Pesti Hírlap, 1882. december (4. évfolyam, 331-359. szám)
1882-12-01 / 331. szám
XI 12. deeMber 1. PESTI 8 I S !. a f* Co i, egy csinos, athletai külsejű, körülbelül 30 éves férfin, egyike volt a leggyakorlottabb rendőröknek, kimindig leghívebben teljesítette kötelességét Az elfogott Devine a rendőrségnél kihívó magaviseletet tanúsított s kevéssel megérkezése után a legnyugodtabb hangulatban lefeküdt aludni. Zsebeiben két forgó pisztolyt, mindkettőt megtöltve, találtak, valamint 14 gyutacsot is. Kevéssel azután Woodward-ot is sikerült elfogni A rendőrség azt sejti, hogy a titkos banda tagjai közt vannak Cavendish lords Bourkegyilkosai is. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Az árucsarnokok. A főv. tanács ma tartott ülésén adatott elő az árucsarnokok ügyében készült pénzügyi bizottsági javaslat. A tanács miután Klauber V. az árucsarnok-üzleti konsortium megbízottja kijelentette, hogy a pénzügyi bizottság javaslatához, két pont kivételével, nem járulhat, azt nem fogadhatja el, s így az ajánlat visszavonása történnék, a közgyűlésnek azt hozza javaslatba, hogy a pénzügyi bizottság feltételeit mellőzze, s a régi pontozatokat fogadja el. — Kár olyan nagyon dédelgetni egy tisztán üzleti szempontok által vezérelt magánvállalkozó érdekeit. Azt hiszszük, hogy ha a közgyűlés a pénzügyi bizottság feltételeit nem mellőzi, Klauberék akkor is örömmel megkötik a szerződést. — Az egyházi biztosok új beosztása. A tanács a következő templombiztosi beosztást léptette életbe, a várbeli templomokhoz Barna Zsigmond, a Ferencvárosi templomhoz s a Kókuszhoz Hamza Máté, a tabáni és vízivárosihoz Andreánszky Zsigmond, a Józsefvárosba és Kőbányára Horvát János, a Teréz- és Erzsébetvárosi templomokhoz és a Hermina-kápolnához Viola Imre, a bel és Lipótvárosi templomokhoz Haberhauer János, végre Újlakra és Ó-Budára Alker Gusztáv nyert egyházbiztosi megbízatást. — A keramit. A tanács ideiglenesen átveendőnek tartja a város által a kecskeméti és egyetem utcák keramit-kövezetét. Egy év leforgása után lesz a végleges átvétel s azon kérdés megvitatása, hogy a fővárosra nem lenne-e előnyösebb a gránit helyett a heramitot alkalmazni általában ? — A városi adókezelés. A tanács mai ülésén Gerlóczy alpolgármester azon indítványt tette, hogy az általában nem kielégítőnek ismert városi adókezelés javítása a hatóság sürgős intézkedései közé tartoznék ugyan s meg van győződve hogy a tanács minden lehetőt megtenne a közönség érdekében az újjászervezés által, de miután hírlapokban, sőt már miniszteri nyilatkozatok utjána is az a hir jött forgalomba, hogy az adókezelést az állam vzendi át. — s igy a város keze a bizonytalan helyzetben megkötve van, feliratilag kérje föl a tanács a pénzügyminisztert e tárgyban határozott nyilatkozattételre. A tanács az indítványt elfogadta. — Községi választás. A VI. kerületben a községi választás alkalmával két választói csoport : a Pucher-Radocza és a Bobula-Tenczer csoport lépett eddig előtérbe. Számos választópolgár, különösen a magyar államvasút hivatalnokainak egy tekintélyes része, e két választói csoport ellenében önállólag szervezett párttal fog fellépni. Ez irányban már előértekezlet is volt s irányelvként kimondatott, hogy a közelgő manicipáls választásnál ne egyes klubbok szűkkeblű érdekei, hanem a választók zömének jogosult követelményei juttassanak diadalra. Matekasfalussy József, ifjú statisztikaiunk, az akadémia statisztikai és államtudományi I osztályának ülésén e felfogás ellen vétőt kiáltott s ősz- ,szeszedvén hazánk 8 évi törvénykezési eljárásából a bűn ügyi adatokat, statisztikailag cáfolta azt, mintha bíróságainkat az igazságtalanság és hanyagság vádja érhetné. Felolvasása elején visszatekintést nyújt a nemzetközi bűnügyi statisztika történelméhez. Hazánkban 1846-ban s később az 50 es években kísértettek meg statisztikai hivatalt felállítani, de minden törvényhatóságunkra kiterjeszkedve, csak 1867 óta gyűjtenek statisztikai adatokat. A felolvasó 1873 tól 1883-ig állította össze a bűnügyi statisztikát, mert csakis 1873-tól áll teljes gyűjtemény rendelkezésre. E statisztika azt mutatja, hogy a följelentések száma növekedett, miből a bíróság iránti bizalomra következtethetni , de mutatja azt is, hogy népünk nem vádaskodó, mert a kimutatás szerint az ügyészek nem annyira magánfőjelentés, mint inkább hatósági megkeresés alapján emeltek vádat. Az, hogy míg 1873-ban 42% bűnügy maradt függőben az év végén, már 1880-ban ez 29%-ra csök- t kent, arra vall, hogy bíróságaink munkássága és szorgalma fokozódott. Sajnos, hogy átlag 15% bűntettet nem lehetett kipuhatolni, de vigasztal az a tudat, hogy így van tú a legjobb rendőrségű államokban is. Sok panasz hangzott az iránt is, hogy aránytalanul sokan hat hónapi időn túl is vizsgálati fogságban tartatnak, sokszor anélkül, hogy elítéltetnének, és egy előkelő statisztikai tudósunk fájdalmasan jajdul fel e miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint az egy év alatt fogságban vizsgált személyes száma volt 1873-ban 23.487, az év folytán meszűnt 81,93%, meg nem szűnt I 18.07%. 1874-ben 24,702, az év folytán megszűnt ! 84.36°/», meg nem szűnt 15 69%. 1879 ben 21,623, az év folytán megszűnt 86.68%,a meg nem szűnt 13.32%. 1880 ban 23,364, az év folytán megszűnt 87.19%, meg nem szűnt 12.81% E számadatok igazolják, hogy a fogságban vizsgált személyek száma csekély eltéréssel ugyanaz, sőt egyes években apad. Az eddigi kimutatások szerint vizsgálati fogságnak volt tekintendő az előleges letartóztatás, valamint az első bírósági ítélt után, a jogerőre emelkedésig tartó fogság is. Nem csekély gondot ad igazságügyi kormányzatunknak azon körülmény, hogy míg fogházaink a nyári hónapokon át majdnem üresek, a téli hónapokban megtelnek; ennek oka abban rejlik, hogy ma még kiválóan földmivelő és munkás kezekben szegény or-szág vagyunk s igy a telet kivéve, csak a nyomorék, vagy munkakerülő nem talál foglalkozást. A bűntett elkövetését hathatósan előmozdító szükség és kereset hiány az év utolsó hónapjaiban legnagyobb. A önkivűl sok, elsőbiróságilag elitélt egyén a tél beálltával visszavonja felebbezését s önként jelentkezik büntetése kitölttésére. 1873-ban a vizsgálati foglyok 47,51 % volt egy hónapon alul fogságban, addig 1880-ban ezek száma 52,81%-ra emelkedett. A perbefogottak számát s az ezek ellen megindított tárgyalások menetét és eredményét véve figyelembe, azt látjuk, hogy egy-két év kivételével foly- - bon fogy a perbefogottak száma. Ezekből átlag 29% lesz felmentve s igy messze is elmaradunk Poroszországtól, hol a felmentések száma ■ csak 13% rúg, de majdnem egyformán állunk Belgiummal és Angliával, hol 25, illetve 28%-ra emelkedik a felmentések száma. Áttér ezután a bűnügyi statisztika azon részére, amely társadalmi és morálstatisztikai szempontból vonja magára különös figyelmünket. Átlag 23,044 egyén ítéltetett el bűntény miatt. És habár növekszik is az elítéltek száma, még nem következtethetünk közerkölcsi állapotaink hanyatlására, mert tudnunk kell, váljon a bűntények a vagyon emberélet, közerkölcsiség stb ellen vannak-e irányulva és váljon a súlyosabb, vagy enyhébb beszámítás alá eső bűntények mutatnak-e emelkedést , vagy kereskedést? E két viszony kutatása által szerző kifejti, hogy közerkölcsi állapotaink nem sülyedtek. — Felette érdekes anyagot nyújt felolvasó az elítéltek személyi és társadalmi viszonyait illetőleg. A tisztviselők- ről és földbirtokosokról szólva, kimutatja, hogy míg a tisztviselők az összes népességnek csak 0,52% képezik, a bűntetteseknél ez arány 1,46%-ra emelkedik. E számban ugyan benfoglaltatnak a rendőrök, pénzügyőrök, pandúrok stb. mindamellett tagadhatlan, hogy a tisztviselők közt gyakoribbak a bűntények, mint egészséges viszonyok közt lenni kellene. Ennek okát értekező abban találja, hogy a legszerényebb megélhetésre is alig nyújt biztosítékot a közszolgálati pálya. Az egyetlen fénypont a földbirtokosoknál és tőkepénzeseknél mutatkozik. Ezek ugyanis az összes népesség 12 67%-át képezik, a bűntettesek között pedig csak 0,32%-kal részesek. Érdekes értekezését felolvasó azon óhajjal zárta be, vajha felkeltenék a mondottak jogászi őreink figyelmét. Ezután Keleti Károly a legutóbbi népszámlálás egyik fejezetét, a testi és lelki fogyatkozásban levők számát mutatja be. II. világrészt s még mindig olyannak hiszik Európában, —mint az előadó európai útjában meggyőződött — mint volt egy évtizeddel ezelőtt. Valóban Ausztrália legnagyobb része felett 1863 ig, midőn John Stuart Közép-Ausztráliáthallatlan nélkülözésekkel küzdve beutazta, s ez utazásáról nagy feltűnést keltő művet irt, iü.ü homály lebegett. Mindenki kopár, viztelen, sziklás földnek hitte, mely nem érdemli meg, hogy utánna kutassanak. Azóta azonban nagyot haladt Ausztrália, bár még mindig hatalmas része ismeretlen. Közép-Ausztrálián át távirati összeköttetést létesítettek, s mindenfelé kolóniák telepedtek s telepednek egyre meg. Az előadót 1877-ben a kormány északra küldötte tudományos megbízatásban s az előadó ez útjáról kívánt bővebben megemlékezni. Adnaidól egészen Palmerstonig tartott az u , meg mintegy 2000 angol mérföld távolságot tesz ki. Ez újáról érdek a részleteket beszéli el. Egy esetben, midőn társaival már több napig ivóvíz nélkül szűkölködött, 12 angol mérföldnyire csalogatta őket egy oázis képe, mely azonban, mint fájdalmasan győződtek meg , délibáb volt. — Máskor brusznsttekkal találkoztak, kik barátságosan fogadták és sült kigyóhússal kínálták meg. Benszülöttekkel különben még egyszer találkoztak, de ekkor már nem kigyópecsenyével, hanem dárdákkal fogadták őket. Az ausztrál négereket az összes emberi fajok közt a legalsóbb rangúnak mondja a felolvasó, kiknek végleges kipusztulása csak évtizedek kérdése. Az európai kultúrából nem ragad rájuk semmi, még azok a gyermekek is visszaszörnek a törzshöz a rengetegbe, kiket anyjuk kebléről vittek európai családhoz nevelésbe. Az európai kultúra áldásaiból mindössze is csak a pálinkát fogadták el. Egy kitérítő egykor egy csomó benszülöttet keresztes hitre akarván téríteni, a keresztvíz elfogadására pálinkával bujdította őket. Másnap visszajött az egész csoport, hogy keresztelje meg őket újra. Az utazás előadót arról győzte meg, hogy közép Ausztrália nagy jövőnek néz elébe, mert bár sok helyen kopár, szirtes, még nagyobb területit foglal el a tropikus, buja növényzet. Különösen akkor várható rohamos felvirágzás, ha a tervbe vett transausztrál vasút kiépül. E vasút Magyarországra is fontos, mert bár már most is nagy az export Közép-Európából Ausztrália kikötőibe, mily nagy lenne az akkor, ha e vasút által az egész ország belsejébe lehetne szállítani az árut. A sidney-i egyetem tanára azon óhajtással fejezte be előadását, majha Európában ezentúl alaposabban iparkodnának megismerni Ausztráliát, mint eddig. EGYLETEK és INTÉZETEK. — Az írói és Művészi körben szombaton, dec.mán társasestély lesz. Ekkor fog benmtattatni a helybeli Neeser-cég által szállított Seifert-féle kitűnő kettős biliárd. A tagok tisztelettel meghivatnak, vendégek is szívesen láttatnak. — A magyar jogászifjúság orsz. egyesülete ismerkedési estélyét f. évi december hó 2-án azaz szombaton tartja meg a vigadó első emeleti termében. Az összejövetel kezdete 8 órakor, étel és ital étlap szerint. A tagokat, az ügyvédjelölteket, bírósági joggyakornokokat s a joggyakorló ifjúság minden barátját, különösen a kir. bírákat, közjegyzőket, ügyvédeket és kir. törvényszéki jegyzőket tisztelettel meghívja a rendezőség. Egy est felolvasásai. Egy veto. (Jekelfalussy József felolvasása.) Mióta a tiszaeszlári eset hazánk közéletében a szenvedélyek hullámait felverte, törvénykezési eljárásunk felett a vélemények valóságos vihara zúdult el pro és kontra. A védők beadványai s egyes tudósítók leleplezései alapján a külföldi sajtó is hasábjaira kapta a magyar törvénykezést s a Lajthától a keleti tengerig egyéb se hallatszott, mint a magyarok barbárságéiak, igazságtalanságának kürtölése. Ausztráliáról. (A földrajzi társaság ülése.) Berecz Antal a lapok által körülményesen ismertetett „Jeanette“ hajó végzetes sorsáról tett jelentést s előadta a szerencsétlenül járt észak-amerikai expedíció történetét. Hunfalvy János erre bemutatta Debrincke Gyula lydusi egyetemi tanárt, ki fővárosunkban járván, a földrajzi társaság előtt késznek nyilatkozott népszerű előadást tartani Ausztráliáról. Ausztráliáról — kezdő a felolvasó — az egy angolt kivéve, minden más irodalomban a leghiányosabb , homlokegyenest ellenkező leírások vannak. A germán s román litteratura úgyszólván teljesen negligálja e HL A magyar csillag. (Hojtsy Pál felolvasása az iparoskörben.) Nem valami bete elkönyvezett magyar csillagról akar szólni — kezdé a szellemes felolvasó — nem is arról az „extra glóbusról“, melyet német atyánk fiai anynyit szemünkre hánynak, hanem arról, milyet atyáink akkor neveztek el magyar csillagnak, mikor még mindenki csillagot választott magának. Ez a magyar csillag, a Jupiter, az égboltozat legragyogóbb csillagainak egyike. Szomszédja a Saturnus, a székelyek céllaga s a tündöklő Syrus. A Jupier ép úgy bolygó csillag, mint a föld. A nap körül forog s attól kapja melegét s világát. A földtől oly messze van, hogy a kilőtt ágyúgolyó csak 26 év múlva érne oda s ha diskurálnánk valami Jupiterben atyánkfiával, a leletre mindig 160 évig kellene várnunk , ha pedig vasutat építenének odáig, a gyorsvonat ép 1635 év múlva jutna oda. Maga a csillag pedig 1390- szer nagyobb földünknél s míg a földet 80 nap alatt meg lehet kerülni, addig a Jupiteren 26 évig kellene vonaton utazni, míg a kiindulási helyre érnénk vissza. A Jupiter lakóinak a maguk égboltozata sokkal érdekesebb látványt nyújt, mint nekünk. Négy holdjuk van, melyek közül a legbelső, az 1, egy nap és 18 óra alatt fordul meg a Jupiter körül és alig 57 ezer mérföldre van tőle, ami csak 20-szor oly nagy távolság, mint hozzánk Ausztrália. A Jupiter egén néha kis homályos csillagocska jelen meg, mely elvonul a pap előtt: ez a mi földünk, az a bolygó Csillag, melynek haszna lakói azt hiszik, hogy a mindenség mai. Érdekes kérdés, vájjon van-e élőlény a Jupiteren. 280 év előtt még nem lett volna tanácsos e kérdést felvetni, akkor még szegény Jordano Brúnót, mert ilyesmiről beszélni mert, Rómában megégették. Ma azonban már szabad oly pogányságot is állítani, hogy csakugyan vannak. S Hojtsy felolvasása folyamán hosszasabban s igen szépen bizonyította, hogy a Jupiteren is kell lenni élőlényeknek, bár azok valószínűleg különböznek mitőlünk. A napok igen rövidek a Jupiteren, mindössze 5 óra és 57 perc, tehát a nap és éj külön alig