Pesti Hírlap, 1882. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1882-01-25 / 25. szám

Vélérre..............................7 , 0 , mb IUI _m közlemény intézendő. Negyedévre.....................3­­­50 , fpSf IjfS SSSSsfii pB |e|| §|p $8# Bérm­entetlen levelek csak is meri SnMra ................1 , M­ , |||' ff 1.1 glf H Whzd&J H n EH ai kwektSl foktatnak el. Bgje. .eto helybe. 4 to. ILp I­­­M n SP® 1 IQI 8 ül ILH ^ Vidéken 5 to. ffl §afSv Mjk fi K ll B H MM Kiadóhivatal, Budapest 1882. IV­ évf. 25. Szám (1106.) Szerda január 25. .. . , Szerkesztési iroda: istonzeten ar&K­­iám — Budapesten, nádor-utca 7. sz., I. emelet, Kg4ez évre.................. . . 14­0 rt — k* |||| |||| h*vA a lap szellemi részét illető minden félévre • • . . 2# Ur*. 7Hirdetések “vedém ii.::: § - POTITIKAT NAPTI AP Százalék tártlk X V/ Ul X XX V­TJlJL X­­­JLJlJL JUUXXJL ■ V Aliwxrtr / BUDOU? MOBSE-nél PALIE-ban, t v 40, Rue Notredame des Victoires. Iff e nf á r T i+nlw.lAb. és szombaton a képtár, vasárnapokon teken 9—1-ig. — Országos képzőművészeti : távollétiben mindig megtekinthető. — naptár, látnivalón:. d. e. 10—l-ig fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) —­­ Közvágóhíd a soroksán-ut végen a vám Szerda rAm vil+i, t»ai i„_j„ubo 1? emlő­ti muzeum. (Muzeum-körút.) valamelyike; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó- | mellett. Város.vaz a régi a v.troenász­protestans • Pál fm­öniája * Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és esti­ hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár zsef-tér, saját ház.) — Iparmuzeum. (Sugár- téren, az uj a K­iparc-utcában -4. ez. a. X} «n­ik­-m­asz •­tt0 , cü­törtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akadémia palotájá- mt, a képzőművészeti társulat háza.) —­­ Városi vigano (redoute) az aldunasoron. ** ° ‘ r,vy a_________szerdán kedden és pénteken az ásványtár­­ban. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán, az udvar Állatkert a városh 1!lD.‘ B­ B m­ag lift BH faj KSi rag B H gSj |9 MjBB Ka Budapest, ander-utea 7 szám, ■ IbIP I I ■ IBI IftiHI A mai szám tartalma : A tőzsdeválság. — Politikai hírek.­­ A hadviselés délen. — Politikai szemle. — Bosznia-Hercegovinából. — A francia alkotmány­válság. — Fővárosi ügyek. — Egyletek, intézetek. — Színház, zene, képzőművészet. — Táviratok. — Legújabb. — Koszter rablógyilkos a fog­házban. — Napi hirek. — Törvényszéki csarnok. — Szinlapok. — Közgazdaság. — Tárca. Bécsi levél. — A mellékleten : Apróságok a házból. — Országgyűlés. — A varsói kihágások áldozatai. — Bál az udvarnál. — A köztisztviselők minősítése. — Tűzbiztonsági intézkedések a bécsi udvari színházakban. — Farsang. — Egy ma­gyar ezred után. — Egy bérkocsis gavallér hajlamai. — Katonák szenvedései. — Törvényszéki csarnok. — Regény-Csarnok. A rangadó. (34. folyt.) Vegyes. A tőzsdeválság (Eö.) Mit jelent a párisi tőzsdeválság ? A válságnak vége-e az, a­mi eddig már megtörtént, vagy csak kezdete? A pénzvilágnak azon bom­lása előtt állunk-e, melyet kilenc év előtt átél­tünk s a melyből se Ausztria, se Magyarország mind máig nem épült föl teljesen, vagy csak futólagos, átmeneti betegség az, mint a nátha s mint a minőt például a pesti piac szenvedett át 1869-ben ? Nagyon nehéz e kérdésre egész biztosság­gal megfelelni. Komoly jelenségek bizonyítják az egyik feltevésnek, de a másik feltevésnek is valószínűségét. Eddig a baj nagy része csak Párisra s ott is csak a Bontoux- értékekre s Franciaor­szág vidéki bankjai közül csak azokra szorít­kozott, melyek Bontoux-val állottak szorosabb összeköttetésben. Csakhogy Bontoux már mesz­­sze terjedő hatalom volt s nevétől sok hitelérték­nek szilárdsága vagy esendősége függött. A lyoni tőzsde teljesen szétmállott. Ily piac bukása többé kevésbbé kihat egyéb nagy városok hiteléletére, sőt visszahat jelentékenyen magára a párisi tőzsdére is. A hitelválság megindítása gyakran hasonlít a tekeasztal mozgalmaihoz. Csak egy­­ tekelapdát kell megütni s esetleg megmozdul minden lapda, a­mely az asztalon van. Egyik élőbről, másik oldalról, a harmadik hátulról, egyik egyenesen, a másik per mandanel kapja meg az ütést, de megkapja valamennyi. A romboló hatás már is érintett oly érté­keket, melyekhez Bontonxnak semmi köze. Érinte a francia rentét, a­mely pedig a világnak egyik legszilárdabb papírja. Kihatolt Bécsbe és Buda­pestre is. Ez azért nem csoda, mert Bontonxnak nagy alapításai, nagy összeköttetései vannak Ausztriában is, Magyarországban is. De meg­érintett a válság a bécsi és budapesti tőzsdén olyan papírokat is, melyek mögött Rothschildék állanak. E papírok ugyan rendszerint kedvenc üzérkedési tárgyak valának a tőzsdéken, de azért azt senki sem hiszi, hogy e papírokat ko­moly válság fenyegethetné ez idő szerint. Az értékcsökkenés igen gyorsan mégis igen nagy volt ezekben is. Az előre való számítás biztosságának ter­mészetesen ezer akadálya van. A tőzsdei hitel­válságokban gyakran a kis emberek elbuknak, a nagyok megerősödnek. A hitelválságok meg­indításában s Iova fejlődésében rendszerint szán­dékosság és véletlenség, titkos kezek és elemi hatalmak működnek közre. Hogy egyik-másik jelenség miféle közreműködésnek eredménye, gyakran nehéz volna elhatározni. Gyakran a válság hógomolyként növekedik, ellenállhatat­lanná lesz s eltemeti néha azokat is, kik meg­indították, kik tehát készültek rá s azt hitték, hogy idejében kitértek útjából. Ilyen volt a 73-iki Európában s az 57-iki mind az ó, mind­­ az új világban. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a mos­­­­tani válság akkora mérveket, mint a 73-iki, semmi esetre sem fog ölteni. Oka egyszerű. Ha megnézzük az üzérkedési papírok tőzsdei jegy­zékét, a mostaniak felényi számmal sincsenek, mint a 73 ikiak s negyedrésznyi értéket sem képviselnek, mint kilenc év előtt. Következőleg a bukás sem lehet akkora, mint volt akkor. Más részről azonban politikai bonyodalmak gyakorolhatnak súlyos befolyást a tőzsdékre s nyomhatják le olyan papírok értékét is, me­lyeknek rendes viszonyok közt ama bonyodal­mak hiával nem igen volna szabad megérezni legalább rohamosan és állandóan a tőzsdei válságot. Franciaországban az algíri dolgok és a Gambetta-kormány ingadozásai, Ausztria-Magyar­­országban a dalmáciai és hercegovinai láza­dások átkozott szabatossággal estek össze a párisi és lyoni tőzsdeválság kitöréseivel. Mintha csak egyetlen gép rugói mozdultak volna meg Párisban, Lyonban, Bécsben, Budapesten, Kri­­vosjeben és Nevesinjében, Algírban és Gam­­betta kabinjában: olyan csodálatosan összevá­gott minden, hogy a Bontoux-értékek mellett a francia, az osztrák és a magyar rentek is egy­szerre sokat veszítsenek. Íme a véletlenségnek rettenetes hatalma, de egyúttal a jövendő ki­számításának teljes lehetetlensége. Minket magyarokat háromszorosan érdekel, tehát háromszorosan sújt a párisi válság. Elő­ször közvetlenül, miután nagyon sok Bontoux­­érték s megkezdett vállalat van Magyarországon. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Bécsi levél (Az utazó rubel életéből. — Crozudor úr, az ember­barát — A szép tanítónők. — A négy apostol — Newald és Marx. — A rágalmazott hírlapok.) — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — A­mit most elbeszélni akarunk, kissé re­gényesen hangzik ugyan, de azért mégis t­e­l­­jesen megfelel a valóságnak. Az itteni rendőrség államügyi osztályából szivárgott ki a hír , diplomáciai körökben is nagy feltűnést okozott. Rajta voltak mindenké­pen, hogy semmi se jusson belőle a közönség körébe. Meg is tettek minden lehetséges elővigyá­­zati rendszabályt, semmi sem természetesebb tehát, hogy ma már minden ötödik ember tudja a dolgot. Él Európában egy hatalmas úr, ki min­denütt megjelen meghívás nélkül is, a­hol csak nyugtalanul nyüzsög valami szláv elem. Született a Néva partján, nevelkedett itt és ott, tartózko­dik pedig mindenütt a­hol orosz érdek folytatja küzdelmét nyíltan vagy alattomban. Neve „a rubel.“ Kezdetben csak szerény körben mozgott. Ismerték Belgrádban, Cetinjében és meg is hajoltak előtte. Hosszabb utazásba nem mert még fogni, nem bízott eléggé saját erejében. De a sikerrel növekedett bátorsága is. .Észrevette, hogy hangjában még több zeneiség rejlik, mint Orpheus lantjában. Ez csak vad­állatokat és sziklákat tudott megmozdítani, míg Rubel úr egy csengő pengő hanggal gyak­ran a legerősebb meggyőződést is meglágyította, ellenkezőre fordította: Rubel úr Bécsbe jött. Mivel hogy még egészen idegennek érezte magát az osztrák fő­városban, először is útmutató után nézett. Meg is találta azt bizonyos Gozudor úr szemé­lyében, ki mint pétervári lapok állítólagos levelezője már hosszabb ideig élt itt és szor­galmas tanulmányozás folytán teljesen ismerte a bécsi viszonyokat. Gozudor úr annyira e tanulmányoknak szentelte minden idejét, hogy — mint már most kitűnt, — nem is maradt ideje levelezői kötelességének eleget tenni. Azonkívül nagyon vendégszerető és jóté­kony is volt Gozudor úr. Nem múlt ugyanis nap a­nélkül, hogy ne kopogtatott volna be hozzá egyik-másik szláv testvér. Mindig zárt ajtók mögött fogadta őket, valószínűleg azért, hogy a világ ne tudja meg az ő nemesszivűsé­­gét. Igazi nemes lelkek sajátsága úgy tenni jót, hogy a jobb kéz ne tudjon arról, mit cse­lekszik a bal. Míg tehát az emberbarát Gozu­dor bizonyos számú rubelt csúsztatott vendége jobbjába, addig balját többféle iratokkal látta el, melyekben meg volt írva, miként­ kell eljárni, ha azt akarják, hogy végre minden szláv test­vér egyaránt részes­üljön a cár atyuska ural­kodói hatalmában. A rubelek forrása kiapadhatlan lehetett. Egy szép napon Gozudor jónak látta jótékony­ságát más városokra is kiterjeszteni. Ezek közt első volt a cseh testvérek szent városa , Prága. Minthogy pedig az ember még jótékony sem lehet egyszerre két helyen, Gozudor úr segélyért fordult Sz. Pétervárra. Ott roppant adagokban heverhet az emberszeretet az utcá­kon, mert rögtön akadt, ki őt segítse. A lefolyt nyár egyik estéjén két úr kopogtatott be hozzá. Az egyik Kle­vajski moszkvai, a másik Andonovitz kievi tanár gyanánt mutatta be magát. Két nappal később Prágába utazott a két tudós úr, egy héttel azután pedig a kuebel­­bádi „ütközet“ híre töltötte meg a lapok ha­sábjait. Gozudov úr azonban belátta, hogy Bécsre nézve is csekély az ő ereje. Újra segélyt kért, mely mégis adatott négy emberbarát személyé­ben. Ezek közül kettő nevelőintézetet alapított, mely nem annyira tanítványai csekély száma, mint tanítónői feltűnő szépsége által volt ne­vezetes. Ezen tanítónőknek nem lehetett sok dolga a nevelészet terén, mert mindig ott vol­tak láthatók, a­hol valami mulatság, jótékony­­célú előadás stb. gyűjtötte egybe a közönséget. Valóságos udvara támadt a sajátságos tanítónői karnak és az osztrák főváros nem egy híres kalandhőse bukott bele hálójukba. Végre megunta a rendőrség a dolgot, fel­­mondta Gozudor úrnak a barátságot. Miután ez be­látta, hogy még a rubel csengése sem fog ki a nya­kas rendőrségen, fogta magát és átköltözött Belgrádba, a­hol még most is hirdeti az ember­szeretet és jótékonyság igéjét, gondoskodván róla, hogy a krivoljei hősök ki ne fogyjanak az aprópénzből és lőporból. Azalatt pedig tovább végzi dolgait Rabel nr. Az egy kiköltözött Útmutató helyett megma­radt vagy másik négy, ha ugyanis a kedves női ágenseket nem veszszük tekintetbe. Ezen Mai számunk 14 oldalt tartalmaz.

Next