Pesti Hírlap, 1883. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1883-10-12 / 281. szám

2-ik .Jövekíét a „Pesti Hírlap“ október 12. (pénteki) számához. Gróf Szapáry Antal életéből. A legközelebb elhunyt Szapáry Antal gróf életéből a következő néhány érdekes esetet írja lapunk egy barátja. A gróf igen szókimondó ember volt, ki nem igen válogatta a salon kifejezéseket, ha neki tüzesedést, sőt a tárgyat sem, a miről beszéljen Egyszer Koburg hercegnél volt estélyen a lánchidtéri palotájában s az asztalnál Ráth Károly főpolgármesterrel ült szemben. Szapáry tudvalevőleg rövidlátó lévén, nem ismerte meg Ráthot — s midőn az asztalnál szóba jött egy művésznőnk, élesen kikelt Ráth Károly ellen — amiért az még mindég nagyon játsza a fiatal embert — s épen magának Ráth Károlnak magyarázta, hogy az úgynevezett polgár nagy urak milyenek. Figyelmeztette aztán később egy barátja. — Miért tetted szemtől szembe olyan na­gyon tönkre szegény Ráth Károlyt? — Én? Hát itt van? — Hiszen épen neki magának beszélted. Fel is kereste rögtön a főpolgármestert, élénken mentegetőzve : — Szavamra mondom, tiszta irigység­­ből tettem.* Midőn a delegácionális intézmény még új­­donat­uj volt, nem tudta sem az alsóház, sem a felsőház, mit csináljon vele Egy ízben tehát arról tanácskoztak a fő­rendek, milyen formában kell a német delegá­tusokat meghívni Pestre. Hallgatta egy darabig Szapáry, de a­mikor elunta, nyersen közbe vágott. — Ugyan mit töritek annyit a fejeteket ? Kukoricás szakajtót kell eléjök csöngetni. Ezért, az inparlamentalis kifejezéséért meg is rótta akkoriban b. Dőry, de az öreg úr csak mosolygott. Szerette, ha goromba embernek tartják.* Gavallér ember volt minden tekintetben.­­ Nem sajnálta a pénzt, s a­mikor kellett, tudott­­ főúri fényt is kifejteni, — de némelykor föltűnő­­ takarékosságot tanúsított. Egyszer meglátogatta két barátja falusi kastélyában. Egyetlen szobát füttetett csak — hanem annak meg a kályhája átkozottul füstölt, úgy hogy könnyes szemekkel esett meg a vi­szontlátás , de a könnyeket a füst marta ki a szemekből. — Elromlott a kályhám — mondá Antal gróf bosszúsan — pedig ezt a szobát szeretem a legjobban. — Hát mért nem csináltatod meg a kály­hádat ? — Nem lehet az idén, szólt szomorúan. A budgetem már kész erre az évre. S elfelejtettem rá valamit előirányozni. Szóltak még Láng Adolf, Ivánka Imre és végre G­y­ő­r­y Elek. Az utóbbi hangsúlyozta, hogy az evang. prot. iskolák felett az egyetemes gyűlés főhatóságot gyakorol. Ha az egyetemes gyű­lés nem intézkedik, nem hagyja jóvá a kötött szerződést, akkor a szerződés a törvény értelmé­ben — mely a főhatóság beleegyezését megköve­teli — érvénytelen. A kérdést a tanügyi bizottság­hoz kéri utasíttatni. A kérdés erre a tanügyi bizottsághoz uta­­síttatik. G­z­é­k­u­s szuperintendens azt az indítványt terjeszti elő, hogy az egyetemes gyűlés jegyző­könyvei a tót és német nyelvű községeknek is csak magyarul küldessenek meg, mert azok fordítása és nyomtatása sok költségbe kerül. — G e d u­­ y ezt az indítványt előbb a kerületekkel kívánná közölni. — Szeberényi pártolja a tiszai kerület indítvá­nyát Nemcsak költségesnek, de fölöslegesnek is tartja a jegyzőkönyvek német és tót nyelvre való fordítását, mert bármilyen miveit legyen is a liptói vagy árvai tót, a jegyzőkönyvet, ha tótul van is szerkesztve, még­sem érti meg. Az egyetemes gyűlés elfogadja Ivánka Im­rének azt az indítványát, mely szerint a gyűlés ör­vendetes tudomásul veszi, hogy három egyházkerü­let a jegyzőkönyvet csak magyar nyelven kívánja , a dunáninneni egyházkerület pedig e tárgyban szin­tén nyilatkozatra fog felhivatni. C­z é k u s szuperintendens azt a további in­dítványt teszi meg, hogy az egyház anyakönyvei ki­zárólag magyar nyelven vezettessenek. G e­d­u­l­y felszólalására az ülés elhatározta, hogy a tiszai kerületnek ezt az indítványát közölni fogja az egyházkerületekkel. Az ülés holnap folytattatni fog. Az evang. ág. hitv. egyetemes konvent. (Második nap, okt. 11.) Az elnök, báró Prónay Dezső egyetemes fő­felügyelő, délelőtt 9 órakor nyitja meg az ülést. A jegyzőkönyv felolvasása s hitelesítése után az á­l- t­a­m s­e­g­é­l­y kérdése került tárgyalásra. F­a­b­i­n­y­i Teophil a bányakerület nevében indítványt tesz, hogy az egyes iskolák a kormány­­nyal ne léphessenek szerződésre, hanem az egyete­mes gyűlés tanügyi bizottsága tanácskozzék a kul­­tusminiszterrel az államsegély és a kormánynak nyújtandó befolyás megbeszélésére nézve. — G­e­­d­g­­­y szuperitendens pártolja az indítványt. — E­z­e­k a­s tiszai szuperintendens ajánlja, hogy az oly tanintézetek, melyek államsegélyt akarnak kérni, kérelmüket az egyetemes főfelügyelő közvetítésével terjeszszék fel, a módozatok kidolgozására bizottság küldessék ki. K­á­­­d­y Gyula dunántúli felügyelő ellenkező nézetben van. Nézete szerint az az iskola, mely szerződésre lépett az állammal, megszűnt protes-­­­táns iskola lenni. Nem képzelheti el azt a viszonyt, melyben az egyetemes gyűlés az ilyen szerződéses iskolával állana. Káros lenne ez kivált paedagogiai szempontból, mert előrelátható, hogy a különböző szellemű tanárok, protestáns értelemben vett ered­ményt nem volnának képesek felmutatni. Indítványa az, hogy az egyetemes gyűlés ebben a kérdésben semmiféle beavatkozást ne fogadjon el. J e l e n i k-A l m á s s y elfogadja a bányake­­rület indítványát azzal a módosítással, hogy azon iskolákra nézve, melyek már folyamodtak vagy szerződésre léptek, bízassák meg a választmány a szerződések megvizsgálásával. Megyék és városok. Pest megye közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartotta szokott havi ülését Szapáry István gróf főispán elnöklete alatt. Az elnökileg elintézett ügydarabok bejelentése után, néhány felebbviteli magánügy került tárgyalás alá. Majd az egyes szak­­referensek terjesztették elő havi jelentésüket. A megyei tanfelügyelő jelentéséből kiemeljük, hogy a megye területén 41 tanító fizetése van hátralékban. Cinkotán a zsidó szülők gyermekeiket nem járatják a nyilvános iskolába, hanem egy zugiskolát tartanak fenn, melyben az oktatást a fakter végzi A közigazgatási bizottság ma 50 forint pénzbírság megfizetésében marasztalta el az érdekelt szülőket . A pest me­gyei belvizek levezetése tárgyában értekezlet tarta­tott tegnap a megye székházánál, melyre az érde­keltség elég szép számban jelent meg. Földváry Mihály alispán üdvözölvén a megjelenteket,­­ felolvastatta a közmunka- és közlekedésügyi miniszter leiratát, melyben kijelenti, hogy a kért előmunkálatokat hajlandó a Kiasz Márton-féle terv alapján a megajánlott 12,000 írtért elkészíttetni saját közegei által, de csak abban az esetben, ha az érdekeltség ezen 12,000 irtot már az előmun­kálatok megindításánál egészen előlegezni fogja, vagy legalább is felét előlegül, másik felét pedig a munka megindításától számítandó 6 hó alatt befizetik a budapesti kir. adóhivatal pénztá­rába. Ezen miniszteri leirathoz többen hozzá szól­­lottak s hosszas vita után abban állapodtak meg, hogy újból felkérik a minisztert ezen előmunkála­toknak a megajánlott összeg keretén belül leendő elkészíttetésére, de mivel jelenleg semmi kulcscsal sem bírnak az összegnek kivetésére, kérik, hogy az a munkálat befejezte után hajtassák be közigazga­tási uton.* A körmöcbányai magyar egyesület — mint lapunknak írják, — e hó 7-én felolvasó es­télyt tartott, melyen Angyal Béla tanár értekezett a csipkeiparról. Két évvel ezelőtt ugyanő nagy gyűj­teményben mutatta volt be a felvidéki csipkeipart. Fejtegette annak fontosságát s hiányait : az eltor­zult rajzokat, a rossz anyagot, a csekély munkabért. Elősorolta egyszersmind a tennivalókat. Most ezek­nek kiegészítéséül nagy csipke és csipkerajz gyűj­teményt rendezett, ami által a haladást igyekezett feltüntetni s a célt kimutatni, mely felé halad­nunk kell. Mind a kiállított s nem egyszer értékes csipkék nővérének Angyal Emmának készítményei, aki Körmöcön szerzett elemi ismereteit a bécsi központi csipkeiskolában tökélet­esi­tet­te s akit a kormány valószínűleg tanulmányi útra küld a cseh érchegység­be. .­­. • * A miskolci ág ev-­egyház százados emlék­ünnepe okt. 7 én fényes sikerrel folyt le. Maga az ünnepélyesség már okt. 6-án délután vette kez­detét hálaadó isteni tisztelettel, melyen az alkalmi beszédet Farbaky József nyíregyházi lelkész és e. főjegyző mondotta. Vasárnap délelőtt 9 órakor özönlött a sokaság a templom felé, egymást érték a testületek s a magyar díszruhába öltözött idegen vendégek, úgy hogy az egészen újonnan kifestett templom minden részében tökéletesen megtelt. Bartholomeidesz János főesperes imát és szent­igét olvasott. Az énekrészek után az al­kalmi beszédet Czékus István superintended tar­totta, igen szép magyarázatát nyújtva azon szent igének, mely Izrael fiainak a Jordánon és véres tengeren szárazlábbal való átkeléséről szól. Ezután még egy énekrészt adott elő a dalegylet és a köz­gyűlés vette kezdetét. A közgyűlést R­a­d­v­á­n­y István egyházi felügyelő nyitotta meg, felkérvén Czékus István superintendenst és Prónay Dezre főfelügyelőt a kettős elnöki szék elfoglalására, mely­nek megtörténtével elsőben is az 1783. okt. 9-én szer­kesztett alakulási jegyzőkönyv olvastatott fel, majd az egyházi közgyűlés azon határozata, mely egy század múlva az egyház tiszteletbeli felügyelőinek, Rad­­vánszky Béla bárónak megválasztását tárgyazza. Radvánszky szépen átgondolt beköszönő beszédjét mondotta el; Prónay Dezső báró pedig a beigtató beszédet tartotta meg. — Ezek megtörténte után a szuperintendens áldást adva, imát mondott, s még egy ének elzengése után, a zseplo­nban véget ért az ünnepély, melynek megható folytatása az evan­gélikus papiak nagy tanácstermében történt, ahol az egyetemes felügyelő előtt előbb a helybeli re­formátus egyház küldöttsége élén Kun Bertalan je­lent meg, üdvözölvén a testvér ev. egyház főhiva­talnokát. Utána a miskolci izraelita hitközség nagyszámú küldöttsége tisztelgett. — dr. Ixel So­ma, mint vezetője e küldöttségnek, örömteljes sza­vakkal üdvözölte az egyetemes felügyelőt s hangsú­lyozta, hogy nemes hála indítja őket e lépésre és arra, hogy e jubileum emlékére az izraelita hitköz­ség egy alapítványt tegyen, melynek kamatjaiból az ev. iskolába járó egy jó tanítvány nyerjen stipen­diumot, emlékéül annak, hogy a küldöttség tagjai és sokan Miskolc város izraelitái közül, az ev. is­kolákban nyerték ismeretek első alapját. Az ünne­­pélyt diszlakoma és táncvigalom egészítette ki. A légszesz-mérgezésről. (Tanulságos felolvasás.) Pettenkofer tanár, a hírneves német orvos, a berlini mezőgazdasági főiskolán az imént nagyon érdekes felolvasást tartott az utcai vezető­­csövet elromlása következtében be­áll­ható légszesz-mérgezésről. Minden gáz megrontja a levegőt, mondá a tu­dós tanár , épugy mint a lélekző ember szénsavat, vizet és hőt bocsát ki a levegőbe s élenyt von be­lőle el. Az ember nyugodt állapotban a környékező levegőbe egy óra alatt 44 gramm szénsavat, 33 gramm vizet és 92 gramm hőegységet ad ki s ugyanazon idő alatt 38 gramm élenyt emészt fel. Egy stearingyertya egy óra alatt 28 gramm szénsa­vat, 11 gramm vizet és 97 hőegységet bocsát ki s 29 gramm élenyt emészt fel. Egy 12 gyertya vilá­gító erejű légszeszláng, mely egy óra alatt 140 li­ter légszeszt emészt fel, a levegőbe 164 gramm szénsavat, 156 gramm vizet, 178 hőegységet bo­csát ki és 200 gramm élőnyt emészt fel. E láng tehát annyi hőt szolgáltat, mint nyolc ember, any­­nyi szénsavat, mint három, s annyi vizet, mint öt ember. A légszesz azonban nem rontja annyira a le­vegőt, mint a stearingyertya, ha világító képességü­ket tekintetbe vesszük. Másképen áll a dolog a még el nem égett világító légszeszszel, mely emberekre s állatokra nézve intenzív mérget képez. A légszesz­nek évenkint százak esnek áldozatul, sőt egész csa­ládokat mérgezett már meg a kiömlő légszesz oly házakban is, a­hova a légszesz nem is volt beve­zetve. A­hol bevezették, a légszeszt szaga teszi észrevehetővé s a gázmérő igen biztos ellenőr arra nézve, vájjon a légszesz nappal is ömlik e a vezető csőből. Sokkal veszélyesebbek ama légszesz kiömlések, melyek az utcai vezetőcsövek elromlása következté­ben állnak elő s melynek folytán a légszesz a fölei alatt a közelfekvő házak pince és földszinti helyisé­geibe jut el. A tudós tanár példákkal igazolta ez állítását. Miért oly mérges a légszesz ? — kérdi to­vább Mivel szénüleget tartalmaz, a kőszéngáz 10, az olajgáz 17 s a fagáz 30 százalék széneleget. A légszesz ezenkívül más gázokat is tartalmaz, me­lyek a lélegzetvételt akadályozzák ugyan, de nem­ közvetlenül mérgező hatásúak. Minden veszély elkerülhető lenne tehát, ha a­­ légszeszt nagyban és olcsó módon megszabadíthat- 13

Next