Pesti Hírlap, 1879. október (1. évfolyam, 270-300. szám)
1879-10-14 / 283. szám
Budapest, 1879.____________________________ 283. szám. Kedd, október 14 Előfizetési arak: ____ Hirdetések: 1&évre^r* *7 ^ — 0 WadahWiulU» »4teu«k M ® ® ® kon lap taelleioi r<S<>4t iU-M Sepert, aídor-it*» 7. kMemta, lapuié. a»T» »■ előfiietének é* a Up /^ téTr.T . ) BetmeataH« Uralok on.% la “■"ír.politikát napilap. ig . p tarsiat miuaink és szombaton a képtár ; vasárnapokon — Örs*, képzomüveszeti társulat tarlata. (Üu megioámileto. — iözvagonja a aorokaar,AK LAiNtvALU*. d. e. 10—l-ig fölváltva a gyűjtemények gárát, saját ház.) — Magyar tudományos út végén a vám melett. — Városháza Kedd katholikus: Kaliszt Senseti múzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike, a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-tér saját ház.) — régi a városház-téren, a saj a Lipót protestáns : Kaliszt Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9— 1-ig. — Országos képtár Iparművén». (Sugárút, a képzőművészeti utcában 24. sz. a. — Városi vigadó (redoutí' ’ . ) csütörtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában, társulat háza. — Királyi vár és várkert az aldunaszron. — Állatiért a városi, görögorosz: Czypórján_________ kedden és pénteken az ásványtár: szerdán Nyitva: vasára., szerkl. és pént. 9—1-ig. Budán, az udvar távollétében mindig ligetben. A mai szám tartalma: Kisbirtokosok országos földhitelintézete. — Politikai hírek. — „Nem tréfa ! —“ — Politikai szemle. — Főv. ügyek. — Tud. és írod. — Színház és művészet. — Még egyszer a Barabás-ügy. — A földrengésekről. — Az uj külügyér családjáról. — Bolond apróságok. — Táviratok. — Legújabb. — Nagy tűz Ó-Budán. — Napi hírek. — Közg. hírek. — Szinh. és mulat.: Színi. — Vízállás. — Tárca : Egy német tudós bogara. — Regény : A vörös jezsuita. (Folyt.). —Vegyes. - Hirdetések. Kisbirtokosok országos földhitelintézete. (K. B.) A kisbirtokosok földhitelintézete az első perc óta, hogy létesítése szükségének eszméje megpendítetett vagy a sajtóban, mint a közönség, nemkülönben a törvényhozás részéről is ritka egyhangú elismeréssel és támogatással találkozott. Fölösleges bizonyítani, hogy oly intézmény, melynek életbeléptetése körül az országgyűlés pártkülönbség nélkül, dicséretes buzgalommal, és az egész ország nagylelkű áldozatkészséggel közremunkált, — világosan magán hordja fontossága bélyegét. A míg közgazdászai téren, az ipar és kereskedelmi működést és forgalmat terjesztő s közvetítő intézmények nagy száma felett rendelkezünk — úgy találjuk, hogy ez utolsó évtized e tekintetben tán bővebb áldást is hozott a kelleténél, — csak egy oly beszámítható, igazán üdvös tevékenységű intézettel bírunk, mely a mezőgazdák érdekeinek szem előtt tartása mellett — azoknak jutányos feltételek mellett hosszabb időre pénzbeli segélyt nyújt. — A magyar földhitelintézet alapítói ezelőtt tizenhat évvel, midőn az új, hazánkban első ilynemű intézet alapját megvetették, nagy szakértelemről tanúskodó tapintattal, élesen körvonalazták az új intézet hatáskörét s többek között, mint az adandó kölcsönösszegek minimuma — ezer forintban állapodtak meg. A mig kétségtelen, hogy a magyar földhitelintézet igy csak saját érdekeit biztosította s a szilárd alapra fektetett, évről-évre gyarapodó, most már elsőrangú alkotással az országnak bő segélyforrást adott, — másrészt a kisbirtokosságot tökéletesen mellőzte. — Az alakulófélben levő kisbirtokosok országos földhitelintézete éppen ezen hiány pótlását célozza, midőn feladatának ismeri el, a hitelt érdemlő kisbirtokosságot — záloglevél kölcsönök útján a sokáig nélkülözött, rendszeres pénzsegélyben részesíteni. Gazdasági életünk ezen legnevezetesebb tényezőjének érdekei nehéz csorbulást szenvedtek, különösen mióta a törvényhozás a kamatoztatásra kiadott tőkék után bekövetelhető legmagasabb törvényes kamatlábat 8°/- ban meghatározván, egyúttal az ingatlanokra történt betáblázások után, bíró által megítélhető maximális kamatlábat szintén 8%-ban állapította meg. Nem lehet szándékunk ez alkalommal az ezen félintézkedés által teremtett kényszerhelyzettel szemben állást foglalni, illetőleg annak természetszerű hátrányaival behatóbban foglalkozni csak konstatálni akarjuk, hogy a törvényhozás ezen említett intézkedése tán legérzékenyebben, épen a mezőgazdákat sújtotta, mert elzárta előttük egyetlen pénzforrásukat, a vidéki takarékpénztárakat és pénzintézeteket. — Mert nagyon természetes, ha már ezen intézeteknek — melyeknek érdekében semmi kedvünk lándzsát törni, mert velük szemben is azt tartjuk: „két baj közül a kisebbik“ — ezentúl a leszállított, illetve a megállapított kamatlábbal meg kell elégedniük, hogy legalább oly tőkeelhelyezésnek adnak előnyt — mely körül a kezelési eljárás a lehető legegyszerűbb, s hogy flottáns tőkéiket inkább tökéletes biztonságot nyújtó , szintén majdnem 8%-ot kamatozó értékpapírokba fektetik, semhogy a be- és kitáblázási eljárással, úgyszinte más egyéb nehézségekkel járó, jelzálogi kölcsönökbe, helyezzék el. A vidéki intézetek csak saját érdekeiket óvják, ha így cselekszenek, de kétségtelen, hogy gazdáink egy ezen pénzforrás elvesztését pótló közeg hijján egyenesen az uzsorára voltak utalva. Az új intézet létesítése a mezőgazdaságot fenyegető ezen komoly veszedelemtől megszabadított, amint hogy nem is lehetett kételkedni, hogy előbb-utóbb egy a kisbirtokosoknak hosszú időre pénzkölcsönöket nyújtó intézet szükségének érzete mindinkább szélesebb körökre fog kiterjedni, mert ez az egyedüli célnak megfelelő miután valamennyi a földhitelre vonatkozó kölcsön nemek közül, a Poroszországban a múlt században legelőször alkalmazott záloglevél rendszer mutatkozott csak, a földbirtokosra nézve már természeténél fogva egyedül előnyösnek, mert a mezőgazdára nézve a rövid határidejű kölcsönök bizonyára inkább hátrányosak mint előnyösek, miután azon aktus, mely az ily kölcsönökből eredményezett és ingatlanokba befektetett készpénz újra előállításához, s így az adomány visszafizetéséhez szükséges, bizonyos rendszeresen egymásra következő produkciók egész sorozatát, tehát nagy számú éveket igényel, amiből következik, hogy a mezőgazdák kölcsöneik visszafizetése — üdvös eredmények feltétele mellett — nem határos fizetési terminusok, hanem csakis progresszív beálló amortizáció útján történhetik. A kisbirtokosok országos földhitelintézete tehát meg fog alakulni, s úgy találjuk, sokkal előnyösebb körülmények között, mint annak idejében a magyar földhitelintézet. Eltekintve több kisebb-nagyobb nehézségtől — mely főleg az- A PESTI BIRLAP 'l'ARCAJA. Egy német tudós bogara. — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Mikorra a materialisták megcáfolhatlan érveléseinek és gyakorlatilag eszközölt hit vágatainak és kutatásaiknak sikerült a világot elméletük igazsága felől teljesen meggyőzni, csalhatatlanul bebizonyítván, hogy a régi értelemben vett lélek a testben nem létezik: előáll egy új német elmélet, mely a lélek hollétét felfedezni véli. Ez a szaglelkek elmélete, feltalálta Jäger Gusztáv stuttgarti tanár, ki számos orvosi és élettani dolgozatával a tudományos világ figyelmét már azelőtt is magára vonta. Jäger a legújabb dolgozatát, mely „a lélek fölfedezése“ címet visel s mely már második kiadásában fekszik előttünk, — a német természetvizsgálók előtt Badenben felolvastatta, ott azonban erős megtámadásokat kellett szenvednie. Az elmélet maga valóban elég különös arra, hogy kinevessék, ha még oly szellemes módon tárgyaltatik is. Önkénytelenül egy német író novellájára emlékeztet, mely a 2500. évben játszik és szagzongorákat emleget, a hangzongorák helyett. E füzetben Jäger különösen az emberi lelket igyekszik fölfedezni, és főleg három szaggal foglalkozik : a »léleknyugalomszag«-gal és két »indulatszag«-gal, t. i. a kellemes »kéjszag«-gal (Luststoff) és a büzlő »bajszag«-gal. (Unluststoff.) Amit itt közzétesz, az saját észleletein és kísérletein alapul, még pedig jobbára saját családját tette megfigyelése tárgyává. A léleknyugalomszagról (Seelenruheduft) a következőket mondja: „Ennek van a legkevesebb illó tulajdonsága, s ép azért sokáig érezhető a fehér ruhán (a szennyesen ?) különösen a farost-szöveteken ; ki sem lehet belőle hamar fizni, még a mosás után is érezhető (tán a vasaló szaga?) sőt anynyira rátapad a ruhára, hogy évek múlva is pontosan megkülönböztethető rajtuk a lélek- nyugalomszag. Emiatt igen könnyen lehet ily léleknyugalomszagot gyűjteni (!!) s én egy ily gyűjtemény szervezéséhez hozzá is kezdettem, mely már most is, habár még csekély, a legérdekesebb eredményt ígért. Leginkább sikerült a haj szagát gyapotháló segélyével összegyűjthetni, ha e hálót az illető egyén nyolc napig viseli fején.“ „Ez idő alatt természetesen nem szabad az illetőnek hajkenőcsöt használnia, sőt már nyolc nappal előbb sem. E hálók szaga rendkívül erős és egyének szerint igen különböző, ezek után meg lehet különböztetni, ki viselte őket. Végül azt is föl kell említenem, hogy teljes léleknyugalom csak az álom közben van (nyugtalan álom közben ?) s és ezért a legtisztább léleknyugalomszag a hálóruhákon található. Egy oly hajháló, melyet napközben viselünk, egészen más szaggal bir, mint az éjjel viselt, ez utóbbié határozottan kellemesebb, az élőbbé- mihez agy- és izomszagok is vegyülnek.“ Valóban Jäger úrnak oly készülékkel kell f okvetlenül birnia, mely a mikroskopnak megfelel, tízezerszeresen erősbítve a laikus orrok által teljességgel nem érezhető léleknyugalomszagot. Az egyénenként való megkülönböztetéshez meg épen „emberfeletti“ orra van szüksége. Áttérve az „indulatszagok“ elemzésére, kijelenti Jäger úr, hogy a fehérnye elemzése által nyert szagok két ellentétes csoportra oszthatók, gyengébb szerek alkalmazásánál a „Bouillonszag“ válik ki, erősebb eszközök alatt pedig a „sárszag“ így különböztet aztán meg egy „kéjszagot“, más szóval az „agyfélek kéjváltozatát“ és a „hajszagot“, ennek legmagasabb fokát képezvén a „kínszag“ (Angstduft) vagyis a „kínanyag“ kipárolgása. E kínszag illustrációjául hozza föl, hogy pl. a hajtó vadászatokon órahosszant kergetett vadak egész teste oly átható bűzt terjeszt, s e bűz a test minden részeibe annyira beveszi magát, hogy az ily vadhús teljesen élvezhetlen lesz. Ez a halálkinszag, mely a kinszagnak is legfőbb foka. Ez indulatszagokról azt állítja Jäger úr, hogy azok jóval illékonyabbak, kevésbé tapadnak a ruhára, mint a léleknyugalomszag. Élőkön azonban egész határozottsággal érezhető, különösen gyermekeknél, kik hamar jönek indulatba. „Oly egyéneken, kiken az indulatszagot megfigyelhettem, (saját gyermekein) a két szag bizonyos virág-korszerű illat gyanánt jelentkezett, egyszóval zamatszerüleg; a baj szag ellenben bűzölve, a sárral vegyült vöröshagymaszagra emlékeztetvén, különösen a felnőtteknél.“ Nem csekély fontosságot tulajdonít Jäger úr a halaknak elméletében: ezek az emlősálla- otai számunk 8 oldalt tartalmaz.