Pesti Hírlap, 1885. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1885-04-01 / 90. szám
em explodál, komoly következmény et is üt maga után. Érdekes időpontja a kinak. Magyarország vezérférfiai résen legyenek, hgy minél nagyobb hasznot húzzunk a világ flyzetéből. Vagy hogy, minél kevesebb kárunk legyen belőle. Nagy őszi hadgyakorlat. A közös hadügyminisztérium — mint Bécsből értesülünk — ez évre is nagy őszi hadgyakorlatot tervez és habár annak terjedelmére és a megtartás helyére vonatkozólag végleges határozatok még nem hozattak, valószínűleg az ez évben Csehország észak-nyugati részében — Prága és Eger között — fog megtartatni. Azonkívül még Felső-Ausztriában, Stájerországban és Szlavóniában is nagyobb gyakorlatok lesznek, s amelyeknél valószínűleg ő felsége szintén meg fog jelenni. Tankerületi főigazgatók értekezlete. Trefor közoktatásügyi miniszter ez évben is behívta a fővárosba az ország összes tantestületi főigazgatóit, több fontos ügyben való tanácskozásra. A tanácskozásokat Dr. Klamarik János osztálytanácsos vezeti. Jelen vannak: Dr. Lutter Nándor budapest fővárosi, Wiedermann Károly pozsonyi, Nuber Sándor besztercebányai, Békessy Gyula debreceni, Páll Sándor kolozsvári, Elischer József nagyszebeni, Petrovich Ferenc nagyváradi, dr. Fehér Ipoly szegedi, Mészáros Nándor pécsi és dr. Németh Antal győri tankerületi főigazgató. A kassai főigazgatót betegsége gátolta a megjelenésben. A tanácskozás öt napot fog igénybe venni és tárgyai a következők : Tankönyvek megbirálásának, engedélyezésének és használatának szabályzata. A tanintézetek nagyobb felszerelése és ezzel kapcsolatban a felvételi díjak ügye. A reáliskolai tantervhez készült módszeres utasítások életbeléptetése. A helyi tantervek ügye s ezzel kapcsolatban a módszeres tanárértekezlet praktikusabbá tétele és egyszerűsítése. A készítendő utasítások elveinek kitűzése, stb. A kataszter A pénzügyminiszter 1. évi március hó 26-án kelt rendelete értelmében, a részletes kataszteri felmérés befejezése óta bekövetkezett, úgyszintén a felszólalások alkalmával bejelentett birtokváltozások nyilvántartására vonatkozó mérnöki munkák a folyó évben Budapest főváros, továbbá Baja, Zombor és Pécs szab. kir. városok területén fognak a helyszínelési felügyelőséghez beosztott mérnöki személyzet által végrehajtatni. Ennek tudomásulvétele igen fontos azon földbirtokosokra nézve, kiknek birtokterületén ily változások történtek, hogy az adó miatt jogaikat idejekorán érvényesíthessék. A mérnök megérkezése annak idején természetesen tudatni fog. Megyék és városok. Csanádmegyei birtokosok értekezlete. Blaskovics István csanádmegyei nagybirtokos március hó 29-ére értekezletre hívta össze Makóra nam kezdem meg a németek kikergetését. Én la ! , a papa nagyot ütött öklével a mellére és iszonyúan hadonázott a híres tajtékpipával. Amit mondott, beváltotta: másnap elkergette a Bécsből hozott rézöntőlegényt és inast. Egy pár nap múlva valamikorhely rézöntőlegény ajánlkozott neki Debrecenből, azt fogadta meg, jelekkel beszéltek együtt vagy egy esztendeig, de azért az üzlet mégis ment, mindig jobban-jobban. Az öreg tanulni kezdett magyarul, de olyan buta feje volt szegénynek, hogy amint egy magyar szót megtanult, ahelyett két német szót elfelejtett, minélfogva elkerülhetetlen volt egy olyan stádium megérkezése, amikor Wolff papa egy nyelvet sem fog tudni. De ezt is keresztülélte az öreg. Az első húsz magyar szónál derogált neki a schimléderes sapka, miskolci varju-alaku kalapot tett fel a fejére s igy múlt le róla lassankint minden idegen dolog, a gebrokkot kitolta a mándli, a topánkát a csizma, a nevet pedig a belügyminiszteri engedély. Ma már az áll ott a cégtáblán a két fényes mozsár közt : „Farkas János rézöntő mester.“ Ilyen csodálatos magyarosító szerszám — a pipa- KrixKrax. PESTI HÍRLAP azon birtokosokat, akik a szárazév tervezett szabályozása által érdekeikben sértve vannak. Az értekezletet Blaskovics István nyitotta meg, előadván az értekezlet célját. Kifejti, hogy midőn a Szárazér szabályozási társulatot H.-M.Vásárhelyen megalakító Horváth Gy. kormánybiztos, akkor csak azok felszólalását vette figyelembe, akiknek a szárazércsatorna előnyökre volna, mig a csatornaellenzőktől megvonta a szót. Az ártér felvétele is a tervezetben teljesen önkényes, mert az 1872-ki szerfelett nedves év vétetett alapul s csak is igy történhetett, hogy az ártér 90,000 kat. holdnak számittatik, holott ebből a tervezett csatorna csak 23.000 holdnak szolgálna határozottan javára, míg körülbelül 57 ezer holdnak nemcsak semmi előnyt nem nyújt, hanem határozott kárára volna. Mindezeket bővebben kifejteni egy memorandumban volna szükséges. Mielőtt azonban ennek tárgyalásához fognának, szükséges, hogy az értekezlet előbb egy elnököt és egy jegyzőt válaszszon. Erre értekezlet elnökül egyhangúlag Blaskovics I. választatott meg, jegyzővé pedig Boros Sámuel. Ezután két memorandum-tervezet olvastatott fel, melyekhez úgy a magán birtokosok, mint, az egyes községek részéről többen hozzászóltak. Mind a két memorandum teljes részletességgel fejti ki a Szárazár-csatorna ellen felhozható indokokat s végül a tervezet ellen való tiltakozás mellett a minisztert az egész tervezet elvetésére kéri. Minthogy a két memorandum tulajdonképen kiegészítője egymásnak, az értekezlet egyiket sem fogadta el, hanem megbízta Bánffy Gyula makóvárosi ügyészt, hogy a két memorandumból egyet szerkeszszen, amelyet aztán úgy az egyes birtokosok, mint az érdekelt községek alá fognak írni. A memorandumot a húsvéti ünnepek után nagyobb küldöttség fogja átnyújtani a miniszternek. (I. 1.) * A felolvasó társaság Kecskeméten a böjti évadra tervezett felolvasásainak második ciklusát is befejezte. Az első ciklusról lapunk már közlött tudósítást. A másodikról a következőket írja rendes tudósítónk: Március 7-én Wilier József főreáliskolai tanár és dr. Kovács Pál jogakadémiai tanár olvastak. Az előbbi a „Párbaj és becsületéről szólott — elítélve a párbajt, de kiemelve, azt, hogy a jelen társadalmi viszonyok között még vannak esetek, amelyben a párbaj kikerülhetetlen, dr. Kovács pedig „Statisztika és szabadakarat“ címmel a Quetelet által fölállított azon elvet fejtegette s a statisztikai adatok nagy számával bizonyítgatta, miszerint „az emberi szabadakarat nyom nélkül elenyészik, mihelyt vizsgálódásainkat az egyének nagyobb számára terjesztjük ki.“ — A következő szombaton t. i. március hó 14 én Hanusz István főreáliskolai tanár „Hol az Eldorádó“ címmel az aranykeresőkről. — Szakács István reform, gymn. tanár pedig „Az újkori vadnépekről“ olvastak föl igen érdekes részleteket. Márc. hó 21-én Nagy Ferenc reform, főgymn. tanár Darvinról, mint tüdősről és mint emberről és a darvinizmus főbb elveiről tartott mély búvárkodásra valló értekezést ; Szabó Ferenc kath. főgymn. tanár viszont „Szenvedélyek tükörben“ címmel a különböző emberi szenvedélyekről olvasott vonzó szellemes előadásban. A fölolvasások ez idei sorozatát végül márc. hó 28-án Pintér Kálmán kath. főgymn. tanár és Parragh Gedeon reform, főgymn. tanár fejezték be. Pintér „Arany és Petőfi“ címmel a két nagy költő között fenforgott nemes és páratlan baráti viszonyt ismertette rendkívül érdekesen ; Parragh pedig természettani csevegéseket tartott és főkép a vegytani és phizikai alapokon nyugvó „bűvészi“ mutatványok titkait fedezte föl, szépen sikerült kísérletekkel illusztrálva a közönségnek. A fölolvasásokon minden alkalommal nagy és díszes közönség vett részt s különösen Kecskemét elkelő hölgyvilága tűnt ki nemes érdeklődésével a tudományosan szórakoztató élvezetes fölolvasások tömeges látogatásában. Az utolsó fölolvasást márc. 28-án este társasvacsora követte, amelyen a fölolvasó-társaság tagjain kívül számos vendég is vett részt. Az első pohárköszöntőt dr. Tassy Pál jogtanár, mint a felolvasó társaság elnöke mondotta a társaság tagjaira. Utána Lestár Péter polgármester, mint vendég azon óhajának adott kifejezést, hogy a felolvasó társaság, kitűzött céljához képest, a jövő őszszel már mint „Katona József-kör“ keljen új életre. Tóth Antal kegyesrendi igazgató tanár Lestár polgármesterre niit poharat. Szólották ezután még dr. Szeless József takarékpénztári igazgató, dr. Kovács Pál, dr. Horváth Ádám, Dékány István, dr. Beliczay János jogtanárok, dr. Szterényi Hugó főreáliskolai, Nagy Ferenc reform, főgimnatanárok , valamint ismételten Les POLITIKAI SZEMLE. A nap legfontosabb eseménye — a francia kormányválság — lapunk első helyén van megbeszélve. A francia képviselők amra tegnapi viharos ülésének élénk rajzát pedig a mellékleten találja az olvasó. Itt csupán annak megemlítésére szorítkozunk hát, hogy a most megbukott — immár második — Ferry-kabinet a Duclerc-minisztérium bukása után 1883. február végén alakult meg, de a külügyi tárca vezetését Ferry csak azon év novemberében vette át Challemel-Lacour kezeiből. Az 1880. szept. 23-ai minisztériumban, melyet a jövő év végén Gambetta úgynevezett nagy minisztériuma váltott föl, Ferry elnök- és oktatásügy-miniszter volt. Ferry ezen első kabinetje hajtotta végre szerencsésen a tuniszi okkupációt s igy jött kedve Ferrynek az ily tengerentúli hódításokhoz. Freycinet rövidéletű minisztériumában, mely Gambetta kormányát követte (1882. január végétől jul. végéig) Ferry szintén oktatásügyminiszter volt. Gambetta és Duclerc kormányzása alatt pedig csak mint képviselő szerepelt a parlamentben s ott foglal helyet a törvényhozók közt ezúttal is. Még tegnap este két miniszteri névsor is került forgalomba. Az egyik: Freycinet külügy és elnökminiszter; hadügy : Billot; tengerészügy: Jauréguiberry ; pénzügy: Rouvier; belügy: Floquet; pénzügy: Allain-Targé ; kereskedelem: Rouvier; igazságügy : Ribot; földművelés : Pierre Legrand ; közmunka: Sadi Carnot; posta: Cochéry. A második névsoron Constans van belügy, Floquet pedig igazságügy miniszternek kijelölve. Legbiztosabbnak tekintik a Freycinet minisztériumot Goblet-val, Rouvier-val és Raynallal. Az „Union républicaine“ támogatására az a kabinet bizton számíthatna. Az eddigi had- és tengerészügyi miniszterek csak ideiglenesen maradnak a jövő kormányok tagjai, melyek között szélsőbaloldaliak nem lesznek. Ma érkezett távirati jelentés szerint Grévy előbb Brisson kamraelnököt szólította fel kabinet-alakításra, de ez nem vállalta el a megbízást; ekkor a köztársaság elnöke Freycinethez fordult, aki 24 órai gondolkozási időt kért. Mind e fontos események dacára, mint táviratilag jeleztük, a szvéz-csatornai értekezlet is megnyittatott tegnap délután a külügyi hivatalban s a megnyitó Ferry (még mint külügyminiszter) hangsúlyozta annak békés célját, csakhogy ma erről szinte tudomást sem vesznek Párisban. Az angol - orosz konfliktusra vonatkozólag az angol alsóház tegnapi ülésén Fitz-Maurice kijelente, hogy Oroszország már elküldte válaszát, a kormány azonban annak valódi tartalmát még nem ismeri. Magánértesülés szerint a válasz kilátásba helyezi, hogy a határrendező bizottság mielőbb összeül azon reményben, hogy ez által a mindkét részen uralkodó izgatottság le fog csillapulni. Tekintettel ezen békülékeny válaszra, nem volna kívánatos fölizgató megjegyzéseket tenni, miután ezek az ügy békés megoldását veszélyeztethetnék. 1885. április 1 tár és dr. Tassy. Ezután a cigányok hegedűje vette át a szót és szólt a nóta hajnal hasadásáig, — bebizonyítva azt, hogy a tanár urakból a „szürke“ theoriák nem ölték még ki a „piros“ jókedvet. (V. i.) FŐVÁROSI ÜGYEK — A fővárosi egylet mai értekezletén Medrey Zsigmond szőnyegre hozta az Orczykert elzárását a közönség elől. Fölemlíti, hogy ez intézkedés a József és Ferencváros lakóira menynyire sérelmes akkor, mikor e két városrésznek immár más kiránduló helye nincsen, mert az egész Dunapart is el van zárva hosszú kőfallal. Mellesleg fölemlíti még, hogy az egyetemi füvészkertbe se mehet ünnep- és vasárnapokon a közönség s tudomása szerint a budai várkertet sem lehet látogatni. Kamermayer az Orczykertre nézve fölhozta, hogy meglepetéssel látta német lapokban azt a közleményt, hogy a belépőjegyek kibocsátása az ő beleegyezésével történt volna. Egyszer ugyan meglátogatta őt Szvetics ezredes, a Ludoviceum igazgatója, de vízvezeték-ügyben s ekkor fölemlíté azt is, hogy az Orczy-kertben megvonuló népfalak ellen, a közönség érdekében intézkedést fogna életbeléptetni. Ő óhajta ugyan az üdülő közönség oltalmát, de tovább nem avatkozott a dollogba, az meg épen nem volt esze ágában sem, hogy