Pesti Hírlap, 1884. február (6. évfolyam, 32-59. szám)

1884-02-01 / 32. szám

4. PESTI HÍRLAP, 1884. február 1. semmi választ sem nyert. Gyanúja ekkor megerő­södvén, zajt csapott és több házbeli segítségével fel­­feszítette a konyhaajtót. A konyhában, mozdulatlanul a földön elterülve találták Babics Erzsébetet, Pollákné 58 éves ősz anyját. Megrémülve rohantak be a szobákba s ott megdöbbentő látvány tárult eléjük. Az egész család halálsápadtan, mozdulatla­nul feküdt nyughelyein. Hiába­­töltögették őket, a megmeredt testek élettelenül hulltak vissza. Pollák és Pollákné az ágyban feküdtek, úgyszintén Mohai Juli. A cselédleány a bölcső mellett guggolt, míg a bölcsőből a kis Frigyes fehér, meredt arca látszott. A friss levegőre Pollák kissé mozogni kez­dett, de csakhamar ismét visszaesett a merev hely­zetébe. Azonnal dr. Krautsieder orvosért futottak, ki legközelebb lakott. Ez három egyénnél: Polláknénál, a cselédnél és nőrokonnál már csak a halált kon­statálta. De Pollák Frigyes, a bölcsőben alvó kis­fiú és a nagyanya még életjelt adtak magukról. A betegeket átvitték a közeli községi kór­házba, hol gondos ápolás alá fogták őket. A halot­takat pedig egyelőre a János-kórházba szállították. A Genszky-ház áldozatai. Ó-Budán villámgyorsan terjedt el a Pollák­­család szerencsétlenségének hire. A hajógyári mun­kások tömegesen seregeitek a ház elé s mindany­­nyian őszinte sajnálatukat fejezték ki jó ismerősük, sőt kollegájuk halálesete felett. A Lutz-féle házzal átellenes Genszky-féle házban ezalatt a halálnak szintén volt aratása. Genszkyék, kik gazdálkodó emberek, korán szoktak kelni. Feltűnt T h­a 11 e­r Józsefnek, Genszky rokonának, ki rendesen meg szokta látogatni ez öregeket, hogy fél hétkor még nincs nyitva lakásuk ajtaja. Félóra múlva újra eljött s megint zárva ta­lálta az ajtót. Zörgetett az ablakon, de nem kapott választ. Ekkor már el volt terjedve a Pollák-család katasztrófájának hire. Thaller közölte az utcában lakó E­i­r­k­ó István fűszerkereskedővel Genszkyék gyanús késői alvását s a kereskedő azonnal azt ta­nácsolta, hogy törjék be az ajtót. Ez megtörténvén, a lakásban Genszkyt és Genszkynét hal­va, a cselédet, B­e­n­y­ó Erzsébetet pedig eszmélet­lenül találták. Képzelhetni, mily rémületet keltett az utcában az uj titokzatos halálesetek híre. Senki se tudta mire magyarázni a dolgot, általában már beszéltek légszeszmérgezésről, de mivel a két házba nem volt a légszesz bevezetve, azt hitték, hogy az egész utca telítve van mérges gázzal. A Genszky-házban még más áldozatok is voltak. Egy kis utcai szobában lakott S­z­o­v­á­t­h hajógyári munkás nejével. A gázmérgezés folytán Szo­­váthné veszélyesen megbetegedett, Szováthnak azonban, bár szintén fekvő beteg, nem lett komolyabb baja. Mindketten magánkezelés alatt vannak, úgyszintén Benyó Erzsébet, Genszkyék cselédje. E házban tegnap még nem érezték a gáz szagát, éjjel lepte meg őket a gyilkos­ség. Genszkyt és Genszkynét a Rókus-kórházba szállították. Mi okozta a katasztrófát? A szerencsétlenségről azonnal értesítették a kerületi kapitányságot, mely viszont telefon útján a főkapitányságnak adta az esetet tudtára. A buda­pesti kir. fenyitő törvényszéket szintén értesítet­ték A helyszínen ennek folytán megjelentek a tör­vényszék részéről M­á­r­y Gyula bíró és K­á­k­o­s­y József alügyész, a fővárosi rendőrség részéről Ormicsay László fogalmazó s Nagy Pál rend­őrbiztos, a III. ker. kapitányságtól pedig Engel­­b­a­c­h Károly kapitány. A vizsgálat egyelőre csak annyit derített ki, hogy gázmérgezés forog fenn. De hogy mikép jutott a gáz az említett házakba, azt nem sikerült megtudniok. Ma délután a törvényszék, rendőrség, gáztár­sulat és fővárosi mérnöki és orvosi hivatalokból ki­küldött vegyes bizottság ment a szerencsét­lenség színhelyére, megállapítandó a baj okát. A bizottság a következő tagokból állott: M­á­r­y Gyula vizsgáló­bíró, K­á­r­o­l­y József ki­rályi alügyész, Engelbach Károly kér.­kapitány, S­a­l­y Károly fogalmazó, dr. D­i­­m­i­t­r­i­a­n­u Ágoston rendőrorvos, dr. T­a­t­a­y Adolf kér­­orvos, Klotz György légszesztársulati mérnök, Krátky fővárosi mérnök, Házmán József elöljáró, Lang János esküdt és H­avra­­nek Nándor elöljárósági tisztviselő és kórházi gondnok. A vizsgálat eredménye a következő volt. Az utca baloldalán, a Genszky-ház felé elvo­nuló gáz vezetési főcsövet kiásták s azt teljesen jó karban találták. De az ásatást tovább folytatva, ráakadtak egy az utca alatt a két ház közt keresztben lefektetett csőre, mely a közepe táján meg volt törve. Konstatálták tehát, hogy a gáz csakis itt ömölhetett ki, mert a cső vége be volt ónozva. A kiömlő gáz aztán átszivárgott a két házba. Itt mindenesetre feltűnő, hogy épen csak a két ház talaját telítette meg a kiömlő szénsav. E körülménynek azonban a vizsgálat folyamán kon­statálták a magyarázatát. A Lutz-féle ház mintegy nyolc év előtt leégett. Akkor a ház harmadfél méterre kisebb volt az ut­cán ; leégése után a szabályozás követelményeinek megfelelően harmadfél méterrel beljebb építették. Akkor e házba beszolgált a gázvezeték ; a jelenlegi háztulajdonos azonban nem akart gázt használni s a csöveket a földben hagyták, de végüket beónozták. Nagyobb baj volt, hogy e csö­vet a régi gyalogjárdának megfelelő helyen (mely most kocsi-ut) nem ásták mélyebbre s ennek tulaj­donítható, hogy a cső az utcán döcögő nehéz gyári szekerek súlya alatt megtörött. Ugyanakkor, midőn az utcát a fent leirt mó­don kitágították, homokkal behányták a régi ház pincéjét is. E homokföld azonban sokkal porha­nyóbb lévén az utca talajának földjénél, először is ezt telitette meg s igy került a gáz a lakszo­bák alá, s a padlaton át a szobákba. Ugyanez a körülmény működött közre az át­elleni Genszky-féle házban. Ennek pincéjét már vagy harminc év előtt tömték el s e porhanyó föld ugyanoly időben telt meg gázzal, mint az át­elleni ház alatt. Az utcai ásatást óriási tömeg nézte végig. Még késő este is sűrü népraj hullámzott a sz­-endrei utcában. Az áldozatokról. A szerencsétlen P o­ll­á k n­é t, általános rész­vét kiséri sírjába. A maga körében közszeretetnek örvendett. Rendkívül megnyerő, szép jelenség volt s mindössze vagy huszonhárom éves múlt csak. A kis Frigyes egyetlen gyermeke volt. Pollák Frigyes (szintén daliás alak) a ke­reskedésen kívül, melyet csak télen űzött (nyáron neje vezette az üzletet) hajózással foglalkozott; a Duna gőzhajózási társulatnál volt alkalmazva mint kormányos. A napokban a kormányosok bált ren­deznek s Pollakék is oda készültek. Tudósítónk meglátogatta a községi kórházba szállított betegeket is. Pollák Frigyes és fiacskája még ma este nyolc órakor eszméletükön kívül vol­tak. Hogy felgyógyulnak-e, az kétséges. A szomszédos szobában fekszik Pollák napa, Babics Erzsébet. Ez úgg nő, midőn behozták a kórházba, sokkal rosszabb állapotban volt, mint veje és unokája (ezek akkor kissé jobban lettek) s ime, estefelé már annyira magához tért, hogy beszélni is tudott, környezetét megismerte s a kérdésekre válaszolhatott. Ellenben Pollák s a kis Frigyes, mindeddig eszméletlen állapotban van­nak. Havranek Nándor, a kórház derék gond­noka mindent elkövet, hogy a betegek kitűnő gon­dozásban részesüljenek. Lutz Mátyásné, S­z­o­v­á­t­h és neje, továb­bá Benyó Erzsébet cseléd magán kezelés alatt vannak. Az öt elhunytat, kiket először a János-kór­házba vittek, boncolás végett átszállították a Rókus kórházba. Farsang. A „r­e g a 11 a b­á­l“ bizottsága tegnap tartott ülésében elhatározta, hogy holnapi bálján a nagy éttermekben a szünóra befejeztéig a dohányzást a hölgyek iránt való tekintetből nem engedi meg. A bizottság más intézkedéseket is tett, hogy a bálon példás rend legyen. A női táncrendek kitűnően si­kerültek. * A budapesti önkéntes tűzoltó­­egyletnek a fővárosi iparosok köre (Ferenciek bazára) helyiségeiben febr. 1-én tartandó táncvi­galma igen érdekesnek ígérkezik. A vidék társegy­leteiről, még az ország legkülönfélébb helyéről is érkeztek bejelentések, melyek tömeges részvételt helyeznek kilátásba. * A pesti nemzeti dalkör ifj. Szotyori Nagy Károly karnagy vezetése mellett családi estélyt rendez pénteken, február 1-én, a Széche­­nyi-sétatér helyiségében. Kezdete fél 9-kor. SZÍNHÁZ, zene, képzőművészet. * (A nemzeti színházból.) Mayerbeernek rég nem adott operája, az „Észak csillaga“ nem sokára újból színre kerül a nemzeti színházban a főbb női szerepekben Maleczkyné asszonnyal és Glózer Ad­llel és a cár szere­pét Ney fogja énekelni. — A kisebb játék-operák közöl, melyeket a nemzeti színház operaigazgató­­sága csak legutóbb vett fel a műsorba, közelebb „Abu Hasszán“ fog színre kerülni, mint már emlí­tettük a női főszerepben Kordin Mariskával, aki ez­zel kétségkívül ép oly szép sikert fog aratni, mint a „Nürnbergi babá“-val. II. Ábrányi Kornélnak „Olga“ című társadalmi drámájából ma délelőtt tartották meg a főpróbát, mely minden tekintetben egybe­vágó volt. Színházi körökben nagyobb hatást ígér­nek a darabnak, mint a minőt szerző utóbbi da­rabja, a „Csalhatatlan“ idézett elő s a közönség is oly érdeklődéssel viseltetik a darab iránt, hogy a jegyek jóformán már mind elkeltek. E darab után azonban hozzá kezdenek Bartók Lajos történelmi drámájának „Kendi Margiténak tanulásához, mely a téli saisonnak utolsó erredeti drámai újdonsága lesz. * (Broulik tenor­ist­a), kinek a m. kir. operához történt szerződtetését már jeleztük, három évre szerződött, 18,000 frt évi fizetéssel és h­eten­­kint kétszeri föllépés kötelezettsége mellett Szere­peit olaszul fogja énekelni, de minden szerepért, melyet magyarul tanul be, 150 frtot kap. * (Ábrányiné-Wein Margit) asszony ma este a nemzeti színpadon lépett föl a „Fekete domino“ címszerepében, a­melylyel a minap a várszínházban próbált szerencsét. Már akkor elmondottuk és rész­letesen indokoltuk véleményünket képességeiről; ma sincs okunk azt módosítani. A klakk min­den erőszakoskodása dacára sem győződtünk meg arról, hogy Ábrányiné asszony hivatva volna operánk elsőbb rendű tagjai között helyet foglalni. De ha csupán harmad- vagy negyed­rangú szerep­körre pályázik, úgy mai fölléptét sikerültnek mond­hatjuk, mert sikerült bebizonyítania, hogy csakis erre alkalmas. Mint Ursula talán megállja he­lyét, de mint Angela sehogysem. Csakhogy ak­kor kár volt ilyen nagy praetenzióval föl­lépnie ; szerényebb igényekkel szemben a kri­tika is elnézőbb lehetett volna. —■ Ha már a cím­szerep személyesítőjével nem lehettünk is megelé­gedve, annál kedvezőbben nyilatkozhatunk a többi szereplőkről. Különösen az új szereposztás vált az opera előnyére. Brigitta szerepét ugyanis Kor­­d­i­n Mariska k. a. vette át Saxlehner Emma asszonytól, aki viszont Claudia szerepét kapta. És ez helyesen van így, mert Brigitta nem alt-szerep, nincs tehát ok elvonni Saxlehner Emma asszonyt Claudia szerepétől, mely mint alt­szerep épen neki való. Nincs erre ok különösen akkor, a­midőn Brigitta szerepét oly kitűnő erővel lehet betölteni, mint Kordin Mariska k. a., a­ki minden fölléptével újabb bizonyságot tesz arról , hogy kiváló hivatottsággal bír a szub­­rett szerepkörre. Mint zárda­növendék, a rövid fehér mell­ruhában, a lecsüngő hajfonatokkal és fe­kete bársonyszalagon kis kereszttel a nyakán igazán poetikus jelenség volt. Ha e mellett figye­lembe veszszük ügyes, eleven játékát és korrekt, ne­mes ízlésről tanúskodó énekét, azt kell kérdeznünk az igazgatóságtól, nem volna-e helyesebb K­o­r­­d­i­n Mariska kisasszonynyal énekeltetni a cím­szerepet ? — Claudia szerepe szintén nyert az új kiosztással. Eddig mindig valamely szinitanodai növendék adta, természetesen az énekrészek tetemes megcsonkításával. Ma először jutott teljesen érvényre Saxlehner asszony ál­tal, a­ki úgy ének, mint játék tekintetében betöl­tötte helyét. Csak az a kifogásunk, hogy arca na­gyon fiatal és üde az öreges öltözethez és a Gil Perezhez. A női hiúság, ha még oly megbocsátható is, talán hozhatna egy kis áldozatot a művészi hiú­ságnak, mely azt követeli, hogy az előadó művész minél inkább megfelelni igyekezzék szerepének, a­mihez megfelelő maszk is szükséges. A férfi sze­replők : Pauli (Horatio), Kiss Dezső (Juliano), Ódry (Lord El­ford) és Kőszeghy (Gil Perez) a maguk részéről szintén mindent elkövettek az előadás emelésére.­­—k.—• TÁVIRATOK. Bécs, jan. 31. (A P. H. tudósítójá­nak távirata.) Megbízható értesülések nyo­mán jelenthetem, hogy a Narodni Listy hívei montenegróiak és albánok közt folyt harcokról s az a jelentés, mintha az albánok ellenszegülését az osztrák-magyar konzul is támogatná, — irány­­zatos koholmányok, milyeneket délszláv

Next