Pesti Hírlap, 1882. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1882-01-09 / 9. szám
a kularizmus még él és működik a német népben. Él és működik az egyes dynasztiáknál is. Vannak német trónusok, melyeken szeretik a népet, s a közjólétet és szabadságot többre becsülik, a bálványoknál. A porosz abszolutizmus föl fogja bomlasztani Németország egységét, föl kell bomlasztania. S azután a külön érdekekkel könnyű megalkudni. Jöhet egy reggel, mikor az alkotmányos német államok kiszolgáltatják az abszolút porosz államot ellenségeinek s Bismarck lesz a leggyűlöltebb név a németek történelmében. Vájjon mit gondolhatott ez a félelmes ember, mikor Vilmos császárt az államcsínyre rávette ? Vájjon egész Németországot vasigába szándékozik-e hajtani ? Vájjon nem egy nagy háború lebegett-e szemei előtt s nem paralyzálni akarta-e Gambetta személyes uralmát a német császár személyes uralmával ? Erőgyűjtés-e ez, avagy agyrém ? Mi fejtse meg, a politika-e, vagy a lélektan, melynek tanai az elmebetegségekről is tudnak valamit? Kérdések, melyek benyúlnak Európa történelmébe, de megoldva még nincsenek. A jövő fogja őket megoldani. Ma még csak egy tény áll előttünk. A rossz példa ténye. Az alkotmányos eszmék homályosodni kezdenek Ausztriában is, nálunk is. A homály pedig Németországból terjed. Mintha csak a germán géniusz újra felvette volna állambomlasztó misszióját s le akarná magáról rázni az emberi jogok alkalmatlan nyűgét. S Magyarország helyzeténél fogva még mindig nincs fölszabadulva a germán befolyás alól. Félünk, hogy a berlini reakcionárius dekrétum által vont hullámgyűrűk eljutnak hozzánk is. Erősítsük fajunk fejlődésének biztosítékait, fejleszszük nemzeti szellemünket s vegyük körül bástyákkal alkotmányos jogainkat. Meglehet, a politikai és társadalmi önvédelemnek egy új korszaka nyílt meg országunkban is a berlini államcsínynyel. A képviselőház a karácsonyi szünet után e hó 11-én szerdán délelőtt 11 órakor fogja első ülését tartani. A telki apátság ügyében, mint az EUs értesül, a kormány ugyanazon eljárást fogja követni, mint aminőt nemrégiben a szent-gotthárdi apátságra nézve követett. Ez utóbbit tudvalevőleg a zirci szerzetnek adta át, avval a kötelezettséggel, hogy jövedelmei fejében el fogják látni a bajai gymnáziumot A bajai gymnázium addig is fennállott, csakhogy világi tanárok tanítottak benne, akiket részint áthelyeztek, részint rendelkezés alatti állapotba helyeztek, három pedg közülök egy év alatt meghalt. A telki apátság a bencés szerzeteseknek van szánva, akik ennek fejében átvennék az újvidéki gymnáziumot. Tehát egy meglevő intézetet, melyre eddig az alapítványokból telt a fedezet s melyet világiak láttak el. Bethlen Géza gróf képviselői mandátumát - mint ő maga kijelenti — nem tette le. Thömmel ezredes, a ki tegnapelőtt utazott vissza Bécsből Cetinjébe, fontos megbízatást vitt magával, melynek alapján Nikita montenegrói fejedelmet föl fogja kérni, hogy a montenegrói határt rendes katonai kordonnal zárja el s ezentúl akadályozza meg a krivoscsiebeliek átköltözését is, ami eddig több bebizonyított esetben megtörtént A bécsi tanácskozások alatt ez esetet a fejedelem bécsi képviselője , Serdar Niko Mattanovich előtt is fölemlítették a ki e pontra nézve kijelentette, hogy Montenegró eddigelé a semleges államok kötelességét helyesen teljesítette s az hogy a kiköltözőket befogadták, annál kevésbbé képez jogsértést, mert a monarchia maga is befogadta, sőt el is látta annak idején a bosznia-hercegovinai menekülteket. PESTI HIRLAP POLITIKA! SZEMLE. Kiváló érdekkel várjuk a közelebbi hireket ama hangulat felől, melyet Vilmos császár és Bismarck hg alkotmánymagyarázó — jobban mondva : alkotmányrontó — rendelete a közvetlenül érdekelt Németországban keltett. Annyit eddigi távirati jelentések is konstatálnak, hogy a hivatalos lap tamózus közleménye roppant feltűnést kelt. Arról is beszélnek, hogy a rendelet csak előpostája a birodalmi gyűlés feloszlatásának, ami azonban még igen kétséges. A hivatalnokok körében nagy a konsternáció. Azt hangoztatják, hogy végre is nem lehet az egyénnek minden kormányváltozással egyszersmind az érzületét is megváltoztatni. A haladópárt részéről már az az indítvány is fölmerült, hogy a parlamentben a hivatalnokok választói jogának megszüntetése javasoltassék. Mások közönyt tanúsítnak a rendelettel szemben, arra támaszkodva, hogy Patzkammer kitüntetése óta úgy is tudvalevő, mikép a császár helyesli az általa nyilvánított nézeteket a hivatalnokok kortes-kötelmei felől. Mindazáltal magát a rendeletet általánosan a személyi uralom jelentős nyilvánulása gyanánt tekintik. Franciaországban ma megy végbe a szenátus harmadrészben való megújítása. Hogy az eredmény a republikánusok javára üt ki, az bizonyos; csak az kérdéses, hogy a republikánusok melyik táboráé lesz a többség, mert ma már határozottan gambettisták és antigambettistákra oszlanak. S ez Gambettára nézve annál fontosabb, mert a reformjavaslatok egész sorozatát szándékozik a kedden megnyitó törvényhozó testület elé terjeszteni. A reformok élén áll persze az alkotmányrevízió, és pedig az — mint a Republ. Française megerősíti — nem fog csupán a szenátusi választásrend módosítására szorítkozni, hanem célba veszi a képviselők megyénként való választásának (az úgynevezett névsoros szavazásnak) tervét is. Siet azonban a félhivatalos lap megnyugtatni a francia közvéleményt, hogy ha a kongresszus elfogadja is az erre vonatkozó javaslatot, az nem fogja a jelenlegi képviselőkamra feloszlatását maga után vonni. Ezen, az összminisztérium által előterjesztendő javaslathoz csatlakozik a különjavaslatok egész sora. Campanon tábornok, hadügyminiszter, a szolgálati időre s a hadsereg-reform egy-két részletére vonatkozó előterjesztéseken dolgozik. Allain-Targé most fejezi be az 1883-as budget s a munkáspénztárakról szóló javaslat munkálatait; Paul Bert a tanítók jobb anyagi ellátásáról s a konkordátumot megszegő papok megrendszabályozásáról készít törvényjavaslatokat; Cazot öt javaslatot dolgozott ki a bírói kar reformjáról; Devez a mezőgazdasági oktatásra fordítja figyelmét s végül Waldeck-Rousseau nagy javaslatot készít az egyesülési jog szabályozása tárgyában. A római kérdésre vonatkozólag igen érdekes római sürgönyt közöl a „Defense“ címen Párisban megjelenő katholikus irányú lap. A sürgöny szerint Bismarck tudatta volna a Quirinálban, hogy ő a pápa függetlenségét nem tekinti olasz belügynek, hanem nemzetközi kérdésnek, melynek megoldására kongresszus összehívását látja kívánatosnak.— Párisban, nyilván e sürgöny folytán, már hire is terjedt, hogy a kongresszus eszméjének már meg van nyerve Oroszország, Anglia, Ausztria- Magyarország, Németország és Spanyolország; meg hogy Málta szigetén megtétettek az előkészületek a pápai udvar és levéltárak elhelyezésére, minthogy az átköltözés már közelebb megtörténik, ami azonban igen valószínűtlen. Ugyancsak Párisból más szenzációs hírt is sürgönyöznek; azt, hogy Konstantin orosz nagyherceg, aki hosszabb időre Párisba költözött, sűrűen értekezik Gambettával, a miben általánosan titkos tárgyalásokat sejtenek s nem kisebb feltűnést okozott, hogy madame Adam, a Nouvelle Revue tudós szerkesztőnője, Pétervárra utazása előtt szintén hosszasabban értekezett Gambettával s a nagyherceggel. A görög kormány tudvalevőleg még okt. 12-én körjegyzéket intézett a hatalmakhoz a törökországi görög postahivatalok bezáratása tárgyában. E jegyzék most kerül közlésre; a végén felhívja az athéni kormány a nagyhatalmakat, hogy a kérdést európai szempontból ítéljék meg s kijelenti, hogy a rendszabályt a két állam viszonyának kompromittálása nélkül nélkül nem lehet fentartani. Athéni jelentés szerint különben Görögország most a maga részéről is a represszáliák útjára lépett, mindazáltal a görög politikai körök még mindig reméllik a postaháboru békés elintézését. 1842. január 9. A dalmát fölkelés. (Induló hadcsapatok. — A brédei haderő létszáma. — A helyzet Boszniában polgári és katonai világítás mel. lett — Izgató szerbek. — Bujtogaó angol turisták. — Az operáció körülményei) Készülődés mindenfelé. A 36. znaimi vadász-zászlóalj már útban van Trieszten át Cattaróba ; a 67. gyalogezred holnap délután 3 órakor indul a déli vasúton Trieszten át Raguzába s egy sürgöny jelenti, hogy az Olmüczben állomásozó 3. gyalogezred szintén parancsot kapott az indulás előkészületeinek megtételére. A Jovánovics báró rendelkezésére bocsátandó csapatok száma iránt egy jelentés azt mondja, hogy az altábornagy 20.000 emberrel kezdheti meg műveleteit, mely száma talán kissé túlságosnak is mutatkozik, mégis aligha szükséges nem lesz, miután az operációt minden oldalról egyszerre fogják megkezdeni. * Az okkupáti tartományokban uralkodó helyzet megítélésénél egy sajátságos, majdnem mulatságos véleménykülönbség merült föl. Ezelőtt ugyanis a katonai hatóságok hirdették legjobban, hogy Bosznia-Hercegovinában az újoncállítás semmi ellenállásba nem ütközik, míg a polgári hatóságok a helyzetet szerfölött komolynak látták. A hatóságok belátása azonban időközben megváltozott s miután a polgári és katonai hatóságnak a hagyományok szerint nem illik egy véleményben lenniök: most a katonai hatóságok vannak ama véleményben, hogy a katonaállítás zavarokat fog szülni, míg a polgári hatóságok a helyzetet nem találják igen rossznak. A polgári hatóságok véleménye szerint ugyanis a helyzet súlypontja egyedül a Krivoscsieben van, melynek népessége faji rokonságban áll Bosznia-Hercegovina nyugati népességével, melyre az izgalom szintén ki van terjedve. Bosznia keleti részeiben azonban nyugalom uralkodik. A mohamedánokat a védtörvény behozatala kezdetben itt is nyugtalanította ugyan s a görkei vallási lakosság itt is fölhasználta az alkalmat az izgatásra , a törökök azonban most már belátják, hogy az uj katonatörvény jóval könnyebb lesz nekik mint azon teher, melyet a török uralom alatt viseltek s emellett kellőleg fölfogják azon kedvezményeket is, melyek a mohamedán katonák részére a kibocsájtványban biztosítják. Hercegovinában azonban erős izgalom és izgatás uralkodik. Az elégedetlenséget egyes befolyásosabb törökök s még inkább szerb izgatók szítják. Érdekes az is, hogy a Hercegovinában és a Dalmáciában utazó angol touristák is fölhasználják az időt arra, hogy a népet a fennálló rend ellen bujtogassák. A tartományi kormány különösen bizonyos angol utazót vett szemügyre, aki az agitációban kiváló részt vesz. Ugyanez az angol volt az is, aki a hercegovcoknak Gladstonehoz intézett petícióját s a mosztári szeri községnek jól ismert fölszólalását szerkesztette. E ké okirat különben — eltekintve céljától, — becsületére válik szerkesztőjének. A polgári hatóságok véleménye az, hogy a katonaállításhoz csak akkor lehet hozzáfogni, ha a Krivoscsie végleg meg van törve. * Az operációkat új.bb jelentés szerint a tavas előtt nem kezdik meg. De nem is lehet megkezdeni. A helyzet rendkívüli óvatosságot igényel, mert a izgalom nagy és zord területekre terjed ki s az elhamarkodott akció könnyen a felkelés dizokációját vonhatja maga után Hercegovinába. E célból tehát a Hercegovina területén is messzemenő katonai rendszabályokat kell foganatositai mert a krivoscsiebeliek, ha területüket valami szerecsés kirohanás utján el bírják hagyni, még az eredmnyek közepette is lángra lobbanthatják fajrokonaik Montenegró határai mellett, sőt beljebb is. A helyzet tehát annyi leplezgetés után rég csakugyan teljesen komolynak van fölismert A legújabb államcsíny. (Bismarck herceg lépése az aszolutizmus felé.) Minden országban, mely tart még alkotmány: valamit, a legnagyobb felháborodással fogják olva Vilmos német császárnak — porosz királyi minőségét _ a porosz államminisztériumhoz intézett szisma.