Pesti Hírlap, 1882. július (4. évfolyam, 179-209. szám)
1882-07-04 / 182. szám
8-dik melléklete „Festi Hírlap“ 182—1263. gyámához. A rossz kávé. Egyiptomi történet. A napokban nagy izgatottságot okozott a Parisban élő egyiptomiak között egy távirat, melynek az európaiak nem tulajdonítottak nagy fontosságot. A távirat így szólt : „A khedive gyönge lázrohamban szenved.“ — Az önök khedivéje tehát beteg, — szólt a minap egy párisi hírlapíró egy egyiptomi fiatalemberhez.— Valóban nagyon betegnek kell lennie, minthogy távirati értesítés érkezett rosszullétéről. — Ezen nincs mit csodálkozni. E pillanatban a közfigyelem Egyiptom és uralkodója felé van fordulva, különben is a távirat nem tartalmaz semmi nyugtalanítót. — Adja az ég, hogy úgy legyen ! — Ön úgy látszik, nagyon aggódik ? — Hogyne. Arabs vagyok. A szerájban nőttem fel, ismerem cselszövényeit, és habár ritkán jön alkalmazásba, mégis irtózom a rossz kávétól. — Mit ért ön a rossz kávé alatt ? — Mindjárt megmagyarázom, fölidézvén egy iszonyú dráma emlékét, mely 1852 ben családomat a kétségbeesésnek dobta martalékul. Abbas pasa zsarnoki uralkodása alatt történt, aki fanatikusokkal vette körül magát és általuk kormányozta az országot. Nagybátyám, bár még fiatal volt, az egyiptomi hadseregben bimbasi rangjára emelkedett. Jó fiú volt, de nagyon tüzes vérni. Szerette a hárem cselszövényeit, vakmerően dacolva az eunuchok tőreivel. Egy napon láztól gyötörve hozták haza, mi történt ? Abban a pillanatban, midőn távozott, egy fekete szemű szépség lakosztályából, hova az eunuch megvesztegetése utján jutott be, ugyanezen eunuch árulása következtében rajta kapta a ház ura, az alkirály egyik bizalmas embere, akinek minden meg volt engedve. A bej, ahelyett, hogy erőszakot használt volna nagybátyám ellen, udvariasan fogadta őt. — Nem sebezte meg szivemet, — igy szólt hozzá, — az a nyomorult teremtés, ki házamat beszennyezte, nem érdemli meg, hogy bűntársát megbüntessem. Te derék katona vagy és én a rabszolganőt neked ajándékozom. A bevett szokás szerint csibukot és kávét hoztak. Nagybátyám elcsodálkozott e szokatlan nagylelkűségen és gyanakodni kezdett. Alig hogy szájához emelte a kávés findzsát, iszonya gyomorgörcsöt érzett és ájultan összerogyott. A bej fölállott és távozott. Az eunuchok hazavitették nagybátyámat. Halálküzdelme egy hétig tartott, segíteni nem lehetett rajta, így múlt ki nagybátyám. — De ebből még meg nem értem, hogy mi az a rossz kávé ? — szólt a hírlapíró. — Ez a gazdag emberek mérge, — válaszold az egyiptomi. — Ez nem áll egyébből, mint egy csipetnyi gyémántporból, melyet a kávéba kevernek. Aki ezt lenyeli, az menthetetlenül el van veszve, mert nincs semmiféle ellenszere. — Mit nevez önt gyémántpornak ? — Ez az a rendkívül finom por, mely a gyémánt köszörülésénél támad. Abban az időben, melyről szóltam, Amsterdamból hozatták, unciáját ötezer frankért és minden gazdagabb család készletben tartott belőle. Said pasa uralkodása óta ez az iszonyú szer csak nagyon kivételes esetekben szerepel még a családi drámákban. Abbas pasa nem a rossz kávétól halt meg. Két szolga fojtotta meg, boszúból a szenvedett sérelmekért. — Minthogy maga is azt mondja, hogy ez a barbár szokás kiment már a divatból, aggodalma bizonyosan alaptalan. — Ki tudja! Oly kényelmes szer ez a rossz kávé!_____________________________________ Megválasztottak : elnökül egyhangúlag Nagy Kálmán előbb ábrányi, jelenleg ujfehértói, alelnökül szótöbbséggel Harth Gusztáv, polgári jegyzőül Szacsimay László pócs-petri, pénztárnokul Lányi Antal orosi jegyzők. Választmányi tagokat megválaaztattak : a nagykállói járásban Nagy Sándor szállózemlyényi, a kisvárdai járásban Moravek János dombrádi, a tiszai járásban Madáchi Boldizsár mándoki, a bogdányi járásban Géczy Ábrahám kemetcsei, a dadai felső járásban Csiha Béla nagyfálól, a dadai alsó járásban Virányi János vencsellői, a báthori járásban Gergelyffy Ödön m.póczi jegyző. Póttagok Kék László és Kozák Mihály választottak meg. A választási aktus megtörténte után Nagy Kálmán elfoglalván az elnöki széket, az egyletet újból megalakultnak jelenti ki s a tanácskozás első tárgyául a karászi jegyzőválasztást illetőleg a választásnál a szolgabirói segéd által elkövetett törvénytelenség tárgyában, hozzá érkezett, 8 jegyző által aláírt jelentést tűze ki. Az elnök által felolvasott eme jelentésből kiderült, hogy a kalászi jegyzőségre összesen 7 képesített és 2 nem képesített pályázó jelentkezett. A választás vezetésére kiküldött segédszolgabíró Angyalossy Pálon nemcsak, hogy a 2 vizsgázatlan, tehát jogosulatlan pályázót sorompóba bocsátá, de sőt az egyiket, Csernyárszky József ottani postamestert, aki a jegyzői pályázó sem nem képesített, sem a jegyzői teendőkkel toha nem foglalkozott, meg is engedte választatni. E választás ellen adatott ugyan be azonnal óvás, — de a jegyzői egylet erkölcsi kötelességének ismeri, hogy eme karászi törvénytelen választás alkalmából egy memorandum készíttessék és terjesztessék a megyére, — a melyben az is hangsúlyozva legyen, hogy a megyei hatóság utasítsa oda a járási szolgabirákat, miszerint hasonló törvénytelen eljárásoktól jövőre, fegyelmi vizsgálat terhe alatt, óvakodjanak. A jegyzői egylet nem kívánja ugyan, hogy Angyalossy Pál segédszolgabiró úr ellen fegyelmi vizsgálat rendeltessék el, de a nagyközönség elvárja a megyétől, hogy azt nem fog késni kimondani, s a törvénynek ily hallatlan módon való semmiben sem vételéért, legalább az első fokú büntetésben, a megdorgálásban el fogja marasztalni. A memorandum szövegezésével az elnök, jegyző és Nagy Sándor kálló-semlyéni jegyző, mint e dolognak megpendítője, bízattak meg. Nagy Sándor felhívja a gyűlés figyelmét Szabadházy Béla szigetbecsei községi jegyzőnek a „Község" Közlönyében megjelent cikkére, amelyben felkéri a hazai összes jegyzői egyleteket, miként siessenek visszautasuani az a rágalmakat, amelyekkel Szilágyi Virgil az „Egyetértésben“ a magyar jegyzői kart illette, s egyszersmind indítványozza, hogy ez ügyet az egylet magáévá téve, tiltakozzék ama semmivel sem igazolható méltatlan vádak ellen s a tiltakozás ne csak a helybeli lapoknak, hanem a Budapesten megjelenő „Községi Közlönyének is küldessék meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s a tiltakozás szerkesztésével a memorandum szövegezői bizattak meg. — Inditványoztatott és elhatároztatott, hogy a már belügyminiszteri jóváhagyási záradékkal is ellátott egyleti alapi szabályok nyomattassanak ki és küldessenek meg a tagoknak. Majd közfelkiáltással, a „Nyirvidél“ címü lap fogadtatott el egyleti közlönyül. Elhatároztatott továbbá, hogy az „Országos jegyzői egylet“ be az egylet tagként beiratkozzék, és hogy a beiratás eszközlésével, nemkülönben az egyletnek képviseltetésével az elnök, ennek akadályoztatása estében pedig az alelnök bizassék meg egyszers mindenkorra. — A gyűlés után a tagok ebédre gyűltek az „Európa“ éttermében. A békési Irányi ünnepély jul. 1 én és 2-án impozáns módon folyt le. Békés városa tudvalevőleg 10 éves emlékét ülte meg annak, hogy Irányi Dániel folytonosan az ő képviselője. — A képviselő jul. 1 én d. e. érkezett meg a mezőberényi vasútállomáson, ahol már egy nagy küldöttség és jelentékeny tömeg várakozott reá A vonat megérkezését zajos éljenzéssel fogadták s a kilépő Irányit Vincze Sándor üdvözölte. A kölcsönös üdvözlések után a küldöttek viszszakisérték szeretett képviselőjüket Békésre, ahol bandérium kíséretében vonult be a városba. Az ünnepélyességek egyik mozzanatát képezte a díszalbum átnyújtása. Az album fehér angol bockdiagram bőrből készült. Az első borítékoldalon I. D. monogramm látható kék-fekete színben, fényes domború pajzs szerű fémlapon tűzzománc munkával, hátulsó oldalon szintén hatásos s festői kiállításban Békés város címere látható (csillagos zászlót kapján tartó páncélos kar), belül sötétvörös selyem a boríték és első lap oldala, az első lapon kék színben — jelzett szavak vörös színben — látható, az üdvözlő szöveg megfelelő díszes széllel s kiállításban. Irányi egyúttal beszámoló beszédet is mondott. A fogadtatás diezebéddel, népünnepélysel, táncvigalommal volt egybekötve.* Brassó megye és város új főispánja, Bethlen András gróf tegnap, jul. 2-án estefelé vonult be Brassóba. Bevonulását a megyei községek bandériumai és a nagy menyiségű kocsikiséret valóban impozánssá tette. Még délelőtt kiment elébe a megyei tisztikar az alispán vezetése alatt, azonkívül a magyar ajkú brassói polgárok nagy számban él a városnak 3 tagú küldöttsége. Földváron, a nagy vendéglő volt a gyülekezési hely, hol a megyei községek küldöttségei is megjelentek, úgy hogy a mintegy 150 terítékű asztal egészen el volt foglalva. Ebéd után fél négy órakor a küldöttségek kocsira ültek és átmentek a megye határát képező Olt hídjáig, ott várták be a főispánt, akinek megérkezése 4 órára volt megállapítva. E közben zivatar támadt, s a várakozók felett hatalmas záporeső vonult el, melynek csillapultával megérkezett a várva várt főispán. Amint kocsijából kiszállt, az alispán fogadta nagyszámú közönség és bandériumok lelkes éljenzései által gyakran félbeszakított szép üdvözlő beszéddel. A főispán válaszában meggyőző hangon fejtette ki álláspontját, törekvését és reményét , hangsúlyozván, hogy mint a kormány képviselője, annak a közjóval szoros kapcsolatban álló érdekeit minden alkalommal és mindenhol előmozdítani iyekezend, mire nézve a tisztviselői kar támogatására bizton számit. A beszéd befejezésével , melyet lelkesen megéljeneztek, folyton tartó eső közben az egész társaság Földvárba ment, ahol nagy néptömeg várakozott reá. Innen a menet megállapodás nélkül Brassóig vonult, hol a város nevében a polgármester és 5 városi képviselő fogadta a főispánt lelkes éljenzés közepett. Itt a román jelmezű bandérium is csatlakozott az eddig is nagyszámú lovas kísérethez, úgy hogy a főispáni lakhoz érkezés valódi diadalmenetnek mondható. Jellemző, hogy a 9 városi küldöttön és a román bruderiumon kívül, szász és román polgárok a fogadtatáson nem voltak jelen. * Szolnok-Doboka megye központi választmánya közhírré teszi, hogy gr. Bethlen András ezen megye bethleni választókerületének országgyűlési képviselője Brassó megye főispánjává lett kineveztetése folytán képviselői állásáról kimondván, ezen választókerület részére uj képviselőválasztás napjául folyó évi julius 13-ik napja tűzetett ki. Szavazási helyiségül a választókerület székhelyén Bethlenben a nagy vendégfogadó jelöltetett ki.* M magyar prédikációk Pozsonyban. Mint a „Pozsonyv. Lapokban olvassuk, az ősi koronázási városban nagy örömet szerzett a hercegprímás azon új rendelete, hogy sz. Mártonról nevezett káptalani, egyúttal plébániai templomban ezentúl magyar sz.beszédek is tartassanak. A főpásztor többek véleményét kérdezte arra nézve, hány legyen a megtartandó szóbeszédek száma évenkint ? Tekintve a kezdet nehézségeit, egyelőre évenkint 5 ily ünnepnapot hoznak a megkérdezettek javaslatba.* Kassáról Írják: Egy katonai bizottság megszemlélte a rég működésen kívül álló kiviteli gőzmalom és a reáliskola épületét, hogy megállapítsa a két épület közül, melyik felelne meg egy kétszersült raktár céljainak. A bizottság a reáliskola-épületet választotta. Forster Gyula miniszteri osztálytanácsos és Honzéli János mint számvevőségi igazgató a konviktus belső berendezése tárgyában itt tartózkodnak. Kassa város az egyetem ügyében kedden értekezletet fog tartani, miután a dr. Rössler által készített emlékirat nem felelt meg a várakozásnak. Megyék és városok. A szabolcsmegyei jegyzői egylet — mint lapunknak írják — hosszú hallgatás és tespedés után, végre életjelt it adott magáról, amennyiben a már 6 év óta folyvást az alakulás nehézségeivel küzdő, alig 50 tagot számláló egylet f. é. június hó 27-én Nyíregyházán az „Európához“ címzett szálloda egyik temében gyűlést tartott, hogy végleg megalakuljon. A gyűlésen összesen 25 jegyző jelent meg. Nem nagy szám ugyan, de elég arra nézve, hogy az alakulást kimondja, ügy is lett. Korelnökül Lányi Antal orosi jegyző felkéretvén, a gyűlést megnyitotta s felhívta a közgyűlést az egyleti tisztviselők megválasztására. SZÍNHÁZ, zene, képzőművészet. * (A fővárosi színkörben) szerdán Boccaccio kerül színre. Fiamette szerepét Prielle Kornélia kisasszony fogja játszani. Csütörtökön Csikváry Jákó „Apja unokája“ című színműve kerül színre, melyből most tartatnak a próbák. Angot Operette is reportokra tűzetett. — A fővárosi színkörben a július 8 áig meghosszabbított pályázat a bohózatokra maholnap lejár, de eddig csak kevés pályamű érkezett. A bírálók Siana Tamás, Temesváry Lajos, Vidor Pál és Darvas Aladár. * (A pozsonyi színház és redout épüet) tervét a belügyminiszter megvizsgáltatta a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium szakértői által és ezeknek véleménye alapján a hozzá fölterjesztett tervet és költségvetést nem hagyta jóvá, hanem felhívta a városi törvényhatóságot, hogy a szakértői véleményben kijelölt hiányok figyelembe vételével készíttessen új tervet és költségvetést. *(A győri színházat) renoválni fogják. A színházi részvény- és színpártoló egyletek e célra egyesülvén, Vona Adolf jóhírű építészmér