Pesti Hírlap, 1882. május (4. évfolyam, 119-148. szám)
1882-05-01 / 119. szám
A mai szám tartalma: A főváros nézetsége. — Politikai hírek. — Szlávy bukása. — Patikai szemle. — Budapest németajkú polgárainak tüntetése. - Fővárosi ügyek. - Egyletek és intézetek. - Színház, zene,képzőművészet. — Táviratok. — Legújabb. — Sport. — Napi hírek. — Gyilkosság téltékenységből. — Színházak. — Közgazdaság. — Tárca : Lipót angol herceg házassága. — A mellékleten : A hadereg jelvényei. — Leo pápa beteg. — Néptanítók tarca. — A csalogány új fészke. — A hóbortos bölcs. - Sajátságos udvarlás. — Tanú, a ki semmit sem átélt. — Regénycsarnok : Bűnvirág. (73. folyt.) — Vigyes. — Tárca : Kisfaludy Károly jóslata Öörösmartyról. A főváros németsége. (Eö) Szükséges volt-e, hogy a főváros német ajki lakossága nyíltan, tüntetőleg kimutassa, hogy ő ragaszkodik e honhoz, s hogy hazafiság, teljesen független attól a nyelvtől, melyet atyjától öröklött ? Nem volt szükséges. De célszeű volt-e, hogy tiltakozzék a német Schulveran vállalkozása ellen, melynek elmélete hazugság, gyakorlati következménye hazaárulás, egész eddigi eljárása, visszataszító, mert hívatlan tolakodás ? Ez én is célszerű volt. Mi tudtuk s tudja azt sokkal jobban, mint Hentze és társai, hogy országunk fővárosában jdentékeny szárat képvisel a németajkú elem, hiszen még nem oly nagyon régen volt, s alig öten éve, a mikor a főváros mindkét t dunapati részének eredeti, helyhez kötött, ősi lakossága nagy részben német s kisebb részben szerb ajku volt. A mikor a vármegyeházon,a kúrián, s a helytartó tanácson kívül állandóan és tömegesei sehol sem beszélték a magyar nyelvet , itt is keverve gyakran némettel és latinnal. A mikor a magyar írók kisded csapatja mivelte csak öntudatosan a magyar nyelvet s csak az ő szivében s Széchenyi lánglelkében égett forró lánggal a jövendőnek az a reménysége, hogy egykor majd itt a szőke Dunának két partján tudomány, művészet, egyház, törvényhozás, közigazgatás, kereskedelem, társas körök társalgása, utcák zaja — mind, mind a magyar nyelvnek terjedését és diadalát hirdetendő. És e korszak bekövetkezett. S ha még mindig és még ezentúl is tekintélyes számot képvisel a német elem, az már nem az ötven és nem is a harminc év előtti törzslakosság, hanem a lakosságnak az a része, mely az évről évre óriási arányokban növekedő főváros népét szakadatlan beköltözés és megtelepedés által szaporítja. De vájjon megváltoztatja-e e folyton beköltöző iparos, munkás, becsületes német vagy tót ajkú elem fővárosunk magyar jellegét ? Van-e erre jog, hatalom vagy lehetőség? Avagy célszerű volna-e ez még a nagy Németország szempontjából is? London polyglott város. Több benne a francia, mint Brüsszelben vagy Lyonban. Több benne a német, mint Münchenben és Drezdában összevéve. Az idegen ajkúak összesen többre rúgnak fél milliónyi lélekszámnél. Várjon London azért nem angol város-e s angolságát csak angolainak többsége teszi-e s nem egészen más körülmény? És New-York nem angol város-e, noha pár százezernyi németje van és Bécs nem német város-e, noha cseh, szlovén és magyar lakossága többre megy igazság szerint kétszázezernél ? S váljon ha Budapesten törvényhozás és helyi önkormányzat , igazságszolgáltatás és közigazgatás , minden tudomány és minden művészet s a magasabb és alsóbb oktatásnak egész nagy birodalma, az értelmiségnek egész nagy hatalma tisztán magyar: megzavarhatja-e a főváros magyar jellegét az a körülmény, hogy lakosságának egy negyed vagy bár egyharmad része a magántársalgásban szívesen beszéli a német vagy tót nyelvet, de azért ez a rész is azt óhajtja, hogy szülő vagy hajlékadó városa ne csak fővárosa legyen Magyarországnak, hanem legyen egyúttal igazi magyar város. A német Schulverein emberei bizonyára nem nagy súlyt fektetnek a fővárosi németség mai hatalmas érzületnyilvánítására. Mint tanult emberek s mint az országok fővárosainak legalább elméleti ismerői csak természetesnek találandják, ha Budapest németajkú lakossága hazafinak deklarálja magát nem azért, hogy nem létező kétséget oszlasson el, hanem azért, hogy a Schulverein tolakodása ellen tiltakozzék. Természetesnek találandják, hogy ahol a magyar államhatalom gyakorlatának minden szellemi, erkölcsi és anyagi ereje összpontosulva együtt van , ott a magyar állameszme ellen olynemű fészkelődés, mint az erdélyi szászoké, nem is képzelhető. De hát nem is a fővárosi demonstrációra utalunk mi, noha azt a lakosság az alkotmány által biztosított teljes szabadsággal s nemes ösztöne által sugallt teljes önkénytességgel csinálta, mégsem erre utalunk mi, midőn az erdélyi szászokat s velük együtt a Schulverein embereit bizonyos dolgok meggondolására hívjuk fel. Gondolkozzanak ugyanis a fölött : mi lehet annak oka, hogy ez országnak németajkú lakosai oly mély bensőséggel ragaszkodnak ez országhoz, dacára annak, hogy ez országnak, sem uralkodóháza, sem hadserege, sem nagy iparának és nagy kereskedelmének tetemes része nem magyar. És dacára annak, hogy a magyar A „PESTI HÍRLAP “ TÁRCÁJA, Lipót angol herceg házassága. (Az esküvő.) Csütörtökön délben tartatott meg ritka fénynyel a windsori II.György kápolnában Lipót angol királyi herceg és Wadeck Ilona hercegnő esküvője. Már hónapok óta folytak az előkészületek e fényes szertartásra, melyhez hasonlót még ritkán látott az angol nép. Délelőtti 11 órakor kinyitották a Szt.György-kápolna déli kapuját s már néhány perc múlva zsúfolva volt a kápolna hajója az angol társadalom szine-javából kikerült szerencsés halandókkal, kiknek sikerült belépti jegyet kapni az ünnepélyes szertartásra. A kápolnahajó egész hoszszában fekete szegélyű, bíborvörös brüsszeli szőnyeg volt kiterítve, a hajó közepén pedig vörös selyemből font kötelekkel korlátolták el a fényes nászmenet számára fentartott helyet, melynek mindkét oldalán skarlátssina zubbonyokba és kabátokba öltözött díszörök, fehér és vörös rózsákkal díszített fehér kalapokkal fejeiken képeztek sorfalat. Remek látványt nyujtott az itt összegyűlt tarka sokaság, melynek túlnyomó része hölgyek állott, s kiknek fényes tavaszi öltözékeiés szintarka ellentétet képeztek az itt-ott feltűnő skarlátszinti diszegyenrurhák. A nyugati kapu közelében egy csapat nemzeti testőrség végezte a díszszolgálatot, aranynyal gazdagon hímzett skarlátszinű egyenruhákban és fehér tollforgós sisakokkal, mellettük egy szakasz királyi kürtös foglalt helyet, hogy fanfárok által jelentsék be az egyes menetek közeledését. A színes ablakok által okozott félhomályban festői látványt nyújtottak a térdszalagrend lovagjai számára fentartott ülések sötétkék bársonykárpitjai és a térdszalagrend aranyhímzésű jelvényével díszített, világoskék szőnyegek, melyek az úr asztala előtt felállított emelvényt fedték. Déli 12 óra felé kezdtek összegyűlni az esküvőre külön meghívott notabilitások. Miniszterek és exminiszterek, nagykövetek és különböző rendbeli lovagok, mind díszegyenruhákban léptek be a déli kapun és egy ideig gyönyörrel szemlélgették az előttök feltáruló tarka látványt. Ugyane bejáraton keresztül számos arisztokrata hölgy is jött a kápolnába gyémántékszerekkel és fehér tollakkal díszített fényes szalon-toilettekben. Számtalan egyenruha még emelte a tarka képet, melyet a hölgyek mályvaszínű, kék és fehér öltözékei s uszályai nyújtottak. Egy szintén megjelent indiai nábob keleti öltözéke és a török nagykövet sötétvörös feje szintén hozzájárultak a kaleidoskopszeríi kép festőiségéhez. Röviddel a fényes nászmenet megérkezése előtt oszladozni kezdtek az eget borító felhők s a színes ablakokon keresztül lövellő napsugarak gyönyörűen világították meg az úrasztala tömör aranyból készült díszítményeit, az emelvényen a királynő számára felállított bíborvörös és aranyozott széket és a királyi vendégeknek kék szatinnal bevont tabouretjeit, valamint a falaknak antik tölgyfa lemezeit. Mindenütt látható volt a térdszalagrend jelvénye sötétkék alapzaton, az oltárszőnyegen pedig a Sz. György keresztje volt kihímezve. Az egész látvány minden tekintetben méltó volt Van Dyck vagy Rubens ecsetére. Pont tizenkét órakor élénk cheer-kiáltásokba tört ki a kastély előtt felállított óriási néptömeg; a nagy nyugati kapu előtt sürgölődni kezdtek a vörös kabátú diszőrök s az ezüst tárogatók harsogtak ; a bejárat szőnyegei félrehúzattak és megjelent a nászmenet első csoportja : a királyi család és a királyi vendégek. Az orgonán eljátszott ünnepi induló hangjai közt lassan lépdelt a fényes menet a kápolna hajóján végigvezető, elkohátolt után a számára kijelölt helyek felé. A pienetben résztvett magas személyiségek közül megemlítjük Cambridge herceget, Lujza angol királyi hercegnőt, Krisztián herceget és nejét, a walesi hercegnőt, Waldeck-Pyrmont hercegnőt, a menyaszszony anyját, Waldeck herceget és a németalföldi királynét. E menet a szokásos rendet tartotta meg, a legmagasabb ranguak lévén az utolsók. Az összes hercegek egyenruhában jelentek IV. évf. 119. (121 Szerkesztési Iroda: . Köffife. Kap ág Budapesten, nádor-utca 7. in., I. nailM, isk^el*3 fii fül k.Tá a Up K»U.mi rd.zét ilieW némUm * joCJ pb* ijpxvmsn ar* ...... a v. f|& Ifs jnr gmnm am kezdemény intézemde. *rj bóra 1 iO * III' ‘ffj* il l'i'Mfii IS IIIeH jn M VHb W«k*«l fogadtatnak el. Egyes szám helyben 4*kr. V i. if M i WliJI M Kdzfrnl.k visa» pe» vidéken a. to. ||| ||pM* || ^ ^ IPNIl 1| ifájM BBM Kiadóhivatal: A .Bagpírcrtzíg és a flagyrtUi“ cisj rajj IflsSgEI III ||| Kg! Ili Iff jtfj Pa HBBbB W “ elMzetdeek de a lap anMMb oa£7 lopta lapjai tgytn- ® ® HM ■ déadre Tenatk«a^feU.dla»14«k h. égés* erre.....................30 írt '?\ uuvr« ... i® „ -r' ' 'v \ Hirdetések — • •. POLITIKAI NAPILAP. Síimlik alia adatik x X ^ RUDOLf MOSSK-ndl PARIS-ban, * ' ------------40, Rne Xotredame dee Viototree. Kartár I Titnin.Ulr ó. aeömb£t«n a kópör raetenapekan | teheti .—1-ig. — Orslági képsoo Svéauti távolídtdben mindig megtekintheti. — * " | kaiul vai OA. d. e. —i_ig gjlváltva a gyűjtemények | társulat tárlata. (8*gárut, saját hán.) — Eö avágékid a soroksári-ut vágón, a vita» Hé ésG róm kath. föl. 6« lak. Nemzeti museum. (Muaetun-körut.) valamelyike ; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Pereno Jé mellett. — Városkái a régi a váreaka» protestáns Filöp, Jak. I Kstva , d. e. 3—1 óráig, hétfön és esd- hétköznap«*i 9—l-»g. — Ossaágo« képtár *eeti-tár, saját kán.) — Iparmurum. (Sugár- téren, míj a Lipót-nte&ban 54. m. a. — Görög-orosa 'áll. Itörtökön a természet- és népr^jei-tár. (Essterhá^j-fflle) aa akadémia palotájá- i mt, a képzőmUrvéslaeti társulat háza.) — Városi vígadó (redoute) aa aldrnssor—. — ban. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és Tárkert Budám, az udvar Állatkert a városligetben. Mai Grininak IS adolt tartalma.