iránti állandó intézkedésekre. Wagner Ignácz városi rend­őri tiszt a szükséges személyzettel kiküldve lévén, figyel­meztetnek az ott tartózkodók, hogy rendelkezéseit tisz­telve, szükség esetében hozzá a Lechner féle majorban lévő hivatalos szállására forduljanak. Pest, 1849-ki május 6-kán. Lombay Imre, város h. főkapitány. A magyar hadsereg Mészáros Lázárhoz! Éve múlt mióta ön az alkotmányos magyar felelős hadügyministerséggel megbizatott. S hazánk legnehezebb napjaiban hazafius hűséggel rendithetlenül megállva he­lyén, büszke öntudattal lépett le a kiérdemlett polgári nyugalomba. Kiséri önt az egész magyar hadsereg tisztelete, és állandó emlékezete. Vezetése mellett keletkezett hadseregünk ki fogja vívni hazánk szabadságát, és a csemete — mellyet ön ápolt — törzse izmosult, mellynek árnya alatt a szabad és független Magyarhon rövid idő alatt kitisztítva ellensé­­gitől, s felszabadítva áruló elnyomástól bizton fog pihen­­etni. Áldás önre és szerencse! Kelt Komáromban, april 23-kán 1849. Perczel alezredes­ és péterváradi várpa­rancsnok ápril 26-án kelt tudósítása. Ellenségeink igen sóvárognak várunk után, kivált mióta kilátásuk annak elfoglalhatására fogyni kezd. — Perczel tábornok ur operatióit a Tiszán át tévén, a ráczok a római sánczokban ismét megfészkeltek. — 22-kén egy szemlegező erőt küldtem feléjök, melly helyzetükről meggyőződjek. — Naponta megtámadtatunk, hol Karlo­­vitz s Kamenicz, hol Újvidék felől, hol minden oldalról. — Jelesen 23-án Karlovicz és Kamenicz felől nagy erő­vel támadtattunk meg, mire magam vivén segítséget, a támadást minden ponton keményen visszavertük. Veszte­ségünk csekély, az ellenség azonban sok holtat hagyott maga után. — Ugyanegykor eresztették le Kameniczról hidunk elrontására szánt tűzi pattanó ladikjukat, de hidá­szaink azt elfogták , s azután minden kár nélkül szétpat­tant. — 24-én a római sánczokból és Kamenitz felé tá­madtattunk meg, de kevés nyomatékkal; ugyanez nap éjfél táján bocsátok le reánk tűzi hajóik egész seregét, ösz­­szesen tizenegyet. Ezek is azonban hidászaink erélyes­­sége által és a vízben általam készíttetett kis gát segítsé­gével nagyobb részben kártétel nélkül, roppant tűzpatta­­nások közt elenyészvén, némellyeket pedig a várból szét lődözvén , csak a 4-dik és 5-ik kettős hajó közeledett a hidnak azon részéhez, mellyet tökéletesen lehordani nem lehete; és kezdett ugyan e rész égni, de oltó szereink készen állván, a tűznek csakhamar urai lettünk. A híd másnap délig helyreállitatott, s vizi gátjaink is tökélete­sen készek, mellyek jövőre az ellenség illy kísérleteiről biztositandnak bennünket.­­ A tűzi hajók feltartóztatá­sában különösen kitüntette magát Nagel utászfőhadnagy. Tegnap azaz 25-kén ismét megtámadták Újvidéket a római sánczokból, de sikeretlenül, mert keményen vissza­verettek. Remélem, nem sokára fel fognak hagyni e szemtelen támadásokkal. Kelt Debreczenben, május 1-én 1849. A táborkari osztály igazgatósága által. Nemzeti gyűlés. 151-dik ülés a képviselőházban máj. 2-kán. Elnök: Az ülés megnyílt. Minthogy a mai tárgy fontos, ez­úttal az utolsó ülés jegyzőkönyve a következő ülésen fog meghitelesíttetni. Jelentem a háznak, hogy a mai tanácskozásunk főtárgya egy hivatalos levél, melly az ország kormányzó elnökétől egyenesen a nemzetgyű­léshez van intézve. Ezen levelet felolvasás és tanácskozás végett ezennel átadom a tisztelt háznak. Szacsvai Imre jegyző olvassa az ország kor­mányzó elnökének levelét. (már közöltük.) Gorove István: Én egy csekély megjegyzést kí­vánok tenni, azt t. i. hogy ezen jelentés nem úgy mint a házhoz intézett egyéb jelentések csak kivonatban, hanem egész terjedelmében iktattassék be a jegyzőkönyvbe; ezen beiktatás után pedig nyilatkoztassék ki a t. ház részéről az, hogy azon elveket, mellyeket a kormányzó elnök a ház irányában megemlített, a ház sajátjának tekinti egy­felől, — másfelől pedig azon viszonyokat, mellyeket a kormányzó elnök a ministérium, és átalában a kormány­zatra nézve ezen kormányzói jelentésben megállapítan­­dóknak lép, helyesléssel fogadja. (Közhelyeslés.) Elnök: Nincs senki, ki magát jelentette volna szó­ram, hanem mindnyájan közönségesen helyeslik Gorove István úr észrevételét, miszerint azon jelentés szóról szóra a jegyzőkönyvbe iktattassék be. 2-szor kimondatik az a jegyzőkönyvben és megállapíttatik, hogy mindazon elve­ket, mellyeket a kormányzó elnök a képviselőház irányá­ban kifejtett, a ház maga saját elveinek tekinti, és mind­azon viszonyokat, mellyek itt a kormányzó elnök által a ministérium és kormányzatra nézve előterjesztettek, a ház a maga tekintélyével helyesli. A levél ki fog nyomatni: Bethlen János. A jegyzőkönyvbe azt kívá­nom igtattatni, hogy a ház azokat határozattá emeli. Elnök: A mai ülés eredménye a felső házzal mi­nél előbb közöltetni fog, azért a határozatot még a mai ülésben hitelesíteni lehetne. Szemere Bertalan, miniszertanácsi elnök: Uraim ! A ministérium semmi hosszú szóbeli program­mal nem lép fel, nem lép fel pedig részint azért, mert a miniszerek mindnyájan jelen nincsenek; nem másodszor azért, mert nem akar mondani sem sokat, sem keveset. Programmal szolgáljon az, hogy a ministériumot a kormányzóelnök alakította, ki bírja a nemzet, bírja a ház, s bírja a hadsereg bizalmát. Programmal szolgáljon az, hogy az országgyűlésbe csaknem mindnyájan az élet és cselekvés teréről léptünk be, hol alkalmunk volt elvein­ket nemcsak bevallani, hanem kérlelhetlen szigorral gya­korolni is, nem a körülm­érnek gyáva mérlegelése, ha­nem a haza megmentésének szüksége szerint. (Tetszés. Élje­nzés.) Programmal szolgáljon végre, az elveket ille­tőleg , múltúnk a jövőre nézve. Mi nem igénylünk magunknak olly erőt, hogy az országos h­azából, mellybe a háború sodort, egy rende­zett világot teremtsünk. Mi nem hisszük, hogy ennek ideje megérkezett; mi csak azt hisszük, hogy nincs a haza megmentésének műve bevégezve, s ha a haza szerte területének földéről az utolsó ellenség is ki lenne irtva, hátra volna még megállapítani Európáhozi viszonyunkat, miután az ápril 14-ei határozat a dynastia s ország közti kérdést európai kérdéssé tette. Ellenben igyekezetünk van, s elhatározott akaratunk van, a hazát megmenteni; a munka eredményének biztosítékát önök támogatásában szemléljük. Hármat azonban szükségesnek látunk nyilvánítani. Először: a ministérium magát forradalmi kormánynak vallja be. (Zajosan kitörő tetszés. Tapsolás.) Épen azért nem irtózik semmi eszköztől, mi a haza megmentésére megkivántatik, semmitől, saját felelőssége alatt. (Éljen­zés!) A­mint a béke helyreáll, megszűnik forradalmi kor­mány lenni, mert rendkívüli szabályokhoz végszükség nélkül nyúlni, polgári bűn volna.(Helyeslés.) Másodszor: a ministerium magát respublicai irányúnak vallja. (ha­tártalan tetszés, éljenzés s tapsolás.) Minden törekvésnek ellene lesz, mi a monarchiára visszavezethetne; de ellene minden respublicának is, melly a községi rendszer, csa­ládi élet, s munkabiztosságon túl, a tulajdonjogon s ennek rovására alkottatnék. (Helyes.) Olly respublicát akar, — ha isten megsegít, — melly inkább boldogítson, mint fényljék. — Harmadszor: a ministerium magát democra­­tai irányúnak vallja. (zajos tetszés.) Democratai értelem­ben kíván és fog minden törvényeket formuláztatni. A népfelségnek elvét minden, de minden következményei-

Next