Pesti Hírlap, 1882. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1882-02-01 / 32. szám
4 — A VII. ker. polgári kör, tegnap tartott köz.gyüésén, következő választások ejtettek meg Elnök : Dr. Morzsányi Károly alelnökök : Kaschvitz Gyula s Vajdafy Ernő ; pénztárnok : Zachar Antal; jegyzők: Dezsényi Arthur s ifj. Zachar Antal. — Az iparosok körében ma este dr. Szili Adolf ur .,a gyermek-szemről“ tartott felolvasást. Fejtegetései a szemnek működését a legelső, úgyszólván még öntudatlan látási kísérletektől kezdve egészen odáig kisérték, amikor a látószervnek már igen komoly feladatoknak kell megfelelnie, t. i. az iskolában. Egyebek közt a sanditást előidéző viszonyokat, továbbá azon káros befolyásokat írta le körülményesen, melyek a gyermeki szemben a rövidlátóság kifejlődését okozhatják. Ezen utóbbi bajra vonatkozólag a felolvasó saját szemvizsgálatait említette föl, amelyeket iskolákban épen most nagyobb kiterjedésben és rendszeresen megejt. Ennek kapcsán a rászármazott szinvakságról is érdekes megjegyzést tett. — A szép számú közönség tapssal jutalmazta a szives felolvasót TUDOMÁNY, IRODALOM. * (Király-hymnusz.) Az irói körben ma d. u. értekezlet tartatott egy magyar királyi hymnusz megalkotása tárgyában. Bao gh P. azt inditványozta, hogy küldjön ki az értekezlet egy bizottságot, mely a közönséget adakozásra híva föl, az így begyűlt adományokból hirdessen pályázatot, még pedig 300 aranyat a király-hymnusz zenéjére s 100 aranyat a szövegre. Ezzel szemben Ka as Ivor báró a plyázathirdetést elejtendőnek tartja és azt javasolja, hogy Arany János keressék fel a szöveg megirására, s csak az esetben irassék ki pályázat, ha ő erre nem vállalkoznék, ellenben a zenére mindenesetre pályázat nyitandó. Miután még többen szóltak a kérdéshez. Felek Miklós elnök konstatálja, hogy az értekezlet egyhangúlag megállapodott egy bizottság kiküldésében, melynek feladata küldöttségileg felkérni Arany Jánost a magyar királyi himnusz megírására. A bizottság továbbá felhívást fog kibocsátani, melyben a közönséget adakozásra hívja fel.A bizottság 16 taggal, a következőkből alakult meg: Hoffman Pál mint a mozgalom politikai vezetője, Feleki Miklós, mint az író és művész tagok vezére, id. Ábrám Kornél, mint a zenei rész vezetője, Grünwald Béla, Kaas Ivor, Erkel Ferenc, Odry Lehel, Huber Károly, Bartay Ede, Komócsy József, Toldy László, Aggházy Károly, Eggesszer Mátyás, Simonfy Kálmán, Dolinay Gyula, Tánczos Béla s Balogh P., mint titkár. A bizottság legközelebbi ülését vasárnap este 6 órakor tartja. * (Az országos régészeti és embertani társulat) ma este Pulszky Ferenc elnöklete alatt tartott ülésén Barna Ferdinánd Aspelin R. J. „finnugor ősrégészet elemei“ cmű művét ismertette. — Deák Farkas néhány gyönyörű erdélyi ékszert mutat be, két karperecét, melyek állítólag Lorántffy Zsuzsánna tulajdonát képezték, egy nagy buzogányos hejtűt, egy rezgő rózsákból álló boglárt s egy nyakéket. — Henszlmann Imre hopuszkói cucsives templom romjait ismerteti, melyeket rajzban mutat be. Puszky Ferenc egy Breznóbánya mellett talált bronz-edényt mutat be, melyben 18 karperec volt elásva. Dr. Torma Károly a nagysámi határon (Temes megyében) levő római ráncok melletti határdombokban lelt bronz-tárgyakról tesz jelentést. Ezek után a választmányi tagok zárt ülést tartottak. SZÍNHÁZ. * (A ,,furcsa háború“) című német operette rá vall szülőhelyére, mert sokkal unalmasabb mintsem megközelíthetné csak a gyengébb francia operetteket is. de szövegében se a zenéjében nem találunk új motívumokat, a szöveget csak röviden vázoljuk, mert a német színházból már úgy is ismeretes, a vékony bonyodalom azon fordul, hogy Violette grófné elfogatik két egymással háborúban élő olasz hercegség egyikének tábora által épen akkor mikor esküdni készül a limburgi herceggel, kit a szintén fogságba került Van Scheelen ezredesnek kellene személyesíteni az esküvésen. A hadvezérnek (Kápolnay), a kihez a szép fogoly álruhában jut, nagyon megtetszik Hegyi Aranka, s kivakartatván a személyesítéssel megbízott ezredes nevét, beírja a magáét s ő esküszik meg Violettával — persze egyelőre a herceg helyett. A második fő vonásban Umberto ezredes egyik foglyát Groot Balchuhart adja ki a hercegnek a miből aztán sok, de persze meglehetősen német szókomikum fejlődik, amíg végre számos viszontagság után a harmadik felvonásban kigombolyodik az elmaradhatlan csattanás, úgy hiszen maga Umberto voltaképen a herceg s nem történt semmi olyan dolog még a szimpdon sem, amiben a csász. kir. Felsőbbség még erkölcs dolgában is megbotránykozhatnék. A zenéről mit mondjunk? Sokkal rosszabb az, mint a Fledermausban. Walzer hátán Walzer. Egy szép quintet és a hollandusi dal kivételével a második felvonásban, majdnem fárasztónak mondható. Szerencséje Strauss operettjének, hogy ezúttal kosztümös , hogy a szereplők egytől egyig nagy igyekezettel játszottak, mert különben kétes lett volna a siker, így sem fogadták félig sem olyan melegen, mint a német színházban. Kedvenceit azonban ma is megtapsolta a közönség .Hegyi Aranka, Komáromi Mariska egy-egy lantot ábrázoló koszorút, Hegyi Aranka azonfelül egy másik babérkoszorút is kapott. Az ördög trombitája (Telefonpróba a vigadóban.) Színházi tudósítói tisztemhez Liren, ma a nemzeti színházba kellett volna mennem, Wilmné énekében gyönyörködni. De a hó, a hideg, igazán kellemetlenné tették reám nézve a föladatot. Átkozottul náthás természetem van! Egyszerre megszólal a telefon jelzőcsengettyűje. — Halló halló ! — Pesti Hírlap ? — Igen. — Ma este a vigadó éttermében megpróbáljuk a telefont, hogy az írók bálján használható lesz-e. Szíveskedjenek oda valakit elküldeni. — Jól van .... Jelzőre ! S támad vala e hitre, szörnyű versengés a tagok között, hogy hát ki menjen el voltaképen ? Az újdondász azt mondta, hogy ez : újdonság, ergo, az ő rovata. A „Tudomány“ rovatvezetője erősködött, hogy de bizony csak „Tudomány“ a telefon, mert villamosság. A báli tudósító szerényen azt jegyzi meg, hogy az egész voltaképen egy báli próba , ergo az ő rovata, végre azonban győzött az igazság t. i. hogy az Ördög Róbertet telefonon hallgatni se nem újdonság, se nem tudomány, de még csak nem is bál, hanem művészet. Oda a színházi referensnek kell menni. A vigadó utolsó éttermében fölöttébb kicsi, de nagyon válogatott és mód nélkül kiváncsi táraság jött össze. Ott láttuk a szép Arany Lászlónét, Naiez Gyulánét nővéreivel, a bájos Hamza kisasszonyokkal, Ujházy Edét nejével és sógornőjével, dr. Podmaniczky Frigyest, Paulay Edét, Vadnay Károlyt, Bródy Zsigmondot, Halmit, Szi Igeti Imrét, Hamza városi tanácsost Szépfaludy Ferencet stb. stb. Az érkezőket Puskás Ferenc úr a telefonvállalat igazgatója titkárjával együtt, a legszívesebb előzékenységgel fogadta. A terem szögletében van egy kis sátor felálláva. Padlatát neszfogó szőnyeg födi. A falról vastag sodronyokon, 12 darab fényesre csiszolt érc „hallgató“ függ alá Egyszerre hatan hallgatták „Ördög Róbert“ gyönyörű zenéjét. Mindenki , amint néhány másodpercig fülénél tartotta ahallgatóit, megdöbbenve tette ki kezéből. Egy szép kisasszony pedig annyira megrémült az ördöngös szerszámtól, hogy sietve hagyta el a megboszorkányozott termet. Minden hang, minden szó a legközvetlenebb frissességgel érkezett fülünkhöz. Willé csodaszép éneke, Peroti és Ney dalai, mintha közvetlen közelünkben hangzottak volna. Nem veszett el a legcsekélyebb pianissizmo sem, csak a fortisszimoknál volt kissé fátyolozott a hang.Az arany csupán ehimaera és a gyönyörű dalmű minden finom mancea, a villany közvetítésével, sértetlen épségben érkezett a vigadóba. A szombati rrói bálnak tagadhatlanul ez leezd egyik nagy „ elvu“jas Puskás urat annyival inkább illeti elismerés, mert ez a ,,multság“ neki bete-i kerül vagy 700 írtjába, de ő nagylelkűen lemondott mindenféle kártérítésről. PESTI HÍRLAP Csatai Zsófi, Solymosy s különösen Kassai érdemelnek még említést. (A „kis“ Prierre Kornélia) első szini kísérlete Debrecenben múlt szombaton igen jól sikerült. A fiatal énekesnő „Boccaccio” -ban Fiamettát énekelte és sűrű tapsokban részesült. Hangja kellemes, bár nem nagy terjedelmű magas soprán. Kpratúrája tiszta, gördülékeny, csengő. Nagy dicséret illeti az iskolát, melyben anyja Szabó Sándorné által részesült. Játékán a gyakorlat hiánya és a lámpaláz befolyása észrevehető, de határozott tehetsége elvitázhatlan és a debreceni közönség érdekében kívánatos, hogy a csinos megjelenésű, kedves énekesnő mielőbb szerződtessék. * (A nemzeti színház szünideje) ez évben június 16-tól augusztus 8 ig fog terjedni. Ezalatt úgy a nézőtéren, mint a színpadon tetemes átalakítások és javítások fognak eszközöltetni. Többek közt, a földszinti zártszékeket a támlásszékekhez hasonló ülésekkel fogják felcserélni. * (A nemzeti színház) februári bérlete ismét kitűnően sikerült. Minden páholy ki van adva, a múlt hónaphoz képest ugyan hárommal kevesebb támlásszéket, de viszont 3 erkélyszéket béreltek ki. Napi eladásra hét támlásszék maradt. — (M u r i 1 1 ó) halálának kétszázados évfordulóját Sevillában nagy fénynyel ünnepük meg s ez alkalommal a nagy művész összes összeszedhető művét kiállítják Murilló tudvalevőleg 1618-ban született Sevillában s 1685 ben halt meg Cadixban, hol a kapucinusok templomában „Katalin menyegzőjét“ festve az emelvényről leesett. Művei a mi országos képtárunk legfőbb hetét képezik s így emlékünnepe minket is közelről érdekel. _____________________________ 1888. február 1 TÁVIRATOK. A delegációk tárgyalásai. Bécs, jan. 31. A magyar delegáció négyes egyesült albizottsága ma délelőtt 11 órakor ülést tartott. Elnök: Tisza Lajos. A közös kormány részéről jelen voltak: Kálnoky gróf külügyminiszter, Byrandt- Rheidt gróf hadügyér, Szlávy József pénzügyminiszter. A magyar kormány részéről: Tisza Kálmán kormányelnök, Orczy Béla báró, Szapáry Gyula pénzügyminiszter és Szende Béla honvédelmi miniszter. Elnök az ülést megnyitván, kijelenti, hogy a tanácskozás egészen bizalmas természetű s ennél fogva titoktartást kér. Baross Gábor előadó ama meggyőződését nyilvánítja, hogy a mozgalom következtében szükségessé vált csapatszaporítás a megszavazott költségvetésből nem eszközölhető, hanem rendkívüli hitelre van szükség. Ajánlja a 8 millió megszavazását, remélve,hogy ez összeg okszerűen fog felhasználtatni a rend helyreállítására és a menszebia tekintélyének megóvására. Apponyi Albert gróf kész megszavazni a hitelt és elvárja, hogy ha az összeg elégtelen lesz, a delegáció kikerülésével nem fog intézkedés történni; ez iránt felvilágosítást kér. Szlávy közös pénzügyminiszter kijelenti, hogy az esetben, ha jelentékeny összeg kivántatnék, a delegációk újra összehivatnak, csekélyebb költség póthitel útján fog kéretni. Pulszky kérdi, hány ezred marad ott ? melyiket lehetett volna máshol elhelyezni ? hány zászlóalj küldetett oda ? hány ezredhez hívták be az utóbbi három évi tartalékosokat ? mily összegre rúgnak a felszerelési költségek és mi módon csoportosulnak e kiadások ? Bylandt-Rheidt gróf tüzetesen válaszol Puszky kérdéseire , részetesen ismertetvén a szükségesnek tartott katonai intézkedéseket. Előadása végén hangsúlyozta, hogy némely intézkedés, mely már most is szükségesnek mutatkozik, nincs felvéve a most kért 8 millióba, ennélfogva nincs kizárva, hogy esetleg újabb hitel fog igénybe vétetni. Pulszky kielégítőnek találván a választ, az úgynevezett rendkívüli hegyi ütegekre nézve kér felvilágosítást, melyre nézve a miniszter nyomban kielégítő választ ad. Hegedűs a mozgalom jelen állásáról kér felvilágosítást. Fálk kérdi Szlávytól, hajlandó e közölni bizalmasan a múlt évi november óta beérkezett valamenynyi identist , továbbá kérdi, váljon a jelen akció alkalmával a legmagasabb állású, döntőleg intézkedő egyén polgár-e vagy katona? Hason taralmú kérdéseket intéz Apponyi, Szilágyi és Bánffy a mozgalom keletkeztének okairól, a jelen állapotról és a szomszéd államokkal való viszonyokról. Szlávy a hozzá intézett kérdésekre válaszolva, hosszabb beszédben kimerítő ismertetést ad a forrongásban levő területen uralkodó jelen helyzetről, utána tévén, hogy a belterületi részleges mozgalmakhoz szórványosan küligaztás is társul, azonban egész határozottsággal konstatálja, hogy a szomszéd államok kormányai ez izgatástól távol állanak. Csernátony kérdi, lehet-e attól tartani, hogy a mozgalom Boszniában is kitörhet? Szlávy erre vonatkozólag nem adhat előre biztosítást, annyit azonban mondhat, hogy a mozgalom Boszniába átcsapásának meggátlására megtétettek a szükséges intézkedések. Éber Nándor kérdi a hadügyértől a mozgalom kiterjedését és topográfiai alakzatát. Bylandt-Rheidt gróf a beérkezett jelentések és adatok nyomán némi felvilágosításokat ad a mozgalom kiterjedéséről és megjegyzi, hogy a felkelők erejéről, fegyverzetéről és fegyvereiről egyelőre nem lehet pontos részleteket tudni. Apponyi kérdi: minő intézkedéseket tett vagy teend a közös kormány a külbefolyások név szerint Montenegro ellenében. Kálnoky gróf kü ügyé, válaszában megjegyzi, hogy az emlékiratnak azon passzusa, melylyel az interpelláció kérdését kapcsolatba hozta, nem vonatkozik arra, mintha valamely kormány vagy ország által gyakorolt külbefolyások léteznének. Az utóbbi hat év alatt a ma vidések majdnem valamennyi országa a legkülönbözőbb nemzetiségi és zendülési mozgalmak színhelye volt. Ezen idő alatt nemcsak Boszniában és Hercegovinában, hanem az egész Balkán-félsziigeten egész csoportja gyűlt össze azon elemeknek, meleknek az ilynemű izgatás szítása és szervezése rendes foglaltazásuk ; ezek némileg állandóan zavargó elemet képeznek, melynek működése le Thesszáliáig és