Pesti Hírlap, 1880. augusztus (2. évfolyam, 211-241. szám)

1880-08-01 / 211. szám

2 daham­a), ismeretlen szövetségesek által fogdia­­dalra jutni. A végzet megmenti Törökországot , a tehetetlen babonás szultánt. Anglia e vereség után Ázsia bércei közt lesz elfoglalva, Indiát kell fedeznie fris csapatokkal, a hadi költségből a flottademonstrációra nem jut, az angol népnek mi kedve se lesz többé Gladstone népszabaditó kalandjaihoz, ha ezek sz indiai gyarmatokba kerülhetnek. Abba marad hát az egész harcias po­litika, mit Gladstone kezdett Európa keletén. La illah, il Allah ... a végzet akar­ta így. Mit tesz már most a diplomácia a berlini papirossal, melyre az új Görögországot fel­rajzolta ? Legokosabban teszik a görögök, ha vérmes ábrándjaikból kijózanodva méltányos egyezségre lépnek a portával,­­ Európa pedig ne akarja többé Törökországot gyengíteni, se­gítse a török államférfiakat a reformok végre­hajtásában, a fellovalt bolgárok pacifikálásában, — a berlini papirossal gyújtsanak szivarra a nagykövet urak, a nagy Graecia gondolatát pedig halaszszák el — ad g­r­a­e­c a­s ca­­lendas. Képviselői beszámolás: Gáspár Lajos a Somogy megye Kaposvári választókerület orsz. képvise­lője közelebb tartotta beszámoló beszédjét Kaposvárott, Szt-Balázson, Hedrahely és Toponáron. Az egrieknek. Lázban, izgatottságban töltik napjaikat hős Dobó városának lakói. Hogyisne! A nemzet zászlója falaik között meggyaláztatott s a nem­zet még mindig nem kapott elégtételt. Minden magyar szíve elkeseredik e gondo­latra. Hát csakugyan igaz volna, hogy a ma­gyar zászlót büntetlenül lehet meggyalázni ? Ez lehetetlen, nem szabad így packázni egy nemzettel, és a magya­r volna az utolsó, mely ilyesmit zsebrerakna. Ezért értjük az egriek elkeseredését. Fo­lyik-e a vizsgálat vagy nem : mély titok homá­lya födi. Mindenekelőtt tehát ezen kérdést hozzuk Tisztába , mert még Tisza Kálmánról is bajosan merjük elhinni, hogy ily gyalázatot nemzetén rajtaszáradni engedjen. Legyenek tehát türelemmel az egriek, s fékezzék méltó haragjukat. Ne tetézzék a mind­járt kezdetben elkövetett nagy hibát újabbakkal. E nagy hiba az volt, hogy a zászlósértés tiz hónapig titokban maradhatott! Nem értjük. Oly magyar város mint Eger, miért fedezte fel csak tiz hónap múlva a zászló letépését, mely gyalázatot ejt a magyar becsületen. * Minden, mit a magyarok ekkor festet­tek, nemzeti irányt s eszr­emenetet követett . A festők között, kik az ötvenes években és a hatvanas évek elején tettek szert ifjú hírnévre, a legkitűnőbb nevekkel találkozunk, olyanokkal, kik nem a jelenkornak dolgoztak, hanem mint a legméltóbbak, örök helyet foglal­nak el a magyar képirodalom történetében. Szükség őket megneveznem ? Zichy Mihály, Ma­darász Viktor, Lotz Károly, Than Mór, Székely Bertalan,­­Wagner Sándor, Keleti Gusztáv, Storno Ferencz stb. Miket köszönhetünk a férfiaknak ? Zichy Mihály, közöttük a legöregebb, kora ifjuságától európai hirnévre törekedett s ezt el is érte. Működésének teréül Szent Péter­­várt és Párist választotta. Magyarország szűk volt neki, de vissza-visszatért honába művésze­tével. Gazdag képzelő tehetség és a hatás esz­közeinek ismerete őt a feltűnő festők közé emeli s képei a világ minden kiállításán figyel­met ébresztenek. Az összes magyar festők kö­zött Zichy a kompozíciója legkülömb, bár sok­szor excentrikus és erőltetett. Mindig a nagysze­rűt keresi s közönséges lenni nem tud. Eszményi irányt követ s színezésében sem naturalisztikus, rajzban nem mindig korrekt, sokszor öntudato­san nem az, de mindig szép, különös és meg­lepő. Zichy nemes festő a csak az kár, hogy hazájára kevés befolyást gyakorolt s igen ke­vés nagy képe van itthon. Csak legújabban ta­­­­lálkozunk vele gyakrabban s most tér inkább rá, hogy magyar tárgyakat is fel­vegyen ecsetére Mellette Madarász Victor tett szert a legtöbb hírre s valóban nem érdemetlenül. Madarász az első magyar művész, ki a franciák­tól tanult festeni s aztán Párisban magyar törté­netet festett a franciáknak. Ezek el voltak ragadtatva s ő az első párisi közkiállitáson arany érmet kapott. A magyar történelmi festészetben remekelt; kompoziciói egyszerűek, de nemesek és mélyen át vannak gondolva, átérezve; színe­zése pompás, ő volt az első magyar colorista ; háttérei távlatban és hangulatban kitűnők ; tárgyait a magyar történelem dramatikus mo­mentumaiból választja s képei valóban drámai hatásúak Gara Máriája Hunyady László holt­teste felett és Zrinyi és Frangepánja a bécsúj­helyi börtönben megkapó szép festmények. Kár,­­ hogy Madarász e fényes tehetség nem egyszerű­ 's mind termékeny festő is, s hogy ecsetét, mely- i­lyel nemzetét rész időkben lelkesítette, újabban­­ sokat pihenteti. Hazajött küllőidről s idehaza elkedvetlenedett; szeret hazájában élni, de­­ nem tud viszonyaink nyomorúságai közepette­­ lelkesülni. Madarász nyomába lépett Székely Bertalan, Piloty jeles, s mestere által nagyra becsült tanítványa a magyar történetből merített sok szép képpel. Székely Bertalan a legművel­tebb, legalaposabb képzettségű magyar festő, ki minden feladatát lelkiismeretesen oldotta meg. Mo­hácsi csatája gyönyörű, egri női, Dobozyja, V. László, Széchy Mária kitünőek.Székely legtöbbet ad­ a kompozíció keresztségére és a rajzra s inkább szereti a sötét színezést. Az ifjabb magyar festő generációra senki nagyobb hatással nem volt, mint Székely ; ő tanította őket rajzolni s gon­dolkozni. Sok szép képe függ atelierjében, ő azokat nem is igen mutogatja. Székely is nagyon el v­an kedvetlenedve, pedig múltjában van öröm s minden új képe uj jövő neki. Wagner Sándor szerencsésebb volt barátainál, Münchenbe ment és Münchenben ma­radt, ott házasodott meg s az akadémia hires tanára, majd igazgatója lett. De azért magyar ember s magyar festő maradt. Eleinte a magyar történetet kultiválta ő is, később azt elhagyta , a magasabb genzere tért át, utóbb többnyire külföldi tárgyakat választ , nagy hirre tevén szert, képeit drágán eladja Németországban, Angliában s Amerikában, hozzánk nagy ritkán kerül tőle valami. Értékes képekre nálunk nincs vásár s a kormány nem igen áldoz. Múzeumi képtárunk hiányokban gazdag s nincs pénz hazai festők műveinek megvételére. Wagner mint müncheni tanár az oda vándorló magyar fiatal­ság egyik mestere.Festészete igen gondos és művelt. A legnagyobb itthon élő magyar festő Lotz Károly. Mint történeti és mint genre­­festő a rajzban páratlan. Ha nem Budapesten volna, világhírű volna. Kompozíciói élnek s PESTI HÍRLAP De nem erről akarunk beszélni. — Egerből oly eseményekről értesülünk, melyek csak növelhetik a bajt, csak fokozhatják a zavart. Utcai demonstrációk nem vezetnek célhoz. Mondják, mit akarnak ablakbeveréssel és újság elégetéssel elérni? Gondoljanak az ország nehéz helyzetére, gondoljanak a külföld magatartására! Gondol­ják meg, hogy e fellépéssel csak kompromittál­ják Magyarországot, igazolni látszanak ellensé­geink, rosszakaróink vádjait. Gondolkozzanak higgadtan, s ne ragad­tassák el magukat hazafias túl­buzgalmuk által. Követeljünk elégtételt. Ez kötelességünk. Sürgessük a vizsgálatot. Ez is kötelességünk. Tűzzük ki jelszóul, hogy a zászlósértés nem maradhat megtorlatlanul. Hiszen ennek így kell lennie. De ne menjünk az utcára ily komoly do­loggal. Az ügy a nemzet ügye, s ily ügyet nem rendezhetünk utcai skandalumokkal. Várjuk meg az országgyűlést, akkorra már a vizsgálat sorsával, természetével és eredmé­nyével tisztában leszünk. Tudni fogjuk, kapunk-e elégtételt ? Ha nem, tartsunk népgyűléseket! Intézzünk száz- és százezer aláírással ellátott petíciókat az országgyűléshez, melyekben a nemzet becsületé­nek helyreállítását követeljük. Az ország­­gyűlés tudni fogja kötelességét, és senki se mer dacolni a nemzettel, ha az ily impozánsan nyi­latkozik. Ez a törvényes eljárás, kövessék ezt. Le­gyen jelszavunk: Elégtételt a zászló meggyalá­­zásért, — de ne utcai sárral igyekezzünk tönk­retenni ellenségeinket. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főv. vízvezetéki igaz­gatóság a viz-adó épületből az V. k­i­r. aka­dt m­­­a u­t­c­a 11. sz. ház földszinti helyiségeibe költözött. A vizdijak lefizetése holnaptól kezdve ezen helyiségben lesz teljesítendő. — A hatmilliós kölcsön tár­­gyában a tiszti ügyészség értekezett a kereskedelmi bankkal és a szerződés tervezete közös egyetértéssel helybenhagyatván, a tanács mai ülése végleg megállapí­totta a szöveget. Ugyancsak ma telt le a kölcsön elleni felszóllamlási határidő s az ellen egyetlenegy felszólam­lás sem érkezett be. A tanács ennek folytán — miután a közgyűlési határozat így jogerejűvé vált, — felhívta a kereskedelmi bankot, hogy képviselőit teljes megha­talmazással küldje ki a szerződés aláírása végett, melyre aug.­­­ikának déli 12 órája tűzetett. — A bejelentési hivatal ellen sok panasz van : vagy a szervezés rossz, vagy a hivatal­nokok száma csekély — de annyi bizonyos, hogy a közönségnek sokkal többet kell a hivatalba szaladgálni, mintsem az szükséges volna. Különösen nagy baj az, hogy az egyes rendőrszobákban nem kaphatni bejelentési iveket. Ezen­ segíteni kellene. — A budapesti egyesült 1848—49-iki honvéd-egylet 1. évi augusztus 1-én, vasárnap délután 18.11­ augusztus­­ 51­. órakor, a megyeház kis termében választmány­ülést tart. — A fővárosi közmunkák tanácsá­nak. Jul. 29-i üléséből. A sugárúti telkek megvásár­lására vonatkozólag következő ajánlatok fogadtattak el: 1 1. Pucher Józsefé, a XV. csoportbeli 65. számú telekre , négyszögölenként 200 forintjával. 2. Ernst Henrik és Anna hitestársak ajánlata a XXV. csoport 93. számú telekre, négyszögölenként 80 írtjával. Továbbá helyben­­hagyattak a következő adásvevén szerződések: 1. Hüb­ner hitestársaké, a XVIII. csoport 78. számú telekre 31,672 frt 50 fet. 2. Schön Hermané, Xi csoport 52/a számú telekre, 11,250 frt. 3. Baggenmacher Henrik és Mária hitestársaké, a XIV. csoport 66/18 számú telekre 63,663 frt 60 kr és 4. Ernst Henrik és Anna hitestár­saké a XXV. csoport 93. számú telekre, 20,893 frt 60 kr, s igy összesen 127,429 frt 70 kr vételár mellett.­­ A főváros átirata, melyben a közmunkatanácsnak a Deák tér, valamint a Margithidi feljárók rendezése körül tett módosítványaihoz hozzájárulását nyilvánítja, tudo­másul vétetett, mihez képest az említett munkák azon­nal megindíthatók lesznek. Az újonnan rendezett múze­­umkert megóvása végett, 4 hadastyán álandólag alkal­­maztatik, a rendőrség pedig egy őr odaállítása iránt megkerestetik. A padok számokkal láttatnak el, és egy ülésért 2 kvnyi díjt szedetik be. Azo­nbum a közönség szabad használatára, külön padok is állíttatnak fel. A Statió utca szabályozási terve, — az Izabella, — Szigony és Prater utcák macadam burkolására, — a Kemnici — Munkás hársfa utcák csatornázása, — a Szvetenay — Marton és Mester utcák kövezési­ terve, — valamint a városerdőben 20 új lámpa felállítása és Kő­bányán 2 közkút felállíttatása — jóváhagyattak és en­gedélyeztettek. A kiadott építési engedélyek közül felemlítendők: Fölsinger Rezső VI. sugárúton 1332/19 három emeletes lakház . Pesti lo­varegylet VII. Uj lóverseny téren néző­csarnok. Cs. kir. szab. osztr. á­lamvaspálya társaság VI. kerületi pályaudvarán laktanya. Kreische Antal VI. su­gárúton 22—24. sz. a. 3 emeletes ház. Hübner Nándor­nak VI. sugárúton 78. sz. a. 2 emeletes ház. Gróf Teleky Irénnek VI. sugáruton 86. sz. a. 3 emeletes ház Todoreszky Fának X. gyömrői uton 8613/8614 sz. a. egy emeletes ház. Comperz Zsigmondnak VI sugárúton 30—32. sz. a 3 emeletes ház. TUDOLÁHY és KODRUI ZOLA KRITIKÁI. A natura­isztikus oskola nagyhírű mestere a napokban bocsátá közre kisebb dolgozatait „M e s c­h a i n e s“ (par Emil Zola, Paris 1880.) cím alatt. A cím maga is mutatja, hogy a könyvben éles polémiai irányú cikkeket várhatunk, s valóban Zola ebben védi saját irányát és támadja meg ellenfeleit. Zola elég nagy arra, hogy nyílt sisakkal küzdjön s leplezetlenül ki­mondja, kik gyűlöletének tárgyai. „A gyűlö­let — írja könyvében — a jogérzet megkönnyebbülése; a gyűlölet által növekszik maga az ember ; én magam minden támadás után, meyei kortársaim renyhesége ellen intéztem, mindig ifjabbnak és bátrabbnak éreztem magam./­ Ő tehát gyűlöli a semmit nem érő, tönkrejutott emberiséget ; azokat, kik csodaként, mennek egy egy kolom­pos után ; kik egy-egy megszokott bálványt imádnak ; a gúnyolódókat, kiknek kacaja még üresebb, mint a diplomaták hallgatása; azon üres fejűeket, kik azt állítják, hogy e században a művészet sírja felé ke­zéig; a pedánsokat és farizeusokat, kik az élet lázasan lüktető folyamától megijednek; a tartüfföket, kik az írott betűben olvasottakat szégyennek tartják, de azért maguk is cselekszik. Gyűlölete mind arra kiterjed, mi a középszerűség színvonalán áll, melyen az eredetiség bélyege nem látható. Aki különben e sorok után azt hinné, hogy Zola csupán gyűlöl, csalódni fog. E könyv címét voltakép így kellene kiegészíteni „Mes baines — et mes amours.“ Meg kell azonban adni, hogy szeretete igen egyoldalú, amennyiben csak a saját mezó­iskolájáéval rokonlelkű egyérekkel tud rokonszenvezni. Ezeket aztán isteníti. Goncourt „Germinie Lacarseux“ című regényét bírálván.

Next