Pesti Hírlap, 1880. augusztus (2. évfolyam, 211-241. szám)
1880-08-01 / 211. szám
2 dahama), ismeretlen szövetségesek által fogdiadalra jutni. A végzet megmenti Törökországot , a tehetetlen babonás szultánt. Anglia e vereség után Ázsia bércei közt lesz elfoglalva, Indiát kell fedeznie fris csapatokkal, a hadi költségből a flottademonstrációra nem jut, az angol népnek mi kedve se lesz többé Gladstone népszabaditó kalandjaihoz, ha ezek sz indiai gyarmatokba kerülhetnek. Abba marad hát az egész harcias politika, mit Gladstone kezdett Európa keletén. La illah, il Allah ... a végzet akarta így. Mit tesz már most a diplomácia a berlini papirossal, melyre az új Görögországot felrajzolta ? Legokosabban teszik a görögök, ha vérmes ábrándjaikból kijózanodva méltányos egyezségre lépnek a portával, Európa pedig ne akarja többé Törökországot gyengíteni, segítse a török államférfiakat a reformok végrehajtásában, a fellovalt bolgárok pacifikálásában, — a berlini papirossal gyújtsanak szivarra a nagykövet urak, a nagy Graecia gondolatát pedig halaszszák el — ad graec as calendas. Képviselői beszámolás: Gáspár Lajos a Somogy megye Kaposvári választókerület orsz. képviselője közelebb tartotta beszámoló beszédjét Kaposvárott, Szt-Balázson, Hedrahely és Toponáron. Az egrieknek. Lázban, izgatottságban töltik napjaikat hős Dobó városának lakói. Hogyisne! A nemzet zászlója falaik között meggyaláztatott s a nemzet még mindig nem kapott elégtételt. Minden magyar szíve elkeseredik e gondolatra. Hát csakugyan igaz volna, hogy a magyar zászlót büntetlenül lehet meggyalázni ? Ez lehetetlen, nem szabad így packázni egy nemzettel, és a magyar volna az utolsó, mely ilyesmit zsebrerakna. Ezért értjük az egriek elkeseredését. Folyik-e a vizsgálat vagy nem : mély titok homálya födi. Mindenekelőtt tehát ezen kérdést hozzuk Tisztába , mert még Tisza Kálmánról is bajosan merjük elhinni, hogy ily gyalázatot nemzetén rajtaszáradni engedjen. Legyenek tehát türelemmel az egriek, s fékezzék méltó haragjukat. Ne tetézzék a mindjárt kezdetben elkövetett nagy hibát újabbakkal. E nagy hiba az volt, hogy a zászlósértés tiz hónapig titokban maradhatott! Nem értjük. Oly magyar város mint Eger, miért fedezte fel csak tiz hónap múlva a zászló letépését, mely gyalázatot ejt a magyar becsületen. * Minden, mit a magyarok ekkor festettek, nemzeti irányt s eszremenetet követett . A festők között, kik az ötvenes években és a hatvanas évek elején tettek szert ifjú hírnévre, a legkitűnőbb nevekkel találkozunk, olyanokkal, kik nem a jelenkornak dolgoztak, hanem mint a legméltóbbak, örök helyet foglalnak el a magyar képirodalom történetében. Szükség őket megneveznem ? Zichy Mihály, Madarász Viktor, Lotz Károly, Than Mór, Székely Bertalan,Wagner Sándor, Keleti Gusztáv, Storno Ferencz stb. Miket köszönhetünk a férfiaknak ? Zichy Mihály, közöttük a legöregebb, kora ifjuságától európai hirnévre törekedett s ezt el is érte. Működésének teréül Szent Pétervárt és Párist választotta. Magyarország szűk volt neki, de vissza-visszatért honába művészetével. Gazdag képzelő tehetség és a hatás eszközeinek ismerete őt a feltűnő festők közé emeli s képei a világ minden kiállításán figyelmet ébresztenek. Az összes magyar festők között Zichy a kompozíciója legkülömb, bár sokszor excentrikus és erőltetett. Mindig a nagyszerűt keresi s közönséges lenni nem tud. Eszményi irányt követ s színezésében sem naturalisztikus, rajzban nem mindig korrekt, sokszor öntudatosan nem az, de mindig szép, különös és meglepő. Zichy nemes festő a csak az kár, hogy hazájára kevés befolyást gyakorolt s igen kevés nagy képe van itthon. Csak legújabban találkozunk vele gyakrabban s most tér inkább rá, hogy magyar tárgyakat is felvegyen ecsetére Mellette Madarász Victor tett szert a legtöbb hírre s valóban nem érdemetlenül. Madarász az első magyar művész, ki a franciáktól tanult festeni s aztán Párisban magyar történetet festett a franciáknak. Ezek el voltak ragadtatva s ő az első párisi közkiállitáson arany érmet kapott. A magyar történelmi festészetben remekelt; kompoziciói egyszerűek, de nemesek és mélyen át vannak gondolva, átérezve; színezése pompás, ő volt az első magyar colorista ; háttérei távlatban és hangulatban kitűnők ; tárgyait a magyar történelem dramatikus momentumaiból választja s képei valóban drámai hatásúak Gara Máriája Hunyady László holtteste felett és Zrinyi és Frangepánja a bécsújhelyi börtönben megkapó szép festmények. Kár, hogy Madarász e fényes tehetség nem egyszerű 's mind termékeny festő is, s hogy ecsetét, mely- ilyel nemzetét rész időkben lelkesítette, újabban sokat pihenteti. Hazajött küllőidről s idehaza elkedvetlenedett; szeret hazájában élni, de nem tud viszonyaink nyomorúságai közepette lelkesülni. Madarász nyomába lépett Székely Bertalan, Piloty jeles, s mestere által nagyra becsült tanítványa a magyar történetből merített sok szép képpel. Székely Bertalan a legműveltebb, legalaposabb képzettségű magyar festő, ki minden feladatát lelkiismeretesen oldotta meg. Mohácsi csatája gyönyörű, egri női, Dobozyja, V. László, Széchy Mária kitünőek.Székely legtöbbet ad a kompozíció keresztségére és a rajzra s inkább szereti a sötét színezést. Az ifjabb magyar festő generációra senki nagyobb hatással nem volt, mint Székely ; ő tanította őket rajzolni s gondolkozni. Sok szép képe függ atelierjében, ő azokat nem is igen mutogatja. Székely is nagyon el van kedvetlenedve, pedig múltjában van öröm s minden új képe uj jövő neki. Wagner Sándor szerencsésebb volt barátainál, Münchenbe ment és Münchenben maradt, ott házasodott meg s az akadémia hires tanára, majd igazgatója lett. De azért magyar ember s magyar festő maradt. Eleinte a magyar történetet kultiválta ő is, később azt elhagyta , a magasabb genzere tért át, utóbb többnyire külföldi tárgyakat választ , nagy hirre tevén szert, képeit drágán eladja Németországban, Angliában s Amerikában, hozzánk nagy ritkán kerül tőle valami. Értékes képekre nálunk nincs vásár s a kormány nem igen áldoz. Múzeumi képtárunk hiányokban gazdag s nincs pénz hazai festők műveinek megvételére. Wagner mint müncheni tanár az oda vándorló magyar fiatalság egyik mestere.Festészete igen gondos és művelt. A legnagyobb itthon élő magyar festő Lotz Károly. Mint történeti és mint genrefestő a rajzban páratlan. Ha nem Budapesten volna, világhírű volna. Kompozíciói élnek s PESTI HÍRLAP De nem erről akarunk beszélni. — Egerből oly eseményekről értesülünk, melyek csak növelhetik a bajt, csak fokozhatják a zavart. Utcai demonstrációk nem vezetnek célhoz. Mondják, mit akarnak ablakbeveréssel és újság elégetéssel elérni? Gondoljanak az ország nehéz helyzetére, gondoljanak a külföld magatartására! Gondolják meg, hogy e fellépéssel csak kompromittálják Magyarországot, igazolni látszanak ellenségeink, rosszakaróink vádjait. Gondolkozzanak higgadtan, s ne ragadtassák el magukat hazafias túlbuzgalmuk által. Követeljünk elégtételt. Ez kötelességünk. Sürgessük a vizsgálatot. Ez is kötelességünk. Tűzzük ki jelszóul, hogy a zászlósértés nem maradhat megtorlatlanul. Hiszen ennek így kell lennie. De ne menjünk az utcára ily komoly dologgal. Az ügy a nemzet ügye, s ily ügyet nem rendezhetünk utcai skandalumokkal. Várjuk meg az országgyűlést, akkorra már a vizsgálat sorsával, természetével és eredményével tisztában leszünk. Tudni fogjuk, kapunk-e elégtételt ? Ha nem, tartsunk népgyűléseket! Intézzünk száz- és százezer aláírással ellátott petíciókat az országgyűléshez, melyekben a nemzet becsületének helyreállítását követeljük. Az országgyűlés tudni fogja kötelességét, és senki se mer dacolni a nemzettel, ha az ily impozánsan nyilatkozik. Ez a törvényes eljárás, kövessék ezt. Legyen jelszavunk: Elégtételt a zászló meggyalázásért, — de ne utcai sárral igyekezzünk tönkretenni ellenségeinket. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főv. vízvezetéki igazgatóság a viz-adó épületből az V. kir. akadt ma utca 11. sz. ház földszinti helyiségeibe költözött. A vizdijak lefizetése holnaptól kezdve ezen helyiségben lesz teljesítendő. — A hatmilliós kölcsön tárgyában a tiszti ügyészség értekezett a kereskedelmi bankkal és a szerződés tervezete közös egyetértéssel helybenhagyatván, a tanács mai ülése végleg megállapította a szöveget. Ugyancsak ma telt le a kölcsön elleni felszóllamlási határidő s az ellen egyetlenegy felszólamlás sem érkezett be. A tanács ennek folytán — miután a közgyűlési határozat így jogerejűvé vált, — felhívta a kereskedelmi bankot, hogy képviselőit teljes meghatalmazással küldje ki a szerződés aláírása végett, melyre aug.ikának déli 12 órája tűzetett. — A bejelentési hivatal ellen sok panasz van : vagy a szervezés rossz, vagy a hivatalnokok száma csekély — de annyi bizonyos, hogy a közönségnek sokkal többet kell a hivatalba szaladgálni, mintsem az szükséges volna. Különösen nagy baj az, hogy az egyes rendőrszobákban nem kaphatni bejelentési iveket. Ezen segíteni kellene. — A budapesti egyesült 1848—49-iki honvéd-egylet 1. évi augusztus 1-én, vasárnap délután 18.11 augusztus 51. órakor, a megyeház kis termében választmányülést tart. — A fővárosi közmunkák tanácsának. Jul. 29-i üléséből. A sugárúti telkek megvásárlására vonatkozólag következő ajánlatok fogadtattak el: 1 1. Pucher Józsefé, a XV. csoportbeli 65. számú telekre , négyszögölenként 200 forintjával. 2. Ernst Henrik és Anna hitestársak ajánlata a XXV. csoport 93. számú telekre, négyszögölenként 80 írtjával. Továbbá helybenhagyattak a következő adásvevén szerződések: 1. Hübner hitestársaké, a XVIII. csoport 78. számú telekre 31,672 frt 50 fet. 2. Schön Hermané, Xi csoport 52/a számú telekre, 11,250 frt. 3. Baggenmacher Henrik és Mária hitestársaké, a XIV. csoport 66/18 számú telekre 63,663 frt 60 kr és 4. Ernst Henrik és Anna hitestársaké a XXV. csoport 93. számú telekre, 20,893 frt 60 kr, s igy összesen 127,429 frt 70 kr vételár mellett. A főváros átirata, melyben a közmunkatanácsnak a Deák tér, valamint a Margithidi feljárók rendezése körül tett módosítványaihoz hozzájárulását nyilvánítja, tudomásul vétetett, mihez képest az említett munkák azonnal megindíthatók lesznek. Az újonnan rendezett múzeumkert megóvása végett, 4 hadastyán álandólag alkalmaztatik, a rendőrség pedig egy őr odaállítása iránt megkerestetik. A padok számokkal láttatnak el, és egy ülésért 2 kvnyi díjt szedetik be. Azonbum a közönség szabad használatára, külön padok is állíttatnak fel. A Statió utca szabályozási terve, — az Izabella, — Szigony és Prater utcák macadam burkolására, — a Kemnici — Munkás hársfa utcák csatornázása, — a Szvetenay — Marton és Mester utcák kövezési terve, — valamint a városerdőben 20 új lámpa felállítása és Kőbányán 2 közkút felállíttatása — jóváhagyattak és engedélyeztettek. A kiadott építési engedélyek közül felemlítendők: Fölsinger Rezső VI. sugárúton 1332/19 három emeletes lakház . Pesti lovaregylet VII. Uj lóverseny téren nézőcsarnok. Cs. kir. szab. osztr. álamvaspálya társaság VI. kerületi pályaudvarán laktanya. Kreische Antal VI. sugárúton 22—24. sz. a. 3 emeletes ház. Hübner Nándornak VI. sugárúton 78. sz. a. 2 emeletes ház. Gróf Teleky Irénnek VI. sugáruton 86. sz. a. 3 emeletes ház Todoreszky Fának X. gyömrői uton 8613/8614 sz. a. egy emeletes ház. Comperz Zsigmondnak VI sugárúton 30—32. sz. a 3 emeletes ház. TUDOLÁHY és KODRUI ZOLA KRITIKÁI. A naturaisztikus oskola nagyhírű mestere a napokban bocsátá közre kisebb dolgozatait „M e s ch a i n e s“ (par Emil Zola, Paris 1880.) cím alatt. A cím maga is mutatja, hogy a könyvben éles polémiai irányú cikkeket várhatunk, s valóban Zola ebben védi saját irányát és támadja meg ellenfeleit. Zola elég nagy arra, hogy nyílt sisakkal küzdjön s leplezetlenül kimondja, kik gyűlöletének tárgyai. „A gyűlölet — írja könyvében — a jogérzet megkönnyebbülése; a gyűlölet által növekszik maga az ember ; én magam minden támadás után, meyei kortársaim renyhesége ellen intéztem, mindig ifjabbnak és bátrabbnak éreztem magam./ Ő tehát gyűlöli a semmit nem érő, tönkrejutott emberiséget ; azokat, kik csodaként, mennek egy egy kolompos után ; kik egy-egy megszokott bálványt imádnak ; a gúnyolódókat, kiknek kacaja még üresebb, mint a diplomaták hallgatása; azon üres fejűeket, kik azt állítják, hogy e században a művészet sírja felé kezéig; a pedánsokat és farizeusokat, kik az élet lázasan lüktető folyamától megijednek; a tartüfföket, kik az írott betűben olvasottakat szégyennek tartják, de azért maguk is cselekszik. Gyűlölete mind arra kiterjed, mi a középszerűség színvonalán áll, melyen az eredetiség bélyege nem látható. Aki különben e sorok után azt hinné, hogy Zola csupán gyűlöl, csalódni fog. E könyv címét voltakép így kellene kiegészíteni „Mes baines — et mes amours.“ Meg kell azonban adni, hogy szeretete igen egyoldalú, amennyiben csak a saját mezóiskolájáéval rokonlelkű egyérekkel tud rokonszenvezni. Ezeket aztán isteníti. Goncourt „Germinie Lacarseux“ című regényét bírálván.