Pesti Hírlap, 1883. május (5. évfolyam, 120-149. szám)
1883-05-05 / 124. szám
Budapest, 1893. Szombat, május 5 V «M 12 V (1584 1 szán. Előfizetési árak: Szerkesztési Iroda: Wgém ésw...............líírtk*. Sjj&B Ml H Budapesten, nádor-utca 7. 5*., I. assist, # szellemi részét illető «gésa ívre........................liv trk. ^ tórendSk. *i«TM..................i» _ _ _ _ , ^ X^BZG.f iyX Hirdfilspn »egyedéra....................fi » Q f | fill K A | l\l AO | I A |3 a kiadóhivatalban vetettek fel. . ... 7 .... JL \*/ArfA A AXVxjLA 1 I i r\ l ■ (V Franciaország részére pedig egyedül.. szazalek nem adatik. A RUDOLF MGSSE-nél PARIS-baa» BBgaa———...............—--------------------------------------------------------------------------- --------------------------------------------------------------------------, ----------«Mawawm Mmwi.ai BisBiMii Törvénykezési szünet. Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. Pauler végre megcsinálja a törvénykezési szünetet , de aligha köszönik meg a bíróságok. Marad minden a régiben. Csak a szabadságolások lesznek július végén és augusztusban tömegesebbek. A mobile perpetuum, az igazságszolgáltatási gépezet, azonban mozogni fog. A javaslat 3. §-a, még a rajta véghez vitt módosítások után is, megcáfolja az elsőt. A szabadságidő szabályozása: ez a cím illetné meg a javaslatot a törvénykezési szünet helyett. A következő paragrafusok pedig épen illuzóriussá teszik a javaslatot, különösen az első bíróságoknál. A kir.járásbíróságoknál a törvényszünet alatt is tartozik működni legalább egy, esetleg több bíró. A törvényszékeknél egy vagy több tanács. Most már az ország 64 törvényszéke közt nincs 10, mely — a betegség eseteit feltéve — két tanácshoz szükséges bírói létszámnál többel bírna. A 385 járásbíróság roppant többsége csak két bíróból áll. Vagyis az első bíróságoknál a helyzet alig változik A felső bíróságok sorsa azonban határozottan rosszabbá lesz. A Kúria, meg a budapesti kir. tábla nagy testület. Az utóbbi különösen a világ legnagyobb bírósága. Eddig a szabadságolást az illető tanácsok szépen beosztották egymás közt. Majdnem minden bíró akkor vette ki szabadságidejét, mikor neki tetszett, vagy családi körülményei kívánták. Akinek a vidéken gazdasága van, az az aratási időt választotta. A ki szőlőbirtokos, szüret táján ment élvezni hat hetet. A vadászsport kedvelője szintén megválaszthatta az évadot. A munkától elcsigázott, beteges bíró úgy intézhette, hogy alkalmas időben keressen gyógyhelyet. A törvénykezési szünet elveszi ezt az előnyt bíróságainktól. A kényszer-szabadságolás keresztülhúzhatja a legtöbb biró számítását, lerombolja megszokási kényelmét. A földbirtokos biró nem mehet aratni, a szőlőtulajdonos szüretelni. A vadászkalendárium pedig, melyet a „Vadász- és versenylapok“ kiadtak, az első rápillantáskor megmondja, hogy a bíró, különösen a fővárosi bíró mondjon le sportkedvteléseiről. A beteg bírónak meghagyatik, hogy július második felében és augusztusban fürödjék, ha a szeszélyes időjárás miatt téli kabátban kell is járni, holott júniusban és július elején tán a legjobb fürdő évad volt. A világot látni akaró bíró kötelességévé tétetik, hogy a kánikulában menjen Olaszországba, Franciaországba, holott eddig választhatta a kora tavaszt, vagy késő őszt. A kényszertanács révén egy-két bírónak sikerülni fog fentartania eddigi gyakorlatát. De minden ellentétes érdek, sőt ez érdekek legnagyobb része ki nem lesz egyenlíthető. Bíróságaink szidni fogják Pauler törvényszünetét, mint a bokrot. Mert a tényleges állapot megbolygatásáért nem kapnak kárpótlást. Pedig lehetne, sőt kellene kapniok. A törvényszünetet 8 hétben kellett volna megállapítani s ez felelne meg úgy a bíróságok, mint átalában az összes igazságszolgáltatási közegek, igy az ügyvédek érdekeinek is. Törvényszünet és hat hét ! Nevetség, lucus a non lucendo, fából vaskarika. Legalább nyolc hét, csak ez jöhet törvényszünet számába. S bíróságaink, különösen a fővárosban működő bíróságok felettébb megérdemelnének ennyit. A vidéki bírák mégis egészségesebb légkörben élnek. Érintkeznek a szabad természettel, tehetnek néha napján kedvteléseiknek V *40, Zille Notredame des Victoiree megfelelő kirándulásokat. A budapesti bíró ellenben sülhet-főhet július 15-dikéig és szeptember 1-jétől fogva a főváros fűtött katlanában A legforróbb napok néha július elején, máskor szeptember első heteiben vannak. Mindenki elmenekülhet, csak a bíró nem. Nem engedi a törvényszünet. S hozzá a bíró oly rosszul van fizetve, hogy a zöldben sem lakhatik amit megtehet a fővárosban még a tizedrangú kereskedő is, az ország legfőbb bíróira nézve 3000, illetőleg 4000 frt fizetés mellett elérhetlen. Ne hivatkozzék senki a restanciákra. Hátralék volt, van és lesz. Kétheti különbség mit sem változtat a felgyülemlett vízözönön. S hozzá a pihent erő gyorsabban és jobban dolgozik a fáradtnál. Az időbeli mulasztást bíróságaink serényebb munka által helyre üthetik. A minisztériumokban minden hivatalnok az év folytában legalább kéthavi szünetet élvez. A tanárokról, kik a vakáció dolgában a legboldogabb emberek, nem is kell szólnunk. Miért alkuszunk tehát ép a bíróságok rovására két hét felett? Azon bíróságok rovására, melyek évközben soha sem szünetelnek, még a legnagyobb ünnepek időszakában sem. Azon bíróságok rovására, melyek túl vannak terhelve a leroskadásig. A túltömés rendszere ellen védik a gyermekeket. A bírák túltömése ellen senki sem tiltakozik. Itt az ideje, hogy bíróságaink valami elismerést és könnyebbítést kapjanak a törvényhozástól. Szavazzon meg a ház 8 heti törvényszünetet az igazságügyminiszter hat hetével szemben. Legyen a parlament méltányosabb bíróságaink iránt, mint az igazságügyminiszter. Ha pedig 8 heti törvényszünetet nem szavaz meg, akkor ne szavazzon meg semmit. Vesse el Pauler törvényjavaslatát kereken és