Pesti Hírlap, 1882. március (4. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-01 / 60. szám

4 ♦(Massenet „Herodia­s“-a) e hó 22 én került színre először a milánói „Scala“­­színházban. Az első felvonás hidegen hagyta a közön­séget, ellenben a második és harmadik óriási sikert a­ratott. A szerzőt tizennyolcszor hívták. A kiállítás nagyszerű, a zenekar kitűnő volt. ♦(Wagner színháza Bayreuth­­b­a a­ tűzbiztosság szempontjából valódi mintaszínház — mint ezt a hatósági rendelet folytán nemrég megej­tett vizsgálat konstatálta. A nézőtérről tizenkét kij­rat vezet közvetlenül a szabadba. A fejedelmi páholynak három kijárata van, az e fölött levő karzatnak kettő. Az ajtók mind kifelé nyílnak. A nézőtért a színpadtól két tűzfal választja el. Vasfüggönye ugyan nincs a színháznak, de erre nincs is szükség, minthogy a szín­pad és a nézőtér között igen nagy a térség. A zenekar öt kijárattal bír, ezek közül az egyik földalatti. Az öltözőket tűzfalak és külön folyosók választják el a színpadtól, azonkívül el vannak látva kellő számú ki­járatokkal. * (Verdi és Boito.) Verdi jelenleg J a­g­o cím­ű operán dolgozik, a­melyhez Boito a „Mefisztofeleszt" szerzője írta a szöveget. A mű négy képből fog állani és egészen Shakespeare tragédiája nyo­mán halad, Boito viszont „N­e­r­o“ cím­ű dal­művet ír. _____________ TUDOMÁNY, IRODALOM. Az országos régészeti és embertani társulat ma d. u. 5 órakor az akadémia kistermében P­u­ls­z­ky Ferenc elnöklete alatt nyilvános ülést tartott nagyszámú hölgyközönség jelenlétében. Az első felolvasó Radvánszky Béla dr. volt, ki jellemezvén őseink fényűzését, különösen a pohárszékeken tartott ivóeszközöket ismertette. Ezek­ből ugyan kevés maradt fel korunkig, aminek oka részint abban keresendő, hogy a divat változtával azokat becserélik, részint abban, hogy a lefoglalt főúri ezüst és aranyjavakat pénzzé verték. Ezen ivóedények leginkább ezüstből készültek, melyek csak belül voltak megaranyozva, kivü­l pedig zomán­cozottak valának. Tiszta arany poharak ritkán for­dultak elő. Ismerteti ezután az úgynevezett fortélyos vagy csaló poharakat, a gömbölyű fenekű barát­poharakat, melyek kézről kézre jártak s melyeket meg­töltve nem lehetett letenni. Majd a fedeles, talpas po­harakról szól s a veritékes pohárról, melynek oldalára köny vagy esőcsepp volt kiverve. Cápa-pohárnak azt nevezték, melynek külső része cápabőr módjára volt pontozva. Őseink maguk is találtak fel pohármintákat, melyeket vagy az állat vagy a növényvilágból vettek. Ez utóbbi mintájára készültek a legszebb ivóeszközök, így az almá­s körteféle poharak, vagy a kedvelt szőlő­­alakú pohár, mely úgy nézett ki, mint a szőlőfürt. Ezután két leányforma poharat mutatott be, melyeket folyadékkal szintén nem lehetett letenni; voltak még malom, gálya és gondola alakú poharak is. Használatban valának továbbá az elefántcsontból, — habár igen rit­kán, — gyöngyházból, structojásból, a­­mit gyakran ludtojással helyettesítettek, — szerecsendióból készült s aranyozott ezüstbe foglalt poharak. A parcellán vagy kristály pohár , mely szintén ezüstbe volt foglalva, csak a tizenhetedik században jött haszná­latba. Ezután az Erdélyben elterjedt kupákat ismerteti s a kétfülű és egyfülü csészéket, melyek gyümölcs­tartásra szolgáltak. Végül a 16 és 17. századbeli mosdómedencék és azokhoz való korsókról szól. Érdekességében előadása sokat nyert azáltal, hogy a nemzeti múzeum gazdag kincstárában levő régi magyar ezüst edényeket be­mutatta. P­u­­­s­z­k­y Ferenc a 12—16. században Ma­gyarországon irt és díszített kéziratokról értekezett. Értekezésének tárgyául a könyvkiállításra beküldött régi könyvekben előforduló képeket és iniciálékat vá­lasztotta, melyeket a közönségnek be is mutatott, így a Pray-kódexben előforduló s 1227-ben készült 5 tollrajzot, a gyulafehérvári könyvtár kincsét képező s 1577-ben irt misekönyvet, az egri érseki könyvtárból 1394-ben Miskolci László által irt missalét s részben a nemz. muzeum, részben a pozsonyi társas káptalan birtokában levő missalékból több képet. Bemutatott ezután 1406-ból körmöci és selmeci jegyzőkönyveket, melyek­nek díszítésein határozottan a burgundi befolyás ész­lelhető. Legérdekesebb volt azonban a két antiphonalé, melyek közül az egyik az esztergomi székesegyház tulajdona, s melyről biztosan nem tudjuk, itt készülte, csak lapszéldiszitményeiről sejtjük, de a másik a győri, az határozottan magyar kéz­műve s ennek kö­tése is egyike az eddig ismert legremekebb kötések­nek. Mindkettőn szintén a burgundi befolyás észlelhető, míg ellenben az 1529-ből való Kriza kódexen, már ha­tározottan az olasz befolyás látszik. Felolvasását elmés megjegyzésekkel kisérte, melyek a közönséget derült hangulatba hozták. Ezután zárt ülés tartatott, melyen a folyó ügyeket intézték el.­ ­ A déli háború. Bécs, február 28. A XVIII. hadosztály parancs­­­­noksága jelenti február 27-én este. Hogy a Zagorje és ülök ellen előnyomult csapatok által szétvert és a kombinált támadást kikerülő felkelőket másodszor meg­támadják, Nevesinjéből és Artovacból csapat elhelyezé­sek rendeltettek el. A 26-ik tábori vadász zászlóalj egyik százada február 25 én este Lugvicsban Pakostól északnyugatra elindult és Kokorinától délre mintegy 150 felkelőre bukkant. 26-án reggel a század támadást intézett a felkelők által megszállott házakra, azo­kat elfoglalta és megszállotta. Veszteségünk : egy ha­lott és két sebesült. A szerajevói főparancsnokság je­lnti febr. 26-án éjjel . Leddihu tábornok jelenti 26-án K­a­l­i­n­o­­v­i­c­s­b­ó­l, hogy az összeköttetést Haas ezredessel helyreállítá; az utóbbi az­nap este érkezett Hotovljéba. A lako­sok nagyobbára odahagyták a Z­a­g­o­r­j­é­t. A zagorjei knez visszatért és azzal a mentegetődzéssel hódolt meg, hogy a felkelők erő­szakkal cipelték magukkal; azt mondta továbbá, hogy a lázadók a Heretia felső völgyébe vonultak vissza. A Trnova és Kalinovics közt működő optikai távírót villamos távíróval helyettesítik. Oba­dics tábornok azt jelenti Focsából, hogy a felkelők által kifosztott he­tségekben nagy ín­ség uralkodik, ugyannyira, hogy a kerületi hatóság­nak élelmi­szert kellett kiosztania az otthon maradt jó­­érzelműek közt. Bakus hadnagy, a­ki febr. 26-án sú­lyos sebet kapott, meghalt. Berlin, februr 28. (A ..P. Hírlap“ ered. t­á­v­i­r­a­t­a.) A pétervári Novoje Vremja, felelve a National Ztg.­ cikkére, mely a k­e­r­e­t­e­n osztrák secundo-genitura alkotását hozta tervbe, azt javasolja, hogy a mesterkélt osztrák hegemónia a balkáni népek államszövetsé­gét kellene létrehozni Bosznia-Hercegovina belevo­­násával, a montenegrói fejedelem védnöksége alatt, a­ki az egyesült had­seregek főnöke gyanánt szerepelne. FESTI H I »■ T- A P. Skobeleff ügye. Berlin, febr. 28. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) Pétervári hírek szerint Ignatieff úgy nyi­latkozott volna, hogy Skobeleff beszéd­jének célja volt: kitudakolni, mekkora és mennyiben való az európai hatalmak által hangoztatott békeszeretet; eredmény, hogy miután egész Európa egyértelműleg tiltakozott a háború ellen, a béke útján kell még egy ideig haladni. Berlin, febr. 28. (A P. H. ered. távir. A Pol. Corr. utján.) Skobeleff hirhedett beszédének hatása na­gyobb volt a német közönségre, sem mint a magasabb hivatalos körökre, hol — miután a tábornok szereplését nem kisérik hadikészületek — csak kicsinyléssel tekin­tik az egész affairet. A nagy tömeg Skobeleffet ha­mar feledni fogja, nem úgy a gondolkozó fők. Az a kellemetlen érzelem sem nyomható el többé, hogy a legnagyobb birodalom óriási teste khronikus felosz­lásnak indult. A reformáló abszolutizmus nem hajthatja végre Oroszország regenerálásának művét, más utak n­ehezen találhatók s a mérvadó körök félnek is azok­tól. Biztos tény gyanánt csak annyi vehető számításba, hogy a cár és annak külügyi tanácsadói min­den európai új eseménynyel szemben lehetőleg egyetértést kívánnak fenn­tartatni Berlinnel és Bécscsel­ tárgyalását. Hoyos a bizottság nevében a napirendre­­ áttérést indítványozza. Plener a bizottság indítványát­­ pártolja és azt mondja, hogy közgazdasági és nem­­ politikai indokok legyenek a tárgyalás menetére­­ befolyással ; reméli, hogy az urak háza el fogja vetni az előterjesztést, mert a kávévám a szegé­nyeket sújtja, Ihun Leo gróf azt mondja: Könnyű a kedélyre hatni, ha a szegényebb lakosság megterheltetését kiemelik; komoly közgazdasági kérdések tárgyalásában ez nem tekinthető érvnek. Nem állandó vámfölemelés alkotásáról van szó, mert a vámtariftát még elő sem ter­jesztették. Szóló nem hiszi, hogy a vámtárgyalások Magyarországgal a kávévám felemelése nélkül lehetsé­gessé váltak volna A felemelés anyagot szolgáltat irányzatos izgatásra, azonban szükséges, mint kompen­záció a másik birodalmi fél engedményeiért. — Schwarzenberg Károly herceg pártolja a zártörvényt, ámbár praejudiciumot képez a jövő vámtárgyalásra nézve, mert megakadályozza azt, hogy a bevé­telek többlete ahelyett hogy az államkincstár pénztá­rába, a közbenjárók zsebeibe folyjék. Miután Plener a szemrehányás ellenében igazolta magát és Thun Leo válaszolt, az általános vita véget ért. Dunajevszky pénzügyminiszter emel szót és cáfolja, hogy a kávévám a szegényebb osztályt sújtja, konstatála elismert nagynevű vegyészek vélemé­nye szerint, (!) hogy a kávé és a tea nem abszolút szükséges táplálék, bebizonyítja adatok nyomán, hogy az aratás és a kí­nálat fontosabb tényezők az ár meghatározására nézve, mint a vám és az adó, föltéve azonban, hogy a vám befolyásolná a kávé árát, egy csésze kávéra egy kvnyi minimális törtszám esik. A miniszter felemlíti,hogy február első felében 13757 mázsa kávét importáltak, a­mi a behozatal átlagos számának megfelel; a második felében 148.491 mázsa hozatott be, a­mi eléggé bizonyítja a zártörvény szükségességét Az előadó zárszava után Plener indítványa a napirendre áttérés végett 54 s­z­a­­vazattal 41 ellenében el­vettetett és a zá­r­t­ör­vé­n­y, Falkenhayn indítványára a képviselőház szöve­­ge­zésében, második és harmadik olvasásban elfo­gadtatott. (A képviselőház ülése.) A költ­ségvetés részletes tárgyalásának folytatásában a „köz­­biztonság“ cikkéhez Alter emel szót és amaz állítás ellen fordul, hogy a buchelbachi kihágások előzetes pro­vokációk következményei voltak, s azt hiszi, hogy azokat inkább a kereskedelmi kamarai választások és a prágai egyetemi kérdésnek akkortájban történt fenaka­­dása okozták. Oberndorfer ecseteli a közbiztonsági állapotokat a lapályos vidéken és kéri a kormányt, hogy vessen véget a csavargásoknak. Schönerer elbeszéli miként viselik magukat a hatóságok az egyesületek ellenőrzésében, a házkuta­tásoknál és a foglalásoknál; hangsúlyozza, a­midőn megmagyarázza a különbséget a szabadelvűség és a tőzsdeszabadelvűség közt, hogy ő régtől fogva a német nemzeti álláspontot képviseli, a­mire az alkotmánypárt csak most gondol, hogy ő és elvtársai nem Bécsbe, hanem mindenüvé gravitálnak, a­hol né­metek vannak és hogy ők soha se fogják a nemzeti álláspontot az ál­lamnak alárendelni. Midőn szóló foly­­tatá, hogy a német lakosság térjen el a tőzsde-sza­­badelvűségtől és egyedül a nemzetiséghez ragasz­kodjék, az elnök, a­ki őt már háromszor arra figyel­meztető, hogy maradjon a tárgynál, m­e­gvonja tőle a szót, mire Schönerer a házhoz appellál. A balpárt a mellett szavazott, hogy szóló folytassa beszé­­d­é­t; a ház többsége fentarta az elnök határozatát A kormány képviselője, Rubin, hangsúlyozza, hogy a bachelbachi kihágások nem képezték Klein in­terpellációjának tárgyát, hanem az utóbbi események. A kormány az eziránt megindított pontos vizsgálat eredményét közölte. A kihágást elkövetett személyek iránti gyöngéd tekintet szemrehányását vissza kell utasítania. A kormány épp oly élénken sajnálkozik ezen események fölött, mint bárki más; azok a fenyítő tör­vényszék előtt lettek elintézve. A kormány azon­kívül szigorú vizsgálatot rendelt el a tisztviselők ma­gatartása felett, mely kideríti, hogy nem csak kerületben lévő, hanem a helytartó rendeletére, még más kerületekben alkalmazott csendőröket is a kihágás színhelyére rendelték; mindazonáltal a kormány azt ta­pasztalta, hogy az alárendelt politikai közegek közül nem mindegyik teljesíti kötelességét azzal a körülte­kintéssel, a­mely itt helyén lett volna, ezen közegek fegyelmi úton vonattak felelősségre. A bachelbachi ese­mények különben a fenyítő büntetés tárgyát képezték és több mint 30 személyt ítéltek el részben hosszas, súlyos börtönre. E kihágások miatt senki sem tehet szemrehányást a kormánynak, noha azok fölött min­denki mély sajnálkozást érez. (Bravó­ a jobboldalon.) Tonner válaszolva Alter állításaira, hangsúlyozza, hogy ha német részről mindig és mindig csak Kuchel­­bachot emlegetik, ezt azt bizonyítja, mily kapóra jött a németeknek ez az esemény. A csehek vezetői csillapí­tották a lakosokat és legális magatartást tanúsítottak. Ezután a ház megszavazta a „közbiztonság“ cikkelyét.­­Tagg pártja nevében Schönerer mai nyilatkozatai ellen fordul és hangsúlyozza, hogy pártja büszke arra, a­mit Schönerer ma szemére vetett, tudniillik: az osztrák hazafiasságra! — Holnap ülés lesz. Berlin, febr. 28. A Reichsanzeiger köz­zéteszi azon beszédet, melyet Radziwill her­ceg a fekete sasrend átnyújtásakor a szul­tánhoz intézett és az utóbbi válaszát. A herceg azt mondá: „Meg van bízva uralkodó­jától, hogy a szultán előtt a császár állandó barátságának érzelmét tolmácsolja." A szul­tán erre őszinte óhaját fejezte ki, hogy a két birodalom közt már fennálló barátságos viszo­nyokat fentartsa és szilárd alapokra fektesse. Mindent el fog követni, hogy e célját a lehető legnagyobb részben megvalósítsa. Gladstone győzelme a felsőházzal szemben. London, febr. 28. Az a­l­s­ó­h­á­z tegnapi ülé­sén Gladstone kikelt a felsőház eljárása ellen mely szerint a parlamenti bizottságot választott az ir föld-akta hatásainak megvizsgálása céljából (L. mai mellékletünkön: „Gladstone­s az angol f­e­l­s­ő h­á­z“ cím alatt) s kijelenté, hogy ő ama bizottságnak meg nem engedheti az írországi föld­bizto­sok birói funkcióinak vizsgálat alá vonását; kikelt to­vábbá Northcote ellen, ki ellenzé a napirend elhalasz­tása iránt tett indítványát Beszédét azzal fej­ezé be, hogy ha indítványa megbukik, úgy — mint ki a bizal­mat elvesztette — nem méltó többé, hogy tovább is a kormányon maradjon; kedvezőtlen szava­zási eredmény esetén tehát lemond. — Erre a kormányelnök halasztási indítványát a ház 133 s­z­ó­n­y­i többséggel elfogadta. A reichsrath tárgyalásai. Bécs, febr. 28. Az urak háza Plener által előterjesztett és Falkenhayn által pártolt indítvány folytán elhatározta, hogy a zártörvényt a mai napirendre tűzi ki, s második és harmadik olvasásban elfogadta a­­javaslatot a kivételes tervszékeknek Dalmáciában való behozásáról. Erre megkezdi a ház a zártörvény 1882. március 1

Next