Pesti Hírlap, 1879. július (1. évfolyam, 179-209. szám)
1879-07-15 / 193. szám
Budapest, 1879. 103. sssam. Kedd junius 15. Előfizetési árait: Hirdetések: Félévre 7 __ . • kiadóhivatalban «tatnak f«L B ili Ü ll^BI ríaiétilla« Budapest, nádor.tola 7. -Inden köztemény intézőn«. Sara az előfizetések és a lap _____ AIA\ Bémentetlen levelek csak ia•tétküldesérd vonatkozó falazó- POTITTTIC A T TV A PTT, A P -ért kezektől fogadtatnak el. tamlások intézendSV. 1 Vk.ill .IYxV l. it A J I KAI . Kéziratos tr.bzz nem il.Umk. NAPTAR I A T N I V A I OK és 8ZOmbaum a képtár ; vasárnapodon — Qrsz. képzőművészeti t&raulas tarlata. (öu megtekinthető. — Közvágtala a soroksári ' latív a lu rt. d. e. 10—l-ig fölváltva a gyűjtemények gárát, saját-ház.) —Magyar tudományos ut végén a vám mellen. — Városházák Kedd katholikus: Kar. Mária Nemzeti muzeum. (Múzeum-körut.) valamelyike; a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-tér saját ház.) — régi a városház-téren, as ut a Lipót„ protestáns Ruth. Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár Iparmuzeum. (Sugárút, a képzőművészeti utcában 24. sz. a. — Városi vigadó (redoute) orftreamoór- Andrán csütörtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában, társulat háza.) — Királyi vár és várkert az aldunasoron. — Állatkert a város_____ __________kedden és pénteken az ásványtár; szerdán Nyitra: vasárn., sz erd. és pént. 9—1-ig. Budán, az udvar távollétében mindig ligetben. ■ Egész érv# 14 frt — kr. jMfcHgfh, fe §3| A mai szám tartalma: Küzdelem a létért. — Politikai hírek. — Az Asbóth Zichy ügy. — Politikai szemle. — Két francia császári herceg temetése. — Fővárosi ügyek. — Tudomány és irodalom. — Színház és művészet. — A „Pesti Hírlap“ Tíbrr tábornoknál. — Egy különc életéről. — Kövéreknek — soványoknak. — Táviratok. — Napi hírek. — Vidék. — Törvényszéki csarnok. — Közgazdasági hírek. — A közönség köréből — Vízállás. — Tárca: Törökország és mohamedán politika. — A mellékleten: Regény: Szemet — szemért. Folyt.) — Vegyes. — Színházak és mulatságok. Szinlapok. — Közlekedés. — Hirdetések. Küzdelem a létért. (K.) A neki annyi sok bajt és aggodalmat okozó szocialistákra és munkáspártra végre Bismarck herceg egy igen érzékeny csapást mérhetett, melylyel kárpótolva van az elejtett szájkosár-törvényért. Tárgyalásokba bocsátkozott a pápával, szemforgató kegyeskedéssel nyerte meg pártjának az ultramontánokat, kacérkodott túlzó klerikális elvekkel, hogy magának többséget szerezve, a rég tervezet csapást a gabnavám alakjában rámérhesse elleneire. Megnyerte elégtételét, a többség megszavazta neki a gabna beviteli vámnak 50 fillérről egy márkára fölemelését, tehát az eddigi vámot épen megkétszerezte. Ez nemtelen boszszúállás volt. Németországnak, mely folyvást a külföldről importált gabnára szorul, a most fölemelt vámtöbbletét minden mérőn mi bevitetik, meg kell fizetnie, s amit az állam ez után zsebre dug, a népesség zsebéből húzza el. Az az elnyomott szegény tömeg, mely eddigi türhetlen helyzete javítására szociális mozgalmakat idézett elő és eszközöket keresett a létérti jogos küzdelem folytathatására, kétségbeesve nézhet ez év ősze és tele elé, melyen Németország gabnatermelvénye fölemésztve, a hallatlan áttételek által elriasztott külföldi termelők gabnája másfelé irányulva, a nagy birodalomban a legnagyobb ínség fog kiütni. Csakhogy ily eszközzel lázítani és nem fékezni lehet. E dolog bennünket is közelről érdekel. Magyarország az, melyből Németország táplálkozik, s a mi túltermésünk egyenest utalva van a német birodalomra, legközelebbi tőszomszédunkra. Ott éhezni fognak, nálunk pedig megdohosodik gabnánk magtárainkban. Az akció ez őrült intézkedés ellen német részről már megindult, de ez igen kevés. Nekünk magunknak is oda kell hatnunk, hogy e vámtételek vagy életbe ne léptettessenek, vagy a legelső alkalommal hatályon kívül helyeztessenek. Alkalmazzon kormányunk represszáliákat a német ipari beviteli cikkekre és kényszerítse ezáltal méltányosabb tételekre. A német ipar sujtásával igyekezzék a magyar termelést megmenteni az elnyomatástól. Ausztria, az iparos ország, kárörömmel nevezhet a német socialistákat, s a magyar agráriusokat ért csapáson. Ő neki előnyére válik, ha a magyar gabona eddigi keresett piacáról, egész Németországról leszoríttatik, annál olcsóbban jut Ausztriába. S ha a magyar kormányban volt valaha némi szikrája az erélynek, ki kell vívnia, hogy a represszáliak minél előbb alkalmaztassanak Németország ipara ellen. Ezt megköveteli a létérti küzdelem és úgy Németmint Magyarország érdekében. Nem igen hisszük, hogy e törvény efemer életnél hosszabbra számíthatna. Az általános ingerültségnek Németországban hangot ad a különben legmérsékeltebb „Berliner Tagblatt“ is szenvedélyes hangú cikket tevén ellene közzé, „drága kenyér“ cím alatt, melyből a következőket vesszük ki: ) Az „úgynevezett szegény ember“, mint egyszer ■ a többség egyik tagja magát felelősség nélküli hirtelenkedéssel kifejezte jelenlegi népképviselőinknek köszönheti, hogy minden tekintet nélkül az anélkül is oly súlyos ínségre, melyben a népnek legnagyobb része vergődik, még ezen hallatlan terhet is az ő nyakára zúdítják. Mint lett e dolog ténynyé, nem titok. Egész nyíltan, mintha csak a világ legtermészetesebb dolgáról volna szó, összejöttek a gazdászok s a vasiparosok, s egymás kölcsönös előnyére a magasabb vámtételekbe beleegyeztek. Stummer semmi titkot nem csinált abból, hogy azon nyereményért, mit ő a vasáruk beviteli vámjának emelése által húz, magasabb gabnavámot enged a gazdászoknak, s igy egy szóval megköttetett a tiszta kereskedői üzlet. A nemzeti munka védelméről szó sem volt. Most már tehát ezen is túl vagyunk, s nekünk főleg nyugalomra és időre van szükségünk, hogy e roppant nyomorúságot, mely így ránk szakadt, egész terjedelmében először csak fel is foghassuk. Azon pillanattól kezdve azonban, midőn e már elvégzett árszabási reform gyógyíthatlan hatása mutatkozni kezd, fel kell lángolnia ellene az egész vonalon az elszánt harc tüzének, s előbb nem szabad elpihenni, míg e csapásból, mely által jelenleg Bujtatunk, ismét ki nem bontakoztunk. Addig azonban azon urak, kik a kenyér megdrágulását 186 szóval 160 ellen elhatározták, mert abból maguknak előnyt húzni reméltek, ne örüljenek előre. Valamennyi vám és vámemelés közül, mikkel eddig bennünket sújtottak, a gabnavám lesz legrövidebb életű , s mint Richter képviselő tegnap jelezte, a Németországban jelenleg uralkodó és az aratásra különösen kedvezőtlen időjárás további tartama mellett nem lehetetlen, áthágyatlan akadályt fog képezni a vámnak általában életbeléptetésére is. Ha azonban az életbeléptetésig mindjárt az elsőnél eljutunk, a legközelebbi rész aratásnál az magától el nem fog esni. Semmi sem érthetőbb a népre nézve, mint a legszükségesebb életszükségletek és tápanyagok megdrágítása, semmi sem érthetőbb, mint a kenyér megdrágulása. Az izgatásnak egyetlen eszköze sem hat általánosan, mélyebbre vágó erővel, mint a drága kenyér.“ Az ő drága kenyerük nekünk keserű kenyerünkké válik, nekünk lesz itthon mit ennünk, de addig összes termésünk nem lesz elegendő az évi adónkat kifizetni. Még egyszer és újra: viszatorlási rendszabályokat alkalmazzon korjám anyunk úgy Németország, mint hazánk érdekében a német ipar ellen. A PESTI HÍRLAP TÁRCÁJA. — Törökország és a mohammedán politika. Politikai tanulmány. Pejacsevich János gróftól. Első közlemény. Az izlám hanyatlásának okai. — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Nem lesz érdektelen a jelen pillanatban az aggályokat keltő török állapotok alapja és oka után, melyek jelenleg az egész világ feszült figyelmét lekötötték, kutatni és nyomozni. Hogy e feladat megoldásánál lehetőleg igazságosan ítélhessünk, vissza kell mennünk az izlám alapítására, mert az egykor oly hatalmas ozmán birodalom hanyatlásának csírája már maga Mohammed által vettetett el, ki felekezetének alapításánál és terjesztésénél, habár részben a parancsoló körülmények által arra kényszeríttetve, vétkeket és balfogásokat követett el, melyek az Izlamnak meghódolt népek kultur fjlődésére gátlólag és megrontólag hatottak, s végül a jelenlegi balsorsra kellett vezetniük. Mint sokat utazott kalmárnak bő alkalma nyílt az általa meglátogatott népek némely faji sajátságairól és vallási tévedéseiről saját tapasztalat útján tudomást szerezni. Majd kifáradva a foglalkozásával járó, s nem ritkán életveszélyes utazások testi és lelki szenvedéseitől, a házassága által is biztosított életviszonyok között vallásos szemlélődésekre adta magát, az akkor már felmerült keresztyén tanok által felizgatva, s a korszellem uralkodó áramlatától elragadtatva. A zsidó legendák és keresztyén hitelvek által tápláltatva, a saját egyéni nézeteinek leginkább megfelelő tanokat és elveket, mindkettőből kivette és a Koránba beleiktatta. Mohammedi Isten prófétája gyanánt lépett fel, hogy annak akaratát és parancsait hirdesse a világnak. Mint ilyen átléphetni vélte vallásos hivatásának körét és soréit nem csupán vallásos hitcikkek gyanánt hirdette, hanem egyúttal a világi törvényhozás jogát is gyakorolta általuk; midőn kötelező erejű szabványokat hozott, melyek szerint lett a családi és társadalmi élet berendezve, testi és pénzbüntetéseket szabott a bűnösökre, kiknek megbüntetése a világi bíróságok jogát képezi. A Korán által tartalmazott mindezen világi törvények az igazhivők által a vallási rendszerhez tartozó megmásulatlan hitcikkek határozmányaiul tekintettek, holott a világi törvények, köztudomásúlag, csak akkor lesznek valóban célszerűek, ha a népek koronkénti szükségletei szerint alkalmaztatnak azon művelődési állapotokhoz, melyekben azok épen vannak, s a korviszonyok változásainak megfelelőleg módosíthatók vagy teljesen meg is szüntethetők. Ez alapelv, mely a világi törvényhozónak hivatásszerű tevékenységében mérvadó gyanánt kell, hogy szolgáljon, vallásos kérdések és hitelvekre igen ritkán szokott alkalmaztatni, mert az érdekelt papság minden vallási reformkérdést eleve kárhoztat azon félelemből, hogy ezáltal maga a vallás, annak fennállása megingattatik, vagy épen bukásra vitetik. Ily módon a dogmatika merev békéiba bilincselve a legkezdetlegesebb társadalmi és jogviszonyok maradnak fenn és oly állapotok örökíttetnek meg, melyek a jelenkor kulturhaladásával a legélesebb ellentétben állanak. Alábbi soraimban néhány odavetett vonással óhajtom a mohammedán országoknak az egész világ előtt köztudomású, most említett állapotainak keletkezését közelebbi megbeszélés tárgyává tenni. Mohammed hitoktató, törvényhozó és államférfi gyanánt lépett fel egyszerre. E hármas minőségében vélte reformeszméit leggyorsabban és legbiztosabban átvihetni a gyakorlati életbe. Azon ellentállást, mely Mekkában lakó törzs rokonai részéről vallási elveinek növekvő terjedésével egyenlő arányban fokozódott, kezdetben csak ravaszság és ügyesség által győzhette le, mert saját családja és első nejének pártfogása aligha lett volna elegendő őt bálványimádó elleneinek boszújától Mekkában megmenteni. Medinába menekült tehát, hol az ottani zsidó népességtől személyének nagyobb biztonságot, tanainak békésebb meghallgattatást re-mélhetett. Részéről ő itt a zsidók irányában türelmesnek és tartózkodónak mutatkozott. Mint említettük, hagyományokat és legendákat vett át azok vallásából a magáéba, s így több tekint Mai számunk 10 oldalt tartalmaz.