Pesti Hírlap, 1884. június (6. évfolyam, 151-179. szám)
1884-06-01 / 151. szám
4. be 8 király használatra, melyeknek berendezését Becz Ede soproni bútor kereskedő ép annyi csinnal mint ízléssel hajtotta végre. Az öt szoba a következő használatra van szánva: hálószoba, dolgozó szoba, elfogadó terem, ebéd és belépő szoba. A bútorok természetesen javát képtzik mindannak, mit sopron e tekintetben nyújtani képes,különösen a selyemszövetek és gazdag aranyozások, valamint a faragott farészletek igazán meglepő és kedvező fogalmat keltenek a királyban a hazai ipar fejlődéséről és virágzásáról. A rendező és előkészítő bizottság a következőkből állítatott össze: elnök Dr. Brinz városi tanácsos, tagok Grozer városi kapitány, Schay városi mérnök, lovag Flandorffer Pál, Lenz Lajos, Kund Frigyes és Dr. Kania városi képviselők; végre Rosch Friges a városi tűzoltók pancsnoka. Látszik, hogy e sorozatban lehetőleg minden elem képviselve van. Az ünnepély elött. Már csütörtökön megérkezett az udvar háztartási személyzete, jelesül a gazdasági személyek, a testőrség tagjai, négy hajó és 25 ló. Az egész város ünnepies hangulatban. Kiki sietett házát feldiszíteni, még ott is, ahol a király meg nem fordul, mindent díszesen és tisztán rendeztek el, faluról és a közeli városokból (Győr, Szombathely) csak úgy sereglett az ünnepi díszben lévő nép. Pénteken reggeli 11 órakor az egész helyőrség kivonult próbagyakorlatra és csak dél felé tért viszsza a városba. Irodalmi téren is akadt egy kis sürgés forgás, a „Sopron11 című lap ünnepi számot adott ki, magvas vezércikkel Németh Ferenc szerkesztőtől és alkalmi külteménynyel Latkóczy Mihálytól. Ez utóbbi három végső strópháját ide igtatjuk : Légy üdvöz hát e város kebelében, A melybe téged szived hangja hoz, E gyönge dal elmondta volna régen, Ha negbirná egyetlenegy koboz, Hogy nincs a szív, melyet öröm ne járna, Hogy nincs ajk, mely ne mondana imát, Áldást leesdeni a jó királyra, Dicsérni a hi, nemes királyt. Mert bár erős kincs vagyon kezedben, És mérlegelhetsz életet, talált, Híven csatol hozzád, s ennél hivebben, Kegyes szived, mely mindenkit megáld : Mert nem remeg a magyar a királytól Es férfias szemet reája vet. De tiszteli, ha hozzá jó király szól Es áldva áldja annak a szivét. Es legnagyobb kincsét bírod cserében, Melyet nagy ritkán csak ha osztogat, Mely benne rejlik mélyen, szellemében, Mint rejtett gyöngy a mély örvény alatt; Az istennek a magyar térdét hajtja, Öleli azt, kivel gyűrűt őérétt, Honiért hull vérének végső cseppje, De királyának adja hű szivét. Sopron, máj. 31 (Távirati tudósítások.) A pályaudvarban Ma már jókor reggel, alig pitymallott, élénk sürgés forgás uralkodott. A készülődés, az ünnepies színezet, mely az utcákon és nyilvános épületeken látszott, meglephetett bárkit, aki váratlanul Sopronba érkezett. De még azok is, kik a különben oly nyugodt városban laknak, tetszéssel és örömmel tekintenék a városnak és oly nyugodt, mint öntudatos készülődéseit. A legélénkebb és legmulatságosabb képet azonban a pályaudvar és annak környéke nyújtotta, mely a várossal folytonos futárhirnökökkel érintkezett, nem telephonnal, hanem csak amúgy szóbelileg, ajkról ajkra, ahogy régente telefonirozni szoktak. Magában a pályaudvarban a különösen kiküldött bizottságok feszengtek. Legközelebb azon helyhez, melyen a király kiszáll a tűzoltók képeznek négyszöget, odább a rokkantak és egy más egyesület, melynek katonai múltja van. A pályaudvartól befelé állanak azután a dalárdák, legényegyesületek, és következő iskolák tanuló ifjúsága, mely sorfalat képez: 1. a katholikus népiskola, 2. a Csöndesféle tanintézet, 3. az evang. népiskola, 4. a Laehne-féle reálgymnázium, 5. a kath. gymnázium, 6. az evang. gymnázium, 7. a reáliskola, 8. a lyceum és 9. a tanítóképző intézet. Ezen sorfalnak minden 10—10 embere között egy-egy tagja v állotta polgári rendező bizottságnak, melynek tagjai fehér karkötővel, mint fürge halacskák siklottak a kíváncsian hullámzó néptömeg között fel és alá. A király érkezése. Hét óra 45 perckor robogott be a magas vendéget hozó vonat. A király kíséretében jöttek Mendel béró altábornagy főhadsegéd. Popp tábornok a katonai iroda főnöke, Rosenberg gróf és Zuma őrnagy szárnysegédek és Pápay udv. tanácsos. Midőn a külön udvari vonat a pályaudvarba berobogott, a katonai zenekar rázendítette a hymnust, s fölharsogott a roppant néptömeg éljenzése. A perronon a díszzászlójon kívül, melynek Hoffmann százados volt a parancsnoka, jelen voltak Catty hadtestparancsnok, Corvin hadosztálytábornok, Devaux báró térparancsnok, Zalka győri püspök, a polgári hatóságok fejes, Finck polgármester a városi képviselet élén, Eszterházy főispán, Simon alappár, valamennyien magyar díszruhában, Jekelfalussy miniszteri tanácsos, Léchenyi Kálmán gróf, Pejacsevich Gyula. A király miután a díszszázadot megszemlélte, Eszterházy herceg főispán üdvözölte lelkes szavakkal. Felséges Ur! évtizedek folytak le, mióta felségedet, e város utoljára falai között üdvözölhette. Mi e dicső eset újból feltűnése alkalmával engedje meg Felséged, hogy Sopron város lakossága nevében kifejezést adjak amaz óhajtásnak, hogy a gondviselés Felségedet népeinek örömére az emberi kor legvégső határáig zavartalan boldogságban éltesse !“ A király meghatva válaszolta : „Különös örömömre szolgál, hogy Sopron városát meglátogathatom, s bizosíthatom önöket királyi kegyelmemről.“ Valamennyi templom harangjainak zúgása közben történt meg a bevonulás. Az ablakok ünneplésen öltözött hölgyekkel ellepve, akik kendőiket lobogtatták és virágokat szórtak a király kocsija elé. Rövid pihenés után a küldöttségeket fogadta ő felsége. A tisztelgések. Tisztelgő kihallgatásra jelentkeztek a kath. klérus, a katonai hatóságok, a protestáns egyház, a városi és megyei hatóságok, pénzügyigazgatóság, törényszék, kereskedelmi kamara, ügyvédi kamara szr. egyházközség. Ő felsége valamennyit igen kegyesen fogadta, s viszonyaik iránt hozzájuk intézett kérdésekkel tüntette ki. A zsidó hitközség küldöttségének (szónok Winkler ügyvéd) ő felsége azt mondá: „Gondom lesz rá, hogy szorgalmuk gyümölcseit bátorságban élvezhessék.“ A látogatások. Féltíz órakor tartotta meg ő felsége közszemléjét a városban. Először a plébánia egyházat tekintette meg. A bejáratnál a püspök fogadta, fényes környezettel. Bach préposthoz, aki 30 éve lelkészkedik az egyházban, kérdéseket intézett ő felsége a templom építésére vonatkozólag. Aztán megtekintette a boszniai hadjáratban elesett katonáink emlékének szentelt emléklapot és e közben könnyekkel teltek meg szemei. Innen a szegények házába hajtatott a király, melynek előcsarnokában Glandorffer lovag tartott hozzá üdvözlő beszédet, ő felsége tudakozódott, hogy miként tartják az ápoltakat, kapnak e naponta húst ? aztán nevét bejegyezte a vendégkönyvbe. Még a kath. gymnasiumot, az Ursulina szüzek zárdáját, az ágostaiak egyházát és az uj iskolaépületet tekintette meg. Möszl igazgatótól itt ő felsége az iskolai viszonyok után tudakozódott és láthatólag kellemesen volt meglepetve a valóban pompás iskolaépület által. Megtekintette továbbá ő felsége a lovas kaszárnyát és Fraudorffer híres borpincéjét, mindenütt magyarul beszélgetve. Délután négy órakor volt a nagy csapatszemle a bécsi kapun kívül, a Laehne féle intézeten túl elterülő térségen, mely alkalomra a katonaság teljes felszerelésben vonult ki. Hivatalos ebéd az udvari gyász miatt nem volt. Holnap reggel 9 órakor lesz a leányintézet kápolnájának beszentelése a király jelenlétében, mely után a király visszautazik Bécsbe. Kövessy Róza, Németh és Boross játszottak és szintén igen tetszettek a közönségnek. Most még sem az előadás, sem a rendezés részleteinek bírálatába nem bocsátkozunk. Az első előadás után korai volna határozott ítéletet mondani. Annyi azonban valószínű, hogy a közönség pártolni fogja a társulatot és ebben az esetben azt hiszszük, az igazgató meg lesz elégedve az eredménynyel. * (Nemzeti színház) Reich Irmak* a második felléptéül „Ernani“ t választotta és Elvira szerepével sokkal nagyobb, általánosabb sikert aratott, mint a minap Carmennel. A szerep jobban fekszik hangjában és így a t. művésznő rutmirt énekével, valamint élénk játékával egy iránt m°g tudott felelni szerepe követelményeinek. Kitűnően volt ma deponálva Bigno, aki Don Carlost annyi tűzzel, olyan csengő, erőteljes hanggal énekelte, mely a művész legfényesebb napjaira emlékeztetett. Hajósa címszerepben és Ney mint Don Silva pompásan egészítette ki az ensemblet. A csekély számú közönség a főbb szereplőket zajos tapssal és gyakori kihívásokkal tüntette ki. Az előadás egészben véve egyike volt a legjobbaknak az utóbbi időben. (E rovat folytatása a mellékleten.) PESTI HÍRLAP 1884. június 1. SZÍNHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZET. *(Az első előadás.) Csóka kassai színigazgató társulata ma este tartotta meg első előadását a krisztinavárosi színkörben és megnyerte a közönség tetszését. Úgy látszik, még a múlt nyár légköre tölti be a tágas nézőtért és hihetőleg ez volt oly hatással a közönségre, hogy az majdnem minden jelenetet tapsviharral fogadott.Nyílt színen, felvonások után, beszéd közben, csak úgy zúgott a taps. A drámai személyzet Tóth Kálmán „A király házasodik“ című vígjátékát adta elő és a darab hazafias tendenciája csak fokozta a közönség szokatlan lelkesedését. Az előadásban résztvettek Kazaliczky Antal, Mezey, Tolnay, Kövesy, Tőkés Emilia, Tolnainé, Závodszky Teréz és a közönség egyformán halmozta el mindannyit kitüntető tetszés nyilatkozataival. A második felvonás után az igazgatót is kihívták, de nem mutatkozott. A vígjátékot, szép Galathea, egy felvonásos operett követte. Pajor Emilia, táviratok. Kassa, máj. 31. (A P. H. tudósítójának távirata.) József főherceg ma délután meglátogatta a honvédsátortábort, mely szépen volt díszítve. A főherceget a honvédség lelkesülten fogadta. Ő fensége holnap tovább utazik Debrecenbe. Bécs, május 31. A , Wiener Zeitung“ ő felsége folyó hó 29 én kelt leiratát közli, melylyel Alsó Ausztria, Felső Ausztria, Salzburg, Stájerország, Karinthia, Bukovina, Morvaország, Szilézia és Voralberg tartománygyűléseit feloszlatja és új választásokat rendel el Berlin, május 31. (A P. H. tudósítójának távirata.) A „Voss. Zeitung“ jelenti hogy a német trónörökös élénk sürgöny és levélváltásban áll Bismarck hggel és naponkint értekezik Hatzfeld gróffal. Páris, máj. 31. (A P. H. eredeti távirata.) Hire jár, hogy a köztársaság elnöke július 14 én meg fog kegyelmezni Louise Michel és Krapotkin hg. politikai elítélteknek. BéCS, május 31. (A P. H. tudósítójának távirata.) Az osztrák közoktatásügyi minisztérium egy legújabb keletű rendeletével lényeges változásokat eszközölt a középiskolai tantervben. A közép-felnémet nyelv oktatása e rendelet szerint teljesen el van ejtve, ezenkívül a görög és latin nyelv tanításában is történt változás, amennyiben az eddig olvasott klasszikusok száma is redukáltatik. Dynamit merénylet Londonban. London, máj. 31. (AP. H. eredeti távirata.) Három dynamitmerénylet riasztotta fel múlt éjjel a világváros egyes részeinek nyugalmát. Az első robbanás a Scotland Yardban történt, a hivatalos épület egy részét megrongálva; a robbanás áldozata lett egy rendőr is, aki megsebesült, egy vendéglő pedig össszeromboltatott. A második és harmadik robbanás a St. James Squareben történt; itt a Junior Carlton Club háza alá a merénylők annyi robbantó anyagot halmoztak össze, mely elég volt a ház kapu lépcsőzetét légberöpiteni s a szomszéd házak ablakait ös-sszezuzni. Jelek vannak rá, mintha egy kisebb fontosságú negyedik robbanás is történt volna az Adair House közelében. Ez egy kormányhivatal, szemben a hadseregi és tengerészeti klubbal. De valószínű, hogy az itt tapasztalt pusztulást csak a többi robbanások által előidézett rázkódás okozta. A robbanások természete, úgy látszik, hasonló volt a whitehalli kormányépületben és Viktória- pályaudvarban történtekhez. A rendőrség keze közé került ugyancsak az éjjel egy dynamittal töltött bőrönd rá erősített gyújtóval ; azt mondják, hogy ez a Traffaiga-squaren a Nelsson szobrához volt támasztva. A robbanások mind csaknem egyidejűleg történtek. Kevéssel 9 óra után az egész Pali-Mail, St.James Street és Szt.James Squere megrendült a heves detonációk folytán, melyek úgy hangzottak, mintha egymás után három mozsár sült volna el A legnagyobb rombolás színhelye a Junior- Carlton Club volt A klub tagjai, kik ez időben épen étkeztek a klubhelyiségben, azt mondják, hogy az első lökés nem igen volt erős és nem is csinált nagy zajt. Egy bérkocsis, aki a klubbal szemközt fekvő állomáshelyén a kocsiján ült, azt beszéli, hogy látott egy embert as