Pesti Hírlap, 1882. március (4. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-01 / 60. szám

Budapest 1882. IV. évf. 60. Szám (H41.) Szerda március L s r Szerkeszési Iroda: Előfizetési árak: _ _ Budapesten, nádor-utca 7. nM I. taMi ■géu cm........ 14 frt — kr, fill fjil hord a lap szellemi részét illető »ndl Tói évre................. . . . . 7 B —■ ■ b IH ül wm wm közlemény intézendő. Pecti U RI AP r H II I IBI Unical u»CT képes lappal agyíttetézendők. ***** **”.......................*® /GistarVCI"i'\ Hirdetések §2azalek asm adatik, 40, Rue Notredame des Victoire». r ' és szombaton “a“képtSrp vasárnapokon teken i—l-igi “^-“Országos képzonyvéltett távollétében mindig "megtekinthető. — & a n U r. IhatniV&IOK. de 10—fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhíd a soroksári ut végén, a via* g a rám kavn • Albin JuOUUOti Muzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike , a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jő mellett. — Városház a régi a városházi TvrtttARtánR Albin * nyitva: d. e. »—1 óráig, hétfőn és can hétköznapon fél-ig. — Országos képtár zsef-tér, saját ház.) — Iparmúseum. (Sugár- téren, az ut a Lipót-utcában 24. s*. a. — ÚíÁrtanTORr • Tódor M !törtökön a természet- ét néprajzi-tár . (Eszterházy-féle) az akadémia palotájá- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redoute) az aldunaaoroa. — »« ® . * ' | szerdán kedden és pénteken az ásványtárban. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán, az ujvar___Állatkert a városligetben. POLITIKAI NAPILAP. CSSS A mai szám tartalma: Mi történjék Boszniával. — Politikai hírek. — A harctérről. — Politikai szemle. — Fővárosi ügyek. — Egyletek, intézetek. — Színház, zene, képzőművészet. — Tudomány, irodalom. — Párisi levél. — Táviratok. — Legújabb. — Napi hirek. — Törvényszéki csarnok. — Szinlapok. — Közgazdaság. — Tárca : Hugo Viktor nyolcvan éve. — A mellékleten. Az országházból. — Országgyűlés. — Bemutatások az angol királynőnél. — Gladstone s az angol felsőház. — Perorvoslatok illetéke. Apróságok. — Billroth a hadi sebészetről. — Munkácsy Budapesten. — Német izgatás Magyarországon. — Skobeleff missziója Franciaországban. — Vegyes. — Tárca . Kicserélve. — Regénycsarnok. Bűnvirág. (16. folyt.) — Kivonat a hivatalos lapból. — Értéktőzsde. Mi történjék Boszniával? (BO) Mi történjék Boszniával? Erre a kérdésre Tisza Kálmán miniszterelnök azt felelte, hogy semmit sem felel. Egy tekintélyes magyar napilap pedig, mely a mérsékelt ellenzék egyik árnyalatának önkénytes közege, azt felelte : az történjék, amit Bécsben akarnak. Ez a felelet nem a magyar nemzet felelete, de nem is felel meg a magyar nemzet érdekének. Ez az érdek pedig előttünk természetesen a legelső, melyet semmiféle tekintetnek alárendelni nem lehet. De ez az érdek teljesen jogosult is, mert hiszen Bosznia és Hercegovina szomszédságunkban fekszik s népe olyan, mint a minő hazánk egy részében lakik. S ezen kívül is e két tartomány a Balkán félszigeten fekszik, e félsziget sorsa iránt pedig mi közönyösek nem lehetünk. Az orosz azt akarja természetesen, hogy mi onnan vonuljunk ki s az uratlanná lett két tartományt engedjük át szabad osztály tárgyául Szerbiának és Montenegrónak. A nagy szerb párt egyetért Oroszországgal mind Szerbiában, mind Montenegróban. S azt hiszszük, a mai ingadozó angol kormány se igen bánná, ha a dolognak ez lenne a vége. Az udvar és a közös kormány azt akarja, hogy e két tartomány bekebeleztessék Ausztria- Magyarországba. Tán abba is belenyugodnék, hogy egyik része Ausztriába, másik része Magyarországba kebeleztessék be. De hallatszottak bécsi hangok, melyek a két tartományt egészben Ausztria részére követelték. A horvátok szintén a bekeblezést, de egyúttal a Horvát- Szlavon-Dalmátországgal való egyesítést óhajtják. Azt hisszük, hogy bizonyos eshetőségek bekövetkeztével Európa hatalmai nem elleneznék a bekeblezést talán az egy Törökország kivételével, aki azonban már nagyon elbágyadt beteg ember, szavát komolyan venni nem szokás. A magyar nemzetnek nem áll érdekében sem az orosz tervnek, sem az osztrák tervnek sikerülte. Az orosz tervet elleneznünk kell s mindaddig, mig a szerb népnél erősebb nem lesz a szabadság szeretete s a jó szomszédság érzete, mint az orosz rokonszenv, meg nem engedhetjük, hogy a két tartomány Szerbiához csatoltassék. De elleneznünk kell az osztrák katonai tervet is akár osztályt akar velünk, akár magának akarja a két tartományt egészben. Osztozni nem áll érdekünkben száz ok miatt, az Ausztriába való bekebelezés ellen pedig tiltakoznunk kell, mert azt csakugyan el nem nézhetjük, hogy Ausztria ne csak nyűgöt, északi részben kelet felől, hanem még dél felől is bekerítsen bennünket. A nemzet önállóságát s közgazdasági fejlődésének egész jövendőjét tenné tönkre végképen ez az intézkedés. De e kétféle intézkedésen, az orosz és osztrák terven kívül még háromféle intézkedés lehetséges. Természetesen a lázadás leveretése s a két tartomány pacifikációja után. Az egyik az, hogy adjuk vissza Törökországnak. De ez bajjal jár. A sztambuli kormány ugyan határozottan állitá Berlinben a kongresszus alatt, hogy ő e két tartományban békét és rendet tud tartani, csak neki erre időt engedjenek s csak őt nagy külháborukkal ne zaklassák. Ez állítás komolyságán akkor nem is lehetett kételkedni. De azóta sokat változtak a viszonyok. A mi fegyvereink sok mohamedánt megöltek, vagy kiköltözésre kényszeritettek, a dolgoknak az okkupáció előtt fennállott rendje teljesen felbomlott s most már legalább is kétséges, vájjon a megerősödött Szerbia és Montenegro gonosz szomszédsága mellett volna-e Törökországnak elegendő ereje a béke és rend állandó fentartására. Azt pedig csakugyan nem lehetne tűrni, hogy határaink mentén örökös benső villongás legyen, ennek elfojtására tehát újabb és újabb okkupáció lenne szükséges, amitől mentsen isten. A másik intézkedés az lehetne, hogy a két tartományt hagyjuk magára. Népei tegyenek úgy, ahogy nekik tetszik, ha egymás fülét, orrát, mind levagdalják is. S bizony, ha Dalmáciában s Magyarország területén és társországaiban, rokonfajus természetű népek nem laknának s ezeket a nyugtalanság ragályától félteni nem kellene, ez lenne a legolcsóbb, tehát a legokosabb intézkedés. Erről azonban most szó sem lehet. A harmadik lehetőség az, hogy a két tartomány egyesíttessék oly fejedelem alatt, ki Ausztria császárjának s Magyarország királyának köszönje a fejedelemséget is,de a trónon való megmaradhatást is. Amint van Oroszor- I A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. 1 '. 1 . ■ L - ■ — I Hugo Viktor nyolcvan éve. Tegnap, február 26-án, töltötte be a nyolcvan évet Hugo Viktor. Ember sohasem lépte át e magas életkort ilyen egészségben, erőben, ennyi ifjúi tűzzel. Ama fölöttébb érdekes könyvből, melyben Hugo asszony beszéli el dicső férje életének első korszakát, tudjuk, hogy Hugo Viktor alig életképesen jött e világra. A nagy költő maga is elmondta, hogy ő „kétszer volt gyermeke makacs anyjának.“ De amit kevesen tudnak, az az, hogy még hosszú ideig születése után, majdnem nyomorék, csenevész gyermek volt. Ő maga beszéli el, hogy egy éves korában még nem tudta fejét vállain tartani. E jelenséget édesanyja mondta el neki. Ha e körülményeket összevetjük hosszú és egészségben eltöltött életével, sok anyagot találunk élettani következtetések levonására. Azon helyzetben vagyunk, hogy járulhatunk néhány felvilágosító adattal e problémához. Az olvasó, ki miként mi, hódolattal tekint fel a halhatatlan lángészhez, bizonyára érdekkel fogja olvasni e sorokat, melyek érdekes részét képezendik a babéros költő életírásának. Hogy Hugo Viktor, kinek életképessége születésekor több mint kétséges volt, miként érhetetett el ily magas életkort, úgy hogy erős testalkata biztos reményt nyújt et az emberi élet végső határáig működni látnunk ? A felelet e kérdésre igen egyszerű. Mióta anyja, önfeláldozó szeretetével megóvta gyermekéveiben, Hugo Viktor azóta maga őrizte magát egy csodálatos szigorúsággal megtartott hygienikus életrend által. . Elmondta ő maga verseiben, hogy mily tiszta tej, mennyi gond, mily lángoló szeretet volt az, melylyel anyjának sikerült őt fölnevelni, a pubertás korszakáig. Barátjai s minden ismerőse tudják másfelől, hogy mióta férfi, miként rendezte be életmódját, szokásait észszerűen, úgy, hogy mindent el tudott hárítani útjából, mi egészségére káros lehetett volna. Kényszerülvén dolgozni, hogy nagy családját fentarthassa ; életét két részre osztotta: egyiket az intellectuális, irodalmi munkának , másikat a testi gyakorlatoknak szentelve. Innen e hosszú, nemes élet csodálatos egyensúlya. Napjai így következtek egymásután megszakítás nélkül; szorgalmas irodalmi munka, tarkítva hosszú sétákkal. Ez az ő hosszú életének összegezése. Ez általános szabályhoz hozzáadhatjuk még a mértékletességet az ételben s a tartózkodást minden erős italtól, kivévén a gyenge, vizes bort. Egy ebédnél a Tuileriákban, Nemours herceg megparancsolt egy szolgának, hogy kínálja meg részéről egy pohár kitűnő borral Hugó Viktort, ki éppen szemben ült vele. A királyi herceg keményen szemügyre vette a kitűnő vendéget, lesve, hogy milyen hatást fog előidézni nála, a nektár megízlelése. Mily nagy volt azonban, borzalommal vegyesz csodálkozása, látva, hogy a nagy költő, tovább csevegve szomszédjával a nevezett nektárt a vizes palack megbecstelenítő folyadékával vegyíti. A mértékletességhez , Hugo Viktornál, hozzájárult a bölcseség minden dologban. Gyermekségében a Faubourg St. Germain hercegnőinek térdein ringatva, alkalma nyílt e főrangú világ tradicionális és mindennapi szokásait magáévá tenni. De ugyancsak megrostálva. Csak a szellem és érzelmek nemességét tette magáévá s nem a veszélyes tétlenséget, álmatlan éjszakákat, izgató játékokat és a szalonok frivolitásait. Szükség is volt az élet bölcseségének ily roppant ismeretére, hogy eleget tehessen az óriási munkának, minőt még az ókorban is csak keveset hajtottak végre. A napok nem voltak elegendők e szüntelen termelésre, az éjek is hozzájárultak és járulnak, bizonyos részben. Sokan fognak csodálkozni, ha meghallják, hogy „Ruy Blas“ és a „Nyomorultak“ szerzője nem csak nappal, de éjjel is dolgozik s mi több, gyertyavilág nélkül. Ha lefekszik, mindig kezeügyében van néhány ív papír, toll és tinta. Ha egy gondolata jó, kinyújtja a sötétben kezét, megragadja a tollat és ír. Érdekes tudni azt is, hogy szivar, pipa, még sohasem érintő ajakát. Egész fiziognómiája férfias, komoly, gondolkozó. Sohasem volt benne semmi, az u. n. bohéméből. Mint Marc-Aurél és Napoleon ő is komolynak született. Egész, bosszú életében nincs a legcsekélyebb aprólékosság, mely becsületére ne válnék. Ismertük akkor, midőn távol állt az anyagi jóléttől s mégis visszautasitá az ösztöndíjakat, melyeket a minis/.leius. .... neveltetésére ajánlottak. Gyakran hallottak mondani Mai számunk 14 oldalt tartalmaz.