Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-05-08 / 283. szám
8S3. Kedd Megjelenik e lap mindennap, hdifot kivéve. Félévi előfizetés a két fifvárosban házhozhordéssal borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtd-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden PESTI HÍRLAP Majas S. 1849. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt pék, iránt a megrendelés csak a bécsi cs. fdposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy■ 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős hasábú sorért pedig 10 pengő kr. számitatik. gfOF* Rendkívüli előfizetés. Folyó évi ápril 25-től június végéig a „Pesti Hírlapra" ezennel előfizetés nyittatik. Előfizethetni a kiadó-hivatalban, (szabadsajtó-utcza, szabadsajtóudvar 583. sz. a.) és minden álladalmi postahivatalnál.—Előfizetési ár: Duda- Pesten házhozhordással 3 ft, a kiadó-hivatalból elhordva 2 ft 30 kr, postán küldve borítékban 3 ft 30 kr p. p. Hivatalos rovat. F e 1hivás. Az ellenséges seregnek hazánkból űzése, s megsemmisítése a szabadságért harczoló sok honfiak megsebesülésébe kerül, nehogy gyógyulásuk ideje alatt a kórházakban valamibe hiányt szenvedjenek: a budapesti közönséget fehérneműek, nélkülözhető ágyi ruhák, tépés, rongy és az üdülni kezdőknek szükséges jó bor adakozására bátorkodom ezennel felhívni és kérni, reménylvén, hogy a tisztelt közönség vérző harczosaink állapotját tekintetbe véve, — kérésemet méltányolni s hazafius buzgalommal teljesíteni fogja.— Kelt Budapesten, május 6-án 1849. — Dr. Obonyai, törzsorvos, mint a budapesti katonai kórodák főigazgatója. Az alább következő két iromány, minden további magyarázat nélkül, ezennel közrebocsáttatik : Pest városa lakosaihoz! A budai vár tegnapi megtámadásánál a vízi városból történt roham segítségére Pestről a lánczhidfőre ágyulövések történtek , mellyek első golyói mindjárt a hídfőbe ütöttek, ha a lövések 20 lépéssel rövidebbre esnek, a négy alagkemenczét gyújtották volna fel és a világ e nyolczadik csudája, a nagyszerű mű, a lánczhid nem volna többé! Én még eddig csak szükségből s kényszerítve feleltem a lövésekkel, de na a budai polgári házak czéltalan megtámadása, és rongálása folytattatik, úgy megszün minden kímélet és ezen vandalismusról feleljenek azok, kik egy idegen factiónak ördögi dühével saját kebleikben dúlnak; az utóvilág átkát nem fogják elkerülni. Budán, május 5-kén 1849. Hentzi, vezérőrnagy és várparancsnok. Buda város lakosaihoz! Az Ausztria betört hadsereg (Invasions-Armee) egyik tábornoka, Hentzi vezérőrnagy s budai várparancsnok mai napon költ s Pest lakosaihoz intézett és általküldött egy nyilatkozványában azt állítja, mintha a tegnapi napon, a vízi város felől történt roham alkalmával a pesti partról ágyulövések történtek volna a lánczhíd ellen, melylyek közül mindjárt az első golyók a hídfőbe estek, és ha ezen lövések csak 20 lépéssel közelebb esnek, tehát a négy alagkemencze (Minenöfen) meggyuladt volna, s a világ 8-dik csodája,a pompás mű, többé nem léteznék! mondja továbbá, miszerint eddig csupán kényszerítve és kíméletesen felelt ágyúzással, de hogy ha a budai polgárházak lerombolására irányzott czéltalan megtámadás folytattatik, akkor minden további kímélet megszűnik, és feleljenek a vandalizmusért azok, kik egy idegen factio ördögi dühével saját belsejökben dúlnak, s hogy ezért az utókor átkát el nem kerülendik. Erre mi alólírtak, az ország kormánya s a város képviselői és a pesti főhadiparancsnok, budavárosi kedves testvéreinkhez következő választ küldünk. Miszerint teljességgel nem egyez meg a valósággal a nevezett tábornok azon állítása, mintha a pesti partról a hidra ágyulövések történtek volna, mert innen csak egyetlen egy ágyulövés sem történt. És valóban nemtelen, sőt vakmerő az ellenségnek azon fogása, ráfogni mi reánk és illetőleg az itteni hadi parancsnokságra olly tettet, melly nem történt meg, ráfogni csak azért, hogy Magyarország virágzó fővárosának czéltalan s istentelen lövöldözését valamelly ürügyre fektethesse. És nemtelen, sőt vakmerő azon állítása, mintha eddig kíméletesen bánt volna a fővárossal, mert ezt a tegnap és ma, főleg pedig a múlt éjjel történt borzasztó ágyúzást az emberekben és épületekben tett tetemes károsítások égrekiáltólag megcáfolják. Igen is az egész művelt világ, a jelen úgy, mint az utókor. Ítélni fog ezen példátlan cselekvés fölött, mellyel egy a dunántúli részről folytatott ostromban semmi legkisebb tettleges részt nem vevő csendes város, az ország fővárosa ellen minden, ok és czél nélkül követni az ellenség tábornoka nem iszonyodik. Mi pedig azon ámítást illeti, mintha a győztes magyar hadsereg egy idegen factiónak érdekében működnék, ennek ellenében büszkén rámutatunk az egész nemzetre, melly a betört ellenség ellen összesen és egyenként fölkelt, s a szabadság és függetlenség szent harczát mindvégig folytatni elszánva és elhatározva van. Irányi Dániel, teljhatalmú kormánybiztos. Patay István, alezredes s a pesti helyőrség főparancsnoka. Ságody Sándor, alpolgármester. Figyelmeztetés. A városligetbe nagy számmal kivonult nép közt eszközlendő rend és biztosság iránti állandó intézkedésekre. Wagner Ignácz városi rendőri tiszt a szükséges személyzettel kiküldve lévén, figyelmeztetnek az ott tartózkodók, hogy rendelkezéseit tisztelve, szükség esetében hozzá a Lechner féle majorban lévő hivatalos szállására forduljanak. Pest, 1849-ki május 6-kán. Lombay Imre, város h. főkapitány. A magyar hadsereg Mészáros Lázárhoz! Éve múlt mióta ön az alkotmányos magyar felelős hadügyministerséggel megbizatott. S hazánk legnehezebb napjaiban hazafius hűséggel rendithetlenül megállva helyén, büszke öntudattal lépett le a kiérdemlett polgári nyugalomba. Kiséri önt az egész magyar hadsereg tisztelete, és állandó emlékezete. Vezetése mellett keletkezett hadseregünk ki fogja vívni hazánk szabadságát, és a csemete — mellyet ön ápolt — törzse izmosult, mellynek árnya alatt a szabad és független Magyarhon rövid idő alatt kitisztítva ellenségitől, s felszabadítva áruló elnyomástól bizton fog pihenetni. Áldás önre és szerencse! Kelt Komáromban, april 23-kán 1849. Perczel alezredes és péterváradi várparancsnok ápril 26-án kelt tudósítása. Ellenségeink igen sóvárognak várunk után, kivált mióta kilátásuk annak elfoglalhatására fogyni kezd. — Perczel tábornok ur operatióit a Tiszán át tévén, a ráczok a római sánczokban ismét megfészkeltek. — 22-kén egy szemlegező erőt küldtem feléjök, melly helyzetükről meggyőződjek. — Naponta megtámadtatunk, hol Karlovitz s Kamenicz, hol Újvidék felől, hol minden oldalról. — Jelesen 23-án Karlovicz és Kamenicz felől nagy erővel támadtattunk meg, mire magam vivén segítséget, a támadást minden ponton keményen visszavertük. Veszteségünk csekély, az ellenség azonban sok holtat hagyott maga után. — Ugyanegykor eresztették le Kameniczról hidunk elrontására szánt tűzi pattanó ladikjukat, de hidászaink azt elfogták , s azután minden kár nélkül szétpattant. — 24-én a római sánczokból és Kamenitz felé támadtattunk meg, de kevés nyomatékkal; ugyanez nap éjfél táján bocsátok le reánk tűzi hajóik egész seregét, öszszesen tizenegyet. Ezek is azonban hidászaink erélyessége által és a vízben általam készíttetett kis gát segítségével nagyobb részben kártétel nélkül, roppant tűzpattanások közt elenyészvén, némellyeket pedig a várból szét lődözvén , csak a 4-dik és 5-ik kettős hajó közeledett a hidnak azon részéhez, mellyet tökéletesen lehordani nem lehete; és kezdett ugyan e rész égni, de oltó szereink készen állván, a tűznek csakhamar urai lettünk. A híd másnap délig helyreállitatott, s vizi gátjaink is tökéletesen készek, mellyek jövőre az ellenség illy kísérleteiről biztositandnak bennünket. A tűzi hajók feltartóztatásában különösen kitüntette magát Nagel utászfőhadnagy. Tegnap azaz 25-kén ismét megtámadták Újvidéket a római sánczokból, de sikeretlenül, mert keményen visszaverettek. Remélem, nem sokára fel fognak hagyni e szemtelen támadásokkal. Kelt Debreczenben, május 1-én 1849. A táborkari osztály igazgatósága által. Nemzeti gyűlés. 151-dik ülés a képviselőházban máj. 2-kán. Elnök: Az ülés megnyílt. Minthogy a mai tárgy fontos, ezúttal az utolsó ülés jegyzőkönyve a következő ülésen fog meghitelesíttetni. Jelentem a háznak, hogy a mai tanácskozásunk főtárgya egy hivatalos levél, melly az ország kormányzó elnökétől egyenesen a nemzetgyűléshez van intézve. Ezen levelet felolvasás és tanácskozás végett ezennel átadom a tisztelt háznak. Szacsvai Imre jegyző olvassa az ország kormányzó elnökének levelét. (már közöltük.) Gorove István: Én egy csekély megjegyzést kívánok tenni, azt t. i. hogy ezen jelentés nem úgy mint a házhoz intézett egyéb jelentések csak kivonatban, hanem egész terjedelmében iktattassék be a jegyzőkönyvbe; ezen beiktatás után pedig nyilatkoztassék ki a t. ház részéről az, hogy azon elveket, mellyeket a kormányzó elnök a ház irányában megemlített, a ház sajátjának tekinti egyfelől, — másfelől pedig azon viszonyokat, mellyeket a kormányzó elnök a ministérium, és átalában a kormányzatra nézve ezen kormányzói jelentésben megállapítandóknak lép, helyesléssel fogadja. (Közhelyeslés.) Elnök: Nincs senki, ki magát jelentette volna szóram, hanem mindnyájan közönségesen helyeslik Gorove István úr észrevételét, miszerint azon jelentés szóról szóra a jegyzőkönyvbe iktattassék be. 2-szor kimondatik az a jegyzőkönyvben és megállapíttatik, hogy mindazon elveket, mellyeket a kormányzó elnök a képviselőház irányában kifejtett, a ház maga saját elveinek tekinti, és mindazon viszonyokat, mellyek itt a kormányzó elnök által a ministérium és kormányzatra nézve előterjesztettek, a ház a maga tekintélyével helyesli. A levél ki fog nyomatni: Bethlen János. A jegyzőkönyvbe azt kívánom igtattatni, hogy a ház azokat határozattá emeli. Elnök: A mai ülés eredménye a felső házzal minél előbb közöltetni fog, azért a határozatot még a mai ülésben hitelesíteni lehetne. Szemere Bertalan, miniszertanácsi elnök: Uraim ! A ministérium semmi hosszú szóbeli programmal nem lép fel, nem lép fel pedig részint azért, mert a miniszerek mindnyájan jelen nincsenek; nem másodszor azért, mert nem akar mondani sem sokat, sem keveset. Programmal szolgáljon az, hogy a ministériumot a kormányzóelnök alakította, ki bírja a nemzet, bírja a ház, s bírja a hadsereg bizalmát. Programmal szolgáljon az, hogy az országgyűlésbe csaknem mindnyájan az élet és cselekvés teréről léptünk be, hol alkalmunk volt elveinket nemcsak bevallani, hanem kérlelhetlen szigorral gyakorolni is, nem a körülmérnek gyáva mérlegelése, hanem a haza megmentésének szüksége szerint. (Tetszés. Éljenzés.) Programmal szolgáljon végre, az elveket illetőleg , múltúnk a jövőre nézve. Mi nem igénylünk magunknak olly erőt, hogy az országos hazából, mellybe a háború sodort, egy rendezett világot teremtsünk. Mi nem hisszük, hogy ennek ideje megérkezett; mi csak azt hisszük, hogy nincs a haza megmentésének műve bevégezve, s ha a haza szerte területének földéről az utolsó ellenség is ki lenne irtva, hátra volna még megállapítani Európáhozi viszonyunkat, miután az ápril 14-ei határozat a dynastia s ország közti kérdést európai kérdéssé tette. Ellenben igyekezetünk van, s elhatározott akaratunk van, a hazát megmenteni; a munka eredményének biztosítékát önök támogatásában szemléljük. Hármat azonban szükségesnek látunk nyilvánítani. Először: a ministérium magát forradalmi kormánynak vallja be. (Zajosan kitörő tetszés. Tapsolás.) Épen azért nem irtózik semmi eszköztől, mi a haza megmentésére megkivántatik, semmitől, saját felelőssége alatt. (Éljenzés!) Amint a béke helyreáll, megszűnik forradalmi kormány lenni, mert rendkívüli szabályokhoz végszükség nélkül nyúlni, polgári bűn volna.(Helyeslés.) Másodszor: a ministerium magát respublicai irányúnak vallja. (határtalan tetszés, éljenzés s tapsolás.) Minden törekvésnek ellene lesz, mi a monarchiára visszavezethetne; de ellene minden respublicának is, melly a községi rendszer, családi élet, s munkabiztosságon túl, a tulajdonjogon s ennek rovására alkottatnék. (Helyes.) Olly respublicát akar, — ha isten megsegít, — melly inkább boldogítson, mint fényljék. — Harmadszor: a ministerium magát democratai irányúnak vallja. (zajos tetszés.) Democratai értelemben kíván és fog minden törvényeket formuláztatni. A népfelségnek elvét minden, de minden következményei-