Pesti Hírlap, 1882. március (4. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-02 / 61. szám

küldött enquéte még mindig nem kezdette meg műkö­dését. A­mi az állami munkálatodat illeti, szóló meg van róla győződve, hogy soknak elejét lehetett volna venni, különösen elejét lehetett volna venni a néhány nap óta e tárgy körül történt felszólalásoknak, ha a közlekedésügyi minisztérium ezeket az ügyeket nagyobb nyilvánossággal kezelné. Minél nagyobb lesz ezen ügyek körül a nyilvánosság, minél több ember fog azokba befolyni, annál inkább el fognak oszlani a gyanúsítások. (Élénk helyeslés balfelől.) Végül óhajtja szóló, hogy vízi ügyeink megbírá­­lásánál, a­melyeket nem tekint többé pusztán vízi uta­­ink kérdésének, hanem tekint összes földmivelési érde­keink kérdésének, nem annyira a műszaki felfogás, mint inkább gazdasági érzék, gazdasági szellem ural­kodjék. (Élénk helyeslés.) Azért a műszaki értelem mel­lett a földmivelési értéket is képviselve óhajtja látni a közlekedésügyi minisztériumban. (Élénk tetszés.) Elfo­gadja a költségvetést. Elnök kijelenti, hogy miután szólásra még töb­ben vannak följegyezve és elérkezett az interpelláció megtételére kitűzött idő, a vita folytatása holnapra ha­­lasztatik. Következik a bejelentett interpelláció előter­­jesztése. (Zaj.) Soka Ferenc jegyző: Almássy Sándor. (Nincs jelen! Zaj.) Elnök kijelenti, hogy miután az interpellációt bejelentett képviselő nincs jelen, nincs egyéb­ hátra, minthogy a holnapi ülés napirendje megállapíttassék. (Folytonos zaj. Felkiáltások jobbfelől. Folytassuk !) A holnapi ülésben, mely a Ferenc császár és király ő felségéért tartandó gyászistentisztelet miatt 11 órakor kezdődik, folytattatni fog a ma félbeszakadt tárgyalás. (Nagy zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Folytassuk a tárgyalást ! Elnök elhagyja az elnöki székét. Zajos derültség.) Az ülés 1 és fél órakor végződik. Makrancos elefántok. (A londoni „J­u­m­b­o“ - e­s­e­t alkal­mából.) Mint lapunk egyik számában említettük, London közönségét már körülbelül két hét óta izgatottságban tartja „Jambó“-nak, a londoni állatkert híres elefántjá­nak sorsa. Ezen elefántot, mely évek hosszú során át kedvence lett a londoni közönségnek, egy B a r­n u m nevű állatsereglet-tulajdonos 2000 font sterlingért (20,000 forint) akarta megvenni a társulattól, hogy Amerikában mutogassa a hatalmas állatot. A társulat el is fogadta az ajánlatot s hajóra akarta szállítani a londoniak­­kedvenc elefántját, de ez hevesen tiltakozott e terv kivitele ellen, és sehogy sem akarta ott hagyni új ha­záját, melyben életének legnagyobb részét mindenki által bámulva, sokaktól dédelgetve, a gyermekek által imádva töltötte. A legnagyobb erőmegfeszítés és a leg­leleményesebb kísérletek dacára sem sikerült elszállítani az önfejű elefántot s végre is az okosabb engedett. A makrancos állat egyelőre keresztülvitte akaratát a kö­zönség osztatlan örömére. A gondolat, hogy előbb-utóbb mégis elvihetik a közkedveltségű elefántot, komoly ellenintézkedésekre késztette a londoni közönséget s a megindult mozgal­mak csakhamar a legkomolyabb mérveket öltötték. Egyes tekintélyes napilapok vezércikkekben tárgyalták az eseményt, sőt a „Times“-ban felszólaltak egyes hangok, gyűjtésre szólítván fel a közönséget, hogy a begyűlendő összegért a nemzet számára szerezzék meg az okos ál­latot. A dolog végre annyira ment, hogy egyes szakla­pok szükségesnek tartották tudományos érvekkel védeni a társulat eljárását s bebizonyítani, hogy az egész do­log a közönség javára vált számárá, mely komolyan volt fenyegetve az öregedő Jumbo szeszélyei által. Bartlett, egy elismert szakértő, ki bő tapasztalatokat szerzett a fogoly-elefántok körül, már régen figyelmeztette a társulatot, hogy nem lesz taná­csos gyermekeket ültetni Jumbo hátára, mert a legsze­lídebb elefántok is hirtelen ingerlési rohamoknak van­nak kitéve, melyek a legkomolyabb veszélyekkel jár­nak. A „Field“, egy heti szaklap, ezen állítás támo­gatására részletesebben foglalkozik ez esettel s több erre vonatkozó példát említ az állatseregletek törté­netéből. Senki sem hinné — igy mondja az említett lap — mennyi elő­vigyázattal és veszélylyel jár ezen okos és tanulékony állat őrzése, midőn látszólag oly békésen és nyugodtan’ hempereg az állatkertek ösvényein. Hatal­mas ereje valóságos csodákat művel, ha egyszer fölin­­gereltetik s gyakran megesett már, hogy ilyenkor a számára berendezett, erős szerkezetű épületet mint gyenge kártyavárat szerte­szét rombolta. A­mi különö­sen Jumbo-t illeti, a ketrecéhez vezető ajtó három hü­velyk vastagságú vasrudakkal van bezárva, melyeket mindkét oldalon erős vaspántok kötnek le. E rudak oly súlyosak, hogy két ember alig bírja azokat fölemelni. S e hatalmas vasrudakat ajtóstul együtt betörte egy alkalommal a hatalmas Jumbo iszonyú izomereje segít­ségével. A ketrec oldalai mindenütt hasonló vasrudak által vannak védve s mégis egy hirtelen ingerlési ro­ham alkalmával s legnagyobb könnyűséggel betörte az óriási erővel biró állat az igy megerősített falakat. Az ily rohamok gyakorisága arra kényszeríti a legtöbb állatsereg-tulajdonost, hogy a fogoly hím elefántokat a 25. év betöltése előtt megöljék, mert e korral kezdődik ezeknél az ily rohamokra való hajlam. Vagy 50 évvel ezelőtt C h u n y, az exeter­­changei állatkert híres elefántja egy ily roham alkal­mával megölte felügyelőjét s lerombolta ketrecét. A zajra egy csapat katona rohant elő, de ezek nem is­mervén az elefánt érzékeny részeit, számtalan golyót lőttek fejébe, míg végre összerogyott a hatalmas állat. VEGYES. — (Egy svájci Don Juan.) A sz. galli hivatalos lapban következő érdekes figyelmez­tetés olvasható : ,,Minthogy Ehrk­holzer Fe­lix sz.-galli aranyműves rövid idő alatt több törvényte­len gyermeknek lett apja, kikről aztán a községnek kellett gondoskodnia, mi nagy pénzbeli kárral járt a községi pénztárra nézve: a szent-galli járásbiróság figyelmeztet minden nőt, hogy tartózkodjék a nevezett Ehrk­holzer­rel kötendő szorosabb viszonytól, miután az ily viszonyokból netán keletkezendő követ­kezményeket saját maguknak kellene viselniök s nem támaszthatnának kártérítési igényeket sem a nevezett egyén, sem pedig az illető községe ellen.­­ (Talpraesett javaslat.) Az amerikai Unió déli államainak egyikében egy törvény­hozó azon javaslatot terjesztette be, hogy minden el­halt beteg sírkövére bevéssék amaz orvos nevét, ki azt betegsége alatt kezelte. Minél kevesebb sírkövön szerepel valamelyik orvos neve, annál ajánlottabb az illető.­­ (Akár csak Veszprémben.) Egy nemrég Reichenbergben megtartott esküdtszéki tárgyalás alkalmával az elnök figyelmeztette a teremben jelen volt számos asszonyt és fiatal leányt, hogy oly iratok fognak felolvasásra kerülni, melyeknek tartalma nem igen egyeztethető össze­ a nőktől megkívánt illemmel s felkérte őket, hogy saját jó hírnevök érdekében hagyják el a termet. Az elnök ezen felszólításának azonban egyetlenegy hölgy sem tett eleget! Ez a „női szemérem!“ . (A zsidók vándorlása Ame­­r­i­k­á­b­a.) New-Yorkból írják, hogy szokatlan és új látványt nyújt most a Brodway alsó része és a Castle Garden. Naponként nagy számban vándorolnak ott át az Oroszországból kimenekült hosszú kaftános zsidók, kik ezren meg ezren érkeznek Amerikába. Körülbelül három­százat, kiknek egyelőre nincsen kilátásuk arra, hogy munkát kapnak, átszállíttattak Wards Ielandba. Ezek között van negyven nő, hatvan gyermek, 50 iparos és tanuló. Más zsidók ismét tovább utaztak nyugat felé. * (Teknőc-e vagy kacsa?) Mint egy angol lapban olvassuk, Kaliforniában egy halász nemrég a Tulár-tóban egy óriási teknőcöt fogott, mely­nek pajzsán tisztán volt olvasható e spanyol felirat: „Padre Vincente 1797.“ — (Az asztalkendők törté­­n­e­t­é­b­ő 1.) Az asztalkendők használata még egy­­átalában nem régi. Helyeket ezelőtt, mint az Angolor­szág egyes vidékein még most is szokásban van, az abrosz pótolta. A 12-ik és 13 ik században igen hosz­­szura csinálták az abroszokat s úgy voltak fölteritve, hogy ha az egyik oldal a sok törülközéstől már be­piszkolódott, át lehetett azt fordítani a másik, tiszta oldalára. Későbben felhagytak e szokással és csak egy­szerűen rakták fel az abroszt III. N­­e­n­r­i­k francia király abrosza kis hullámok alakjában volt törve s úgy nézett ki, mint gyenge szellő mellett a tenger felülete. A 17-ik században nagyobb ünnepélyeknél a bontan­hoz tartozott, hogy minden ételhez más asztalkendőt hoztak, épen úgy, mint most szokták váltogatni a tá­nyérokat és evő­készleteket. — (Uj gyémántmezők.) Dél-Afriká­­ban a Baal folyó mentén és Hannovernél a Zeckoze partján új gyémánt mezőkre találtak Az előbbi helyre már körülbelől 2000 munkás ment Kimberleyből. — (Egy orosz színházból.) Chersonban nemrég az „ál Demetrius“ című darabot adták elő. E jelenetben előfordul, hogy egy orosz hazafi­a fölött tűnődik, várjon meggyilkolja-e a cárt vagy sem. Míg a színész így tépelődik, egy hang a karzatról odakiáltott hozzá: „Mit gondolkozol? A cárgyilkosság már nem új dolog. Menj szúrd le!“ Néhányan megtap­solták e szavakat, de a közönség legnagyobb része a meglepetésről szólni is alig tudott. A rendőrség több egyént elfogott és a darabot nem volt szabad végig­játszani.­­ (Gyújtogató vasút.) New­ York­ból írják, hogy Ocean közelében egy arra robogó vas­úti vonatból kiröpült a szikra e hó 12-én s három nagy petróleumtartót felgyújtott. Miután ezekben 105 ezer barrel petróleum volt, a környék nagy veszélyben forgott. Mindenfelé sürgönyöztek segélyért, de a tűz­oltóknak meg kellett azzal elégedniük, hogy az égő petróleum körül földsáncokat emeltek. Éjjel a vidék mértföldnyi messzeségben be volt világítva. Másnap a veszély megszűnt ugyan, de a tűz nem. A kár 115,000 dollár. Egy másik híres elefántot szintén meg kellett lőni Liverpoolban Atkins utazó állatseregletében. Ez két felügyelőt megölt s miután a jól célozott lövés következtében összerogyott, még ott a földön mindent össze-vissza tört maga körül. Amsterdamban három éven keresztül láncon kellett tartani egy elefántot. Felügyelője mindig éles bárddal kezében közeledett az állathoz, de ezen óva­tossága dacára mégis megöletett, mire az elefántot szintén agyonlőtték. Versaillesban egyszer megvadult egy elefánt, ke­resztültörte ketrecét és űzőbe vett egy embert, ki egy sekély tóba menekült előle. Az elefánt utána iramo­dott, de hatalmas testével beleakadt az iszapba s egé­szen alásülyedt, úgy, hogy rövid idő alatt megfulladt. — Kölnben is agyon kellett lőni egy elefántot, mely egy roham alkalmával megölte felügyelőjét. Ily körülmények közt el lehet hinni a ,,Land und Water“ állítását, hogy a londoni zoologikus társu­lat nem kapzsi nyelvágyból akarta eladni az általa is kedvelt Jumbót, hanem szabadulni akart ama nehéz felelősségtől, mely Jumbó makrancossága folytán reá háramolt. Kivonat a hivatalos lapból. Diplomatikai ügyek. A király tengervári lovag K­o h e­n Henrik főkonzuli címmel és jelleggel felruházott konzult Liverpoolban, ugyanoda főkonzullá , lovag Boleslawski Károly kon­zult Sanghaiban — egyelőre szolgálati viszonyában való meghagyás mellett, — főkonzullá Janinába, és báró H­a a n­emészt konzult Galacban főkonzullá és a konzulátus főnökévé Konstantinápolyba kinevezte, továbbá Le B­i­­­a­r­d­t Antal moszkvai főkonzulnak Sanghaiban a konzuli teendőkkel való megbízatását, — lovag Oestreich®r G. főkonzuli címmel és jelleggel felruházott konzulnak Konstantinápolyból Danzingba, — Haupt József főkonzuli címmel felruházott konzul­nak Amsterdamból Piräus-Athenbe, a lovag Strautz Antal konzulnak Corfuból Jeruzsálembe és R­o­n Be­nedek konzulnak Syrából Cardiffba való áttételét jóvá­hagyta, végül báró Wartberg Sándor cs. kir. kamarász konzullá Corfuba, F o n t a n a konzuli cím­mel és jelleggel felruházott alkonzuli konzultá­túrába, G­s­i­f­t­e­r Károly alkonzult konzulá Amsterdamba, wahl­borai báró C­z­i­k­a­n­n Móric alkonzult a berlini főkonzulátushoz konzullá, B­u­r­i­á­n István alkonzult konzullá és ügyvivővé a moszkvai főkonzulátushoz; végül W­y­s­o­c­k­i Szaniszló alkonzult Janinába az ottani főkonzulátusnál viselt ügyvivői állásában való meghagyás mellett ugyanoda konzullá kinevezte. Alapszabályok megerősíté­se. A szerdahelyi ipart segélyző egylet, a kun­szent­­miklósi korcsolyázó egylet s a bellatinci önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. Uj posták, Nógrádmegyébe kebelezett Karancs-Ság községben, Pest-Pilis-Solt Kiskun megyébe kebelezett Alsó Némedi községben, s Somogymegye Hedrahely községében ma uj postahivatalok léptek életbe. U­j t­á­v­i­r­ó, Legenye-Mihályiban Zemplén­­megyében postával egyesitett uj államtáviró-állomás nyittatott meg korlátolt napi szolgálattal. Árverések Budapest­­en. Márt­. 10. Wenetianer L. (Zsigmond) ingós. (IV. ker. Feren­ciek bazárja.) 725 frt. — Márc. 11. ifj. Tauser Mihály ing. (VIII. ker. Madách­ utca 13. sz.) 371 frt. — Március 8. Kuntschner Ede igatlanai (Svábhegyi ház és rét) 1843 frt. — Má­c. 13. Seymann Antal ingós. (II. ker. lánchid­­utca 2. sz.) 1116 frt Árverések a vidéken: Bez (Győr) márc. 28. Szakál János ingatl. 3997 frt. — Szap (Győr) márc. 30. Lusztig Ábrahám ingatl. 6000 frt. — Farád (Sopron) márc. 31. Szilvásy Lajos ingatl. 727 frt. — Vámos (Veszprém) márc. 11. Dohai (Perká­­tai) János ingatl. 841 frt. — Csali (Ipolyság) április 13. Petroch Katalin örökösei ingat. 862 frt. — Szé­­cheny (Sopron) márc. 9. Sz­jkendy István ingatl. 1000 frt. — S.-A.-Ujhely, márc. 27. Weinberger Józsefné ingatl. 47.245 forint. — Széles­ Lonka (M.-Sziget) márc. 13. Tancsinecz Andru Ilyásy ingatl. 538 frt. — N.­Ki­­kinda, március 28. Tyirety Draga ingatlanai 701 frt. — Szatmár, márc. 30. Brum Sámuel ingatl. 3120 frt. — Göncz (Kassa) márc. 20. Franko János ingatl. 35,600 frt. — Pancsova, márc. 4. Krisadinácz Mihály és társai ingatlanai 1740 frt. — Suur (Vesz­prém) márc. 1. ifj. Kuty István ingatl. 615 forint. — Deménd (Eger) márc. 15. Helli Józsefné ingd­. 650 frt.— Pancsova, márc. 15. Holic­us József ingd­. 1426 frt.—Vaál, márc. 17. Szakolczai Sándor ingdl. 600 frt. — Debre­cen, június 2. br. Balassa István ingatlanai 159,540 frt. — Tóti (Margitta) máre 2. ifj. Kovács János ingdl. 2535 frt. — Bellus (Trencsén) márc. 31. Rucsek János ingtl. 886 frt. — Mercifalva (Virga) márc. 15. Stoffel Claudius ingtl. 659 frt. — Saár (Sárvár) ápr. 4. Német Istvánná ingadl. 7653 frt. Felelős szerkesztő: dr. Kenedi Géza. Egyedül nálam kapható a leg­újabb 1882-ki javított ruganyos s­zérvkötő, tolókészülékkel ellát­­­­va, amely úgy a legfárasztóbb munkánál, valamint éjjel az ágyban is kitűnőleg használ­ható, anélkül, hogy a legcse­kélyebb fájdalmat is okozná, sőt annak folytonos hordása ál­tal a legtöbb esetben a baj gyógyulása is eredményeztetik. A megrendelésnél a sérv­nek jobbra, balra vagy mindkét oldalon létele, annak nagysága, úgy a csípő­átmérőinek megjelölése köretik. Egyszerű darabok 31/a—4 frt. Kettős „ eV*—8 „ Szétküldés pontosan utalványnyal. Ezenkívül még nagy raktár mindennemű legkülönfélébb szerkezetű rugókkal ellá­tott sérvkötőkből, suspensoriumok tricot-, szarvasbőr- és gummiból, mely két utóbbi főképen heresérveknél, ahol már sérvkötő hordása nem tanácsos, ajánlatos; továbbá anyaméh-előesési kötelékek, görcsér-harisnyák, kristély- és anyafecskendők, igazi párisi b­rigateurök hölgyek számára Kézmárszky tanár után, 1 liter 3 frt 35 kr., I1­, lit. 4 frt, 2 lit. 4 frt 50 kr., praeservativok, gummi-ágybetétek, ka­szári tarisznyák, jégzacskók, derékkötők, húgytartók, kathe­­derek, bougiek, belehelési készülékek, anyakoszorúk, légván­kosok minden nagyságban és alakban, valamint minden­nemű sebészeti gummi-áruk a betegápoláshoz szükségeltető szerek a legnagyobb választékban és mérsékelt árak mellett. A kötelékek fölillesztéséhez külön helyiséggel rendelkezem. Legújabb szerkezetű­ elzárható készülékek urak és hölgyek számára. Gummi és halhólyagok. Va­lódi francia, 1 frt. 50 krtól 4 frtig, valamint női külön­legességek (párisi szivacsok) tucatja 2 frt. 50 krtól 4 forintig. 1371 ^ T^1 Budapest, mixt­ókra várnai mÁm - Dorottya-10»­5. K. Nálam a hires csoda-sérv kenőcs kapható, Ára tégelyenkint 2 frt. 75 kr.

Next