Pesti Hírlap, 1882. március (4. évfolyam, 60-89. szám)
1882-03-01 / 60. szám
4 ♦(Massenet „Herodias“-a) e hó 22 én került színre először a milánói „Scala“színházban. Az első felvonás hidegen hagyta a közönséget, ellenben a második és harmadik óriási sikert aratott. A szerzőt tizennyolcszor hívták. A kiállítás nagyszerű, a zenekar kitűnő volt. ♦(Wagner színháza Bayreuthba a tűzbiztosság szempontjából valódi mintaszínház — mint ezt a hatósági rendelet folytán nemrég megejtett vizsgálat konstatálta. A nézőtérről tizenkét kijrat vezet közvetlenül a szabadba. A fejedelmi páholynak három kijárata van, az e fölött levő karzatnak kettő. Az ajtók mind kifelé nyílnak. A nézőtért a színpadtól két tűzfal választja el. Vasfüggönye ugyan nincs a színháznak, de erre nincs is szükség, minthogy a színpad és a nézőtér között igen nagy a térség. A zenekar öt kijárattal bír, ezek közül az egyik földalatti. Az öltözőket tűzfalak és külön folyosók választják el a színpadtól, azonkívül el vannak látva kellő számú kijáratokkal. * (Verdi és Boito.) Verdi jelenleg J ago című operán dolgozik, amelyhez Boito a „Mefisztofeleszt" szerzője írta a szöveget. A mű négy képből fog állani és egészen Shakespeare tragédiája nyomán halad, Boito viszont „Nero“ című dalművet ír. _____________ TUDOMÁNY, IRODALOM. Az országos régészeti és embertani társulat ma d. u. 5 órakor az akadémia kistermében Pulszky Ferenc elnöklete alatt nyilvános ülést tartott nagyszámú hölgyközönség jelenlétében. Az első felolvasó Radvánszky Béla dr. volt, ki jellemezvén őseink fényűzését, különösen a pohárszékeken tartott ivóeszközöket ismertette. Ezekből ugyan kevés maradt fel korunkig, aminek oka részint abban keresendő, hogy a divat változtával azokat becserélik, részint abban, hogy a lefoglalt főúri ezüst és aranyjavakat pénzzé verték. Ezen ivóedények leginkább ezüstből készültek, melyek csak belül voltak megaranyozva, kivül pedig zománcozottak valának. Tiszta arany poharak ritkán fordultak elő. Ismerteti ezután az úgynevezett fortélyos vagy csaló poharakat, a gömbölyű fenekű barátpoharakat, melyek kézről kézre jártak s melyeket megtöltve nem lehetett letenni. Majd a fedeles, talpas poharakról szól s a veritékes pohárról, melynek oldalára köny vagy esőcsepp volt kiverve. Cápa-pohárnak azt nevezték, melynek külső része cápabőr módjára volt pontozva. Őseink maguk is találtak fel pohármintákat, melyeket vagy az állat vagy a növényvilágból vettek. Ez utóbbi mintájára készültek a legszebb ivóeszközök, így az almás körteféle poharak, vagy a kedvelt szőlőalakú pohár, mely úgy nézett ki, mint a szőlőfürt. Ezután két leányforma poharat mutatott be, melyeket folyadékkal szintén nem lehetett letenni; voltak még malom, gálya és gondola alakú poharak is. Használatban valának továbbá az elefántcsontból, — habár igen ritkán, — gyöngyházból, structojásból, amit gyakran ludtojással helyettesítettek, — szerecsendióból készült s aranyozott ezüstbe foglalt poharak. A parcellán vagy kristály pohár , mely szintén ezüstbe volt foglalva, csak a tizenhetedik században jött használatba. Ezután az Erdélyben elterjedt kupákat ismerteti s a kétfülű és egyfülü csészéket, melyek gyümölcstartásra szolgáltak. Végül a 16 és 17. századbeli mosdómedencék és azokhoz való korsókról szól. Érdekességében előadása sokat nyert azáltal, hogy a nemzeti múzeum gazdag kincstárában levő régi magyar ezüst edényeket bemutatta. Puszky Ferenc a 12—16. században Magyarországon irt és díszített kéziratokról értekezett. Értekezésének tárgyául a könyvkiállításra beküldött régi könyvekben előforduló képeket és iniciálékat választotta, melyeket a közönségnek be is mutatott, így a Pray-kódexben előforduló s 1227-ben készült 5 tollrajzot, a gyulafehérvári könyvtár kincsét képező s 1577-ben irt misekönyvet, az egri érseki könyvtárból 1394-ben Miskolci László által irt missalét s részben a nemz. muzeum, részben a pozsonyi társas káptalan birtokában levő missalékból több képet. Bemutatott ezután 1406-ból körmöci és selmeci jegyzőkönyveket, melyeknek díszítésein határozottan a burgundi befolyás észlelhető. Legérdekesebb volt azonban a két antiphonalé, melyek közül az egyik az esztergomi székesegyház tulajdona, s melyről biztosan nem tudjuk, itt készülte, csak lapszéldiszitményeiről sejtjük, de a másik a győri, az határozottan magyar kézműve s ennek kötése is egyike az eddig ismert legremekebb kötéseknek. Mindkettőn szintén a burgundi befolyás észlelhető, míg ellenben az 1529-ből való Kriza kódexen, már határozottan az olasz befolyás látszik. Felolvasását elmés megjegyzésekkel kisérte, melyek a közönséget derült hangulatba hozták. Ezután zárt ülés tartatott, melyen a folyó ügyeket intézték el. A déli háború. Bécs, február 28. A XVIII. hadosztály parancsnoksága jelenti február 27-én este. Hogy a Zagorje és ülök ellen előnyomult csapatok által szétvert és a kombinált támadást kikerülő felkelőket másodszor megtámadják, Nevesinjéből és Artovacból csapat elhelyezések rendeltettek el. A 26-ik tábori vadász zászlóalj egyik százada február 25 én este Lugvicsban Pakostól északnyugatra elindult és Kokorinától délre mintegy 150 felkelőre bukkant. 26-án reggel a század támadást intézett a felkelők által megszállott házakra, azokat elfoglalta és megszállotta. Veszteségünk : egy halott és két sebesült. A szerajevói főparancsnokság jelnti febr. 26-án éjjel . Leddihu tábornok jelenti 26-án Kalinovicsból, hogy az összeköttetést Haas ezredessel helyreállítá; az utóbbi aznap este érkezett Hotovljéba. A lakosok nagyobbára odahagyták a Zagorjét. A zagorjei knez visszatért és azzal a mentegetődzéssel hódolt meg, hogy a felkelők erőszakkal cipelték magukkal; azt mondta továbbá, hogy a lázadók a Heretia felső völgyébe vonultak vissza. A Trnova és Kalinovics közt működő optikai távírót villamos távíróval helyettesítik. Obadics tábornok azt jelenti Focsából, hogy a felkelők által kifosztott hetségekben nagy ínség uralkodik, ugyannyira, hogy a kerületi hatóságnak élelmiszert kellett kiosztania az otthon maradt jóérzelműek közt. Bakus hadnagy, aki febr. 26-án súlyos sebet kapott, meghalt. Berlin, februr 28. (A ..P. Hírlap“ ered. távirata.) A pétervári Novoje Vremja, felelve a National Ztg. cikkére, mely a kereten osztrák secundo-genitura alkotását hozta tervbe, azt javasolja, hogy a mesterkélt osztrák hegemónia a balkáni népek államszövetségét kellene létrehozni Bosznia-Hercegovina belevonásával, a montenegrói fejedelem védnöksége alatt, aki az egyesült hadseregek főnöke gyanánt szerepelne. FESTI H I »■ T- A P. Skobeleff ügye. Berlin, febr. 28. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) Pétervári hírek szerint Ignatieff úgy nyilatkozott volna, hogy Skobeleff beszédjének célja volt: kitudakolni, mekkora és mennyiben való az európai hatalmak által hangoztatott békeszeretet; eredmény, hogy miután egész Európa egyértelműleg tiltakozott a háború ellen, a béke útján kell még egy ideig haladni. Berlin, febr. 28. (A P. H. ered. távir. A Pol. Corr. utján.) Skobeleff hirhedett beszédének hatása nagyobb volt a német közönségre, sem mint a magasabb hivatalos körökre, hol — miután a tábornok szereplését nem kisérik hadikészületek — csak kicsinyléssel tekintik az egész affairet. A nagy tömeg Skobeleffet hamar feledni fogja, nem úgy a gondolkozó fők. Az a kellemetlen érzelem sem nyomható el többé, hogy a legnagyobb birodalom óriási teste khronikus feloszlásnak indult. A reformáló abszolutizmus nem hajthatja végre Oroszország regenerálásának művét, más utak nehezen találhatók s a mérvadó körök félnek is azoktól. Biztos tény gyanánt csak annyi vehető számításba, hogy a cár és annak külügyi tanácsadói minden európai új eseménynyel szemben lehetőleg egyetértést kívánnak fenntartatni Berlinnel és Bécscsel tárgyalását. Hoyos a bizottság nevében a napirendre áttérést indítványozza. Plener a bizottság indítványát pártolja és azt mondja, hogy közgazdasági és nem politikai indokok legyenek a tárgyalás menetére befolyással ; reméli, hogy az urak háza el fogja vetni az előterjesztést, mert a kávévám a szegényeket sújtja, Ihun Leo gróf azt mondja: Könnyű a kedélyre hatni, ha a szegényebb lakosság megterheltetését kiemelik; komoly közgazdasági kérdések tárgyalásában ez nem tekinthető érvnek. Nem állandó vámfölemelés alkotásáról van szó, mert a vámtariftát még elő sem terjesztették. Szóló nem hiszi, hogy a vámtárgyalások Magyarországgal a kávévám felemelése nélkül lehetségessé váltak volna A felemelés anyagot szolgáltat irányzatos izgatásra, azonban szükséges, mint kompenzáció a másik birodalmi fél engedményeiért. — Schwarzenberg Károly herceg pártolja a zártörvényt, ámbár praejudiciumot képez a jövő vámtárgyalásra nézve, mert megakadályozza azt, hogy a bevételek többlete ahelyett hogy az államkincstár pénztárába, a közbenjárók zsebeibe folyjék. Miután Plener a szemrehányás ellenében igazolta magát és Thun Leo válaszolt, az általános vita véget ért. Dunajevszky pénzügyminiszter emel szót és cáfolja, hogy a kávévám a szegényebb osztályt sújtja, konstatála elismert nagynevű vegyészek véleménye szerint, (!) hogy a kávé és a tea nem abszolút szükséges táplálék, bebizonyítja adatok nyomán, hogy az aratás és a kínálat fontosabb tényezők az ár meghatározására nézve, mint a vám és az adó, föltéve azonban, hogy a vám befolyásolná a kávé árát, egy csésze kávéra egy kvnyi minimális törtszám esik. A miniszter felemlíti,hogy február első felében 13757 mázsa kávét importáltak, ami a behozatal átlagos számának megfelel; a második felében 148.491 mázsa hozatott be, ami eléggé bizonyítja a zártörvény szükségességét Az előadó zárszava után Plener indítványa a napirendre áttérés végett 54 szavazattal 41 ellenében elvettetett és a zártörvény, Falkenhayn indítványára a képviselőház szövegezésében, második és harmadik olvasásban elfogadtatott. (A képviselőház ülése.) A költségvetés részletes tárgyalásának folytatásában a „közbiztonság“ cikkéhez Alter emel szót és amaz állítás ellen fordul, hogy a buchelbachi kihágások előzetes provokációk következményei voltak, s azt hiszi, hogy azokat inkább a kereskedelmi kamarai választások és a prágai egyetemi kérdésnek akkortájban történt fenakadása okozták. Oberndorfer ecseteli a közbiztonsági állapotokat a lapályos vidéken és kéri a kormányt, hogy vessen véget a csavargásoknak. Schönerer elbeszéli miként viselik magukat a hatóságok az egyesületek ellenőrzésében, a házkutatásoknál és a foglalásoknál; hangsúlyozza, amidőn megmagyarázza a különbséget a szabadelvűség és a tőzsdeszabadelvűség közt, hogy ő régtől fogva a német nemzeti álláspontot képviseli, amire az alkotmánypárt csak most gondol, hogy ő és elvtársai nem Bécsbe, hanem mindenüvé gravitálnak, ahol németek vannak és hogy ők soha se fogják a nemzeti álláspontot az államnak alárendelni. Midőn szóló folytatá, hogy a német lakosság térjen el a tőzsde-szabadelvűségtől és egyedül a nemzetiséghez ragaszkodjék, az elnök, aki őt már háromszor arra figyelmeztető, hogy maradjon a tárgynál, megvonja tőle a szót, mire Schönerer a házhoz appellál. A balpárt a mellett szavazott, hogy szóló folytassa beszédét; a ház többsége fentarta az elnök határozatát A kormány képviselője, Rubin, hangsúlyozza, hogy a bachelbachi kihágások nem képezték Klein interpellációjának tárgyát, hanem az utóbbi események. A kormány az eziránt megindított pontos vizsgálat eredményét közölte. A kihágást elkövetett személyek iránti gyöngéd tekintet szemrehányását vissza kell utasítania. A kormány épp oly élénken sajnálkozik ezen események fölött, mint bárki más; azok a fenyítő törvényszék előtt lettek elintézve. A kormány azonkívül szigorú vizsgálatot rendelt el a tisztviselők magatartása felett, mely kideríti, hogy nem csak kerületben lévő, hanem a helytartó rendeletére, még más kerületekben alkalmazott csendőröket is a kihágás színhelyére rendelték; mindazonáltal a kormány azt tapasztalta, hogy az alárendelt politikai közegek közül nem mindegyik teljesíti kötelességét azzal a körültekintéssel, amely itt helyén lett volna, ezen közegek fegyelmi úton vonattak felelősségre. A bachelbachi események különben a fenyítő büntetés tárgyát képezték és több mint 30 személyt ítéltek el részben hosszas, súlyos börtönre. E kihágások miatt senki sem tehet szemrehányást a kormánynak, noha azok fölött mindenki mély sajnálkozást érez. (Bravó a jobboldalon.) Tonner válaszolva Alter állításaira, hangsúlyozza, hogy ha német részről mindig és mindig csak Kuchelbachot emlegetik, ezt azt bizonyítja, mily kapóra jött a németeknek ez az esemény. A csehek vezetői csillapították a lakosokat és legális magatartást tanúsítottak. Ezután a ház megszavazta a „közbiztonság“ cikkelyét.Tagg pártja nevében Schönerer mai nyilatkozatai ellen fordul és hangsúlyozza, hogy pártja büszke arra, amit Schönerer ma szemére vetett, tudniillik: az osztrák hazafiasságra! — Holnap ülés lesz. Berlin, febr. 28. A Reichsanzeiger közzéteszi azon beszédet, melyet Radziwill herceg a fekete sasrend átnyújtásakor a szultánhoz intézett és az utóbbi válaszát. A herceg azt mondá: „Meg van bízva uralkodójától, hogy a szultán előtt a császár állandó barátságának érzelmét tolmácsolja." A szultán erre őszinte óhaját fejezte ki, hogy a két birodalom közt már fennálló barátságos viszonyokat fentartsa és szilárd alapokra fektesse. Mindent el fog követni, hogy e célját a lehető legnagyobb részben megvalósítsa. Gladstone győzelme a felsőházzal szemben. London, febr. 28. Az alsóház tegnapi ülésén Gladstone kikelt a felsőház eljárása ellen mely szerint a parlamenti bizottságot választott az ir föld-akta hatásainak megvizsgálása céljából (L. mai mellékletünkön: „Gladstones az angol felső ház“ cím alatt) s kijelenté, hogy ő ama bizottságnak meg nem engedheti az írországi földbiztosok birói funkcióinak vizsgálat alá vonását; kikelt továbbá Northcote ellen, ki ellenzé a napirend elhalasztása iránt tett indítványát Beszédét azzal fejezé be, hogy ha indítványa megbukik, úgy — mint ki a bizalmat elvesztette — nem méltó többé, hogy tovább is a kormányon maradjon; kedvezőtlen szavazási eredmény esetén tehát lemond. — Erre a kormányelnök halasztási indítványát a ház 133 szónyi többséggel elfogadta. A reichsrath tárgyalásai. Bécs, febr. 28. Az urak háza Plener által előterjesztett és Falkenhayn által pártolt indítvány folytán elhatározta, hogy a zártörvényt a mai napirendre tűzi ki, s második és harmadik olvasásban elfogadta ajavaslatot a kivételes tervszékeknek Dalmáciában való behozásáról. Erre megkezdi a ház a zártörvény 1882. március 1