Pesti Hírlap, 1884. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1884-01-01 / 1. szám

1884. január 1. PESTI HÍRLAP. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Adóbevallás. A fővárosi tanács köz­hírré teszi, hogy a pénzügyminiszter rendelete szerint a III. és IV. osztályú kereseti adókötelesek, tőkeka­mat- és járadékadókötelesek az 1884. évi adókivetés alapjául szolgáló vallományaikat január hó 15-ik nap­jáig az általános jövedelmi pótadó-kötelesek pedig val­­lományaikat január hóban benyújtani kötelesek. Ill-ik osztályú kereseti adóvallományt beadni kötelesek: a) a haszonbérlők; b) a gyárosok és iparosok; c) a bankárok, kereskedők, kalmárok, szatócsok, továbbá gyógyszerészek és általában mindazok, kik va­lamely haszonhajtó üzletet folytatnak; d) mindazok, kik évi vagy havi fizetéssel, vagy tiszteletdíjjal egybe nem kötött szellemi (értelmi) vagy művészi foglalko­zást űznek, úgymint ügyvédek, mérnökök, orvosok, írók, művészek tanárok stb. IV-ik osztályú kereseti adóvallomány beadandó : az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdíjat hozó állami, törvényhatósági, községi, egyházi és magántisztek, tisztviselők, hiva­talnokok, nyug- vagy kegydíjat hozó özvegyek, to­vábbá állandó alkalmazásban levő üzletvezetők s a 40 forintnál több havidíjat húzó segédek. Ezen tör­­vényszábra kötelesség alól kivétetnek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztvi­selői. Az általános jövedelmi pótadóról szóló tör­vény értelmében a ház és illetve földbirtokosok ál­tal bevallandók, ezen adónem kivetésénél tekintetbe veendő adóssági kamatösszegek. A III. osztályú keresetadó alá tartozók az adóévet megelőző három évi jövedelmüket, a IV. oszt. keresetadó alá tarto­zók az 1884. évre megállapított évi fizetésüket s ha ez 1884-re megállapítva nem lenne, 1883. évi fizetésüket, a tőkekamat és járadékot fizetők pedig az adóévet megelőző évben élvezett jövedelmüket kö­telesek bevallani, illetőleg a bevallási űrlapot minden rovatában kellően kitölteni. Azon III. osztályú kere­seti adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoz­nak a vallomáshoz segédeik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, lakásuk, az üzletbe, vagy foglalkozásba belépésük ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. A vallományi űrlapok pontos és lelkiismeretes kitöltése és benyújtása ez alkalommal már azért is kiváló fontossággal bír, mert az új adókezelési törvény szerint­­ a III. osz­tályú kereseti adó három évre való érvénynyel fog kivettetni. — A főváros háza. Ama díszes két eme­letes palota építését, melyet a főváros a ferencvá­rosi templommal szemben a Bakács-téren építtet, a tavaszszal kezdik meg úgy, hogy jövő őszre már tető alá kerül.­­ Az épület előhomlokzata 117 méter hosszú lesz. A díszes renaissance-modern épület kétemeletes lesz, középen a plébániával, jobbról pedig lesz az elöljáróság és balról az elemi és polgári iskola. A második emeleten összejövete­lek számára egy esetleg báli terem gyanánt is használható 100 négyszögméter nagyságú terem lesz, a szükséges mellékhelyiségekkel, míg a földszinten üzleti helyiségek lesznek. Ezek azonban mindketten szomorúan rázo­­gatták a fejüket s elpanaszolták egymásnak, az egyik azt, hogy a tavalyi frakkja hogy lötyög rajta, a másik meg azt, hogy az övé a hátát se volna képes befedni. Halálos veszedelem ez már. Nincs itt maradás többé. Az egész város sajnálkozott távozásuk felett. A biztos maga bucsuvacsorára hitta meg őket. Hát mikor eljönnek a bucsuvacsorára, mind akettőnek tündöklik az arca a nevetéstől. — A vacsorát megeszszük kegyelmes uram, de már nem megyünk sehova. — Mit? Meggyógyultatok? — Nem volt nekünk semmi bajunk, ke­gyelmes uram. Hanem a múltkori estélyedre kicserélte a közös inasunk a frakkjainkat. Ma meg véletlenül visszacserélte. Hát látjuk, hogy egé­szen ránk illenek, így aztán együtt maradt szép egyetértés­ben az egész udvar egész addig, míg kellett. Tisza Lajos valóságos bravourral tudta felhasználni a külső eszközöket a dolog lénye­gének javára, mikor azonban nem volt már ezekre szüksége, sietett elvenni magától minden fölösleges cifraságot. A tanácsot eleresztette, fogatjait haza küldte, a huszárok fölvették a hétköznapi ruhát. — Most már ne dolgozzunk keztyüben — monda, hanem gyűrjük fel inkább a karunkat. S dolgoztak is eredményteljesen két kéz­zel egész a mai napig, megérdemelve az éli mérést, mely a szegedi négyéves királyság megszűnését kiséri. OcaiTOH. EGYLETEK ÉS INTÉZETEK­ •— A m. történelmi társulat január 3-án d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termé­­ben közgyűlést tart. Tárgyai lesznek : választmányi tagok választása s a megürült helyek betöltése. Fel­olvasásokat fognak tartani: 1. Ballagi Aladár : A ha­tárőrvidék s legújabb monographusa. 2. A kalando­rok történetéből Majláth Bélától. E közgyűlésen minden tag szavazattal bírván, keretnek mennél szá­mosabban megjelenni. — A magyarhoni Földtani Társul­­a­t 1884. január 2-án szerdán d. u. 5 órakor a m. tud. Akadémia földszinti kis termében szakülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Dr. Szabó József jelentést tesz a nemzetközi geológiai bizott­ság zürichi megállapodásairól. 2. Dr. Krenner József Sándor: Újabb ásványok Tiszolcról. 3. Dr. Schmidt Sándor: A Jordanit és a Meneghinit isomorphiája. — A belvárosi társaskör január hó 5-én, szombaton esti 8 órakor társasvacsorával egy­bekötött estélyt tart, mely alkalommal dr. Kautz Gyula a kör elnöke, „a nők politikai egyenjogúsítá­­sának kérdéséről“ fog értekezni. SZÍNHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZET. III. Richárd: Salvayre új operája. Röviden említést tettünk már a szép sikerről, melyet Salvayre operája: „III. Richárd“ a pé­­tervári olasz operaszínházban aratott. Salvayre neve nem ismeretlen Franciaországban. Első operája, a „Bravo“, 1877-ben a párisi „Théatre Lirique“ben került színre, „Fandango“ című hallétjét pedig annak idején Halanzier ismertette meg a párisiakkal. Salvayre igen tehetséges fiatal zeneszerző, de a­mint a kezdőknél gyakran megtörténik, nem bír tárgyával. A sok tragikum között alig van néhány lyrai oázis és ha helylyel-közzel mégis feltűnik egy, az csakhamar nyomtalanul elvész. Képzeljék önök Shakspere „Richard“-ját egy opera központjául oda­állítva, a többi személyeket pedig, főleg azokat, akik a lyrai elemet képviselik, mostohán háttérbe szo­rítva, és meg fogják érteni, hogy a premiere, mely késő éjjelig tartott, a hallgatókat a bayreuthi napok borzalmaira emlékeztette. Shakspere tragédiájának alaphangja az operá­ban is meg van tartva s Richard eltemette nejét, Annát. Ekkor álruhában megjelenik ellenfele, Rich­mond, és elfogadja Richárd ajánlatát, hogy mint ud­vari bolond szolgálatába lépjen. Erzsébet hercegnő, a­ki szereti Richmondot, az álruhában is felismeri őt; tanácsára látszólag elfogadja Richard házassági aján­latát. A­mint Richárd udvari bolondja nem más, mint ellenfele, Richmond, úgy egy másik ellensége, Mar­git francia királyné, a­ki ő általa jutott özvegy­ségre, mint jósnő közeledik hozzá, a­kihez harcba menetele előtt tanácsért fordul. Richárd ellenségei természetesen egyetértenek. Erzsébet álomitalt nyújt Richardnak, melyet Margit főzött, de Richard arra kényszeríti Erzsébetet, hogy az álomitalt megizlelje. Midőn Erzsébet öntudatától megfosztva összerogy, Richard azzal vádolja Erzsébet anyját, hogy élete ellen tör. Istenítéletnek kellene az ügyben döntenie. Ekkor Richmond kilép inkognitójából és oda dobja neki a keztyűt. A negyedik felvonás a bosworthi csatatért tünteti föl. Richárd súlyosan megsebesülve hever a halottak között és elűzni törekszik a reá törő szel­­emeket. És sikerül neki, sőt megöli Margit királynét is, a­ki haláltusájában akar gyönyörködni. Az ötö­dik felvonásban azután megjelenik Leicesterben, a templom előtt, a­hol ellenfele épen megesküdni készül Erzsébettel. A koronát elragadja ugyan el­lenfelétől, de a következő pillanatban halva rogy össze. A szöveg hiányai ebből a rövid vázlatból is megítélhetők és Salvayre beleesett mindazokba a hibákba, melyeket a libretto úgyszólván reákényszerí­­tett. Dobok, trombiták, katonai indulók és a vadászat zenéje eltompítják a hallgatót a gyöngédebb részle­tek iránt. Éhez járul a túlzajos hangszerelés és az ének túlerős kísérete. Dallambőséggel az opera nem dicsekedhetik, ellenben gyönyörűen van harmonizálva. A szerző tulajdonképeni tere a sötét tragikum, gyön­gédebb érzelmeket nem igen tud tolmácsolni, és ez teszi művét egyhangúvá. A második előadás alkal­mával jelentékeny törléseket eszközöltek rajta, és ez­által az opera sokat nyert. A zene nehéz feladatokat ró az énekesekre és z­­­enekarra. Ennek dacára a szerző, ki szemé­test’ jelen volt a bemutatón, meg lehet az elő­­a­dással elégedve. Különösen kitűnt Stahl Amália is a Margit királyné szerepében. III Richárd előadása megmutatta, mennyire nemzetközi jelleggel bír a pétervári olasz opera. A francia zeneszerző művét olasz karmester rez­nyelte, oroszok, németalföldiek, németek és franciák énekelték. A kiállítás rendkívül fényes. Az igazgató­ság 50,000 rubelt utalványozott reá, s azonkívül 5000 frankot küldött Salvayrenek útiköltségei fede­zésére, a­ki magával vitte a szövegírót, B 1 a v e 11 is * (Az utolsó szerelem). Dóczy Lajos Új vígjátéka, január 11-én kerül először színre a nem­zeti színházban. * (A népszínházban) holnap, kedden, „Rip van Winkle“-t adják, szerdán és csütörtökön ugyanazt ismétlik. * (A népszínház igazgatósága) a következő darabokat nem fogadta el előadásra, u. m.: „A két rossz“, „Az életmentő“, „A cigány­leány“, „Az erdőcsősz“, „Urhatnámság“, „A hetven­­ötös“ „Kosa Modor“, „A bujdosó és leánya“, „A hűt­len asszony leánya“, „A demokraták“, „A falu ja­va“. Szerzők kézirataikat átvehetik a titkári hiva­­vatalban naponkint i. e. 11—12 óráig. * (A „Kék Fer­i“) című operette próbáit már megkezdték a népszínházban. Ez újdonság még ja­nuárban fog színre kerülni Hegyi Aranka, Vidor, Solymosi és Kassaival a főbb szerepekben. * (Török grófné), sz­ül. B­u s­k­a Janka, a­ki tudvalevőleg férjhezmenetele után visszavonult a színpadtól, január végén ismét a világot jelentő deszkára lép, még pedig Berlinben. * (Lucca Paulina) szombaton búcsúzott el a berliniektől, „Carmen“-ben. A színház zsúfolá­sig megtelt a legelőkelőbb közönséggel. Eleinte azon­ban nem nagy lelkesedéssel fogadták a művésznőt. Csak egy huszártiszt dobott az egyik páholyból min­den felvonás után számos bokrétát és koszorút a színpadra. De az előadás végén azután szűnni nem akaró tapsvihar tört ki. Úgy látszott, mintha a közönség egész enthuziasmusát erre a percre tartotta volna fenn. Lucca Paulinának 10—12-szer kellett a lámpák előtt megjelennie, és valóságos virágzápor hullott lábaihoz. A midőn pedig az előadás után kocsijá­hoz ment, pompás virág­menyezetet látott feje fö­lött kifeszítve. A karszemélyzet éjjeli zenével lepte meg és a trónörökös másnap igen hízelgő sorok kíséretében elküldte neki arcképét. * (P­ort­u­gall lapok) Nieves Emilia hírneves portugáll színésznő halálát jelentik, a­kit korunk legkiválóbb művésznőivel, mint Rachellel, Ristorival és Sarah Bernhardtal egy színvonalra helyeznek. 1838-ban kezdte meg művészi pályáját és öt évvel ezelőtt a magánéletbe vonult vissza. Azt mondják, hogy ő neki és Garret költőnek kö­szönhető a portugáll színészet újjáteremtése. * (Az orosz Makart.) Nagy feltűnést kelt jelenleg Péterváron Makovszki festésznek — kit honfitársai az orosz Makartnak hívnak — „A bojár lakodalom“ című festménye. Az orosz bojár család a menyegzői lakománál ül. Épen most hozzák az ünnepi ételt, a hattyút, mely ősi szokás szerint jeladás arra, hogy a jegyesek egymást „conspecta omnium“ megcsókolják. Az asztalv­endégek a márkapárra tekintenek, mely a szent kép előtt áll és a leány zavarában gyönyörködnek. A menyasz­­szony lesütött szemekkel, bíborpiros arccal, habozva áll ott, míg a vőlegény türelmetlenül látszik sürgetni a csókot. Az alakok nagyon életteljesek és jellem­­zetesek. Az edények és drága szövetek kivitele mes­teri ; ez Makovszkinak legerősebb oldala. A képet 30,000 rubelért megvásárolták a cári palota szá­mára. POLITIKAI SZEMLE. Az év végén, hogy egészen feledékenység­­be ne merüljenek, a nihilisták is életjelet adtak magukról. Véres életjelet, s éppen akkor, midőn a pétervári rendőrség azt hirdette, hogy a nihilisták közt szakadás támadt. A­mi azt bi­zonyítja, hogy az orosz rendőrség a terrorista párttal szemben teljes sötétségben tapogatózik s álhíreivel­­— mint a nihilisták szakadása — csak tájékozatlanságát igyekszik palástolni. A nihilis­ták utolsó merényletéről szóló részleteket egyéb­ként lapunk mellékletén találja az olvasó. A Tonkingból érkezett legújabb hírek megerősítik, hogy Sontay bevétele nagy ál­dozatába került a francia hadaknak; hivatalosan is majd ezer ember veszteséget vallanak be, mi sokat megmagyaráz. Megmagyarázza, hog miért szorítkozik Courbet egyelőre csak a tonkingi helyőrségek szaporítására s úgy­­ lát­szik, hogy ha az angolok Bacnink bevé­teléig kívánnak várni a hivatalos békeközvetí­­téssel, hát még elég idejük van. Bizalmas alak­ban hír szerint következő javaslatok tétettek­ ­.

Next