Pesti Hírlap, 1882. július (4. évfolyam, 179-209. szám)

1882-07-04 / 182. szám

8-dik melléklet­e­ „Festi Hírlap“ 182—1263. gyámához. A rossz kávé. Egyiptomi történet. A napokban nagy izgatottságot okozott a Parisban élő egyiptomiak között egy távirat, melynek az európaiak nem tulajdonítottak nagy fontosságot. A távirat így szólt : „A khedive­­ gyönge lázrohamban szenved.“ — Az önök khedivéje tehát beteg, — szólt a minap egy párisi hírlapíró egy egyip­tomi fiatal­emberhez.­­— Valóban nagyon betegnek kell len­nie, minthogy távirati értesítés érkezett rosszul­­létéről. — Ezen nincs mit csodálkozni. E pilla­natban a közfigyelem Egyiptom és uralkodója felé van fordulva, különben is a távirat nem tartalmaz semmi nyugtalanítót. — Adja az ég, hogy úgy legyen ! — Ön úgy látszik, nagyon aggódik ? — Hogyne. Arabs vagyok. A szerájban nőttem fel, ismerem cselszövényeit, és habár ritkán jön alkalmazásba, mégis irtózom a rossz kávétól. — Mit ért ön a rossz kávé alatt ? — Mindjárt megmagyarázom, fölidézvén egy iszonyú dráma emlékét, mely 1852 ben családomat a kétségbeesésnek dobta martalékul. Abbas pasa zsarnoki uralkodása alatt történt, a­ki fanatikusokkal vette körül magát és álta­luk kormányozta az országot. Nagybátyám, bár még fiatal volt, az egyiptomi hadseregben bimbasi rangjára emelkedett. Jó fiú volt, de nagyon tüzes vérni. Szerette a hárem cselszö­­vényeit, vakmerően dacolva az eunuchok tő­reivel. Egy napon láztól gyötörve hozták haza, mi történt ? Abban a pillanatban, midőn távozott, egy fekete szemű szépség lakosztályából, hova az eunuch megvesztegetése utján jutott be, ugyan­ezen eunuch árulása következtében rajta kapta a ház ura, az alkirály egyik bizalmas embere, a­kinek minden meg volt engedve. A bej, a­helyett, hogy erőszakot használt volna nagy­bátyám ellen, udvariasan fogadta őt. — Nem sebezte meg szivemet, — igy szólt hozzá, — az a nyomorult teremtés, ki há­zamat beszennyezte, nem érdemli meg, hogy bűn­társát megbüntessem. Te derék katona vagy és én a rabszolganőt neked ajándékozom. A bevett szokás szerint csib­ukot és kávét hoztak. Nagybátyám elcsodálkozott e szokatlan nagylelkűségen és gyanakodni kezdett. Alig hogy szájához emelte a kávés findzsát, iszonya gyomorgörcsöt érzett és ájultan összerogyott. A bej fölállott és távozott. Az eunuchok hazavitették nagybátyámat. Halálküzdelme egy hétig tartott, segíteni nem lehetett rajta, így múlt ki nagybátyám. — De ebből még meg nem értem, hogy mi az a rossz kávé ? — szólt a hírlapíró. — Ez a gazdag emberek mérge, — vá­laszold az egyiptomi. — Ez nem áll egyébből, mint egy csipetnyi gyémántporból, me­lyet a kávéba kevernek. A­ki ezt lenyeli, az menthetetlenül el van veszve, mert nincs semmiféle ellenszere. — Mit nevez önt gyémántpornak ? — Ez az a rendkívül finom por, mely a gyémánt­ köszörülésénél tá­mad. Abban az időben, melyről szóltam, Amsterdamból hozatták, unciáját öt­ezer frankért és minden gazdagabb család készletben tartott belőle. Said pasa ural­kodása óta ez az iszonyú szer csak nagyon kivételes esetekben szerepel még a családi drá­mákban. Abbas pasa nem a rossz kávétól halt meg. Két szolga fojtotta meg, boszúból a szen­vedett sérelmekért. — Minthogy maga is azt mondja, hogy ez a barbár szokás kiment már a divatból, aggodal­ma bizonyosan alaptalan. — Ki tudja! Oly kényelmes szer ez a rossz kávé!_____________________________________ Megválasztottak : elnökül egyhangúlag Nagy Kálmán előbb ábrányi, jelenleg ujfehértói, alelnökül szótöbbséggel Harth Gusztáv, polgári jegyzőül Szacsim­­­ay László pócs-petri, pénztárnokul Lányi Antal orosi jegyzők. Választmányi tagokat meg­­válaaztattak : a nagykállói járásban Nagy Sándor szálló­­zemlyényi, a kisvárdai járásban Moravek János dombrádi, a tiszai járásban Madáchi Boldizsár mándoki, a bogdá­­nyi járásban Géczy Ábrahám kemetcsei, a dadai felső járásban Csiha Béla nagyfálól, a dadai alsó járásban Virányi János vencsellői, a báthori járásban Gergelyffy Ödön m.­póczi jegyző. Póttagok Kék László és Kozák Mihály választottak meg. A választási aktus megtörténte után Nagy Kál­mán elfoglalván az elnöki széket, az egyletet újból megalakultnak jelenti ki s a tanácskozás első tárgyául a karászi jegyzőválasztást illetőleg a választásnál a szolgabirói segéd által elkövetett törvénytelenség tárgyában, hozzá érkezett, 8 jegyző által aláírt jelentést tűze ki. Az elnök által felolvasott eme jelentésből kide­rült, hogy a kalászi jegyzőségre összesen 7 képesített és 2 nem képesített pályázó jelentkezett. A választás vezetésére kiküldött segédszolgabíró Angyalossy Pál­on nemcsak, hogy a 2 vizsgázatlan, tehát jogosulatlan pályázót sorompóba bocsátá, de sőt az egyiket, Cser­­nyárszky József ottani postamestert, a­ki a jegyzői pályázó sem nem képesített, sem a jegyzői teendőkkel toha nem foglalkozott, meg is engedte választatni. E választás ellen adatott ugyan be azonnal óvás, — de a jegyzői egylet erkölcsi kötelességének ismeri, hogy eme karászi törvénytelen választás alkalmából egy memorandum készíttessék és terjesztessék a megyére, — a melyben az is hangsúlyozva legyen, hogy a megyei hatóság utasítsa oda a járási szolgabirákat, miszerint hasonló törvénytelen eljárásoktól jövőre, fegyelmi vizs­gálat terhe alatt, óvakodjanak. A jegyzői egylet nem kívánja ugyan, hogy An­gyalossy Pál segédszolgabiró úr ellen fegyelmi vizsgálat rendeltessék el, de a nagy­közönség elvárja a megyé­től, hogy azt nem fog késni kimondani, s a törvénynek ily hallatlan módon való semmiben sem vételéért, leg­alább az első fokú büntetésben, a megdorgálásban el fogja marasztalni. A memorandum szövegezésével az elnök, jegyző és Nagy Sándor kálló-semly­éni jegyző, mint e dolognak megpendítője, bízattak meg. Nagy Sándor felhívja a gyűlés figyelmét Szabadházy Béla szigetbecsei községi jegyzőnek a „Község" Közlönyében megjelent cikkére, amelyben felkéri a hazai összes jegyzői egyleteket, miként sies­senek visszautasu­ani az a rágalmakat, amelyekkel Szilágyi Virgil az „Egyetértésben“ a magyar jegyzői kart illette, s egyszersmind indítványozza, hogy ez ügyet az egylet magáévá téve, tiltakozzék ama semmi­vel sem igazolható méltatlan vádak ellen s a tiltakozás ne csak a helybeli lapoknak, hanem a Budapesten­­ megjelenő „Községi Közlönyének is küldessék meg.­­ Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s a til­t­­akozás szerkesztésével a memorandum szövegezői bi­­­­zattak meg. — Inditványoztatott és­­ elhatároztatott, hogy a már belügymi­­­­niszteri jóváhagyási záradékkal is ellátott egyleti alap­­i szabályok nyomattassanak ki és küldessenek meg a­­ tagoknak.­­ Majd közfelkiáltással, a „N­y­i­r­v­i­­­dél“ címü lap fogadtatott el egyleti közlönyül. Elhatároztatott továbbá, hogy az „Országos jegyzői egylet“ be az egylet tagként beirat­kozzék, és hogy a beiratás eszközlésével, nemkülönben az egyletnek képviseltetésével az elnök, ennek akadá­lyoztatása e­stében pedig az alelnök bizassék meg egy­­szers mindenkorra. — A gyűlés után a tagok ebédre gyűltek az „Európa“ éttermében. A békési Irányi ünnepély jul. 1 én és 2-án impozáns módon folyt le. Békés városa tudvalevőleg 10 éves emlékét ülte meg annak, hogy Irányi Dániel folytonosan az ő képviselője. — A képviselő jul. 1 én d. e. érkezett meg a mezőberényi vasútállomáson, a­hol már egy nagy küldöttség és jelentékeny tömeg vá­rakozott reá A vonat megérkezését zajos éljenzéssel fogadták s a kilépő Irányit V­i­n­c­z­e Sándor üd­vözölte. A kölcsönös üdvözlések után a küldöttek visz­­szakisérték szeretett képviselőjüket Békésre, a­hol bandérium kíséretében vonult be a városba. Az ünnepélyességek egyik mozzanatát képezte a díszalbum átnyújtása. Az album fehér angol bock­­diagram­ bőrből készült. Az első borítékoldalon I. D. monogramm látható kék-fekete színben, fényes domború pajzs szerű fémlapon tűzzománc munkával, hátulsó olda­lon szintén hatásos s festői kiállításban Békés város címere látható (csillagos zászlót kapján tartó páncélos kar), belül sötétvörös selyem a boríték és első lap ol­dala, az első lapon kék színben — jelzett szavak vörös színben — látható, az üdvözlő szöveg megfelelő díszes széllel s kiállításban. Irányi egyúttal beszámoló beszédet is mondott. A fogadtatás diezebéddel, népünnepélys­el, táncvigalommal volt egybekötve.* Brassó megye és város új főispánja, Beth­len András gróf tegnap, jul. 2-án estefelé vonult be Brassóba. Bevonulását a megyei községek bandériumai és a nagy menyiségű kocsikiséret valóban impozánssá tette. Még délelőtt kiment elébe a megyei tisztikar az alispán vezetése alatt, azonkívül a magyar ajkú brassói polgárok nagy számban él a városnak 3 tagú küldött­sége. Földváron, a nagy vendéglő volt a gyülekezési hely, hol a megyei községek küldöttségei is megjelen­tek, úgy hogy a mintegy 150 terítékű asztal egészen el volt foglalva. Ebéd után fél négy órakor a küldöttségek ko­csira ültek és átmentek a megye határát képező Olt hídjáig, ott várták be a főispánt, a­kinek megérkezése 4 órára volt megállapítva. E közben zivatar támadt, s a várakozók felett hatalmas záporeső vonult el, melynek csillapultával megérkezett a várva várt főispán. A­mint kocsijából kiszállt, az alispán fogadta nagyszámú kö­zönség és bandériumok lelkes éljenzései által gyakran félbeszakított szép üdvözlő beszéddel. A főispán vála­szában meggyőző hangon fejtette ki álláspontját, törek­vését és reményét , hangsúlyozván, hogy mint a kor­mány képviselője, annak a közjóval szoros kapcsolat­ban álló érdekeit minden alkalommal és minden­hol előmozdítani iyekezend, mire nézve a tiszt­viselői kar támogatására bizton számit. A be­széd befejezésével , melyet lelkesen megéljenez­tek, folyton tartó eső közben az egész társaság Földvárba ment, ahol nagy néptömeg várakozott reá. Innen a menet megállapodás nélkül Brassóig vonult, hol a város nevében a polgármester és 5 városi kép­viselő fogadta a főispánt lelkes éljenzés közepett. Itt a román jelmezű bandérium is csatlakozott az eddig is nagyszámú lovas kísérethez, úgy hogy a főispáni lakhoz érkezés valódi diadalmenetnek mondható. Jel­lemző, hogy a 9 városi küldöttön és a román brude­­riumon kívül, szász és román polgárok a fogadtatáson nem voltak jelen. * Szolnok-Doboka megye központi választmánya közhírré teszi, hogy gr. Bethlen András ezen megye bethleni választókerületének országgyűlési képviselője Brassó megye főispánjává lett kineveztetése folytán kép­viselői állásáról kimondván, ezen választókerület ré­szére uj képviselőválasztás napjául folyó évi julius 13-ik napja tűzetett ki. Szavazási helyiségül a választó­­kerület székhelyén Bethlenben a nagy vendégfogadó jelöltetett ki.* M magyar prédikációk Pozsonyban. Mint a „Pozsonyv. Lapok­­ban olvassuk, az ősi koronázási vá­rosban nagy örömet szerzett a hercegprímás azon új rendelete, hogy sz. Mártonról nevezett káptalani, egy­úttal plébániai templomban ezentúl magyar sz.­beszédek is tartassanak. A főpásztor többek véleményét kérdezte arra nézve, hány legyen a megtartandó szó­beszédek száma évenkint ? Tekintve a kezdet nehézségeit, egy­előre évenkint 5 ily ünnepnapot hoznak a megkérde­zettek javaslatba.* Kassáról Írják: Egy katonai bizottság meg­szemlélte a rég működésen kívül álló kiviteli gőzmalom és a reáliskola épületét, hogy megállapítsa a két épület közül, melyik felelne meg egy kétszersült raktár céljainak. A bizottság a reáliskola-épületet választotta. Forster Gyula miniszteri osztálytanácsos és Honzéli János mint számvevőségi igazgató a konviktus belső berendezése tárgyában itt tartózkodnak. Kassa város az egyetem ügyében kedden értekezletet fog tar­tani, miután a dr. Rössler által készített emlékirat nem felelt meg a várakozásnak. Megyék és városok. A szabolcsmegyei jegyzői egylet — mint lapunknak írják — hosszú hallgatás és tespedés után, végre életjelt it adott magáról, a­mennyiben a már 6 év óta folyvást az alakulás nehézségeivel küzdő, alig 50 tagot számláló egylet f. é. június hó 27-én Nyíregyházán az „Európához“ címzett szálloda egyik tem­­ében gyűlést tartott, hogy végleg megalakuljon. A gyűlésen összesen 25 jegyző jelent meg. Nem nagy szám ugyan, de elég arra nézve, hogy az alakulást kimondja, ügy is lett. Korelnökül Lányi Antal orosi jegyző felkéretvén, a gyű­lést megnyitotta s felhívta a közgyűlést az egyleti tiszt­viselők megválasztására. SZÍNHÁZ, zene, képzőművészet. * (A fővárosi színkörben) szerdán Boccaccio kerül színre. Fiamette szerepét Prielle Kornélia kisasszony fogja játszani. Csütörtökön Csik­­váry Jákó „Apja unokája“ című színműve kerül színre, melyből most tartatnak a próbák. Angot Operette is reportok­ra tűzetett. — A fővárosi színkörben a július 8 áig meghosszabbított pályázat a bohózatokra maholnap lejár, de eddig csak kevés pály­amű érkezett. A bírálók Siana Tamás, Temesváry­ Lajos, Vidor Pál és Darvas Aladár. * (A pozsonyi színház és re­do­u­t é­p­ü­­­e­t) tervét a belügyminiszter megvizs­gáltatta a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium szakértői által és ezeknek véleménye alapján a hozzá fölterjesztett tervet és költségvetést nem hagyta jóvá, hanem felhívta a városi törvényhatóságot, hogy a szakértői véleményben kijelölt hiányok figye­lembe vételével készíttessen új tervet és költségvetést. *(A győri színházat) renoválni fogják. A színházi részvény- és színpártoló egyletek e célra egyesülvén, V­o­n­­­a Adolf jóhírű építészmér

Next