Pesti Hírlap, 1884. február (6. évfolyam, 32-59. szám)
1884-02-07 / 37. szám
1884 február 7. PESTI HÍRLAP. f^HiiiiMi.»-mi»M»iM I —— I mii i iiunii—«■»«i i mimi ........... A régi megyei kuriális épület (az egyetlen ház a főváros területén, mely Földváry Mihály alispán szerint : nincs is a főváros területén) kezdetben kétszer volt színhelye a két folyó körét elfoglaló vármegye fiatalságától eredt modern merényletnek. Báloztak benne. Azonban szűk volt a régi ház mind a kétszer. Kisterem, nagyterem nem volt elegendő. Meg azután olyan furcsa is volt ez az új, derült kép abban a régi, nehézkes, fakó keretbe. A vedlésnek indult címeres kőoroszlán, a fringiás, tarsolyos hajdúk, levéltár, igtató, gyűlésterem, árvaszék és bál, vadonta új walzerekkel, pikáns quadrillokkal. A fiatalság fogta magát és átköltözött tavaly a szűk Európába, az idén meg a be redouteba. Itt legalább nincsen akkora hatalmuk az öregeknek sem fölöttük , a mulatás is szabadabb. Nem kiabál bele az öreg János hajdú mélabús hangja sem a kapualjból a víg zenébe (akár egy bánatos müezzin): „válts föl!“ Végül a redoute az ír,ára idegen ország területén van, a főváros elvitázhatlan területén ; oda nem ér el a vármegye keze, ha valaki megcsuszamlik is a fényes parquetten. Jobb itt, bizony, hogy sokkal jobb. A régi vármegye új hajtása különben megmutatta, hogy jártas a modern elméletekben is. A botanikában különösen. Az igaz, hogy nem minden vármegyének van olyan flórája, mint aminő Pest stb. stb. vármegyének. Síkföld, dombos és hegyvidék, bortermő, búzatermő föld, mindegyik küldött egy-két ékes virágszálat. Nem lehet az, hogy pusztul a magyar birtokos osztály. Ha pusztulna, dehogy bírna így virágozni. A legényei se mennek visszafelé. Lesz belőlük olyan generáczió, mint amilyen a mostani öregeké. Ha jobb nem. Csak az az egy, hogy többen is lehetnének. No de a hézagokat betöltötte a fővárosi fiatalság. Mikor összeméregettük őket, hát meglátszott, hogy bizony magyar, igaz magyar fiatalság az; ezis, meg az is. Nincs amit egymás szemére vessenek. Már a feljáratnál szemlélhetővé tette magát a vármegye, kivont kardos, díszöltözetű megyei hajdúk tudatták, hogy ma a vármegye mulat. Pedig ha az mulat, istenem, az ám a mulatság ! Mindenféle rideg szelek fujdogálnak a vármegye felé, de az egyet nem vehetik el tőle: a rangos, vigadalmi talentumot. Egy szóval: kitünően mulattak. Féltíz után jelent meg a lady patronesse Patay Ferencné szül. Podmaniczky Gizella bárónő leányával Gizellával. A lady öltözéke barna nehéz selyem ruhából állott, mely gazdagon éreme-szinü csipkével diszitve. A Rákóczyinduló hangjai fogadták a bizottsági elnök karján belépő bálanyát. A bizottság őt és lányát művészien összeállított rózsa- és kamélia-csokorral tüntette ki. Pár perc alatt a lady patronesse körül egész Pest megye szépsége és előkelősége képezett kört. Ezután kezdetét vette a tánc olyan tűzzel, hogy sok öreg urnák jutottak eszébe a patvarista bálok csárdásai. A második négyest száznegyven pár táncolta. Ott voltak: Egressy Etelka és Margit, P. Szathmáry Aranka, Turóczy Terike, Szabó Erzsike, Szász Ilonka, Rudnay Ilonka, Kordin Mariska és Rita, Pekáry Gizella, Sziklay Margit, Tomory Popovics Erzsike és Stánci, Bogdán Blanka (Sz.-Sz.-György), Radvánszky Ilona, Tessy Mariska, Láng Irma és Margit, Bibó Róza (Halasról), Peskó nővérek, Takács k. a. (Pándról), Takács Jolán (Pomázról), Tahy Lidia és Anna, Beniczky Iza (Túróéból), Kovácsy Irma, Berczely Etel, Kovács nővérek, Horváth Anna, Rudnyánszky Mariska, Vadnay Margit, Tomory nővérek, Kovásznay Sarolta, Balogh Piroska, Tomka Ilona, Kudelka Sarolta és Kornélia, Apaticzky Bella, Kocsis Gizella, Sturmann Margit, Pokorny Gizella, Vojnits Jolánka, Pilaszanovics Ilona, Mihálovics Emilia, Marzsó Katalin, Fluck Jolánka, Békey Róza, Csanády Erzsi, Kurcz Gizella, Bogisits Sarolta és Ilona, Hoffer Teréz (Félegyháza), Nyers Mariska (Kalocsa), Kasnitz Janka, Ivánka Ollő Jolán, Sztankovits Mariska, Zahorszky Margit, Bulcsu Etele és Viola (Halasról), Golovitz Gizella és Jusztiné, Steinbach nővérek, Barta Juliska, Nagy Irén, Guthy Etelka, Schreiber Margit, Torkos Irma, Csávossy Irma, Berenczky Katica (Tass), Nagy Jolán, Farkas Gizella, Farkas Irén, Szabó Fáni (Kalocsa), Mares nővérek (Pomáz), Zlinszky Irma,Vohl Juliska (Pomáz), Wallenfeld Irma, Teréz és Betti, Karácsonyi Vilma, Madách Margit, Lovassy Róza, Gödi Lujza, Vásárhelyi Csilla (Szomor), Balajty Bella, Riskó Irén, Fáy Ilona, Majtényi Bassa Mariska, Patay Anna, Huszár Gábrielle, Majtényi Anna, Beniczky Mariska és Márta, Korányi Anna, Wodianer Irén, Karlovszky Anna, Jankovics Claris, Muzslay Margit, Blaskovics Erzsi és Margit, gróf Andrássy Mari, Sárközy Erzsike, Ebeczky Mariska és Klára, Ujváry Jolán, Kaszelik Rózsa, Mályásy Mariska , Szontagh Aranka, Farkas Ilona és Katika, Tóth Erzsi és Fanny, Puky Anna és Maskóczy Paula kisasszonyok, továbbá : Szász Károlyné, Szathmáry Károlyné, Tahy Istvánné, Turóczy Adolfné, Bibó Dénesné (Szúnyogról), Szabó Rikhárdné, Andrássy Aladárné, b. Inkey Nándorné, b. Fehérváry Gézáné, Bibó Györgyé (Halasról), Török Elekné (Halasról), Takács Józsefné (Sásdról), Takács Mihályné (Pomázról), Rudnay Józsefné, Beniczky Lajosné, Kovácsy Gyuláné, Wiener Sándorné, Bahy Gyuláné, Kovács J.-né, Horváth Gyuláné, b. Splényi Berta, Rudnyánszky Ferencné, Tomory Anasztázné, Kovásznay Zsigmondné, Tomka Lászlóné, dr. Kudelka Istvánná, dr. Apaticzky Sándorné, Vadnai Károlyné, dr. Kocsis Alajosné, Sturman Györgyné, Pekáry Józsefné, Mihalovits Antalné, Marzsó Lajosné, Fluck Gusztávné, Bajza Kálmánná, Kurcz Károlyné, Bogisits Lajosné, Sziklay Alajosné, Fluck Lajosné, Kasnitz Gyuláné, Ivánka Imréné, Sztankovits Fülöpné, Gulácsy Gyuláné, Péchy Regina, Dezsőffy Emilné (II.Kátáról), Zahorszky Kálmánná, Bulcsu Károlyné (Halasról), Szabó Endréné, Gollovitz Mihályné, Steinbach Györgyné, Barta Béláné, Zsemy Mórné, Békey Istvánné, Nagy Istvánné, Haydin Károlyné, Guthy Benőné, Schreiber Károlyné, Farkas Lászlóné, Hoffer Adolfné, Csávossy Gyuláné, Bereczky Endréné (Tassról), Herczegh Mihályné, Nagy Imréné, Farkas Józsefné, Szabó Ferenc (Kalocsa), Mares Lászlóné és Momé (Pomázról), Özv. Kordinné, Végh Györgyné (Tassról), Mattyók Bencziné (Pomázról), Wallenfeld Károlyné, Ébert Frigyesné, Karácsonyi Lászlóné, Madách Károlyné (Nógrádról), Lovassy Ferencné, Gödi Károlyné, b. Fehérváry Gézáné, Vásárhelyi Imréné (Szomorról), özv. Balajty Imréné, Risko Ignácné, Halasy Olivérné (Dabasról), Fáy Béláné, Patay Györgyné, Huszár Istvánné, Korányi Frigyesné, Vodianer Béláné, Kralovszkyné, Jankovics Béláné, Radvánszky Károlyné, Muzslay Sándorné, Erdélyi Antalné, Br. Lo-Presztiné, Blaskovics Miklósné, Blaskovics Istvánné, gróf Pejacsevich Tódorné, Harkányi Jánosné, Valavszky Gusztávné, Benedikti Gyuláné, Ujváry Ignácné, Szontagh Pálné (Gömörből), Farkas Pálné, Lángh Figyesné, Nyers Lajosné, Tóth Lajosné, Pólyák Lászlóné, Kóczán Ferencné, Tanyai Gézáné úrnők. A notabilitások is szép számmal voltak képviselve. Ott láttuk a következőket: gróf Szapáry Gyula, gr. Tisza Lajos, gr. Zichy Jenő, Feridun bey török konzul, Henneberg, báró Fehérváry Géza, Üchtritz Zsigmond, a pestmegyei képviselők majdnem teljes számmal stb. A megye tisztikara Földváry Mihály alispánnal élén tömegesen jelent meg. Szapáry főispánt gyásza gátolta a megjelenésben. A táncrend Pestmegye címerével díszített pajzs volt, csinos kivitelben. A mulatságon találkozott Pestmegye majdnem minden vidéke s a kik ott voltak, szép emlékkel távoztak. * Calico-bál. Az évek óta közkedveltségnek örvendő álarcos Calico-bál a Nemzeti színház teljes tánckarának közreműködése mellett f. hó 17-én tartatik meg a fővárosi vigadó termeiben. _____(E rovat folytatása a mellékleten.) NAPI HÍREK. — (Udvari és személyi hírek.) A király tegnap Bécsben Mária Valeria főhercegnővel meglátogatta Renz cirkuszát, hol végig várták az előadást. — Victoria hesseni hercegnőnek Battenberg Lajos herceggel való esküvője április 15-én lesz. Viktória királynő, a walesi herceg, valamint az angol uralkodóház más tagjai is jelen lesznek ez ünnepélyen. — Stefánia herczegnő a kis Ullmann Ernőt, ki Bécsben a Rothenthurmstrasseban és akkor esett el és sérült meg, a mikor a trónörökösné kocsiján arra hajtatott: mindennap valami kis ajándékkal lepte meg, melyet egy szolgájával küldött a betegnek. — Báró Orczy Béla a király személye körüli miniszter Bécsből Budapestre érkezett — (Orvosi műtét szabó-ollóval.) A napokban a bécsi Prater-uton egy 14 éves fiút, Wagner Henriket a lóvonatu vasúti kocsi elgázolta. A kerekek egyik lábán mentek keresztül s azt majdnem teljesen elvágták. Nagy tömeg gyűlt össze a szerencsétlenség színhelyén, ahol az odasietett dr. Dimitrijewics gyors segélyben akarván részesíteni a szegény fiút, egy ott néző szabólegény ollóját kérte kölcsön, hogy az ezek összekötözéséhez szükséges operációt végezze. A kötözést közönséges zsineggel eszközlé s így a sebesültet megóvta az elvérzéstől. (A Kisfaludy-társaság) ma d. u. 5 órakor Gyulai Pál elnöklete alatt zárt ülést tartott, melyen elsősorban a pályázatok fölött döntöttek. A Lukács Krisztina-féle pályázatra (víg eposz s egy magyar nő életrajza) beérkezett pályaművek közül egy sem felel meg a kellékeknek, a pályadíj nem adatik ki. Az új pályakérdések kitűzése után megállapították a február 10- diki ünnepélyes közülés programmját. A Programm a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Emlékbeszéd Greguss Ágost fölött Beöthy Zsolttól. 4. „Becsületbiróság“ Mikszáth Kálmántól, felolvassa Győry Vilmos. 5. „Halottak törvényszéke“ költemény Szász Bélától. 6. „Gyümölcsösben“ költemény Gyulai Páltól. — Ezután a könyvkiadó bizottságba elnökké (Mailáth György helyébe) Gyulai Pál, bizottsági tagul pedig Csapó Vilmos kamarás választatott meg. A jövő évi költségvetés megállapítása után az ülés véget ért. (Mária Anna szász hercegnő,) György herceg neje, mint Drezdából sürgönyzik, tegnap este 10 óra 55 perckor meghalt. Betegségéről m. hó 27-én került az első jelentés nyilvánosságra, ideglázban szenvedett. A betegség csakhamar oly veszélyes jelleget öltött, hogy már napok előtt lemondottak az orvosok a hercegnő felgyógyulásáról. Mária Anna hercegnő 41 éves volt. Testvére Lajos portugál királynak, 1843. július 21-én született, s 1859. május 11- én kelt egybe György szász herceggel, ki Albert király gyermektelensége esetén praezumts trónörököse Szászországnak. A hercegnő hat gyermeket hagy hátra, — négy fiút és két leányt. — (A tizenötezer forintos postalopás) ügyében a postaigazgatóság befejezte a vizsgálatot. R a dich postafelügyelőnek sikerült megállapítani, hogy a pénzes levél az osztrák-magyar államvasutak pályaudvarán levő postahivatalnál veszett el és így már innen a zsák üresen adatott át a mozgó postának. Három postatiszt és két szolga, kik állásuktól fel voltak függesztve, állásaikba visszahelyeztettek, egy postatiszt ellen pedig feljelentés létetett a fenyítőtörvényszékhez. (Ki az a Timoleon ?) Erre a sokat feszegetett kérdésre ma a bécsi Tagblatt budapesti levelezője egész határozottsággal azt feleli, hogy az oly nagy szenzációt keltő politikai röpirat („Legújabb politikai divat“) szerzője senki más, mint a kormányelnök nagytehetségű fia, dr. Tisza István. Akiről mi azt halljuk, hogy már holnapután Angliába indul az agrárius viszonyok tanulmányozása végett. Egyúttal megemlítjük, hogy a röpirat első kiadása három nap alatt teljesen elfogyott s a második kiadás már pénteken elhagyja a sajtót. — (Czóbel Ignácról, az öngyilkos váci járási segédszolgabiróról nemrég azt irtuk, hogy szomorú tettének oka anyagi viszonyainak ziláltsága volt. Mint bennünket értesítenek, az elhunyt segédszolgabiró vagyoni viszonyai teljesen rendezettek voltak. A váci takarékpénztárban is volt pénze, mely most özvegyére maradt. Czóbel halála különben a titokzatosság jellegét viseli magán. A boncolás alkalmával mérgezést konstatáltak , de nem tudják, önmérgezés vagy más általi mérgezés volt-e a halál oka. Czóbel halálát Vác és környéke most is őszintén fájlalja; az ottani társasélet kedvenc tagja volt s a járás egyik legszorgalmasabb tisztviselője. Temetése a közönség osztatlan részvéte közt ment végbe. Vác összes intelligenciája, egyletek, társulatok, hatóságok, testületek, a honvédtisztikar stb. kísérték koporsóját, mely valósággal el volt árasztva koszorúkkal. A „Váci Közlöny“ a derék tisztviselő halála alkalmával részvétének vezércikkben adott kifejezést. — (Az ötvösmüki álltás) tartama alatt a nemzeti muzeum régiségtára zárva marad, még pedig azon okból, mert a muzeum szintén részt vesz az ötvösmükiállitáson. A muzeum ötvösművei a régiségtárban vannak elhelyezve s a megcsonkított gyűjteményeket nem akarják közszemlére bocsátani. A múzeum régiségtárának még egyéb hivatása is lesz az ötvösműkiállításnál. A múzeumban vannak ugyanis egyes ötvösműtárgyak, melyek részint egyes magántulajdonban levő gyűjteményeknek, részint pedig a kincstárból és gyűjteményeiből a kiállításra átengedett tárgyaknak kiegészítését képezik. A képtár szintén zárva marad. 6.