Pesti Hírlap, 1879. október (1. évfolyam, 270-300. szám)

1879-10-14 / 283. szám

Budapest, 1879.____________________________ 283. szám. Kedd, október 14 Előfizetési arak: ____ Hirdetések: 1&évre^r* *7 ^ — 0 WadahWiulU» »4teu«k M ® ® ® kon lap taelleioi r<S<>4t iU-M Sepert, aídor-it*» 7. kMemta, lapuié. a»T» »■ előfiietének é* a Up /^ téTr.T . ) BetmeataH« Uralok on.% la “■"ír.politikát napilap. ig . p tar­s­i­a­t m­i­u­a­i­n­k és szombaton a képtár ; vasárnapokon — Örs*, képzomüveszeti társulat tarlata. (Üu­ megioámileto. — iözvagonja a aorokaa­r,AK LAiNtvALU*. d. e. 10—l-ig fölváltva a gyűjtemények gárát, saját­ ház.) — Magyar tudományos út végén a vám mel­ett. — Városház­a Kedd katholikus: Kaliszt Senseti múzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike, a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-tér saját­ ház.) — régi a városház-téren, a­ s­aj a Lipót­ protestáns : Kaliszt Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9— 1-ig. — Országos képtár Iparművén». (Sugárút, a képzőművészeti utcában 24. sz. a. — Városi vigadó (redoutí­' ’ . ) csütörtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában, társulat háza. — Királyi vár és várkert az aldunaszron. — Állatiért a város­­i, görögorosz: Czy­pórján_________­ kedden és pénteken az ásványtár: szerdán Nyitva: vasára., szerkl. és pént. 9—1-ig. Budán, az udvar távollétében mindig ligetben. A mai szám tartalma: Kisbirtokosok országos földhitelintézete. — Politikai hírek. — „Nem tréfa ! —“ — Politikai szemle. — Főv. ügyek. — Tud. és írod. — Színház és művészet. — Még egyszer a Barabás-ügy. — A földrengésekről. — Az uj külügyér családjáról. — Bolond apróságok. — Táviratok. — Legújabb. — Nagy tűz Ó-Budán. — Napi hírek. — Közg. hírek. — Szinh. és mulat.: Színi. — Vízállás. — Tárca : Egy német tudós bogara. — Regény : A vörös jezsuita. (Folyt.). —Vegyes. - Hirdetések. Kisbirtokosok országos földhitelintézete. (K. B.) A kisbirtokosok földhitelintézete az első perc óta, hogy létesítése szükségének eszméje megpendítetett v­agy a sajtóban, mint a közönség, nemkülönben a törvényhozás részé­ről is ritka egyhangú elismeréssel és támoga­tással találkozott. Fölösleges bizonyítani, hogy oly intézmény, melynek életbeléptetése körül az országgyűlés pártk­ü­lönbség nélkül, dicséretes buzgalommal, és az egész ország nagylelkű ál­dozatkészséggel közremunkált, — világosan ma­gán hordja fontossága bélyegét. A míg közgaz­dászai téren, az ipar és kereskedelmi működést és forgalmat terjesztő s közvetítő intézmények nagy száma felett rendelkezünk — úgy találjuk, hogy ez utolsó évtized e tekintetben tán bővebb áldást is hozott a kelleténél, — csak egy oly beszámítható, igazán üdvös tevékenységű intézet­tel bírunk, mely a mezőgazdák érdekeinek szem előtt tartása mellett — azoknak jutányos feltételek mellett hosszabb időre pénzbeli segélyt nyújt. — A magyar földhitelintézet ala­pítói ezelőtt tizenhat évvel, midőn az új, ha­zánkban első ilynemű intézet alapját megvetet­ték, nagy szakértelemről tanúskodó tapintattal, élesen körvonalazták az új intézet hatáskörét s többek között, mint az adandó kölcsönösszegek minimuma — ezer forintban állapodtak meg. A mig kétségtelen, hogy a magyar földhitel­intézet igy csak saját érdekeit biztosította s a szilárd alapra fektetett, évről-évre gyarapodó, most már elsőrangú alkotással az országnak bő segélyforrást adott, — másrészt a kisbirtokos­­ságot tökéletesen mellőzte. — Az alakulófélben levő kisbirtokosok országos földhitelintézete ép­pen ezen hiány pótlását célozza, midőn felada­tának ismeri el, a hitelt érdemlő kisbirtokossá­­got — záloglevél kölcsönök útján a sokáig nél­külözött, rendszeres pénzsegélyben részesíteni. Gazdasági életünk ezen legnevezetesebb té­nyezőjének érdekei nehéz csorbulást szenvedtek, különösen mióta a törvényhozás a kamatozta­tásra kiadott tőkék után bekövetelhető legma­gasabb törvényes kamatlábat 8°/- ban meghatá­rozván, egyúttal az ingatlanokra történt betáb­­lázások után, bíró által megítélhető maximális kamatlábat szintén 8%-ban állapította meg. Nem lehet szándékunk ez alkalommal az ezen félin­tézkedés által teremtett kényszerhelyzettel szem­ben állást foglalni, illetőleg annak termé­szetszerű hátrányaival behatóbban foglalkozni csak konstatálni akarjuk, hogy a törvényhozás ezen említett intézkedése tán legérzékenyebben, épen a mezőgazdákat sújtotta, mert elzárta előt­tük egyetlen pénzforrásukat, a vidéki takarék­­pénztárakat és pénzintézeteket. — Mert nagyon természetes, ha már ezen intézeteknek — me­lyeknek érdekében semmi kedvünk lándzsát törni, mert velük szemben is azt tartjuk: „két baj közül a kisebbik“ — ezentúl a leszállított, il­letve a megállapított kamatlábbal meg kell elé­gedniük, hogy legalább oly tőke­elhelyezésnek adnak előnyt — mely körül a kezelési eljárás a lehető legegyszerűbb, s hogy flottáns tő­kéiket inkább tökéletes biztonságot nyújtó , szintén majdnem 8%-ot kamatozó ér­­­tékpapírokba fektetik, semhogy a be- és kitáblázási eljárással, úgyszinte más egyéb ne­hézségekkel járó, jelzálogi kölcsönökbe, he­lyezzék el. A vidéki intézetek csak saját ér­dekeiket óvják, ha így cselekszenek, de kétség­telen, hogy gazdáink egy ezen pénzforrás elvesz­tését pótló közeg hijján egyenesen az uzsorára voltak utalva.­­ Az új intézet létesítése a mező­­gazdaságot fenyegető ezen komoly veszedelem­től megszabadított, a­mint hogy nem is lehetett kételkedni, hogy előbb-utóbb egy a kisbirtokosok­nak hosszú időre pénzkölcsönöket nyújtó intézet szükségének érzete mindinkább szélesebb körökre fog kiterjedni, mert ez az egyedüli célnak megfelelő miután valamennyi a földhitelre vonatkozó köl­csön nemek közül, a Poroszországban a múlt században legelőször alkalmazott záloglevél rend­szer mutatkozott csak, a földbirtokosra nézve már természeténél fogva egyedül előnyösnek, mert a mezőgazdára nézve a rövid határidejű kölcsönök bizonyára inkább hátrányosak mint előnyösek, miután azon aktus, mely az ily köl­csönökből eredményezett és ingatlanokba be­fektetett készpénz újra előállításához, s így az adomány visszafizetéséhez szükséges, bizonyos rendszeresen egymásra következő produkciók egész sorozatát, tehát nagy számú éveket igé­nyel, a­miből következik, hogy a mezőgazdák kölcsöneik visszafizetése — üdvös eredmények feltétele mellett — nem határos fizetési termi­nusok, hanem csak­is progresszív beálló amorti­záció útján történhetik. A kisbirtokosok országos földhitelintézete tehát meg fog alakulni, s úgy találjuk, sokkal előnyösebb körülmények között, mint annak ide­jében a magyar földhitelintézet. Eltekintve több kisebb-nagyobb nehézségtől — mely főleg az- A PESTI BIRLAP 'l'ARCAJA. Egy német tudós bogara. — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Mikorra a materialisták megcáfolhatlan ér­veléseinek és gyakorlatilag eszközölt hit vágatai­nak és kutatásaiknak sikerült a világot elmé­letük igazsága felől teljesen meggyőzni, csalha­tatlanul bebizonyítván, hogy a régi értelemben vett lélek a testben nem létezik: előáll egy új német elmélet, mely a lélek hollétét felfedezni véli. Ez a szaglelkek elmélete, feltalálta Jäger Gusztáv stuttgarti tanár, ki számos orvosi és élettani dolgozatával a tudományos vi­lág figyelmét már azelőtt is magára vonta. Jäger a legújabb dolgozatát, mely „a lélek fölfedezése“ címet visel s mely már második kiadásában fekszik előttünk, — a német természet­vizsgálók előtt Badenben felolvastatta, ott azon­ban erős megtámadásokat kellett szenvednie. Az elmélet maga valóban elég különös arra, hogy kinevessék, ha még oly szellemes módon tárgyaltatik is. Önkénytelenül egy német író novellájára emlékeztet, mely a 2500. évben játszik és szagzongorákat emleget, a hang­zon­gorák helyett. E füzetben Jäger különösen az emberi lel­ket igyekszik fölfedezni, és főleg három szaggal foglalkozik : a »léleknyugalomszag«-gal és két »indulatszag«-gal, t. i. a kellemes »kéjszag«-gal (Luststoff) és a büzlő »bajszag«-gal. (Unlust­­stoff.) Amit itt közzétesz, az saját észleletein és kísérletein alapul, még pedig jobbára saját csa­ládját tette megfigyelése tárgyává. A léleknyugalomszagról (Seelenruheduft) a következőket mondja: „Ennek van a legkevesebb illó tulajdon­sága, s ép azért sokáig érezhető a fehér ruhán (a szennyesen ?) különösen a farost-szöveteken ; ki sem lehet belőle hamar fizni, még a mosás után is érezhető (tán a vasaló szaga?) sőt any­­nyira rátapad a ruhára, hogy évek múlva is pontosan megkülönböztethető rajtuk a lélek-­­ nyugalomszag. Emiatt igen könnyen lehet ily léleknyugalomszagot gyűjteni (!!) s én egy ily gyűjtemény szervezéséhez hozzá is­ kezdettem, mely már most is, habár még csekély, a leg­érdekesebb eredményt ígért. Leginkább sikerült a haj szagát gyapotháló segélyével összegyűjt­­hetni, ha e hálót az illető egyén nyolc napig viseli fején.“ „Ez idő alatt természetesen nem szabad az illetőnek hajkenőcsöt használnia, sőt már nyolc nappal előbb sem. E hálók szaga rend­kívül erős és egyének szerint igen különböző, ezek után meg lehet különböztetni, ki viselte őket. Végül azt is föl kell említenem, hogy tel­jes léleknyugalom csak az álom közben van (nyugtalan álom közben ?) s és ezért a legtisz­tább léleknyugalomszag a hálóruhákon található. Egy oly hajháló, melyet napközben viselünk, egészen más szaggal bir, mint az éjjel viselt, ez utóbbié határozottan kellemesebb, az élőbbé- m­­ihez agy- és izomszagok is vegyülnek.“ Valóban Jäger úrnak oly készülékkel kell f okvetlenül birnia, mely a mikroskopnak megfe­­­­lel, tízezerszeresen erősbítve a laikus orrok ál­tal teljességgel nem érezhető léleknyugalomsza­got. Az egyénenként való megkülönböztetéshez meg épen „emberfeletti“ orra van szüksége. Áttérve az „indulatszagok“ elemzésére, ki­jelenti Jäger úr, hogy a fehérnye elemzése által nyert szagok két ellentétes csoportra oszthatók, gyengébb szerek alkalmazásánál a „Bouillon­szag“ válik ki, erősebb eszközök alatt pedig a „sárszag­“ így különböztet aztán meg egy „kéj­­szagot“, más szóval az „agyfélek kéjváltozatát“ és a „hajszagot“, ennek legmagasabb fokát ké­pezvén a „kínszag“ (Angstduft) vagyis a „kín­anyag“ kipárolgása. E kínszag illustrációjául hozza föl, hogy pl. a haj­tó vadászatokon óra­­hosszant kergetett vadak egész teste oly átható bűzt terjeszt, s e bűz a test minden részeibe annyira beveszi magát, hogy az ily vadhús tel­jesen élvezhetlen lesz. Ez a halálkinszag, mely a kinszagnak is legfőbb foka. Ez indulatszagokról azt állítja Jäger úr, hogy azok jóval illékonyabbak, kevésbé tapad­nak a ruhára, mint a léleknyugalomszag. Élőkön azonban egész határozottsággal érezhető, kü­lönösen gyermekeknél, kik hamar jönek in­dulatba. „Oly egyéneken, kiken az indulatszagot megfigyelhettem, (saját gyermekein) a két szag bizonyos virág-korszerű illat gyanánt jelentkezett, egyszóval zamatszerüleg; a baj szag ellenben bűzölve, a sárral vegyült vöröshagymaszagra emlékeztetvén, különösen a felnőtteknél.“ Nem csekély fontosságot tulajdonít Jäger úr a halaknak elméletében: ezek az emlősálla-­ ot­ai számunk 8 oldalt tartalmaz.

Next