Pesti Hírlap, 1882. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1882-01-25 / 25. szám
Vélérre..............................7 , 0 , mb IUI _m közlemény intézendő. Negyedévre.....................350 , fpSf IjfS SSSSsfii pB |e|| §|p $8# Bérmentetlen levelek csak is meri SnMra ................1 , M , |||' ff 1.1 glf H Whzd&J H n EH ai kwektSl foktatnak el. Bgje. .eto helybe. 4 to. ILp IM n SP® 1 IQI 8 ül ILH ^ Vidéken 5 to. ffl §afSv Mjk fi K ll B H MM Kiadóhivatal, Budapest 1882. IV évf. 25. Szám (1106.) Szerda január 25. .. . , Szerkesztési iroda: istonzeten ar&Kiám — Budapesten, nádor-utca 7. sz., I. emelet, Kg4ez évre.................. . . 140 rt — k* |||| |||| h*vA a lap szellemi részét illető minden félévre • • . . 2# Ur*. 7Hirdetések “vedém ii.::: § - POTITIKAT NAPTI AP Százalék tártlk X V/ Ul X XX VTJlJL XJLJlJL JUUXXJL ■ V Aliwxrtr / BUDOU? MOBSE-nél PALIE-ban, t v 40, Rue Notredame des Victoires. Iff e nf á r T i+nlw.lAb. és szombaton a képtár, vasárnapokon teken 9—1-ig. — Országos képzőművészeti : távollétiben mindig megtekinthető. — naptár, látnivalón:. d. e. 10—l-ig fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhíd a soroksán-ut végen a vám Szerda rAm vil+i, t»ai i„_j„ubo 1? emlőti muzeum. (Muzeum-körút.) valamelyike; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó- | mellett. Város.vaz a régi a v.troenászprotestans • Pál fmöniája * Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és esti hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár zsef-tér, saját ház.) — Iparmuzeum. (Sugár- téren, az uj a Kiparc-utcában -4. ez. a. X} «nik-masz •tt0 , cütörtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akadémia palotájá- mt, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigano (redoute) az aldunasoron. ** ° ‘ r,vy a_________szerdán kedden és pénteken az ásványtárban. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán, az udvar Állatkert a városh 1!lD.‘ B B mag lift BH faj KSi rag B H gSj |9 MjBB Ka Budapest, ander-utea 7 szám, ■ IbIP I I ■ IBI IftiHI A mai szám tartalma : A tőzsdeválság. — Politikai hírek. A hadviselés délen. — Politikai szemle. — Bosznia-Hercegovinából. — A francia alkotmányválság. — Fővárosi ügyek. — Egyletek, intézetek. — Színház, zene, képzőművészet. — Táviratok. — Legújabb. — Koszter rablógyilkos a fogházban. — Napi hirek. — Törvényszéki csarnok. — Szinlapok. — Közgazdaság. — Tárca. Bécsi levél. — A mellékleten : Apróságok a házból. — Országgyűlés. — A varsói kihágások áldozatai. — Bál az udvarnál. — A köztisztviselők minősítése. — Tűzbiztonsági intézkedések a bécsi udvari színházakban. — Farsang. — Egy magyar ezred után. — Egy bérkocsis gavallér hajlamai. — Katonák szenvedései. — Törvényszéki csarnok. — Regény-Csarnok. A rangadó. (34. folyt.) Vegyes. A tőzsdeválság (Eö.) Mit jelent a párisi tőzsdeválság ? A válságnak vége-e az, ami eddig már megtörtént, vagy csak kezdete? A pénzvilágnak azon bomlása előtt állunk-e, melyet kilenc év előtt átéltünk s a melyből se Ausztria, se Magyarország mind máig nem épült föl teljesen, vagy csak futólagos, átmeneti betegség az, mint a nátha s mint a minőt például a pesti piac szenvedett át 1869-ben ? Nagyon nehéz e kérdésre egész biztossággal megfelelni. Komoly jelenségek bizonyítják az egyik feltevésnek, de a másik feltevésnek is valószínűségét. Eddig a baj nagy része csak Párisra s ott is csak a Bontoux- értékekre s Franciaország vidéki bankjai közül csak azokra szorítkozott, melyek Bontoux-val állottak szorosabb összeköttetésben. Csakhogy Bontoux már meszsze terjedő hatalom volt s nevétől sok hitelértéknek szilárdsága vagy esendősége függött. A lyoni tőzsde teljesen szétmállott. Ily piac bukása többé kevésbbé kihat egyéb nagy városok hiteléletére, sőt visszahat jelentékenyen magára a párisi tőzsdére is. A hitelválság megindítása gyakran hasonlít a tekeasztal mozgalmaihoz. Csak egy tekelapdát kell megütni s esetleg megmozdul minden lapda, amely az asztalon van. Egyik élőbről, másik oldalról, a harmadik hátulról, egyik egyenesen, a másik per mandanel kapja meg az ütést, de megkapja valamennyi. A romboló hatás már is érintett oly értékeket, melyekhez Bontonxnak semmi köze. Érinte a francia rentét, amely pedig a világnak egyik legszilárdabb papírja. Kihatolt Bécsbe és Budapestre is. Ez azért nem csoda, mert Bontonxnak nagy alapításai, nagy összeköttetései vannak Ausztriában is, Magyarországban is. De megérintett a válság a bécsi és budapesti tőzsdén olyan papírokat is, melyek mögött Rothschildék állanak. E papírok ugyan rendszerint kedvenc üzérkedési tárgyak valának a tőzsdéken, de azért azt senki sem hiszi, hogy e papírokat komoly válság fenyegethetné ez idő szerint. Az értékcsökkenés igen gyorsan mégis igen nagy volt ezekben is. Az előre való számítás biztosságának természetesen ezer akadálya van. A tőzsdei hitelválságokban gyakran a kis emberek elbuknak, a nagyok megerősödnek. A hitelválságok megindításában s Iova fejlődésében rendszerint szándékosság és véletlenség, titkos kezek és elemi hatalmak működnek közre. Hogy egyik-másik jelenség miféle közreműködésnek eredménye, gyakran nehéz volna elhatározni. Gyakran a válság hógomolyként növekedik, ellenállhatatlanná lesz s eltemeti néha azokat is, kik megindították, kik tehát készültek rá s azt hitték, hogy idejében kitértek útjából. Ilyen volt a 73-iki Európában s az 57-iki mind az ó, mind az új világban. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a mostani válság akkora mérveket, mint a 73-iki, semmi esetre sem fog ölteni. Oka egyszerű. Ha megnézzük az üzérkedési papírok tőzsdei jegyzékét, a mostaniak felényi számmal sincsenek, mint a 73 ikiak s negyedrésznyi értéket sem képviselnek, mint kilenc év előtt. Következőleg a bukás sem lehet akkora, mint volt akkor. Más részről azonban politikai bonyodalmak gyakorolhatnak súlyos befolyást a tőzsdékre s nyomhatják le olyan papírok értékét is, melyeknek rendes viszonyok közt ama bonyodalmak hiával nem igen volna szabad megérezni legalább rohamosan és állandóan a tőzsdei válságot. Franciaországban az algíri dolgok és a Gambetta-kormány ingadozásai, Ausztria-Magyarországban a dalmáciai és hercegovinai lázadások átkozott szabatossággal estek össze a párisi és lyoni tőzsdeválság kitöréseivel. Mintha csak egyetlen gép rugói mozdultak volna meg Párisban, Lyonban, Bécsben, Budapesten, Krivosjeben és Nevesinjében, Algírban és Gambetta kabinjában: olyan csodálatosan összevágott minden, hogy a Bontoux-értékek mellett a francia, az osztrák és a magyar rentek is egyszerre sokat veszítsenek. Íme a véletlenségnek rettenetes hatalma, de egyúttal a jövendő kiszámításának teljes lehetetlensége. Minket magyarokat háromszorosan érdekel, tehát háromszorosan sújt a párisi válság. Először közvetlenül, miután nagyon sok Bontouxérték s megkezdett vállalat van Magyarországon. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Bécsi levél (Az utazó rubel életéből. — Crozudor úr, az emberbarát — A szép tanítónők. — A négy apostol — Newald és Marx. — A rágalmazott hírlapok.) — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Amit most elbeszélni akarunk, kissé regényesen hangzik ugyan, de azért mégis teljesen megfelel a valóságnak. Az itteni rendőrség államügyi osztályából szivárgott ki a hír , diplomáciai körökben is nagy feltűnést okozott. Rajta voltak mindenképen, hogy semmi se jusson belőle a közönség körébe. Meg is tettek minden lehetséges elővigyázati rendszabályt, semmi sem természetesebb tehát, hogy ma már minden ötödik ember tudja a dolgot. Él Európában egy hatalmas úr, ki mindenütt megjelen meghívás nélkül is, ahol csak nyugtalanul nyüzsög valami szláv elem. Született a Néva partján, nevelkedett itt és ott, tartózkodik pedig mindenütt ahol orosz érdek folytatja küzdelmét nyíltan vagy alattomban. Neve „a rubel.“ Kezdetben csak szerény körben mozgott. Ismerték Belgrádban, Cetinjében és meg is hajoltak előtte. Hosszabb utazásba nem mert még fogni, nem bízott eléggé saját erejében. De a sikerrel növekedett bátorsága is. .Észrevette, hogy hangjában még több zeneiség rejlik, mint Orpheus lantjában. Ez csak vadállatokat és sziklákat tudott megmozdítani, míg Rubel úr egy csengő pengő hanggal gyakran a legerősebb meggyőződést is meglágyította, ellenkezőre fordította: Rubel úr Bécsbe jött. Mivel hogy még egészen idegennek érezte magát az osztrák fővárosban, először is útmutató után nézett. Meg is találta azt bizonyos Gozudor úr személyében, ki mint pétervári lapok állítólagos levelezője már hosszabb ideig élt itt és szorgalmas tanulmányozás folytán teljesen ismerte a bécsi viszonyokat. Gozudor úr annyira e tanulmányoknak szentelte minden idejét, hogy — mint már most kitűnt, — nem is maradt ideje levelezői kötelességének eleget tenni. Azonkívül nagyon vendégszerető és jótékony is volt Gozudor úr. Nem múlt ugyanis nap anélkül, hogy ne kopogtatott volna be hozzá egyik-másik szláv testvér. Mindig zárt ajtók mögött fogadta őket, valószínűleg azért, hogy a világ ne tudja meg az ő nemesszivűségét. Igazi nemes lelkek sajátsága úgy tenni jót, hogy a jobb kéz ne tudjon arról, mit cselekszik a bal. Míg tehát az emberbarát Gozudor bizonyos számú rubelt csúsztatott vendége jobbjába, addig balját többféle iratokkal látta el, melyekben meg volt írva, miként kell eljárni, ha azt akarják, hogy végre minden szláv testvér egyaránt részesüljön a cár atyuska uralkodói hatalmában. A rubelek forrása kiapadhatlan lehetett. Egy szép napon Gozudor jónak látta jótékonyságát más városokra is kiterjeszteni. Ezek közt első volt a cseh testvérek szent városa , Prága. Minthogy pedig az ember még jótékony sem lehet egyszerre két helyen, Gozudor úr segélyért fordult Sz. Pétervárra. Ott roppant adagokban heverhet az emberszeretet az utcákon, mert rögtön akadt, ki őt segítse. A lefolyt nyár egyik estéjén két úr kopogtatott be hozzá. Az egyik Klevajski moszkvai, a másik Andonovitz kievi tanár gyanánt mutatta be magát. Két nappal később Prágába utazott a két tudós úr, egy héttel azután pedig a kuebelbádi „ütközet“ híre töltötte meg a lapok hasábjait. Gozudov úr azonban belátta, hogy Bécsre nézve is csekély az ő ereje. Újra segélyt kért, mely mégis adatott négy emberbarát személyében. Ezek közül kettő nevelőintézetet alapított, mely nem annyira tanítványai csekély száma, mint tanítónői feltűnő szépsége által volt nevezetes. Ezen tanítónőknek nem lehetett sok dolga a nevelészet terén, mert mindig ott voltak láthatók, ahol valami mulatság, jótékonycélú előadás stb. gyűjtötte egybe a közönséget. Valóságos udvara támadt a sajátságos tanítónői karnak és az osztrák főváros nem egy híres kalandhőse bukott bele hálójukba. Végre megunta a rendőrség a dolgot, felmondta Gozudor úrnak a barátságot. Miután ez belátta, hogy még a rubel csengése sem fog ki a nyakas rendőrségen, fogta magát és átköltözött Belgrádba, ahol még most is hirdeti az emberszeretet és jótékonyság igéjét, gondoskodván róla, hogy a krivoljei hősök ki ne fogyjanak az aprópénzből és lőporból. Azalatt pedig tovább végzi dolgait Rabel nr. Az egy kiköltözött Útmutató helyett megmaradt vagy másik négy, ha ugyanis a kedves női ágenseket nem veszszük tekintetbe. Ezen Mai számunk 14 oldalt tartalmaz.