Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)

1880-05-05 / 124. szám

Budapest, 1880 II. ért. 12­­ *‘'fim. (484.1 Szerda, május 5. Előfizetési árak a képes heti melléklettel együtt: Egész évre.........14 frt — kr. Félévre................ 7 „ — „ Negyedévre.... 3 „ 60 „ Egy hóra............ 1 „ 20 „ —6— Egyes száma heti melléklet nél­kül helyben 4 kr. Vidéken 6 kr. A képes melléklet külön: egész évre .... 4 frt félévre........................................2 „ negyedévre . . . . • 1 n Egyes szám ára 8 kr. Százalék nem adatik. Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP. 0^ SZÉPIRODALMI KÉPES HETIMELLÉKLETTEfevil^^ Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utca 7. I. em. 5 ajtó, hova a lap szellemi részét illeti minden közlemény intézendő Bérmentetlen levelek csak is­mert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatna Kiadó hivatal: Budapest, nádor-utca 7. sz., kora az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felsz­ólam­tások intézendők. Hirdetések : a kia­dóhivatalban vétetnek fel ------------------------------ 1 ........i BSH=gg~. ' ¡»j ■■ ........' NAFTÁK. LÁTNIVALÓK. t0Pt­r ! vasárnapokon d. «. iO-I-ig (Slváltv, sieti 1 Annim tárlata. [Sugár-ut, saját dig megtekinti««. - Közvágóhíd o-Szerd. katholikus : Pina p. Gotth. Nemxel. museam­ [M^eum-kdrnt.] ‘S2HIK.JpV".^.-'CA SÜSÜKÉ JwAJKái“]*- h^T­rágTfL^-.^'L'ajX uJT , pretestin« : Gotth. Syu­rk. d. e. 9­­ óráig, hétfín él cituürtökdű képtár [Eszterházy-falo] az akidemu peio- sparinaicul». [Sngir­nt, » köpiömű­ve- utcában sz. sa. a. - Városi vígadó * _ , a természet-­es neprajzi-tár; kedden ás pente­­tájában. Nyitva : vasárnap, szerdán, és pánté­­szeti társulat háza.) - Királyi vár és [redoute] az aldinaeoron - Állatiéért a ■ görögoros*: Gergely ken ez ásványtár; szerdán áe szombaton a ken 9­1-ig.­­ Ortrágea képjáművé- vártért Budán, az udvar távollétiben mint városligetben. A mai szám tartalma: Tessék dolgozni. — Pol. hírek. — Az Austriacae rés.­­ A tisztelt házból. — Pol. szemle. — Főv. ügyek. — Egyletek és intézetek. — Tud. és irodalom. — Szinh. és müv. — Táviratok a tavaszi bazárból. — Tisza Lajos és Szeged. — Táviratok. — Napi hírek. — Közgazd. hirek. — Szinlapok. Tárca : Essi ülés a Károlyi-palotá­ban. — Regény: Az amerikai. (Folyt.) — A bpesti ér­­tékt. — Hirdetések. Tessék dolgozni. Októberben jöttek össze, azóta eltelt hét hónap, ebben a hét hónapban elvégezték a költ­ségvetést, csináltak adósságot, végre megszavaz­ták a szegedi és­­tiszai kölcsönt is, semmi na­gyobb, nevezetesebb törvényhozási munkát nem végeztek, hanem beszéltek sokat, a­miből az or­szágnak kevés a haszna. A parlamentarizmus Magyarországon nagyon meddővé vált. Az ország állapota szomorúságos ; akár­merre fordul az ember, bajt lát, panaszt hall. Az ínség Isten csapása, de a rendetlenség az em­berek műve. Semmi sem úgy megy, a­mint kel­lene ; kérdezzen meg az ember akárkit, törvény­­széki bírót, szolgabirót, fináncot, ügyvédet, dok­tort, földesurat, földmivest, mesterembert, keres­kedőt, papot, tanítót, mindenki elbeszéli a maga dolgát s kisül, hogy roszul megy neki, s hogy ebben nagy része van annak, a­hogy az ország kormány­oztatik. Ha Ferenc József, mint valaha Mátyás király álruhában, körülutazná a birodal­mat, sok cifra dolgot hallana Dunán innen, Du­nántúl s Buda várába visszatérve nagyokat gon­dolkoznék. Csak az alkotmányos országgyűlés, az nem gondol semmivel, mert az nem gondol egyebet, mint a­mit elébe tesznek. A­mit a kormány gondol, azt gondolja az országgyűlés is, egyéb­re semmi gondja. Így történt, hogy öt esztendő alatt, mióta Tisza Kálmán oly hatalmas miniszterelnök Ma­gyarországon, hogy akár nádorispánnak is be­­illenék, csak osztrák kiegyezés, meg bosnyák politika, meg új adók, meg új adósságcsinálás, meg budgettárgyalás jártak egyre-másra, az or­szág belső ügyeinek rendezése ha igen, mindig csak úgy mellesleg került szóba. Most is a második ülésszak véges-végén, mikor már öt vagy hat hét van hátra aratási szünidőkig s a törvényhozás terme csak úgy kong a távollevő képviselőktől, akkor áll elő a kormány s előadja, hogy mi mindent kellene még elvégezni gyorsan, sebtiben. Húsz törvényjavaslat, se­ több, se kevesebb. Van közte nagyobb, kisebb, jó­­ és rész, sürgős és nem sürgős. Felét el lehetett­­ volna végezni régen, jó munka beosztás­a mellett. De csak rajta, tessék hozzálátni szá­­j porán. A hőség ne tartóztassa vissza az urakat.­­ Ha télen hiába fogyasztották a napidíjjat, szol-­­­gálják le fizetésüket nyáron. Azt hisszük, hogy­­ ha kimondaná az országgyűlés előre, hogy mind­­ el kell végezni, addig haza nem mehet senki,­­ igen gyorsan le volna tárgyalva mind a busz s a szentesítés is kihirdettetnék alas­í­tásig. Elől jönnek az Ordódy törvényjavaslatai s hat vasúti és gőzhajózási törvény, mind fontos, egyik fontosabb a másiknál. A vasúti törvények nem várhatnak, mert nyáron dolgozni kell rajtuk. Egynémelyiket nagyon meg kell nézni: a tiszai vasút megvételéről szóló törvényjavaslatból 350000 forint „personál zulaget“ Ribáry, Madarassy, Szapáry, Móric Pál és Nagy György uraknak tisztesség okáért is ki kell terülni, mert az országgyűlés nem életbiztosító intézet s az ország pénze nem potya, mamelukok, rokonok és főhivatalnokok jutalmazására. A budapest-zimo­­nyi vasútról szóló törvényjavaslatot jól meg kell nézni, hogy vannak e benne garanciák, az or­szág érdekeinek védelmére, nehogy holt betű váljék a törvényből, vagy a kormány a törvény­­hozás intencióit bécsi érdekek kedvéért ismét kijátszhassa. A sziszek-novi­ csatlakozás enged­mény az osztrákoknak, s összefügg a szerb csat­lakozások kérdésével; nem oly sürgős, hogy be ne várhatnék előbb a skupcsina határozatát, mert félünk, hogy ott Risztics Haimerlenek egy kis meglepetést készít. A szegedi építkezésekre, ottani honvédlak­tanyára, a komáromi és budapesti dunaszabá­­lyozási munkálatokra vonatkozó, az idei Tisza­­szabályozás, barcsi hídról stb. szóló kis törvény­­javaslatokon hamar áteshetik az országgyűlés, úgyszintén a Németországgal kötött nemzetközi szerződéseken, melyek csak a jelen rész és ide­iglenes állapotokat prolongálják, hanem vannak ám még nem helyi érdekű szerves munkálatok is, melyeket elhalasztani kár lenne. H­ai számunk 8 oldalt tartalmaz. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Éji ülés a Károlyi-palotában, A PERMETEG ESŐ TÁRGYÁBAN. (Eredeti tudósítás.) Elborult az ég s elborult tőle sok bájos arc. Megeredtek azok a langyos, sürű­ perme­tező cseppek, miktől a föld s a növényzet üdül, — és megeredtek azok a gyöngyszin, ragyogó könnyek, mik a szép szemek legszebb ékítmé­nyei és mégse szeretjük látni soha. Lombok, virágok kéjelegve szívták ma­gukba a mennyei kertész öntöző vizét, életfor­rásuk e rég óhajtott táplálékát, — csak a Ká­rolyi palota kertjének „é­l­ő virágai“ hajtották le szomorúan fejecskéiket és panaszkodtak az öntöző viz ellen, mely a parkot föláztatja, a sétányokat besározza, a pompás sátorszövete­ket, uszályos lobogókat, öltözékeket facsaróvá s a holnapra tervezett tavaszi ünnepély fényét, mulatságát, sikerét kockára teszi. A lombos fák, bimbózó bokrok, nyílt vi­rágtelepek, kúszó folyondárok meghallották, megértették e panaszt s mikor az ünenpély rendezőhölgyei az estve csüggedt reménynyel távoztak a nyirkos, zimankótól áztatott kerti helyiségekből, tanakodni kezdtek a teendők felől. A park leg­vénebb a­­­o­mj­a, mely száz év előtt hajtotta utolsó virágait, elnökölt az ülé­sen s előadta a tanácskozás tárgyát : mi mó­don lehetne azokat a szép szomorú „nővéreket“ felvidítani s az ünnepély fényét, mulatságát, si­kerét számukra biztosítani? Első szónok gyanánt egy jácint jelent­kezett : „Tisztelt üvegház és kert! Mi panaszkodtunk a tikkasztó levegő ellen, mely heteken át bántotta az egész növényor­szágot, mi kértünk a kertésztől vizet s az égtől felhőket. Ha tehát kérésünkre hallgattak az ön­töző hatalmak, tán elég lesz ismét kérni őket, szüntessék be a permeteget, oszoljanak el, leg­alább az ünnepély tartamára.“ Egy verbéna: „Mindenesetre tennünk kell valamit, mert az ünnepély az árvák, sze­gények és betegek javára rendeztetik s mi azt nem vehetjük lelkünkre, hogy a jótékony cél miattunk rövidséget szenvedjen.“ C i p r u s f a: „Nem érthetek egyet az előttem szólókkal. Az én ágaim túlmagas­­lanak a kert falán s ellátok a budai hegyek s a rákosi vetések felé. Nővéreim! A terméstől függ az ország jóléte s az árvák, szegények és betegek sorsa is. Ha rész a termés, a szerencsét­lenek száma növekedni fog s nem lesz jobb módú, ki rajtuk segítsen. Azt akarjátok, hogy az ünnepély fényesen sikerüljön, a jótékony célra sokat jövedelmezzen, de az országban ne teremjen e miatt több, mint az elmúlt szomorú évek alatt ? Ne riasszátok el ez áldott felhőket, melyek oly várva-várt jótevői nemcsak a növé­nyeknek, de az országnak figy a szegényeknek is. A vetések e permetegtől nyerik életüket, az ország életforrását pedig e vetések táplál­ják.“ (Élénk helyeslés a fák és a bokrok közt.) Ró­zs­a : „Bocsánatot kérek, de az érde­mes Ciprusra feledi, hogy már három nap óta esik s nem veszi észre, bár koronájával jó messze ellát, hogy a föld már betelt az üdítő permeteggel, a növényzet jóllakott­a táplálékkal, mindenütt szépen fejült a természet, a további esőzésre tehát szükség nincs. A felhők ugyan szé­pen gyakorolták a jótékonyságot, most hát ne hátráltassák ugyanazon erényben szép nővérei­­m­met se.“ A g a v e : „Én szívemből sajnálom őket,­­ de azt hiszem, az ünnepély fedett helyen is I megtartható lesz a nélkül, hogy fénye és sikere , bármi csorbát szenvedne.“ Liliom : „De akkor mi nem vehetünk I benne részt, már pedig én nagyon szeretném az­­ ünnepélyből részemet kivenni s a jótékony célra a kerti levegőt illatommal számukra fűszerezni.“­­ (Én is! én is! — kiáltják a szegfű, ibolya,­­ ánizs és rezeda.) Egy ki nem gyomlált tyúkhúr szót kér, de elnök ezt tőle megvonja. K a k t u s­z : „Nekem nincs illatom, de azért mégis szeretném, ha az ünnepélyben részt vehetnék.“ Ciprusfa: „Ez önzés!“ (Zaj. Elnök a koronáját csóválja.) Kaktusz: „Visszautasítom a vádat, engem nem önzés, de jótékonyság vezet. Derült idő mellett szép kerti ünnepélyt rendeznek köz­tünk nővéreink s az növelni fogja a belépti díja­sok számát.“ (Szavazzunk! szavazzunk!) Jácint és Ciprusra fenntartják indítványaikat. Az egyik párt név szerinti szavazást kér, mely elrendeltetik. Szavazás alatt az ég kiderül, a nyugvó hold ezüst sugarakat vet a virágokra, melyek nagy többséggel elhatározzák, hogy nővéreik kedvéért a jótékony célra az ünnepély napjain a maguk eső táplálékáról szívesen lemonda­nak! ORION. ----...................... .......... ............ .­­ ............................... — n­ spin

Next