Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-05-16 / 290. szám
Szerda 290. Majas Id 1849. Megjelenik e lip mindennap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadóhivatalból elhordva 6. ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 ft, d-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden PESTI HÍRLAP postahivatalnál. — Az anaxiliai birodalomba s egyéb klt. tartományokba küldetni kívánt pékl. iránt a megrendelés csak a bécsi cs. főposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy■ 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős hasábú sorért pedig 10 pengő kr. számittatik. Hivatalos rovat. F e 1 h i v á s. A budai bitor várparancsnok múlt estre késő éjjelig ismét irtóztatóan ágyaztatta a várost, és borzasztó pusztítást vitt véghez templomokon, köz- és magánépületeken. A szerencsétlenség, melly e várost érte, nagy, de van alapos okom remélni, hogy a vandállelkű pusztító nem sokáig fogja űzni gyalázatos gazságait. A hadsereg parancsnoka részéről minden intézkedések meg vannak téve, és minden lehető eszközök fognak felhasználtatni, hogy az alávaló pusztításoknak, a vár bevétele által, mihamarább vége vettessék. E hon kormánya mindent elkövetett, miszerint az ország virágzó fővárosa az ágyaztatástól mentve maradjon, és azért a károsultak és az egész mivelt világ átka csak a nyomorult zsoldosokat érheti, kik seregeink elől szöknek, és templomokon s épületeken gyakorolják vitézségöket. Minda mellett a nemzeti kormánytól mindazon szerencsétlenek, kik Pest ágyúztatása által vagyonuktól megfosztatnak, remélhetik, hogy az gyámolitásukról, és felségelésökről a lehetőséghez képest intézkedni fog. A szabadság, mellyből a jóllét származik, áldozatot kiván, de a nemzet szabadságát, ha máskép nem lehet, bár fájdalmasan essék, áldozattal is meg kell szerezni, és biztosítani. Csak bizalom és kitartás, szeretett polgártársim ! Kelt Pesten, május 14-én 1849. Irányi Dániel, t. h. kormánybiztos. Rendelet. Minden pesti gyárosoknak, iparosoknak, kereskedőknek, és egyes vállalkozóknak ezennel meghagyatik, hogy kezeik között lévő, és az ország részére már lefoglalt mindenféle színű posztót, ing, gatya, lepedő, és foszlány vásznat, bakkancsokra, csizmákra, nyeregszerszámokra szükséges fej, talp, blank, és timsós bőrt, kész atillát, nadrágot, foszlányt, borjút, köpenyt, fehérruhát, csákót, bakkancsot, csizmát, nyeregszerszámot, lópokróczot és más szükséges készleteket is, folyó hó 15-iki reggel 9 órától folyó hó 18-iki esti 6-ig Pesten a puskaportoronynál lévő országos ruhabizottmány szállására okvetetlenül behozzák, hol rögtön által vetetnek, és illendő árban készpénzzel kifizettetnek. Mindazok, kiknek posztójuk, vásznuk, vagy más felszerelési anyaguk, vagy készletek Pesten bátorságos helyen nincsenek, azokat haladék nélkül a puskaporos toronynál lévő vasútvonalra szállítsák, hol azok az állásvitelig is teherhordó kocsikra rakatván, őriztetni fognak. Kelt Pesten, május 15-én 1849. Lukács Sándor m. k., az összes magyar hadsereg fölszerelési korm.biztos. Rendelet. Több eset adván elő magát, hogy kémeknek hitt emberek , nemcsak elfogatnak, hanem azon felül testi bántalmakkal is illettetnek, és nálok találtatott becses értéküktől megfosztatnak, ezennel rendeljük : 1- er. Ha valamelly gyanús ember, kit alapos okoknál fogva kémnek kell tartani, tetten érezik, az minden legkisebb bántalom nélkül a városi hatósághoz, vagy katonai parancsnoksághoz kísérendő. 2- er. Aki ezen rendelet ellenére, valamelly embert elfogván, azt személyében, vagy vagyonában tettlegesen megsérti, legyen az katonai, vagy polgári egyén, mint útonálló és rabló, a rögtön ítélő bíróság elébe fog állíttatni. Mert azt sem tűrni, sem megengedni nem lehet, hogy miután az ország kormánya gondoskodott a valódi bűnösök , hazaárulók s kémek szigorú fenyítéséről, egyesek önkényileg bármilly rendőri, vagy épen bírói eljárásba avatkozhassanak, s utczai népigazság-szolgáltatásnak (Volks-Justiz) legyen kitéve a polgárok’ személy- s vagyonbátorsága. Kelt Pesten, május 14-én 1849. Schweidel, Irányi Dániel, tábornok, t. h. kormánybiztos. Rendelet. A közlekedés Pest és Buda között mától fogva tökéletesen megszüntetvén, mindenki a legszigorúbb büntetés terhe alatt eltiltatik az átkelésnek bármi helyeni megkísérlésétől. Ezen tilalom alól egyedül azok vétetnek ki, a kik vagy a polgári vagy a katonai kormányhatóságoktól szolgálatban küldetnek át, s ezek írásbeli megbízásukat előmutatni tartoznak. Pesten, május 15-kén 1849. Irányi Dániel, t. h. kormánybiztos. Rendelet a budapesti szabómestereknek és legényeknek Mindazon budapesti szabómesterek és legények, kik az országos ruhabizottmánynál, a katonaság számára készítendő öltönyök szabásához, rendes fizetés mellett, alkalmaztatni akarnak, folyó hó 17-én, 18-án és 19-én az országos ruhabizottmány szállásán Pesten, a puskaporostoronynál, magokat okvetetlenül jelentsék. Pesten, május 15 én 1849. Lukács Sándor m. k., az összes magyar hadsereg fölszerelési korm. biztos. Felszólítás a pesti mesteremberekhez. A tüzéri felszereléshez a szükséges mesteremberek még hiányozván, ezennel a kovács, lakatos, kerékgyártó, asztalos, kádár, de leginkább a nyerges és szíjgyártó legények felszólíttatnak, magukat 20 pftnyi élőpénz fizetés mellett 4 évre a tüzéri felszereléshez beavattatni. A beavatás a váczi temető melletti puskaporos toronynál történik. — Ki nem tesz szolgálatot a fegyver forgatásban, segitse legalább a hazát mestersége által. Pesten, május hó 15-én 1849. Saly Mátyás, felszerelői segéd megbízott toborzó. A m. hadsereg hadtestei főparancsnokainak. A hadügyministeri egészségi osztály, részint a Nagyváradon felállított sebészi eszköz-gyár, részint magánvállalatok utján több olly sebészi eszközöknek jutván birtokába , mellyeket eddig az egészségi ügy nem kis kárára, nagyobb részben nélkülözni kellett, ugyanazért a külön hadtestek főparancsnokait ezennel hivatalosan fölkérem, miszerint törzsorvosaikat szigorú feleletteher alatt oda utasítani szíveskedjenek , hogy a seregnél, vagy kórházaknál nagyobb és kisebb sebészi eszközök, érnyomaszok, golyóhúzók, sebfecskendők és sérvkötőkben mutatkozó hiányokat mielőbbi pótolhatás végett, az egészségi osztálynak haladék nélkül följelenteni szoros kötelességüknek ismerjék. Klapka tábornok, helyettes hadügyminiszer. A tábori kórházak orvosigazgatóságainak és katonai parancsnokainak. Tapasztalván, hogy noha több ministeri rendeletek adattak ki a tábori kórházakban felszerelés tekintetében mutatkozó bármelly hiányok följelentése végett, és noha a följelentett hiányokat az illető osztály mindenkor kellőleg pótolni igyekezett, mégis mindezek daczára léteznek tábori kórházak, mellyek iránt magán vagy hivatalos utakon több fogyatkozások jelentetnek fel. Ezen rendetlenségek minden esetre a kórházi felügyelő személyzetnek számíttathatván be , ennélfogva most és utoljára, minden tábori kórházi orvosigazgatóságnak és katonai parancsnokságnak ezennel a legszigorúbb felelet terhe alatt meghagyom, hogy kórházaikat a lehető legjobb rendben tartván, az egészségi osztály közremunkálását igénybe vegyék. Miért is általában a kórházi készletekben található legkisebb hiányt is annak pótlása végett haladék nélkül jelentsék fel, és a kórházakban a rendet és tisztaságot jövőre tartsák föl; ellenkező esetben, ha a kórházak vizsgálata végett körútját már megkezdett főkérápolónő által legkisebb hiány is fog feljelentetni, az ebből rájuk háromolható kellemetlen következményeket, maguknak lesznek tulajdonitandók. Debreczen, május 8-án 1849. Klapka tábornok, helyettes hadügyminister. Pest, máj. 15-én. Daczára a Bécecseli közlekedés megszakadásának, az elzárt helyekből folytonosan szivárog egy vagy más lapát hozzánk, így közelebbről postai utón több Südsl. Zigot kaptunk. Ezek s a legtöbb bécsi lapok telvék a muszka interventioráli hírekkel. Utolsó szalmaszál, mellyhez a vízbe fuladó absolutismus kapaszkodik, így a többi közt írják, hogy Krakkóba 10,000 muszka várőrség szállittatik, melly már útban is volna. Magyarhonba pedig Oswiecim és Saypush felől két colonne muszka nyomul. Morva Ostrauba pedig muszka szálláscsinálók érkeztek. S e thema felett annyit írnak, annyit beszélnek a német lapok, hogy mindenki átlátja, mikép az efféle hírekkel a fejeket ismét felemelő democratákat akarják elámítani. Pedig a muszka interventió semmi egyéb , mint egy fantomé, melylyel a bécsi kabinet minket ijeszteni s hiveit megtartani szándékszik. S nem veszi észre, hogy e fantomé, melly szolgaságunk éjjelében igen is bírt leigazó erővel, most a szabadság hajnala derültével eloszlik. A muszka bizalom egy éjszaki óriás, melly két világrész fagyán terül el, de annyira oda fagyott, hogy fölkelni sem tudna. A muszka bírálómnak van egy czárja s egy senatusa. A czár a senatust, a senatus a czárt rettegi. Mindenik ur a másik fölött, mindenik szolgája a másiknak. E sajátságos institutiónak köszönheti látszólagos hatalmát. Pedig tudjuk, hogy évek óta milly eredménynyel küzd a cserkeszekkel. Pedig láttuk, hogy Bem mit csinált a betolakodottakkal. A muszka bizalom rengeteg területéhez képest, népetlen ország. Ha kimondjuk katonái számát, soknak fog tetszeni, de valóban kevés az. Midőn Göröghont felszabitá egyesülni kellett az angolokkal pedig Törökországot a jancsárok zendülése már keményen megrázta. S most itt a hir is megadja azon respectust neki, hogy nem Oláhország és Moldván, hanem más helyeken akar betörni, mert úgymond a hit itt, a töröktől fél. Tehát mégis van valami mitől az orosz fél? tehát Palmerstont és illetőleg a törököt respectálja ? Respectálhatja is , mert bizonynyal congressus felhatalmazása nélkül interveniálni nem bátorkodnék. Hisz látjuk 1815 óta valahány interventió volt, mindeniket congressus előzte meg. Avagy a veronai, laibachi, brüsseli congressusoknak mi egyéb czéljuk volt ? S az pedig, hogy congressus fog-e e tárgyban tartatni, vagy sem, s mit fog az határozni — a jövőnek titka. Annyi bizonyos, hogy Európa szívesebben nézend e helyet egy erős magyar bizalmat mint egy gyenge osztrák épületet, mellyet különben is gyűlöl. — © Ágyuöntőgyár. A derék Gábor Áron őrnagy által Kolozsvárit felállittatni szándékolt ágyuöntőgyár nem létesülhetett. Gábor Áron a kézdi-vásárhelyi honszerető polgárok lelkes önfeláldozásához lévén szokva, elborzadt a kolozsvári követeléseken, és a gyárt visszautasító Kézdi-Vásárhelyre. összeszámítva — így ir Gábor Áron őrnagy—minden anyag beszerzés és mestereknek fizetendő díjt, számításom végeredménye a lett, hogy egy üteg ágyú kiállítása kerül Kolozsvárit 11,644 ftba, Kézdi Vásárhelyen pedig 4000 ftba. Ezt a derék, lelkes és hős őrnagy szóval is igy adja elő. Itt nemcsak a kolozsvári és kézdi-vásárhelyi élelmiszerek ára, hanem egyszersmind az illető polgárság honfi érzelme és szelleme közt is el van húzva a párvonal. Kolozsvárit 4 napi alku alatt hetenkintre 120 ftot is követeltek a mesterek. Kézdi -Vásárhelyet hónapokig dolgoztak ingyen a honnak. És végre, a gyár felállítása, készpénzbe számítva, ha Kézdi-Vásárhelyen történik 56 ezer ezüst ftot gazdálkodik meg az állam számára. Felelete illetőleg ezáfolat a „Pesti Hírlap“ 283. számában megjelent: „Jászkunság máj. 3.“ alatti czikkre. E lapok 12. számában Kun-Sz.Miklós rovat alatt pár szóból álló emlékezet volt a Jász-Kun kerületi gyűlésről, érintő a Jász kerületi tisztviselőknek a zsarnok invasio nyomása és uralma alatti s utóbbi maguk viseletét. A Pesti Hírlap 283. számában egy tudósítás jelent meg „Jászkunság, május 3.“ rovat alatt, melly míg az egész gyűlést a körülményeit meglehetős költői színnel leirja, egyszersmind az — e lapokban közlötteket epés kiömlésnek kereszteli. Hisz az igaz , ez is lehetett volna amollyan causa mentalisokkal felékesített anonym levelecske; ámde nem minden ember szereti háttérbe szorítni az igazságot a hizelgés vagy hazugság előtt, s ha valakinek ez igazság keserű, — epésnek nevezni — szóhatalmában van. — No, de lássuk e tudósítást kivonatában : ,Miután községi képviselő Mocsi vádat emelt a Jász kerületi tisztviselők ellen, — Így szól a levél — a kerület első aljegyzője — egyike a vádlottaknak — következő felvilágosítást s illetőleg mentséget adott elő*: „Szentkirályi február elején őt — egy hozzá küldött levélben értesité arról, hogy a Jász kerületi tisztviselők február 8-ára Babarczi által Pestre idéztetnek; — ennek következtén tanácskozmány tartatott, mellyben határoztatok: meg nem jelenni. — Azonban a kerület körül lévén véve császári seregtől, sőt részben meg is szállva — nehogy a megnem jelenés által az ártatlan nép sarczoltassék, az aljegyzőt és Jász kapitányt azon megbízással felküldék Pestre, hogy nyilatkoztassák ki, miszerint hódolni nem fognak, — melly hódolatot ők Babarczi előtt kereken meg is tagadták.“------Od hominem simplicem et mendacissimum! .. . hát képzel ön olly ostobán és vakon hivő embert, kedves tudósító! ? hogy ezeket igazaknak igy elhihesse? olly vastag sötétségü lepelt képzel ön a felvilágosult 19-ik század fiának szemein, hogy önnek hálózott mentsége ergedettségén át ne látna ? .. . Hogy Szentkirályi által felszólíttattak, azt tudjuk, de azt is tudjuk, hogy ők — még az ellenség Pestből meg sem mocrczant — fehér zászlókat készíttettek, — miket a zsoldos seregnek — astronómi távcsövön is be nem látható